I. BEVEZETŐ RÉSZ

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. számú mellékletében biztosított véleményezési jogkörében illetékes Pénzügyi Bizottság és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1)       Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszadob Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

Az Önkormányzat székhelye: 4456 Tiszadob, Andrássy u. 37.

Az Önkormányzat működési területe: Tiszadob Nagyközség közigazgatási területe

(2)        Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.tiszadob.hu

(3)        Az Önkormányzat e-mail címe: tiszadob4456@gmail.com

(4)        Az Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(5)        Az Önkormányzat szervei: a Képviselő-testület, a polgármester, a bizottságok és a Polgármesteri Hivatal.

(6)        Az Önkormányzat jelképei: címer, zászló, melynek leírását az 1. számú melléklet tartalmazza. A jelképek használatát a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(7)        Az Önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgári címeket, egyéb elismeréseket, díjakat adományozhat. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, valamint az egyéb elismeréseket, díjakra vonatkozó szabályokat a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(8)        A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módón megünnepelhesse.

(9)        A település ünnepe: a Falunapok. 

III. FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

2. §  (1)      A Képviselő-testület az Önkormányzat kötelező feladatain túl önként is vállalhatja közfeladat ellátását - az éves költségvetési rendeletben meghatározva -, ha annak személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei rendelkezésre állnak.

(2)     A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.

3. § (1)       Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységi körben egyedi döntéseket követően, közvetlenül vesz részt vállalkozásokban, a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.

(2)     Az Önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

a.) ellátása nem sérti más települések érdekeit,

b.) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

c.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat és hatáskörök ellátását,

d.) ellátásához szükséges feltételek fennállnak.

(3)     A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az Ügyrendi Bizottság és a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladat ellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.

(4)     Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(5)     Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben a gazdálkodási meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

(6)     Önként vállalt önkormányzati ügyek az alábbiak:

a.) Helytörténeti emlékek gondozása

b.) Helyi közéleti újság fenntartása

IV. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

1. A képviselő jogállása

4. § (1)    A képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, és terhelik.

(2) A települési képviselők kötelesek a testületi, - bizottsági tagságuk esetén a bizottsági üléseken is - részt venni. Akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülésről való távolmaradást előre be kell jelenteni a polgármesternek, a bizottsági ülésről való távolmaradást a bizottság elnökének.

(3) A képviselő főbb jogai:

a)      Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek elkészítésében, végrehajtásának megszervezésében és ellenőrzésében.

b)      Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését.

c)      A képviselőket a bizottsági elnököket, a bizottságok tagjait a külön rendeletben szabályozott tiszteletdíj illeti meg.

(4) A képviselő kötelezettségei:

a)      Köteles tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában. A közéleti szerepvállalással járó felelősségre a polgármester rendszeresen felhívja a figyelmet.

b)      Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára

c)      Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

d)      A tudomásra jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

e)      Kapcsolattartás a választópolgárokkal.

2. Képviselői kérdés

5. § (1)       Képviselői kérdés: az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás, amelyeket a napirend lezárása után tehet fel a települési képviselő a polgármesternek, az alpolgármesternek vagy a jegyzőnek.

(2)     A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a Képviselő-testület.

(3)     Ha az ülésen az érdemi válaszadás nem lehetséges, a választ 8 napon belül írásban kell megadni a kérdést feltevőnek.

3. Interpelláció

6. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az Önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az Önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia. Ezekben az ügyekben a képviselő a napirendek lezárása után

a) a polgármestertől

b) alpolgármestertől

c) bizottságok elnökeitől

d) Roma Nemzetiségi Önkormányzattól^[1]

e) jegyzőtől felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kap.

(2) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testület ülését megelőző legalább 3 nappal sor kerül, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(3) Zárt ülésen tett interpellációra zárt ülésen kell válaszolni.

(4) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásba az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, alpolgármestert, valamely bizottság elnökét.

(5) A Képviselő-testület az interpellációra adott választ elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról, ha nem fogadja el a választ bizottsági vizsgálatra visszautasítja.

4. A Képviselő-testület és ülései

7. § (1)       A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők névjegyzékét az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.

(2) A testület szükség szerinti gyakorisággal, rendes ülés keretében ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.

