Mezőtúr Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2011. (XI. 15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint elidegenítésükről
Hatályos: 2011. 11. 15- 2014. 03. 02Mezőtúr Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2011. (XI. 15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint elidegenítésükről
Mezőtúr Város Képviselő-testülete – az Alkot mány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 3. §, 6. §, 9. § 19. §, 21. §, 27. §, 29. §, 31. §, 33. §, 34. §, 36. §, 42. §, 54. § (1-3) bekezdés, 58. § (1-3) bekezdés, 79. §, 84. § (2) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az alábbi helyi önkormányzati rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya a Mezőtúr Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat e rendelet 3. melléklete tartalmazza
(2) Önkormányzati tulajdonú lakások, helyiségek bérbeadásáról a képviselő-testület dönt. A lakásbérleti szerződések előkészítése, nyilvántartása az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal gazdálkodás szabályáról szóló önkormányzati rendelet mellékletében meghatározott vagyonkezelő feladata.
(3) A Polgármesteri Hivatal Mezőtúr Hatósági Irodája (a továbbiakban: Hatósági Iroda) nyilvántartja a lakásigényeket.
(4) A megüresedő bérlakást a képviselő-testület elsősorban bérletként üzemelteti.
(5) A polgármester a Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. javaslatára az üresen álló bérlakások bérleti jogát pályázaton meghirdeti. A pályázatot szükség szerint úgy kell meghirdetni, hogy a megüresedő lakások bérbeadása folyamatos legyen.
(6) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázati jogosultság feltételeit,
b) a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres lakások címét, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőjét, szobák számát,
c) a bérleti jogviszony időtartamát,
d) a lakbér összegét és az igényelhető lakbértámogatás lehetőségét,
e) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét,
f) a pályázatok elbírálásának és az eredmény ismertetésének határidejét.
(7) A pályázatot polgármesteri hatáskörben a Polgármesteri Hivatal Mezőtúr Polgármesteri Kabinet (a továbbiakban: Polgármesteri Kabinet) vállalkozói, gazdaság- és városfejlesztési ügyintézője készíti elő, az ingatlan vagyonkezelőjének javaslatára. A szociális rászorultságot a Hatósági Iroda vizsgálja.
(8) A benyújtott pályázatokat a Polgármesteri Kabinet és a Hatósági Iroda terjeszti Mezőtúr Város Önkormányzata Képviselő-testületének Egészségügyi és Szociális Bizottsága (a továbbiakban: Egészségügyi és Szociális Bizottsága) elé úgy, hogy azok a pályázatok felbontásának napjától számított 30 napon belül elbírálhatóak legyenek.
(9) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti, vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell és 5 évig a pályázati eljárásban nem vehet részt.
(10) A pályázatok elbírálásáról a képviselő-testület dönt a Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. és az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján.
(11) A képviselő-testület által kijelölt bérlőkkel a Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. köt szerződést.
(12) A bérleti szerződések általában határozott időre szólnak. Szociális rászorultság alapján a pályázat útján kiválasztott bérlővel maximum 5 évre köthető bérleti szerződés.
(13) Feltétel bekövetkeztéig kell a bérleti szerződést megkötni, ha a bérleti szerződés feltétele foglalkoztatási jogviszony.
Költségelvű bérlakások
2. § (1) A költségelven megállapított lakbérek alkalmazása mellett, bérbe adás céljából támogatásból épült önkormányzati bérlakásra pályázat útján kiválasztott bérlővel maximum 5 évre köthető bérleti szerződés.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a bérbe adandó lakás szobaszámát, egyéb helyiségeinek felsorolását,
b) alapterületét, komfortfokozatát,
c) a lakáshoz tartozó közös helyiségeket (pl. pincerekesz, gépkocsi-tároló, padlástér, stb.),
d) a lakás fűtési módját,
e) a lakás állapotára vonatkozó lényeges információkat,
f) a lakás lakbérét,
g) a bérbe adó által nyújtható egyéb szolgáltatások körét,
h) a bérlő kötelességeit,
i) a lakás megtekintésének időpontját.
(3) A pályázati kiírást a helyben szokásos módon kell közhírelni (SZMSZ).
(4) A közszemlére tételről a Hatósági Iroda gondoskodik.
(5) A pályázatokat a közszemlére tétel időtartama alatt a határidő utolsó napján a munkaidő végéig írásban lehet a Hatósági Iroda részére leadni.
(6) A pályázatoknak tartalmaznia kell:
a) a megpályázott bérlemény címét,
b) a pályázó (és vele együtt költözni kívánó családtagok) nevét, születési idejét, foglalkozását, hivatalos igazolás alapján jövedelmét, lakás- és életkörülményeinek bemutatását,
c) a pályázati kiírásban szereplő feltételek elfogadását,
d) a hivatalos jövedelemigazolást.
