Módosítás:

a.) 34/2011. (VI. 30.) ör.

b.) 35/2011. (IX. 9.) ör.

c.) 2/2012. (I. 23.) ör.

d.) 48/2012. (XII. 20) ör.

e.) 8/2013. (II. 28.) ör.

f.) 26/2013. (VI.27.)

g.) 27/2013.(VI.27.)

/2013.07.02.- 2013. 11. 14./

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata az önkormányzati jogok gyakorlásának, alapvető szervezetének kialakítására és működésének biztosítására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testülete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat

1. §

(1) Az önkormányzat elnevezése: Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 1067 Budapest, VI. kerület Eötvös u. 3.

(3) Az önkormányzat működési területe: Budapest Főváros VI. kerület Terézváros.

(4) A Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete e rendeletben szabályozza az Önkormányzat szervezetét és működését, az önkormányzati szervek feladat- és hatáskörét.

(5) Az Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei számára a jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(6) Az önkormányzat területének leírását az 1. függelék tartalmazza.

(7) Az önkormányzat hivatalos honlapja: HTUwww.terezvaros.huUTH.

2. §

(1) Az Önkormányzat városrészi önkormányzatokat hozhat létre. A városrészi önkormányzat létrehozására csak helyi népszavazással jóváhagyott képviselő-testületi döntés alapján kerülhet sor.

(2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző bélyegzője körpecsét, közepén az Önkormányzat címerével, körben a következő felirattal: „Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Polgármestere”, Alpolgármestere”, Jegyzője”, Aljegyzője”.

(4) A Polgármesteri Hivatal bélyegzője körpecsét, közepén a Magyar Köztársaság címerével, körben a következő felirattal: „Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala”. A Polgármesteri Hivatal által használt körpecsét szövegét sorszámmal kell kiegészíteni.

3. §

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének hivatala: Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala.

4. §

(1) A helyi önkormányzati jogok az Önkormányzat területén választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei

a) a polgármester

b) a Képviselő-testület bizottságai

c) a Képviselő-testület hivatala (Polgármesteri Hivatal)

d)¹ jegyző látják el.

Az önkormányzat feladat- és hatáskörei

5. §

(1) A Képviselő-testület ellátja a törvényekben számára meghatározott feladat- és hatásköröket, valamint önként vállalhatja minden olyan helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.

(2) Az önkormányzat feladat- és hatáskörét a mindenkori jogszabályi változásokra figyelemmel a jegyző tartja nyilván.

6. §¹

„A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.

Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

7. §

A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

a) a rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;

c)¹ a helyi népszavazás elrendelése, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, adományozása;

d)² a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;

e)³ önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

f)⁴ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;,

g)⁵ intézmény, alapítása, átszervezése, megszüntetése, az önkormányzati rész és részarány megváltoztatása;

h) közterület elnevezése, emlékmű állítás;

i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

j) a bíróságok ülnökeinek a megválasztása;

k) állásfoglalás fővárosi önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a kerületet is érinti;

l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;

m)⁶ a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

n)⁷ a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása; területszervezési kezdeményezés;

o)⁸ amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HÁZSZABÁLYAI

A Képviselő-testület

8. §

(1) A Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testület tagjainak száma: 15 fő. A képviselők névjegyzékét a 2. függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület tagjai frakciót hozhatnak létre, melyet legalább három képviselőnek kell alkotnia.

(3) A frakcióalakítást, tagjai körében történt változást, a frakció megszűnését a polgármesterhez írásban be kell jelenteni a frakciótagok és a frakcióvezető nevének felsorolásával.

(4) A polgármester a bejelentést követő testületi ülésen köteles az adott frakció megalakulását, illetve a változást a Képviselő-testületnek bejelenteni, és a frakciótagok nevét vagy a változás mibenlétét ismertetni.

(5) A frakciók koalíciót alkothatnak.

(6) A frakciók és tagjaik felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

A Képviselő-testület ülései

9. §

(1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Képviselő-testület ülését.

(2) A képviselő-testület alakuló és rendes ülést tart, valamint rendkívüli ülést tarthat.

(3)¹ A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg, melyet az újonnan megválasztott polgármester hív össze és vezeti.

(4) Az alakuló ülés első pontjaként a kerületi választási bizottság beszámol a polgármester és a képviselők választásának eredményéről.

(5) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek.

10. §

(1)¹ A képviselő-testület általában havonta – a június 30-a és augusztus 31-e közötti időszak kivételével – egyszer, lehetőleg csütörtöki napon ülést tart (rendes ülés).

(2) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni,

a) ha azt jogszabály kötelezővé teszi,

b) a Képviselő-testület határozata alapján,

c) halaszthatatlan ügy(ek) megtárgyalása érdekében,

d) a képviselők egynegyedének indítványára,

e) bizottsági kezdeményezésre,

f) a kerületi küldött kérésére.

g) ²

(3)³ Az indítványt a (2) bekezdés c.) d.) e.) és f.) pontjai esetében a polgármesterhez írásban kell előterjeszteni.

(4) Amennyiben a megtárgyalandó ügy vagy ügyek indokolják, a polgármester a rendkívüli ülést sürgősséggel köteles összehívni.

(5) A testületi ülés kötelező összehívásának esetében az indítvány beérkezését követő 10 napon belül - lehetőleg csütörtöki napon - kell az ülést megtartani. Nem kell rendkívüli ülést összehívni, ha az indítvány beérkezésétől számított 10 napon belül rendes ülést tart a testület.

(6)⁴ A képviselő-testületi ülés időpontjáról 7 nappal az ülést megelőzően a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak részére e-mailben el kell küldeni a meghívót és az előterjesztéseket. A képviselő, a tanácskozási joggal meghívott kérésére, írásbeli nyilatkozata alapján, a polgármesteri hivatal épületében, 7 nappal az ülést megelőzően a meghívó, az előterjesztések átvételét a munkaidő után is biztosítani kell. A képviselő, a tanácskozási joggal meghívott kérésére, írásbeli nyilatkozata alapján, a meghívót és az előterjesztéseket ugyanezen a napon, ha ez nem lehetséges, a következő napon postai küldeményként kell feladni.⁵

(7)⁶ A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés minősítését (rendes, kötött napirendű, rendkívüli) és napirendjét.

(8)⁷ Rendkívüli testületi ülés összehívása esetén az ülésre szóló meghívót és mellékleteit az okának megjelölésével legkésőbb az ülést megelőző napon vehetik át a képviselők a hivatal épületében. A rendkívüli testületi ülés időpontjáról a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak rövid úton (telefon, fax, e-mail) értesülnek.

(9) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeinek elnökeit,

b) a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait,

c) a napirendi pont tárgyában érintett intézmény vezetőjét, illetve napirendi ponttal érintett személyt, az önkormányzat gazdasági társaságainak vezetőjét,

d) a helyi önszerveződő közösségeket, amelyek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza,

e) a kerület országgyűlési képviselőjét.⁸

(10) A Képviselő-testület ülésére a polgármester saját kezdeményezésére vagy az előterjesztő bizottság, ill. képviselő javaslatára tanácskozási joggal meghívja az ülés tárgyának szempontjából érintett szervezeteket vagy személyeket.

(11) A meghívónak tartalmaznia kell a képviselő-testületi ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat. A meghívót a testületi ülés napja előtt legalább öt nappal ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint közzé kell tenni az Önkormányzat hivatalos honlapján.

Az előterjesztések rendje

11. §

(1) A testületi előterjesztések fajtái:

a) rendes,

b) sürgős,

(2) Testületi előterjesztésre jogosult:

a) rendes előterjesztés esetén

- a polgármester,

- az alpolgármesterek,

- a jegyző,

- az aljegyző,

- a tárgykör szerint illetékes bizottság,

- bármely képviselő,

- a frakcióvezető a frakció nevében,

- helyi nemzetiségi önkormányzat testülete jogainak gyakorlása körében¹

- az önkormányzat intézményének vezetője az intézmény tevékenységéről szóló beszámoló esetén,

- az önkormányzat gazdasági társaságának vezetője a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint az alapító okirat szerint az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben,;

b) sürgős előterjesztés esetén

- a polgármester

- az alpolgármesterek

- feladatkörében a tanácsnok

- a jegyző

- és az aljegyző.

(3) Az előterjesztést írásban kell megtenni. Kivételesen a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozata szerint az előterjesztés szóban is megtehető, de csak akkor, ha annak megtárgyalása halasztást nem tűr, és az írásbeliség hiánya a döntés meghozatalát nem akadályozza. Ilyen esetben a szóbeli előterjesztést a testületi ülés jegyzőkönyvében szó szerint kell rögzíteni.

(4) Ha az előterjesztés tárgya rendelettervezet, az előterjesztés írásbeliségétől eltekinteni nem lehet.

(5) Az előterjesztésen fel kell tüntetni, hogy a határozati javaslat elfogadása egyszerű vagy minősített többséget igényel.

(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztés tárgyát és sorszámát,

b) az érdemi részében:

- az előzményeket, előző határozatokat, a javasolt döntés várható hatásait, következményeit;

- a határozati javaslat által hivatkozott koncepciót, mellékletet, melyet az előterjesztéshez mellékelni kell;

- vagyonátruházási előterjesztéshez az értékbecslést, melyet másolatban mellékelni kell,

c) az előterjesztés készítőjét,

d) a konkrét határozati javaslatot felelős és határidő megjelölésével, kivéve, ha a határozat kizárólag általános érvényű állásfoglalást tartalmaz,

e) javaslatot arra, hogy mely szakbizottság tárgyalja,

f) szerződés esetén a jogtanácsos, az ügyvéd ellenjegyzését,

g) a törvényességi ellenőrzés megtörténtét,

h) a sürgős eljárás indokoltságát.

(7) A rendes előterjesztést legalább 10 nappal, a sürgős előterjesztést az ülés megkezdéséig kell leadni a jegyzőnek. Az ezt követően leadott testületi anyagok a testületi ülést követő ülésen kerülnek megtárgyalásra.

Az ülések nyilvánossága

12. §

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A sajtó képviselői számára az ülésteremben való jelenlétet biztosítani kell.

(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésén - az erre kijelölt helyen - hallgatóként bárki megjelenhet. A hallgatók az ülést nem zavarhatják, rendzavarás esetén az ülés vezetője a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.

(3)¹ A képviselő-testület

a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(4)² A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(5)³ A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott határozatról a polgármester, vagy az általa meghatalmazott tájékoztatja a nyilvánosságot.

A Képviselő-testület ülésének tanácskozási rendje

13. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, vagy megbízásából az alpolgármester hívja össze és vezeti.¹ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés vezetésével megbízott képviselőt megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a polgármestert.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha a megválasztott képviselőknek több mint a fele jelen van. Ha a Képviselő-testület az ülés megnyitását követően – bármilyen oknál fogva – tartósan határozatképtelenné válik, az ülést be kell rekeszteni. Szükség vagy kétség esetén a testületi ülést vezető szavazás előtt a határozatképességet köteles ellenőrizni. Jelenlévőnek számít az a képviselő, aki az ülésteremben jelen van. Az ülés határozatképtelensége miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokat a következő ülés napirendjére fel kell venni.