(3) A Képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki tevékenységét és gyakorolja jogkörét.

8. § (1)    A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele, azaz legalább négy képviselő-testületi tag együttesen jelen van.

9. § (2)       A Képviselő-testület döntési jogkörének gyakorlása során, az egyszerű szótöbbséggel eldöntendő ügyekben a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének "igen" szavazata, a minősített többséggel eldöntendő ügyekben legalább 4 „igen” szavazat szükséges.

(3)  A Képviselő-testület ülése főszabályként nyilvános.

(4)     A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(5)   A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre és a bizottságokra rendeletében átruházhatja. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását, azok jogszabályhelyi konkrét megjelölését és az egyes hatáskörök gyakorlójának megnevezését a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(6)     A polgármester és a bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről évente legalább egyszer kötelesek beszámolni a Képviselő-testületnek.

5. Az ülések tervezése, előkészítése

10. § (1)     A Képviselő-testület működésének alapja a munkaterv.

(2) A Képviselő-testület éves munkatervében fontossági sorrendben meghatározza a napirendi pontokat, valamint azok előadóit, főbb feladatait és az ülések tervezett időpontjait.

(3)     A munkatervben meg kell határozni azt is, hogy mely napirendi pont előkészítésénél kell közmeghallgatást tartani, illetve mely témához kell bizottsági állásfoglalást beterjeszteni.

(4)     A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti azt jóváhagyás céljából a Képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésen.

(5)     A munkaterv tervezésének előkészítése során:

a) a képviselőktől,

b) bizottságok elnökeitől,

c) Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökétől javaslatot kell kérni.^[2]

(6)     A munkaterv főbb tartalmi elemei:

a)   a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

b)   azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

c)   a napirendi előterjesztő, véleményező bizottságok megjelölése,

d)   előterjesztések elkészítésének határideje,

e)   közmeghallgatás időpontjának megjelölése.

(7)     A munkatervet elfogadás után meg kell küldeni a települési képviselőknek és a munkaterv elkészítéséhez javaslattételre felkért személyeknek, szervezeteknek.

6. Az előterjesztések

11. §  (1)    Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a Képviselő-testület vagy Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt, vagy a polgármester által megtárgyalni kezdeményezett rendelet-tervezet, határozat-tervezet és tájékoztató.

(2)     A testület ülésére előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c)   feladatkörükben a bizottságok,

d)   a jegyző.

(3)     A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(4)     Rendelet-tervezetet tartalmazó előterjesztés kizárólag írásban kerülhet benyújtásra. A határozat-tervezetet akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(5) Az előterjesztés főszabályként (a tájékoztató kivételével) két fő részből áll:

a)   jelentés, beszámoló vagy tájékoztató,

b)              határozat-tervezet vagy rendelet-tervezet.

(6) Az előterjesztés első része tartalmazza:

a) a tárgy pontos meghatározását, annak áttekintését, szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született,

b)   a döntést alátámasztó tények, adatok bemutatását,

c)   az előkészítésben résztvevők megnevezését,

d)   az előterjesztés készítője által meghívottként meghívandó személyek körét.

(7)     Az előterjesztés második része (a tájékoztató kivételével) a határozati javaslat, amely tartalmazza:

a)   a jogszabályi hivatkozással alátámasztott, egyértelműen meghatározott - esetleges alternatív döntési lehetőségeket is tartalmazó - rendelkező részt,

b)   a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését,

c)   a végrehajtási határidő megjelölését.

(8) A tájékoztató nem tartalmaz döntés-tervezetet.

(9) Az előterjesztést törvényességi szempontból a jegyző köteles előzetesen felülvizsgálni és biztosítani az eljárási, alaki és adminisztrációs követelmények érvényesülését.

(10) Az előterjesztéseket írásban – a sürgősségi indítvány kivételével - a testületi ülést megelőző 10. munkanapig a polgármesterhez le kell adni.

12. § (1) Sürgősségi indítvány terjeszthető be minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A Képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel, soron kívül dönt a sürgősségi indítvány tárgyában készült előterjesztés tárgyában.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

a) A sürgősségi indítvány - sürgősség tényének rövid indoklásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, alpolgármester, bizottságok elnökei, képviselők, jegyző, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testülete.^[3]

b) Ha a polgármester, vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

c) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni s állást kell foglalni arról, hogy mikorra tűzik napirendre, s hányadik napirendként.

