Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 24/2011. (V.26.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni támogatásokról

Hatályos: 2011. 06. 01 - 2013. 12. 30


Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésének d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1)-(2) bekezdésében 46. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55. § (3) bekezdésében, 55/C. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés b)-c) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjában és 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Közgyűlés Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottsága, Költségvetési és Vagyongazdálkodási Bizottsága, valamint Jogi, Ügyrendi és Bűnmegelőzési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:



I. Fejezet


Általános rendelkezések


1. A rendelet célja


1. §

A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint a végrehajtásukra kiadott jogszabályok alapján szabályozza a Közgyűlés hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokat.


2. A rendelet hatálya


2. §


(1) A rendelet hatálya – az ápolási díj kivételével – kiterjed a kecskeméti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében valamint a Gyvt. 4. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott személyekre, valamint az Szt. 7. §-ában meghatározott személyekre.


(2) A rendelet hatálya az ápolási díj esetében kiterjed a Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre.





3. Értelmező rendelkezések


3. §


1. Család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében meghatározottak.


2. Egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak.


3. Egyedülélő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak.


4. Együtt élő személyek: a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetén a közös háztartásban élő, a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében meghatározott személyek; lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, valamint helyi gázár- és távhőtámogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyek; egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek.


5. Gyermek: az Szt. 4. § db)-dc) pontjában meghatározottak.


6. Háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak.


7. Nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.


8. Vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak



4. Eljárási szabályok


4. §


(1) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.


(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot


a) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetén a közös háztartásban élő, a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében meghatározott személyekről,


b) a lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás valamint helyi gázár és távhőtámogatás esetén az egy lakásban együtt lakó – oda bejelentett – személyekről,


c) az egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó – oda bejelentett –, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről.


5. §


(1) A kérelemhez mellékelni kell


a) az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolást,


b) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozatot,


c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,


d) az Szt. által szabályozott ellátások esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,


e) a Gyvt. által szabályozott ellátásoknál a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,


f) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.


(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás


a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás,


b) munkanélküli ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén az illetékes munkaügyi központ által kiállított igazolás,


c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a nyugdíjszelvény,


d) családtámogatási ellátások esetén a kifizető szerv által kiállított igazolás vagy a folyósítást igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,


e) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy az állami adóhatóság által  a lezárt adóévről kiállított igazolás,


f) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,


g) tartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának nyilatkozata,


h) ösztöndíjról a közép-, vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,


i) az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.


6. §


A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében a jövedelemszámításra vonatkozó időszakra az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.


7. §


(1) A Polgármesteri Hivatal a döntés előkészítése során tájékozódik a kérelmező szociális helyzetéről az egyes szociális ellátási forma odaítéléséhez szükséges szempontok szerint, valamint, ha a kérelmezőre vagy az együtt élő személyekre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, de azok felülvizsgálata indokolt, környezettanulmányt készít a kérelmező lakásán.


(2) A környezettanulmány felvételét a Polgármesteri Hivatal mellőzi, ha a kérelmező lakásán már korábban, de legfeljebb 6 hónappal a kérelem beadását megelőzően környezettanulmányt készítettek.


8. §


A közgyógyellátás és az aktív korúak ellátása kivételével az e rendeletben szabályozott ellátásokról, az Szt. 17. § (1) bekezdés szerinti visszatérítésre kötelezésről, valamint az Szt. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlásáról a Közgyűlés által átruházott hatáskörében a polgármester dönt.


II. Fejezet


Szociális pénzbeli ellátások


5. Aktív korúak ellátása


9. §


Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki


a)[1] munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 70 %-os mértéket,


b)[2] közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább három alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott, és ennek következtében


            ba) az orvosszakértői szerv legalább 30 %-os egészségkárosodását állapította   meg, vagy

            bb) a rehabilitációs hatóság az egészségi állapotát legfeljebb 70 %-os     mértékben határozta meg,


c) gyermeket vár és betöltötte a terhesség 12. hetét,


d) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.



