Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2011. (I.20.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről

Hatályos: 2017. 08. 01

(Egységes szerkezetben a 25/2011. (V.27.), a 42/2012. (XII.19.), a 20/2013. (VI.18. ), a 7/2014. (II.4.), a 26/2014. (XI.18.), a 7/2015. (II.17.), a 12/2015. (III.17.), a 40/2015. (XII.14.), a 6/2016. (II.15.), a 23/2017. (VI.20.), valamint a 27/2017. (VII.31.) önkormányzati rendeletekkel)


Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, 12. § (5) bekezdésében, 84. § (1) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. (3) bekezdésében, 19. §-ában, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 15. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 13. § (1)-(2) bekezdéseiben, 34. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdéseiben, 34. § (3) és (6) bekezdéseiben, 35. § (2) bekezdésében, 91/A. § 18. pontjában, 36. § (2) bekezdésében, 42. §-ában, 54. § (1)-(2) bekezdéseiben, 54. § (3) bekezdésében, 58. § (1)-(3) bekezdéseiben, 68. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről az alábbi rendeletet alkotja:[1]



ELSŐ RÉSZ

Lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete


I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

A rendelet hatálya

1. §


(1)  A rendelet hatálya a Szentendre Város Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakásra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki. A lakások – a lakás fekvése alapján – „A” és „B” övezetbe sorolandók be. Az övezeti besorolást jelen rendelet 1. számú melléklet 3. pontja tartalmazza.[2]

(2)  A víz- és csatornadíj bérlő általi fizetésének szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.


A bérbeadói jogokat gyakorló és kötelezettségeket teljesítő szervek

2. §


(1) A bérbeadói jogokat és kötelezettségeket

             a)       a Képviselő-testület,

             b)       a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság,

  c)       a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság a vagyongazdálkodási kérdésekkel foglalkozó szakbizottsággal együttesen,

             d)       a Polgármester

gyakorolja az e rendeletben meghatározott feladatmegosztás szerint.[3]

(2) Helyiség bérleti jogának pályázati feltételeit, valamint a nyertes pályázóval kötendő bérleti szerződés alapvető kritériumait az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló külön helyi rendelet alapján az adott ügyben döntésre hatáskörrel rendelkező szerv határozza meg. A pályázatot az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló külön helyi rendelet alapján az adott ügyben döntésre hatáskörrel rendelkező szerv bírálja el.[4]

(3)  A lakások és helyiségek kezelésével kapcsolatos bérbeadói jogokat – ha jelen rendelet másként nem rendelkezik – a Polgármester gyakorolja.

(4)  Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szervek kötelesek ezen rendeletben meghatározott feladataik ellátása során egymással együttműködni, a kért adatokat haladéktalanul közölni, szakmai ismereteikkel egymást segíteni.

(5)  A társasházakban lévő lakások és helyiségek bérbeadása során tekintettel kell lenni a társasházi alapító okiratban, illetve a társasház közgyűlésének, valamint ügyintéző szervének határozataiban foglaltakra is.

(6)  Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései megfelelően irányadóak.[5]

(7)  A szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben, amennyiben döntéséhez szükségesnek tartja, felkérheti a jegyzőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 130. § (1) bekezdésében írt környezettanulmány (továbbiakban: környezettanulmány) készítésére.[6]



II. fejezet

A LAKÁSBÉRLET LÉTREJÖTTE

 

A lakásbérlet jogcímei

3. §


(1)  Lakásbérleti jogviszony a következő jogcímek alapján létesíthető:

            a)         Szociális helyzet alapján történő bérbeadás

            b)        Költségelven történő bérbeadás

            c)         Piaci alapon történő bérbeadás

            d)        Közérdekű célból történő bérbeadás

            e)        Bérbeadás bérlőkijelölésre vagy bérlő kiválasztására jogosult döntése alapján (Ltv. 3. § (3) bekezdés)

f)         Lakás bérleti jogának cseréje (Ltv. 29. §)

g)        Minőségi lakáscsere

h)        Lakás nem lakás céljára történő bérbeadása

i)         Átmeneti lakás bérbeadása

j)         Szociális intézményből elbocsátott részére történő bérbeadás

k)        Szobabérlők házában lévő szobák bérbeadása

l)         Fiatal házasok részére történő bérbeadás szociális helyzet alapján.[7]

(2) Lakáshasználati szerződés a 29. §–ban foglalt esetben és feltételekkel köthető.

(3) Lakás és helyiség csak ezen rendeletben meghatározott jogcímen és módon adható bérbe.

(4) Az üres vagy megüresedett vagy olyan megüresedő lakás, melynek ismert a megüresedés időpontja, illetőleg új építési lakások bérbeadási jogcímének meghatározásáról, a jogcímet érintő bárminemű módosításról – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Polgármester javaslata alapján a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság, valamint a vagyongazdálkodási kérdésekkel foglalkozó szakbizottság együttesen dönt.[8] [9]

 (5) Bérlakásnak a lakásállományból való törléséről a Képviselő-testület dönt.



Általános szabályok

4. §


(1)    Lakásbérleti szerződés határozott időre, határozatlan időre vagy feltétel bekövetkeztéig köthető. A határozott időtartam – a (2) bekezdés kivételével – legfeljebb 5 év lehet. [10]

(2)    A határozott időtartam a jelen rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogcímen történő bérbeadás  esetén legfeljebb 10 év lehet.[11] [12]

(3)  A határozott idő lejártát megelőzően a bérlő – a (4) bekezdés kivételével – kérheti a szerződés meghosszabbítását, melyre a bérlőt a szerződésében fel kell hívni. Amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, a bérleti szerződés – az (5) bekezdés kivételével - legfeljebb 2 évre hosszabbítható meg.[13] [14]

(4) A jelen rendelet 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott jogcímen történő bérbeadás esetén a bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.[15] [16]

(5) Amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, a jelen rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogcímen történő bérbeadás esetén a bérleti szerződés legfeljebb 5 évre hosszabbítható meg.[17] [18]

(6) [19] A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.[20]

                                                            


5. §


(1) Bérbeadó jogosult a lakás rendeltetésszerű használatát, a lakás berendezéseit, tartozékait a lakás átadásakor felvett leltár alapján, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését legalább évente két alkalommal ellenőrizni. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles.[21]

(2)[22]

(3) A lakásbérleti jogviszony a lakásra, a lakáshoz tartozó helyiségekre és földrészletre terjed ki. A bérlőt és a vele együttlakó személyeket a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga is megilleti.[23]

(4) Bérlő a közös használatra szolgáló helyiségek, területek használatával kapcsolatos költségeket, illetve társasházak esetén a közös költséget – a bérleti díjon felül – megfizetni köteles.[24]

(5) Az önkormányzati lakás törvényes működésére vonatkozó szabályokat jelen rendelet 2. számú mellékletében meghatározott házirend tartalmazza.[25]


Óvadék

6. §


(1)  Bérlő a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg – a szociális helyzet alapján történő bérbeadást, a szociális helyzetre tekintettel, szociális rászorultság alapján történő bérbeadást, valamint az Ltv. 29. §-ában írt lakáscserét kivéve – óvadék megfizetésére köteles.[26]

(2)  Az óvadék összege a lakásra megállapított havi lakbér 2-szeresének megfelelő összeg.[27]

(3)  Amennyiben a szerződéskötéskor fizetett óvadék a Ptk. óvadékra vonatkozó rendelkezései alapján felhasználásra kerül, a bérlő köteles a bérbeadó felhívására kiegészítő biztosítékot adni, melynek összege azonos a kiegészítő biztosíték fizetési kötelezettség keletkezésekor hatályos bérleti díj 2-szeresével. Ha bérlő ennek nem tesz eleget, bérleti szerződését bérbeadó felmondhatja.[28]

(4)  Bérbeadó köteles az óvadék, valamint a kiegészítő biztosíték összegét elkülönített számlán tartani. Az óvadék, illetve a kiegészítő biztosíték visszafizetésekor annak összege után kamat nem jár.

(5)  A kiegészítő biztosíték az óvadék jogi sorsát osztja.


A lakásigény mértéke

7. §


 (1) A bérbe adható lakás szobaszáma (lakásigény) – az együttköltöző személyek számának alapulvételével – szociális bérbeadás esetén

a)         egy személyig a                     1 lakószobát,

b)        két személyig a                      1,5 lakószobát,

b)        három személyig a                2 lakószobát,

c)         négy személyig a                   3 lakószobát nem haladhatja meg.

Minden – a 24. § alapján – befogadott további személy esetén a szobaszám felső határa fél szobával nő.

(2) Amennyiben bérlő helyzetében a lakásigény mértékével kapcsolatos változás következik be, úgy bérlő köteles azt a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül a bérbeadó felé írásban bejelenteni. Bérbeadó a bérlő részére – a változásra tekintettel – megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel, amennyiben az igény mértékének megfelelő és beköltözhető lakás Bérbeadó rendelkezésére áll.

(3) A cserelakás megfelelőségénél az Ltv. 26. § (2) bekezdését kell figyelembe venni.

     

Az épülettel és a lakással kapcsolatos költségek viselése

8. §


 (1) Szociális helyzet alapján vagy piaci alapon történő bérbeadás esetében a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérlő köteles.[29]

(2)  Költségelven történő bérbeadás esetében a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek viselésére a bérlő, pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó köteles.[30]

(3)  [31]

(4)  A 3. § (1) bekezdés f) és g) pontjai szerinti bérbeadási jogcímek esetében a költségek viselésére azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a lakáscsere során újonnan bérbe vett lakásra vonatkoznak.

(5)  A bérbeadót terhelő kötelezettségek bérlő általi átvállalása, valamint ezen költségek megtérítése előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges. A költségek megtérítése vonatkozásában a 31. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.[32]

(6) A külön szolgáltatások díját a bérbeadó a szolgáltatás biztosításával kapcsolatosan felmerülő kezelési, üzemeltetési, karbantartási és felújítási költségeinek figyelembevételével úgy állapítja meg, hogy az ezen költségekre fedezetet nyújtson.[33]



III. fejezet

A BÉRBEADÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

 

Szociális helyzet alapján történő bérbeadás

9. §


 (1) Szociális, jövedelmi, vagyoni helyzet alapján lehet az erre a célra kijelölt lakást bérbe adni annak az igénylőnek, aki jelen §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, és nem áll fenn vele szemben a (9) bekezdésben meghatározott kizáró ok.

(2)  Szociális helyzet alapján csak határozott időtartamra, és legfeljebb 5 évre szóló lakásbérleti szerződés köthető, mely a 4. § (3) bekezdése szerint hosszabbítható meg.[34] [35]

(3)  Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételei:

     a)         az Európai Gazdasági Térség tagállamának állampolgársága,

     b)        nagykorúság,

c)         az igénylő és családjának, valamint annak a személynek, aki az igénylővel életvitelszerűen együtt lakik és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, egy főre eső havi nettó átlag jövedelme a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a saját jogú öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének négyszeresét, egyedülálló igénylő esetén a hatszorosát nem haladja meg,[36] [37]

d)         nem rendelkezik olyan ingó, vagy ingatlan vagyonnal, amelyek együttes forgalmi értéke a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj ötvenszeresét meghaladja[38]

e)         bérlő írásbeli nyilatkozatban vállalja, hogy a  bérleti jogviszony időtartama alatt a Szentendre illetékességi területén működő családsegítő- és gyermekjóléti intézménnyel a 30. § (8) bekezdése szerint hátralék keletkezése esetén együttműködik.[39]

f)         az igénylőnek nincs, vagy legfeljebb 3 havi, Szentendre Város Önkormányzattal szemben fennálló, lakásbérleti szerződésből eredő bérleti díj vagy egyéb tartozása van[40].