(7) A pályázók környezettanulmányát a Hatósági Iroda végzi.
(8) A pályázatokat az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményezi.
Fiatal házasok lakásbérlete
3. § (1) A fiatalok részére támogatásból épített önkormányzati garzonház bérlakásra pályázat útján kiválasztott bérlővel maximum 5 évre köthető bérleti szerződés.
(2) A fiatalok (házas, illetőleg élettársi kapcsolatban álló, 35. életévét be nem töltött, a továbbiakban: fiatal házas) részére támogatásból épített bérlakás bérbe adásának feltétele, hogy a bérlő állandó kereső tevékenységet folytasson és vállalja, teljesítse a (3) bekezdésben meghatározott elő-takarékossági szerződés megkötését.
(3) A fiatal házas bérlőnek vállalnia kell, hogy lakás-takarékpénztárnál lakás-előtakarékossági szerződést köt és lakás-előtakarékosság jogcímén havonta legalább 10.000 Ft összeget befizet a bérlet teljes ideje alatt.
(4) Amennyiben a fiatal házas bérlő állandó jellegű kereső tevékenysége 90 napnál hosszabb időre megszűnik vagy az elő-takarékosságra vállalt kötelezettségének nem tesz eleget és a lakrészre van a feltételeknek megfelelő igénylő, úgy a bérleti jogviszonyt az önkormányzat 3 hónapos felmondási idővel megszünteti.
(5) A pályázati kiírásnak a 2. § (2) bekezdésén kívül tartalmaznia kell, hogy a fiatal házasnak vállalnia kell az Ör-ben meghatározott elő-takarékosságot.
(6) A pályázatnak a 2. § (6) bekezdésén kívül tartalmaznia kell:
a) a pályázó munkaviszonyáról szóló igazolást, valamint jövedelméről hivatalos igazolást,
b) az elő-takarékosság vállalását,
c) az elő-takarékosság céljából a lakástakarék-pénztár igazolását.
(7) A pályázat kiírására, véleményezésére a 2. § (3)-(5), (7)-(8) bekezdését kell alkalmazni.
A szociális lakásbérlet létrejötte
4. § (1) Önkormányzati tulajdonú bérlakásra szociális helyzet alapján bérleti szerződés azzal a mezőtúri lakhellyel rendelkező személlyel köthető, akinek nincs és nem volt saját tulajdonú lakása, – ide nem értve az öröklés útján szerzett és haszonélvezeti joggal terhelt lakást - , és
a) akinek a közös háztartásban élő családtagok jövedelmét is figyelembe véve számított 1 főre jutó jövedelme a mindenkori munkabér minimumot nem haladja meg, vagy
b) aki egyedülálló és jövedelme nem haladja meg a mindenkori munkabér minimum 1,5-szeresét, valamint
a vele együtt költözők együttesen nem rendelkeznek összesen 500.000 Ft forgalmi értékű mobilizálható ingó és ingatlan vagyonnal. E rendelet alkalmazásában ingó vagyon az 50.000 Ft forgalmi értéket meghaladó vagyon.
(2) Az önkormányzati lakások 20 %-át meg nem haladó számú lakásra szociális rászorultság alapján kérelemre a polgármester saját hatáskörében legfeljebb 1 évre szóló időtartamra bérleti szerződést köthet, mely az ingatlan kezelőjének javaslatát figyelembe véve meghosszabbítható.
(3) A polgármesteri hatáskörben kiutalt lakásoknál előzetesen környezettanulmányt kell végezni. Sürgős kiutalás esetén a szerződés 3 hónapra köthető, a környezettanulmányt utólag kell elvégezni, melynek eredményétől függően a szerződés legfeljebb 1 évre hosszabbítható meg.
(4) A bérleti szerződés tartalmát e rendelet 1. melléklete határozza meg.
5. § (1) A határozott idejű bérleti szerződés lejárta előtt három hónappal - a szociális rászorultság alapján kötött bérleti szerződés esetén – az ingatlanok vagyonkezelőjének ajánlásával a Hatósági Iroda vizsgálja felül környezettanulmány készítésével a rászorultságot.
(2) A felülvizsgálat eredményeként kérelemre a bérlő bérleti szerződése akkor hosszabbítható meg, ha jövedelme és vagyoni helyzete az Ör. 4. §-ában foglalt mértéket nem haladja meg, és ha a meghosszabbítást az ingatlan vagyonkezelője javasolja.