(3) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül ismét össze kell hívni.

(4)² A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A javaslat alapján a napirendeket a képviselő-testület állapítja meg. Eltérő indítvány hiányában a napirendek sorrendje:

a.) rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,

b.) határozathozatalt kezdeményező előterjesztések,

c.) zárt ülésen tárgyalandó napirendi pont vagy pontok,

d.) képviselő-testületi ülés kötelező napirendi pontjai.

(5) A rendes ülés kötelező napirendi pontjai³:

a) a polgármester beszámolója a képviselő-testületi ülések között végzett munkájáról; erről a napirendi pontról a Képviselő-testület nem nyit vitát,

b) a polgármester beszámolója a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

c) az interpellációk, kérdések,

d) képviselői közlemények.

(6) Az ülést vezető polgármester, alpolgármester, illetve a Jogi Bizottság elnöke (továbbiakban: ülés elnöke) feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,

b) előterjeszti a napirendi javaslatot,

c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

d) hozzászóláskor megadja a szót,

e) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgytól, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót,

f) tárgyalási szünetet rendelhet el,

g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

14. §

(1) A polgármester az ülés megnyitása, a határozatképesség és a távollévők személyének megállapítása után a javasolt napirend ismertetésével kezdi el a tanácskozást.

(2) A Képviselő-testület elé határozathozatalra csak az illetékes bizottság(ok) által tárgyalt és véleményezett ügyek kerülhetnek. Kivételes esetben a Képviselő-testület ettől minősített többséggel meghozott határozatával eltérhet.

(3) A képviselő-testületi előterjesztés tervezetéről a tárgykör szerint illetékes bizottságok legkésőbb a képviselő-testületi ülésen kötelesek közölni álláspontjukat az előterjesztővel. Ennek elmulasztása esetén az előterjesztés bizottsági vélemény nélkül is a Képviselő-testület elé terjeszthető.

(4) A napirendet a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel fogadja el. A meghívóban nem szereplő napirendi pont felvételéhez minősített többség szükséges. Indokolt esetben az elfogadott napirendet a Képviselő-testület ülés közben minősített többséggel kibővítheti.

(5)¹ Azon az ülésen, amelyen az önkormányzat költségvetését, zárszámadását, vagyonleltárát és mérlegét tárgyalják, a Képviselő-testület más napirendi pontot nem tárgyalhat (kötött napirenddel folytatott rendes ülés). Kivételt képez a költségvetés és a forrásmegosztás, valamint a jogszabályi előírásból eredő ezekhez közvetlenül kapcsolódó előterjesztés együtt történő tárgyalása.

(6) A napirend elfogadását megelőzően kerülhet sor a napirend előtti felszólalásra, melyre frakciónként egy személy, valamint a frakciókhoz nem tartozó képviselők jogosultak, maximum 5 perces időtartamban. A napirend előtti felszólalásról a Képviselő-testület nem nyithat vitát.

15. §

(1) A napirendi pontok megtárgyalásának rendje a következő:

a) előterjesztés,

b) vita,

c) határozathozatal (szavazás).

(2) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolási javaslattal az előterjesztő nem ért egyet, az előterjesztést nem vonja vissza, akkor az elnapolásról, valamint az új tárgyalási időpont meghatározásáról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. Ha az előterjesztő visszavonja az előterjesztést, akkor az további vita és szavazás nélkül lekerül napirendről.

(3) Az első szó a napirend előterjesztőjét illeti meg. A frakciók vezérszónokot állíthatnak, akit 15 perces hozzászólási jog illet meg.

(4) A vita során a képviselők legfeljebb három alkalommal kaphatnak szót. Egy résztvevő hozzászólásainak időtartama összesen tizenegy perc lehet. Utolsóként szólhat a napirend előterjesztője. A tanácskozási joggal részt vevők 2 alkalommal szólhatnak hozzá, alkalmanként 2 percben. Hozzászólási szándékukat a polgármesternél kell jelezni.

(5) A vita lezárására a polgármester vagy bármely képviselő ügyrendi kérdésként felvetve tehet javaslatot. Ha egy napirend tárgyalásánál a hozzászólások és a vita együttes ideje meghaladja a 60 percet, ezt a javaslatot a polgármester köteles megtenni. Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. A vita lezárása előtt jelentkezettek hozzászólásukat még elmondhatják.

(6) A (4) és (5) bekezdésben megjelölt időt a Képviselő-testület meghosszabbíthatja, ill. korlátozhatja, erről egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7)¹ A kötött napirendű üléseken a képviselők legfeljebb három alkalommal kaphatnak szót, egy képviselő hozzászólásainak időtartama összesen 25 perc lehet.

16. §

(1) Az ülés vezetése alatt a polgármester ebben a jogkörében eljárva megadja (megvonja) a szót. Ügyrendi javaslat tárgyában maximum 2 perces felszólalást engedélyez. Ügyrendi javaslatnak minősül a testületi vagy bizottsági ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Ha a polgármester megállapítja, hogy a felszólaló sorozatos ismétlésbe bocsátkozik, vagy eltért a tárgytól, a felszólalást félbeszakíthatja, a hozzászólót figyelmeztetheti, a szót megvonhatja. A tárgytól való eltérést - vita esetén - a jelenlévők egyszerű szótöbbségével kell megállapítani. Amennyiben a hozzászólást ügyrendi javaslatként jelezték, de az tartalma szerint nem ügyrendi javaslatnak minősül – amit az ülés vezetője a hozzászólás közben jelez - az érdemi hozzászólások számába be kell számítani. Azonban, ha ez meghaladja a képviselő számára biztosított három hozzászólást, a polgármester ez esetben megvonja a szót.

(3) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, ami a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4) A polgármester kezdeményezheti a Képviselő-testület ülésének félbeszakítását vagy elnapolását, erről egyszerű szótöbbséggel határoz a Képviselő-testület. Az ülés elnapolása esetén a következő ülésnap időpontját meg kell határozni.

(5) Szünetet a polgármester rendelhet el. A frakcióvezetők kérésére ülésenként legfeljebb kétszer, alkalmanként legfeljebb 1 órás időtartamra köteles elrendelni. Továbbá köteles elrendelni a képviselők legalább egynegyedének kérésére ülésenként egyszer, legfeljebb 15 perces időtartamra.¹

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyv

17. §

(1) A képviselő-testület üléséről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv hangfelvétel útján kerül rögzítésre. A hangfelvételt a Képviselő-testület mandátumának lejártáig meg kell őrizni. A jegyzőkönyvet 15 napon belül írásba kell foglalni. A meghozott határozatokat a Képviselő-testület tagjainak és a végrehajtásért felelős személynek meg kell küldeni. Kérésre a határozatokat e-mailen is meg kell küldeni.

(3) A jegyző a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az ülés minősítését és helyét,

b) megkezdésének időpontját,

c) a jelenlévők nevét és jelenlétük minőségét, a jelenléti ívet,

d) a napirendet,

e) az előterjesztett határozati javaslatokat,

f) a vitát,

g) a meghozott határozatokat (ezen belül azt is, hogy a határozati javaslat milyen arányban került elfogadásra, ill. elutasításra,

h) név szerinti szavazás esetén mely képviselő hogyan szavazott,

i) az el nem fogadott határozati javaslatokat szó szerint, a szavazati arányok feltüntetésével.

j.)¹ az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét

k.)² a döntéshozatalban résztvevők számát

l.)³ amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel az erre vonatkozó jelzését

(5) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(6) A jegyzőkönyv - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - nyilvános, és bárki megtekintheti a képviselői irodán. A nyílt testületi ülés jegyzőkönyvéről - vagy annak részleteiről - az érdeklődők részére térítés ellenében másolat készíthető.

(7) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően, folyamatosan, arab számmal kell ellátni. Szerepeltetni kell rendelet esetében a kihirdetés napját, határozat esetében az elfogadás napját, és róluk nyilvántartást kell vezetni. A rendeleteket az az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

A szavazás módja

18. §

(1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza, a nyílt szavazás név szerinti is lehet. . E rendelet 12. § (3) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazás is tartható. Név szerinti szavazásról szóló döntés esetén titkosan nem lehet szavazni. A szavazás módjáról csak egyszer dönthet a képviselő-testület.

(2) A nyílt szavazás kézfeltartással, illetve szavazógéppel történik. A jelenlévő képviselők több, mint egynegyedének indítványára kötelező név szerinti szavazást elrendelni.¹ A név szerinti szavazás is szavazógéppel történik, illetve - amennyiben a szavazógép nem működik - szóban, névsor szerinti felolvasással. A szavazógéppel történő szavazásnak úgy kell lezajlania, hogy a jegyzőkönyvön túl a helyszínen is megállapíthatóak legyenek az egyes képviselők szavazatai.

(3)² A szavazás történhet

a) egyszerű többséggel,

b) minősített többséggel.

(4) Amennyiben a képviselő a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig jelzi, hogy az általa leadott szavazat eredménye nem egyezik meg a döntéskor kialakított véleményével, az ülést vezető elnöknek meg kell ismételtetnie a szavazást.

(5) A 12. §. (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt ügyekben bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el. A javaslatról a testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(6) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(7) A szavazatszámláló bizottság által készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) szavazás helyét, időpontját és tárgyát,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét.

(8) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz.

A döntéshozatal szabályai

19. §

(1) A Képviselő-testület döntései: A Képviselő-testület

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és a határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(3) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek megjelölése: Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének …/… [a rendelet sorszáma per évszám], (zárójelben: a kihirdetés időpontja [hónap, nap]) rendelete és a tárgy megjelölése.

20. §

(1) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével egyszerű többséggel dönt.

(2) A Képviselő-testület minősített többséggel dönt

a) rendeletalkotásról,

b)¹ szervezetének kialakításáról és működésének meghatározásáról, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás esetén,

c)² önkormányzati társulás létrehozásáról, megszüntetéséről, abból történő kiválásról, a társulási megállapodás módosításáról, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválásról,

d)³ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás esetén,

e) intézmény alapításáról, átalakításáról és megszüntetéséről, valamint gazdasági társaság alapításáról, alapító okiratának vagy társasági szerződésének módosításáról,

f) helyi népszavazás kiírásáról,

g) mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott érték feletti hitelfelvételről,

h) kötvénykibocsátásról,

i) önkormányzati tulajdonba kerülő vagy a törvény alapján odatartozó vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítéséről,

j) az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés körében:

- ingyenes vagy visszterhes vagyonátruházásról a vagyonrendeletben megállapított értékhatárok szerint,

- vagyontárgyak hasznosításáról, bérbe- és használatba adásáról a vagyonrendeletben megállapított értékhatár felett,

k) fegyelmi ügyekben hozott döntésekről,

l) az összeférhetetlenségi ügyekről,

m) a fenti határozathozatalokkal kapcsolatos módosító indítványokról,

n)⁴ a képviselőnek a képviselő-testületi döntéshozatalból való kizárásáról

o) a 12. § (3) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséről, a 14. § (2) bekezdésben, a 15. § (2) bekezdésben, a 18. § (5) bekezdésben, valamint a 20. § (4) bekezdésben meghatározott esetekben,

p) önkormányzati kitüntető címek, elismerések adományozásáról,

q) városrészi önkormányzat létrehozásáról.

r) önkormányzat által alapított társaság mérlegének, üzleti tervének, éves beszámolójának elfogadásáról,

s) önkormányzati koncepciók elfogadásáról,

t) jogszabályban meghatározott esetekben.

