1. § (1) E rendelet célja, hogy Méhkerék község közigazgatási területén biztosítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét, szolgáló előírásokat.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Méhkerék község Önkormányzat közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és a már működő üzemi létesítmények esetén, így különösen:

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre:

2. § A települési hulladék fogalma alá tartozó hulladék kezelésére, szállítására és ártalmatlanítására vonatkozó szabályokat Méhkerék Község Önkormányzata külön rendelete állapítja meg.

3. § (1) A települési hulladék fogalma alá nem tartozó hulladékot a szabványos hulladékgyűjtő tartályba rakni tilos. Ennek elszállításáról az köteles gondoskodni, aki a települési hulladék fogalma alá nem tartozó hulladék kezeléséért felelős. Ha a felelősség nem állapítható meg, az ingatlan tulajdonosa, bérlője, kezelője köteles arról gondoskodni.

(2) Rothadó, vagy bűzös hulladék elszállításáról azonnal gondoskodni kell. Havat, jeget csak akkor kell elszállítani, ha azt az ingatlanon megfelelően elhelyezni nem lehet.

(3) Az épületbontásból kikerülő vagy egyéb törmeléket az önkormányzat által kijelölt mély fekvésű területek, feltöltésére lehet felhasználni.

(4) Árnyékszék, valamint csatornák tisztításából kikerülő vagy egyéb bűzös anyagok csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szállíthatók. Árnyékszékből kikerülő anyagokat, valamint az állati trágyát lehetőleg a kora hajnali órákban kell kiüríteni és szállítani.

(5) Szállításnál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjön, a szállítmányból ne hullhasson por, bűz és csepegés ne keletkezzen.

(6) Ha bármilyen anyag elszállításánál vagy fel- és lerakásánál a közterület időleges szennyeződése nem kerülhető el, akkor a szennyeződés előidézője köteles nyomban a közterületet saját költségén, kifogástalanul tiszta állapotba hozni és a szennyeződést okozó anyagokat eltávolítani.

4. § (1) Az ingatlant határoló gyalogos közlekedésre szolgáló gyalogút, járda és a mellette lévő burkolatlan terület (árok) tisztántartására a tulajdonos, használó, kezelő – olyan házaknál ahol a tulajdonos, kezelő nem lakik ott, az ingatlan bérlőinek – kötelessége. A burkolatlan közutak belterületi szakasza mentén lévő épületek tulajdonosai kötelesek a közút középvonaláig terjedő területet tisztántartani. Ez a kötelezettség a telekre, bekerített vagy bekerítetlen, illetve használaton kívüli belterületi ingatlanra is kiterjed.

(2) Olyan járdaszakaszokon, amely mellett közvetlen magántulajdon, intézmény nem található, a szemét és a hó eltakarítása, jégmenetesítés az önkormányzat feladata.

(3) Az ingatlant, érintő gyalogutat, járdát le kell tisztítani. Az összesöpört szemetet háztartási szemétként kell kezelni.

(4) Az (1) bekezdés alatt kötelezetteknek a gyalogút (járda) mellett felburjánzó gazt is irtani kell oly módon, hogy az útburkolat ne károsodjon.

(5) Gondozatlan gyalogút (járda) tisztántartását, hó eltakarítását stb. az Önkormányzat – bírság kiszabása mellett – a kötelezettek költségén elvégeztetheti.

(6) Ahol a gyalogosközlekedésre szánt útterület- a közlekedésre szolgáló területtől felismerhetően elkülönítve nincs- ott az ingatlan hosszában legalább 1 méter széles területsávot kell gyalogútnak tekinteni.

(7) Az (1) bekezdés alatt kötelezetteknek az ónos esőtől, jégtől, vagy hótól síkossá vált járdát (járdaszakaszt, gyalogjárót stb.) fel kell hinteniük, a felhintéshez olyan anyagot lehet használni, amely nem környezetszennyező (pl. fűrészport, homokot, hamut stb.).