7. A Képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése

13. § (1)     Alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, amelyet a polgármester eskütételéig a korelnök vezet. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményéről. A Képviselő-testület már az alakuló ülésen dönthet az alpolgármester választásáról, tiszteletdíjáról.

(2)      A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a legidősebb települési képviselő hívja össze.

(3)     Az ülés meghívóját és előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időben kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(4)     A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót a képviselőknek való megküldéssel egyidejűleg a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, amellyel közzé kell tenni a testületi ülés időpontját, helyét, egyben tájékoztatni kell az érdeklődőket arról, hogy a napirendek anyagát a Polgármesteri Hivatalban meg lehet tekinteni.

14. § (1)     A Képviselő-testület rendkívüli ülést tart valamely előre nem látható, halasztást nem tűrő kérdés megtárgyalása, eldöntése érdekében.

(2)        A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni:

a)   a települési képviselők legalább egynegyede, azaz legalább két települési képviselő,

b)   a Pénzügyi Bizottság, vagy Ügyrendi Bizottság,

c)   Roma Nemzetiségi Önkormányzat^[4]

kezdeményezésére.

Az indítványt a polgármesternél írásban kell előterjeszteni.

(3)        A rendkívüli ülés meghívója az ülés előtt 3 órával korábban is kiküldhető, erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

15. §           A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) Polgármesteri Hivatal csoportvezetőjét,

c) az Önkormányzat intézményeinek vezetőit,

d) azoknak a bizottságoknak a nem képviselőtestületi tagjait, amely bizottságokat a napirend érint,

e) a napirendi pontok előadóit,

f) Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,^[5]

g) akiket a polgármester a napirendre való tekintettel indokoltnak tart.

16. §           A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 10 nappal az ülés előtt – hangos-híradón való bemondással, és a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével – nyilvánosságra kell hozni.

8. A tanácskozás rendjének fenntartása

17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.

b) Rendre utasítja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

c) Ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester szünetet rendel el, mely legfeljebb egy óra lehet.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni nem lehet.

9. Az ülésvezetés szabályai, a döntéshozatali eljárás

18. § (1)  A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettő tartós akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő vezeti.

(2)  A polgármester (levezető elnök) a testületi ülés során:

a) Megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet és azt folyamatosan figyelemmel kíséri, javaslatot tesz az ülés jegyzőkönyvét aláíró, két - képviselő - jegyzőkönyvi hitelesítő személyre,

b) Tájékoztatást ad a lejárt határidejű döntések végrehajtásának állásáról,

c) Tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

d) Ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

e)  napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát,

f)    a vita alapján megfogalmazza a kiegészített, módosított határozati javaslatokat olyképpen, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni,

g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatot,

h)   biztosítja a települési képviselő önkormányzati kérdésekben felvilágosítás kérési és az interpellációs jogának gyakorlását,

i)    berekeszti az ülést.

19. § (1)     A napirend tervezetét a polgármester ismerteti és indokolja, ha az eltér az előzetesen kiküldött, meghívóban szereplő napirendtől.

(2)     A Képviselő-testület a napirendről és a jegyzőkönyv-hitelesítők személyéről vita nélkül határoz. 

20. § (1)     A polgármester a tájékoztató kivételével minden előterjesztés és határozati javaslat felett vitát nyit. Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti.

(2) A Képviselő-testület tagjai a vitát megelőzően minden esetben a jelentkezés sorrendjében kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz. A kérdésekre a napirend előadója válaszol.

(3)     Az adott napirenddel kapcsolatosan az esetleges szóbeli kiegészítés, a kérdések és a válaszok elhangzása után a polgármester felkérésére az előterjesztés véleményezésében részt vett bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét. 

21. § (1)     A bizottsági véleményeket követően kerül sor a véleményekre és a hozzászólásokra, melyeket a képviselők minden esetben a jelentkezés sorrendjében tehetnek meg.