(3) Valamely feltétel bekövetkeztéig megkötött lakásbérleti szerződés esetén - amennyiben a feltétel bekövetkezik, de a bérlő jövedelmi és vagyoni helyzete a (2) bekezdésben foglalt jövedelmi viszonyoknak megfelel - a bérlővel újabb bérleti szerződés köthető.
Nem szociális jellegű lakásbérlet létrejötte
5/A. § (1) Az önkormányzati lakások 5 %-át meg nem haladó számú lakásra a polgármester saját hatáskörében bérleti szerződést köthet, ha a bérlő az önkormányzat intézményeinek, a polgármesteri hivatalnak szakember ellátása céljából foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít.
(2) A bérlet időtartama a foglalkoztatási jogviszony fennállásáig tart, azonban a foglalkoztatási jogviszony megszűnésével egyidejűleg megszűnik.
(3) A bérleti szerződés megkötésére az intézmény vezetője ajánlása alapján kerülhet sor. Az ajánlásnak tartalmaznia kell a szakember adatait, foglalkoztatási jogviszony jellegét, időtartamát.
(4) A bérleti szerződés létrejöttéről az intézményvezetőt írásban értesíteni kell.
(5) Az intézmény vezetője köteles írásban értesíteni az önkormányzatot arról, ha a foglalkoztatási jogviszony bármely okból megszűnik. E kötelezettsége elmulasztása esetén az intézményvezető viseli az ebből eredő kárt és költségeket.
(6) Az (1)–(5) bekezdés alapján létrejött bérleti szerződések esetén a bérleti díj a 14. § (3) bekezdésében megállapított összeg.
6. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő a bérleti szerződésben szereplő bérlőtársakon és az 1993. évi LXXVIII. tv. 21. § (1)–(2) bekezdésében megjelölt személyeken kívül csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be személyt.
A bérbeadó írásbeli hozzájárulása megadásának feltételei:
a bérlemény a bérlő jogos lakásigény mértékét kielégíti vagy meghaladja,
a bérlő a bérleménybe élettársát, gyermekének házastársát kívánja befogadni.
(2) Önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére bérbe adható, ha az így bérbe adandó lakrésszel együtt a bérlő lakása a bérlő jogos lakásigénye mértékét (12/2001.(I.31.) Kormányrendelet 3. §-a) nem haladja meg.
A felek jogai és kötelezettségei
7. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a lakástörvényben meghatározottakon túl:
-a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről.
(2) Az (1) bekezdésben és a lakástörvény szerint nem a bérbeadót terhelő munkák elvégzése a bérlő kötelessége.
(3) Amennyiben az önkormányzati bérlakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, vagy a bérbeadó kötelezettségét átvállalja, erről a bérbeadóval előzetesen meg kell állapodnia.
(4) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a bérbeadó hozzájárulását az elvégezni kívánt munkákhoz
b) az elvégzendő munkák költségvetését,
c) a lakás műszaki állapotát,
d) az elvégzendő munkák pontos megjelölését,
e) a hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettségét,
f) a számla alapján elismert összeg megtérítését, vagy a felmerült költségek 50 %-ának lakbérbe történő beszámításának mértékét,
g) egyéb, a bérbeadó által szükségesnek tartott feltételeket.
8. § A lakást jogcím nélkül használó a tulajdonosnak lakáshasználati díjat köteles fizetni, melynek összege a lakbér másfélszerese, 4 hónap elteltével kétszerese.
9. § Az állami támogatásból épülő bérlakásokat az önkormányzat legalább 20 évig bérlakásként üzemelteti.
Lakásbérlet megszűnése
10. § A bérbeadó a bérlő kérelmére az előző bérlakás helyett másik bérlakást adhat, amennyiben az igényelt bérlakás mértéke nem haladja meg a bérlő jogos lakásigényének mértékét (12/2001.(I.31.) Kormányrendelet 3. §-a) és a lakás fekvése, komfortfokozata a jelenleginél kedvezőbb. A lakáscserére irányuló kérelmeket a polgármester saját hatáskörben bírálja el a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül.
11. § (1) Az önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszűnése esetén a bérlőt - kérelmére - megilleti a lakáshasználat joga:
a) Mezőtúron történő építkezés esetén a lemondástól számított 1 évig,
b) vásárlás esetén a lemondástól számított 2 hónapig.
(2) Ebben az esetben a lakáshasználó írásbeli megállapodás szerint a tulajdonos részére a bérleti díjnak megfelelő lakáshasználati díjat köteles fizetni.