(8) Az üzlethelyiségek, valamint más elárusítóhelyek, szórakozóhelyek és vendéglátó-ipari egységek járdaszakaszai állandó tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkos járdarész behintéséről, portalanításáról az üzlet, elárusítóhely üzemeltetője köteles gondoskodni, függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből keletkezett-e vagy sem.

5. § (1) A közforgalom célját szolgáló útra, ezek mellett lévő csatornába, árokba, szennyező, vagy egyéb egészségre ártalmas anyagot (szennyvizet, mosogatólevet, stb.) kiönteni, közterületen gépkocsit mosni tilos.

(2) Közterületen tilos olyan anyagot tartalmazó szemét, állati hulla, hulladék stb. lerakása vagy tárolása, amely a környék levegőjét megfertőzheti, bűzösítheti.

(3) Közterületen és magánterületen tilos olyan anyagok tárolása, raktározása vagy végleges lerakása, amely az időjárás hatására – közegészségügyi szempontból – veszélyessé válhat. Közterületen illetve a forgalom céljára nyitva álló magánterületen – hatósági engedély nélkül – bármilyen szemét, törmelék vagy egyéb anyag lerakása tilos.

(4) Közterületen szemetet és hulladékot csak erre a célra rendszeresített és felállított tartályokba szabad bedobni.

(5) A közforgalom célját szolgáló utak, terek és kiépített parkolók területén keletkező szemét és hó eltakarításáról az önkormányzat köteles gondoskodni.

6. § (1) A kút környékét úgy kell kialakítani, hogy abba az elcsurgó víz ne folyhasson vissza. A csurgó víz megfelelő elvezetéséről gondoskodni kell. E kötelezettség a kút fenntartóját terheli.

(2) Ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók mellett állatok itatása, gépjármű mosása és bárminemű szennyező anyag elhelyezése vagy gumicső közkifolyóra történő csatlakozása, valamint az onnan való locsolás tilos.

(3) Ivóvizet szolgáltató kutak, vízmű telepek közvetlen környezetében állattartó egységek tartására a védőtávolságot külön eljárásban – az érintett szakhatóságok bevonásával- esetenként kell meghatározni.

7. § (1) A lakosság az önkormányzati intézmények igénybevétele során köteles a rendelet környezet-védelemre vonatkozó előírásait betartani.

(2) Az intézmények területén szemetelni tilos. Az intézményeket csak nyitvatartási idő alatt, a házirend, illetve a működési szabályzat betartásával lehet igénybe venni. Az intézmények területére nyitvatartási idő után, az intézményvezető engedélye nélkül, akarata ellenére bemenni vagy ott tartózkodni, a berendezési tárgyakat, tartozékokat használni, rongálni úgyszintén tilos.

8. § (1) E rendeletben:

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a lakóépületek udvarán, kertjében lévő fákra, zöldterületekre.

9. § (1) A parkokat és játszótereket a lakosság rendeletetésének megfelelően használhatja.

(2) Kivételes esetekben engedélyezhető a parkok rendeltetésétől eltérő használata (gyűlés, kiállítás stb.). Az engedélyt a polgármester - az eset összes körülményeire tekintettel - adja ki. A kijelölt területet a használat után az igénybevevő köteles eredeti állapotába helyreállítani, ha ez nem lehetséges, úgy az okozott kárt meg kell téríteni.

(3) Zöldterületre gépjárművel behajtani csak a közlekedési táblával jelzett helyen vagy munkavégzés céljából szabad.

10. § (1) A kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

(2) Kerti hulladékot indokolt esetben, légszáraz (elszáradt) állapotban és megfelelő légköri viszonyok (szélcsend) esetén lehet égetni 10.00 – 18.00 óra közötti időszakban. Tilos az égetés az országos tűzgyújtási tilalom idején, vasárnap és ünnepnapokon, továbbá ha az a közlekedés biztonságát bármilyen módon veszélyeztetné.

