Hercegszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési rendjéről a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.  §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hercegszántó Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 6525 Hercegszántó, Dózsa György utca 8.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

2. §

A képviselő-testület önként vállalt feladatról az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – dönt.

3. §

(1) A képviselő-testület létszáma hét fő, tagja a polgármester és a megválasztott hat települési képviselő.

(2) A képviselő-testület működése során a "Hercegszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete" feliratú, a Magyar Köztársaság címerével ellátott bélyegzőt használja.

(3) A képviselő-testületnek a polgármesterre átruházott hatásköreit e rendelet melléklete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik és nem ruházható át a munkabérhitel kivételével a kétmillió forint értékhatárt meghaladó hitel felvétele.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. Az alakuló ülés

4. §

Az alakuló ülés napirendje:

a) a helyi választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, a megbízólevelek átadása;

b) a polgármester és a képviselők eskütétele, az eskü szövegének aláírása;

c) a polgármester bemutatkozása, programismertetés;

d) a polgármester illetményének (tiszteletdíjának) megállapítása;

e) szavazat számláló bizottság választása;

f) alpolgármester választás titkos szavazással, az alpolgármester eskütétele;

g) az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása;

h) megbízás adása a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatára;

i) egyebek (szükség szerint napirendre tűzhetők más kérdések is).

2. A képviselő-testület ülésének összehívása

5. §

(1) Ha jogszabály valamely szerv indítványozására az ülés összehívását kötelezővé teszi és más időpontot nem állapít meg, a testület ülését a kezdeményezés benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a pénzügyi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) Az ülés összehívására, az ülés időpontját megelőzően legalább öt nappal, írásbeli meghívót kell kiküldeni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(4) A képviselő-testület ülésének helyét, kezdési időpontját és napirendjét a meghívónak a képviselő-testület hivatala hirdetőtábláján történő kifüggesztésével (a továbbiakban: helyben szokásos módon), a kézbesítéssel egy időben nyilvánosságra kell hozni.

(5) Az ülés összehívására vonatkozó szabályoktól eltérni csak rendkívül indokolt esetben, halasztást nem tűrő ügy tárgyalása miatt lehet.

(6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt, a települési kisebbségi önkormányzat elnökét (kisebbségi szószólót), azt a napirend által érintett személyt, vagy szerv képviselőjét, akinek meghívását törvény kötelezően előírja, a tevékenységi körükben érintett önszerveződő közösségek képviselőit.

(7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívhatók mindazok a személyek, akiknek a jelenlétét a napirend tárgyalásánál a polgármester, illetve az előterjesztő szükségesnek tartja.

3. Előterjesztések

6. §

(1) A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésekben előterjesztés benyújtására jogosult a képviselő, a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete és a jegyző.

(2) A képviselő-testület ülésére előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásba kell foglalni, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Az előterjesztéseket – kivéve a zárt ülésen tárgyalandó ügyeket – legkésőbb a meghívó kézbesítésével egy időben, az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Kizárólag írásban terjeszthetők elő

a) a képviselő-testület át nem ruházható, kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek;

b) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletek;

c) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló;

d) a polgármester jutalmazására tett javaslat.

(4) Az írásos előterjesztés tartalmi és formai követelményei:

a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, ott milyen döntés született), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s indokolják a döntést.

b) A második rész tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

(5) Az előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az egyeztetésekért a napirend előadója a felelős.

(6) Ha jogszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) bármely ügyben egyeztetési kötelezettséget ír elő, az előterjesztéshez csatolni kell a megjelölt személy, szerv vagy bizottság írásba foglalt véleményét vagy egyetértését.

4. A képviselő-testület tanácskozási rendje

7. §

(1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el.

(2) A polgármester az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után terjeszti elő a napirendi tervezetet.

(3) Valamely kérdés napirendre tűzését a meghívó kézbesítésére vonatkozó időpontra is figyelemmel írásban vagy szóban kezdeményezheti a polgármesternél a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete, illetve elnöke, a jegyző.