(4) A lakást szociális helyzet alapján bérlő bérlők jogosultságát az Ltv-ben foglaltak alapján bérbeadó évente köteles felülvizsgálni. Bérlő kötelezettsége, hogy évenként, minden év január 31. napjáig nyilatkozzon az 5. számú melléklet szerinti nyomtatványon személyi adatairól, vagyoni és jövedelmi viszonyairól, valamint nyújtsa be a nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat (éves felülvizsgálat).[41]

(5) Amennyiben bérlő a szociális bérbeadás feltételeinek nem felel meg, úgy az éves felülvizsgálat évének március 1. napjától, a lakás fekvése és komfortfokozata szerint megállapított bérleti díjat köteles fizetni, az általa bérelt teljes lakásnagyság alapulvételével, az 1. számú melléklet 7. pontjában foglaltak szerint.

Ha bérlő olyan vagyontárggyal rendelkezik, amely meghaladja a 9. § (3) bekezdésének d), illetve a (9) bekezdésének h) pontjában meghatározott értéket, akkor bérlő a fenti időponttól kezdődően a lakás fekvése és komfortfokozata szerint megállapított bérleti díjat köteles fizetni, az általa bérelt teljes lakásnagyság alapulvételével, az 1. számú melléklet 7. pontjában foglaltak szerint..

Amennyiben bérlő, az egy főre eső jövedelme, illetve vagyoni viszonyai alapján a szociális bérbeadás feltételeinek megfelel, úgy legközelebb a következő éves felülvizsgálat (4) bekezdésben írt időpontjáig kérelmezheti, hogy az éves felülvizsgálat évének március 1. napjától a felülvizsgálatot követő év február 28. napjáig szociális, vagy emelt összegű szociális bérleti díjat fizethessen. [42] [43] [44]

(5a) Amennyiben a bérlő és családjának, valamint annak a személynek, aki a bérlővel életvitel szerűen együtt lakik és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, egy főre eső havi nettó átlag jövedelme a saját jogú öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének négyszeresét, egyedülálló igénylő esetén hatszorosát meghaladja – a komfort nélküli lakások kivételével – a rendelet 28. § (3) bekezdésében meghatározott, ún. költségelvű lakbérekre meghatározott mértékű lakbért köteles fizetni.[45] [46]

(5b) Amennyiben az emelt összegű vagy költségelvű bérleti díjat fizető bérlő - az egy főre eső jövedelme, illetve vagyoni viszonyai alapján - ismételten megfelel a szociális bérbeadás feltételeinek, úgy a következő éves felülvizsgálat (4) bekezdésben írt időpontjáig kérelmezheti, hogy az éves felülvizsgálat évének március 1. napjától a felülvizsgálatot követő év február 28. napjáig szociális bérleti díjat fizethessen.[47]

 (6) Amennyiben bérlő jelen rendelet 9. § (4) bekezdése szerint tárgyév január 31. napjáig egyáltalán nem, vagy nem megfelelően nyilatkozik, illetve nyújtja be vagyoni- és jövedelmi helyzetét alátámasztó igazolásait, úgy bérlő a rendelet 28. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint, az ún. költségelvű lakbérekre meghatározott mértékű lakbért köteles fizetni a nyilatkozat és az igazolások hiánytalan és megfelelő benyújtásának napját követő második hónap utolsó napjáig. A nyilatkozat és az azt alátámasztó igazolások hiánytalan és megfelelő benyújtásának napját követő harmadik hónap első napjától, amennyiben bérlő, az egy főre eső jövedelme, illetve vagyoni viszonyai alapján, a szociális bérbeadás feltételeinek megfelel, szociális alapú lakbért köteles fizetni. Ha bérlő a szociális bérbeadás feltételeinek nem felel meg, úgy a lakás fekvése és komfortfokozata szerint megállapított bérleti díjat köteles fizetni, az általa bérelt teljes lakásnagyság alapulvételével, az 1. számú melléklet 4. és 7. pontjában foglaltak szerint.[48]

 (7)      A (4) bekezdésben meghatározottakon kívül bérlő a benyújtott vagyoni-, jövedelmi nyilatkozata, valamint a nyilatkozatot alátámasztó igazolás(ok) alapján, amennyiben a szociális bérbeadás feltételeinek megfelel szociális alapú bérleti díjat a szerződése megkötésétől kezdődően köteles fizetni. Amennyiben bérlő a szociális bérbeadás feltételeinek nem felel meg, úgy a lakás fekvése és komfortfokozata szerint megállapított bérleti díjat köteles fizetni, az általa bérelt teljes lakásnagyság alapulvételével, az 1. számú melléklet 4. és 7. pontjában foglaltak szerint.[49]

(8) Amennyiben bérlő a nyilatkozatában valótlan adatot szolgáltatott, úgy a (4) bekezdésben írt éves felülvizsgálat esetében az éves felülvizsgálat évének március 1. napjától, a (7) bekezdésben írt esetében a szerződés megkötésétől, az ún. költségelvű lakbérekre meghatározott mértékű lakbért köteles fizetni a következő év február 28-ig.[50]

(9)  Nem köthető bérleti szerződés, illetve nem hosszabbítható meg azzal a személlyel, aki

a)         vagy akinek vele együttköltöző családtagja a kérelme benyújtását megelőző 10 éven belül bérlakásáról pénzbeli térítés ellenében lemondott, vagy a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül a korábban az önkormányzattól bérelt bérlakását az Ltv., valamint a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint kedvezményesen megvásárolta,

b)        akinek maga, vagy vele együttköltöző családtagjai tulajdonában, haszonélvezetében lakás, hétvégi ház (üdülő) van, vagy önkormányzati lakásra bérleti jogviszonya áll fenn, kivéve a lakásbérleti szerződés meghosszabbításának esetét, az albérleti jogviszonyt és az átmeneti lakásra fennálló bérleti jogviszonyt,

c)        aki a kérelem benyújtásakor szándékosan valótlan adatot szolgáltat, illetőleg az adatok változásáról az önkormányzatot nem értesítette a bérbeadásról szóló döntésig,

   d)        köztartozással rendelkezik Szentendre Város Önkormányzat felé[51],

e)        az Önkormányzattal fennálló bérleti szerződéséből eredő bérleti díj vagy egyéb tartozással rendelkezik, melyre nem kötött részletfizetési megállapodást, illetve, a bérleti szerződés megkötését illetve meghosszabbítását megelőző 5 éven belül létrejött részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem tartotta be,[52]

f)         Szentendrei önkormányzati bérlakását a kérelme benyújtását megelőző 10 éven belül elcserélte[53],

g)        beköltözhető ingatlanát a kérelme benyújtását megelőző 5 éven belül elidegenítette,[54] [55]

h)        olyan vagyonnal rendelkezik, amelynek együttes értéke a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj ötvenszeresét meghaladja, [56] [57]

i)         nem tudja igazolni azt, hogy a pályázat benyújtását megelőzően 5 éve lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy munkahellyel rendelkezik Szentendrén, [58] [59]

j)         vagy vele együtt költöző családtagja Szentendre Város Önkormányzat tulajdonában álló lakást, bármely okból önkényesen elfoglalta [60] [61]



10. §


(1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadásról, valamint az ilyen jogcímen bérbe adott lakásra vonatkozó bérleti szerződés meghosszabbításáról a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság dönt. Amennyiben a szakbizottság döntéséhez szükségesnek tartja, úgy felkérheti a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság mellett működő munkacsoportot környezettanulmány készítésére.[62]

(2)[63]

(3) A lakásbérleti jog folytatására jogosult a szerződés megkötésére irányuló kérelemhez mellékelni köteles a személyi, vagyoni és jövedelmi adatokról szóló nyilatkozatot, valamint a nyilatkozatot alátámasztó igazolásokat. A jogosultnak csak akkor lehet szociális helyezet alapján bérbe adni a lakást, amennyiben a bérleti jog folytatásakor szociális helyzete alapján jelen szakaszban meghatározott feltételeknek megfelel, és szociális rászorultságát igazolja.



A szociális helyzet alapján történő bérbeadás eljárási rendje

11. §


(1)    [64] [65]

(2) [66]

(3) [67] [68]

(4) [69]

(5) [70]

(6) [71] [72]

(7) Az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása pályázati eljárásban történik 2016. szeptember 10. napjától kezdődően. A pályázatot az önkormányzat írja ki. A szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság, a munkacsoport javaslata alapján dönt a pályázat eredményéről.[73]

(8) Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha az üressé válás időpontja ismert. A pályázatot az Önkormányzat honlapján és helyi lapban közzé kell tenni és 20 napra az Önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni.[74]

(9) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) hogy a meghirdetett lakás szociális helyzet alapján kerül bérbeadásra,

b) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát és komfortfokozatát,

c) a fizetendő lakbér mértékét,

d) lakásfelújítás estén a kötelezettség megjelölését, a becsült felújítási költségek összegszerűségét, a megtérítés módját és mértékét, a felújítás elvégzésének határidejét,

e) a pályázat benyújtásának helyét, módját, határidejét és az elbírálás szempontjait,

f) az elbírálás eredménye közlésének módját és időpontját,

g) a bérbeadó megnevezését, címét, a szerződéskötés határidejét,

h) a meghirdetett lakás bérbeadásának időtartamát,

i) azt, hogy a pályázók bérlőtársakként is pályázhatnak,

j) az egyéb pályázati feltételeket.[75]

(10) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázott lakás címét (több lakás meghirdetése esetén a pályázó által megjelölt sorrendet, amely egyben rangsort is jelent),

b)  a pályázó nevét, születés nevét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét. családi állapotát, foglalkozását, munkahelyét, állandó bejelentett lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, a pályázó házastársának/élettársának az előzőekben felsorolt adatait, a lakásba a bérlőn kívül költözők számát, nevét, születési idejét, foglalkozását, rokonsági fokát, vagy rokonság hiányában a leendő bérlőhöz fűződő kapcsolatát, a pályázó és a vele együtt költöző személyek jövedelmi, vagyoni viszonyait, a pályázó jelenlegi lakáskörülményeit,

c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy nem esik kizáró feltételek alá, illetve megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek,

d) a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek,

e) a pályázati felhívásban szereplő valamennyi feltétel elfogadását,[76]

f) a pályázó hozzájáruló nyilatkozatát arról, hogy a pályázat elbírálásában részt vevő személyek a pályázatban megadott személyes adatait a jogszabályoknak megfelelően kezelhetik[77].

(11) Pályázatot érvényesen a 6. sz. mellékletben szereplő formanyomtatványon, a (10) bekezdésben foglaltak szerint lehet benyújtani. Egy pályázó és családja, valamint vele életvitel szerűen együtt lakó személy érvényesen legfeljebb csak 3 pályázatot nyújthat be. [78] [79]

(12) A bérleti szerződést a bérlővel a Polgármester köti meg a Jegyző ellenjegyzése mellett.[80]



Fiatal házasok részére történő bérbeadás szociális helyzet alapján

11/A. §[81]


(1) A megüresedett lakásnak jelen rendelet 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott jogcímen történő bérbeadásáról a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság dönt. A bizottság döntését követően a lakásra pályázatot ír ki az önkormányzat.

A pályáztatásra az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos rendeletben meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A pályázathoz a házassági anyakönyvi kivonatot is mellékelni kell.

(2) Pályázatot olyan házastársak nyújthatnak be, akik megfelelnek a 9. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, mely feltételek fennállásának vizsgálata céljából kötelesek nyilatkozni személyi adataikról, vagyoni és jövedelmi viszonyaikról, valamint kötelesek benyújtani a nyilatkozatukat alátámasztó igazolásokat.

