GYÖNGYÖSOROSZI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 3/2011. (III. 7.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2014. 01. 01 - 2014. 03. 24

Gyöngyösoroszi község képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányában a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, 18. §. (1) bekezdése és az 50 §- ában és 103/B § -ában kapott felhatalmazás, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteltdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. §- ában kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint alkotja meg:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat

(2) Az önkormányzat székhelye: 3211 Gyöngyösoroszi, Kossuth út 147.

(3) Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője:
a Magyar Köztársaság hivatalos címerével ellátott „Önkormányzati Képviselőtestület Gyöngyösoroszi Heves megye” feliratú körpecsét.

(4) Az önkormányzat címere, zászlaja:

Címerünkben az alábbi motívumok játszanak döntő szerepet:
Templomunk az egyik legrégibb épület a településen, ma már műemlék.
A pajzsot körülölelő szőlőlevél a Mátra alján található Gyöngyösoroszi település szőlőkultúrájára utal, míg a tölgylevelek és a makk a település melletti erdő kifejezője.
Az ércbányászat hagyományosan a község egyik fő ipari ágazata /színesérc-bányászat/ volt, erre utal a középen helyet foglaló kristály.

(5) Az önkormányzat címerének és zászlajának használatát külön rendelet szabályozza.

2. §

(1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjeleníti a helyi érdeket.

(2) A helyi önállóság jogával élve, önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyeket.

(3) Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a Bíróság, de csak kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(4) Demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve gondoskodik a lakosság helyi közszolgáltatásokkal való ellátásáról, a helyi közhatalom gyakorlásáról.

(5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, továbbá a képviselő-testület hivatala látják el.

(6) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, a jegyzőre, társulásra átruházhatja.  E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról, a hozott döntésekről, az, akire a hatáskört átruházták, a következő ülésen a képviselőtestületnek beszámol.


3. §

(1)  A Képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat:
a)  közvetlen foglalkoztatással,
b) a képviselőtestület által alapított költségvetési szerv
c) az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások,
d) önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok, vagy
e) szerződés alapján gazdálkodó szervezetek
  látják el.

(2)  

(3)   A Képviselőtestület feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat amennyiben a Képviselőtestület közvetlen foglalkoztatás útján biztosítja, a munkavallók a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló egyéb jogszabályok hatálya alá tartoznak. A kinevezés és felmentés, valamint a fegyelmi eljárás lefolytatása a Képviselőtestület jogköre, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester.

(4) Az Önkormányzat kötelezően ellátott és önként vállalt feladatait, azok ellátásának módját és mértékét az 1.  melléklete tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület a közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik az adott feladat ellátása érdekében társulás(ok)ba tömörült települések önkormányzataival.

 

II. fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

4. §

(1) A települési képviselők száma: 6 fő. A képviselők névsorát az 1. függelék  tartalmazza.

(2) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

5. §

(1) A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatközébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni.

(2)  A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül szerveinek átruházott hatáskörben hozott döntését.

(3) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(4) A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(5) A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(6) A települési képviselő a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

(7) A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.

(8) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.

(9) A képviselő a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot köteles megőrizni.

6. §

(1) A Képviselő-testület tagját – kivéve a polgármestert és az alpolgármestert –megválasztásának időpontjától, megbízatásának megszűnéséig – havonta folyósítandó – tiszteletdíj illeti meg, amelynek összege a mindenkori köztisztviselői illetményalap és a 0,65 szorzószám száz forintra kerekített szorzata.
A képviselőt megillető tiszteletdíj kifizetésre kerülő havi összegét – az -(1)-(3) bekezdésekben foglaltak figyelembe vételével – a jegyző határozza meg.

(2) Az adott, munkaterv szerinti ülésre járó díj 25%-kal csökkentett része illeti meg a képviselőt abban a hónapban, amelyben bármilyen okból – kivéve a Képviselő-testület, vagy a polgármester megbízásából eredő, önkormányzati érdeket szolgáló távollétet, továbbá a testületi ülés megkezdése előtt a polgármester vagy a jegyző felé jelzett és utólag orvosilag igazolt távolmaradást - képviselő-testületi ülésen nem vett részt. A távolmaradás okának minősítéséről a polgármester dönt. Döntését, az érintett képviselő kérésére a Képviselő-testület felülbírálhatja.

(3) A Képviselő-testület éves munkatervében nem szereplő ülések és az ezeket előkészítő bizottsági ülések rendkívüli ülések. A rendkívüli ülésekről és a rövid úton - telefonon, 5 napon belüli időre - összehívott ülésekről távol maradt képviselőt megilleti a tiszteletdíj.

(4) A Képviselőtestület a tiszteletdíjak mértékét évente a költségvetés tervezéssel egyidejűleg felülvizsgálhatja, és annak mértékét az előző évinél kisebb összegben is megállapíthatja.

7. §

(1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyon-nyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig -, az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a 6. §-ban meghatározott juttatásban nem részesülhet.

(3) A vagyonnyilatkozatot a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrzést végző bizottság tagjai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.

(5) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(6) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi képviselő-testületi ülésen is- mertetni. A Képviselő-testület legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határoz az összeférhetetlenségről.


BIZOTTSÁGOK

8.§

(1)  A bizottságok feladatkörükben kezdeményezik, előkészítik a képviselő-testület döntéseit, átruházott hatáskörben döntést hoznak.

(2) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:
a)  Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság - 3 fő
b) Pénzügyi Bizottság – 3 fő
c) Szociális Bizottság - 6 fő
A bizottsági tagok névsorát az 1. függelék  tartalmazza.

(3)  A Képviselőtestület által az egyes bizottságokra átruházott hatáskörét, valamint a kizárólag az egyes bizottságok állásfoglalásával együtt benyújtható előterjesztések körét a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A bizottsági tagok munkájukért külön díjazásban (tiszteletdíj) nem részesülnek.

(5) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani.

(6)  Esetenkénti feladatokra a képviselőtestület ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság létrehozásával egyidejűleg dönt a képviselőtestület a bizottság elnökének, tagjainak megválasztásáról, a bizottság feladat- és hatásköréről, a bizottság működésének idejéről, annak megszűnésének időpontjáról vagy feltételéről.

(7) A bizottságok szükség szerint tartanak ülést, maguk állapítják meg működésük részletes szabályait.

(8) A bizottság határozatképességére, határozathozatalára és zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(9) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az ülés összehívásával, levezetésével és a jegyzőkönyv aláírásával kapcsolatos teendőket az általa esetenként megbízott képviselő tag látja el.

(10)  A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára a Képviselőtestület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Bizottság döntés-előkészítő feladatkörében eljárva javaslatot tesz, míg átruházott hatáskörében eljárva határozatot hoz. A javaslatokat és a határozatokat naptári évenként külön-külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni, utalva a meghozatal pontos dátumára és a bizottság nevének rövidítésére is. Az együttes bizottsági ülésről egységes, összevont jegyzőkönyv készül. A bizottságok döntéseiket közösen – erre utaló jelöléssel – hozzák.

(11) A jegyzőkönyvet – melyet 15 napon belül kell elkészíteni –, a bizottság elnöke és annak egy tagja írja alá.

(12) A jegyzőkönyv egy-egy példányát kapják:
a) a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal,
b) a Heves Megyei Kormányhivatal.

(13)  Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

POLGÁRMESTER

9. §

(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester és alpolgármester díjazásáról, valamint a polgármester kérése alapján a költségátalány megállapításáról megválasztásukkor a Képviselőtestület határoz.

(3) A polgármester díjazására, illetve a megállapítást követően annak módosítására irányuló javaslatot a Pénzügyi Bizottság jogosult benyújtani.

(4) A Polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó, e rendelet 7. §-ban foglalt szabályok szerint.

(5) A polgármester a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

(6) A Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsában történő önkormányzati képviseletet a Polgármester akadályoztatása esetén – állandó megbízással, beszámolási kötelezettséggel- az Alpolgármester látja el.

(7)  A polgármester feladat- és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.

(8) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásáról és ülésének vezetéséről a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik.


ALPOLGÁRMESTER

10. §

(1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatása megválasztásával kezdődik és mennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik. Az alpolgármester megbízatása megszűnik akkor is, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladataikat. Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően- előkészítő, összehangoló jellegűek.

(4) Az alpolgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó, e rendelet 7. §-ában foglalt szabályok szerint.

(5) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.


A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

11. §

(1) A jegyzőt – pályázat alapján határozatlan időre – a polgármesterek KEKKH tárgyév január 1-ei lakosságszám-arányos többségi döntés alapján nevezik ki. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere gyakorolja.

