Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011.(XII.15.) önkormányzati rendelete
Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011.(XII.15.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról
Hatályos: 2011. 12. 15- 2011. 12. 31Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011.(XII.15.) önkormányzati rendelete
Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011.(XII.15.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról
Hatályos: 2011. 12. 15- 2011. 12. 31
Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
20/2011.(XII.15.) sz. rendelete
a magánszemélyek kommunális adójáról
Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testülete – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a magánszemélyek kommunális adójáról a következő rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya kiterjed Tiszasüly Község Önkormányzat illetékességi területére.
Adókötelezettség
2. §
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén:
- magánszemély tulajdonában álló lakás, lakóház,
- nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga,
- beépítetlen belterületi földrészlet (telek)
- külterületi (zártkerti) építmények,
- külterületi (zártkerti) beépítetlen földrészlet.
Az adó alanya
3. §
- Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján a 2. §-ban megjelölt lakás, lakóház, telek, zártkerti építmény, zártkerti beépítetlen földrészlet tulajdonosa és az a magánszemély is, aki a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik, ide értve az önkormányzati tulajdonban álló lakást bérlőket is.
- Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a lakást, lakóházat, telket, zártkerti építményt és zártkerti beépítetlen fölrészletet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosultja a továbbiakban: tulajdonos).
- Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz az adókötelezettség bejelentésével egyidejűleg benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
- Társasház esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
- Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz az adókötelezettség bejelentésével egyidejűleg benyújtott megállapodásban az abban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.
- Adóalany továbbá a külföldi magánszemély is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
- A rendelet alkalmazásában vagyoni értékű jognak kell tekinteni:
- haszonélvezeti jogot,
- a használati jogot,
- a földhasználat jogát,
- a kezelői jogot,
- a vagyonkezelői jogot,
- lakásbérlet.
Adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése
4. §
- Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását, továbbá lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik, és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. Az engedély nélkül épült, vagy használatba vett lakás, lakóház és külterületi (zártkerti) építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Vagyoni értékű jog megszerzése esetén az adókötelezettség a jog megszerzését követő év első napján keletkezik.
- Teleknél a földrészlet belterületté minősítését követő év első napján keletkezik az adókötelezettség.
- Külterületi (zártkerti) beépítetlen földrészlet esetén az adókötelezettség a tulajdonszerzés időpontját követő év első napján keletkezik.
- Az adókötelezettséget érintő változást (pld. a lakás átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
- Az adókötelezettség megszűnik a lakás, a lakóház, a külterületi (zártkerti) építmény, illetve a lakásbérleti jogviszony megszűnése évének utolsó napján. A lakásnak, a lakóháznak, a külterületi (zártkerti) építménynek, illetve a lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
- Az adókötelezettség a 2. § (1) bekezdés c.) pontjában meghatározott telek külterületté minősítése, beépítése esetén a beépítés évének utolsó napján szűnik meg.
- A lakás, lakóház, külterületi (zártkerti) építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó mértéke
5. §
Az adó mértéke adótárgyanként és lakásbérleti jogonként évi: 6.000.-Ft
Adómentesség, adókedvezmény
6. §
- Adómentességet élveznek:
- Adómentes a helyi lakos tulajdonában álló, 2. § (1) bekezdés a.) c.) d.) e.) pontjában felsorolt adótárgy, ha a helyi lakos tulajdonos a belterületen lévő egy lakása, vagy egy lakóháza után kommunális adó fizetésére kötelezett.
- A 65 év feletti, a lakcímbejelentés szabályai szerint egyedül élő adóalany 50 %-os adókedvezményben részesül.
Bevallás, az adó megfizetése
7. §
- Az adózót az adókötelezettség keletkezéséről, a mentesség, a kedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokról, körülményekről bevallási, illetőleg bejelentési kötelezettség terheli.
- A közlést írásban, az erre a célra szolgáló nyomtatványon kell megtenni az önkormányzati adóhatósághoz.
- Az adókötelezettség keletkezéséről és a változásokról annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell adóbevallást adni.
- Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, amíg adókötelezettséget érintő változás nem következik be. Az adó megfizetése a bevallást nem pótolja.
- Az adózó a kommunális adót félévenként, két egyenlő részletben pótlékmentesen az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizetheti meg.
Értelmező rendelkezések
8. §
E rendelet alkalmazásában:
- Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magában foglaló térség, amelyre az önkormányzat hatásköre kiterjed.
- Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban.
- Építmény: rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre.
- Lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használathoz szükséges – helyben szokásos, vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt, azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, amely csak azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel.
- Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.
- Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket.
- Külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső, az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként megjelölt ingatlan
- Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.
- 65 éven felüli az a személy, aki az adóévet megelőző év december 31-ig a 65. életévét betöltötte.
(10)Egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik
Záró rendelkezések
9. §
- E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók.
- Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
Tiszasüly, 2011. december 8.
/:Pollák Tibor :/ /:Tóth Ildikó:/
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
Ez a rendelet kihirdetve Tiszasüly Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján 2011. december 15. napján.
/:Tóth Ildikó:/
jegyző