(3) A beérkezett pályázatokról a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság mellett működő munkacsoport jelen rendelet 11. § (3) bekezdésében meghatározott szempontok alapján sorrendet állít fel, mely sorrendet tartalmazó javaslatát megküldi a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottságnak. A sorrend felállításánál a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság mellett működő munkacsoport jelen rendelet 11. § (3) bekezdés c) pontjába foglalt szempontot nem veszi figyelembe.[82]

(4) A szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság a (3) bekezdésben megjelölt munkacsoport javaslata alapján dönt. A bérleti szerződés megkötésére jelen rendelet 11. § (5) bekezdésében írtak az irányadóak.[83]

(5) Amennyiben a nyertes pályázók a lakást nem fogadják el, akkor a sorrend szerint kell a pályázóknak sorban egymás után a lakást felajánlani bérleti jogviszony létesítésére. Ha a lakást egyik pályázó sem fogadja, akkor a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság dönt újabb jelen rendelet 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott jogcímen történő bérbeadással kapcsolatos pályázat kiírásáról.

(6) Pályázatot olyan házastársak nyújthatnak be, akik vállalják, hogy legalább a bentlakás időtartamára szóló lakás elő-takarékossági szerződést kötnek nyertes pályázat esetén az értesítést követő nyolc napon belül. Az előtakarékossági szerződés megkötéséről szóló igazolás bemutatása feltétele a lakásbérleti szerződés megkötésének.[84]



Költségelven és piaci alapon történő bérbeadás

12. §


(1)[85]

(2)[86]

(3)  Költségelven vagy piaci alapon történő bérbeadás esetén lakásbérleti szerződés csak határozott időtartamra köthető.[87]

(4)[88]


13. §


(1)  A piaci alapon történő bérbeadás pályáztatás és licittárgyalás útján történik.[89]

(2)  A pályáztatásra az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos rendeletben meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni jelen § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel.[90]

 (3) A (2) bekezdés szerinti pályázati hirdetményt a hivatal hirdetőtábláján 20 napra (a kifüggesztés keltezésének feltüntetésével) ki kell függeszteni, valamint egy írott sajtóban és az önkormányzat honlapján legalább egy alkalommal közzé kell tenni.[91]

(4) A pályázatok benyújtására legalább 20 napot kell biztosítani.[92]

(5) A pályázatok beérkezését követően a bérbeadásról a Polgármester dönt.[93]


Közérdekű célból történő bérbeadás

14. §


(1)    A Képviselő-testület bérleti szerződést köthet olyan személlyel, akinek Szentendre városban történő letelepedése közérdeket szolgál.

(2) A bérleti szerződés határozott időre vagy az alábbi feltételek bármelyikének bekövetkeztéig köthető:

a)         Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatallal vagy Szentendre Város Önkormányzata által fenntartott más költségvetési szervvel fennálló közszolgálati-, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony fennállásáig;[94]

b)        a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 7. § (2) a) pontja alapján 2013. január 1-jétől az állami intézményfenntartó központ (továbbiakban: Központ) állományába kerülő foglalkoztatottaknak a Központtal, vagy Szentendre Város Önkormányzat által működtetett, állami fenntartásban álló, köznevelési feladatot ellátó intézményben, a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 7. § (2) a) pontjában meghatározott munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, a Központtal fennálló közalkalmazotti jogviszonya fennállásáig, vagy Szentendre Város területén működő köznevelési intézmény alkalmazottjának jogviszonya fennállásáig;[95]

   c)         vezetői megbízás visszavonásáig;

d)        lakás vagy lakóház tulajdonjogának bérlő vagy bérlővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozója általi megszerzéséig;

    e)         a bérlő haláláig.[96]

 (3) Az (1) bekezdés szerint elhelyezett bérlő köteles a fenti feltételek bármelyikének bekövetkezte, vagy a határozott időtartam leteltét követő 30 napon belül a lakást a bérbeadónak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban elhelyezési igény nélkül visszaadni.[97]

(4) Ha a bérlő elhelyezésre jogosító közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkaviszonya rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjazása miatt szűnik meg, a bérlő kérelmére a bérleti jogviszony egy alkalommal, legfeljebb 3 év határozott időtartammal meghosszabbítható.[98]

(5) A (2) bekezdés b) pontjában írt bérlők kötelesek a közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnését vagy megszűntetését követő legkésőbb 5 munkanapon belül a jogviszonyuk megszűnését vagy megszűntetését az önkormányzatnak írásban bejelenteni. Amennyiben az írásbeli bejelentést elmulasztják megtenni, úgy a jogcím nélküli használat kezdetétől a jogcím nélküli használat idejére jelen rendelet 29. § (1) bekezdése szerinti használati díjat kötelesek megfizetni.[99]



A közérdekű célból történő bérbeadás eljárási rendje

14/A. §[100]


(1) Az önkormányzati lakás közérdekű célból történő bérbeadása pályázati eljárásban történik, 2017. június 20. napjától kezdődően. A pályázatot az önkormányzat írja ki. A pályázat eredményéről a munkacsoport javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

(2) A közérdekű célból bérbe adható lakások listáját jelen rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

(3) Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha az üressé válás időpontja ismert. A pályázatot az Önkormányzat honlapján és helyi lapban közzé kell tenni és 20 napra az Önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(4) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) hogy a meghirdetett lakás közérdekű célból kerül bérbeadásra

b) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát és komfortfokozatát,

c) a fizetendő lakbér mértékét,

d) lakásfelújítás esetén a kötelezettség megjelölését, a becsült felújítási költségek összegszerűségét, a megtérítés módját és mértékét, a felújítás elvégzésének határidejét,

e) a pályázat benyújtásának helyét, módját, határidejét és az elbírálás szempontjait,

f) az elbírálás eredménye közlésének módját és időpontját,

g) a bérbeadó megnevezését, címét, a szerződéskötés határidejét,

h) a meghirdetett lakás bérbeadásának időtartamát,

i) azt, hogy a pályázók bérlőtársakként is pályázhatnak,

 j) az egyéb pályázati feltételeket.

(5) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázott lakás címét (több lakás meghirdetése esetén a pályázó által megjelölt sorrendet, amely egyben rangsort is jelent),

b) a pályázó nevét, születési nevét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét. családi állapotát, foglalkozását, munkahelyét, állandó bejelentett lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, a pályázó házastársának/élettársának az előzőekben felsorolt adatait, a lakásba a bérlőn kívül költözők számát, nevét, születési idejét, foglalkozását, rokonsági fokát, vagy rokonság hiányában a leendő bérlőhöz fűződő kapcsolatát, a pályázó és a vele együtt költöző személyek jövedelmi, vagyoni viszonyait, a pályázó jelenlegi lakáskörülményeit,

c) a pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek,

d) a pályázati felhívásban szereplő valamennyi feltétel elfogadását,

e) a pályázó hozzájáruló nyilatkozatát arról, hogy a pályázat elbírálásában részt vevő személyek a pályázatban megadott személyes adatait a jogszabályoknak megfelelően kezelhetik[101].

(6) A pályázatot a (5) bekezdésében foglaltak szerint kell benyújtani a 6. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon, ellenkező esetben a pályázat érvénytelen.



Bérbeadás bérlőkijelölésre vagy bérlő kiválasztására jogosult döntése alapján

15. §[102]


(1) A 3. számú mellékletében meghatározott lakások vonatkozásában a bérleti szerződést az 1. számú mellékletben 4. pontjában foglaltak alapul vételével azzal kell megkötni, akit az Ltv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott szerv bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog alapján kijelöl.

(2) Jelen rendelet szabályait a 3. számú melléklet 1-12. pontjában megjelölt lakások (művészlakások) esetében az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

a) Amennyiben a (2) bekezdésben írt lakás bérlője vagyoni- és jövedelmi viszonyai alapján jelen rendelet 9. §-ában meghatározott szociális bérbeadás feltételeinek megfelel, úgy a lakás fekvése és komfortfokozata szerint megállapított szociális alapú bérleti díjat köteles fizetni jelen rendelet 3. számú mellékletében meghatározott alapterület alapulvételével. Ha a bérlő vagyoni- és jövedelmi viszonyai alapján a szociális bérbeadás feltételeinek nem felel meg, úgy bérlő jelen rendelet 1. számú mellékletének 4. pontjában az „A” övezeti, összkomfortos lakásokra meghatározott egy m2-re eső bérleti díj alapján megállapított bérleti díjat köteles fizetni jelen rendelet 3. számú mellékletében meghatározott alapterület alapulvételével.[103]

b) Az a) pontban megjelölt lakások esetében a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérlő köteles.


16. §[104]


Minőségi lakáscsere

17. §


(1)  Lakás a bérbeadó hozzájárulásával kisebb, nagyobb, magasabb vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra cserélhető.

(2)  A várhatóan bérbe adható lakások tekintetében a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság dönt a minőségi lakáscsere igénylő számára felajánlható cserelakásról.[105]


Lakás nem lakás céljára történő bérbeadása

18. §


(1)    A Képviselő-testület dönthet lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról, ha

a)     a lakás a kívánt célra az építésügyi szabályok figyelembevételével alkalmas, vagy átalakítható és

b)      az átalakítás költségeit a bérlő bérbeszámítási, megtérítési igény nélkül vállalja és

c)     a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának megfizetését szerződésben vállalja.

(2) Az (1) bekezdésben alkalmazandó bérleti díj legkisebb összegét az 1. számú melléklet 5. pontja tartalmazza.[106]

(3) A bérbeadásra egyebekben – a 35. § (1)–(3) bekezdései kivételével – a jelen rendelet VII. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.


Átmeneti lakás bérbeadása

19. §[107]


(1)  Az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott átmeneti lakásokra az Ltv. 23. § (4) bekezdésében meghatározott esetben, illetve egyéb rendkívüli élethelyzetben a Polgármester legfeljebb 1 évre szóló határozott idejű bérleti szerződést köthet, mely egy alkalommal legfeljebb fél évvel meghosszabbítható.

(2) Bérlő vagyoni-, jövedelmi viszonyai alapján, a komfortos, B övezeti besorolású lakásokra vonatkozó, jelen rendelet 28. §-ában meghatározott lakbért köteles megfizetni.

(3)  Bérlő a lakbér mellett a bérbeadó részére havonta köteles megfizetni az áram-, illetve vízfogyasztását, mint külön szolgáltatás után kiszámlázott díjat is.

(4) Amennyiben bérlő a felmondás ellenére a lakást nem adja át a megjelölt időpontban, bérbeadó az áram- és vízszolgáltatás megszünteti.


Szociális intézményből elbocsátott részére történő bérbeadás

20. §


(1)  Az a szociális intézményből elbocsátott személy, aki a lakásbérleti jogviszonyáról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le, a lemondással érintett lakással megegyező bérbeadási jogcímen, ahhoz hasonló adottságú lakás bérleti jogára jogosult. Amennyiben ilyen lakást a bérbeadó átmenetileg felajánlani nem tud, úgy a szociális intézményből elbocsátott személy átmeneti lakásra jogosult.

(2)  Az a szociális intézményből elbocsátott személy, aki a lakásbérleti jogviszonyáról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés ellenében mondott le, a jelen rendelet szabályai szerint juthat lakás bérleti jogához. Ez esetben a 9. § (9) bekezdés a) pontjának első fordulata nem alkalmazandó.[108]


Szobabérlők házában lévő szobák bérbeadása

21. §


(1)  Az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott szobabérlők házában található szobák bérbeadására a Polgármester jogosult.[109]

 (2) Bérleti szerződés a jelen rendelet 14. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltétel bekövetkeztéig köthető.[110]

(3)  A bérleti szerződés érvényességének feltétele a Jegyző ellenjegyzése.



IV. fejezet

LAKÁSBÉRLETHEZ KAPCSOLÓDÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

 

Bérlőtársi jogviszony

22. §


(1)  Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint köthető.

(2)  Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(3)  A jogosultak közös írásbeli kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni:

a)         a házastársakkal,

b)         bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett élettársakkal, valamint

            c)        az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába felvett élettársakkal, feltéve, hogy az élettársi kapcsolatból közös gyermek született.

(4) Nem köthető bérlőtársi szerződés szociális bérbeadás esetén, ha a (3) bekezdésben említett hozzátartozó a 9. § (9) bekezdésében szereplő bármely pontnak megfelel.[111]

(5) Bérlőtársi szerződés már fennálló bérleti jogviszony esetén abban az esetben köthető, ha a bérlőnek lakbér és közmű tartozása nem áll fenn.