(2) Az aljegyzőt – pályázat alapján határozatlan időre, a jegyző javaslatára – a polgármesterek KEKKH tárgyév január 1-ei lakosságszám-arányos többségi döntés alapján nevezik ki. Az aljegyző feletti, Möt. 19. § b) pontban meghatározott egyéb munkáltatói jogot a jegyző gyakorolja Gyöngyösoroszi település polgármesterének egyetértési jogának biztosításával. Az aljegyző vezeti a kirendeltséget.

(3) Az aljegyző a jegyző általános helyettese, és ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a székhely település szociális ügyek intézésével megbízott igazgatási ügyintézője látja el.


A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

12.§

(1) A képviselő-testület „Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal ” elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehatásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) Gyöngyösoroszi községben a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatalnak állandó kirendeltsége működik.

(3) A  hivatal működésével összefüggő szabályokat a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

TÁRSULÁSOKBAN VALÓ RÉSZVÉTEL

13.§


(1) A Képviselőtestület feladatainak hatékonyabb és célszerűbb ellátása érdekében önkormányzati társulásokban vehet részt. A társulásokban való részvételéről át nem ruházható hatáskörben a Képviselőtestület dönt.

ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

14. §

(1) Gyöngyösoroszi Községben a választópolgárok által közvetlenül választott Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. Gyöngyösoroszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete négy képviselőből áll. Tevékenységét a saját hatáskörében kidolgozott és elfogadott szervezeti és működési szabályzat alapján végzi.

(2) A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének elnöke tanácskozási joggal részt vesz Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ülésein és gondoskodik a kisebbség jogainak érvényesítéséről.

(3) A Nemzetiségi Önkormányzat a Képviselőtestületétől és szerveitől nemzetiségi  ügyekben tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.

(4) Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal  a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges jogi és egyéb szakmai, valamint adminisztratív és technikai segítséget megadja, ügyviteli feladatait ellátja. A testületi működés feltételei biztosításának részletes meghatározását a Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzata és a Gyöngyösoroszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás tartalmazza.


III.  fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MÜKÖDÉSE

15. §

(1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal, a munkaterv szerinti ütemezés, illetve szükség szerint tart ülést. A munkaterv előkészítése a polgármester feladata.

(2) Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyede, vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. Az indítványban az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni.

(3) A képviselő-testület ülése határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van. Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(4) Az ülés kezdete du. 4 óra.

16. §

(1) A képviselő-testület összehívásáról a polgármester gondoskodik. A polgármester a meghívót olyan időpontban küldi meg, hogy a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Az ülés időpontjáról annak nyilvánossága biztosítása céljából a lakosságot tájékoztatni kell a Meghívónak Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének   hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.

(2) A képviselőtestületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek kell megküldeni. A zárt ülésre javasolt napirendekhez kapcsolódó előterjesztéseket csak azoknak kell megküldeni akik a zárt ülésen jelen lehetnek.

(3) Rendkívüli ülésre a Képviselő-testület rövid úton – rendkívüli esetben - személyes értesítéssel vagy telefonon, írásos előterjesztés nélkül is összehívható.

(4)  A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, idejét,
b) a javasolt napirendeket és előterjesztőik nevét,

(5) A képviselő-testület ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni:
a) a napirend tárgya szerinti illetékes szervek vezetőit, a napirendek előadóit,
b) a napirend fontosságára való tekintettel a település országgyűlési képviselőjét
c) a napirend előkészítésében és a döntés végrehajtásában érdekelt ügyintézőt.
d) roma nemzetiségi önkormányzat elnökét,
e) körzeti megbízottat
f) a település díszpolgárait.

17. §

( 1)  Az ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani a képviselők és meghívottak részére.

( 2)   Előterjesztésnek minősül:
a) a munkatervbe felvett beszámoló és tájékoztató, rendelet alkotására vonatkozó javaslat.
b) egyéb döntést igénylő javaslat, amely határozathozatalra is irányulhat.

( 3) Az előterjesztés főbb elemei:
a) az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő bizottság/ok/, a szakértő/k/, más közigazgatási szervek és meghatározott személyek, stb. véleményét, s mindazokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, rendelet tervezetet tartalmazza a végrehajtásért felelősek és a határidők megjelölésével.

18. §

(1) A képviselő-testület elé valamely kérdés napirendre tűzésére, határozat, rendelet kezdeményezésére - önálló indítványként - bármely képviselő, vagy bizottság javaslatot tehet.

(2) A javaslatokat legalább 15 nappal az ülés előtt a polgármesternél kell benyújtani.


19. §

( 1)  Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

( 2)  A polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselő és a jegyző javasolhatja a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását.

( 3)  Az indítvány meg kell feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek. A napirend meghatározásakor – indítványonként - kell állást foglalni arról, hogy napirendre tűzi-e az előterjesztést a Képviselőtestület. A Képviselőtestület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, azt lehetőség szerint az írásban megküldött napirendi sorozat után kell tárgyalni.

( 4) Határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztéshez kapcsolódó, írásba foglalt, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

( 5)  A döntést igénylő témákat napirendileg el kell különíteni, a vitát nem igénylő, csupán tájékoztatást adó előterjesztésektől.

20. §

( 1)  A képviselő-testület döntéseit nyilvános ülésen, nyílt szavazással hozza. A Képviselőtestület zárt ülést tart a Möt. 46. § (2) bekezdés a-b) pontjában meghatározott előterjesztés tárgyalásakor és zárt ülést tarthat a Möt. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott előterjesztés tárgyalásakor.

( 2) A Képviselőtestület titkos szavazást tarthat a zárt ülésen tárgyalt előterjesztésről.

( 3) Zárt ülés, titkos, vagy névszerinti szavazás elrendeléséhez minősített többség, legalább 4 képviselő „igen” szavazata szükséges. Bármelyik képviselő indítványozhatja a zárt ülés tartását, a titkos, vagy névszerinti szavazást. E tárgyban a képviselő-testület vita nélkül határoz.

( 4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, a titkos szavazás szavazólappal történik.

( 5) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

( 6) A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti és a szavazás eredményét átadja a polgármesternek, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

( 7) Nem lehet zárt ülést elrendelni a határozathozatal idejére, ha a napirend tárgyalása nyilvános ülésen történt.

( 8)  A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazatszámláló bizottság feladatait a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság tagjai látják el.

( 9) A titkos szavazáshoz szükséges szavazólapok, szavazófülke és urna előkészítésének idejére szünetet kell elrendelni.

( 10) A titkos szavazás szavazólapjának tartalmazni kell a határozati javaslatot teljes terjedelemben valamint az „igen” „nem” „tartózkodom” kifejezéseket. A titkos szavazás a szavazatra utaló kifejezés aláhúzásával, bekarikázásával történik.

( 11) A titkos szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségben csak a szavazatszámláló bizottság és a képviselők tartózkodhatnak. A titkos szavazáshoz a szavazófülkét úgy kell kialakítani a szavazóhelyiségben, hogy a képviselő szavazatát úgy tudja leadni, hogy azt a többi képviselőtársa ne láthassa.

( 12) A szavazás befejeztével a szavazatszámláló bizottság a szavazatokat összeszámolja, arról jegyzőkönyvet készít, azt minden tagja aláírja. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét a szavazásra jogosult képviselők számát, az urnában található szavazólapok számát, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint a szavazás eredményét.

( 13) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke átadja a polgármesternek, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve a képviselőtestület jegyzőkönyvének mellékletét képezi.


21. §

(1) A javaslat elfogadásához a (4) bekezdésben foglalt kivétellel- a jelenlévő települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek  a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles a személyes érintettséget bejelenteni. A kizárásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített többség szükséges.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és a kizárás feltételeinek fennállásáról a képviselőtestület bármely tagja a szavazást követően szerez tudomást, kezdeményezheti a polgármesternél kezdeményezheti az ismételt döntéshozatalt. A képviselőtestület az ismételt határozathozatal előtt szavaz a képviselő döntéshozatalból való kizárásáról.

(4) Minősített többség - a megválasztott képviselők több mint fele - 4 fő – szavazata szükséges:
a) rendeletalkotáshoz,
b) szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,
c) törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
d) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz,
e) helyi népszavazás kiírásához a 34. §-ában meghatározott esetben
f) megállapodáshoz külföldi önkormányzatokkal való együttműködésre, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz
g) intézmény alapításához, átszervezéshez és megszüntetéséhez
h) képviselő kizárásához
i) zárt ülés, titkos vagy névszerinti szavazás elrendeléséhez.


A TANÁCSKOZÁS RENDJE

22.§

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, aki az ülés megnyitása előtt számszerűen megállapítja a jelen levők számat, az ülés határozatképességét.

(2) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítőire, melyekről a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A polgármester tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.

(5) A polgármester minden előterjesztés és határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt kell választ adni. Nem kell vitát nyitni a tájékozató jellegű előterjesztések felett.