12. § Önkormányzati lakásbérleti szerződésének megszűnése után, a lakásban visszamaradó személy - a lakástörvény alapján - bérleti jog folytatására jogosult kivételével, elhelyezésre nem tarthat igényt.
Albérlet
13. § Önkormányzati lakás további bérletbe, albérletbe nem adható.
A lakbér mértéke, a külön szolgáltatások díja
14. § (1) A szociális lakások lakbérének mértéke:
összkomfortos lakás 300 Ft / m2/ hó
komfortos lakás 200 Ft / m2/ hó
félkomfortos lakás 100 Ft / m2/ hó
komfort nélküli lakás 60 Ft / m2/ hó
szükséglakás 30 Ft / m2/ hó
(2)
a) A költségelven megállapított lakbérek alkalmazása mellett bérbe adott lakások lakbére: 500 Ft/m2/hó.
b) Az első évben megállapított (költségelvű) lakbér nagyságát minden évben úgy kell felülvizsgálni, és amennyiben szükséges, módosítani, hogy annak értékállósága biztosított legyen.
(3) A foglalkoztatási jogviszonyra tekintettel kiadott lakásokra vonatkozó lakbérek mértéke:
összkomfortos lakás 500 Ft / m2 / hó
komfortos lakás 350 Ft / m2/ hó
félkomfortos lakás 200 Ft / m2/ hó
(4) A lakás havi lakbére a lakás alapterülete és az 1 m2-re eső havi lakbér szorzata: (m2 x Ft/m2).
(5) A lakbért a kerekítés szabályai alapján kell megállapítani.
(6) A lakbér mértékétől a polgármester az ingatlan kezelőjének javaslatára legfeljebb +/- 50 %-kal eltérhet a lakás műszaki állapotától, illetve elhelyezkedésétől függően.
15. § (1) A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadónak az általa bérelt lakásra vonatkozó biztosítási díjat, illetve egyes társasházak esetén a közös költséget.
(2) A bérlő a biztosítási díjat illetve közös költséget a lakbérrel egyidőben köteles megtéríteni. Nem teljesítés esetén ugyanazon követelményeket kell alkalmazni, mint a lakbérfizetés elmaradása esetén.
Lakbértámogatás, engedmény
16. § (1) Az önkormányzati lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, ha:
a) a bérlő háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és
b) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(2) A lakbértámogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (2a)-(2c) bekezdések szerinti - arányszáma.
(3) Nem illeti meg lakbértámogatás azt a bérlőt, aki:
a) pályázat útján nem szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásban él,
b) a jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét meghaladó nagyságú lakásban él,
c) a lakás hasznosításával összefüggésben jövedelemhez jut,
d) eltartási szerződést kötött
e) lakbér- és közös költség fizetési kötelezettségének nem tesz eleget és ebből hátraléka keletkezett.
(4) A lakbértámogatás iránti igényt a Polgármesteri Hivatal Mezőtúr Hatósági Irodájához kell benyújtani.
(5) A kérelem benyújtása nincs időkorláthoz kötve, folyamatosan benyújtható.
(6) A lakbértámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) Az ingatlan kezelője által kiadott, jogosultságot érintő igazolásokat:
aa) a megállapított lakbér összegéről, valamint
ab) a (3) bekezdés a-e) pontjai szerinti kizáró okok fennállásának hiányáról szóló igazolást,
b) a bérlő és háztartásában élők havi nettó jövedelméről szóló igazolásait (mely bérből és fizetésből élőknél a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelemnél a kérelem benyújtását megelőző egy év jövedelmének egy hónapra eső átlagát tartalmazza),
c) a bérlő és háztartásában élők vagyonnyilatkozatát.
(7) A lakbértámogatás havi összege 2.500 Ft .
(8) A lakbértámogatásban részesülő a jogosultságát érintő változást 15 napon belül köteles a Hatósági Irodához bejelenteni.
(9) Meg kell szüntetni a lakbértámogatást, ha
a) a bérlő lakbértámogatásra jogosultsága megszűnik,
b) a bérlő lakbér- és közös költség fizetési kötelezettségének három hónapig folyamatosan nem tesz eleget.
(10) A lakbértámogatás iránti kérelmet a polgármester bírálja el.
(11) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.
(12) A lakbértámogatásra való jogosultság időtartama egy évre szól. Ezt követően újabb kérelmet lehet beterjeszteni.
(13) A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles megfizetni.
(14) A lakbértámogatással kapcsolatos eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXI. törvény szabályait kell alkalmazni.
(15) A lakbértámogatás nyújtásához szükséges fedezetet a képviselő-testület az éves költségvetésről szóló rendeletében biztosítja.