(3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, és a tűz eloltható.

(4) A hulladék égetését végző személynek ügyelnie kell arra, hogy az égetésből parázs őrizetlenül ne maradjon. Az égetést követően a parazsat vízzel, földtakarással vagy egyéb hatásos módon el kell oltani.

(5) Félig elégett, illetve el nem égett égéstermék, égetési maradék eltávolításáról, elhelyezéséről az égetést végző személy köteles gondoskodni, akár közterületen, akár magánterületen végzi az égetést. Közterületen csak az önkormányzat égethet.

11. § (1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.

(2) A zárt csapadékvíz-elvezető, illetve nyílt árokban, a vízfolyásokban a víz mozgását gátolni tilos.

(3) Tilos az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalevet, iszapot, vegyszermaradékot, stb.), nyílt felszínű, illetve zárt csapadék-vízelvezető csatornába, felszíni vízbe, felszín alatti vízbe, illetve talajba juttatni. A csapadékvíz-elvezető árkokat, csatornákat az önkormányzat köteles karbantartani, de ezek rendszeres tisztántartása az ingatlantulajdonos kapubejáró építése az ingatlan tulajdonosának feladata és kötelessége.

(4) Az úttest alatti átereszek tisztítása és karbantartása az önkormányzat feladata.

12. § (1) Intézmények, üzemek építésénél az építés megkezdése előtt gondoskodni kell a termőföld védelméről, attól függetlenül, hogy az kinek a tulajdona. A termőföldet lehetőség a kitermelés helyén vagy annak közelében kell felhasználni.

(2) A talajt szennyező anyagok megsemmisítése a szennyező anyagot termelő kötelessége.

(3) A nem művelt földterületek (utak, útszegélyek, árokpartok stb.) kultúrállapotban tartásáról, fásításáról a területek tulajdonosainak, kezelőinek folyamatosan gondoskodni kell.

13. § (1) A község belterületén belül tilos:

(2) Zajjal járó ipari, kisipari tevékenység engedéllyel és a határértékek betartásával végezhető.

(3) Zaj –és rezgésvédelmi ügyek eljárása során a környezeti zaj –és rezgésvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

14. § (1) Az Önkormányzat környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében Környezetvédelmi Alap-ot (továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az alap létrehozásának célja, hogy az önkormányzat a környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében segítse a környezetvédelmi intézkedések végrehajtását, a zöldfelület gazdálkodást, a természeti értékek megóvását, a környezetvédelmi oktatást, nevelést, járuljon hozzá a környezeti ártalmak megelőzéséhez, környezeti károk mérsékléséhez, ösztönözze a környezetszennyezés csökkentésére irányuló társadalmi tevékenységet, fejlessze a környezet minőségét, a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése.

15. § Az alap bevételei

16. § (1) A környezetvédelmi alapot – az éves költségvetési rendelet szerint meghatározott mértékben – kizárólag környezetvédelmi célra lehet felhasználni.

(2) Az Alap bevételeit:

(3) Az alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.

(4) A környezetvédelmi alap felhasználásáról – az éves költségvetési rendelet és zárszámadás elfogadásával egyidejűleg – a képviselő-testület gondoskodik.

(5) A képviselőtestület évente egy alkalommal a helyi környezetvédelmi alapból támogatást nyújthat a környezetvédelemben kiemelkedő szerepet vállaló civil szervezetnek.

(6) Pályázati célra a Környezetvédelmi Alap 50 %-a használható fel. A pályáztatás rendjét a képviselő-testület határozza meg.

17. § Szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki avar és kerti hulladék nyílt téren történő égetését nem a rendeletben foglaltak szerint végzi.

18. § (1) Ez a rendelet 2011. november 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a helyi környezet védelméről szóló 18/2004.(IV.30.) rendelet.