(6) A külön napirendként tárgyalt előterjesztések tárgyalását, amennyiben azok tárgyuknál összekapcsolódnak, bármely képviselő javaslatára a képviselőtestület együttesen tárgyalhatja. A napirendek együttes tárgyalásáról a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) Nem lehet együttesen tárgyalni azon napirendeket, melyek közül legalább egyiket zárt ülésen kell tárgyalni a képviselőtestületnek, vagy a zárt ülésen történő tárgyalásról már korábban határozott.

(8) A napirendek együttes tárgyalása esetén a határozati javaslatokról a képviselőtestületnek külön-külön kell határoznia.

(9) Az előkészítésben résztvevő előadó és a jegyző a határozathozatal előtt felszólalhat.

(10) A nyilvános ülésen jelenlévő állampolgárok hozzászólását a polgármester engedélyezi legfeljebb két percben, a vita lezárását követően, még a döntés meghozatala előtt. Az állampolgári jogon történő hozzászólás lehetősége a Képviselő-testület tagjait nem illeti meg.

(11) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozat javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület.

(12) A szavazás eredményét a polgármester mindig számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a határozatot.

(13) A vita lezárása után személyes megjegyzésre van lehetősége 2 percben annak, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.

23. §

(1)  A polgármester feladata a tanácskozás rendjének a fenntartása. Ennek érdekében:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. A rendreutasított felszólalótól a szót megvonja.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja az érintettet, ismétlődő esetben kötelezheti a terem elhagyására.

24. §

(1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz kérdést, interpellációt intézhetnek a napirendek tárgyalását követően.

(2) A kérdésre adott válasz felett a képviselő-testület nem szavaz.

(3) Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos rövid tényleírást legkésőbb az ülés előtti napon a polgármesterhez kell benyújtani.

(4) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni. Az írásos választ minden képviselőnek meg kell küldeni a következő ülésig.

(5) Válasz után, írásos válasz esetén a következő ülésen az interpellálónak viszontválaszra van joga.


 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

25. §
(1) A képviselő-testület döntései:
a) határozat,
b) rendelet.

(2) A döntésekről a jegyző a végrehajtás ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást köteles vezetni.

26. §

(1) A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozat jelölése tartalmazza a döntéshozó szerv nevét annak sorszámát, kibocsátás időpontját, a döntéshozó szerv rövidített elnevezését és a „határozata„ kifejezést. határozatok sorszámozása arab számmal történik. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját, év (arab számmal), hó (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel. Amennyiben a határozat normatív határozatnak minősül a határozat jelölése kiegészül a határozat címével

(3) A határozatok jelölése a következő formában történik:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének…… (szám) / ……. (év) (…..hónap….nap.) KT határozata

(4) A Képviselőtestület bizottságainak javaslatait és érdemi döntést tartalmazó határozatait külön-külön a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni . A bizottságok által hozott határozat jelölésére a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell értelem szerűen alkalmazni azzal, hogy a bizottság határozatában a döntéshozó szerv nevét nem, csak a határozat sorszáma és kibocsátás időpontját követően a szerv rövidített nevét kell megjelölni.

27. §

(1) Az önkormányzati rendeletet folyamatos arab számmal, évszámmal, zárójelben a kihirdetés napját megjelölő hónap (római számmal) és nap (arab számmal) megjelöléssel kell ellátni és meg kell határozni a tárgyát, valamint a jogalkotót.

(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének… (szám) / ……….. (év) (…..hónap……nap)  önkormányzati rendelete ……… -ról (cím)

(3) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról, valamint a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.


JEGYZŐKÖNYV

28. §

(1) A képviselő-testület üléseiről a jegyzőnek összefoglaló jegyzőkönyvet kell készítenie 2 példányban.  A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Az eredeti példányt mellékleteivel (meghívó, előterjesztések, jelenléti ív) együtt évenként kell beköttetni és megőrizni. A másodpéldányt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Heves Megyei Kormányhivatalnak.

(2) A jegyzőkönyvet a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségén  az érdeklődők részére hozzáférhetővé kell tenni. A jegyzőkönyvet csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A jegyzőkönyv-hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírásukkal való hitelesítése.

(4)  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:
a. jelenléti ív alapján a lakosság részéről megjelentek számát,
b. az elfogadott napirendek előadóinak nevét,
c. a döntés számát, mellékletként a rendelet elfogadott szövegét,
d.  a kettő jegyzőkönyv-hitelesítő képviselő aláírását,
e. mellékletként, a jelenléti ívet.

(5) A képviselő kérésére a felszólalását szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni, írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) A hozott határozatokról készített kivonatot az ülést követő 15 napon belül az érdekeltek részére meg kell küldeni.

(7) A Képviselő-testület által hozott normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozóan a 42. §-ban meghatározott módon kell közzétenni.


IV. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Falugyűlés, közmeghallgatás

29. §

(1)  A képviselő-testület a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése céljából falugyűlést hívhat össze.

(2) A képviselő-testület a falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot programjáról, munkatervéről, munkájáról, véleményét kéri költségvetéséről, rendezési tervéről, más jelentősebb terveiről és azok végrehajtásáról, valamint egyéb fontos kérdésekről.

30. §


31. §

(1) A falugyűlés előkészítése a polgármester feladata. Az ülés vezetésével a polgármester bármely képviselőt, megbízhatja.

(2) A falugyűlésre kerülő napirendeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja.

(3) A falugyűlésen,  elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg a helyszínen kell válaszolni.

(4) Az elhangzott és helyben meg nem válaszolható kérdéseket, javaslatokat a képviselő-testület a következő ülésén megtárgyalja és döntéséről az érdekeltet 15 napon belül értesíti.

32. §

(1)   A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy általános közmeghallgatást tart. Közmeghallgatást kell meghirdetni népi kezdeményezésre és helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés esetén, továbbá, ha a képviselők több mint fele kéri.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének  hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

(5) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

33. §

(1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a. a települési képviselők legalább egynegyede,
b. a képviselő-testület bizottsága,
c. a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
d. legalább 150 választópolgár.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt legalább 250 választópolgár kezdeményezte.

(3) A 33. § (1) bekezdésébe nem tartozó személyektől érkező, illetőleg a d) pontjában meghatározottnál kevesebb választópolgár által támogatott kezdeményezést a polgármester elutasítja. Az elutasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

34. §

(1) A népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselő-testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül határoz.

(2) A helyi népszavazás elrendeléséhez - a 33. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - minősített többség szükséges.

(3)  A népszavazás elrendeléséről szóló képviselő-testületi határozat tartalmazza:
a) a népszavazásra bocsátandó kérdést, kérdéseket,
b) a népszavazás időpontját.

35. §

(1) Népi kezdeményezést legalább 100 választópolgár nyújthat be a polgármesternek, amit a képviselő-testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül köteles érdemben tárgyalni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb választópolgár által támogatott kezdeményezést a polgármester elutasítja. Az elutasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

36. §

A népszavazás lebonyolítására a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény  rendelkezései az irányadók.

37. §

(1)  A helyi népszavazás, népi kezdeményezés állampolgári kezdeményezését tartalmazó ívnek  -a továbbiakban: aláírásgyűjtő ív - az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a helyi népszavazásra javasolt kérdés (kérdések) pontos megfogalmazását az aláírásgyűjtő ív minden megkezdett oldalán,
b) az állampolgár olvasható családi és utónevét,
c)  az állampolgár lakcímét,
d)  az állampolgár személyi azonosítóját,
e)  az állampolgár sajátkezű aláírását,
f) az aláírást gyűjtő polgár aláírását.

(2) Az aláírásgyűjtő ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani a Helyi Választási Iroda vezetőjéhez .

(3) Valamennyi aláírást gyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdés, illetve a népi kezdeményezés tárgyának megfogalmazásával kell kezdeni.

(4) A helyi népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek.


38. §

(1) A polgármester az aláírásgyűjtő íveket a beérkezéstől számított 8 napon belül átadja a választási bizottság elnökének az aláírások ellenőrzése céljából.

(2) A választási bizottság elnöke az aláírások ellenőrzésének eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

39. §

A helyi népszavazás
a) érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és
b) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.


V. fejezet

A RENDELETALKOTÁS SZABÁLYAI

40. §

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2)  Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) a képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) az állampolgárok a települési képviselők útján.

(3) Amennyiben az indítvány nem jogszabály végrehajtására irányul, a képviselő-testületnek előzetesen állást kell foglalni az önkormányzati rendeletalkotás szükségességéről.

(4)  A képviselőtestület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, melyben
a) meghatározza az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét,
b) az előkészítéssel megbízza valamely bizottságát, vagy külön bizottságot hoz létre,
c) dönt a társadalmi vitára bocsátás, közmeghallgatás indokoltságáról, szakértő igénybevételéről.