10. §


(1) A 9. § szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell


a)[3] a 9. § a) pontja szerinti esetben az orvosszakértői szerv által kiadott, a munkaképesség-csökkenés, vagy egészségkárosodás mértékét tartalmazó, vagy a rehabilitációs hatóság által kiadott, az egészségi állapot mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértői vélemény másolatát,


b) a 9. § b) pont szerinti esetben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményét tartalmazó szakvélemény másolatát,


c) a 9. § c) pont szerinti esetben a terhesgondozási könyv másolatát,


d) a 9. § d) pont szerinti esetben a kezelést végző szakorvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.


(2)[4] Amennyiben a kérelmező a rendszeres szociális segély megállapítását a 9. § a)-b) pontja alapján kéri, és orvosszakértői szerv vagy rehabilitációs hatóság által kiadott szakvéleménnyel nem rendelkezik, a rehabilitációs hatósági vizsgálatra történő beutalásáról a jegyző gondoskodik.




11. §


(1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy a támogatás folyósításának feltételeként köteles együttműködni az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Családtámogató és Gyermekjóléti Központjával (a továbbiakban: Családtámogató és Gyermekjóléti Központ).


(2) Az Szt. 37/A. § (1) bekezdésében foglalt együttműködésen túl az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül és a kijelölt családgondozó által megadott időpontokban megjelenni a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál.


12. §


(1) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy részére a szociális helyzethez és mentális állapothoz igazodó, beilleszkedést segítő programot szervez.


(2) A beilleszkedést segítő programok típusai:


a) kapcsolattartás a családgondozóval, egyéni családsegítés, szociális és mentális esetkezelés, a megfelelő ellátások igénybevételére ösztönzés, az intézményi kapcsolódás megerősítése, megőrzése,


b) a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodást, a tartós munkanélküliség okozta traumák feloldását, az izoláció oldását segítő programok,


c) szintentartás a társadalmi integráció erősítése érdekében, a munkaerőpiacról kikerült, eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező, speciális élethelyzetű személyek komplex támogatása,


d) életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások, az egészségi, szociális és mentális állapot javítását célzó foglalkozások.


(3) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ az együttműködésre kötelezett személlyel a beilleszkedést segítő programban való részvételről megállapodást köt.


(4) A beilleszkedést segítő programokon belül a foglalkozások – a segélyben részesülő szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó – tartalmát, követelményrendszerét a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ családgondozója és az együttműködésre kötelezett személy közösen határozza meg.


13. §


(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az együttműködésre kötelezett személy


a) jelentkezési kötelezettségének a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál nem tesz eleget,


b) az együttműködés során megadott időpontban nem jelenik meg a Családtámogató és Gyermekjóléti Központnál,


c) a számára előírt beilleszkedést segítő programban nem vesz részt és a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti.


(2) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ öt napon belül írásban jelzi a Polgármesteri Hivatalnak.


6. Lakásfenntartási támogatás[5]


14. §[6]



15. §[7]



7. Helyi gázár- és távhőtámogatás


16. §


(1) Január, február, március, valamint október, november, december hónapokra helyi gázár- vagy távhőkompenzációra (a továbbiakban együtt: fűtéskompenzáció) jogosult az a személy,


a) aki nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, egyszemélyes háztartást vezet, és havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át,


b) aki olyan többszemélyes háztartásban él, ahol minden személy nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,


c) aki gyermekét egyedül neveli és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,


d) akinek háztartásában tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy él, és a háztartásban az együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedeleme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,


és vagyona sem neki, sem a vele együtt élő személyeknek nincs.


(2) A támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében, fűtés céljára igénybe vett gázfogyasztásra és távhőfelhasználásra jár. A támogatás háztartásonként csak egy személy részére állapítható meg.


(3) A támogatás összege 2000 Ft/hó.


17. §


(1) A kérelem február 1. és november 30. közötti időszakban nyújtható be. A támogatás a kérelem benyújtásának időpontjától függetlenül január, február, március, valamint október, november, december hónapjaira jár. A támogatás időarányos része jár abban az esetben, ha a kérelmező lakóhelye év közben megváltozott.


(2) A támogatás összegét a Polgármesteri Hivatal átutalja a távhőszolgáltató vagy a gázszolgáltató szervezet részére, amely a jogosult számláján a támogatási összeget jóváírja.


