Hajdúszovát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

Hajdúszovát községi Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011.(II.16.) önkormányzati rendelet 2. mellékletének 2/a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúszovát község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével

a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.§

(1) Az önkormányzat megnevezése: Hajdúszovát Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 4212. Hajdúszovát, Hősök- tere 1.
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete polgármesteri hivatalának elnevezése:  Hajdúszováti  Polgármesteri Hivatal

Székhelye: 4212 Hajdúszovát Hősök-tere 1.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.hajduszovat.hu
(5) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: postmaster@hszovatpolghiv.t-online.hu

(6) A községi önkormányzat hivatalos jelképei a község címere, zászlója és pecsétje. A község címerének, zászlójának és pecsétjének leírását, valamint azok használatának rendjét a rendelet 3. számú függelék tartalmazza.

(7) Az önkormányzat havonta megjelenő lapjának címe: „HAJDÚSZOVÁT”.
(8) Az önkormányzat által alapított díjakat és elismeréseket, azok adományozásának szabályait külön rendeletben szabályozza.
(9) Az önkormányzat testvértelepülése: Magyarszovát (Románia).

2. Az önkormányzat feladat és hatáskörei

2.§

(1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

a) non profit szervezetek támogatása,
b) hivatalos lap kiadása,
c) testvértelepülési kapcsolatok ápolása.

(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Mötv. 42 §-ában felsoroltakon túl:

a) Megállapodás belföldi önkormányzattal és egyéb szervezettel, illetve annak felmondása,
b) Gazdasági társaságba való belépés, kilépés, gazdasági társaság alapítása, megszüntetése,
c) A fejlesztési célokat szolgáló hitelfelvétel értékhatárra tekintet nélkül.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit – a Mötv. 42.§-ában foglaltak kivételével - jelen rendeletben és más önkormányzati rendeletben a polgármesterre, az állandó bizottságokra, jegyzőre, társulására átruházhatja.

(4) A polgármester átruházott hatásköreit a rendelet 1. melléklete, az önkormányzati rendeletek, valamint a képviselő-testület határozatai tartalmazzák.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen.

3. A képviselő-testület tagjai és szervei

3.§

(1) Hajdúszovát Község Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai a polgármester és 6 önkormányzati képviselő. A képviselő-testület névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(2) A települési képviselő a községi önkormányzat és választói iránt érzett felelősséggel vesz részt az önkormányzati feladatok megvalósításában, hatáskörök gyakorlásában.

(3) A települési képviselő az Ötv.-ben biztosított jogok gyakorlásával, kötelezettségek teljesítésével végzi tevékenységét.

(4) A települési képviselő a hivatal dolgozóitól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást és ügyviteli segítséget a jegyző által kijelölt köztisztviselő közreműködésével.

(5) A képviselő részt vesz a testületi üléseken, akadályoztatását a lehetőségekhez képest a polgármesternek előre jelzi.

(6) Tiszteletdíjukat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

4.§

(1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki tisztségét főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület az Ötv. 34. § (1) bekezdése alapján a saját tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester feladat-és hatáskörére a polgármester intézkedése az irányadó.

(3) A polgármester a törvényben előírt feladatain túl:

a) gondoskodik az önkormányzat és szervei hatékony működéséről, segíti a képviselő -testületi tagok munkáját,

b) szervezi a községfejlesztést, a közszolgáltatások ellátását,
c) együttműködik a társadalmi szervekkel,
d) a hét egy napján ügyfél fogadást tart,
e) ellátja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket,
f) amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, vagy két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan döntést igénylő esetben – ide nem értve a testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyeket – a polgármester az elfogadott költségvetés megtarthatósága mellett az alábbi ügyekben dönthet:

fa) bármely vagyongazdálkodási ügyben, amelyben az Önkormányzat károsodástól való megóvása és vagyona védelme érdekében az azonnali döntés elkerülhetetlenül szükséges;

fb) bármely olyan ügyben, amely nem jár költségvetési forrás igénybevételével és nem eredményezi az önkormányzati vagyon csökkenését.