Elővásárlási jog
17. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati,49 illetőleg az állami lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg
a) a bérlőt;
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;
c) 50 a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;
d) az a)—c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét.
(2) A lakástörvény 49. §-a alapján elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakások vételára a lakott forgalmi érték 100 %-ának megfelelő összeg
A lakások elidegenítése
18. § Nem idegeníthető: el:
Bajcsy Zs.u.39/a 1 lakás 111
Rákóczi út 40. 1 lakás raktárhelyiség 4835
Bajcsy Zs.u.41. vendégszoba 501
Dózsa Gy.u.17. 1 lakás foglalkoztatási jogviszonyhoz kötött 31
Kilián ltp. 1 lakás 2232/3
Dózsa Gy.u.9. 6 lakás helyi védelem alatt 22
Kossuth tér 9. 4 lakás helyi védelem alatt 4338/A/5,6,7,8
Kossuth u.40. 1 lakás foglalkoztatási jogviszonyhoz kötött 585
Szabadság tér 27. II. lph IV. e. 12. 1 lakás belvizes alapból 3945/2/A/25
Földvári út 61. B.ép. I.e. 8. 1 lakás belvizes alapból 2232/7/A/9
Ifjúsági ltp. 15. ép. III. e. 24. 1 lakás belvizes alapból 3886/9/A/24
Erkel F. út 34. 12 lakás áll. tám. épült 5800
19. § (1) A lakások elidegenítéséről a képviselő-testület esetenként dönt az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal gazdálkodás szabályairól szóló mindenkor érvényes önkormányzati rendeletben foglaltakra figyelemmel.
(2) A lakások elidegenítése - az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított - helyi forgalmi érték figyelembevételével történik.
(3) A lakások elidegenítése során a vételárat az egyes lakások jellemző adataival együtt nyilvánosságra kell hozni. A vételárat a helyben szokásos módon legalább 30 napra ki kell függeszteni.
(4) A vételár egyösszegben vagy részletekben egyenlíthető ki.
(5) Ha a lakást elővásárlási joggal rendelkező bérlő vásárolja meg, a vételár a forgalmi érték lakottság tényének figyelembevételével csökkentett összege.
(6) Ha a lakást kívülálló üresen vásárolja meg, a vételár a forgalmi érték teljes összege.
(7) Ha a lakást az elővásárlási joggal rendelkező bérlő vásárolja meg, a vételár egyösszegben vagy részletekben egyenlíthető ki.
(8) A lakások értékesítésre történő kijelölése során a képviselő-testület a vételárat esetenként határozza meg.
(9) A kijelölt üres önkormányzati bérlakás vételára egyösszegben egyenlíthető ki.
20. § (1) Az elővásárlási jogot a jogosult akkor gyakorolhatja, ha a képviselő-testület a lakást, az ingatlant elidegenítésre jelölte ki.
(2) A lakás harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával idegeníthető el, ha:
-a bérleti szerződés időtartama alatt a bérlő nyugellátásban részesül,
-a lakás eladásához a bérlő eltartója hozzájárult,
21. § (1) A vételár részletekben való megfizetése esetén a 19. § (5) bekezdésében említett vevőt, az elővásárlási joggal rendelkező bérlőt 15 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg, ha a bérlő és a vele együtt költöző hozzátartozók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg és nem rendelkezik az Ör. 4. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonnal.
(2) Ha a jogosult kéri, részletfizetés esetén a szerződés megkötésekor a megállapított vételár:
a) legfeljebb 5%-ának egyösszegben való megfizetése köthető ki, ha a bérlő és a vele együtt költöző hozzátartozók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és nem rendelkezik az Ör. 4. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonnal,
b) legfeljebb 10%-ának egyösszegben való megfizetése köthető ki, ha a bérlő és a vele együtt költöző hozzátartozók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét meghaladja és nem rendelkezik az Ör. 4. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonnal.
(3) A vételár egyösszegben való megfizetése esetén a 19. § (5) bekezdésében említett vevőt és az elővásárlási joggal rendelkező bérlőt:
a) 10% árengedmény illeti meg, ha a vevő és a vele együtt költöző hozzátartozók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg és nem rendelkezik az Ör. 4. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonnal,
b) 5% árengedmény illeti meg, ha a vevő és a vele együtt költöző hozzátartozók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét meghaladja, és nem rendelkezik az Ör. 4. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonnal.