(6)  A (3) bekezdésben említett írásbeli kérelemhez mellékelni kell

               a)         a (3) bekezdés a) pontja esetén a házassági anyakönyvi kivonatot;

b)         a (3) bekezdés b) pontja esetén a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvi kivonatát;

c)         a (3) bekezdés c) pontja esetén igazolást arra vonatkozólag, hogy közjegyző az Élettársi  Nyilatkozatok Nyilvántartásába vette, valamint a közös gyermek születési anyakönyvi kivonatát.


Társbérleti jogviszony

23. §


(1)  Lakásban lévő társbérleti lakrészre új társbérleti szerződést kötni nem lehet.

(2) A megüresedő társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlőnek fel kell ajánlani a már meglévő lakásbérleti szerződésének feltételeivel - kivéve a bérleti díj és a külön szolgáltatási díjak összegét - úgy, hogy az egész lakásra önálló bérleti jog keletkezzen. A 9. § (9) bekezdése ebben az esetben is megfelelően alkalmazandó.

(3) Amennyiben a társbérlő az egész lakás bérleti jogára nem tart igényt, a megüresedett társbérleti lakrész akkor sem adható ki önálló bérletként.

 

Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz

24. §


(1)  A lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a lakásba a bérlő kizárólag a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóit, valamint a bérlővel jelen rendeletben szabályozottak szerint kötött tartási szerződés szerinti eltartót fogadhatja be a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján.

(3) Bérlő köteles az (1) bekezdés esetében a befogadást, a (2) bekezdés esetében pedig a befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet a bérbeadónak haladéktalanul, írásban bejelenteni a közeli hozzátartozói minőség igazolása, illetve a tartási szerződés csatolása mellett.

(4) Amennyiben a bérlő (bérlőtárs) az önkormányzati lakásba bérbeadói hozzájárulás nélkül fogad be valakit, a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó az Ltv. 24. § (1) bekezdés b) pontja alapján elhelyezési kötelezettség nélkül felmondhatja.

(5) A (2) bekezdés szerint befogadott személy közjegyző előtt köteles nyilatkozni arról, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának bármely okból való megszűnése esetén a lakást 30 napon belül elhagyja.

(6) A hozzájárulás megtagadható, ha

a)        a bérlőnek az Önkormányzat felé bármely jogviszonyból eredő tartozása vagy köztartozása áll fenn,

b)        a lakásban az egy főre eső szobaszám 0,3-nál kevesebb.


Tartási szerződés

25. §


(1) A bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával köthet.

(2) A bérbeadó megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.

(3) Tartási szerződésből eredő bérleti jogviszony folytatása esetén az eltartó az eltartottal azonos feltételekkel jogosult a bérleti jogviszony folytatására azzal, hogy a 10. § (3) bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A jelen rendelet 9. § (9) bekezdésében foglaltak ebben az esetben nem alkalmazhatók.[112]


Lakás albérletbe adása

26. §


(1) A lakást a bérlő albérletbe csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával és csak a lakószobák 50%-ának mértékéig adhatja. Bérlő köteles az albérleti szerződést annak aláírását követő 8 napon belül bemutatni.

(2) A bérlő a lakószobák 50%-át meghaladó mértékben csak arra az időre adhatja albérletbe a lakást, amíg az Ltv. 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a bérbeadónak előzetesen, írásban bejelentve indokoltan van távol a lakásból.[113]

 (3)      A bérbeadó hozzájárulása nélkül történő albérletbe adás az Ltv. 25. § (4) bekezdése szerinti olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, ami a lakásbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását vonja maga után.

(4) A bérbeadó az albérlő későbbi elhelyezésére kötelezettséget nem vállal.

(5)[114]   


A lakásbérlet megszüntetése cserelakással vagy pénzbeli térítés fizetésével

27. §


(1)  A felek a lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik úgy, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A pénzbeli térítés ellenében, közös megegyezéssel történő megszűntetés kérdésében a vagyongazdálkodási kérdésekkel foglalkozó szakbizottság javaslata alapján – az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos rendeletben meghatározott – a forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szerv jogosult dönteni. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető.[115]

 (2) A bérbeadó a határozatlan időre kötött bérleti szerződésnek az Ltv. 26. § (1), illetve (7) bekezdés szerinti felmondása esetén a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet.

(3)  A másik lakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét önkormányzati lakás

a)         komfortfokozatát,

b)        alapterületét,

c)         műszaki állapotát,

d)        lakóhelyiségeinek számát,

e)         településen és épületen belüli fekvését,

f)        lakbérét.

(4) Ha a bérlő másik önkormányzati lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletét is elfogadja, úgy a pénzbeli térítés mértéke a két lakás éves lakbére közötti különbség tízszerese. Ha a bérlőnek másik önkormányzati lakásként – különös tekintettel, ha bérlő jelen rendelet 17. §-a alapján minőségi lakáscserét kezdeményez – nagyobb alapterületű, több szobaszámú, magasabb komfortfokozatú lakás bérletét ajánlja fel bérbeadó, és bérlő ezt elfogadja, úgy a bérlő a két lakás éves lakbére közötti különbség tízszeresét köteles bérbeadónak megfizetni.

(5) Ha a bérlő másik lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy a pénzbeli térítés mértéke az 1. számú melléklet 4.1. pontjában foglalt táblázat szerint meghatározott, szociális helyzet alapján bérbeadott lakás éves bérleti díjának ötszöröse. Ha a mindenkor hatályos vagyongazdálkodási koncepcióban meghatározott célok elérése érdekében szükséges, a vagyongazdálkodási kérdésekkel foglalkozó szakbizottság javaslata alapján, az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos rendeletben meghatározott, a forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a pénzbeli térítés mértékét magasabb összegben is meghatározhatja, amely azonban nem lehet magasabb az 1. számú melléklet 4.1. pontjában foglalt táblázat „A” összkomfortos lakásra vonatkozó éves lakbér tizenkét és félszeresénél.[116]  [117]

(6) Pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha

a)         a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozta, vagy hozzájárult ahhoz, hogy a fizetendő pénzbeli térítés összegéből ezen kiadásait a bérbeadó rendezze, így a pénzbeli térítés maradék összegére tarthat igényt, és

b)        a lakást kiürítve, kifestve és kitakarítva a bérbeadónak átadta, és

c)         határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezik.

(7) Épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bontása miatti bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a bérbeadónak a lakást helyreállítatlanul, berendezési tárgyait a leltárnak megfelelően adja vissza.[118]

 


V. fejezet

A LAKBÉR ÉS A LAKÁSHASZNÁLATI DÍJ


A lakbér mértéke

28. §


(1) Szociális helyzetre tekintettel, szociális rászorultság alapján történő bérbeadás esetén a lakbér mértékét az 1. számú melléklet 4.1. pontjában foglalt táblázat szerint meghatározott komfortfokozat, alapterület és településen belüli elhelyezkedés szerint meghatározott díjak alapulvételével kell meghatározni [119] [120]

(1a) A 9. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű lakbér mértékét az 1. számú melléklet 4.2. pontjában meghatározott képlet alapján kell megállapítani. [121]

(2) Közérdekű célból történő bérbeadás esetén a fizetendő lakbér a költségelvű lakbér mértékével egyenlő. Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatallal vagy Szentendre Város Önkormányzata által fenntartott más költségvetési szervvel fennálló közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkaviszonyban álló bérlő esetén a közérdekű célból történő bérbeadás bérleti díja a költségelven meghatározott lakbér mértékével egyenlő. Szobabérlők házában történő szoba bérbeadása esetén a szoba bérleti díja a költségelven meghatározott lakbér mértékével egyenlő.[122]

(3) A költségelven történő bérbeadás esetén bérlő a lakás karbantartási, üzemeltetési, felújítási és működési költségeit (a ténylegesen mért, vagy alapterület arányában számított) fedező lakbért köteles fizetni, mely az 1. számú melléklet 4.1. pontjának alapulvételével meghatározott lakbér két és félszerese.[123] [124] [125]

(4) Piaci alapú lakbér pályázati, induló licit mértékét az 1. számú melléklet 8. pontja tartalmazza. A piaci alapú lakbér mértéke a pályáztatás és licittárgyalás során elért legmagasabb bérleti díj mértékével megegyező összeg.[126]

(5) Az átmeneti lakások bérleti díjára a 19. § (2) bekezdését kell alkalmazni.[127]

(6) Az 1. számú melléklet 4.1. pontjában foglalt táblázat szerint meghatározott lakbér mértéke minden év március 1. napjától 3%-kal emelkedik. [128] [129] [130]


A lakáshasználati díj

29. §


(1)  Ha az önkormányzati lakásban a lakásbérleti szerződés megszűnésekor olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv., sem jelen rendelet szabályai szerint nem tarthat igényt elhelyezésre, köteles a lakást a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül elhagyni. Ha a lakást jogcím nélkül használó személy a lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az egyébként a 28. § szerint fizetendő díj (lakáshasználati díj) a jogcím nélküli használat kezdetétől számított második hónap elteltével kétszeresére, hatodik hónap elteltével hatszorosára, 1 év elteltével tízszeresére emelkedik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jogcím nélküli lakáshasználó írásbeli kérelme alapján a Polgármester a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság mellett működő munkacsoport javaslata alapján egyéb rendkívüli élethelyzetben úgy dönthet, hogy a lakást a jogcím nélküli lakáshasználó az adott lakás után jelen rendelet 28. §-a alapján vagyoni-, jövedelmi viszonyai szerint egyébként fizetendő bérleti díj mértékének megfelelő mértékű lakáshasználati díj ellenében legfeljebb 1 év határozott időre tovább használhatja, mely lakáshasználati szerződés évente meghosszabbítható, amennyiben nem állnak fenn jelen rendelet 9. § (9) bekezdésében foglalt feltételek. A jogcím nélküli lakáshasználónak kérelmében meg kell jelölnie azt az egyéb rendkívüli élethelyzetet, mely alapján a döntést kéri. A lakáshasználati díj mértékének felülvizsgálatára jelen rendelet 9. § (4) bekezdése megfelelően irányadó.[131]

 (3) A Polgármester (2) bekezdés szerinti döntésének feltétele, hogy a lakáshasználónak a kérelem benyújtásakor a korábbi lakásbérleti jogviszonyából eredően ne legyen az Önkormányzat felé fennálló esedékes pénztartozása.

 (4) A lakáshasználat rendkívüli felmondással megszűnik, és a jogcím nélküli lakáshasználónak a lakást az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül át kell adni, ha

  a)      a jogcím nélküli lakáshasználó jogviszonyából eredő fizetési kötelezettségét nem teljesíti,

   b) a Polgármester lakásgazdálkodási szempontok alapján a lakáshasználat megszüntetéséről dönt.[132]

(5)  A (2)–(3) bekezdésekben foglalt esetben az ott meghatározott feltételekkel a jogcím nélküli lakáshasználóval lakáshasználati szerződés köthető.

(6)  Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó a Polgármester által megjelölt időpontban a lakást önként nem adja át, a Polgármester ettől az időponttól számított 30 napon belül haladéktalanul köteles a lakás kiürítése iránt bíróság előtt eljárást kezdeményezni, kivéve, ha a jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásra tarthat igényt.[133]

(7) A (2) bekezdésben írt lakáshasználati díjra a 28. § (6) bekezdésében írt emelést alkalmazni kell.[134]


Megállapodás a hátralékok rendezésére

30. §


(1) Lakbér, külön szolgáltatási díj tekintetében fennálló hátralék rendezése érdekében 1.500.000 Ft-ig a vagyongazdálkodási kérdésekkel foglalkozó szakbizottság – a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság előzetes véleményezése mellett – a bérlővel vagy azzal, aki az önkormányzati lakást visszaadta és lakbér, külön szolgáltatási díj hátraléka van, megállapodást köthet a hátralék részletekben történő megfizetéséről, illetve dönt a hátralék elengedéséről, kamatkedvezmény nyújtásáról. 1.500.000 Ft-ot meghaladó tartozás esetén a Képviselő-testülete dönt.[135] [136]

 (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hátralék minden olyan a bérleti szerződés vagy jogszabály alapján az önkormányzati lakás bérlőjét terhelő fizetési kötelezettség, melyet az előírt esedékesség napjáig nem fizettek meg.