A polgármester köteles a döntésről a képviselő testületet a következő ülésen tájékoztatni

5.§

(1) A képviselő-testület bizottságai az önkormányzat döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrző, a képviselő-testület által átruházott hatáskör esetén ügydöntő szervei. Egymással mellérendeltségei viszonyban állnak.
(2) A bizottságot az elnöke képviseli.
(3) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(4) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hoz létre. Az ideiglenes bizottság feladatkörét létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg.
(5) Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséről szóló jelentés képviselő-testület általi elfogadásáig, illetve a képviselő-testület megszüntető határozatáig tart.
(6) Az ideiglenes bizottságokra érvényesek a bizottságokra vonatkozó szabályok.
(7) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében a következő 2 állandó bizottságot hozza létre és létszámukat a következők szerint állapítja meg:

a) Ügyrendi Bizottság: 5 fő
b) Pénzügyi Bizottság: 5 fő

(8) A bizottságok tagjainak nevét a 2. függelék tartalmazza.
(9) Az állandó bizottságok feladat- és hatásköreit a rendelet 2. melléklete, valamint más önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

6.§

A polgármester rendkívüli fontosságú döntés előkészítéseként összehívhatja a bizottsági elnökök egyeztető megbeszélését, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni a bizottsági ülésre vonatkozó szabályok szerint.

7.§

(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre.

(2) A polgármesteri hivatal feladatait alapító okirata, szervezetét és munkarendjét a hivatal szervezeti és működési szabályzata, és ügyrendje tartalmazza.

(3) A polgármesteri hivatal ellátja a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat. Ennek keretében a nemzetiségi önkormányzatok

a) kérésének megfelelően hivatali munkaidőben biztosítja a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, az ezzel járó költségek viselését,
b) testületi üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek elkészítése, sokszorosítása, közzététele stb),
c) képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző vagy megbízottja részvételét, jelzését, amennyiben törvénysértést észlel,
d) testületi üléseiről készült jegyzőkönyv megküldésében a közreműködést, az ülést követő 15 napon belül a megyei Kormányhivatalnak,
e) költségvetésével, gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a pénzügyi csoport közreműködésével biztosítja.

(4)

7/A.§

(1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra - az általa írásban megbízott hivatali köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

4. A képviselő-testület működése

8.§

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, átadja a polgármesternek és a képviselőknek a megbízóleveleket, kiveszi az esküt a képviselőktől, majd a polgármestertől.  A képviselő-testület előtt az alpolgármestertől a polgármester veszi ki az esküt.

(3) Az alakuló ülésen ezt követően más napirendek is tárgyalhatók (polgármesteri program ismertetése, a polgármester illetményének, az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása, SZMSZ módosítása, megbízás adása az SZMSZ felülvizsgálatára, bizottságok megválasztása, ….).

9.§

(1) A képviselő-testület rendes ülését az éves munkatervében elfogadottak szerint, de évenként legalább hat alkalommal tartja. Ezen túlmenően rendkívüli ülésre is sor kerülhet.

(2) A munkaterv-tervezetet a polgármester terjeszti elő, melyet a képviselő-testület tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el. Elkészítéséhez javaslatot kér a képviselőtestület tagjaitól, a bizottságoktól.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pont előterjesztőinek nevét,
c) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság megjelölését,
d) az előkészítésért felelős személy megnevezését.

(4) A képviselő-testület ülését össze kell hívni a Mötv. 44.§-ában foglaltak szerint.

5. A képviselő-testület ülésének összehívása

10.§

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg együttes akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A meghívót és a meghívó mellékleteként az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják.

(3) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton (telefon, telefax, e-mail útján) is összehívható. Különösen indokolt a képviselő-testület összehívása, ha a döntés más időpontban nem pótolható.

(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az intézményvezetőket, a napirend szerinti előadót, szakértőt, szükség szerint az érintetteket, a díszpolgárokat, valamint a választókerület országgyűlési képviselőjét.

(5) Amennyiben a települési képviselők egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, a kormányhivatal vezetője írásban, a napirend megjelölésével a testületi ülés összehívását kezdeményezi (rendkívüli ülés) a polgármester az ülés időpontját a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül a meghívó kiküldésével egyidejűleg kitűzi. A rendkívüli ülésen a képviselők a kezdeményezők által megjelölt napirendeket és a korábban határozatképtelenség miatt elmaradt ülés napirendi pontjait tárgyalja.

(6) Az ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egy időben a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével a község lakosságát tájékoztatni kell.

(7) A nemzetiség Önkormányzatok elnökeit tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és bizottságai ülésén. Zárt ülésen kizárólag a Mötv. 46.§ (3) bekezdésében meghatározott ügy tárgyalásakor vehet részt.

