Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011. (II. 10.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról* a módosításokkal egységes szerkezetben

Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 26.§-ában, 32.§-ának (3) bekezdésében, 37/A.§ (3) bekezdésében, 38.§ (9) bekezdésében, 43/B.§ (3) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§ (3) bekezdésében és a 92.§-ának (1) és (2) bekezdéseiben, valamint a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szociális ellátások helyi szabályairól a következőket rendeli el:

A rendelet célja, hatálya

1. §

E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza Szálka Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Szálka község közigazgatási területén élő

a) bejelentett lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező – több lakcímmel rendelkező esetén a községben életvitelszerűen lakó - magyar állampolgárokra,

b)  bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed:

a) Az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Szálka község közigazgatási területét tartózkodási helyeként megjelölte;

b) Az Szt. a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország[1] területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is;

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három *hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország[2] területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

d)[3] Az Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

e)[4] Az Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártya) rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

Eljárási rendelkezések

3. §

(1) A Testület hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szálkai Kirendeltségénél (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni. Az eljárás hivatalból is megindítható.

(2) E rendeletben szabályozott ellátások igényléséhez a kérelmek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet mellékleteiben, valamint e rendelet 2.-4. valamint 6. mellékletében[5] e célra rendszeresített nyomtatványon nyújthatók be.

(3) A Testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét a 6.§ (2) bekezdésében szabályozott kivétellel - Szálka község polgármesterére (a továbbiakban: polgármester) ruházza át.

4. §

1. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó – külön jogszabályban, valamint e rendeletben meghatározott - igazolásokat becsatolni.

(2) A tényállás tisztázása érdekében - szükség esetén - így különösen a közös háztartás tényének fennállása megállapításához - helyszíni szemle tartható.

5. §

(1) E rendelet 3.§-ának (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni

    kell:

1. a kérelmező személyi adatait (név, születési hely, születési idő, anyja születési neve, lakcím, tartózkodási hely), eltartottak személyi adatait, családi jogállásukat,
2. a kérelmező (család) jövedelmét, figyelembe vehető kiadásait.

2. A közös lakásban, de külön háztartásban élő házastársak, illetve közeli hozzátartozók esetén a különélés hitelt érdemlő bizonyítása különösen az alábbi bizonyítási eszközökkel történhet:

1. bírósági okirat becsatolása válóper megindításáról, lakásmegosztásról, tartásdíjról, gyermekelhelyezésről,
2. az érintettek hivatali személy előtt tett egybehangzó nyilatkozata,
3. albérleti, társbérleti szerződés,
4. a külön életvitelt igazoló közüzemi számlák becsatolása.

6. §

(1) A jogosultság megállapításakor az Szt. 10.§-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének elrendelése esetén a Testület a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból elengedheti, csökkentheti, vagy részletekben fizettetheti meg.

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni

ellátások formái

7. §

A Testület szociális rászorultságtól függően a jogosult részére

1. [6]
2. átmeneti segélyt,
3. gyógyszertámogatást,
4. temetési segélyt,
5. e rendelet 25.§ (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,
6. méltányossági közgyógyellátást

biztosít.

Lakásfenntartási támogatás

8. §[7]

9. §[8]

10. §[9]

Átmeneti segély

11. §

Az önkormányzat átmeneti segélyt nyújt azoknak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyeknek, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, így különösen: elemi kár, lakáskár, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költség, életvitelt befolyásoló halaszthatatlan kiadások miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) A kérelmező átmeneti segélyre akkor jogosult, ha önmaga vagy családja létfenntartásáról önhibáján kívül más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt segítségre szorul, és az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg

a) család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b) gyermekét egyedül nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 165 %-át,

c) egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(3) Az átmeneti segély összege családonként és naptári évenként nem haladhatja meg:

a) egyedül élő, jövedelemmel rendelkező személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

b) egyedül élő, jövedelemmel nem rendelkező személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át,

c)gyermektelen vagy nagykorú, nem továbbtanuló gyermekkel és egyéb hozzátartozókkal együtt élő, továbbá kiskorú gyermeket nevelő kiegészítő családi pótlékban nem részesülő  család esetén

• 2 – 5 fő életvitelszerűen együtt élő családtag esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %- át,
• 5 főnél több életvitelszerűen együtt élő családtag esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %- át,

4. kiskorú gyermeket nevelő, kiegészítő családi pótlékban részesülő család esetén

• 1 – 2 gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %- át,
• 3 – 4 gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %- át,
• 5 vagy annál több gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %- át,

5. tartósan nehéz, anyagi, szociális helyzetben lévő (jövedelem nélküli) hajléktalan felnőtt korú személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %- át.