8. Ápolási díj


18. §


Az Szt. 43/B. §-a alapján ápolási díjat kell megállapítani annak a hozzátartozónak, aki állandó és tartós gondozásra szoruló, 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjmunimumot, egyedülálló esetében annak 150 %-át,  és vagyonnal sem ő sem családja nem rendelkezik.


19. §


(1) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősülnek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében szabályozott esetek.

(2) Az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatóságának Idősgondozó Szolgálata (a továbbiakban: Idősgondozó Szolgálat) a Polgármesteri Hivatal megkeresésére az ápolási kötelezettség teljesítését ellenőrzi. Az ápolási kötelezettségről az Idősgondozó Szolgálat a megkereséstől számított 15 napon belül – az (1) bekezdésben foglalt szempontok figyelembe vételével – részletes véleményt küld a Polgármesteri Hivatal részére, amelyben javaslatot tesz az ápolási díj megszüntetésére vagy továbbfolyósítására.



9. Átmeneti segély


20. §


(1) Átmeneti segélyt kell nyújtani különösen


a)        a családot ért elemi kár esetén,


b) ha családban kizárólag nyugdíjjal, nyugdíjszerű ellátással, családi pótlékkal rendelkező személy él,


c) ha a kérelmező hajléktalan,


d) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül büntetés-végrehajtási intézetből szabadult,


e) ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült,


 f) a kérelmező gyógyszerköltségeihez, amennyiben közgyógyellátásban nem részesül,


g) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás igénybevétele esetén, ha a szolgáltatás díja a nyugdíjminimum 30 %-át meghaladja,


h) fűtési szezonban két alkalommal a fűtési költségek csökkentése céljából, amennyiben a kérelmező lakásfenntartási támogatásban nem részesül.


(2) Nem állapítható meg az átmeneti segély


a) ha a család egy főre jutó havi jövedelme meghaladja

           

aa) a nyugdíjminimum 100 %-át,


ab) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, vagy ha a családban magasabb összegű családi pótlékkal rendelkező személy él a nyugdíjminimum 150 %-át,


b) ha a család az egyes rendkívüli élethelyzetekre vonatkozóan már részesült rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban vagy arra jogosult,


c) ha a kérelmező vagyoni helyzetét tekintve létfenntartásának veszélyeztetettsége nem áll fenn.


21. §


(1) Az átmeneti segély összege a 20. § (1) bekezdés


a) a) pontja esetén családonként legfeljebb a nyugdíjminimum 150 %-a,

b) b)-e) pontja esetén személyenként legfeljebb a nyugdíjminimum 20 %-a,

c) f)-h) pontja esetén személyenként legfeljebb a nyugdíjminimum 30 %-a,


lehet.


(2) A segély összege a 20. § (1) bekezdésében fel nem sorolt esetekben legfeljebb a nyugdíjminimum 50 %-a lehet.


22. §


(1) Az átmeneti segély iránti kérelem benyújtásakor


  1. a hajléktalanság tényét hajléktalan személyeket ellátó intézmény igazolásával,
  2. a büntetés-végrehajtási intézet elhagyását az intézet igazolásával,
  3. a kórházi kezelést az érintett egészségügyi intézmény igazolásával,
  4. a gyógyszerköltséget a gyógyszertár igazolásával,
  5. az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az érintett egészségügyi szolgáltató igazolásával,
  6. a fűtés költségeit táv- vagy gázfűtés esetén a fűtési szolgáltató igazolásával, vagy számlával,
  7. egyéb fűtési módozat esetén a tüzelőanyagot forgalmazó által kibocsátott, a tüzelőanyag kifizetését igazoló számlával


kell bizonyítani.


10. Temetési segély


23. §


(1) Temetési segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 100 %-át, egyedül élő esetében 150 %-át nem haladja meg.


(2) A temetési segély összegére az Szt. 46. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.


(3) A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége évente a költségvetési rendeletben kerül meghatározásra.





24. §


Nem állapítható meg a temetési segély annak a személynek,


a) akinek a vagyoni helyzetét tekintve létfenntartásának veszélyeztetettsége nem áll fenn,


b) aki a kérelmet a temetést követő 90 napon túl nyújtotta be.


25. §


(1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a segélyt kérő vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére a temetés költségeiről kiállított számlák eredeti példányát.