(4) A vételár-hátralék legalább 10%-ának az adásvételi szerződésben vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése (soron kívüli törlesztés) esetén a vevő részére fennálló tartozásból a soron kívül törlesztett összeg:
a) 15%-ának megfelelő engedményt kell adni, ha a vevő és a vele együtt költöző hozzátartozók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg és nem rendelkezik az Ör. 4. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonnal
b) 10%-ának megfelelő engedményt kell adni, ha a vevő és a vele együtt költöző hozzátartozók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét meghaladja és nem rendelkezik az Ör. 4. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonnal.
22. § (1) Az e rendelet alapján részletfizetéssel értékesített lakásokra a vételár hátralék és járulékai befizetésének biztosítására az ingatlan-nyilvántartásban az önkormányzat javára a vételárhátralék erejéig jelzálogjogot kell alapítani, és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.
(2) Az elidegenítési tilalom alól az önkormányzat illetve az elidegenítéssel megbízott szervezet felmentést akkor adhat, ha a vevő a fennálló vételár hátralékot az önkormányzat javára előzetesen megtéríti.
23. § (1) A vételi és elővásárlási jog alapján kötött adásvételi szerződéseknél a vételár hátralékot;
a) amennyiben a vevő és a vele együtt költöző hozzátartozók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és nem rendelkezik az Ör. 4. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonnal, 10%,
b) amennyiben a vevő és a vele együtt költöző hozzátartozók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét meghaladja, és nem rendelkezik az Ör. 4. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonnal, 15%
kamat terheli.
(2) Az eddig megkötött részletfizetésekre a továbbiakban is az eredeti feltétel marad érvényben.
(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt vevő vállalja, hogy a vételárat 4 éven belül megfizeti, a vételárhátralékot a szerződéskötéstől számított 4 éven belül kamat nélkül kiegyenlítheti. Amennyiben a vételár hátralékot 4 éven belül nem egyenlítette ki, a vételár hátralékra az (1) bekezdésben meghatározott kamatot a szerződéskötéstől visszamenőleg köteles fizetni.
(4) A részletfizetési kedvezménnyel értékesített lakásoknál az adásvételi szerződés megkötésének feltétele, hogy a vevő a lakásra vagyonbiztosítási szerződést kössön, melynek kedvezményezettje az önkormányzat.
(5) A lakások elidegenítéséből származó - a törvényben megjelölt levonásokkal csökkentett - bevételt elkülönítetten kell kezelni. A képviselő-testület az éves költségvetésének elfogadásakor dönt a bevétel felújításra, korszerűsítésre, új lakás építésére való felhasználásáról.
(6) A felújításra, korszerűsítésre vonatkozó javaslatot minden év november 30-áig az ingatlan vagyonkezelője teszi meg.
(7) Az elővásárlásra jogosult részére, amennyiben részletfizetési kedvezményt kíván igénybe venni, az adásvételi szerződésben elő kell írni a Ptk. szerinti szerződéses kamatot, továbbá rendelkezni kell arról, hogy amennyiben a vételár hátralék megfizetésével késedelembe esik, úgy késedelmi kamat megfizetésére is kötelezetté válik.
24. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások árverés, vagy pályázat útján értékesíthetők a képviselő-testület kijelölése alapján.
(2) Az árverésre kijelölt lakás induló ára a képviselő-testület által az értékesítésre történő kijelöléskor jóváhagyott összeg, vagy a beköltözhető forgalmi érték 100 %-ának megfelelő összeg.
Helyiségek elidegenítése
25. § (1) A helyiségek értékesítéséről a képviselő-testület esetenként dönt.
(2) Az önkormányzat az elidegenítésre kijelölt helyiségeket árverésen, vagy pályázaton kialakult vételáron és feltételekkel értékesíti.
Közös szabályok
26. § (1) A képviselő-testület a lakások elidegenítésével a polgármesteri hivatalon kívül más szervet bízhat meg.
(2) Az elidegenítéssel megbízott szerv köteles - az eladási ajánlat megtétele mellett - a bérlőt, illetve a vele egy tekintet alá eső személyt írásban felhívni, hogy a felhívás kézhezvételtől számított 30 napon belül nyilatkozzék, kíván-e elővásárlási jogával élni.
(3) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
-a házingatlan adatait (címe, hrsz., alapterület, stb.),
-a házingatlan lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
-társasház esetében a társasház-alapító okiratot,
-a vételárat, a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,
-a fizetési feltételeket,
-a vásárlásra való jogosultság feltételeit,
-a jogosultat megillető kedvezményekről, engedményekről történő tájékoztatást.
(4) Ha a lakástörvény 49. § (1) bekezdésében felsorolt elővásárlási jogosult – a törvény 49. § (1) d) pontja szerinti jogosultak közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulásainak becsatolásával – az eladóhoz címzett nyilatkozatban az ajánlat tartalmát a magáévá teszi, az adásvételi szerződést a jogosult nyilatkozatának a kézhezvételét követő 60 napon belül meg kell kötni.