(3) Az ülést vezető elnök a napirend tárgyában szabályszerűen előterjesztett határozati javaslathoz kötve van.

(4) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Az érdekeltségről - összeférhetetlenségről - a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(4. a)⁵ Amennyiben az önkormányzati képviselő a határozathozatalból való kizárásra okot adó személyes érintettségére vonatkozó – törvény szerinti – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a határozathozatalban részt vett, úgy a soron következő képviselő-testületi ülésen bármelyik képviselő javaslatára az érintett képviselőt a határozathozatalból utólag ki lehet zárni. A kizárásról szóló javaslatot indokolni kell.

(4.b)⁶ A (4.a.) bekezdésben meghatározott esetben az érintett képviselő véleményt nyilváníthat, majd ezt követően a képviselő-testület a határozathozatalból való utólagos kizárásról vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(4.c)⁷ A (4.b.) bekezdés szerinti utólagos kizárás esetén a képviselő-testület az eredeti határozati javaslatról vita nélkül ismételten szavaz.

(5) A határozati javaslat szövegét szavazásra egyértelműen kell feltenni. A szavazás először a módosító indítványokról - azok elhangzásának sorrendjében -, a módosító szövegrészről, végezetül az egész határozati javaslatról történik.

(6) Ha az előterjesztő a módosító indítványról úgy nyilatkozik, hogy "a javaslatot elfogadom", akkor a módosító indítvány az előterjesztés részévé válik, és a továbbiakban nem kell külön szavazni róla. Bizottsági előterjesztés esetén az elfogadás joga a bizottsági elnököt nem illeti meg.

(7) A meghozott határozatot az ülést levezető elnök hirdeti ki.

(8) A vita lezárása után már senki nem kaphat szót, kivéve ügyrendi kérdésben a szavazás módjáról, vagy név szerinti szavazás kezdeményezéséről.

Interpelláció

21. §

(1) A Képviselő-testület ülésén önkormányzati feladatkörbe tartozó ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz és a bizottsági elnökökhöz interpelláció intézhető.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőzően 8 nappal írásban kell bejelenteni, és lehetőséget kell adni a testületi ülésen a szóban történő előadásra is, melynek időtartama nem haladhatja meg az 5 percet. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát, rövid leírását. Interpellációt a polgármesternél kell bejelenteni. Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Az interpelláció 5 perc időtartam alatt terjeszthető elő, a válasz 4 perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre 1 perc áll rendelkezésre.

(3) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része.

(4) Interpellálni csak képviselőnek van joga.

(5) Az interpellációra az interpellált az ülésen szóban vagy legkésőbb a következő testületi ülésen írásban köteles válaszolni.

(6) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, akkor a Képviselő-testület – vita nélkül - egyszerű többséggel határoz a válasz elfogadásáról.

(7) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az illetékes bizottság elé utalja. A Képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján, vita nélkül dönt. Az illetékes bizottság kijelöléséről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A bizottság állásfoglalását a következő ülésen terjeszti elő.

(8) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

Kérdés

22. §

(1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármesterektől, a jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati feladatkörbe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet. Erre a kérdezett az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ köteles adni, melyet minden frakcióvezetőnek és frakcióhoz nem tartozó képviselőnek e-mailben, kérésre, írásbeli nyilatkozat alapján, egyéb módon, meg kell küldeni.¹²

(2) A kérdés elmondására és a válaszra 3-3 perc áll rendelkezésre kérdéshez hozzászólásnak, viszontválasznak nincs helye: a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület nem dönt.

III. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ, KERÜLETI KÜLDÖTT

23. §

(1) A képviselő az, akit a törvény rendelkezései szerint az Önkormányzat Képviselő-testülete tagjának megválasztottak. A képviselő a Budapest Főváros VI. kerület Terézváros egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. A képviselők élhetnek a törvényben meghatározott jogaikkal, és kötelesek ellátni a törvényben meghatározott feladataikat.

(2) A képviselő jogai:

a) tanácskozási és szavazati joggal részt vesz a Képviselő-testület ülésein,

b) a Képviselő-testület elé előterjesztést (döntési javaslatot) tehet, az ülésen interpellációt, kérdést terjeszthet elő,

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, kérésére az általa megjelölt bizottság (ok) ülésére a meghívót meg kell küldeni, az általa megjelölt egyik bizottság üléseire az előterjesztéseket is postázni kell,

d) javasolhatja bármelyik bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni,

e)¹ kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,

f) a Képviselő-testület vagy a polgármester megbízása alapján képviselheti a Képviselő-testületet,

g) a Polgármesteri Hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

h)² közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak 30 napon belül érdemi választ kell adni.

(3) A képviselő köteles:

a) a Képviselő-testület (bizottság) munkájában, továbbá felkérés alapján a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban részt venni,

b) írásban vagy szóban a polgármesternél (bizottság elnökénél) előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület (bizottság) ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

c) a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati, magán- és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,

d) bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettségét.

(4) A képviselők kiesett jövedelmének megtérítését, tiszteletdíját, természetbeni juttatását és költségtérítését külön önkormányzati rendelet szabályozza. A képviselők részére a Polgármesteri Hivatal gondoskodik a képviselői tevékenység anyagi, tárgyi és személyi feltételeiről.

24. §

(1)¹ A képviselőket megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, melyeket az önkormányzati törvény meghatároz.

(2) Feladatainak jobb ellátása érdekében a képviselőt az önkormányzati ügyek egészére kiterjedő irat-betekintési jog illeti meg. Az irat-betekintési jog nem terjed ki a hatósági ügyekre.

(3) ²

25. §

(1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa, valamint gyermeke vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és az Ötv. 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.
    (3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál írásban bárki kezdeményezheti. A bizottság elnöke 8 napon belül köteles lehetővé tenni a vagyonnyilatkozatba való betekintést. A betekintésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a betekintés tényét és idejét, a betekintésnél jelen lévők nevét és aláírását. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a ellenőrző bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a ellenőrző bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasíthatja a kezdeményezést. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság a képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást ad.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

26. §

A Képviselő-testület egy kerületi küldöttet választ a Fővárosi Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal. Ha megbízatása a választási periódus vége előtt megszűnne, a Képviselő-testület új küldöttet választ. A kerületi küldött évi egy alkalommal beszámol a Fővárosi Közgyűlés üléseiről. A Terézvárost közvetlenül érintő kérdés(ek)ben előre ki kell kérnie a Képviselő-testület véleményét. Ehhez kezdeményezheti a Képviselő-testület összehívását.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI, A TANÁCSNOKOK

A bizottságok

27. §

(1) Az önkormányzati feladatok ellátására, a képviselő-testületi döntések előkészítésére, a hivatal ilyen irányú tevékenységének, valamint a képviselő-testületi döntések végrehajtásának ellenőrzésére a Képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Bizottság,

b) Jogi Bizottság,

c) Humán Bizottság,

d) Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság.

(2) Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak névjegyzékét a 4 függelék tartalmazza.

(3) A bizottságok elnökeit, az alelnököket és albizottsági vezetőket, illetve az egyes bizottságok tagjainak több mint felét a képviselők közül kell megválasztani. A polgármester nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.¹

(4) Lemondás útján megüresedő bizottsági elnöki, alelnöki, albizottsági vezetői vagy tagsági tisztség betöltéséről a Képviselő-testület bármely képviselő vagy az érintett bizottság, illetve a Jogi Bizottság javaslatára minősített többséggel dönt. A bizottságok új taggal (tagokkal) történő kibővítéséről az érintett bizottság, illetve a Jogi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület ugyancsak minősített többséggel dönt.

(5) A bizottságok elnökeit, illetve tagjait a Képviselő-testület felmentheti, illetve megbízásukat minősített többséggel visszavonhatja. Bizottságok megszüntetéséről (pl. feladat megszűnése, új bizottsági struktúra kialakítása stb. miatt) a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(6) A Képviselő-testület a bizottságokon belül egyes feladatok ellátására albizottságokat hozhat létre. Az albizottságok állandó jelleggel, a bizottságok által megállapított munkarendben működnek.

(7) A képviselő-testületi munka segítésére, egyes önkormányzati feladat ellátására a Képviselő-testület eseti bizottságokat, illetve munkacsoportokat hozhat létre. Eseti bizottság létrehozása esetén a határozatban meg kell jelölni az elvégzendő feladaton túl a megválasztott bizottság hatáskörét is. Mindkét esetben rögzíteni kell a feladat megoldásának határidejét. A feladat elvégzésével az eseti bizottság vagy munkacsoport automatikusan feloszlik. A munkacsoport tagjainak megválasztásánál a (3) bekezdésben meghatározottakat nem kell alkalmazni.

(8) Az állandó bizottságok feladatköreit és az átruházott hatáskörök jegyzékét a 2 melléklet tartalmazza.

(9)² Az állandó bizottságok a feladatkörükbe tartozó - 2. sz. melléklet szerinti – ügyekben előterjesztést nyújthatnak be illetve állásfoglalást alakíthatnak ki.

28. §

(1) A bizottságok olyan belső működési szabályait, amelyeket e rendelet nem szabályoz, minden bizottság önállóan alakítja ki.

(2) A mindenkori éves költségvetés elfogadásakor kell meghatározni a bizottságok rendelkezésére álló pénzügyi kereteket (pl. szakértői díjak).

(3) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárás szabályaira a 20. § (4) bekezdés előírásai az irányadók.

(4) A Képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, önkormányzati rendeleteiben pedig hatósági jogkört is állapíthat meg számukra azokban az ügyekben, melyek a testület átruházható hatáskörébe tartoznak. Az ilyen ügyekben hozott bizottsági döntésről a bizottság elnöke köteles a testület tagjait legkésőbb a következő testületi ülés időpontjáig írásban tájékoztatni.

(5) A bizottság munkáját a bizottság elnöke vagy alelnöke vezeti, ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(6) A bizottságok ülései általában nyilvánosak. Zárt ülés csak a 12. § (3) bekezdésében megjelölt ügyekben tartható. Az ülésekre a bizottság elnökének meg kell hívnia a polgármestert, az alpolgármestereket, a jegyzőt, a hivatal illetékes dolgozóit, továbbá azt a képviselőt, akinek az előterjesztését tárgyalják. A többi képviselő a képviselői irodán elhelyezett ülésrendről tájékozódhat az ülések időpontjáról.

(7) A bizottságot a polgármester indítványára 15 napon belül, sürgős esetben 4 munkanapon belül össze kell hívni. A bizottság napirendjére fel kell venni a Képviselő-testület és a polgármester által javasolt témát.