6. Előterjesztések

11.§

(1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, önkormányzati intézmény tevékenységéről,
b) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásul vételt igényelnek,
c) önálló döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul.

(2) Előterjesztést nyújthat be:

a) polgármester, alpolgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) bármelyik képviselő,
d) jegyző.

(3) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről a napirend tárgyalása előtt tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) Előterjesztést elsősorban írásban kell elkészíteni, de szóban is lehet tenni. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a testületi ülésen kiosztott írásos előterjesztést, a jegyző törvényességi észrevételét.

(5) Az előterjesztés két részből áll.

a) az első résznek tartalmaznia kell:

aa) a tárgy pontos meghatározását,

ab) előzmény esetén annak rövid ismertetését, a témában hozott korábbi testületi döntéseket, a végrehajtás eredményét,

ac) a meghozandó döntések indokait,

ad) jogszabályi kereteket.

b) a második rész a döntési javaslat:

ba) melyet egyértelműen, közérthetően kell megfogalmazni,

bb) az eltérő tartalmú javaslatokat (alternatívákat) külön-külön kell megfogalmazni,

bc) határozat esetén tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(6) Az írásbeli előterjesztés terjedelme nem haladhatja meg a 10 oldalt. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 10 perc, ezt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel meghosszabbíthatja.

(7) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 10 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét és gondoskodik valamennyi testületi anyag képviselők részére történő átadásáról.

7. Sürgősségi indítvány

12.§

(1) A meghívóban nem szereplő, halaszthatatlan döntést igénylő javaslat soron kívüli megvitatása érdekében a polgármester, a bizottság, a bizottság elnöke, a képviselők egynegyede, valamint a jegyző írásbeli sürgősségi indítványt terjeszthet elő.

(2) Az indítvány írásban, a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülés napján 8 óráig nyújtható be a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a testület vita nélkül dönt.  A sürgősség elfogadása esetén az indítványt a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja meg.

8. Az ülések rendje

13.§

(1) A képviselő-testület ülése - törvényben meghatározott eseteket kivéve - nyilvános, amelyről hang- és képfelvétel készíthető.

(2) A nyilvános ülésen hallgatóság lehet jelen. Hozzászólásra a hallgatóság nem jogosult, azonban az érdekelt személy kérelmére hozzászólási lehetőséget biztosíthat a képviselő-testület.

(3) A hozzászólási lehetőség megadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(4) A ülésen tanácskozási joggal vesznek részt:

a) a választókerület országgyűlési képviselője,

b) a jegyző,

c) a község díszpolgárai,

d) napirend tárgya szerint érdekelt szervek és szervezetek vezetői,

e) napirend tárgyalása szerint illetékes bizottság nem képviselő tagjai

f) az önkormányzat intézményeinek vezetői.

(5) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a polgármester:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, ismétli az általa korábban elmondottakat, illetve tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti a terem elhagyására.

(6) A polgármester a tanácskozás alatt szükség esetén szünetet rendelhet el.

9. Az ülés menete, tanácskozás

14.§

(1) A polgármester

a) megnyitja, majd a tanácskozás végén berekeszti az ülést,
b) megállapítja, és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,
c) határozatképesség esetén előterjeszti a napirendi javaslatokat.

(2) Munkatervben nem szereplő kérdés napirendre tűzését indítványozhatja:

a) a polgármester,
b) az önkormányzat bizottsága,
c) a képviselő,
d) a jegyző.

(3) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről, a megtett intézkedésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(5) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatást a képviselő­testület vita nélkül tudomásul veszi.

(6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.

(7) A napirend előtti tájékoztatásokat követően a polgármester előterjeszti – szükség esetén – a sürgősségi indítványt.

(8) A napirendi pontok érdemi tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítést tehet az előterjesztő, a polgármester, és a bizottság elnöke, az elnök akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja (bizottsági vélemény, javaslat ismertetése). A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(9) A kiegészítésre jogosulthoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.

(10) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön vitát nyit.

(11) A vita során a polgármester a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót, kivéve:

a) az ügyrendi kérdésekben jelentkezőket, továbbá
b) azt az esetet, amikor a képviselő a vita során őt ért - megítélése szerint - méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve
c) aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni.

E kivételek tekintetésben a polgármester soron kívüliséget biztosít a hozzászólásra, amelynek időtartama maximum 5 perc lehet.

(12) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek. A kérdésfeltevés időtartama maximum 3 perc, a válaszadás időtartama maximum 5 perc lehet.