(4) A meghívók kiküldése és az ülés napja között esetlegesen felmerülő, halaszthatatlan tárgyalást és döntést igénylő ügyek sürgősségi indítványként – a sürgősség tényének rövid indoklásával – az előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint, az ülést megelőző nap 15:00 óráig a polgármesternél benyújthatók. Az ilyen indítványokat a polgármester köteles bejelenteni a képviselő-testületnek, javaslatot kell tennie azok napirendre tűzésére vagy napirendre tűzésük megtagadására.

(5) A napirendre tűzésről a képviselő-testület – szükség esetén az előterjesztő meghallgatása után – vita nélkül határoz.

(6) A képviselő-testület, a polgármester előterjesztése alapján, vita nélkül dönt a napirendről, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről adott tájékoztató elfogadásáról, negyedévente a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztató elfogadásáról.

(7) A polgármester, az elfogadott napirendeknek megfelelően, az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.

(8) A napirendi pont megvitatása előtt az előadó az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előadónak a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(9) A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét. A polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület meghatározhatja a hozzászólások időtartamát, e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(10) Valamely napirend tárgyalása során a polgármester, bármely képviselő javaslatára vagy saját jogkörében szünetet rendelhet el.

(11) Ha az ülésen megjelent állampolgárok a tárgyalt napirendhez hozzá kívánnak szólni, a polgármester megadhatja, vagy megtagadhatja a hozzászólás jogát, illetve időtartamát korlátozhatja.

(12) A vita lezárására bármelyik képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(13) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. A válasz után a polgármester az elhangzottakat összefoglalja.

8. §

Azoknak a napirendeknek a tárgyalásán, amelyeken a helyi önkormányzatokról szóló törvény (a továbbiakban: Ötv.) alapján a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el, a zárt ülés megtartását a bármely képviselő, a polgármester vagy a jegyző indítványozhatja.

5. Az ülés rendjének fenntartása

9. §

(1) A képviselő-testület ülése rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) A polgármester az ülés rendjének biztosítása érdekében

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi a hozzászólásra meghatározott időtartamot, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,

b) rendre utasítja azt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,

c) a rendre utasított felszólalótól megvonja a szót,

d) rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító – nem képviselő – jelenlévőket,

e) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakítja.

6. Döntéshozatal

10. §

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat egyenként teszi fel szavazásra. A szavazás előtt az előterjesztő nyilatkozik arról, hogy támogatja-e a módosító, illetve kiegészítő javaslatokat. Ezután a vita során elhangzott kiegészítő és módosító, majd az eredeti javaslatról kell dönteni. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(2) A képviselő-testület tagjai "igen"-nel vagy "nem"-mel szavazhatnak.

(3) Minősített többség szükséges:

a) a négymillió forint értékhatárt meghaladó hitel felvételéhez,

b) a négymillió forint értékhatárt meghaladó, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, megterheléséhez.

(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történhet.

(5) A képviselő-testület – képviselői javaslatra – dönt a név szerinti szavazásról. Név szerinti szavazásnál a jegyző névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg.

(6) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság eseti bizottság, elnökét és két tagját a képviselők közül kell választani. A titkos szavazás szavazólappal történik, a szavazólapok elkészítéséről – a jegyző közreműködésével – a bizottság gondoskodik. A szavazást külön helyiségben, a szavazólapnak urnába helyezésével lehet végrehajtani. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását.

(7) A szavazás eredményét az átadott jegyzőkönyv alapján a polgármester hirdeti ki.

(8) Határozatképtelenség esetén az elmaradt testületi ülést tizenöt napon belül össze kell hívni. Ebben az esetben az eredeti napirend is megváltoztatható.

7. A képviselő-testület döntései

11. §

(1) A képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket határozathozatal nélkül tudomásul veszi.

(2) A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és dátummal kell ellátni.