12. §

(1) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel.

(2) Az esetenként megállapításra kerülő átmeneti segély legalacsonyabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 4%-a, de nem haladhatja meg a 11.§ (3) bekezdésében meghatározott éves összegek 50 %- át.

13. §

(1) A 11.§ (1) bekezdés szerint szociálisan rászorult kérelmező részére kivételes méltánylást érdemlő körülmények, így különösen: elemi kár, betegség, baleset, rablás, eltulajdonítás fennállása esetén – az egyéb feltételek hiányában – a polgármester az általános szabályoktól eltérően is állapíthat meg átmeneti segélyt azzal, hogy egyszeri támogatásként legfeljebb az éves összegek kétszerese adható. Ha a kivételes méltánylást érdemlő körülmények indokolják és a költségvetési fedezet is rendelkezésre áll, a polgármester a fenti összeghatártól eltérhet. Ebben az esetben a kérelmező köteles a segélyről a Hivatal részére bizonylatokkal alátámasztott módon elszámolni. Amennyiben kérelmező e kötelezettségének a határozatban megállapított időpontig nem tesz eleget, vele szemben a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés kerül megállapításra, fel kell sorolni a kifizetések időpontját és a kifizetendő összegeket.

14. §

(1) Ha kérelmező, illetve hatáskör gyakorlója a segély rendeltetésszerű felhasználását úgy látja biztosítottnak, pénzbeli támogatás helyett természetbeni juttatást nyújthat.

(2)   Természetbeni ellátás lehet különösen:

• vásárlási utalvány juttatása,
• tartós élelmiszer vásárlása,
• tüzelőanyag juttatása, közüzemi számlák kifizetése,
• tankönyvvásárlás, tandíj stb.

(3)   Ha az átmeneti segélyt közüzemi díj megfizetése céljából igénylik, a segélyt közvetlenül a közüzem részére történő átutalással is folyósítható.

Gyógyszertámogatás

15. §

1. Az alkalmankénti átmeneti segélyen felül gyógyszertámogatás is megállapítható annak a személynek, aki közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eseti gyógyszertámogatásban az a személy részesíthető, aki: betegsége kezelése érdekében a háziorvos, illetve szakorvos által megjelölt gyógyszer kiváltását más módon nem tudja biztosítani, és a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeknek is megfelel.

(3) A kérelmező eseti gyógyszertámogatásra jogosult, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg:

a)  egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át,

b)  családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %- át.

(4) A gyógyszertámogatás mértéke alkalmanként legfeljebb a gyógyszerköltség 50 %-áig terjedhet, de ennek összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb havi összegének 50 %-át, éves szinten családonként ezen összeg 200 %-át. Kivételesen indokolt esetben, így különösen rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmező, időskorúak járadékában, vagy az Szt. 37.§ (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő kérelmező esetén, vagy ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, a gyógyszerköltség teljes összege is kifizethető.

(5) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapításához a gyógyszertár igazolja a beteg által fizetendő gyógyszerköltség összegét.

16. §

A megállapított átmeneti segély folyósítása készpénzben (postai vagy pénztári kifizetéssel) vagy természetbeni ellátás formájában (élelmiszer utalvány, gyógyszerutalvány, tüzelő utalvány) történhet.

(2) A gyógyszertámogatás kizárólag természetbeni ellátásként, gyógyszerutalvány formájában adható.

(3) Az utalványrendszerrel kapcsolatos megállapodást a polgármester köti meg a beváltást biztosító kereskedelmi egységekkel és gyógyszertárral.