(13) A polgármester indítványozhatja a tárgyalt napirend keretében a hozzászólások időtartamának korlátozását.

(14) A vitában elhangzott javaslatokat a polgármester egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról döntsön a testület. A módosító, kiegészítő javaslatok szavaztatásának sorrendjét azok elhangzásának sorrendje határozza meg.

(15) A vita lezárása után képviselő-testület dönt, rendeletet alkot, határozatot hoz, a polgármester a döntést megállapítja, ismerteti.

(16) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülést berekeszti, azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő illetve a 10.§. (5) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére.

10. Döntéshozatal

15.§

(1) A képviselő-testület a határozatait, a Mötv-ben és e rendeletben meghatározottak (a minősített többséget igénylő döntések) kivételével, egyszerű többséggel hozza.  Ha nincs meg a szótöbbség a képviselő-testület a javaslatot elutasította, amit szintén határozatba kell foglalni.

(2) Minősített többséggel dönt a Mötv-ben meghatározottakon túl:

a) a képviselő-testület hatáskörének átruházásáról,
b) az SZMSZ 2.§ (2) bekezdésében felsorolt ügyek eldöntéséhez,
c) díszpolgári cím és kitüntető díjak adományozásáról,
d) sürgősségi indítvány elfogadásáról,
e) amit az önkormányzat rendeletében minősített többségű elfogadáshoz köt.

(3) A képviselők a szavazás során „igen” „nem” vagy „tartózkodás” szavazattal gyakorolják döntési jogkörüket.

(4) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(5) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt a képviselők egynegyede kéri. Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa betűrendben a névsort, a képviselő „igen”, „nem”, vagy „tartózkodtam” szavazatát hangos szóval is kimondja.

(6) A Mötv. 46.§ (2) bekezdésben felsorolt esetekben a képviselő-testület bármely képviselő indítványára nyílt szavazással egyszerű többséggel határozza el, hogy titkos vagy nyílt szavazással dönt.

(7) A titkos szavazás szavazófülkében, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) szavazás helyét, napját
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c) a  szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.

(8) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság képviselő tagjai bonyolítják le.

(9) Érvénytelen annak a képviselőnek a szavazata, aki a Mötv. 49.§ (1) bekezdésében foglalt, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

(10) A képviselői személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntést a mulasztás tudomására jutását követő ülésen felülvizsgálja, az ügyet újra tárgyalja, egyidejűleg a késedelemmel okozott kár megtérítését kérheti a mulasztó képviselőtől.

(11) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, törve az évszámmal, zárójelben az elfogadás hónapja és napja, valamint „Kvt. határozat” megjelöléssel kell ellátni.

(12) A testületi határozatokról a jegyző határidős nyilvántartást vezet.

(13) A határozatokat, a végrehajtási határidőt megelőzően megfelelő határidőben, de legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

16.§

(1)  A kötelező önkormányzati rendeletalkotáson kívüli szabályozás szükségességéről kezdeményezés alapján dönt a képviselő-testület.

(2)  Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) képviselő-testület tisztségviselői,
b) tárgy szerint illetékes bizottság,
c) bármely képviselő,
d) jegyző.

(3)  A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti.

(4)  A rendelettervezet szakmai előkészítését a jegyző végzi, de a képviselő-testület az előkészítésbe való részvétellel megbízhatja valamely bizottságát, illetve szakértőt is felkérhet.

(5) A rendelet-tervezet a tárgy szerint illetékes bizottság(ok) által történt megvitatás után       terjeszthető a képviselő-testület elé.

(6) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet elhalasztását vagy két fordulós tárgyalását is.

(7)  Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet megjelölését, tárgyát, megalkotásának, kihirdetésének és hatályba lépésének időpontját.

(8) A rendelet kihirdetéséről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján történő elhelyezéssel a jegyző gondoskodik.

11. A döntések végrehajtása

17.§

(1) A jegyző gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület döntéseit az érintettek megismerjék.

(2) Az önkormányzati döntések eredményes végrehajtásáért a polgármester, a jegyző és a határozatban végrehajtásért megjelölt személy a felelős.

12. Interpelláció

18.§

(1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni.

(2) Az interpellációt elsősorban írásban, az ülés megkezdését megelőzően, a napirend elfogadásáig, vagy szóban lehet előterjeszteni.

(3) Csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia az interpelláltnak, ha az ülést megelőzően legalább 3. napig az interpellációt benyújtották.