(2) Ha a haláleset nem Kecskemét Megyei Jogú Város illetékességi területén történt, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.


(3) Az (1) bekezdés szerinti számlákat a kérelmező nyilatkozata is pótolhatja. Amennyiben a segélyt megállapítják, a kérelmezőt a számlák utólagos bemutatására kell kötelezni.


III. fejezet


Szociális természetbeni támogatások


26. §


(1) Az átmeneti segély, valamint a lakhatást szolgáló egyedi kiadás tekintetében a lakásfenntartási támogatás természetbeni juttatásként is megállapítható.


(2) A természetbeni juttatás formái különösen az élelmiszerjuttatás, az élelmiszerutalvány, a vásárlási utalvány és a tüzelőutalvány.


11. Köztemetés


27. §


A köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesíteni kell azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át, egyedül élő személy esetében 150 %-át.


12. Közgyógyellátás


28. §


Az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl közgyógyellátásra való jogosultságot kell megállapítani annak a személynek,


a) aki esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja a nyugdíjminimum 20 %-át és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át.


13. Adósságkezelési szolgáltatás


29. §


(1) Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll.


(2) Az adósságkezelési tanácsadást a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ biztosítja.

30. §


(1) Adósságkezelési szolgáltatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át, és háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, továbbá – figyelemmel az Szt. 55. § (9) bekezdésére – megfelel az Szt. 55. § (1) bekezdésében foglaltaknak.


(2) Az adósságkezelési szolgáltatás az Szt. 55. § (2) bekezdésében meghatározott adósságtípusokra terjed ki.


(3) A településen elismert lakásminőség tekintetében az adósságkezelési szolgáltatás kizárólag a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a szerinti lakásokra terjed ki.


(4) A településen elismert lakásnagyságra vonatkozóan az Szt. 38. § (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.


(5) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értéke adó- és értékbizonyítvánnyal kerül megállapításra.


(6) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság felső határa 300.000 Ft, az Szt. 55. § (6) bekezdése szerinti esetben 600.000 Ft.


31. §


(1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - az adósságkezelés körébe bevont adósság


a) 50 % -a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 100 %-a és 150 %-a közé esik,


b) 75 %-a, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át.


(2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke egyedül élő esetében az adósságkezelés körébe bevont adósság


a) 50 %-a, ha a jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-a és 200 %-a közé esik,


b) 75 %-a, ha a jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át.


32. §


(1) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást az adós vállalásától függően egy összegben vagy havi részletekben – az önrész vagy az önrész részlete befizetésének az adósságkövetelés jogosultja általi igazolását követően – az adósságkövetelés jogosultjának utalja át.


(2) A támogatás egy összegben történő teljesítésére csak az önrész egyösszegű befizetése esetén kerülhet sor.


(3) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós a részletfizetési kötelezettségének minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni, amelyről az adósságkövetelés jogosultja igazolást állít ki. Az adós az igazolást az adósságkezelési tanácsadónál haladéktalanul bemutatja. A tanácsadó minden hónap utolsó napjáig jelzi az önkormányzat felé, hogy az önrész befizetése megtörtént-e. Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást a tanácsadó jelzése alapján utólag, a következő hónap 5. napjáig utalja át az adósságkövetelés jogosultjának.


33. §


(1) Az adós köteles az adósságkezelési szolgáltatásba bevont tartozásának a támogatás megállapítása során megállapított önrészét az adósságkövetelés jogosultja részére egy összegben vagy havi részletekben (legfeljebb 18 hónap) megfizetni.


(2) Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult köteles adósságkezelési tanácsadást igénybe venni, ennek érdekében a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójával együttműködni és vele írásbeli megállapodást kötni. Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult az adósságkezelés időtartama alatt köteles továbbá együttműködni az önkormányzattal és az adósságkövetelés jogosultjával.


(3) Az együttműködés során az adós köteles


a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,


b) a jogosultságot megállapító határozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül felkeresni a Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadóját, és aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,


c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, valamint az adósságkövetelés jogosultjának igazolását bemutatni a havi befizetésekről,


 d) az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában az adósságkövetelés jogosultjával a tartozás megfizetése érdekében kapcsolatot tartani.