(3) A határozatokat az alábbi módon kell jelölni:

HERCEGSZÁNTÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Képviselő-testületének sorszám/év (hó, nap) határozata

(a zárójelben feltüntetett dátum, a határozat meghozatalának időpontja)

(4) A rendeletekről és a határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

(5) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait a jegyzőkönyv elkészítése után az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(6) A határozatot meg kell küldeni a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek és annak, akit a határozat érint.

12. §

(1) Rendeletalkotást a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete és a jegyző kezdeményezhet.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki erről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. A képviselő-testület dönt a kezdeményezésről, elfogadása esetén azt a rendelet előkészítése céljából a jegyzőhöz továbbítja.

(3) A rendelet-tervezetet az egyeztetési kötelezettségre vonatkozó szabályok figyelembevételével a polgármester egyezteti a véleményezésre, javaslattételre jogosult szervekkel, s e szervek véleményével, javaslataival együtt a tervezetet a soron következő ülésen a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A rendeletet a megalkotásától számított tizenöt napon belül a helyben szokásos módon hirdeti ki a jegyző.

(5) A rendeletet harminc napra kell kifüggeszteni, s a kihirdetéssel egy időben az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. A rendelet a jegyzőnél hivatali időben megtekinthető.

(6) A kihirdetés napja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés első napja.

(7) A hatályos rendeleteket egységes szerkezetben az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

13. §

(1) A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(2) A határozat magában foglalja a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölését.

(3) A képviselő-testület működésével összefüggő, nem ügydöntő határozatokat, illetve a rész szavazások eredményét nem kell alakszerű határozatba foglalni, elegendő a szavazás eredményének rögzítése a jegyzőkönyvben.

8. Kérdés, interpelláció

14. §

(1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz a képviselő-testület ülésén, a napirendek megtárgyalását követően, szóban vagy írásban, a feladatkörükhöz tartozó ügyekben kérdést és interpellációt intézhetnek.

(2) A kérdésre lehetőség szerint a képviselő-testület ülésén, vagy tizenöt napon belül írásban, a kérdezett köteles felvilágosítást adni.

(3) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció címzettje az ülésen, vagy a soron következő ülésen írásban köteles érdemi választ adni. A válasz után az interpelláló képviselő annak elfogadásáról nyilatkozik. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

9. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

15. §

(1) A képviselő-testület üléséről az ülést követő tizenöt napon belül három példányban kell elkészíteni a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet az aláírások mellett a képviselő-testület bélyegzőlenyomatával is el kell látni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a testületi ülés idejét és helyét,

b) az ülésen megjelent képviselők és meghívottak nevét,

c) a távolmaradt képviselők nevét,

d) az elfogadott napirendet és a tárgyalt napirendi pontokat,

e) napirendi pontonként az előterjesztő nevét, a szóbeli előterjesztés, illetve a szóbeli kiegészítés lényegét, kérdezők nevét, a feltett kérdéseket, a kérdésekre adott válaszok lényegét, a felszólalók nevét, a felszólalásuk lényegét, kiemelve a módosító és kiegészítő javaslatokat, kérésre a képviselő szó szerinti hozzászólását, döntésenként a szavazás számszerű eredményét és a határozatok szó szerinti szövegét,

f) az elhangzott interpellációt, s az arra adott szóbeli válasz lényegét, valamint az interpelláló véleményét és a képviselő-testület döntését,

g) az elhangzott bejelentések lényegét.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) az ülésre szóló meghívót,

b) az előterjesztéseket és azok mellékleteit,

c) az ülésen elfogadott rendeletet,

d) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyvet,

e) az aláírt esküokmányt,

f) a képviselői kérdésre adott írásbeli választ,

g) a jelenléti ívet.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző köteles megőrizni, s évente, mellékleteivel együtt beköttetni. A második példányt a jegyző az ülést követő tizenöt napon belül, a mellékletekkel együtt megküldi a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak. A harmadik példányt, a mellékletekkel együtt az irattárban kell elhelyezni.

(5) A jegyzőkönyvek és mellékleteik hivatali időben a jegyzőnél megtekinthetők.