40/A §

(1) A képviselő-testület az önkormányzati rendeletek előkészítésének és véleményezésének társadalmi részvételét oly módon biztosítja, hogy az önkormányzati rendelet-tervezetet, illetve annak módosítására vonatkozó tervezetet az önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi a tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőző 10 nappal.

(2) A tervezethez a képviselő-testület ülését megelőző 5. napig arra bármely lakos, vagy a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező társadalmi szervezet észrevételt, javaslatot tehet, melyet írásban kell eljuttatni a jegyző felé.

(3) A társadalmi véleményezés során beérkezett javaslatokat és észrevételeket összefoglalva a jegyző ismerteti a bizottsági üléseken és a képviselő-testületi ülésen.

(4) A rendelet-tervezethez érkező szövegszerű javaslatokat, melyek megfelelnek a módosító indítvány formai és tartalmi kritériumainak, és azt legalább egy bizottság elfogadásra javasolja módosító indítványként kell kezelni a rendelet-tervezet tárgyalása során.

41. §

(1) Az önkormányzati rendelet tervezetét indoklással és hatásvizsgálattal együtt a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(2)  Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján, valamint Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat honlapján történő közzététellel egyidejűleg gondoskodik. A kihirdetés napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja

42. §

43. §

(1) Az önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról, karbantartásáról és végrehajtásának folyamatos ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendeleteket szükség szerint kell felülvizsgálni. A felülvizsgálatot a jegyző az Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság bevonásával készíti elő és a képviselő-testület elé terjeszti.

(3)   

VI. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

44. §

(1) A községi önkormányzat vagyona az elkülönítetten nyilvántartott forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és az üzleti vagyonból, vagyoni értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzat vagyona felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.
.
45.§

(1)  Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a  Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
E körben különösen:
a) a NGM  által előirt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a szükséges adatszolgáltatásokat, s mindezeket megküldi az illetékes szerv részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett költségvetési szervek pénzellátásáról
d) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
e) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
f) elkészíti az önkormányzat éves vagyon leltárát,
g) az önkormányzat, valamint az általa alapított költségvetési szervek költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

(2)  Az önkormányzat által létesített és fenntartott költségvetési szervek közül a  Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, míg a 2013. június 30-ig a Csicsergő Napközi otthonos Óvoda és Konyha, 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ  önállóan működő költségvetési szerv.
A költségvetési szervek elemi költségvetésében meghatározott bevételi forrásokat és kiemelt kiadási előirányzatokat csak a képviselő-testület módosíthatja.

(3) A költségvetési szervek vezetői a kisebb összegű készpénzkifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból - a pénzügyi szabályzatokban meghatározott szabályok szerint - teljesítik.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzése a vezetői és a munkafolyamatokba épített ellenőrzés útján történik. A belső ellenőrzést a költségvetési szervek tekintetében Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása látja el.


46. §

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el az önkormányzati feladatok végrehajtására. A programtervezet kidolgozásáról a polgármester, a megválasztását követő 6 hónapon belül gondoskodik.

(2)  A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait, annak tartalmi elemeit annak az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott rendeletek és a szakágazati miniszter útmutatója határozza meg. , A feladatfinanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország  központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(3) A költségvetési rendelet tárgyalása amennyiben több változatban készül két fordulóban történik.

(4) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság előzetesen megtárgyalja. A költségvetési rendelt tervezethez a Pénzügyi Bizottság véleményét hozzá kell csatolni.

(5) A zárszámadási rendelet tervezetének előkészítésére és előterjesztésére a (2) és (4) bekezdésben irt szabályok az irányadók.

(6) Az önkormányzat, üzletszerűen, ellenérték fejében alaptevékenységén kívül termelő vagy szolgáltató - vállalkozási - tevékenységet nem végez.


47. §   


VII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. §


(1) Ez a rendelet kihirdetés napját követő napon lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 3/2007. (III. 30.) Ök. rendelte.

Gyöngyösoroszi, 2011. március 7.


  Vernyihel Lívia sk     dr. Mészáros Katalin sk
 polgármester jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetve 2011. március 7-én

dr. Mészáros Katalin sk.
jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 16/2011. (XI: 30.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Vernyihel Lívia sk    dr. Mészáros Katalin sk
polgármester      jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 10/2012 (VII. 20.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2012. augusztus 1-én lép hatályba.

Vernyihel Lívia sk.    dr. Mészáros Katalin sk.
    polgármester     jegyző

Záradék:

A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve 2012. július 20.

dr. Mészáros Katalin
jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 12/2012 (VIII. 31.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2012. szeptember 1-én lép hatályba.

Vernyihel Lívia sk.    dr. Mészáros Katalin sk.
polgármester      jegyző

Záradék:

A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve 2012. augusztus 31.

dr. Mészáros Katalin
jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 1/2013 (I. 17.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2013. január 18-án lép hatályba.

Vernyihel Lívia     dr. Mészáros Katalin
polgármester      jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2013. (V. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése alapján 2013. június 1-én lép hatályba.

Vernyihel Lívia         Dr. Jakab Csaba
polgármester      jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 16/2013. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.

 

Vernyihel Lívia         Dr. Jakab Csaba
polgármester      jegyző


Záradék:

A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve 2013. december 4-én.

 

Dr. Jakab Csaba
jegyző
 

1. melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez                 

Az Önkormányzat kötelezően ellátott és önként vállalt feladatai, a feladatellátás módja

I. Kötelező feladatok
1. településfejlesztés, településrendezés;
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján;

2. településüzemeltetés:
a) köztemető kialakítása és fenntartás (1999. évi XLIII. tv.): közvetlen üzemeltetéssel
b) közvilágításról való gondoskodás (1991. XX. tv.): vásárolt szolgáltatás
c) köztisztasági közszolgáltatás (2000. évi XLIII. tv.): közvetlen foglalkoztatással (közcélú foglalkoztatottak)
d) a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása: (1988. évi I. tv.): Polgármesteri Hivatal útján (útkezelés), eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján (síkosság-mentesítés, helyi közutak kialakítása felújítása és karbantartás);
e) közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása: Önkormányzat közvetlenül foglalkoztatás útján látja el a fenntartási feladatokat a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal koordinációjával, eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján új közpark kialakítása
f) gépjárművek parkolásának biztosítása: parkolás rendjének kialakítása a Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestület feladata

3. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások (1997. évi CLIV. tv.);
a) Felnőtt és gyermek-háziorvosi iskola-egészségügyi, anya és csecsemővédelmi szolgálat: közalkalmazotti jogviszony útján
Gyöngyösoroszi közigazgatási területünkön 1 háziorvosi körzet alakult Gyöngyösoroszi, Ady Endre út 50. szám alatti székhellyel, így Gyöngyösoroszi község teljes lakossága ehhez a háziorvosi körzethez tartozik. A háziorvos látja el az iskolaorvosi feladatokat is. Önálló orvosi tevékenységet a község közigazgatási területén folytathat a háziorvos. Az orvosi körzet közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező orvossal tölthető be.
A védőnői szolgálat Gyöngyösoroszi 0-6 éves korosztályát látja el. A védőnő foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszony keretében.
b) A fogorvosi alapellátási, valamint iskola, ifjúsági fogorvosi szolgáltatás intézményi társulás útján Gyöngyösoroszi - Gyöngyöstarján Fogorvosi Intézményi Társulása által kötött feladat-ellátási megállapodás útján
c) A hétközi éjszakai és hétvégi orvosi ügyeleti ellátás intézményi társulás útján az Egészségügyi Igazgatási Társulás Gyöngyöstarján önkormányzati társuláson keresztül.

4. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlen foglalkoztatás útján, valamint az által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján;
Eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján;

5. óvodai ellátás (2011. évi CXC. tv. alapján);
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított költségvetési szerv útján, a Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ Csicsergő Óvodája köznevelési intézményben.
Gyöngyösoroszi közigazgatási területünkön egy 90 férőhelyes óvodát működtetünk a Kossuth út 147. szám alatt, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és nemzeti etnikai kisebbségi nevelés is folyik

6. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján,
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének közvetlen foglalkoztatás útján; 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ József Attila Könyvtárában, nyilvános könyvtári és iskolai könyvtári tevékenység a Jókai u 3. szám alatt működik,
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlenül az Integrált közösségi Szolgáltató Tér működtetésével, és közvetlen foglalkoztatás útján a Jókai u 3. szám alatt
Civil- és társadalmi szervezetek támogatása útján

7. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
a) szociális szolgáltatások és ellátások (1993. évi III. törvény)
aa) étkeztetés
Gyöngyösoroszi Község Önkormányzat működési engedély alapján, Gyöngyösoroszi Község Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha, 2013. július 1-től a Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ Csicsergő Óvodájának központi konyhájáról történik az elélelmezés vásárlása
ab) házi segítségnyújtás
 Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint
ac) családsegítés
 Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint
b) gyermekjóléti ellátás (1997. évi XXXI. tv.):
ba) gyermekek napközbeni ellátása:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított költségvetési szerv útján, a Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általánso Művelődési Központ Csicsergő Óvodája köznevelési intézményben.
bb) gyermekétkeztetés
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított költségvetési szerv útján, a Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha, 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általánso Művelődési Központ Csicsergő Óvodájának központi konyhájáról történik az elélelmezés vásárlása
bc) gyermekjóléti szolgálat
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint (, gyermekek átmeneti gondozása)
bd) gyermekek átmeneti gondozása
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint

8. lakás- és helyiséggazdálkodás;
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlenül, valamint az által alapított  Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján

9. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlenül látja el valamint az által alapított költségvetési szervek közreműködésével;
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint

10. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal  mint költségvetési szerv útján;
Eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján

11. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
a) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján,
b) helyi közfoglalkoztatás
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlen foglalkoztatás útján, valamint általa alapított költségvetési szervek útján,

12. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján

13. sport, ifjúsági ügyek;
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján;
Civil-, és társadalmi szervezetek támogatása útján

14. nemzetiségi ügyek; (2011. évi CLXXIXI. tv.):
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete és a Gyöngyösoroszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött megállapodás alapján az ott meghatározottak szerint;
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján;

15. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
civil szervezetek, rendvédelmi szervezetek céljellegű támogatása útján;

16. hulladékgazdálkodás; (2000. évi XLIII. tv.):
 közszolgáltatási szerződés útján

17. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (1995. évi LVII. tv.):
üzemeltetési szerződés útján

II. Önként vállalt feladatok

III. A feladatellátás szakfeladat rendje
Az Önkormányzat ezen mellékletben felsorolt feladatait az Önkormányzata mindenkori költségvetési rendeletében az adott feladatra meghatározott bevételi és kiadási előirányzatok figyelembe vételével látja el.
 

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által közvetlenül ellátott alapfeladatainak szakfeladat szerinti meghatározása
ssz. szakfeladat megnevezése szakfeladat száma
1 Település hulladék vegyes begyűjtése 381 103
2 Út, autópálya építés 421 100
3 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása  522 001
4 Óvodai intézményi étkeztetés 562 912
5 Munkahelyi étkeztetés 562 917
6 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 680 001
7 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 680 002
8 Állat-egészségügyi  ellátás 750 000
9 Zöldterület kezelés 813 000
10 Önkormányzati jogalkotás 841 112
11 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 841 126
12 Adó, illetékek kiszabása, beszedése, adóellenőrzés 841 133
13 Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás 841 154
14 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények 841 192
15 Közvilágítás 841 402
16 Város és községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások 841 403
17 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 841 901
18 Központi költségvetési befizetések 841 902
19 Háziorvosi alapellátás 862 101
20 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás 869 041
21 Ifjúság egészségügyi gondozás 869 042
22 Aktív korúak ellátása 882 111
23 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon 882 113
24 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás 882 117
25 Óvodáztatási támogatás 882 119
26 Átmeneti segély 882 122
27 Temetési segély 882 123
28 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli támogatások 882 129
29 Közgyógyellátás 882 202
30  Köztemetés 882 203
31 Szociális étkeztetés 889 921
32 A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok 890 114
33  Civil szervezetek működési támogatás 890 301
34 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890 441
35 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása 890 442
36 Egyéb közfoglalkoztatás 890 443
37 Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása 890 506
38 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység támogatása 890 509
39 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk 910 501
40 Közművelődési Intézmények, közösségi színterek működtetése 910 502
41 Versenysport  tevékenység és  támogatása 931 201
42 M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység 932 919
43 Köztemető fenntartás és működtetés 960 302

 

2. melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAINAK
FELADAT-ÉS HATÁSKÖRE

A/ Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság

A Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság létszáma 3 fő.

Az ügyrendi bizottság feladat- és hatásköre:
1. közreműködik az önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására,
2. vizsgálja a hatályban lévő SZMSZ hatályosulását,
3. figyelemmel kíséri a bizottságok működésének szabályszerűségét,
4. véleményezi az önkormányzat elé kerülő rendelet tervezeteket,
5. véleményezi a közbeszerzési tárgyú előterjesztéseket,
6. ellátja az önkormányzat titkos szavazás során a szavazatszámláló bizottság feladatait,
7. ellátja a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat.
8. ellátja a polgármester és képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat
ezzel kapcsolatosan ellátja:
8.1.  képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtését, - a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását,
8.2.  a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül,
8.3. a vagyonnyilatkozottal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
8.3.1.  a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,
 8.3.2  a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,
8.3.3  a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselőtestület soron következő ülésén való tájékoztatás.

A következő előterjesztések csak a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
1. az Önkormányzat rendelettervezetek,
2. Az Önkormányzat közbeszerzési szabályzatáról szóló előterjesztés

A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.
 

B/ Pénzügyi Bizottság

A Pénzügyi Bizottság létszáma 3 fő.

A bizottság feladat- és hatásköre:
1. véleményezi az éves költségvetésirendelet-tervezetet, annak módosítását, a költségvetés végrehajtásáról évközi tájékoztatókat, valamint a zárszámadási rendelet tervezetet,
2.  észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására, ellenőrzi az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást,
3. javaslatot tehet a likviditási helyzet javítására,
4. részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésében,
5. ellenőrzi a beruházások végrehajtását,
6. ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét,
7. az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában javaslatokat tehet,
8. javaslatot tesz a polgármester illetményére, költségtérítésére, jutalmazására.
9. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

A következő előterjesztések csak a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
1. az éves költségvetésirendelet-tervezetet, annak módosítását, a költségvetés végrehajtásáról évközi tájékoztatókat, valamint a zárszámadási rendelet tervezetet,
2. Az Önkormányzat hitelfelvételéről  szóló előterjesztés

A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait.

C./ Szociális Bizottság:

A Szociális Bizottság létszáma 6 fő.

1. véleményezi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény felhatalmazása alapján megalkotásra kerülő önkormányzati rendelet-tervezeteket, javasolhatja azok felülvizsgálatát.

Átruházott hatáskörben dönt:
1.   önkormányzati segély kérelmekről, kivéve ha a kérelmező elemi kár elhárítása miatt kér támogatást,
2. a gyermekek napközbeni ellátását igénybe vevő gyermek egyéni rászorultsága alapján a törvény által nyújtott normatív kedvezményeken túli egyedi kedvezményekről
3. a hatáskörébe tartozó, általa megállapított, de jogosulatlanul felvett szociális és gyermekvédelmi juttatások visszafizetésének elrendelése kérdésében

A következő előterjesztések csak a Szociális Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
1. Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatok elbírálásáról szóló előterjesztés

A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait.
 
 
3. melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez


A POLGÁRMESTER FELADATAI


1. A polgármester képviseli az önkormányzatot
2. egyetértési jogot gyakorol - a Jegyző javaslatainak figyelembevételével – Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal feladatainak meghatározásában Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
3. a Jegyző javaslatára Gyöngyöstarján polgármesterével együtt előterjesztést nyújt be az alapító Képviselőtestületek felé a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
4. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
5. gyakorolja az egyetértési jogot jegyző és aljegyző munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggésben
6. gyakorolja az egyetértési jogot a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének köztisztviselőinek kinevezésekor, egyéb munkáltatói jogkör gyakorlásával eösszefüggésben
7. a Képviselő-testületek döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást,rendszeres egyeztetést tart a jegyzővel
8. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben,
9. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
10. szervezi az önkormányzat munkáját és ügyel e szabályzat helyes alkalmazására,
11. összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
12. segíti a települési képviselők munkáját,
13. összehangolja a bizottságok tevékenységét, a bizottságokat megbízhatja ügyek előkészítésével,
14. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, szervezi az önkormányzat kapcsolatait,
15. hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviseli az önkormányzatot,
16. támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
17. segíti és ellenőrzi az önkormányzat intézményeinek működésé
18. köztemetés elrendelés