 (3) A bérlő részletfizetés iránti kérelmében köteles saját, valamint családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozni, illetve csatolni a nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat.

(4) Részletfizetési megállapodás csak határozott idejű lakásbérleti szerződés estén köthető. A részletfizetés

            a)         100.000,- Ft tőke tartozásig legfeljebb 12 havi,

            b)        100.001-200.000,- Ft tőke tartozásig legfeljebb 24 havi,

            c)         200.001,- Ft tőke tartozás felett pedig legfeljebb 36 havi

       részletre engedélyezhető azzal, hogy a részletfizetési megállapodás megkötésével egyidejűleg bérlő három havi bérleti díjnak megfelelő, költségelvű vagy piaci alapú lakbér esetén pedig a tartozás 15%-ának megfelelő mértékű, részletet egy összegben köteles megfizetni.[137]

(5) Bérlő a részletfizetési megállapodást a megállapodás megkötésére felhívó levél kézhezvételét követő 8 napon belül köteles megkötni. Amennyiben bérlő a felhívó levelet átvette, és a részletfizetési megállapodást az előzőekben írt határidőben nem írja alá, úgy bérlő a részletfizetés lehetőségét elveszíti.

(6) Amennyiben bérlő a részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem tartja be, úgy tartozása egy összegben esedékessé válik, melyre bérlőt fel kell hívni. Ha bérlő a fizetési felszólítás ellenére sem fizeti meg egy összegben a fennálló tartozását, a bérleti szerződése felmondható.

(7)  Az a bérlő, akivel a bérbeadó a részletfizetési kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül kétszer, a hátralékok rendezésére vonatkozó részletfizetési megállapodást kötött, és azokat a bérlő nem tartotta be, újabb megállapodás a hátralékok rendezésére nem köthető.[138] [139]

(8)  A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő bármely bérleti szerződésből, illetve e rendeletből eredő fizetési kötelezettségének elmulasztása esetén köteles Szentendre illetékességi területén működő családsegítő- és gyermekjóléti intézménnyel együttműködni, aki segíti a bérlőt különösen a takarékos háztartásvezetésben, a fűtés, világítás, energiafelhasználás hatékonyabbá tételében, és ellenőrzi a bérleti díjak és egyéb közüzemi számlák fizetésének rendszerességét. A bérlő köteles az együttműködésről szóló igazolást bérbeadónak bemutatni. A bérlő részéről az együttműködés bármilyen módon történő indokolatlan akadályozása lényeges kötelezettségszegésnek minősül, melyet bérlő bérleti szerződésének tartalmaznia kell.[140]

(9)  Bérlő köteles közjegyző előtt egyoldalú kötelezettség vállaló nyilatkozatot tenni, hogy a részletfizetési megállapodásban foglaltakat betartja.[141]


Lakbérbeszámítás

31. §


(1)  A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhat, hogy

a)        a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel;

b)        az épülettel vagy a lakással kapcsolatos, a jelen rendelet szerint bérbeadót terhelő költségeket a bérlő vállalja át;

    c)         a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a bérlő – a bérbeadó által igazolt – beruházás költségeit lakbérbeszámítás útján érvényesítheti. Lakbérbeszámítás a mindenkori komfortfokozatnak megfelelő lakbér mértékéig tudható be, a bekerülési összeg lejártáig.

(3)  Határozott idejű bérleti szerződés esetében akkor köthető bérbeszámítási megállapodás, ha a mindenkori lakbér mértékéig való beszámítás mellett a bekerülési összeg a szerződés fennállása alatt beszámítható.[142]

(4)  Amennyiben az (1) bekezdés c) pontjában említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, a bérlő az új komfortfokozat szerinti lakbér megfizetésére köteles.

(5)  Az (1) bekezdés szerinti megállapodást írásba kell foglalni és abban fel kell tüntetni a bérlő által végzendő munkálatok körét és azok várható költségeit. Lakbérbeszámításra a bérlő által benyújtott és a bérbeadó által jóváhagyott költségvetés szerint igazolt számla alapján kerülhet sor.


32. §


(1) A bérlő által végzett, végeztetett kivitelezési munkák csak akkor fogadhatók el, vehetők át, tudhatók be, ha megfelelnek a vonatkozó szabványoknak, műszaki irányelveknek, a kivitelezéssel érintett szakhatósági követelményeknek, a szakmai szabályoknak, a bérbeadóval előzetesen és a kivitelezési munkák közben egyeztetett feltételeknek.

(2) Bérlő által benyújtott számlák csak a következő igazolások bemutatása után tudhatók be:

     a)        a bérbeadó műszaki átvételének igazolása,

     b)        a kivitelezéssel érintett szakhatóságok és szolgáltatók műszaki átvételének igazolása,

     c)        a beépített anyagok minőségi megfelelőségének igazolása,

     d)        a szabályos kivitelezői nyilatkozatok,

     e)        az engedélyköteles tervek,

     f)         a megvalósulási dokumentáció.

(3) Bérlő szavatol a beépített anyagok minőségéért és az elvégzett munkákért. Szakszerűtlen kivitelezés esetén a bérlő köteles viselni a szakszerűtlen munkával kapcsolatban fölmerülő összes költséget, szükséges visszabontások és helyreállítások, átalakítások stb. költségeit. Bérlő kizárólag szabványos és hazai építőipari alkalmassági minősítéssel rendelkező anyagokat építhet, építtethet be.

(4) Kivitelezés közben a bérbeadó köteles, a bérlővel egyeztetett időpontban rendszeres ellenőrzést tartani.

(5) Az eltakarás előtt minden vezetékrendszert ellenőrizni kell. Csak helyszíni jegyzőkönyvben átvett és fotókkal dokumentált vezetékrendszer takarható (burkolható, vakolható, betonozható, borítható, stb.) el.

(6) Amennyiben bérlő bérbeadót a munkákkal kapcsolatos valamely tényről vagy körülményről szándékosan vagy célzatosan megtéveszti, bérbeadó nem köteles a bérbeszámítási megállapodás alapját képező munkák megtérítésére illetve bérlő a bérbeadó felszólítására köteles saját költségén az eredeti állapotot helyreállítani.


 

VI. fejezet

A LAKBÉRTÁMOGATÁS

 

A lakbértámogatásra jogosultak köre és mértéke

33. §


 (1) Lakás bérlőjét – az (5) bekezdés kivételével – lakbértámogatás illeti meg, ha a bérlőnek és a Szoctv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti családjának, valamint azoknak a személyeknek, akik a bérlővel a lakásban együtt laknak, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, nettó havi jövedelme nem haladja meg a saját jogú öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének hatszorosát, valamint a lakás havi bérleti díja meghaladja a lakásban élők nettó havi jövedelmének 25 %-át.[143]

(2) A lakbértámogatás mértéke a mindenkor fizetendő lakbér 30%-a azzal, hogy bérlő minimum a szociális vagy az emelt összegű szociális alapú lakbért köteles megfizetni havonta. A rendelet 3. sz. melléklet pontjában megjelölt, Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. bérlőkijelölési vagy bérlő kiválasztási joggal érintett lakások (műteremlakások) esetében bérlő minimum a Szociális „B” övezeti összkomfortos díjat köteles megfizetni havonta.[144] [145][146]

 (3) A támogatás igényléséhez csatolni kell:

a)        a közös háztartásban élők, jövedelemmel rendelkező hozzátartozók jövedelemigazolását, illetve nyugdíjszelvényét;

            b)        a bérleti szerződést;

            c)         a lakbérszámlát;

d)        az igazolást arról, hogy nem áll fenn lakbérhátraléka.

            e)[147]     

            f)[148]     

(4)  A támogatást a bérlőnek kell kérelmeznie a jelen rendelet 4. számú melléklete szerinti nyomtatványon.

(5)  Nem biztosítható támogatás annak a kérelmezőnek, aki

            a)        a lakását részben vagy egészben albérlet vagy más módon hasznosítja;

b)        a támogatás iránti kérelemben valótlan adatokat állít, vagy olyan adatokat közöl, illetve olyan adatszolgáltatást mulaszt el, mely által jogosulatlan előnyhöz jut;

c)        tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés jogosultja, kivéve, ha annak felbontására a bírósági eljárás megindult,

d)        lakásában vagy annak egy részében vállalkozással kapcsolatos tevékenységet folytat,

  e)        akinek maga és vele életvitelszerűen együttlakó családtagja a 4. számú melléklet 1.2 pontjába meghatározott összeget meghaladó vagyonnal rendelkezik,

            f)         [149]

 g)         aki az Önkormányzattal fennálló bérleti szerződéséből eredő egyéb tartozással rendelkezik, illetve a fennálló tartozására már korábban megkötött részletfizetési megállapodásában foglaltakat ismételten nem tartja be,[150]

h)         aki külön helyi rendelet alapján lakásfenntartási támogatásban részesül, vagy a 3. sz. melléklet 1.-12. pontjában megjelölt lakások valamelyikét bérli.[151]


34. §


(1)  A lakbértámogatás iránti kérelmet a Polgármester bírálja el.[152]

(2) A kérelemben foglaltak valódiságát környezettanulmány, előző évi adóbevallás, földhivatali, rendőrségi, az önkormányzati lakásállomány mindenkori kezelőjének megkeresése útján lehet ellenőrizni.

(3)  A lakbértámogatás egy évre szól, a támogatás iránti kérelmeket meg lehet újítani, ha a jogosultság feltételei fennállnak. A támogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától lehet megállapítani. A jogosultsági feltételekben beálló bárminemű változást a bérlő köteles 15 napon belül írásban a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal felé bejelenteni.[153]



VII. fejezet

A NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A helyiségek bérletének általános szabályai

35. §


(1) Helyiséget – a (3) bekezdés kivételével – az 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott hasznosítási ellenérték felett pályázat útján kell hasznosítani, az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 34/2003. (VI.18.) sz. Önk. rendeletben meghatározott pályáztatási feltételeknek megfelelően.[154]

(2)  Pályázat üres vagy megüresedő helyiségre írható ki, ha ezen utóbbi tekintetében a megüresedés időpontja ismert.

(3)  Amennyiben a helyiség pályáztatása eredménytelen, akkor a helyiség pályázati eljárás lefolytatása nélkül is bérbe adható.

(4)  Helyiség hasznosítására határozott és határozatlan idejű bérleti szerződés is köthető. A bérleti szerződésnek a Ltv-ben szabályozott kötelező tartalmi elemein kívül minden esetben tartalmaznia kell a bérbe adott helyiség használatának célját.

a)         Határozatlan időre szóló bérleti szerződés esetén a rendes felmondási idő legalább 3 hónap, de legfeljebb 6 hónap, melyet a bérleti szerződésben rögzíteni kell.

b)        Határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott időtartamra köthető, mely esetén a bérbeadásról és annak mértékéről az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos rendeletben hatáskörrel felruházott szerv dönt. A határozott idő fentiek szerint meghatározott mértékét a bérleti szerződésben rögzíteni kell.[155]

(5)  Pályázati eljárás lefolytatása esetén a helyiségre azzal a magánszeméllyel, jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal (a továbbiakban együtt: igénylő) köthető meg a bérleti szerződés, aki a helyiség bérleti jogára kiírt pályázatot megnyerte.

(6)  A helyiség pályáztatása során egyező ajánlat esetében előnyt élvez a szomszédos bérlő, amennyiben a helyiségre saját bérleményének indokolt és meghatározott célú bővítése céljából van szüksége.