(4) A kitöltött utalvány átvételét a segélyben részesülők aláírásukkal igazolják. Az utalványokról a bizonylati rend szabályai szerint nyilvántartást kell vezetni.

(5) Az utalvány a rendeltetésétől eltérően nem használható fel, értéke sem egészében, sem részben készpénzre nem váltható át, másra nem ruházható át. Az utalvány az azon feltüntetett számú személyazonosító igazolvánnyal együtt érvényes.

Aktív korúak ellátása

17. §

(1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, összegére, felülvizsgálatára, megszüntetésére az Szt. rendelkezései vonatoznak.

(2) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a nyomtatványon feltüntetett igazolásokat.

Rendszeres szociális segély

18. §

(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

1. egészségkárosodott személynek minősül, vagy
2. [10]a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti, vagy
3. 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy

d) 50%-nál alacsonyabb egészségkárosodást szenvedett, és erről az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt csatol, vagy

e) gyermeket vár, és ezt orvosi igazolással, vagy terhesgondozási könyvvel igazolja, vagy

f) legalább 6 hónapja fennálló pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és erről szakorvosi véleményt csatol, rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2)[11] Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy (a továbbiakban: jogosult) a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központjával (továbbiakban: Központ), mint a települési önkormányzat által kijelölt szervvel, valamint a Központ által a megállapodásban meghatározott szervekkel köteles együttműködni (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

Az együttműködés eljárási szabályai

19. §

A jogosultat együttműködési kötelessége keretében az alábbiak terhelik:

1. a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett,
2. részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában,
3. megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására,
4. eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,
5. meg kell jelennie legalább három havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,
6. folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel,
7.  ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles az együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát legkésőbb 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.

Az együttműködésben résztvevő szervek eljárása

20. §

1. Az önkormányzat és az együttműködésre kijelölt szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:

1. az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére,
2. az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről, illetve annak módosításáról egy példány megküldésével tájékoztatja az önkormányzatot.

2. A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre.
3. Az együttműködésre kijelölt szerv az Szt. 37/A § szerinti együttműködés megvalósítása érdekében:

1. nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,
2. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,
3. tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,
4. a nyilvántartásba vétel napjától a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,

e) [12]Folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,

g)  jelzi a jegyzőnek ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

8. az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
9. a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.

4. Az együttműködési kötelezettség elmulasztása esetén az együttműködésre kijelölt szerv minden alkalommal soron kívül vizsgálja a mulasztás okát, s amennyiben az a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható, úgy az együttműködési kötelezettségét 3 munkanapon belül köteles jelezni.
5. A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja:

1. az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről a határozat egy példányának megküldésével,
2. a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § (3) bekezdése[13] szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,

      c)[14]

A beilleszkedést elősegítő programok típusai

21. §

 (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:

1. az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
2. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, csoportos önsegítő, illetőleg a - munkaképesség javító – felkészítő programon való részvételre,
3. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.

(2)  A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.

(3) A beilleszkedési program elkészítésében szakértő közreműködését lehet igénybe venni.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai:

1. A nem foglalkozatott személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni program,
2. Mentálhigiénés életmódformáló program,
3.  Jogi- és pszichológiai tanácsadás

Az együttműködési kötelezettség

megszegésének esetei

22. §

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult:

1. a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően,
2. nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,
3. nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,
4. személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,
5. a beilleszkedést segítő program bármely pontjának nem tesz eleget,
6. nem jelenik meg legalább három havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,
7. az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot a együttműködésre kijelölt szervvel.
8. ha az együttműködésre kijelölt szervnél, vagy a beilleszkedési programban meghatározott szervezeteknél a kijelölt időpontban ittas vagy bódult állapotban jelenik meg.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.

(3)Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

23. §

1. A rendszeres szociális segély a családban élő, védelembe vett gyermek érdekében természetbeni ellátás formájában is nyújtható.
2. A rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájaként különösen élelmiszerre, tüzelővásárlásra, közüzemi díjak kifizetésére, illetve a gyermek szükségleteihez igazodóan tankönyvre, tanszerekre, étkezési térítési díjra, átmeneti gondozásért fizetendő térítési díjra, a kollégiumi elhelyezés díjára, speciális ellátást nyújtó intézmények térítési díjára használható fel az Szt. 47. § (2) bekezdésben meghatározott mértékig.
3.  A rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájaként történő biztosítására elsősorban a Központ gyermekjóléti, illetve családsegítő csoportja, adósságkezelési tanácsadó tesz javaslatot, illetve azt a segélyezett maga is kérheti.