(4)  Az adós az önrész egyösszegű vagy részletekben történő teljesítése esetén is köteles az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt fizetési kötelezettségének eleget tenni.

34. §



(1) A Családtámogató és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadója a tanácsadás keretében


a) az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult adóssal írásos megállapodást köt, amely tartalmazza


aa) az adósságkezelési tanácsadóval való kapcsolattartás módját, gyakoriságát, támogatásban részesülő együttműködési kötelezettségének szabályait,

ab) az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozatban foglalt kötelezettség teljesítése igazolásának módját,


ac) több adósság esetén az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságok megnevezését és a támogatások százalékos arányát,


b) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,


c) jelzéssel él az önkormányzat felé, ha az adós az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.


(2) A tanácsadás formája lehet egyéni vagy csoportos, a részvétel időpontját és a tanácsadás formáját az adósságkezelési tanácsadó határozza meg.


(3) Az adósságkezelési tanácsadó a tudomásra jutástól számított 8 munkanapon belül javaslatot tesz az önkormányzat felé a támogatás megszüntetésére, ha


            a) az adós a megállapodás megkötésére nem jelenik meg,


            b) a tanácsadáson egy alkalommal nem vesz részt, és távolmaradását hitelt érdemlően nem igazolja,


            c) a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,


            d) vállalt adósságtörlesztési kötelezettségének három alkalommal nem tesz eleget,


e) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.


IV. fejezet


A gyermekek védelmét biztosító pénzbeli és természetbeni ellátások


14. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás


35. §


(1) A kiskorú gyermek vagy a 18 év feletti, de 25. életévét nem betöltött közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló fiatal felnőtt részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kell megállapítani különösen


a) a szülő halála esetén,

b) a családot ért elemi kár esetén,

c) a gyermek születésével kapcsolatos kiadásokra,

d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása vagy a gyermek

családba való visszakerülése érdekében,

e) a szülő vagy a gyermek 5 napot meghaladó kórházi kezelése esetén,

f) a gyermek iskoláztatásával vagy óvodai nevelésével kapcsolatos egyszeri kiadásokra,

g) ha a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik.


(2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kell megállapítani a szociális válsághelyzetben levő várandós anya részére gyermekének megtartása céljából.


(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem benyújtásakor


a) az elhalálozást halotti anyakönyvi kivonattal,

b) a gyermek születését születési anyakönyvi kivonattal,

c) a nevelésbe vételt vagy annak megszűnését gyámhivatali határozattal,

d) a kórházi kezelést az ellátást végző intézmény által kiadott igazolással,

e) a tanulói jogviszonyt iskolalátogatási igazolással,

f) az óvodai nevelést az óvoda által kiadott igazolással

g) a várandósságot orvosi igazolással vagy terhességi kiskönyvvel,


kell bizonyítani.


(4) Az iskoláztatással vagy az óvodai neveléssel összefüggő eseti kiadás összegéről a kérelmező írásban nyilatkozik, az elemi kár tényét pedig a Polgármesteri Hivatal környezettanulmány útján állapítja meg.


(5) Nem állapítható meg a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a környezettanulmány során vagy más hiteles módon megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemnyilatkozat és az ahhoz becsatolt igazolások adatai nem valósak, és időszakos létfenntartási gond vagy a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet nem áll fenn.


36. §


(1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege a 35. § (1) bekezdés


a) a)-b) pontja esetén legfeljebb a nyugdíjminimum 150 %-a,

b) c)-e) pontja esetén legfeljebb a nyugdíjminimum 50 %-a

c) f) pontja esetén legfeljebb a Gyvt. 20/A. § (2) bekezdése alapján megállapított összeg,

d) g) pontja esetében legfeljebb a nyugdíjminimum tízszerese


lehet.


(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege a 35. § (1) bekezdésében fel nem sorolt esetekben, valamint a 35. § (2) bekezdés szerinti esetben legfeljebb a nyugdíjminimum 50 %-a lehet.


37. §


(1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás részben vagy egészben természetbeni juttatással is biztosítható.


(2) Természetbeni juttatás különösen az élelmiszerjuttatás, élelmiszerutalvány, vásárlási utalvány, tanszer-, vagy tankönyvutalvány.