(8) A bizottság ülésének helyét és időpontját az ülés előtt legalább 5 nappal, ill. sürgős összehívás esetén két nappal a képviselői irodán a bizottság elnökének be kell jelentenie.

(9) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. A nem bizottsági tag képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. A javaslatot a bizottság legközelebbi ülésén meg kell tárgyalni.

(10) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell az ülés helyét és időpontját, a résztvevők névsorát, a napirendet, az elfogadott és elutasított határozatokat és a szavazás arányát. A bizottság elnöke és egy tagja legkésőbb az ülést követő hetedik munkanapon hitelesíti a jegyzőkönyvet, majd a szervezési osztály közreműködésével a jegyző útján (törvényességi észrevétel végett) megküldi a polgármesternek a hitelesítéstől számított három munkanap alatt.¹

(11) A polgármester felfüggesztheti a bizottsági döntés végrehajtását, amennyiben ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A bizottsági döntés felfüggesztése esetén a polgármester köteles döntéséről az indok megjelölésével 2 munkanapon belül a bizottság elnökét tájékoztatni, valamint a következő képviselő-testületi ülés elé terjeszteni.

(12) A Képviselő-testület részére készült bizottsági előterjesztésben a kisebbségi véleményt a véleményt megfogalmazó kérésére közölni kell.

A tanácsnok

29. §

(1) A Képviselő-testület a polgármesternek, bármely képviselőnek a javaslatára a képviselők közül tanácsnokot választhat a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, felügyeletére, ellenőrzésére.

(2) A tanácsnokok feladatköreit a 3. melléklet, a névsorát az 5. függelék tartalmazza.

(3) A tanácsnok megválasztása határozott időre vagy meghatározott feladat ellátására szólhat.

(4) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

a) a képviselői megbízatás megszűnésével,

b) határozott időre történt választás esetén a határozott idő elteltével,

c) meghatározott feladat ellátására történt választás esetén a feladat elvégzésével,

d) felmentéssel,

e) lemondással.

(5)¹A Képviselő-testület tanácsnokai:

a) civil kapcsolatok tanácsnoka,

b) környezetvédelmi és környezeti nevelési tanácsnok,

c) e-közigazgatási és informatikai tanácsnok,

d) szociális és egyházügyi tanácsnok,

e) közbiztonsági tanácsnok.

(6) A tanácsnokok évente egyszer írásban beszámolnak a képviselő-testületnek az addig elvégzett munkájukról.

(7) A mindenkori éves költségvetés elfogadásakor kell meghatározni a tanácsnokok rendelkezésére álló pénzügyi kereteket (pl. szakértői díjak).

V. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA

30. §

(1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala elnevezéssel (továbbiakban: polgármesteri hivatal), az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat.

VI. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALÁNAK TISZTSÉGVISELŐI

31. §

A Képviselő-testület hivatalának tisztségviselői:

a) a polgármester,

b) az alpolgármesterek,

c) a jegyző,

d) az aljegyző.

A polgármester

32. §

(1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, megbízatását főállásban betöltő tisztségviselő.

(2)¹ A polgármester tagja a Képviselő testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(3) Az Önkormányzatot és ezen belül a Képviselő-testületet a polgármester képviseli. A polgármester jogosult a képviselet körében meghatalmazás adására.

(4) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) Az ülések előkészítése és összehívása.

b) Az ülések vezetése, rendjének fenntartása.

c) Meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait a Képviselő-testület rendeleteinek és határozatainak végrehajtásában.

d) Ha a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt.²

e) Gyakorolja a Képviselő-testület által átruházott egyes hatásköröket.

f) Beszámol saját tevékenységéről és a Polgármesteri Hivatal munkájáról a Képviselő-testületnek.

g) ³

h.)⁴ A polgármester – az át nem ruházható hatáskörök kivételével - döntést hozhat valamennyi olyan ügyben, amelyben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy elfogadott határozat hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, valamint két ülés között a képviselő-testület hatáskörébe tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyben. Mindkét esetben a polgármester utólag tájékoztatni köteles a képviselő-testületet.

(5) A polgármesternek a bizottságokkal kapcsolatos feladatai különösen:

a) Segíti és összehangolja a bizottságok működését, a bizottságok elnökei részére rendszeresen tájékoztatást nyújt.

b) Meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait a bizottságok döntéseinek előkészítésében és végrehajtásában.

c) Indítványára a bizottságot össze kell hívni.

d) Felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az Önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz.

33. §

(1) A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Polgármesteri Hivatalt.

(2) A polgármester

a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

c)¹ a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e)² gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek, önkormányzati intézményvezetők valamint mindazok felett, akiket a jogszabály meghatároz,

f) az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, jutalmazás esetén.

g)³ gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, valamint mindazok felett, akiket a jogszabály meghatároz,

(3) A polgármester havonta egy alkalommal fogadóórát tart.

34. §

(1) A polgármester tekintetében az egyéb munkáltatói jogokon kívül a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a vonatkozó jogszabály keretei között határozza meg.

(2) A polgármester illetményének emelésére és jutalmazására vonatkozó javaslatot a Jogi Bizottság terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3)¹ A polgármester ellen a fegyelmi eljárást minősített többséggel a Képviselő-testület rendeli el. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a Képviselő-testület tagja, bizottsága és az illetékességgel rendelkező Kormányhivatal vezetője jogosult. A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a Képviselő-testület tagjai közül háromtagú vizsgáló bizottságot választ.

(4)² A polgármester a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

35. §

(1) A polgármester feladatait és hatáskörét az Ötv. és a hatályos jogszabályok határozzák meg. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A polgármester feladatainak ellátásába bevonja az alpolgármestereket - az általa meghatározott munkamegosztás szerint. A polgármester a törvény előírása alapján kötelezettségvállalásra más személyt is felhatalmazhat.

(3) A polgármester a Képviselő-testületnek a vonatkozó jogszabályok szerint fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartozik.

Az alpolgármesterek

36. §

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

(2) Azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(4) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.

(5 ) A Képviselő-testület az alpolgármesterek számát 3 főben határozza meg.

(6) Az alpolgármesterek feladatkörüket a polgármester által meghatározottak szerint látják el.

(7) Az alpolgármesterek a 34. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, a polgármesterrel azonos módon tevékenységükért fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartoznak.

A jegyző

37. §

(1)¹ A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre.

(2) A jegyző

a) vezeti a Képviselő-testület hivatalát,

b) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

c)² a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében (a kinevezéshez, bérezéséhez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához és jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges), továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében.

d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

e) ³dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben

(3) A jegyző feladat- és hatáskörét a vonatkozó jogszabályok rögzítik.

(4)⁴ A jegyző, ha az előterjesztett határozati javaslatot jogszabálysértőnek találja, köteles erre a Képviselő-testületet figyelmeztetni, amennyiben a jogszabálysértést utólag észleli, ennek a kötelezettségének az azt következő ülésen köteles eleget tenni.

(5) - (7)⁵

(8)⁶ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére egy alkalommal - legfeljebb hat hónap időtartamra a polgármester – az alkalmazási és képesítési előírások figyelembevételével - a polgármesteri hivatal köztisztviselője közül kijelöli a jegyző illetve aljegyzői feladatokat ellátó személyt.

Aljegyző

38. §

(1)¹ A polgármester a jegyző javaslatára aljegyző(ke)t nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) ²

(3)³ Az aljegyző ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat, valamint a jegyző távolléte, illetve akadályoztatása esetén helyettesíti a jegyzőt, a jegyzői álláshely betöltetlensége esetén a jegyző hatáskörében jár el.

(4)⁴

VII. fejezet

A VÁLASZTÓPOLGÁROK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT

Közmeghallgatás

39. §

(1) A Képviselő-testület az igényeknek megfelelően, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás célja, hogy az önkormányzat beszámoljon az elmúlt időszakról, ill. hogy a terézvárosi választópolgárok, a helyi pártok és érdekképviseleti szervek, továbbá a helyi ügyekben érdekelt egyéb szervek kérdéseket és javaslatokat intézhessenek a Képviselő-testülethez.

(3) A közmeghallgatás helyét és időpontját a Képviselő-testület jelöli ki a polgármester javaslata alapján. A közmeghallgatásról a hivatal legalább két héttel korábban a lakosságot hirdetmény, sajtó és a médiák útján, a helyi pártokat és érdekképviseleti szerveket levélben értesíti.

Várospolitikai fórum

40. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg jelentősebb kerületi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából várospolitikai fórumot hívhat össze.

(2) A várospolitikai fórum egyaránt összehívható a kerület egészét vagy annak egy részét érintő tárgykörben.

(3) A várospolitikai fórum meghirdetésére, lebonyolítására, valamint a meghívottak körére a közmeghallgatás szabályai alkalmazandók.

Képviselők fogadóórái

41. §

(1) Az egyéni választókerületből bejutott önkormányzati képviselők általában havonta egy alkalommal, a hivatal tisztségviselői legalább havonta két alkalommal tartanak fogadóórát. A képviselők fogadóóráinak rendjét a 6. függelék tartalmazza.

(2) A fogadóórák rendjét ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, és félévenként egy alkalommal meg kell jelentetni a Terézváros című lapban.

Helyi nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés¹

42. §

(1) A nemzetiségi önkormányzat - a törvény és e rendelet keretei között - a kerületben élő nemzeti és etnikai nemzetiségek érdekében gyakorolja önkormányzati jogait, és közreműködik a helyi önkormányzati feladatok ellátásában, így különösen: az épített környezet védelmében, az óvodai és az alapfokú oktatási, nevelési, szociális ellátásban, a közművelődés szervezésében és főként a nemzeti és etnikai és nemzetiségi jogok érvényesítésében. A nemzetiségi önkormányzatokat és tagjaikat a 7. függelék tartalmazza.

(2)² A nemzetiségi önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához, illetve a kerületben élő nemzeti és etnikai kisebbséget érintő kérdésekben – a törvény előírásai és e rendelet szabályai szerint – tájékoztatási, javaslattételi, intézkedési, kezdeményezési, kifogásolási és egyetértési jog illeti meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott jogosítványokra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat:

a) Saját hatáskörében meghatározza szervezeti és működési rendjét.

b) Önállóan meghatározza elnevezését, székhelyét, jelképeit, valamint kitüntetéseit és ezek odaítélésének szabályait.

c) Önállóan dönt az általa képviselt nemzetiség helyi ünnepeiről.

d) Előzetes véleményezési jogot gyakorol a kerület gazdasági programjával, fejlesztési elképzeléseivel kapcsolatos nemzetiséget érintő kérdésekben.

e) Kezdeményezheti kerületi önkormányzati rendelet megalkotását, véleményezési jogkört gyakorol a nemzetiséget közvetlenül érintő kerületi önkormányzati rendelet megalkotásánál.

f) A nemzetiséget közvetlenül érintő kérdésekben helyi népszavazást kezdeményezhet.

g) A nemzetiséget érintő kérdésekben közmeghallgatást és lakossági fórumot tarthat.

h) Önállóan társulhat más nemzetiségi önkormányzattal.

i) Javaslattételi és egyetértési joga van a nemzetiségi emlékművek állításával kapcsolatban.

j) Előzetes véleményt nyilváníthat olyan ügyben, amelyben a törvény az érintett önkormányzat véleményének kikérését írja elő.

k) Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület éljen felterjesztési jogával.