Temetési segély

24. §

1. Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik és annak is, aki erről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a kérelmező saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segélyre - az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén - az a kérelmező jogosult, akinek

1. családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át egyedül élő esetében annak 200 %-át, és
2. a temetés költsége nem haladja meg a helyben szokásos átlagos temetési költséget.

(3) A temetési segély összege család esetében legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-a, egyedül élő esetében legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a, de nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb koporsós temetés költségének 10 %-ánál.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti helyben szokásos átlagos temetési költségnek, valamint a (3) bekezdés szerinti helyben szokásos legolcsóbb koporsós temetés költségének évente aktuális összegét a Szekszárd városban működő temetkezéssel foglalkozó gazdasági társaságok adatszolgáltatása alapján kell meghatározni.

(5) A temetési segély mértékét a rendelet 1. számú melléklete határozza meg. Az elismert jövedelemhatáron és támogatási összeghatáron belül indokolt esetben – egyedülálló, beteg, rokkant, jövedelemmel nem rendelkező, magas életkorú, alacsony jövedelemmel rendelkező eltemettető esetén - legfeljebb 20 % többlettámogatás állapítható meg.

(6) Ha a (4) bekezdésben megjelölt indokok alapján megállapításra kerül, hogy a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti a polgármester a temetési segély összegét legfeljebb a községben szokásos legolcsóbb koporsós temetés költségének teljes összegére felemelheti.

Ápolási díj

25. §

1. Ápolási díj állapítható meg azon közeli hozzátartozó részére, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, amennyiben az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
2. Az ápolási díjat meg kell szüntetni, ha az ápolást végző személy ápolási kötelezettségét nem teljesíti. Az ápolás nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző, több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról, orvosi vizsgálatokra, kezelésekre nem kíséri el, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről nem gondoskodik.
3. Az ápolás nem teljesítésének ellenőrzése céljából a Szociális Központ házi segítségnyújtó szolgálatának közreműködése igényelhető, ez esetben írásos felkérés alapján a Szociális Központ

a) A helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését

b) Szükség esetén véleményt kér a háziorvostól az ápolt esetleges egészségromlásának okairól

c) A döntésre jogosult szervet tájékoztatja az ellenőrzés eredményeiről

4. Az ápolási díj összege az (1) bekezdésben meghatározott esetben az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a. Amennyiben a közeli hozzátartozó kettő, vagy több ápolt együttes ápolását végzi, a díj összege legfeljebb 30%-kal emelhető.
5. Az ápolási díj megállapítására és megszüntetésére az Szt. 40-44. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

.

Méltányossági közgyógyellátás

26. §

 (1) Kérelem alapján méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át, és

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelemhatártól különösen indokolt esetben, így különösen akkor, ha a kérelmező

a.) súlyos, krónikus betegségben szenved,

b) 3 vagy több személy eltartásáról gondoskodik,

c) 70 év feletti személy,

d) fogyatékossági támogatásban részesülő személy,

a kérelmezőre nézve kedvező irányban 20 %-os mértékben el lehet térni.

Záró rendelkezések

27. §

1. Jelen rendelet 2011. február 11. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(1a)[15]

(2)[16]

(3)[17]

      Pálfi János                                                                      Amreinné dr. Gál Klaudia

    polgármester                                                                                jegyző

Kihirdetési záradék:

A kihirdetés napja: 2011. február 10.

Amreinné dr. Gál Klaudia

Jegyző

Módosította:

9/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelet.

2/2012. (III. 1.) önkormányzati rendelet

Ha a kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodó szülő a másik szülőtől nem kap gyermektartást, mi annak az oka? _____________________________________________________________

A gyógyszerutalvány megállapítását az alábbi indok miatt kérem:_______________________