V. fejezet


Záró rendelkezések


15. Hatálybalépés


38. §


(1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2011. június 1-jén lép hatályba.


(2) E rendelet 14. §-ának (8) bekezdése 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.


16.


Hatályon kívül helyező rendelkezések


39. §


(1) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének


1. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) önkormányzati rendelete,



2. az ápolási díjról, az átmeneti és a temetési segélyről, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 11/1994. (IV.15.) KR. sz. rendelete,


3. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 23/1994. (VI.23.) KR. sz. rendelete,


4. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 43/1994. (XI.16.) KR. sz. rendelete,


5. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 21/1995. (X.5.) KR. sz. rendelete,


6. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 30/1995. (XII.7.) KR. sz. rendelete,


7. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1996. (II.26.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 8/1996. (II.26.) KR. sz. rendelete,


8. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 12/1996. (III.24.) KR. számú rendelete,


9. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 25/1996. (VI.17.) KR. számú rendelete,


10. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet kiegészítéséről szóló 49/1996. (XII.12.) KR. számú rendelete,


11. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 12/1997. (IV.21.) KR. számú rendelete,


12. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 48/1997. (XII.22.) KR. számú rendelete,


13. a segélyezés szabályainak kiegészítéséről és megváltoztatásáról szóló egyes helyi rendelet-módosításokról szóló 15/1999. (V.26.) KR. számú rendelete,


14. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 17/2000. (IV.25.) KR. számú rendelete,


15. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 13/2001. (IV.23.) KR. számú rendelete,


16. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 60/2001. (XII.23.) KR. számú rendelete,


17. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendeletet módosító  13/2001. (IV.23.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 65/2001. (XII.17.) KR. számú rendelete,


18. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 15/2002. (III.4.) KR. számú rendelete,


19. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 39/2002. (IX.16.) KR. számú rendelete,


20. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 27/2003. (VI.2.) KR. számú rendelete,


21. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 8/2004. (II.16.) KR. számú rendelete,


22. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 15/2004. (IV.19.) KR. számú rendelete,


23. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 28/2004. (VI.1.) KR. számú rendelete,


24. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 27/2005. (VII.25.) rendelete,


25. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 39/2006. (IX.16.) számú rendelete,


26. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) számú rendelet módosításáról szóló 14/2007. (II.19.) rendelete,


27. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 22/2008. (V.29.) rendelete,


28. az egyes szociális ellátásokról szóló 27/1993. (IX.16.) rendelet módosításáról szóló 12/2009. (II.2.) rendelete.


(2) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének


1.  a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelete,


2. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 30/2001. (VI.25.) KR. számú rendelete,


3. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 14/2002. (III.1.) KR. számú rendelete,


4. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 28/2003. (VI.2.) KR. számú rendelete,


5. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) KR. számú rendelet módosításáról szóló 33/2004. (VI.28.) KR. számú rendelete,


6. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelet módosításáról szóló 11/2006. (II.13.) rendelete,


7. a gyermekek támogatásáról szóló 35/1997. (XII.1.) rendelet módosításáról szóló 11/2009. (II.2.) rendelete.


(3) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének


1. a szociálisan rászoruló személyek helyi gázár- és távhőtámogatásáról szóló 15/2007. (II.19.) önkormányzati rendelete,


2. a távfűtött lakásban élők támogatásáról szóló 15/2007. (II.19.) számú rendelet módosításáról szóló 7/2008. (II.1.) számú rendelete,


(4) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 17/2006. (III.27.) rendelete.


(5) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az ISPA szennyvízcsatorna programmal kapcsolatos lakossági hozzájárulás támogatásáról szóló 41/2005. (X.24.) rendelete.


(6) Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az egyes helyi rendeletek módosításáról szóló 46/2005. (X.24.) rendelete 3. §-a.


(7) E rendelet 14. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdésének a) pontja 2011. szeptember 1-jén veszti hatályát.



Kecskemét, 2011. május 26.




       Dr. Zombor Gábor sk.                                                        Dr. Metzinger Éva sk.

               polgármester                                                                             jegyző





[1] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[2] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2013. április 1.


[3] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[4] Módosította: 10/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2013. április 1.

[5] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[6] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[7] Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.

[7]