 A polgármester átruházott hatáskörben jár el:
1. önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény esetében a beiratkozási időszak meghatározása és közzététele,
2. egyetértésével a köznevelési intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhetnek el,
3. Egészségbiztosítási Alap kezelőjével szerződés megkötése a háziorvosi védőnői ellátás finanszírozására,
4.   önkormányzati segély kérelem elbírálása, ha a kérelmező elemi kár elhárítása miatt kér támogatást,
5.   méltányossági közgyógyellátás elbírálása,
6. hitelfelvétellel kapcsolatos szerződés megkötése 500 ezer forint értékhatárig
7. év közben létrejött költségvetési többlet (szabad pénzeszköz) pénzintézeti pénzlekötése 5 millió forint összeghatárig
8. ebek veszettség elleni védőoltásának megszervezése,
9. az önkormányzat nevében történő olyan kötelezettségvállalás, melynek fedezete az éves költségvetésben biztosított figyelemmel a költségvetési rendeletben meghatározott korlátozásokra, valamint a Közbeszerzési Szabályzatra;
10. gazdasági társaságban eseti meghatalmazás adása a képviseletre;
11. lakás céljára szolgáló helyiség bérleti szerződés kötése amennyiben a bérlő önkormányzat, vagy általa alapított költségvetési szerv munkavállalója, legfeljebb a foglalkoztatási jogviszony időtartamára
12.  helyiségbérleti szerződés kötése, közterület használat engedélyezése eseti – néhány órára vagy legfeljebb egy-két napra szóló – jelleggel;
13. a kijelölt vagyonkezelő szervek olyan szerződéseinek jóváhagyása, melyben azok -saját nevükben – idegen tulajdonban levő ingatlant vagy eszközt vesznek át használatra, valamint ha használatukban levő helyiséget hasznosítanak bérbeadás útján.
14. tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő közmű bekötések tervdokumentációjához és kivitelezéséhez
15. tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő építési tevékenységgel összefüggésben a tervdokumentációkhoz, kivitelezéshez
16. tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő hatósági eljárásokban,
17. önkormányzati tulajdonban álló földre (földrészletre) vonatkozó földhasználati megállapodás megkötése
18. önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági földrészletek, mezőgazdasági művelésre alkalmas belterületi beépítetlen ingatlanok hasznosításával kapcsolatos bérleti (haszonbérleti) szerződések megkötése,
19. közvilágítási berendezés létesítéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás
20. gazdasági társaságban az önkormányzat képviselete, alpolgármester akadályoztatása esetén eseti megbízás adása a képviseletre.

 

 
4. melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez

 


Az Önkormányzat által közszolgálatban foglalkoztatott,
a 2007. évi CLII. tv. szabályai szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek


jegyző, aljegyző

önkormányzati fenntartású intézmény vezetője

 

 
FÜGGELÉK

1. függelék

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK NÉVSORA

1./ Vernyihel Lívia                             Kossuth út 153.
2./ Dudásné Szabó Zsuzsanna            Ady Endre út 67.
3./ Gyarmati Gyuláné                         Kossuth út 38.
4./ Horváth Ildikó                               Károlytáró 2/a.
5./ Molnár Tibor                                 Ady Endre út 43.
6./ Rácz Jenő     Móricz út 14.
7./ Szarvas Gáborné                            Kossuth út 84.

A BIZOTTSÁGOK TAGJAINAK NÉVSORA


Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság

elnöke:  Molnár Tibor                                 Ady Endre út 43.
tagjai:   Dudásné Szabó Zsuzsanna            Ady Endre út 67.
Horváth Ildikó                               Károlytáró 2/a.


Pénzügyi Bizottság

elnöke:  Gyarmati Gyuláné                         Kossuth út 38.
tagjai:  Molnár Tibor                                 Ady Endre út 43.
Rácz Jenő          Móricz út 14.


Szociális Bizottság

elnöke:  Dudásné Szabó Zsuzsanna            Ady Endre út 67.
tagjai:  Rácz Jenő          Móricz út 14.
Gyarmati Gyuláné                         Kossuth út 38.
Horváth Ildikó                               Károlytáró 2/a.

külső tagjai: Dr Boda Enikő  Nagyréde
  ifj. Rácz Jenő   Petőfi út 39.


 

Gyöngyösoroszi község képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányában a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, 18. §. (1) bekezdése és az 50 §- ában és 103/B § -ában kapott felhatalmazás, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteltdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. §- ában kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint alkotja meg:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1)    Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat

(2)    Az önkormányzat székhelye: 3211 Gyöngyösoroszi, Kossuth út 147.

(3)    Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője: 
a Magyar Köztársaság hivatalos címerével ellátott „Önkormányzati Képviselőtestület Gyöngyösoroszi Heves megye” feliratú körpecsét.

(4)    Az önkormányzat címere, zászlaja: 

Címerünkben az alábbi motívumok játszanak döntő szerepet:
Templomunk az egyik legrégibb épület a településen, ma már műemlék.
A pajzsot körülölelő szőlőlevél a Mátra alján található Gyöngyösoroszi település szőlőkultúrájára utal, míg a tölgylevelek és a makk a település melletti erdő kifejezője.
Az ércbányászat hagyományosan a község egyik fő ipari ágazata /színesérc-bányászat/ volt, erre utal a középen helyet foglaló kristály.

(5)    Az önkormányzat címerének és zászlajának használatát külön rendelet szabályozza.

2. §

(1)    Az Önkormányzat feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjeleníti a helyi érdeket.

(2)    A helyi önállóság jogával élve, önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyeket.

(3)    Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a Bíróság, de csak kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(4)    Demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve gondoskodik a lakosság helyi közszolgáltatásokkal való ellátásáról, a helyi közhatalom gyakorlásáról.

(5)    Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, továbbá a képviselő-testület hivatala látják el.

(6)    A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, a jegyzőre, társulásra átruházhatja.  E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról, a hozott döntésekről, az, akire a hatáskört átruházták, a következő ülésen a képviselőtestületnek beszámol.


3. §

(1)     A Képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat:
a)     közvetlen foglalkoztatással,
b)    a képviselőtestület által alapított költségvetési szerv
c)    az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások, 
d)    önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok, vagy
e)    szerződés alapján gazdálkodó szervezetek
  látják el. 

(2)      

(3)      A Képviselőtestület feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat amennyiben a Képviselőtestület közvetlen foglalkoztatás útján biztosítja, a munkavallók a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló egyéb jogszabályok hatálya alá tartoznak. A kinevezés és felmentés, valamint a fegyelmi eljárás lefolytatása a Képviselőtestület jogköre, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester.

(4)    Az Önkormányzat kötelezően ellátott és önként vállalt feladatait, azok ellátásának módját és mértékét az 1.  melléklete tartalmazza.

(5)    A Képviselő-testület a közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik az adott feladat ellátása érdekében társulás(ok)ba tömörült települések önkormányzataival.

II. fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

4. §

(1)    A települési képviselők száma: 6 fő. A képviselők névsorát az 1. függelék  tartalmazza.

(2)    A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

5. §

(1)    A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatközébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. 

(2)     A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül szerveinek átruházott hatáskörben hozott döntését.

(3)    A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(4)    A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(5)    A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(6)    A települési képviselő a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

(7)    A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.

(8)    A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.

(9)    A képviselő a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot köteles megőrizni.

6. §

(1)    A Képviselő-testület tagját – kivéve a polgármestert és az alpolgármestert –megválasztásának időpontjától, megbízatásának megszűnéséig – havonta folyósítandó – tiszteletdíj illeti meg, amelynek összege a mindenkori köztisztviselői illetményalap és a 0,65 szorzószám száz forintra kerekített szorzata. 
A képviselőt megillető tiszteletdíj kifizetésre kerülő havi összegét – az -(1)-(3) bekezdésekben foglaltak figyelembe vételével – a jegyző határozza meg.

(2)    Az adott, munkaterv szerinti ülésre járó díj 25%-kal csökkentett része illeti meg a képviselőt abban a hónapban, amelyben bármilyen okból – kivéve a Képviselő-testület, vagy a polgármester megbízásából eredő, önkormányzati érdeket szolgáló távollétet, továbbá a testületi ülés megkezdése előtt a polgármester vagy a jegyző felé jelzett és utólag orvosilag igazolt távolmaradást - képviselő-testületi ülésen nem vett részt. A távolmaradás okának minősítéséről a polgármester dönt. Döntését, az érintett képviselő kérésére a Képviselő-testület felülbírálhatja.

(3)    A Képviselő-testület éves munkatervében nem szereplő ülések és az ezeket előkészítő bizottsági ülések rendkívüli ülések. A rendkívüli ülésekről és a rövid úton - telefonon, 5 napon belüli időre - összehívott ülésekről távol maradt képviselőt megilleti a tiszteletdíj.

(4)    A Képviselőtestület a tiszteletdíjak mértékét évente a költségvetés tervezéssel egyidejűleg felülvizsgálhatja, és annak mértékét az előző évinél kisebb összegben is megállapíthatja.

7. §

(1)    Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyon-nyilatkozatát.

(2)    A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig -, az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a 6. §-ban meghatározott juttatásban nem részesülhet.

(3)    A vagyonnyilatkozatot a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrzést végző bizottság tagjai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából.

(4)    A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.

(5)    Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(6)    A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi képviselő-testületi ülésen is- mertetni. A Képviselő-testület legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határoz az összeférhetetlenségről.