(7)  Helyiségre bérbevételi igénnyel élni - az 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott hasznosítási ellenérték alatt - a 7. számú melléklet benyújtásával lehet. Ez esetben a polgármester saját hatáskörben dönt a hasznosításról.[156]


Kedvezményes, ingyenes helyiség-bérbeadás

35/A. §[157]


(1) Az alábbi szervezetek részére – a helyiségben folytatott tevékenységük céljából és az ahhoz szükséges mértékben – kedvezményesen vagy ingyenesen lehet helyiséget bérbe adni:

a)         közhasznú szervezet;

b)        nonprofit gazdasági társaság;

c)         Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság;

d)        közfeladatot ellátó szervezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményes vagy ingyenes bérbeadásról a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság dönt. Ennek során a havi nettó bérleti díj vonatkozásában 0,1 -75 % mérték közötti kedvezmény vagy a helyiségben ellátott közfeladatra tekintettel teljes bérleti díj-mentesség adható, azzal, hogy a bérlő a bérleti díj-kedvezményen vagy az ingyenességen felül köteles a helyiség használatával járó egyéb költségeket (pl. közüzemi költségek) megfizetni.

(3) Ingyenesen helyiséget az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott feltételekkel lehet bérbe adni.

(4) A kedvezményes vagy ingyenes bérbeadás határozott vagy határozatlan időre, de legfeljebb a (2) bekezdésben írt bizottság döntése alapjául szolgáló feltételek fennállásáig szólhat.

(5) Amennyiben a jelen § alapján megkötött bérleti jogviszony 1 éves határidőnél hosszabb időre jön létre, úgy az ingyenes vagy kedvezményes bérbeadás feltételeinek fennállását a (2) bekezdésben megjelölt bizottság évente köteles felülvizsgálni. Ha a felülvizsgálatra nem kerül sor, úgy a bérlő a bérleti díj-kedvezményt vagy a bérleti díj-mentességet elveszíti és a helyiségre vonatkozó hatályos bérleti díjat köteles fizetni.


36. §


(1)       Helyiség bérletére kötött bérleti szerződés megkötésekor bérlő a helyiség állapotától, illetve körülményeitől függően minimum 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget óvadék céljából bérbeadónál köteles letétbe helyezni. Amennyiben a szerződéskötéskor fizetett óvadék a Ptk. óvadékra vonatkozó rendelkezései alapján felhasználásra kerül, a bérlő köteles a bérbeadó felhívására kiegészítő biztosítékot adni, melynek összege azonos a kiegészítő biztosíték fizetési kötelezettség keletkezésekor hatályos bérleti díj 3-szorosával. Ha bérlő ennek nem tesz eleget, bérleti szerződését bérbeadó felmondhatja. Az óvadék és a kiegészítő biztosíték vonatkozásában a jelen rendelet 6. § (4) és (5) bekezdései megfelelően irányadóak.[158]

(2)  A helyiség berendezésével, valamint a helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a berendezéseknek a karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik.

(3)  Bérbeadó jogosult a helyiség rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente két alkalommal ellenőrizni. A bérlő arra alkalmas időben a helyiségbe történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles.[159]

(4) Amennyiben bérlő a helyiséget a szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén nem adja át, a használati díj tekintetében jelen rendelet 29. § (1) bekezdését kell alkalmazni.[160]

 (5) [161]


Helyiség bérleti jogának átruházása

37. §


(1)  A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a helyiség bérleti jogát másra átruházhatja, ha a bérleti jog átvevője az önkormányzat részére legkésőbb a (3) bekezdés szerinti háromoldalú megállapodás aláírásának napján az Önkormányzat részére megfizeti az átadással érintett önkormányzati tulajdonban álló helyiség ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított helyben szokásos forgalmi értékének 20%-át, mint az önkormányzati hozzájárulás ellenértékét, valamint ugyanezen helyben szokásos forgalmi érték 1%-át, mint szerződéskötési díjat, feltéve, hogy a (4)-(5) bekezdésekben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.

(2)  A bérleti jog átadójának és átvevőjének az átadásról közös szándéknyilatkozatot kell benyújtania a bérbeadó felé.

(3)  A szándéknyilatkozatot követően háromoldalú megállapodást kell kötni, melynek tartalmaznia kell az alább felsorolt feltételeket:

            a)         a bérleti jogot átadó megnevezése;

            b)        a bérleti jogot átvevő megnevezése;

            c)         a bérbeadó megnevezése;

d)        a bérleti jog átadásának napja, azzal a kikötéssel, hogy bérbeadónak és átvevőnek a megkötendő új bérleti szerződést legkésőbb eddig az időpontig alá kell írnia;

e)        az átadás-átvételhez szükséges önkormányzati hozzájárulás ellenértéke, valamint a szerződéskötési díj melyek mértékét az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell kiszámítani;

f)         átvevő nyilatkozata, mely szerint az önkormányzattal szemben sem köz- sem egyéb tartozása nem áll fenn;

g)        amennyiben a helyiség hasznosításának célja a bérleti jog átadását átvételét követően megváltozik, akkor a bérbeadónak ahhoz az átadás- átvételről szóló megállapodásban kifejezetten hozzá kell járulnia.

(4)  A megállapodás nem köthető meg, ha:

a)  az átvevő az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez a szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;

            b)  az átvevő tevékenysége jogszabályba ütközik;

c)        az önkormányzatnak az átadóval szemben a bérleti jogviszonyból adódóan olyan követelése van, amelynek érvényesítése érdekében keresettel a bírósághoz fordult, és a per jogerősen még nem zárult le.

(5)  A hozzájárulás megtagadható önkormányzati-, illetőleg közérdekből.

(6)  A helyiség bérleti jogának cseréje esetén az átadásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A helyiség bérleti jogának átruházásához, illetve cseréjéhez történő önkormányzati hozzájárulási jogot a Polgármester gyakorolja.

A helyiséghasználat szabályai

38. §


(1)  A bérlő a helyiséget csak a bérleti szerződésben meghatározott célra használhatja.

(2)  A bérlő a helyiség használatának célját kizárólag bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulásával változtathatja meg.

(3)  A használati cél megváltoztatására irányuló kérelmet írásban kell előterjeszteni.

(4)  Amennyiben bérbeadó a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül a használat céljának megváltoztatásához írásban nem járul hozzá, úgy kell tekinteni, hogy a használat megváltoztatásához nem járult hozzá.

(5)  A helyiség rendeltetésével ellentétes használathoz hozzájárulni nem lehet.

(6)  A helyiség rendeltetésével ellentétes használatnak minősül különösen:

a)   a helyiségnek nem a bérleti szerződésben meghatározott célra történő felhasználása;

b)  az önkormányzat beleegyezése nélkül történt, a helyiséget érintő minden olyan átalakítás, ami meghaladja a szokásos karbantartás és a bérleti szerződésben a bérlő által vállalt állagmegóvás kereteit;

c)   minden olyan, a helyiséggel kapcsolatos átalakítás és beruházás, amelyhez a bérlő jogszabályi kötelezettség ellenére nem kérte meg a szükséges hatósági engedélyeket;

d) a helyiség egészének vagy egy részének más részére történő ideiglenes jelleggel történő átengedése;

e) a helyiség egészének vagy egy részének más részére végleges jelleggel történő átengedése, ha ahhoz az önkormányzat nem járult hozzá.


39. §


(1)  A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhat, hogy

a)  a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá;

b)   az épülettel kapcsolatos, az Ltv. szerint bérbeadót terhelő költségeket a bérlő vállalja át;

c)   a bérlő a helyiséget átalakítja, korszerűsíti (továbbiakban együtt: beruházás).

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a bérlő – a bérbeadó által igazolt – beruházás költségeit bérbeszámítás útján érvényesítheti. Bérbeszámítás a bérlő által a bérleti szerződés alapján fizetendő bérleti díj mértékéig tudható be, a bekerülési összeg lejártáig, határozott idejű szerződés esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig.[162]

(3)  A beruházás tartalmának, bekerülési értékének, valamint a beszámítás időtartamának megállapítására a felek megállapodása az irányadó. Amennyiben a bérlő olyan felújítást vagy korszerűsítést eszközöl a helyiségben, amelynek mértéke azt indokolttá teszi, a határozott időre kötött bérleti szerződés időtartama a bérbeszámítási megállapodás végéig meghosszabbítható.

 (4) A bérbeszámításra a 32. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.


Építési vagy szolgáltatási koncesszió

40. §


Építési vagy szolgáltatási koncesszió megvalósításáról a Képviselő-testület dönt. Az ilyen szerződés megkötésére a közbeszerzési törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.




Hasznosítási szerződés

41. §


(1)  Helyiségre vagy helyiségcsoportra hasznosítási szerződést köthető az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló külön rendeletben meghatározott pályáztatási eljárás nyertesével (a továbbiakban: hasznosító).

(2)  A hasznosítási szerződés alapján a hasznosító jogosult az önkormányzati helyiségre vagy helyiségcsoportokra bérbeadóként bérleti szerződést kötni, és azért bérleti díjat szedni. A bérleti szerződések megkötésekor a hasznosító köteles a jogszabályok és jelen rendelet rendelkezései szerint eljárni.

(3)  A hasznosítási szerződés csak meghatározott, maximálisan 49 éves időtartamra köthető meg. A szerződésnek tartalmaznia kell az alábbi kikötéseket:

a)         a hasznosító legfeljebb a hasznosítási szerződés lejártának időpontjáig terjedő időtartamra köthet bérleti szerződéseket;

     b)        a helyiséget vagy helyiségcsoportot nem adhatja át más részére hasznosításra;

 c)         a hasznosító kötelezettsége a helyiség vagy helyiségcsoportok karbantartása és állagmegóvása, ezt a kötelezettségét a jogszabályok és jelen rendelet keretei között szerződés alapján a bérlőre átháríthatja;

d)        a hasznosító köteles a hasznosítási szerződésben meghatározott haszonbért megfizetni;

e)         a hasznosítási szerződésre egyebekben a Ptk. a szabályai az irányadóak.

(4)  A hasznosítási szerződés megkötéséről az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló külön rendelet szerint hatáskörrel rendelkező szerv jogosult dönteni.



MÁSODIK RÉSZ


A lakások és helyiségek elidegenítése


VIII. fejezet

Általános rendelkezések

42. §


(1)  Ezen rész hatálya az 1. §-ban meghatározottaktól eltérően az önkormányzat törzsvagyonába tartozó lakásokra és helyiségekre nem terjed ki.

(2)  Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg

a)         a bérlőt;

b)        a bérlőtársakat egyenlő arányban;

c)         a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;

d)        az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát valamint

e)         örökbe fogadott gyermekét. (továbbiakban: elővásárlási jogosult).

(3)  Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások közül a Szentendre 8634/65 hrsz-ú, természetben Kálvária út 24. szám található 36 lakásos bérházzal kapcsolatban a (2) bekezdésben felsoroltakat nem illeti meg elővásárlási jog.



IX. fejezet

Az elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítése

43. §


(1)  Ha a Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló lakás értékesítését határozatában elrendeli, úgy a döntés meghozatalától számított 30 napon belül az elővásárlási joggal érintett lakást a 42. § (2) bekezdésben meghatározott elővásárlási jogosultaknak fel kell ajánlani megvételre.

(2)  Az elővásárlási joggal érintett lakás vételára a helyben szokásos forgalmi érték, melyet ingatlanforgalmi értékbecslő állapít meg az Ltv. 52. § (1) bekezdésének figyelembevételével.


44. §


(1)  Ha az elővásárlási jogosult az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban elfogadja, az adásvételi szerződést az ajánlat kézhezvételétől számított legfeljebb 60 napon belül meg kell kötni.

(2)  Elővásárlási jogosult az ajánlatot elfogadó nyilatkozatával egyidejűleg írásban részletfizetést kérhet.

(3)  Ha az elővásárlási jogosult a vételárat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 30 napon belül egy összegben megfizeti, 10% vételárkedvezményt kap.