(2)     A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3)     A Képviselő-testület esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt az ülésen megjelent állampolgárok hozzászólási jogáról, annak korlátozásáról.

(4)     Az előterjesztett javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(5)     A vita lezárását követően a polgármester a módosító javaslatokat egyénként bocsátja szavazásra. A polgármester először a módosító és kiegészítő javaslatokat, majd az eredeti határozati javaslatot, végül az egész határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

(6)     A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(7)     Az ülést vezető elnök ismerteti a szavazás módját és a döntéshez szükséges szavazati arányt. 

22. §           A testület - szavazati arányok rögzítésével - alakszerűen határozat nélkül dönt:

a) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról

b) informáló jelentés tudomásul vételéről

c) interpellációra adott válasz elfogadásáról

10. A szavazás módja

23. §  (1)    A szavazás nyílt, vagy titkos szavazással történik. A jogszabály által meghatározott esetekben név szerinti szavazást kell tartani.^[6]

(2)     A Képviselő-testület döntéseit, főszabályként nyílt szavazással hozza.

(3)     A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(4)  A módosító indítványokról a szavazás egyszerű szótöbbséggel történik, akkor is, ha az egész határozat-tervezet elfogadásához minősített többség szükséges.

(5)     A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

(6)     A titkos szavazás elrendeléséről, és a név szerinti szavazásról bármelyik képviselő javaslatára a testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel határoz.^[7]

(7)     A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság képviselő tagjai bonyolítják le.^[8]

(8)     A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét, mely döntést alakszerű határozatban is kell foglalni.

Ezt a jegyzőkönyvet a testületi ülésről készült jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

(9) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) öt millió forint, vagy az ettől nagyobb összegű hitel felvétele esetén,

b) a polgármester, vagy képviselő indítványára, ha a jelenlévő képviselők több mint fele azzal egyetért.

(10) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel, vagy "tartózkodás"-sal szavaznak. A név szerinti szavazást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni

11. Az önkormányzati rendeletalkotás

24. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester,

b) képviselő,

c) Képviselő-testület bizottsága,

d) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke,^[9]

e) a jegyző.

(2) Az önkormányzati rendeletalkotás szükségességéről az Ügyrendi Bizottság, valamint a rendelet tárgya szerint illetékes Pénzügyi Bizottság javaslata alapján dönthet a Képviselő-testület.

(3) A rendelet-tervezet elkészítése:

a)   A Képviselő-testület - a rendeletek előkészítéséhez - elveket, szempontokat állapíthat meg.

b)   A tervezet összeállításában részt vesz az illetékes bizottság, a Polgármesteri Hivatal érintett munkatársai, esetleg külső szakértő

c)   A településrendezési terv módosításnak alkalmával kötelező beszerezni a Tiszadobi Nyugdíjas Klub rendelet módosításra vonatkozó véleményét.

(4) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét legalább 15 napra a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közszemlére kell tenni, erre a lakosság figyelmét hangoshíradón fel kell hívni. A közszemlére tett rendelet tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek, javaslatot, észrevételt tehetnek, ezek tárgyában a Képviselő-testület dönt.

(5) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal kell ellátni a következők szerint:

     Tiszadob Nagyközség Önkormányzatának ../20..(év) (..hó.. nap) (kihirdetési időpontja) önkormányzati rendelete, valamint a rendelet szabályozási tárgyköre.^[10]

(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal főbejárata mellett elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történik.

(7) A kifüggesztés időpontja megegyezik a kihirdetés időpontjával.

(8) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét - az SZMSZ 3. számú függelékeként - naprakész állapotban vezetni.

25. § (1) A hatályos rendeletek utólagos hatásvizsgálatát évente el kell végezni. A hatásvizsgálat során a jegyző vizsgálja, hogy a rendeletalkotás a kívánt célt elérte-e, a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok a rendelet megalkotását követően a tervezett módon működnek-e, van-e a rendeletnek olyan kihatása, amely a rendelet megalkotásakor nem volt ismert és amelyre tekintettel szükséges annak módosítása.

(2) A hatásvizsgálat eredményéről a jegyző tájékoztatja a polgármestert, aki a soron következő ülésen ad tájékoztatást a Képviselő-testület részére. 