(5) Az adásvételi szerződés megkötését megelőzően a jogosultat nyilatkoztatni kell a kedvezmények, illetve engedmények igénybevételéről. Az önkormányzat ajánlatának kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidő biztosításával fel kell hívni a jogosultat az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozat megtételére. A jogosultat figyelmeztetni kell a nyilatkozat tételének, illetve hallgatásának következményeire.
(6) A képviselő-testület az érdekelt kérelmére - indokolt esetben - a nyilatkozattételre és a szerződés megkötésére előírt határidőt egy ízben meghosszabbíthatja.
(7) Amennyiben a jogosult az elővásárlási jogával nem él, illetve nem tesz nyilatkozatot az erre rendelkezésre álló határidőben, a lakás megvásárlásának lehetőségét nyilvánosan közzé kell tenni legalább egy helyi lapban, valamint a Polgármesteri Hivatal Mezőtúr hirdetőtábláján. A lakás megvásárlására a helyi lapban történő megjelenésétől számított 30 napon belül bárki ajánlatot tehet ezen önkormányzati rendelet szerinti tartalommal.
(8) Az e rendelet alapján elidegenítésre kerülő lakások vételárának kialakításakor ingatlanforgalmi szakértővel forgalmi értékbecslést kell készíttetni. Elővásárlási joggal érintett lakások értékesítése esetén az ingatlanforgalmi értékbecslést a lakástörvény 52. §-ára figyelemmel kell elkészíteni.
Lakáshoz jutást elősegítő pénzügyi támogatás
27. § A Képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott előirányzatból biztosítja a lakáshoz jutást elősegítő pénzügyi támogatásokat.
Első lakáshoz jutók támogatása
28. § (1) A helyi önkormányzati támogatás célja, hogy segítse a Mezőtúr város közigazgatási területén élő, vagy itt dolgozó és letelepedni kívánó lakosokat, akik első saját tulajdonú lakásukat építéssel vagy vásárlással kívánják megvalósítani.
(2) Az első lakáshoz jutók önkormányzati támogatásával kapcsolatos döntési jogkört a képviselő-testület gyakorolja.
(3) Az első lakáshoz jutók támogatásának előkészítését, lebonyolítását a Polgármesteri Hivatal Mezőtúr Hatósági Irodája végzi.
29. § (1) Az első lakáshoz jutók támogatását pályázat útján a nagykorú, de a 35. életévüket legfeljebb a pályázat benyújtásának évében betöltő személyek igényelhetik.
(2) Nem pályázhat a támogatásra:
a) aki lakás egészének vagy részének tulajdonjogával, vagy haszonélvezeti jogával rendelkezett, vagy rendelkezik, ide nem értve az öröklés útján szerzett és haszonélvezettel terhelt lakást.
b) aki önkormányzati bérlakás bérlője és az általa bérelt lakás megvásárlásához igényel támogatást,
c) aki a Ptk. szerinti hozzátartozó történő lakásszerzéshez igényel támogatást.
(3) Érvénytelen az a pályázat
a) amely a jelen rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek és a pályázati kiírásban foglaltaknak nem felel meg,
b) amelyiknek a benyújtója a helyi támogatás elnyerésére irányuló eljárás során olyan valótlan nyilatkozatot tesz, adatot közöl, amely számára jogtalan előnyt biztosítana.
(4) A jogosultság megállapításának feltétele:
a) a pályázóknak külön-külön, vagy együttesen megszerzett lakóingatlan tulajdona még soha nem volt.
b) pályázó mezőtúri állandó lakcímmel rendelkezzen és Mezőtúron építsen vagy vásároljon lakást.
c) a pályázók egy főre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori minimálbér kétszeresét ne haladja meg.
d) a vétel tárgyát képező lakás megfelelő karbantartás mellett legalább 15 évig lakás céljára alkalmas legyen.
e) a pályázók lakásépítés esetén rendelkeznek legalább egymillió forint forgalmi értékű mobilizálható ingó és ingatlan vagyonnal.
f) az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlan tulajdon jogának megszerzésével a pályázó önálló lakása biztosított legyen.
g) a vásárolt, illetve épített lakás nagysága nem haladja meg a 12/2001.(I.31.) Kormányrendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott méltányolható lakásigény mértékét és legalább komfortos komfortfokozatú.
A feltételeknek együttesen kell fennállnia.
(5) A pályázatokat a Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodáján beszerezhető „Pályázati adatlap”-on kell benyújtani a Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodáján. A pályázati adatlap a rendelet 2. melléklete.