BIZOTTSÁGOK

8.§

(1)     A bizottságok feladatkörükben kezdeményezik, előkészítik a képviselő-testület döntéseit, átruházott hatáskörben döntést hoznak. 

(2)    A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:
a)     Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság - 3 fő
b)    Pénzügyi Bizottság – 3 fő
c)    Szociális Bizottság - 6 fő
A bizottsági tagok névsorát az 1. függelék  tartalmazza.

(3)     A Képviselőtestület által az egyes bizottságokra átruházott hatáskörét, valamint a kizárólag az egyes bizottságok állásfoglalásával együtt benyújtható előterjesztések körét a 2. melléklet tartalmazza.

(4)    A bizottsági tagok munkájukért külön díjazásban (tiszteletdíj) nem részesülnek.

(5)    A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani.

(6)     Esetenkénti feladatokra a képviselőtestület ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság létrehozásával egyidejűleg dönt a képviselőtestület a bizottság elnökének, tagjainak megválasztásáról, a bizottság feladat- és hatásköréről, a bizottság működésének idejéről, annak megszűnésének időpontjáról vagy feltételéről.

(7)    A bizottságok szükség szerint tartanak ülést, maguk állapítják meg működésük részletes szabályait.

(8)    A bizottság határozatképességére, határozathozatalára és zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni. 

(9)    A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az ülés összehívásával, levezetésével és a jegyzőkönyv aláírásával kapcsolatos teendőket az általa esetenként megbízott képviselő tag látja el.

(10)     A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára a Képviselőtestület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Bizottság döntés-előkészítő feladatkörében eljárva javaslatot tesz, míg átruházott hatáskörében eljárva határozatot hoz. A javaslatokat és a határozatokat naptári évenként külön-külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni, utalva a meghozatal pontos dátumára és a bizottság nevének rövidítésére is. Az együttes bizottsági ülésről egységes, összevont jegyzőkönyv készül. A bizottságok döntéseiket közösen – erre utaló jelöléssel – hozzák. 

(11)    A jegyzőkönyvet – melyet 15 napon belül kell elkészíteni –, a bizottság elnöke és annak egy tagja írja alá. 

(12)    A jegyzőkönyv egy-egy példányát kapják:
a)    a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal,
b)    a Heves Megyei Kormányhivatal.

(13)     Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

POLGÁRMESTER

9. §

(1)    A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2)    A polgármester és alpolgármester díjazásáról, valamint a polgármester kérése alapján a költségátalány megállapításáról megválasztásukkor a Képviselőtestület határoz.

(3)    A polgármester díjazására, illetve a megállapítást követően annak módosítására irányuló javaslatot a Pénzügyi Bizottság jogosult benyújtani. 

(4)    A Polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó, e rendelet 7. §-ban foglalt szabályok szerint.

(5)    A polgármester a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. 

(6)    A Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsában történő önkormányzati képviseletet a Polgármester akadályoztatása esetén – állandó megbízással, beszámolási kötelezettséggel- az Alpolgármester látja el.

(7)     A polgármester feladat- és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.

(8)    A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásáról és ülésének vezetéséről a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik.


ALPOLGÁRMESTER 

10. §

(1)    A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. 

(2)    Az alpolgármester megbízatása megválasztásával kezdődik és mennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik. Az alpolgármester megbízatása megszűnik akkor is, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

(3)    Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladataikat. Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően- előkészítő, összehangoló jellegűek.

(4)    Az alpolgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó, e rendelet 7. §-ában foglalt szabályok szerint.

(5)    Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át. 


A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ 

11. §

(1)    A jegyzőt – pályázat alapján határozatlan időre – a polgármesterek KEKKH tárgyév január 1-ei lakosságszám-arányos többségi döntés alapján nevezik ki. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere gyakorolja. 

(2)    Az aljegyzőt – pályázat alapján határozatlan időre, a jegyző javaslatára – a polgármesterek KEKKH tárgyév január 1-ei lakosságszám-arányos többségi döntés alapján nevezik ki. Az aljegyző feletti, Möt. 19. § b) pontban meghatározott egyéb munkáltatói jogot a jegyző gyakorolja Gyöngyösoroszi település polgármesterének egyetértési jogának biztosításával. Az aljegyző vezeti a kirendeltséget.

(3)    Az aljegyző a jegyző általános helyettese, és ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(4)    A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a székhely település szociális ügyek intézésével megbízott igazgatási ügyintézője látja el.


A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 

12.§

(1) A képviselő-testület „Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal ” elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehatásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) Gyöngyösoroszi községben a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatalnak állandó kirendeltsége működik.

(3) A  hivatal működésével összefüggő szabályokat a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

TÁRSULÁSOKBAN VALÓ RÉSZVÉTEL

13.§


(1)    A Képviselőtestület feladatainak hatékonyabb és célszerűbb ellátása érdekében önkormányzati társulásokban vehet részt. A társulásokban való részvételéről át nem ruházható hatáskörben a Képviselőtestület dönt.

ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT 

14. §

(1)    Gyöngyösoroszi Községben a választópolgárok által közvetlenül választott Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. Gyöngyösoroszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete négy képviselőből áll. Tevékenységét a saját hatáskörében kidolgozott és elfogadott szervezeti és működési szabályzat alapján végzi. 

(2)    A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének elnöke tanácskozási joggal részt vesz Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ülésein és gondoskodik a kisebbség jogainak érvényesítéséről.

(3)    A Nemzetiségi Önkormányzat a Képviselőtestületétől és szerveitől nemzetiségi  ügyekben tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.

(4)    Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal  a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges jogi és egyéb szakmai, valamint adminisztratív és technikai segítséget megadja, ügyviteli feladatait ellátja. A testületi működés feltételei biztosításának részletes meghatározását a Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzata és a Gyöngyösoroszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás tartalmazza.


III.  fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MÜKÖDÉSE

15. §

(1)    A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal, a munkaterv szerinti ütemezés, illetve szükség szerint tart ülést. A munkaterv előkészítése a polgármester feladata.

(2)    Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyede, vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. Az indítványban az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni.

(3)    A képviselő-testület ülése határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van. Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(4)    Az ülés kezdete du. 4 óra.

16. §

(1)    A képviselő-testület összehívásáról a polgármester gondoskodik. A polgármester a meghívót olyan időpontban küldi meg, hogy a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Az ülés időpontjáról annak nyilvánossága biztosítása céljából a lakosságot tájékoztatni kell a Meghívónak Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének   hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.

(2)    A képviselőtestületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek kell megküldeni. A zárt ülésre javasolt napirendekhez kapcsolódó előterjesztéseket csak azoknak kell megküldeni akik a zárt ülésen jelen lehetnek.

(3)    Rendkívüli ülésre a Képviselő-testület rövid úton – rendkívüli esetben - személyes értesítéssel vagy telefonon, írásos előterjesztés nélkül is összehívható.

(4)     A meghívónak tartalmaznia kell:
a)    az ülés helyét, idejét,
b)    a javasolt napirendeket és előterjesztőik nevét,

(5)    A képviselő-testület ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni:
a)    a napirend tárgya szerinti illetékes szervek vezetőit, a napirendek előadóit,
b)    a napirend fontosságára való tekintettel a település országgyűlési képviselőjét
c)    a napirend előkészítésében és a döntés végrehajtásában érdekelt ügyintézőt.
d)    roma nemzetiségi önkormányzat elnökét, 
e)    körzeti megbízottat
f)    a település díszpolgárait.

17. §

( 1)     Az ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani a képviselők és meghívottak részére.

( 2)      Előterjesztésnek minősül:
a)    a munkatervbe felvett beszámoló és tájékoztató, rendelet alkotására vonatkozó javaslat.
b)    egyéb döntést igénylő javaslat, amely határozathozatalra is irányulhat.

( 3)    Az előterjesztés főbb elemei:
a)    az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő bizottság/ok/, a szakértő/k/, más közigazgatási szervek és meghatározott személyek, stb. véleményét, s mindazokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják
b)    a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, rendelet tervezetet tartalmazza a végrehajtásért felelősek és a határidők megjelölésével.

18. §

(1) A képviselő-testület elé valamely kérdés napirendre tűzésére, határozat, rendelet kezdeményezésére - önálló indítványként - bármely képviselő, vagy bizottság javaslatot tehet.

(2) A javaslatokat legalább 15 nappal az ülés előtt a polgármesternél kell benyújtani.


19. §

( 1)     Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

( 2)     A polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselő és a jegyző javasolhatja a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását.

( 3)     Az indítvány meg kell feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek. A napirend meghatározásakor – indítványonként - kell állást foglalni arról, hogy napirendre tűzi-e az előterjesztést a Képviselőtestület. A Képviselőtestület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, azt lehetőség szerint az írásban megküldött napirendi sorozat után kell tárgyalni.