12. Önkormányzati határozatok

26. §  (1)    A Képviselő-testület határozatait egyszerű, vagy minősített szótöbbséggel hozza.

(2)     Ha a 27. § (1) bekezdés szerinti "igen" szavazatok száma alapján nincs többségi „igen” szavazat, a határozat-tervezet „az elfogadásához szükséges szavazattöbbséget nem kapta meg” jelöléssel kerül jegyzőkönyvezésre.

(3)     A Képviselő-testület normatív határozatának kihirdetése a Polgármesteri Hivatal főbejárata mellett elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történik.

(4) A testület számozott határozat nélkül hoz döntést

a) az ülés napirendi pontjáról,

b) a polgármesteri jelentés elfogadásáról,

c) a tájékoztatóról,

d) ügyrendi javaslatokról történő döntésekről,

e) képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz elfogadásáról,

mely határozatokat a jegyzőkönyvben a szavazati arány feltüntetésével kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. 

27. § (1)  A képviselő-testületi határozatokat külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatosan arab számmal és ezen felül megkülönböztető jelzéssel kell ellátni. A megkülönböztető jelzés a testületi ülés időpontja. Például: Tiszadob Nagyközség Önkormányzatának .../20..(év) (……) (hó, nap) határozata.

(2)  A Képviselő-testület határozatait, a jegyzőkönyv elkészítést követő 10 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(3)  A testületi határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

      A nyilvántartásban rögzíteni kell a rendelet, illetve határozat

a) sorszámát és tárgyát,

b) a végrehajtásra vonatkozó intézkedéseket,

c) a végrehajtás határidejét és felelősét.

13. A Képviselő-testület jegyzőkönyve

28. § (1)     A Képviselő-testület nyílt üléséről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

Ebből:

a)   az eredeti példányt a jegyző kezeli,

b)   egy példányt az ülést követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetőjének,

c)   egy példányt Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Könyvtára részére kell megküldeni, kivéve a zárt ülés jegyzőkönyvét.

(2) A Képviselő-testület zárt üléséről 2 példányban, külön jegyzőkönyv készül. Ebből:

a)   az eredeti példányt a jegyző kezeli,

b)   egy példányt az ülést követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(3) A Képviselő-testület üléséről készült valamennyi jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az előterjesztéseket, rendelet- valamint határozat-tervezeteket. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az ülés jellegét, (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, nyilvános, vagy zárt) helyét, idejét,

b) a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát (jelezte-e a távollétet vagy sem) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,

c) napirendenként az előadók-, a felszólalók nevét, a kérdések és a hozzászólások lényegét,

d) a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntés szövegét,

e) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat

f) a polgármester esetleges intézkedéseit.

(5) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármesteren, a jegyzőn kívül, két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(6) A jegyző a jegyzőkönyv helyben maradó – irattári – példányát évente január 31-ig bekötteti.

14. A helyi népszavazás, népi kezdeményezés

29. §     A Képviselő-testület külön önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés Ötv-ben meghatározottakban túlmenően feltételeit és az eljárási rendet. 

15. Lakossági fórumok, közmeghallgatás

30. §    A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy közmeghallgatást tart.

Fontosabb szabályai:

a)   a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökből a lakosságot az ülés előtt legalább 10 nappal a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett meghívóval, és hangoshíradón keresztül kell tájékoztatni,

b)   a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

V. A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

1. A polgármester

31. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester feladatkörében eljárva

a)   segíti a képviselők munkáját,

b)   képviseli az Önkormányzatot,

c)   szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

d)   Biztosítja a demokratikus helyi hatalom gyakorlását, a közakarat érvényesülését,

e)   együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság összeszerveződő közösségeivel.

f)    törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben - honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben részt vesz a helyi feladatok végrehajtásában.

(3) A polgármester minden hét szerdai és pénteki napjain 8.00 órától 12.00 óráig tartja fogadónapját, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.^[11]

(4) A polgármester külön felhatalmazás alapján gyakorolja a tulajdonosi jogokat az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság felett.

2. Az alpolgármester

32. § (1) A Képviselő-testület egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Az alpolgármester feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek. A polgármester által adott iránymutatásnak megfelelően részt vesz:

a)   A Képviselő-testület ülésére kerülő egyes előterjesztések kidolgozásában

b)   A gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,

c)   A bizottságok és a képviselők munkájának segítésében.