45. §


(1)  Ha az elővásárlási jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban nem fogadja el az ajánlatot, a lakást lakottan, pályázat útján kell értékesíteni

(2)  A pályázati eljárásra az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló külön helyi rendeletben foglalt szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

(3)  Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a pályázati eljárás lefolytatásától nem lehet eltekinteni sem méltányolható közérdekből, sem akkor, ha a hosszadalmas pályázati eljárás lefolytatása az önkormányzatnak bizonyíthatóan anyagi hátrányt, vagy jelentős értékveszteséget okozna.

(4)  A pályázati kiírásba bele kell foglalni, hogy az értékesítésre kijelölt lakás lakottan kerül elidegenítésre, melynek vonatkozásában az elővásárlási jogosult a pályázat során kialakult vételáron elővásárlási jogával élhet.

(5)  A 43. § (2) bekezdésben foglaltak alapján meghatározott helyben szokásos forgalmi érték a pályázati kiírás induló ára.

(6)  Ha a pályázatra egy vagy több ajánlattevő nyújt be ajánlatot, akkor ajánlattevő, illetve a legmagasabb ajánlatot tevő ajánlattevő által megajánlott vételárat a Polgármester írásban közli az elővásárlási jogosulttal, és felkéri, nyilatkozzon, hogy kíván-e élni az elővásárlási jogával.


46. §


(1)  Ha az elővásárlási jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az adásvételi szerződést a 45. § (6) bekezdésben meghatározott módon kialakult vételáron elővásárlási jogosulttal meg kell kötni. Elővásárlási jogosultat ebben az esetben is megilletik az 50. § szerinti részletfizetési kedvezmények, amennyiben azt írásban kéri.

(2)  Ha elővásárlási jogosult az elővásárlási jogával nem él, úgy az adásvételi szerződést a nyertes pályázóval kell megkötni. A nyertes pályázó az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a vételárat egy összegben megfizetni, részletfizetési kedvezményt nem kaphat.

(3)  Amennyiben a pályázati eljárás eredménytelenül zárul, az elővásárlási jogosultnak nem lehet ismételten felajánlani a lakást a 43. § (2) bekezdésben meghatározott vételáron megvételre.

(4)  Amennyiben a pályázatra senki nem jelentkezik, akkor a pályázat ismételten kiírásra kerül mindaddig, amíg arra valaki ajánlatot nem tesz, vagy ameddig a Képviselő-testület a lakás értékesítésére irányuló határozatát hatályon kívül nem helyezi.

(5)  Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.


Eljárási szabályok

47. §


(1)  Ha a Képviselő-testület a bérlakást elidegenítésre kijelöli, a Polgármester az elővásárlási jogosultat értesíti a lakás megvásárlásának lehetőségéről. Az értesítés tartalmazza:

   a)      a Képviselő-testület határozatát, melyben a lakást értékesítésre kijelölte;

    b)      a lakóépület (lakás) ingatlan-nyilvántartási adatait;

c)      a lakás 43. § (2) bekezdésben meghatározott módon megállapított forgalmi értékét;

d)      tájékoztatást a jelen rendelet 43. §-a alapján igénybe vehető kedvezmények mértékéről és módjáról,

e)       tájékoztatást arról, hogy ha az elővásárlási jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül a vételárat írásban nem fogadja el, akkor a lakás lakottan pályázat útján kerül értékesítésre, és ha az elővásárlási jogosult a pályázati eljárás folyamán él elővásárlási jogával, úgy a pályázati eljárás folyamán kialakult, magasabb vételáron vásárolhatja meg a lakást.

 (2) Ha az elővásárlási jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az ajánlatot elfogadó írásos nyilatkozatának az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell az Önkormányzathoz megérkeznie. A határidő jogvesztő.

 (3) Lakás eladására kizárólag akkor köthető adásvételi szerződés, ha a szerződés megkötésekor a lakással kapcsolatosan a vevőnek lakbér, közüzemi díj, helyi adó, adó, illetve adók módjára behajtandó egyéb köztartozása nincs, és eleget tesz e rendeletben rögzített feltételeknek.

 (4) Az adásvételi szerződés megkötésével egy időben az elővásárlási jogával élő, és az 50. § szerinti részletfizetési kedvezményben részesülő jogosult közjegyző előtt tett, végrehajtható okiratba foglalt egyoldalú nyilatkozatot tesz, melyben elismeri, hogy, ha háromhavi vételár részlet összeget elérő hátraléka keletkezik, a még fennálló vételárhátralékot az eladó jogosult egyoldalú írásbeli nyilatkozatával lejárttá tenni, és a vételár hátralékot a nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles egy összegben megfizetni. A közjegyzői okiratot a szerződéskötéskor be kell mutatni. A közjegyzői eljárás költségei a vevőt terhelik.


48. §


(1)  A vevő(k) köteles(ek) a lakásra a vételár hátralék fennállásáig lakásbiztosítást kötni és a biztosítás kedvezményezettjeként a mindenkori fennálló vételár hátralék és járulékai erejéig az eladót megnevezni. A biztosítási szerződést a szerződéskötéskor be kell mutatni.

(2)  A törlesztő részletek a tárgyhó utolsó napján válnak esedékessé. A határidőre be nem fizetett törlesztő részletek után a mindenkori Ptk. szerinti törvényes késedelmi kamat jár.

(3)  Részletfizetés engedélyezése esetén a lakás kizárólag tulajdonjog fenntartással adható el.

(4)  A szerződés megkötésével és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejelentésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

(5)[163]


49. §


(1)  Ha az elővásárlási jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül írásos válaszában nem fogadja el az ajánlatot, a Polgármester az elővásárlási jogosultat értesíti, hogy a lakás lakottan történő értékesítése céljából pályázatot ír ki. Az értesítés tartalmazza:

            a)         a Képviselő-testület határozatát, melyben a lakást értékesítésre kijelölte;

            b)        a lakóépület (lakás) ingatlan-nyilvántartási adatait;

 c)        a lakás 43. § (2) bekezdésben meghatározott módon megállapított forgalmi értékét;

            d)        a pályázat kiírásának tényét, és az eredményhirdetés várható idejét;

 e)         tájékoztatást arról, hogy a kialakult vételárról az elővásárlási jogosult a pályázat eredményhirdetését követően kap értesítést.

(2)  A pályázati eljárás eredményhirdetését követően a Polgármester haladéktalanul ajánlatot tesz elővásárlási jogosultnak a kialakult vételáron, és tájékoztatást ad a rendelet 50. § alapján igénybe vehető kedvezmények mértékéről és módjáról.

(3)  Ha az elővásárlási jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az ajánlatot elfogadó írásos nyilatkozatának az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell az Önkormányzathoz megérkeznie. A határidő jogvesztő.

(4)  Továbbiakban a 47. § (3)-(4) bekezdés, valamint a 48. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)  Ha az elővásárlási jogosult nem él elővásárlási jogával, akkor a 46. § (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.


Részletfizetés

50. §


(1)  Az elővásárlási jogosult a 43. § (2) bekezdés szerinti vételár vonatkozásában írásban részletfizetést kérhet.

(2) Részletfizetési kérelem esetén az önkormányzat 15 évi részletfizetést biztosít a futamidő tartamára a Ptk. szerinti ügyleti kamat kikötésével.

(3)  A fizetendő vételárrészletek havi egyenlő összegben kerülnek megállapításra.

(4)  A szerződés megkötésekor a vételár 20%-át meg kell fizetni.

(5)  Ha az elővásárlási jogosult a vételár 20%-át meghaladó kézpénzfizetést teljesít, a fennmaradó többletteljesítés után az alábbi vételárkedvezmény illeti meg az alábbiak szerint:

a)         a vételár 20%-át meghaladó, de 30%-át el nem érő egyösszegű befizetés vonatkozásában a vételárhátralék 2%-a,

b)        a vételár 30%-át kitevő vagy azt meghaladó, de 50%-át el nem érő egyösszegű befizetés vonatkozásában a vételárhátralék 4%-a,

c)         a vételár 50%-át kitevő vagy azt meghaladó, de 90%-át el nem érő egyösszegű befizetés vonatkozásában a vételárhátralék 8%-a.

(6)  A vételár hátralékának a szerződésben vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése esetén a vevőnek, a részére fennálló tartozásból 10% engedményt kell adni.



X. fejezet

Elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése

51. §


(1)  Bérlő által nem lakott bérlakás elidegenítése pályáztatás útján történik. A pályázati eljárásra az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló külön helyi rendeletben foglalt szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)  A pályázati eljárás lefolytatásától nem lehet eltekinteni sem méltányolható közérdekből, sem akkor, ha a hosszadalmas pályázati eljárás lefolytatása az önkormányzatnak bizonyíthatóan anyagi hátrányt, vagy jelentős értékveszteséget okozna.



XI. fejezet

Elővásárlási joggal érintett helyiségek értékesítése

52. §


Állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg.


53. §


(1)  Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítése pályáztatás útján történik. A pályázati eljárásra az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló külön helyi rendeletben foglalt szabályokat az e fejezetben és a 49. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy részletfizetést az Önkormányzat nem köteles biztosítani, és az esetleges részletfizetés feltételeiről az 50. §-ban foglaltaktól eltérően a felek szabadon állapodnak meg.

(2)  Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésénél a pályázati eljárás lefolytatásától nem lehet eltekinteni sem méltányolható közérdekből, sem akkor, ha a hosszadalmas pályázati eljárás lefolytatása az önkormányzatnak bizonyíthatóan anyagi hátrányt, vagy jelentős értékveszteséget okozna.

 (3) A pályázati kiírás induló árát ingatlanforgalmi értékbecslő állapítja meg a becsérték alapján.

 (4) Ha a pályázatra egy vagy több ajánlattevő nyújt be ajánlatot, akkor ajánlattevő, illetve a legmagasabb ajánlatot tevő ajánlattevő által megajánlott vételárat a Polgármester írásban közli az elővásárlási jogosulttal, és felkéri, nyilatkozzon, hogy kíván-e élni az elővásárlási jogával.

(5)  Amennyiben az elővásárlási jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az adásvételi szerződést a (4) bekezdésben meghatározott módon kialakult vételáron bérlővel kell megkötni.[164]

(6) Amennyiben a pályázatra senki nem jelentkezik, akkor bérlő jogosult nyilatkozni, hogy a (3) bekezdésben foglalt vételáron élni kíván-e elővásárlási jogával.[165]


54.§


Az olyan garázs, illetve pince értékesítése esetén, amelynek bérlője olyan személy, aki önkormányzati tulajdonban álló lakást is bérel, az általa bérelt garázs, illetve pince elidegenítése vonatkozásában a IX. fejezetben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vételár vonatkozásában a 53. § (3) bekezdés szerinti vételár az irányadó, részletfizetést pedig az Önkormányzat nem köteles biztosítani, és az esetleges részletfizetés feltételeiről az 50. §-ban foglaltaktól eltérően a felek szabadon állapodnak meg.


XII. fejezet

Elővásárlási joggal nem érintett helyiségek értékesítése

55. §


(1)  Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek értékesítésére az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló külön helyi rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(2)  A pályázati eljárás lefolytatásától nem lehet eltekinteni sem méltányolható közérdekből, sem akkor, ha a hosszadalmas pályázati eljárás lefolytatása az önkormányzatnak bizonyíthatóan anyagi hátrányt, vagy jelentős értékveszteséget okozna.


HARMADIK RÉSZ

ELKÜLÖNÍTETT LAKÁSSZÁMLA

56. §

(1)  Az önkormányzat, az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó, 1994. március 31. napját követően befolyó - az (2) bekezdés szerint csökkentett - teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán (továbbiakban: elkülönített lakásszámla) köteles elhelyezni.