IV. Fejezet

Lakossági fórumok

1. Közmeghallgatás, falugyűlés

16. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, legalább hét nappal előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás olyan témához kapcsolódik, amely a lakosság jelentős részét érinti, érdekli.

(3) A képviselő-testület a következő ülésén – a polgármester előterjesztésére – a közmeghallgatás során elhangzott és azonnal meg nem válaszolt közérdekű kérdést, hozzászólást, illetve kezdeményezést, javaslatot megvizsgálja és dönt a szükséges intézkedések megtételéről.

(4) A polgármester, legalább évente egyszer, falugyűlésen ad tájékoztatást a lakosság részére a legfontosabb helyi településpolitikai kérdésekről.

(5) A közmeghallgatás a falugyűlés keretében is meghirdethető.

V. Fejezet

A képviselő, a képviselő-testület szervei

1. A települési képviselő

17. §

A képviselő, a törvényben garantált jogai és kötelezettségei mellett, a képviselő-testület zavartalan működésének biztosítása érdekében köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha az ülésen való részvételben akadályoztatva van. A képviselőt e kötelezettség elmulasztásáért hátrány nem érheti.

2. A képviselő-testület bizottságai

18. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzati gazdálkodás felelős ellenőrzésére háromfős pénzügyi bizottságot választ. A pénzügyi bizottság elnökét és két tagját a képviselők közül kell választani. A pénzügyi bizottság főbb feladatai a törvényben meghatározottakon túl a következők:

a) véleményezi az önkormányzati intézmények alapítását, átszervezését és megszüntetését;

b) véleményezi az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályait;

c) javaslatot tesz a polgármester illetményére és jutalmazására;

d) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát, kezdeményezésre lefolytatja a jogszabályban meghatározott eljárást;

e) kivizsgálja a polgármester, a képviselő összeférhetetlenségének megállapításával kapcsola­tos kezdeményezést és erről jelentést készít a képviselő-testületnek;

f) elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza;

g) megállapítja saját működésének részletes szabályait.

(2) A képviselő-testület esetenként, speciális, vagy egyedi feladatok megoldására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság feladatát és létszámát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor állapítja meg. A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani.

(3) A bizottság elnökére, tagjaira a képviselők és a polgármester tehetnek javaslatot.

(4) A bizottság működése során az ülés összehívására, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra, a jegyzőkönyvre vonatkozó, e rendeletben meghatározott szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

3. A polgármester

19. §

A polgármester

a) tisztségét társadalmi megbízatásban látja el;

b) tiszteletdíjára a pénzügyi bizottság tesz javaslatot;

c) képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:

ca) segíti a képviselők, bizottságok munkáját,

cb) összehívja és vezeti a testület üléseit,

cc) képviseli az önkormányzatot,

cd) ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlásából adódó feladatokat,

ce) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

cf) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

cg) együttműködik a települési kisebbségi önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,

ch) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

ci) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek;

d) bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

da) indítványozhatja a bizottság összehívását,

db) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit (a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz),

dc) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti;

e) képviselő-testület hivatalával összefüggő főbb jogosítványai:

ea) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,

eb) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

ec) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

ed) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

ee) az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, jutalmazás esetén,

ef) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében;

f) ellátja a törvényben meghatározott honvédelmi és polgárvédelmi feladatokat;

g) tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ha az sincs, akkor a legidősebb képviselőnek.

4. Az alpolgármester

20. §

(1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester a polgármester tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén annak teljes jogkörében ellátja a polgármester feladatait.

5. A jegyző

21. §

(1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési feltételeknek megfelelő jegyzőt határozatlan időre nevezi ki.

(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása során

a) a szakmai és törvényességi követelményeknek megfelelően előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

b) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésén;

c) törvényességi észrevételt tesz a képviselő-testület ülésén bármilyen ügyben;

d) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel;

e) gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről;

f) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak;

g) vezeti a képviselő-testület hivatalát, megszervezi annak munkáját;

h) gyakorolja a munkáltatói jogokat – kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, jutalmazás esetén a polgármester egyetértésével, az általa meghatározott körben – a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői felett;

i) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, illetőleg szabályozza a kiadmányozás rendjét;

j) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

k) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester részére ad át;

l) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, bizottságoknak, polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;

m) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről;

n) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, hatósági jogkört.