1) ³

m)⁴ A helyi köznevelés, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő települési önkormányzati rendeletet a Képviselő-testület csak e lakosságot képviselő helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

n)⁵ A nemzetiségi intézmények vezetőinek megbízására (vezetői megbízás visszavonására) - ha nem az adott nemzetiség önkormányzata gyakorolja a megbízási jogot -, valamint a nemzetiséghez tartozók oktatási önigazgatására is kiterjedő fenntartói döntés meghozatalára csak az adott nemzetiség önkormányzata egyetértésével, egyházi fenntartású intézmény esetében az adott nemzetiség önkormányzata véleményének kikérésével kerülhet sor. Érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét ki kell kérni.

o) A bizottságok ülésein a nemzetiségi önkormányzatok képviselője – állandó meghívottként – tanácskozási joggal vehet részt.

(4) A (3) bekezdés m-n) pontjaiban foglalt jogkörök gyakorlásához a megfelelő feltételeket a polgármester köteles biztosítani:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat testületi működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot,

b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, és viseli az a) és b) pontokban foglaltakkal járó költségeket.

(5) A képviselő-testületi döntések előzetes véleményezésére, egyetértésére köteles elegendő időt biztosítani, kivéve rendkívüli ülés összehívása és sürgősségi indítvány megtárgyalása esetén. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat nem él véleményezési, egyetértési jogával, akkor álláspontját a megadott határidőn túl megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a nemzetiségi önkormányzat vezetője menthető okra hivatkozik.

43. §

(1) A Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében, az ott megjelölt célokra és az abban megjelölt módon és mértékben ad át anyagi eszközöket a nemzetiségi önkormányzatnak a feladatai ellátásához. Az átadott eszközökkel a nemzetiségi önkormányzat - jogszabály keretei között - szabadon rendelkezik.

(2) A nemzetiségi önkormányzat önállóan dönt a részére költségvetésben elkülönített összeg felhasználásáról, ennek keretében a saját maga által elfogadott költségvetés erejéig önállóan kötelezettségeket vállalhat.

(3) A nemzetiségi önkormányzat a kerületi önkormányzat beruházási szabályzatában foglaltak szerint önállóan dönt mindazon céltámogatások és beruházási források felhasználásáról, amelyeket kifejezetten a nemzetiségi önkormányzat feladataira adnak át a kerületi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat számára.

(4) A nemzetiségi önkormányzat a részére tulajdonba adott önkormányzati vagyon felett - jogszabály keretei között - tulajdonosként rendelkezik. A kerületi önkormányzat Képviselő-testülete a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet keretei között rendelkezik a nemzetiségi önkormányzat számára átadandó vagyonról.

44. §

(1) A polgármesteri hivatal köteles a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos ügyviteli-technikai teendőket ellátni. Ennek keretében a polgármester gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat testülete üléseinek megtarthatóságáról, a hozott döntések nyilvántartásához - a jegyző útján - segítséget nyújt.

(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselő a polgármesteri hivatalból igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, amelyre a hivatal vezetője 15 napon belül köteles választ adni.

Önszerveződő közösségekkel való együttműködés

45. §

A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

Rendeletalkotás

46. §¹

(1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A polgármester a rendelettervezeteket tájékoztatásul megküldi a főpolgármesternek.

47. §

(1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(3) Az önkormányzati rendeletet kihirdetése napjától a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napig ki kell függeszteni.

VIII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

A költségvetés

48. §

(1) Az Önkormányzat a törvények és más jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik bevételeivel és kiadásaival, rendelkezik saját vagyonával az önkormányzati célok megvalósítása érdekében.

(2) A Képviselő-testület a törvény szerint hatáskörébe tartozó helyi adók megállapításáról és kivetéséről rendeletben dönt.

(3) Az Önkormányzat meghatározza gazdasági programját.

(4) Az Önkormányzat gazdálkodásának kereteit éves költségvetésében határozza meg. Az éves költségvetést és annak módosítását a Képviselő-testület rendeletben állapítja meg.

(5) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló (zárszámadás) elfogadásáról rendeletben dönt.

(6)¹ A polgármester kikéri a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a költségvetési koncepció tervezetről

(7) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, írásban rögzíti, amelyet a polgármester a képviselő-testület bizottságai elé terjeszt.

Az önkormányzat vagyona

49. §

(1) Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

(2)¹ Az önkormányzat közfeladatainak hatékonyabb ellátása érdekében, saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, önként vállalt feladatokat láthat el. Az önkormányzat vállalkozása és önként vállalt feladatai a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztethetik.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) A Képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatások biztosítása céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi és felmenti vezetőjüket.

(5) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, ingó dolgokból, pénzből, értékpapírból, valamint az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(6) Az Önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon. A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat törvény, továbbá az önkormányzat külön rendelete határozza meg².

IX. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. §

(1) A Szervezeti és működési szabályzat 2011. május hó 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat veszítik a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról szóló a 33/2002. (XI. 13.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 3/2004. (I. 26.), 4/2004. (I. 26.), 16/2004. (IV. 30.), 32/2006. (X. 12.), 34/2006. (X. 26.), 2/2007. (I. 29.), 9/2007. (III. 26.), 51/2007. (XII. 22.), 7/2008. (II. 25.), 17/2008. (IV. 28.), 19/2008. (V. 26.), 23/2008.(VI. 23.), 32/2008. (XII.1.), 42/2008. (XII. 22.), 4/2009. (II. 27.), 33/2009. (X. 26.), 8/2010. (III. 1.), 16/2010. (VI. 21.), 21/2010. (X. 14.) önkormányzati rendeletek.

Budapest, 2011. április 28.

1. melléklet

A Képviselő-testület és a bizottságok ülésein tanácskozási joggal résztvevő önszerveződő közösségekről

Terézvárosi Ingatlantulajdonosok és Társasházi Tulajdonközösségek Egyesülete (TITTE)

Kézműves Kamara

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK)

Derűs Alkonyat Nyugdíjas Egyesület

Terézvárosért Egyesület

Mozgássérültek Egyesülete

 2. sz. melléklet¹

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat

bizottságainak feladatkörei és a Képviselő-testület által átruházott hatáskörei

I. Pénzügyi Bizottság

Feladatkörei

1. Véleményezi a költségvetési gazdálkodást illetően:

a. az átmeneti gazdálkodásról alkotott rendelettervezetet,

b. a költségvetési koncepciót,

c. az önkormányzat költségvetési rendelettervezetét,

d. a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetét,

e. a cél- és címzett támogatások igénylését,

f. az önkormányzat pénzügyi kihatású műveleteit és rendelettervezeteit,

g. az önkormányzat és intézményei, gazdasági társaságai gazdálkodását érintő határozati javaslatokat,

h. a gazdálkodást érintő szervezeti változásokat,

i. az alapítványok, közérdekű kötelezettségvállalások és egyéb szervezetek által igényelt támogatásokat.

j. az önkormányzat pénzügyi, gazdasági, ellenőrzési programját, az ehhez kapcsolódó beszámolókat.

k. az önkormányzat ellenőrzési munkatervét és az abban foglaltak végrehajtását.

l. véleményezi a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket.

2. Ellenőrzi az önkormányzat gazdálkodást illetően:

a,. a költségvetés végrehajtását, különös tekintettel az új beruházások indítására és a likviditás fenntartására,

b,. ellenőrzéseket kezdeményezhet az önkormányzat tulajdonában álló intézmények és gazdasági társaságok gazdálkodásának vizsgálatára,

c,. ellenőrizteti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesülését

d,. ellenőrzi a cél- és címzett támogatások felhasználását.

e. a bizottság feladatkörébe tartozó képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtását

3. Vizsgálja az önkormányzat gazdálkodást illetően:

a,. a hitelfelvétel indokát és gazdasági megalapozottságát,

b,. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre,

c,. figyelemmel kíséri a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

4. Javaslatot tesz, kezdeményez

a,. kezdeményezi önkormányzati biztos kirendelését a jogszabályban meghatározott esetekben

5. Egyetértése szükséges

1. perbeli, vagy peren kívüli egyezség megkötéséhez az önkormányzat vagyonát érintő perben 46/2011. (XI.28.) 31.§ (2) bekezdés

Átruházott hatáskörök

Gyakorolja az önkormányzati rendeletekben a Képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket.

II. Jogi Bizottság

Feladatkörei

1. Előkészíti a szervezeti és működési szabályzat módosítására vonatkozó indítványokat.

2. Előkészíti a rendelettervezeteket, véleményezi a más bizottságok, ill. a hivatal tisztségviselői által készített rendelettervezeteket jogi szempontból.

3. Véleményezi a jogszabály-tervezeteket, indítványozza az önkormányzat számára hátrányos jogszabályok korszerűsítését a jogszabályalkotóknál.

4. Véleményezi a kormányhivatal törvényességi észrevételeit.

5. Figyelemmel kíséri a Polgármesteri Hivatal működését.

6. Véleményezi a Polgármesteri Hivatal és a Képviselő-testület működésére vonatkozó javaslatokat.

7. Állást foglal ügyrendi kérdésekben.

8. Kivizsgálja az etikai bejelentéseket, elbírálja az etikai vétségeket, közli a bizottság álláspontját a képviselő-testülettel.

9. Ellenőrzi a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtását.

10. Véleményezi a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket.

11. Gyakorolja a polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat, ennek keretében javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására.

12. Nyilvántartja a vagyonnyilatkozatokat, biztosítja a vagyonnyilatkozatba történő betekintés lehetőségét, lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást.

13. Vizsgálja a képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségi ügyeit.

14. Javaslatot dolgoz ki a közbiztonság javítása érdekében.

Átruházott hatáskörök

1. Megválasztja a szavazatszámláló bizottságok elnökeit és tagjait, amennyiben a Képviselő-testület nem ülésezik, vagy működésében akadályozott.

2. Gyakorolja az önkormányzati rendeletekben a Képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket.

3. Az üzletek éjszakai nyitva tartásáról szóló rendelet alapján dönt az üzletek eltérő nyitva tartási engedélyéről, az engedélyek visszavonásáról,

4. Gyakorolja a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott jogokat és ellátja a kötelezettségeket

III. Humán Bizottság

Feladatkörei

1. Megfogalmazza a köznevelés, a kultúra, a közművelődés, a sport- és a szabadidős tevékenységek, az ifjúsággal való foglalkozás a tájékoztatás területén elérhető önkormányzati célokat.

2. Elkészíti, illetve véleményezi Terézváros köznevelési és művelődési jellegű intézményeinek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.