3. A jegyző

33. § (1) A jegyző

a)   Előkészíti a képviselőtestületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b)   Ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c)   Rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a Képviselő-testületet és a bizottságokat az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(2) A jegyző egyéb feladatai:

a)   Szervezi a Polgármesteri Hivatal jogi felvilágosító munkáját,

b)   Ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat, gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzésben való részvételéről.

(3) A jegyző minden hét hétfői napján 8.00 órától – 12.00 óráig tartja fogadónapját, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

VI. A POLGÁRMESTERI HIVATAL

34. § (1) A Képviselő-testület önálló hivatalt tart fenn.

(2) A Polgármesteri Hivatal jogi személy.

(3) A Polgármesteri Hivatal előirányzatai felett a rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(4) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal ügyrendjét külön határozatban fogadja el.

(5) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét a 3. számú melléklet tartalmazza. 

VII. BIZOTTSÁGOK

1. A Képviselő-testület bizottságai

35. § (1) A Képviselő-testület előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a Képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervekként működő bizottságokat hoz létre az alábbiak szerint:

a) Pénzügyi Bizottság:                                            5 fő

(3 fő képviselő-testületi tag, 2 fő nem képviselő-testületi tag)

b) Ügyrendi Bizottság:                                           3 fő

(2 fő képviselő-testületi tag, 1 fő nem képviselő-testületi tag)

(2) A bizottsági tagok névjegyzékét a Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg. A bizottság elnökeinek, tagjainak névjegyzékét az SZMSZ 2. sz. függeléke tartalmazza.

(3) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. sz. melléklete rögzíti.

(4) A Képviselő-testület esetenként határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá mely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.

(5) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(6) Az ideiglenes bizottság feladatát, létszámát a megalakítással egyidejűleg határozza meg.

(7) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

2. A bizottsági működés főbb szabályai

36. § (1) A bizottságok működésük részletes belső szabályait maguk állapítják meg. A zárt ülés tartására, a titkos szavazásra, a határozatképességre, a határozathozatalra, a nyílt ülésre, a nyílt szavazásra, illetve a döntés hozatalból való kizárásra vonatkozó szabályok a bizottságokra is értelemszerűen irányadók.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze, akadályoztatása esetén az általa kijelölt képviselők közül megválasztott bizottsági tag.

(3) A bizottságot össze kell hívni a Képviselő-testület döntése alapján, a polgármester indítványára, a Pénzügyi Bizottságot kettő, az Ügyrendi Bizottságot egy tagjának indítványára.

(4) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(5) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a megjelent bizottsági tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket és a döntéssel kapcsolatos ellenvéleményt is. A jegyzőkönyvhöz mellékelni szükséges a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket, a jelenléti ívet.

(6) Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke (akadályoztatása esetén megbízott tagja), és a jegyző írja alá.

(7) Két példányt meg kell küldeni a jegyzőnek, melyből egy példányt a jegyző - 15 napon belül - köteles a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetőjének megküldeni.

VIII. EGYÜTTMŰKÖDÉS A ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL 

37. §  (1)     Tiszadob Nagyközség Önkormányzata a nemzetiségi jogok biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében együttműködik a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2)     A Képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározza a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátandó támogatás összegét. 

(3)    A polgármester vagy alpolgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést folytatnak a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökével. Tájékoztatják egymást a hátrányos helyzetű embereket érintő programokról. 

(4)    A Polgármesteri Hivatal közreműködik a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásában. 

(5)    A Polgármesteri Hivatal gondoskodik a nemzetiségi önkormányzati ülésen készült jegyzőkönyvek elkészítéséről és továbbításáról a törvényességi ellenőrzésre jogosult szervhez)

IX. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA

1. A gazdasági program

38. §           A polgármester programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely – a testület megbízatásának időtartamára – a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a Képviselő-testülettől. 

2. A költségvetés

39. § (1)     A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2)     A költségvetési rendeletet a Képviselő-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el.