(3) A jegyző tartós távolléte esetén helyettesítéséről a képviselő-testület a képviselő-testület hivatala megfelelő képesítésű köztisztviselőjének megbízásával, vagy más törvényes módon gondoskodik.

6. A képviselő-testület hivatala

22. §

(1) A képviselő-testület Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.

(2) A Polgármesteri Hivatal önálló költségvetési szerv. Működéséhez szükséges előirányzatokat, a működési-, fenntartási költségeket, illetve az engedélyezett létszámkeretet a költségvetés határozza meg.

(3) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.

(4) A hivatal feladatkörébe tartozik az önkormányzat működésével, a települési kisebbségi önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.

(5) Belső szervezeti felépítését, részletes feladatait, az ügyfélfogadás rendjét (Szervezeti és Működési Szabályzat) a jegyző javaslata alapján jóváhagyásra a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

VI. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

1. Az önkormányzat vagyona

23. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

(2) Ebben a rendeletben kell megállapítani

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait,

c) a forgalomképes vagyontárgyak körét és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

2. Az önkormányzat költségvetése

24. §

(1) A képviselő-testület költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető normatívái, valamint a saját bevételek figyelembevételével évente rendeletében állapítja meg.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(3) A költségvetés tárgyalása egy fordulóban történik.

(4) A jegyző a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és önként vállalt feladatainak elemzése, helyzetfelmérése alapján költségvetési koncepciót készít, melynek keretében számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit, meg kell határozni a kiadási szükségleteket és azok gazdaságos, célszerű megoldásait, az igények kielégítésének alternatíváit, egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, valamint meghatározható a szükségletek sorrendje. A költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A költségvetési rendelet tervezetét – az államháztartási törvényben meghatározott szerkezetben – a jegyző készíti elő és a saját intézményükre vonatkozóan egyezteti az intézményvezetőkkel. Az előterjesztést a pénzügyi bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi, a polgármester a pénzügyi bizottság véleményét is csatolva terjeszti azt a képviselő-testület elé.

(6) A jegyző által előkészített zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendelet-tervezetre vonatkozó szabályok az irányadók.

3. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

25. §

(1) A képviselő-testület folyamatos tájékoztatási kötelezettség mellett felhatalmazza a polgármestert, hogy – a jogszabályok előírásainak figyelembevételével – az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy államilag garantált értékpapír portfoliójú nyílt végű alap szolgáltatásának igénybevételével történő befektetéséről saját hatáskörében döntsön.

(2) Az önkormányzat szabad pénzeszközeinek hat hónapot elérő, vagy azt meghaladó időtartamú lekötéséről vagy befektetéséről a képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. A Polgármesteri Hivatal ezzel összefüggő feladata különösen:

a) a pénzügyminiszter által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi jelentést, s megküldi a Magyar Államkincstár megyei igazgatósága részére,

b) a jogszabályok előírása szerint elkészíti a normatív költségvetési hozzájárulások, a központosított előirányzatok, a címzett és céltámogatások, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatások igénylését és elszámolását,

c) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

d) gondoskodik az intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,

f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

4. Az ellenőrzés

26. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület a Bajai Többcélú Kistérségi Társulás útján, a társulás által megbízott belső ellenőr közreműködésével gondoskodik. A polgármester az ellenőrzésről készült jelentést a pénzügyi bizottsággal történt véleményeztetést követően jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A pénzügyi bizottság a feladatai ellátása során tett vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet, az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

VII. Fejezet

A társulások

27. §

Az önkormányzat feladatainak célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása, valamely közszolgáltatás színvonalának javítása érdekében kész együttműködni más települési önkormányzattal, megyei önkormányzattal, kisebbségi önkormányzattal. Az együttműködés kereteit a törvény előírása szerinti konkrét társulási megállapodások rögzítik.