(4) Más esetben 15 napon belül, írásban kell választ adni és azt a soron következő ülésen a képviselő-testülettel ismertetni kell.

(5) A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a testület vita nélkül dönt egyszerű többséggel, nyílt szavazással.

(6) A képviselő-testület az interpellációra adott válasz elutasítása esetén részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.  Az interpelláló képviselő e vizsgálatban részt vehet.

(7) A vizsgálatot az arra hatáskörrel rendelkező bizottság hatáskörébe kell utalni, ha ilyen nincs, eseti bizottságot kell alakítani.

(8) A bizottság megállapításait a következő munkaterv szerinti testületi ülésen ismertetni kell.

13. Felvilágosítás kérés

19.§

Felvilágosítás kérés a polgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a bizottság elnökéhez intézett minden olyan – önkormányzati hatáskörbe tartozó, intézményi szervezetre, működésre vonatkozó – tudakozódás, amely valamely tény, adat megismerésére irányul, és nem kapcsolódik valamely napirendi pont témájához.

14. Felvetés

20.§

(1) A felvetés a polgármester, a képviselő által olyan közérdekű témák jelzése, amelyekben a képviselő-testület állást foglalhat, illetve az intézkedésre jogosulthoz továbbíthat, annak intézkedését kezdeményezheti.

(2) Amennyiben a képviselő-testület állást kíván foglalni, illetve a felvetést az intézkedésre jogosulthoz továbbítani kívánja, vagy annak intézkedését kívánja kezdeményezni, erről vita nélkül határoz.

15. A képviselő-testület dokumentumai

21.§

(1) A képviselő-testületi ülésről szószerinti hangfelvétel készül. Kizárólag a képviselő-testület nyilvános üléséről készülhet képfelvétel.
(2) A szószerinti hangfelvételről a tanácskozást követő 15. napig írásos jegyzőkönyv készül, mely a tanácskozás lényegét tartalmazza.
(3) Bármely képviselő kérésére hozzászólását szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.
(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) napirendekhez írásban benyújtott kiegészítések,
b) azok a dokumentumok, amelyekre a hozott döntések vonatkoznak,
c) név szerinti szavazás esetén a szavazatokat tartalmazó névsor,
d) jelenléti ív.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a jegyző kezeli, évente bekötteti. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv egy példányát a lakosság tájékoztatása érdekében a községi könyvtárban elhelyezi.
(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet elkülönítve kell kezelni.
(7) A titkos szavazások jegyzőkönyvét és szavazólapjait a lebonyolító bizottság lezárt, a záráson általuk aláírt borítékban helyezi el. A következő ülés befejezéséig, de legalább 30 napig a dokumentumokat a jegyző megőrzi.
(8) A nyilvános és zárt ülésekről készült jegyzőkönyvekbe történő betekintés lehetőségének biztosításáért a vonatkozó jogszabályi keretek között a jegyző felelős.

16. A bizottságok működésének szabályai

22.§

(1) A bizottságok működésük részletes szabályait ügyrendjükben állapíthatják meg, ennek hiányában e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni. 
(2) A bizottságok a képviselő-testület munkatervével összhangban álló éves munkatervet készíthetnek.
(3) A bizottságok a munkatervben meghatározott időpontokban, valamint szükség szerint tartanak ülést.
(4) Az ülést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(5) A bizottság ülését úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal az érdekeltek kézhez kapják. Indokolt esetben a bizottság telefonon is összehívható.
(6) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani.
(7) Szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. Az együttes bizottsági üléseket a jelenlévő elnökök közül megválasztott elnök vezeti. Az együttes bizottsági ülésen a résztvevő bizottságok külön döntenek.
(8) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket is igénybe vehet.
(9) A bizottsági elnökének feladatai a fentieken túlmenően:

a) gondoskodik a bizottság működésére vonatkozó szabályok hatályosulásáról;
b) kapcsolatot tart és koordinál a bizottsági ülések szervezésében, szükség esetén együttes ülés tartását kezdeményezi;
c) kapcsolatot tart a polgármesterrel és a jegyzővel.