(2)  A lakás és helyiség elidegenítéséből származó bevételből az önkormányzat levonhatja

a) az épület elidegenítésére való előkészítésével,

b) a földrészlet megosztásával,

c) a társasházzá való átalakítással,

d) a forgalmi érték megállapításával,

e) az elidegenítés lebonyolításával

   f) a 27. § (5) bekezdésében foglalt pénzbeli térítéssel

kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket, az önkormányzati továbbá levonja az 1991. évi XXXIII. törvény 43. §-a alapján a szolgálati lakással, illetve a bérlőkivlasztási joggal renelkező szervet megillető vételárrészt.

(3)  Az elkülönített lakásszámlán kezelt összeg a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározott célokra lehet felhasználni úgy, hogy

a)           50.000.000,- Ft egyedi forgalmi értékhatárig a polgármester;

b)           50.000.000,-Ft egyedi forgalmi értékhatár felett a Képviselő-testület dönt.


NEGYEDIK RÉSZ

ADATVÉDELEM

57. §


(1)  A bérbeadó – az Ltv. és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítására, megtagadásra, a bérbeadói hozzájárulás megadásához szükséges döntés érdekében a tudomására jutottak.

(2)  A Polgármester utasításban rendelkezik arról, hogy az önkormányzati lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatosan milyen nyilvántartásokat köteles a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal vezetni.[166]

(3)  Személyi adatok kizárólag a jogosult által megadott célra használhatóak fel.


ÖTÖDIK RÉSZ

 

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

58. §


E rendelet alkalmazásában


(1)  Beruházás:

 a)   a lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának megváltoztatása, a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetőleg rendeltetésének megváltoztatása (átalakítás);

 b)  egyedi gáz- vagy elektromos fűtő-, illetőleg melegvíz szolgáltató berendezés felszerelése (korszerűsítés).

(2) Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jövedelem.

(3)  Vagyon: ingatlan, ingó dolog, továbbá vagyoni értékű jog.

(4)  Üres a helyiség, ha az nem tárgya érvényes és hatályos bérleti szerződésnek, és nem áll senkinek birtokában.

(5)  [167]

(6) Gyermek: a vér szerinti, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek.

(7) Szülő: a vér szerinti, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő.

(8) Egyéb rendkívüli élethelyzet: olyan állapot, amelyben a kérelmező önmaga, illetve családja lakhatásáról más módon – átmenetileg vagy hosszantartóan – nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt segítségre szorul.

(9) Fiatal házasok: azok a házastársak, akik közül, a fiatal házasok részére szociális helyzet alapján történő bérbeadással kapcsolatos közös írásbeli pályázatuk benyújtása napján, az egyikük sem töltötte be a 30. életévét, és a pályázat benyújtásának napját megelőző két éven belül kötöttek egymással házasságot.[168]

(10) Család: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló mindenkor hatályos törvény szerinti család. [169]

(11) Szociális alapú lakbér/bérleti díj: az 1. számú melléklet 4.1 és 4.2. pontjában meghatározottak alapján számított, szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén fizetendő bérleti díj.[170]


HATODIK RÉSZ


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


Vegyes rendelkezések

59. §


Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos, az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendeletben foglaltak megfelelően alkalmazandók.


Átmeneti rendelkezések

60. §[171]


(1)  A lakások az érvényben lévő szűkített várakozó listán szereplő jogosultaknak a lista sorrendjében kerülnek bérbeadásra 2016. szeptember 9. napjáig. Amennyiben a szűkített várakozó listán szereplő összes jogosult lakáshoz jut, úgy a soron következő megüresedő lakás pályázat útján kerül bérbeadásra.

(2)  A 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet módosításainak hatályba lépését követően új lakáskérelem nem kerül befogadásra, a már regisztrált kérelmezők valamint a listán szereplők tájékoztatást kapnak a rendelet módosításáról és a pályáztatási rendszer bevezetéséről.

(3)  A költségelvű bérleti díjat fizető bérlő bérleti díját az önkormányzat 2017. június 30-ig felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja azt 2017. július 1-től. [172]



Hatálybalépés

61. §


(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.  

(2)  A rendelet 4. § (3)–(6) bekezdéseit és a 6. § (1)-(2) bekezdéseit csak a 2006. július 1. napját követően kötött, a 6. § (3)-(5) bekezdéseit jelen rendelet hatálybalépését követően kötött új lakásbérleti szerződések esetében kell alkalmazni. A 35. § (4)-(6) bekezdéseit és a 36. § (1) bekezdését csak a 2006. július 1. napját követően kötött új helyiségbérleti szerződések esetében kell alkalmazni.

(3)  A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(4)  A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a)       az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 23/2006. (VI.15.) Önk. sz. rendelet,

 b)       az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 23/2006. (VI.15.) Önk. sz. rendeletet módosító 44/2006. (XII.19.) Önk. sz. rendelet,

c)       az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 23/2006. (VI.15.) Önk. sz. rendeletet módosító 12/2007. (II.28.) Önk. sz. rendelet,

 d)       az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 23/2006. (VI.15.) Önk. sz. rendeletet módosító 21/2007. (IV.13.) Önk. sz. rendelet,

 e)       az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 23/2006. (VI.15.) Önk. sz. rendeletet módosító 12/2008. (III.20.) Önk. sz. rendelet

  f)        az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 23/2006. (VI.15.) Önk. sz. rendeletet módosító és a 41/2008. (X.31.) Önk. sz. rendelet.


Szentendre, 2011. január 20.



dr. Dietz Ferenc s.k.                                                dr. Molnár Ildikó s.k.

polgármester                                                             címzetes főjegyző




Záradék:

A rendelet 2017. augusztus 1-én került egységes szerkezetbe foglalásra.





                                                                                                     dr. Gerendás Gábor

                                                                                                                 jegyző


[1]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[2]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[3]

Módosította a 42/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. december 19-től.

[4]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[5]

Módosította a 26/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. november 19-től.

[6]

Beiktatta a 26/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. november 19-től.

[7]

Beiktatta a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[8]

Módosította a 42/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. december 19-től.

[9]

Módosította a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[10]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[11]

Módosította a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[12]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[13]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[14]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[15]

Hatályon kívül helyezte 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. június 1-től.

[16]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[17]

Hatályon kívül helyezte 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. június 1-től.

[18]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[19]

Hatályon kívül helyezte 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. június 1-től.

[20]

Beillesztette a 27/2017. (VII.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. augusztus 1-től

[21]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[22]

Hatályon kívül helyezte 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. június 1-től.

[23]

Beiktatta a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[24]

Beiktatta a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[25]

Beillesztette a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[26]

Módosította a 42/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. december 19-től.

[27]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[28]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[29]

Módosította a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[30]

Módosította a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[31]

Hatályon kívül helyezte 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. június 1-től.

[32]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[33]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[34]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[35]

Módosította a 27/2017. (VII.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. augusztus 1-től

[36]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[37]

Módosította a 27/2017. (VII.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. augusztus 1-től

[38]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[39]

A pontot beillesztette a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. december 15-től.

[40]

A pontot beillesztette a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[41]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[42]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[43]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[44]

Módosította a 27/2017. (VII.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. augusztus 1-tő

[45]

Beillesztette a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[46]

Módosította a 27/2017. (VII.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. augusztus 1-től

[47]

Beillesztette a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[48]

Módosította a 7/2014.(II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[49]

Beiktatta a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[50]

Módosította a 7/2014.(II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[51]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[52]

Módosította a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[53]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[54]

Módosította a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[55]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[56]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[57]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[58]

A pontot beillesztette a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[59]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[60]

A pontot beillesztette a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[61]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[62]

Módosította a 7/2015.(II.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. február 18-tól.

[63]

Hatályon kívül helyezte a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2014. február 5-től.

[64]

Módosította a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[65]

Hatályon kívül helyezte a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet, hatálytalan  2015. december 15-től

[66]

Hatályon kívül helyezte a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet, hatálytalan  2015. december 15-től

[67]

Módosította a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[68]

Hatályon kívül helyezte a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2015. december 15-től

[69]

Hatályon kívül helyezte a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2015. december 15-től

[70]

Hatályon kívül helyezte a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2015. december 15-től

[71]

Módosította a 42/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. december 19-től.

[72]

Hatályon kívül helyezte a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2015. december 15-től

[73]

Beillesztette a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[74]

Beillesztette a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[75]

Beillesztette a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[76]

Beillesztette a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[77]

Beillesztette a 27/2017. (VII.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. augusztus 1-től

[78]

Beillesztette a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[79]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[80]

Beillesztette a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[81]

Beiktatta a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[82]

Módosította a 7/2015.(II.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. február 18-tól.

[83]

Módosította a 7/2015.(II.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. február 18-tól.

[84]

Beillesztette a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[85]

Hatályon kívül helyezte 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. június 1-től.

[86]

Hatályon kívül helyezte 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. június 1-től.

[87]

Módosította a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[88]

Hatályon kívül helyezte a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2014. február 5-től.

[89]

Módosította a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[90]

Módosította a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[91]

Módosította a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[92]

Módosította a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[93]

Módosította a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[94]

Módosította a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[95]

Módosította a 26/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. november 19-től.

[96]

Módosította a 42/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. január 1-től.

[97]

Beiktatta a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[98]

Beiktatta a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[99]

Beiktatta a 42/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. január 1-től.

[100]

Beillesztette a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[101]

Beillesztette a 27/2017. (VII.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. augusztus 1-től

[102]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[103]

Módosította a 26/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. november 19-től.

[104]

Hatályon kívül helyezte a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. június 1-től.

[105]

Módosította a 42/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. december 19-től.

[106]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[107]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[108]

Módosította a 42/2012.(XII.19.)önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. december 19-től.

[109]

Módosította a 42/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. január 1-től.

[110]

Módosította a 42/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. január 1-től.

[111]

Módosította a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[112]

Módosította a 42/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. december 19-től.

[113]

Módosította a 42/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. december 19-től.

[114]

Hatályon kívül helyezte a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. június 1-től.

[115]

Módosította a 42/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. december 19-től.

[116]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[117]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[118]

Beiktatta a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[119]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[120]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[121]

Beillesztette a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[122]

Módosította a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[123]

Módosította a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[124]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[125]

Módosította a 27/2017. (VII.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. augusztus 1-től

[126]

Módosította a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[127]

Módosította a 42/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. december 19-től.

[128]

Módosította a 7/2015.(II.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. február 18-tól.

[129]

Módosította a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[130]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[131]

Módosította a 7/2015.(II.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. február 18-tól.

[132]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[133]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[134]

Beiktatta a 42/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. december 19-től.

[135]

Módosította a 42/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. december 19-től.

[136]

Módosította a 23/2017.(VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. június 21-től.

[137]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[138]

Beiktatta a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[139]

Módosította a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[140]

Beillesztette a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[141]

Beillesztette a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[142]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[143]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[144]

Módosította a 20/2013.(VI.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 1-től.

[145]

Módosította a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[146]

Módosította a 27/2017. (VII.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. augusztus 1-től

[147]

Hatályon kívül helyezte a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. június 1-től.

[148]

Hatályon kívül helyezte a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. június 1-től.

[149]

Hatályon kívül helyezte a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. június 1-től.

[150]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[151]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[152]

Módosította a 26/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. november 19-től.

[153]

Módosította a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[154]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[155]

Módosította a 26/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. november 19-től.

[156]

Beillesztette a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[157]

Kiegészítette a 12/2015.(III.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 18-től.

[158]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[159]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[160]

Módosította a 42/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. december 19-től.

[161]

Hatályon kívül helyezte a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. június 1-től.

[162]

Módosította a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[163]

Hatályon kívül helyezte a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. június 1-től.

[164]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[165]

Módosította a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június 1-től.

[166]

Módosította a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[167]

Hatályon kívül helyezte a 25/2011.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. június 1-től.

[168]

Beiktatta a 7/2014. (II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 5-től.

[169]

Beillesztette a 23/2017. (VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. június 21-től.

[170]

Beillesztette a 27/2017. (VII.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. augusztus 1-től

[171]

Módosította a 40/2015. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. december 15-től.

[172]

Beillesztette a 23/2017. (VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. június 21-től

Mellékletek