(6) A pályázathoz csatolni kell:
a) Lakásvásárlás esetén egy évnél nem régebbi adásvételi szerződést, vagy előszerződést.
b) Lakásépítés esetén egy évnél nem régebbi jogerős építési engedélyt.
c) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot.
d) A pályázat benyújtását megelőző hónap egy főre jutó havi nettó jövedelmének igazolását.”
30. § Első lakáshoz jutók részére:
a) új magánlakás építéséhez és vásárlásához legfeljebb 500.000 Ft vissza nem térítendő önkormányzati támogatás nyújtható,
b) használt lakás vásárlásához legfeljebb 300.000 Ft vissza nem térítendő önkormányzati támogatás nyújtható.
31. § (1) Az önkormányzati támogatás iránti pályázatot a képviselő-testület írja ki évente egy alkalommal, szeptemberi soros ülésén.
(2) A támogatás igénylésének lehetőségét és fontosabb feltételeit tartalmazó pályázati hirdetménynek a helyi lapban történő megjelentetéséről, valamint a pályázati kiírásnak közzétételéről a Polgármesteri Hivatalban és a helyben szokásos módon köteles gondoskodni.
(3) A pályázatok benyújtására a hirdetmény megjelenésétől számított 30 napon belül van lehetőség a Polgármesteri Hivatal Mezőtúr Hatósági Irodája.
(4) A pályázatok véleményezését az Egészségügyi és Szociális Bizottság végzi.
(5) A Képviselő-testület határozattal állapítja meg a vissza nem térítendő támogatásban részesülők nevét és a támogatás összegét. Az eredménytelenül pályázókat levélben értesíti.
(6) A támogatásban részesülőkkel a polgármester a 2004. évi CXL. tv. 76-77. §-ai alapján Támogatási szerződést köt.
(7) A Támogatási szerződésnek különösen a következőket kell tartalmazni:
a) a vissza nem térítendő támogatás rendeltetésszerű felhasználásának kötelezettsége,
b) az elszámolás szabályai,
c) a céltól eltérő felhasználás következménye,
d) a támogatásban részesülő által vállalt kötelezettségek.
(8) A támogatási szerződésben ki kell kötni a támogatás visszafizetésének kötelezettségét a céltól eltérő felhasználás esetére.
Ennek biztosítására a támogatásban részesülő hozzájárul az elidegenítési tilalom bejegyzéséhez. A támogatásban részesülő vállalja, hogy a támogatás igénybevételét követő 5 éven át a támogatással megszerzett ingatlant nem idegeníti el. A vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén a vissza nem térítendő támogatás összegét egy összegben, a Ptk. 301. §. (1) bekezdése szerinti jegybanki kamattal megemelt összeggel köteles visszafizetni.
(9) A támogatás összegének átutalásáról a Támogatási szerződés megkötésétől számított 30 napon belül a Polgármesteri Hivatal Mezőtúr Pénzügyi Irodája gondoskodik.
(10) A támogatás összegének rendeltetésszerű felhasználását az I. fokú építésügyi hatóság és a Hatósági Iroda ellenőrzi.
32. § (1) A támogatás visszafizetésének elengedését vagy a visszafizetés meghatározott időre szóló elhalasztását – ideértve a rendelet hatálybalépését megelőzően nyújtott támogatásokat is – a támogatásban részesített a polgármestertől kérheti.
(2) A polgármester a kérelem elbírálásánál figyelembe veszi a kérelmező szociális és vagyoni helyzetében beállt olyan rendkívüli körülményt, amely közrejátszhat a visszafizetés elengedésében vagy halasztásában.
(3) Amennyiben a támogatott a támogatással szerzett ingatlanát azért idegeníti el, hogy Mezőtúr város területén belül újabb lakást vásároljon, vagy építsen, a polgármester hozzájárulhat az ingatlan elidegenítéséhez és az elidegenítési tilalom átjegyzéséhez.
Záró rendelkezések
33. § Az állami támogatással megépülő önkormányzati bérlakás üzemeltetésének bevételeit és kiadásait az önkormányzat egyéb lakásainak hasznosítása során keletkező bevételtől és felmerülő kiadástól elkülönítve kell nyilvántartani.
34. § Jelen rendelet összhangban van a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvével.
35. § (1) Ezen önkormányzati rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 16/2006. (VII.21.) sz. önkormányzati rendelet és az azt módosító 15/2007.(VII.20.), 23/2007.(XI.5.) 27/2007.(XII.21.), 13/2008.(V.9.), 23/2008.(IX.12.) önkormányzati rendeletek.