3. Kiírja, véleményezi, illetve véleményezteti a bizottság hatáskörébe tartozó témakörökben a pályázatokat.

4. Véleményezi a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket.

5. Ellenőrzi a bizottság feladatkörébe tartozó képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtását.

6. Javaslatot tesz az önkormányzat szociálpolitikai és egészségügyi koncepciójára.

7. Kapcsolatot tart a kerületi szociális intézményekkel, munkájukat segíti és figyelemmel kíséri.

8. Véleményezi a szociális intézmények fejlesztésére, új intézmény létrehozására, működő intézmény megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.

9. Kapcsolatot tart a kerületben működő karitatív szervezetekkel, munkájukat segíti.

10. A szükségletek és a rendelkezésre álló (illetve rejtett) kapacitások, források körültekintő felmérése után - a gazdasági és törvényi lehetőségeknek megfelelően - alakítja a kerület egészségpolitikai koncepcióját.

11. Véleményezi a Terézvárosi Kulturális Nonprofit Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársaság szakmai programtervét.

12. Az egészséges életmód elősegítése céljából koordinálja a kerület egészségügyi, egészségvédelmi és egészségnevelési tevékenységét, közreműködik ezek feltételeinek megteremtésében.

13. Véleményezi az egészségügyi intézmények helyiségeivel való gazdálkodást, használatba történő átengedésével, gazdálkodásával, bérletével kapcsolatos javaslatokat.

14. Véleményezi az intézményvezetők pályázatát, javaslatot tesz az önkormányzat által fenntartott (ill. támogatott) intézmények felügyelő bizottságába, valamint iskolaszékekbe delegált személyekre.

15. Véleményezi az önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézmények tevékenységét.

16. Koordinálja az önkormányzat és más, nem önkormányzati szervek tevékenységének az egészségüggyel összefüggő közös feladatait.

17. Kapcsolatot alakít ki és tart fenn a Magyar Orvosi Kamara és Budapest Főváros Kormányhivatala Budapest VI-VII. kerületi Népegészségügyi Intézete helyi szervezetével, az egészségüggyel kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetekkel.

18. Kapcsolatot alakít ki és tart fenn a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tankerületi

Igazgatóságával

Átruházott hatáskörök

1. Rendelkezik a mindenkori költségvetési rendeletben hatáskörébe utalt céltartalék felett.

A nevelés-oktatás körében:

2. Részt vesz a köznevelési közművelődési intézmények gazdálkodásának és működésének ellenőrzésében.

3. Dönt köznevelési fórumok megtartásáról.

4. Értékeli az óvodák pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, az óvodákban folyó szakmai munka eredményességét.

5. Együttműködik a nemzetiségi feladatok ellátásában a nemzetiségi önkormányzatokkal.

6. Együttműködik a köznevelési intézményeket érintő fenntartói/működtetői kérdésekben az intézmények alkalmazotti közösségével, szülői közösségével, érdekképviseleti szerveivel, diákönkormányzatával.

7. Gyakorolja a Terézvárosi Tanulmányi Ösztöndíj és a Terézvárosi Felsőoktatási Ösztöndíj odaítélésével és visszavonásával kapcsolatos jogkört (11/2012. (IV. 26.) ör. 6. § (1) és 48/2011. (XI. 24.) ör. 8. §)

8. Dönt az önkormányzati étkezés kiegészítés, valamint a tanulói tankönyvvásárlási támogatás felosztásának az elveiről (1/2013. (I. 21.) ör.

9. Ellenőrzi, véleményezi az oktatási intézmények házirendjét, valamint szervezeti és működési szabályzatát.

10. Javaslatot tesz szerződéskötésre az Esélyegyenlőségi program keretében „B” kategóriás vezetői engedély megszerzésének támogatása esetén (18/2012. (VI.4.) 4.§ (5)

A szociális és egészségügyi ellátások körében:

11. Dönt a lakásvásárlás és –korszerűsítés helyi önkormányzati támogatásáról (13/1994. (V. 3.) ör. 17. § (1) bek.), ezzel kapcsolatban:

- dönt az azonnali egyösszegű visszafizetésre vonatkozó kötelezettség kimondásáról és a visszafizetési kötelezettség alóli felmentésről (23. § (1) bek.),

1. • dönt a támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről (23. § (4) bek.),

   • dönt a visszafizetési kötelezettség felfüggesztéséről (23. § (7) bek.),

   • dönt a törlesztő részletek csökkentéséről (23. § (8) bek.)

12. Dönt az ellátás iránti kérelemről, ha a rendeletben nem szabályozott személyes gondoskodást nyújtó intézményi ellátásokat az Önkormányzat szerződés útján biztosítja (11/2000. (V. 8.) ör. 27. §).

13. Jóváhagyja az egészségügyi, valamint a szociális és a gyermekjóléti alapellátást biztosító intézményei szervezeti és működési szabályzatát és házirendjét.

14. Jóváhagyja az egészségügyi intézmény (TESZ) Térítési Szabályzatát.

15. Gyakorolja az önkormányzati rendeletekben a Képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket

IV. Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság

Feladatkörei

1. Felügyeli az önkormányzati vagyon számbavételét, figyelemmel kíséri a változások dokumentálását.

2. Elkészítteti a vagyongazdálkodás koncepcióját, előkészíti az ezt szabályozó önkormányzati rendeleteket, illetve folyamatosan ellenőrzi annak működőképességét.

3. Kezdeményezi a középtávú költségvetési koncepció kialakítását, véleményezi az éves költségvetési tervek koncepcióhoz történő illeszkedését.

4. Elkészítteti, illetve előkészíti a forgalomképes vagy korlátozottan forgalomképes vagyon hasznosítására vonatkozó javaslatokat.

5. Véleményezi az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságokba válaszható vezető tisztségviselők személyére vonatkozó előterjesztéseket.

6. Előzetesen véleményezi az időlegesen szabad önkormányzati pénzeszközök üzleti célú hasznosítását.

7. Véleményezi a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket, valamint a gazdasági, pénzügyi kihatású előterjesztéseket.

8. Elkészítteti a kerületfejlesztési koncepciót.

9. Véleményezi a településrendezési terveket, a kerületi városrendezési és építési szabályzatot, valamint a szabályozási terveket.

10. Véleményezi az ipari, kereskedelmi, értékesítési és szolgáltatási tevékenységet, javaslatot tesz ezen tevékenységek korlátozására.

11. Kiírja, véleményezi, illetve véleményezteti a bizottság hatáskörébe tartozó témakörökben a pályázatokat.

12. Javaslatot tesz természeti értékek védetté nyilvánítására.

13. Véleményezi a zöldterület létesítési pályázatokat.

14. Dönt a környezetvédelmi alap felhasználásáról

15. Elkészítteti, illetve véleményezi a tömb-rehabilitációs, építési, valamint felújítási javaslatokat.

16. Véleményezi az önkormányzati felújítási és közterület-építési munkákat.

17. Javaslatot tesz a lakókörnyezet és a városkép alakítására.

18. Véleményezi az önkormányzati lakás- és épületgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat.

19. Véleményt nyilvánít abban, hogy üres helyiséget milyen tevékenységre lehet bérbe adni.

20. Javasolja egyes épületek, épületegyüttesek műemlék, illetve településérték védelem alá helyezését.

21. Kiírja és dönt a társasház felújítási pályázatokról, valamint a hatósági kötelezés alá eső társasházak támogatásáról.

22. Együttműködik más önkormányzatok hasonló területen működő bizottságaival, hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel.

23. Ellenőrzi a bizottság feladatkörébe tartozó képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtását.

24. Véleményezi a településrendezési terveket, a kerületi városrendezési és építési szabályzatot, valamint a szabályozási terveket

25. Véleményezi a zöldterülettel, köztisztasággal, műszaki, kommunális, közlekedési ügyekkel, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos javaslatokat, terveket.

26. Javaslatot tesz környezetvédelmi szempontból (levegő tisztasági, zaj, és rezgés) védett területek kijelölésére.

27. Javaslatot tesz környezeti ártalmak megszüntetésére, illetve csökkentésére.

28. Javaslatot tesz természeti értékek védetté nyilvánítására.

29. Véleményezi a zöldterület létesítési pályázatokat.

30. Javaslattal él a környezetvédelmi alap felhasználásáról.

31. Javaslatot tesz a lakókörnyezet és a városkép alakítására.

32. Javasolja zöldfelületek védetté nyilvánítását.

33. Véleményezi a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket.

34. Ellenőrzi a bizottság feladatkörébe tartozó képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtását.

Átruházott hatáskörök

1. Hozzájárulhat a lakásigény mértékére vonatkozó szabályoktól 1 lakószoba mértékéig történő eltéréshez (15/2006.(III.21.) ör. 3. § (6) bek.).

2. Az üres lakás önkormányzati rendeletben meghatározott bérbeadásának jogcímén túl egyéb jogcímet is meghatározhat, ez esetben meghatározza a fizetendő bérleti díjat (15/2006. (III.21.) ör. 4. § (2) bek.).

3. Dönt a határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig bérbe adott lakás bérleti jogviszonyának határozatlan időre történő módosításáról, ill. a feltétel megváltoztatásáról
   (15/2006. (III.21.) ör. 4. § (4) bek.).

4.Pályázat esetén kijelöli a lakásokat, meghatározza a bérleti jogviszony típusát, javaslatot tesz a pályázati feltételekre (15/2006. (III. 21.) ör. 5. §. (4) bek.).

5.Kiválasztja a pályázati nyertest és a 2. helyre sorolt pályázót az üres lakások bérbeadására meghirdetett pályázatok esetén (15/2006. (III.21.) ör. 6. § (7) bek.).

6.Dönt a lakás további hasznosításáról, amennyiben a pályázati nyertes, ill. a 2. helyezett pályázó nem köt bérleti szerződést (15/2006. (III.21.) ör. 6. § (8) bek.).

7.Eredménytelennek nyilvánítja a piaci alapú bérbeadásra kiírt pályázatot, ha nem érkezett érvényes pályázat, egy érvényes pályázati ajánlat esetén dönt a lakás bérbeadásáról (15/2006. (III.21.) ör. 7. § (2) bek.).

8.Gyakorolja a bérbeadói jogokat a közérdekű célból történő elhelyezési kötelezettség teljesítése esetén (15/2006. (III.21.) ör. 13. §.).

9.Dönt az ismételt bérbeadásról a piaci vagy költségalapú, határozott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig szóló szerződés esetén (15/2006. (III.21.) ör. 16. § (7) bek.).

10.Dönt a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a nagyobb lakás bérbeadásáról (15/2006. (III.21.) ör. 23. § (1) bek.).

11.Hozzájárulhat adott helyiség esetében az Alapító Okirattól eltérő tevékenység folytatásához, ill. a végzett tevékenység megváltoztatásához (15/2006. (III.21.) ör. 25. § (5) bek.).

12.Dönt a helyiségek - egyedi határozattal történő – bérbeadásáról (15/2006. (III.21.) ör. 26. § (1) bek. e) pont).

13.Felmentést ad az üres helyiség pályázati eljárással történő bérbeadása alól (15/2006. (III.21.) ör. 27. § (2) bek. e) pont).

14.Egyedi határozatában dönt a helyiségek határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig történő bérbeadásáról (15/2006. (III.21.) ör. 30. § (2) bek. b) pont).