(3)     Az első tárgyalási forduló, koncepció főbb elemei:

a)      Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele

b)      Önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés (bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása, igények és célkitűzések egyeztetése, szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása)

(4) A második tárgyalási forduló: költségvetési rendelet-tervezete. A költségvetés tervezete tartalmazza:

a)      bevételi forrásokat, legalább az Ötv 81-84.§-iban meghatározott részletezettséggel

b)      működési, fenntartási előirányzatokat (önálló és részben önálló gazdálkodó költségvetési szervként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve:

ba) személyi jellegű kiadásokat,

bb) munkaadót terhelő járulékokat

bc) dologi jellegű kiadásokat

bd) ellátottak pénzbeli juttatásait

be) speciális célú támogatásokat

bd) felújítási előirányzatokat célonként

be) felhalmozási kiadásokat feladatonként

bf) fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben

bg) Polgármesteri Hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben

bh) Általános és céltartalékot

bi) Éves létszámkeretet önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként

bj) Több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban

bk) A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatását mérlegszerűen egymástól elkülönítetten

bl)^[12]

(5) A költségvetési rendelet-tervezetét a Pénzügyi Bizottság kötelezően megtárgyalja és véleményezi.

(6) A zárszámadási rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére /3/-/4/ bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

3. Az Önkormányzat vagyona

40. § (1)     Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.

(2)     Az önkormányzati tulajdoni részesedésű gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogok vonatkozásában a Képviselő-testületet a polgármester képviseli. 

4. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

41. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben

               különösen:

a)      A Pénzügyminisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a negyedéves mérleg jelentést, s mindezeket megküldi a  MÁK részére.

b)      Beszedi az Önkormányzat saját bevételeit.

c)      "Leigényli" a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat, normatív hozzájárulásokat, központosított előirányzatokat, normatív kötött felhasználású támogatásokat.

d)      Gondoskodik az Önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról.

e)      Biztosítja az Önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét.

f)       Biztosítja az Önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.

g)      Elkészíti az Önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

h)      Az Önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az Önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetve teljesítéséről.

(2) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból - a házipénztárban meghatározott szabályok szerint - teljesítik. 

5. A gazdálkodás ellenőrzése

42. §    Az önkormányzati fenntartású intézmények pénzügyi ellenőrzésére - a Képviselő-testület által elfogadott ütemezés szerint - kerül sor. Az ellenőrzés eredményének ismertetése a Képviselő-testület előtt évente egyszer történik, a következő évi ellenőrzési ütemterv jóváhagyásakor.

6. Felterjesztési jog

43. §     A Képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlásáról előzetesen kéri a tárgy szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

X. VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

44. § (1) Ez a rendelet 2011. március 25-én lép hatályba, rendelkezéseit 2011. április 1. napjától kell alkalmazni.

(2) Jelen rendeletet más jogszabályban SZMSZ rövidített megnevezéssel lehet hivatkozni.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2007. (IV. 19.) ökt. rendelete, valamint az ezt módosító 15/2009. (XII. 18.) Ökt. rendelet, a 8/2010. (IV 23.) Ökt. rendelet, valamint a 10/2010. (X. 15.) önkormányzati rendelet.

(4) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei a következők:

a) 1. számú melléklet:       Tiszadob Nagyközség címere és zászlaja

b) 2. számú melléklet:       A Képviselő-testület által létrehozott bizottságok feladatai, és gyakorolt hatáskörök részletes jegyzéke, tanácsnok által felügyelt önkormányzati ügyek

c) 3. számú melléklet:       A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítése, munkarendje, ügyfélfogadási rendje

(5) A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei a következők:

a) 1. számú függelék:        Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai

b) 2. számú függelék:        Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete bizottságainak tagjai

c) 3. számú függelék:        Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete hatályos rendeleteinek jegyzéke

d) 4. számú függelék:        Tiszadob Nagyközség Önkormányzata alaptevékenységére vonatkozó törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó adatairól.^[13]

Tiszadob, 2011. március 24.

                     Bán György sk.                                               Áfra Miklós sk.

                      polgármester                                                        jegyző

A rendelet kihirdetve: 2011. március 25-én

                                                                                            Áfra Miklós sk.

                                                                                                    jegyző