VIII. Fejezet

A kisebbségi jogok érvényesülése

28. §

(1) A települési kisebbségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges – az önkormányzat tulajdonában lévő – vagyont a települési kisebbségi önkormányzat használatába kell adni. Ez nem akadályozhatja az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.

(2) A jegyző a települési kisebbségi önkormányzat működése tekintetében is ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket képviselő-testület működésével kapcsolatosan ellát, illetve kihirdeti a települési kisebbségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló határozatát.

(3) A Polgármesteri Hivatal köteles a települési kisebbségi önkormányzat működésével összefüggő ügyviteli, pénzügyi, gazdálkodási feladatokat is ellátni.

(4) A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke (kisebbségi szószóló) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, illetőleg a képviselő-testület bizottsága ülésén.

(5) A képviselő-testület ülésén a kisebbségi képviselő, illetve a települési kisebbségi önkormányzat elnöke anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely kisebbség anyanyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

(6) Az önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat igényének megfelelően köteles biztosítani, hogy

a) határozatának kihirdetése, hirdetményének közzététele – a magyar mellett – a kisebbség anyanyelvén is megtörténjék;

b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a kisebbség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak;

c) a helység- és utcaneveket megjelölő, a közhivatalok, a közszolgáltatást végző intézmények elnevezését feltüntető táblák feliratai, vagy ezek működésére vonatkozó közlemények – a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett – a kisebbség anyanyelvén is olvashatók legyenek.

IX. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

29. §

(1) Helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezhet a polgármesternél.

(2) A helyi népszavazás kezdeményezésére, az aláírásgyűjtésre, az aláírások ellenőrzésére, a népszavazás kezdeményezésének elutasítására, a népszavazás elrendelésére és kitűzésére, a választási szervekre, a népszavazás lebonyolítására, a szavazatok összesítésére és a jogorvoslatra, az ezekkel kapcsolatos eljárásra és határidőkre a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A helyi népszavazás költségeit az önkormányzat költségvetéséből biztosítja.

30. §

(1) Népi kezdeményezést a választópolgárok legalább 10 %-a nyújthat be a polgármesterhez.

(2) Az aláírásgyűjtésre, az aláírások ellenőrzésére, a kezdeményezés elutasítására és a jogorvoslatra, illetve az ezekkel kapcsolatos eljárásra és határidőkre a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A polgármester a népi kezdeményezést az aláírások ellenőrzését követő legközelebbi ülésen bejelenti a képviselő-testületnek. A képviselő-testület a népi kezdeményezés tárgyalásáról a bejelentéstől számított legközelebbi ülésén, de legkésőbb harminc napon belül dönt.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

31. §

(1) Ez a rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Hercegszántó Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007.(VI.8.) rendelete és az ezt módosító 10/2007.(IX.28.) rendelete.

Melléklet a_3/2011. (III.18.) rendelethez

Hercegszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a polgármesterre átruházott hatáskörök

1. Munkabérhitel, illetve kétmillió forint értékhatárig, a gazdálkodás napi likviditási gondjainak áthidalására – éven belüli – hitel felvétele.

2. Az átmenetileg szabad pénzeszközök – SZMSZ-ben meghatározott keretek közötti – lekötése vagy befektetése.

3. Az átmeneti segély megállapítása.

4. A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása.

5. A temetési segély megállapítása.

6. Az ápolási díj megállapítása – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátás esetében.

7. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása.

Függelék a 3/2011. (III.18.) rendelethez

A Képviselő-testület tagjainak névsora

1. Feigl József polgármester

2. Milojev István alpolgármester

3. Balatinácz István képviselő         

4. Csillag Sándor képviselő

5. Hlavati Antal képviselő

6. Sztipanov Illés képviselő

7. Török Jánosné képviselő

A Pénzügyi Bizottság tagjainak névsora

1. Török Jánosné elnök

2. Balatinácz István tag

3. Csillag Sándor tag