15.Dönt a helyiség ismételt bérbeadásáról a bérlő előbérleti joga esetén (15/2006. (III.21.) ör. 33. § (3) bek.).

16.Hozzájárulhat a bérlő maradandó értéknövekedést, komfortfokozat növelést eredményező beruházásához, illetve a bérbeadó kötelezettségébe tartozó munkák elvégzéséhez (15/2006. (III. 21.) ör. 43/A. § (2) bek.).

17.Bérbe adhatja határozott időtartamra a lakást és helyiséget a volt bérlő részére, amennyiben a bérleti jogviszony felmondása után - a jogerős ítéletet követően a vh. eljárás befejezéséig - a volt bérlő a fizetési kötelezettségének eleget tett (15/2006. (III.21.) ör. 44. § (2) bek.).

18.Dönt – 25 millió Ft forgalmi értékhatárig – a lakások és helyiségek elidegenítésre történő kijelöléséről (25/2011. (V. 30.) ör. 4. § (3) bek.).

19.Eredménytelen árverés esetén – 25 millió Ft forgalmi értékhatárig – dönt az üres ingatlan hasznosításáról (25/2011. (V. 30.) ör. 16. § (11). bek.).

20.Meghatározza ingatlanforgalmi szakvélemény alapján – 25 millió Ft forgalmi értékhatárig – a lakás, illetve helyiség vételárát árverésen kívüli elidegenítés esetén (25/2011. (V. 30.) ör. 17. § (2). bek.).

21.Dönt – 25 millió Ft értékhatárig - a forgalomképtelen törzsvagyon egy évet meg nem haladó idejű hasznosításáról (46/2011. (XI. 28.) ) Vagyon rend. 13. § (3) bek. a) pont).

22.Dönt – 25 millió Ft értékhatárig – a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon biztosítékul adásáról, megterheléséről ( 46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 14. § (1) bek. a) pont).

23.Dönt – 25 millió Ft értékhatárig – a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon hasznosításáról (46/2011. (XI. 28.) Vagyon. rend. 14. § (2) bek. a) pont).

24.Dönt - 5 és 25 millió Ft értékhatár között - a forgalomképes vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, biztosítékul adásáról, hasznosításáról (46/2011. (XI. 28.) Vagyon. rend. 15. § (1) bek. b) pont).

25.Dönt – 25 millió Ft értékhatárig – az önkormányzat vagyonán vagyoni értékű jog biztosításáról (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 20. § a) pont).

26.Engedélyezheti – 25 millió Ft értékhtárig – a kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan megterhelését (46/2011. (XI. 28.) Vagyon. rend. 21. § (2) bek. a) pont.).

27.Előzetesen, ill. utólagos hozzájárulást ad a társasházi alapító okirat – rendeletben meghatározott esetekben – módosításához, ha az önkormányzat tulajdoni hányada a 10 %-ot meghaladja (46/2011. (XI. 28.) Vagyon. rend. 23.§ (1) bek.).

28.Tulajdonosi hozzájárulást ad, illetve meghatározza a hozzájárulás feltételeit az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon, építményeken harmadik személy által végzett építési munkák esetén (46/2011. (XI. 28.) Vagyon. rend. 24. § (1) bek.).

29.Dönt tetőterekben lakások, helyiségek kialakításának engedélyezéséről, lakás és helyiség rendeltetésének megváltoztatásáról, valamint közterületen reklámhordozók és egyéb műtárgyak elhelyezéséről (46/2011. (XI. 28.) Vagyon. rend. 24. § (3) bek. a) - b)- c.) pont).

30.Dönt az önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről 3 és 25 millió Ft értékhatár között (46/2011. (XI. 28.) Vagyon. rend. 26 § (2) bek.).

31.Dönt – csereszerződés alapján – ingó, ingatlan és vagyoni értékű jog megszerzéséről, amennyiben a cserében érintett vagyontárgy egyikének forgalmi értéke sem éri el a 25 millió Ft-ot (46/2011. (XI. 28.) Vagyon. rend. 27. § (2) bek.).

32.Dönt – 25 millió Ft értékhatár alatt – közös tulajdon megszüntetéséről (46/2011. (XI. 28.) Vagyon. rend. 28. § (2) bek.).

33.Dönt az önkormányzat tulajdonát terhelő vagyoni értékű jog megváltásáról és más tulajdonán ilyen jog megszerzéséről, amennyiben a jog értéke a 25 millió Ft-ot, illetve egy évre számított értéke az 5 millió Ft-ot nem éri el (46/2011. (XI. 28.) Vagyon. rend. 29. § (2) bek.).

34.Dönt – 50 millió Ft értékhatárig – az önkormányzat által kötendő szerződés alapján a Közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyú és értékű beszerzések esetében lefolytatandó közbeszerzési eljárásban az eljárás megindításáról és az eljárás eredményének megállapításáról (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 30. § (1) bek. a) pont).

35.Perbeli, v. peren kívüli egyezséget köthet az önkormányzat vagyonát érintő perben, ha a perérték a 25 millió Ft-ot nem haladja meg (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 31. § (2) bek. a) pont).

36.Önkormányzatot megillető lejárt pénzkövetelésre legfeljebb 36 havi részletfizetést engedélyezhet 6 és 25 millió Ft értékhatárig (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 31. § (4) bek. b) pont).

37.Dönt – 1 és 3 millió Ft értékhatárig – az önkormányzat javára fennálló, a (2) bekezdésben meghatározott követelés mérsékléséről, illetve törléséről (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 32. § (3) bek. b) pont).

38.Dönthet különösen nagy értékű és felületű homlokzatok felújítása esetén az önkormányzati rendelet. 2. § (3) bekezdésében meghatározott összegtől eltérő térítés mértékéről (55/2011. (XII. 19.) Társasházi rend. 2. § (3) bek).

39.Kiírja és közzéteszi a társasházak felújítására vonatkozó pályázatot (55/2011. (XII. 19.) Társasházi rend. 4. § (1) bek).

40.Meghatározhat társasházi felújítási pályázat benyújtásához szükséges feltételeket (55/2011. (XII. 19.) Társasházi rend. 6. § (1) bek. f) pont).

41.Dönt a pályázati támogatásban részesítendő társasházakról és a támogatás összegéről (55/2011. (XII. 19.) Társasházi rend. 7. §).

42.Dönt a társasházak pályázaton kívüli támogatásának mértékéről (55/2011. (XII. 19.) Társasházi rend. 8. §. (6) bek.).

43.Dönthet a társasházak részére biztosított befejezési határidő meghosszabbításáról (55/2011. (XII. 19. Társasházi rend. 11. § (1) bek.).

44.Jóváhagyja a Terézvárosi Vásárcsarnokban és piacon történő pályáztatás rendjét és szabályait, valamint dönt a pályázati nyertesről (9/2009. (V. 4.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bek.).

45.Dönt a közterület egy évet meg nem haladó idejű hasznosításáról nyolcmillió forint és harminc millió forint összegű értékhatárig. (44/2006. (XII.1.) ör. 4. § (2) b) pont

3.sz. melléklet¹

Környezetvédelmi és környezeti nevelési tanácsnok feladatköre

Környezetvédelem terén:

1. zöldfelületek növelése, fejlesztése és ilyen irányú projektek megvalósítása

2. kapcsolattartás a kerület főkertészével és a területért felelős alpolgármesterrel

3. a környezetvédelem médiában való megjelenítése

Környezeti nevelés terén:

1. részvétel a Humán Bizottság munkájában

2. kapcsolattartás a humán területekért felelős alpolgármesterrel, az oktatási osztállyal, a kerület köznevelési intézményeivel és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 6. Tankerületi Igazgatóságával

3. UNICEF iskolahálózattal történő kapcsolatfelvétel elősegítése

4. a fenntarthatóság pedagógiájának kialakítása, fejlesztése és erősítése a köznevelési intézményekben

5. ökoiskolává válás segítése, a meglévő ökoiskolák támogatása

6. erdei iskolák, erdei óvodák szervezésének támogatása

7. kerületi környezetvédelmi rendezvények, akciók elősegítése

8. pályázati rendszer kialakításának, működésének elősegítése

9. környezet- és természetvédelmi vetélkedők megrendezésének támogatása

10. táboroztatás pályázatokkal történő elősegítése

4. melléklet¹

Polgármesterre átruházott hatáskörök

1. A lakásvásárlás- és korszerűsítés helyi önkormányzati támogatása ügyében

- a támogatásban részesítettel megállapodást köt (13/1994. (V. 3.) ör. 19. § (1) bek.),

- dönt az újabb jelzálogjog bejegyzéséhez való hozzájárulásról (ör. 19. § (4) bek.),

- dönt a jelzálognak az adós újabb ingatlanára történő átterheléséhez való

hozzájárulásról(ör. 19. § (5) bek.),

- dönt a további visszafizetés feltételeiről, (ör. 21. § (4) bek.),

- intézkedik az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett teher törléséről (ör. 21. § (6) bek.).

2. Dönt az önkormányzati lakás bérlőjének lakbértámogatásáról, illetőleg a lakbértámogatás mértékéről (34/1996. (XII. 16.) ör. 5. § (1) bek.).

3. Gyakorolja a közbeszerzési eljárás megindításától kezdődően az eljárást lezáró döntés meghozataláig az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit (beleértve az ajánlati(tételi) felhívás visszavonásának jogosultságát és az ajánlati(tételi) felhívás és a dokumentáció módosítását is). Képviseli az önkormányzatot a közbeszerzéssel összefüggő jogorvoslati és egyéb eljárásokban, eljár előzetes vitarendezés esetében.

4.Dönt egyes - szociális rászorultságtól függő – pénzbeli támogatások, a természetben nyújtott átmeneti segély iránti, valamint a köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítésre irányuló kérelmekről (14/1997. (V. 23.) ör. 44. §).

5.Dönt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmekről (33/2009. (X. 26.) ör. 5. § (2) bek.).

6.Dönt a helyettes szülői szolgáltatás biztosítása iránti kérelmekről (27/1998. (IX. 25.) ör. 8. §.).

7.Dönt a nem önkormányzat által fenntartott intézménnyel intézményi jogviszonyban állók által - napközbeni ellátás keretében - igénybe vett étkeztetés térítési díjkedvezményeiről (27/1998. (IX. 25.) ör. 9. § (5) bek.).

8.Meghatározza az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok részére megrendelhető kiadványokat, folyóiratokat, valamint az érintettek körét (22/2010. (X. 14.) ör. 8. §).

9.Engedélyezi a képviselőnek a képviselő-testület képviseletében, vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett és számlával igazolt költségei kifizetését (22/2010. (X. 14.) ör. 9. §).

10.Az intézményvezető írásbeli intézkedése ellen benyújtott kérelem esetén felülvizsgálja a döntést, I. fokú önkormányzati hatósági ügyben jár el a Ket. alkalmazásával (11/2000. (V. 08.) ör. rend. 20. § (2) bek. és 25. § (2) bek.).