(10) A bizottság feladat-és hatáskörébe tartozó kérdésekben a képviselő-testület határozatképességére és határozathozatalára vonatkozó szabályok szerint jár el.
(11) A bizottság a képviselő-testület feladat-és hatáskörébe tartozó képviselő-testületi döntés előkészítésére javaslattételt, véleményt fogalmaz meg. A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során döntést hoz. Döntéseit határozatba foglalja.
(12) A bizottsági határozat jelölése: a határozat sorszáma/évszám (hónap, nap), a bizottság megnevezése.
(13) A bizottság elnökét és tagjait a bizottsági döntések intézkedésükben kötik. A bizottság ülésein megfogalmazott kisebbségi véleményt azonban a képviselő-testületi ülésen is képviselni lehet.
(14) A bizottságok döntéseiről a hivatal nyilvántartást vezet.
(15) A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik.
(16) A képviselő-testület bizottságai működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.
(17) A bizottságok üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke és egy tagja[1] ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlévők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.
(18) A jegyzőkönyv mellékletei: az előterjesztések, a napirendhez írásban benyújtott kiegészítések, olyan nagy terjedelmű dokumentumok, amelyekre a hozott döntések vonatkoznak, név szerinti szavazás esetén a szavazatokat tartalmazó névsor, jelenléti ív.

(19) A jegyző megküldi a jegyzőkönyvet az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó hatóság vezetőjének és gondoskodik a bizottsági iratanyag szabályszerű kezeléséről.

17. Lakossági fórumok

23.§

(1) A képviselő-testület ülésének keretében évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A képviselőtestület évente egy alkalommal a gazdasági évet követően falugyűlést tarthat.
(2) A közmeghallgatás és a falugyűlés időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester az üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő.
(3) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a lakosságot tájékoztatni kell hirdetmények elhelyezésével a település több pontján és az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján, úgy, hogy arról legalább 5 nappal az ülés előtt tudomást szerezhessen.
(4) A polgármester adja meg a szót a kérdések, javaslatok elmondására, valamint a válaszadásra. A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

18. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

24.§

(1) A helyi népszavazás, népi kezdeményezés szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

19. Összeférhetetlenség

25.§

(1)  Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az összeférhetetlenségi ügyeket vizsgáló Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni.

(2)  A bizottság elnöke köteles a bejelentés vizsgálatának eredményéről szóló előterjesztést a legközelebbi testületi ülésre benyújtani.

20. Az önkormányzat kapcsolat rendszere

26.§

(1) Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködik a nem önkormányzati szervekkel.
(2) Az együttműködési megállapodásokat az önkormányzat nevében, képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult megkötni.
(3) A polgármester az együttműködési megállapodásokról, szerződésekről és azok megvalósulásáról a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja

26/A.§

(1) Az Önkormányzat együttműködik – a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében – a közvetlenül választott a Hajdúszováti Roma Nemzetiségi Önkormányzattal és a Hajdúszováti Román Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) Hajdúszovát Község Önkormányzata a Hajdúszováti Roma Nemzetiségi Önkormányzattal és a Hajdúszováti Román Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodás, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglaltak alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Ennek keretében ingyenesen biztosítja

a) a Hajdúszováti Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a Hajdúszovát Hősök-tere 14. szám alatti épületében lévő irodahelyiség használatát, a Hajdúszováti Román Nemzetiségi Önkormányzat részére a Hajdúszovát Hősök-tere 1. szám alatti épületében lévő kistanácsterem használatát, viseli a helyiségek rezsiköltségeit, havonta tizenhat órában, ezen kívül igény szerint a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához.

b) évente egy alkalommal a Szováti Napok keretében a nemzetiségek hagyományőrző rendezvényének megtartását a Művelődési Házban az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint.

21. Az önkormányzat  gazdasági alapjai

27.§

(1) A képviselő-testület a megalakulását követő hat hónapon belül, a választási ciklus időtartamára gazdasági programot készít, a polgármester előterjesztése alapján.
(2) A program teljesítését a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a ciklus végén értékeli, éves munkatervében időközi jelentést is kérhet.
(3) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. A képviselő-testület éves költségvetését, annak évközi módosításait, valamint a költségvetési zárszámadást rendelettel állapítja meg, melyet előzetesen a Pénzügyi Bizottság véleményez.
(4) Az önkormányzati gazdálkodás biztonságát szolgáló önkormányzati vagyonról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló előírásokat külön rendelet tartalmazza.

22. Záró rendelkezések

28.§

(1) Ez a rendelet 2011. március 1-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Hajdúszovát Község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2007. (V.1.) Ör.sz rendelete, valamint az azt módosító 21/2007.(XII.3.) Ör.sz. rendelet.