11.Amennyiben a díszpolgári cím adományozására posztumusz kerül sor a kitüntetés átvételére jogosult személyről a polgármester dönt. (16/2005. (V. 23.) ör. 3. § (2))

12A különféle kitüntetések és díjak adományozásával együtt járó oklevél formájáról és konkrét tartalmáról - az oklevelet kapó személyre vonatkozó adatok, indoklás - a polgármester dönt. (16/2005. (V. 23.) ör. 38. § (1))

13.Megköti az Önkormányzat nevében a felsőoktatási tanulmányi ösztöndíjban részesülőkkel az ösztöndíjszerződést (48/2011. (XI. 24.) ör. 9. §), valamint a terézvárosi tanulmányi ösztöndíjban részesülőkkel az ösztöndíjszerződést (11/2012. (IV.26.) ör. 6.§ (3) bekezdés

14.Rendelkezik a mindenkori költségvetési rendeletben hatáskörébe utalt céltartalék felett.

15. Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és előirányzatok közötti átcsoportosításról

16.Dönt az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról, megszüntetéséről és visszafizetéséről, illetve az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem elutasításáról (1/2004. (I. 26.) ör. 9. §).

17.Gyakorolja az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények vezetőivel kapcsolatos munkáltatói jogköréből az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó jogkört

18.Gyakorolja a Képviselő-testület által alapított gazdasági társaságok vezető tisztségviselői felett az egyéb munkáltatói jogokat.

19.Befekteti a kárpótlási jegyeket, azok mindenkori rendelkezésre álló állománya erejéig. A polgármesteri döntési jogkör a kárpótlási jegyek befektetésekor szokásos 20 % készpénzfizetésre is kiterjed.

20.A jegyző előterjesztése alapján jóváhagyja a Polgármesteri Hivatal ellenőrzési nyomvonala tekintetében – a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatának módosításával nem járó – az egyes szervezeti egységek működésében történő változásokat.

21.Gyakorolja az önkormányzati rendeletekben a Képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket.

22.Gyakorolja a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket, ha a rendelet nem jelöli meg a jogosult szervet (15/2006.(III. 21.) ör. 2. § (2) bek.).

23.Dönt a bérbeadói hozzájárulásról, ill. a megtagadásról; másik lakás bérbeadásáról; bérleti jogviszony folytatására való jog elismeréséről; bérlőtársi jogviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről; megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásáról; az előbérleti jog alapján történő bérbeadásról; a bérlő névváltozásának átvezetése ügyében; ha halaszthatatlan bérbeadói döntést kell hozni; bérlő kiválasztási (bérlőkijelölési) jog alapján történő bérbeadásról; a törvényben előírt bérbeadási kötelezettség alapján történő bérbeadásról, az önkormányzat kötelezettségének pénzbeli megváltásáról; a bérlő jövedelmi és vagyoni helyzetében beállt változás miatti bérleti szerződés módosításáról (15/2006. (III.21.) ör. 2. § (3) bek.).

24.A soron következő rendes ülésén tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező szervet a halaszthatatlan bérbeadói döntéséről (15/2006. (III.21.) ör. 2. § (5) bek.).

25.Gyakorolja a Lakástörvény. 24. § (1) bekezdésében szabályozott felmondási jogot (15/2006. (III.21.) ör. 2. § (6) bek.).

26.Dönt a jegyző, ill. intézményvezető javaslatára a 13. § (1) bek. d) pontja szerint bérbe adott lakás időtartamának, ill. feltétel megváltoztatásáról (15/2006. (III.21.) ör. 4. § (4) bek.).

27.Gondoskodik a pályázat kiírásáról az üres, vagy megüresedő önkormányzati lakás esetén (15/2006. (III.21.) ör. 6. § (1) bek.).

28.Dönt a lakásba történő befogadás hozzájárulására irányuló kérelmekről (15/2006. (III.21.) ör. 19. §).

29.Hozzájárulhat önkormányzati lakás bérleti jogviszonyának folytatása ellenében kötött tartási szerződéshez (15/2006. (III.21.) ör. 20. §).

30.Hozzájárulhat a lakás albérletbe adásához (15/2006. (III.21.) ör. 21. §).

31.Hozzájárulhat önkormányzati lakás bérleti jogviszonyának elcseréléséhez (15/2006. (III.21.) ör. 22. §).

32.Dönt a határozatlan idejű lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén másik, kisebb alapterületű, ill. kevesebb szobaszámú lakás bérbeadásáról, illetve pénzbeli térítésről (15/2006. (III.21.) ör. 23. § (2) bek.).

33.Gondoskodik a helyiség bérbeadására vonatkozó pályázati kiírásról (15/2006. (III.21.) ör. 28. § (1) bek.).

34.Hozzájárul a helyiség bérlőtársak részére történő bérbeadásához (15/2006. (III.21.) ör. 32. §).

35.Hozzájárulhat helyiség egy részének határozott időtartamra (5 év) történő albérletbe adásához (15/2006. (III.21.) ör. 34. §).

36.Hozzájárulhat a helyiség bérleti jogának átruházásához (15/2006. (III.21.) ör. 35. §).

37.Dönt a helyiségek bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén másik helyiség bérbeadásáról, ill. pénzbeli térítésről (15/2006. (III.21.) ör. 36. § (1) bek.).

38.Dönt a lakás és a helyiség bérleti szerződés visszaállításáról, amennyiben a bérlő a jogerős ítélet meghozataláig fizetési kötelezettségének eleget tesz (15/2006. (III.21.) ör. 44. § (1) bek.).

39.Dönt az eladási ajánlatra érkezett kifogás tárgyában (25/2011. (V. 30.) Elid. rend. 7. § (5) bek.).

40.Aláírja a lakások és helyiségek adásvételi szerződéseit (25/2011. (V. 30.) Elid. rend. 18. § (2). bek.).

41.Dönt a jelzáloggal terhelt ingatlan további megterheléséről a forgalmi érték 50 %-áig (25/2011. (V. 30.) Elid. rend. 18. § (3) bek.).

42.Ellenőrzi az önkormányzati vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 12. § (1) bek.).

43.Dönt – 5 millió Ft értékhatár alatt – a forgalomképes ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről, biztosítékul adásáról, hasznosításáról (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 15. § (1) bek. a) pont).

44.Dönt a pályázati önrészt igénylő pályázatok esetén, a pályázat benyújtásáról 5 millió Ft összeget el nem érő önrészig (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 16. § (2) bek. a) pont).

45.Más személy tulajdonában lévő ingatlanon az önkormányzat javára fennálló jogról (pl. használati, zálogjog stb.) lemondhat, ill. hozzájárulhat a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 21. § (1) bek.).

46.A társasházakban az önkormányzatot meghatalmazottja útján képviseli (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 22. § (1) bek.).

47.Tulajdonosi hozzájárulást ad a rendeletben meghatározott esetekben, amennyiben a társasházban az önkormányzat tulajdoni hányada a 10 %-ot nem haladja meg (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend.23. § (2) bek.).

48.Dönt a Társasházi tv. 42. §-ában szabályozott per megindításáról (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 23. § (4) bek.).

49.Dönt tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról veszélyhelyzetet megszüntető munkák, lakások és helyiségek átalakítása, bővítése, korszerűsítése esetén (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 24. § (4) bek.).

50.Dönt öröklés útján, illetve önkormányzat javára vagyonról történő lemondás elfogadásáról, átvételéről (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 25. § (4) bek.).

51.Dönt ingatlan tulajdonjogának adás-vétel útján történő megszerzéséről 3 millió Ft értékhatár alatt (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 26. § (3) bek.).

52.3 millió Ft értékhatárig – peren kívüli, per indítása előtt – megállapodást köthet fizetési kötelezettség határidejének módosítására (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 31. § (3) bek. a) pont).

53.Engedélyezheti – 6 millió Ft értékhatárig – lejárt pénzkövetelés legfeljebb 36 havi részletekben történő megfizetését (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 31. § (4) bek. a) pontja).

54.Dönt – 1 millió Ft értékhatárig – önkormányzat javára fennálló követelés törléséről, ill. mérsékléséről (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 32. § (3) bek. a) pontja).

55.Szerződést köt a nyertes pályázókkal és a pályázaton kívüli támogatásban részesült társasházakkal (55/2011. (XII. 19.) Társasházi rend. 9. § (1) bek.).

56.Dönt a közterület egy évet meg nem haladó idejű hasznosításáról nyolcmillió forint összegű értékhatárig. (44/2006. (XII.1.) ör. 4. § (2) a) pont)

57.Dönt értékhatártól függetlenül a forgalomképtelen törzsvagyon részét képező ingatlanokon, ingatlanok alatt, közterületeken, közterületek alatt közművek, vezetékek, valamint nyomvonal jellegű távközlési, telekommunikációs építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények, vezetékek a közműcsatornák és közműalagutak létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulásról (46/2011. (XI. 28.) Vagyon rend. 13. § (6) bek.).

58.Dönt a mosható nadrágpelenkák használatának támogatása iránti kérelmekről (33/2009. (X. 26.) ör. 11 § (4) bek.).

59.Dönt a méhnyak rák és nemi szervi szemölcs elleni védőoltás költségeinek átvállalása iránti kérelmekről (14/2011. (III. 31.) ör. 3. § (5) bek.).

60. Dönt kizárólagos mérlegelési jogkörében lakossági várakozási hozzájárulás kiadásáról

(17/2010. (VI.21.) ör. 7.§ (1) bekezdés b.)

61.Kiadja a lakossági várakozási hozzájárulást az önkormányzati rendeletben rögzített

feltételek megléte esetén (17/2010. (VI.21.) ör. 14.§ (5) bekezdés)

62. Szerződést köt a tanintézettel Esélyegyenlőségi program keretében „B” kategóriás

vezetői engedély megszerzésének támogatása céljából (18/2012. (VI.4.) 4.§ (5)

63. Dönt - Terézváros jelképeinek használata körében - az engedély megadásáról

(53/2011.(XII.1.) 7 § (3) bekezdés)

  5. melléklet¹

Jegyzőre átruházott hatáskörök

1. Dönt a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos ügyekben

1. függelék

Terézváros határainak utca szerinti leírása

Bajcsy Zsilinszky út 1-65-ig, Nyugati tér, Váci út 1-7-ig, Lehel út 1-5-ig, Bulcsú utca 2-16-ig, Vasúti aluljáró, Podmaniczky utca 83-119-ig, Dózsa György út 116-84/a-ig, Városligeti fasor 52-2-ig, Lövölde tér 3-6-ig, Király utca 112-2-ig, Deák tér 6. által határolt területek.

2. függelék

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata

képviselőinek névjegyzéke

(A 2010. X. 3-ai helyi önkormányzati választás eredménye szerint)

Egyéni választókerületben megválasztott képviselők:

Listán megválasztott képviselők:

3. függelék

A Képviselő-testület frakciói

4. függelék

Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak névjegyzéke

(2013. III. 28 -

5. függelék

A képviselő-testület tanácsnokainak névjegyzéke

6. függelék

7. függelék¹

A nemzetiségi önkormányzatok tagjai

/2012. XI. 1-