( 4)    Határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztéshez kapcsolódó, írásba foglalt, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

( 5)     A döntést igénylő témákat napirendileg el kell különíteni, a vitát nem igénylő, csupán tájékoztatást adó előterjesztésektől.

20. §

( 1)     A képviselő-testület döntéseit nyilvános ülésen, nyílt szavazással hozza. A Képviselőtestület zárt ülést tart a Möt. 46. § (2) bekezdés a-b) pontjában meghatározott előterjesztés tárgyalásakor és zárt ülést tarthat a Möt. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott előterjesztés tárgyalásakor. 

( 2)    A Képviselőtestület titkos szavazást tarthat a zárt ülésen tárgyalt előterjesztésről. 

( 3)    Zárt ülés, titkos, vagy névszerinti szavazás elrendeléséhez minősített többség, legalább 4 képviselő „igen” szavazata szükséges. Bármelyik képviselő indítványozhatja a zárt ülés tartását, a titkos, vagy névszerinti szavazást. E tárgyban a képviselő-testület vita nélkül határoz.

( 4)    A nyílt szavazás kézfelemeléssel, a titkos szavazás szavazólappal történik.

( 5)    Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

( 6)    A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti és a szavazás eredményét átadja a polgármesternek, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

( 7)    Nem lehet zárt ülést elrendelni a határozathozatal idejére, ha a napirend tárgyalása nyilvános ülésen történt.

( 8)     A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazatszámláló bizottság feladatait a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság tagjai látják el. 

( 9)    A titkos szavazáshoz szükséges szavazólapok, szavazófülke és urna előkészítésének idejére szünetet kell elrendelni. 

( 10)    A titkos szavazás szavazólapjának tartalmazni kell a határozati javaslatot teljes terjedelemben valamint az „igen” „nem” „tartózkodom” kifejezéseket. A titkos szavazás a szavazatra utaló kifejezés aláhúzásával, bekarikázásával történik. 

( 11)    A titkos szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségben csak a szavazatszámláló bizottság és a képviselők tartózkodhatnak. A titkos szavazáshoz a szavazófülkét úgy kell kialakítani a szavazóhelyiségben, hogy a képviselő szavazatát úgy tudja leadni, hogy azt a többi képviselőtársa ne láthassa. 

( 12)    A szavazás befejeztével a szavazatszámláló bizottság a szavazatokat összeszámolja, arról jegyzőkönyvet készít, azt minden tagja aláírja. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét a szavazásra jogosult képviselők számát, az urnában található szavazólapok számát, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint a szavazás eredményét.

( 13)    A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke átadja a polgármesternek, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve a képviselőtestület jegyzőkönyvének mellékletét képezi.


21. § 

(1)    A javaslat elfogadásához a (4) bekezdésben foglalt kivétellel- a jelenlévő települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).

(2)    A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek  a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles a személyes érintettséget bejelenteni. A kizárásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített többség szükséges.

(3)    Amennyiben a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és a kizárás feltételeinek fennállásáról a képviselőtestület bármely tagja a szavazást követően szerez tudomást, kezdeményezheti a polgármesternél kezdeményezheti az ismételt döntéshozatalt. A képviselőtestület az ismételt határozathozatal előtt szavaz a képviselő döntéshozatalból való kizárásáról.

(4)    Minősített többség - a megválasztott képviselők több mint fele - 4 fő – szavazata szükséges:
a)    rendeletalkotáshoz,
b)    szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,
c)    törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
d)    önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz,
e)    helyi népszavazás kiírásához a 34. §-ában meghatározott esetben 
f)    megállapodáshoz külföldi önkormányzatokkal való együttműködésre, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz
g)    intézmény alapításához, átszervezéshez és megszüntetéséhez
h)    képviselő kizárásához
i)    zárt ülés, titkos vagy névszerinti szavazás elrendeléséhez.


A TANÁCSKOZÁS RENDJE

22.§

(1)    A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, aki az ülés megnyitása előtt számszerűen megállapítja a jelen levők számat, az ülés határozatképességét.

(2)    A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3)    A polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítőire, melyekről a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4)    A polgármester tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.

(5)    A polgármester minden előterjesztés és határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt kell választ adni. Nem kell vitát nyitni a tájékozató jellegű előterjesztések felett.

(6)    A külön napirendként tárgyalt előterjesztések tárgyalását, amennyiben azok tárgyuknál összekapcsolódnak, bármely képviselő javaslatára a képviselőtestület együttesen tárgyalhatja. A napirendek együttes tárgyalásáról a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7)    Nem lehet együttesen tárgyalni azon napirendeket, melyek közül legalább egyiket zárt ülésen kell tárgyalni a képviselőtestületnek, vagy a zárt ülésen történő tárgyalásról már korábban határozott.

(8)    A napirendek együttes tárgyalása esetén a határozati javaslatokról a képviselőtestületnek külön-külön kell határoznia.

(9)    Az előkészítésben résztvevő előadó és a jegyző a határozathozatal előtt felszólalhat.

(10)    A nyilvános ülésen jelenlévő állampolgárok hozzászólását a polgármester engedélyezi legfeljebb két percben, a vita lezárását követően, még a döntés meghozatala előtt. Az állampolgári jogon történő hozzászólás lehetősége a Képviselő-testület tagjait nem illeti meg.

(11)    A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozat javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület.

(12)    A szavazás eredményét a polgármester mindig számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a határozatot.

(13)    A vita lezárása után személyes megjegyzésre van lehetősége 2 percben annak, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.

23. §

(1)     A polgármester feladata a tanácskozás rendjének a fenntartása. Ennek érdekében:
a)    figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b)    rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. A rendreutasított felszólalótól a szót megvonja.

(2)    A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja az érintettet, ismétlődő esetben kötelezheti a terem elhagyására.

24. §

(1)    A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz kérdést, interpellációt intézhetnek a napirendek tárgyalását követően.

(2)    A kérdésre adott válasz felett a képviselő-testület nem szavaz.

(3)    Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos rövid tényleírást legkésőbb az ülés előtti napon a polgármesterhez kell benyújtani.

(4)    Az interpellációra a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni. Az írásos választ minden képviselőnek meg kell küldeni a következő ülésig.

(5)    Válasz után, írásos válasz esetén a következő ülésen az interpellálónak viszontválaszra van joga. 


 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

25. §
(1) A képviselő-testület döntései:
a)    határozat,
b)    rendelet.

(2) A döntésekről a jegyző a végrehajtás ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást köteles vezetni.

26. §

(1)    A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2)    A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozat jelölése tartalmazza a döntéshozó szerv nevét annak sorszámát, kibocsátás időpontját, a döntéshozó szerv rövidített elnevezését és a „határozata„ kifejezést. határozatok sorszámozása arab számmal történik. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját, év (arab számmal), hó (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel. Amennyiben a határozat normatív határozatnak minősül a határozat jelölése kiegészül a határozat címével 

(3)    A határozatok jelölése a következő formában történik:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének…… (szám) / ……. (év) (…..hónap….nap.) KT határozata 

(4)    A Képviselőtestület bizottságainak javaslatait és érdemi döntést tartalmazó határozatait külön-külön a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni . A bizottságok által hozott határozat jelölésére a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell értelem szerűen alkalmazni azzal, hogy a bizottság határozatában a döntéshozó szerv nevét nem, csak a határozat sorszáma és kibocsátás időpontját követően a szerv rövidített nevét kell megjelölni.

27. §

(1)    Az önkormányzati rendeletet folyamatos arab számmal, évszámmal, zárójelben a kihirdetés napját megjelölő hónap (római számmal) és nap (arab számmal) megjelöléssel kell ellátni és meg kell határozni a tárgyát, valamint a jogalkotót.

(2)    A rendeletek jelölése a következő formában történik: 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének… (szám) / ……….. (év) (…..hónap……nap)  önkormányzati rendelete ……… -ról (cím)

(3)    A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról, valamint a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.


JEGYZŐKÖNYV

28. §

(1)    A képviselő-testület üléseiről a jegyzőnek összefoglaló jegyzőkönyvet kell készítenie 2 példányban.  A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Az eredeti példányt mellékleteivel (meghívó, előterjesztések, jelenléti ív) együtt évenként kell beköttetni és megőrizni. A másodpéldányt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Heves Megyei Kormányhivatalnak.

(2)    A jegyzőkönyvet a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségén  az érdeklődők részére hozzáférhetővé kell tenni. A jegyzőkönyvet csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3)    A jegyzőkönyv-hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírásukkal való hitelesítése.

(4)     A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:
a.    jelenléti ív alapján a lakosság részéről megjelentek számát,
b.    az elfogadott napirendek előadóinak nevét, 
c.    a döntés számát, mellékletként a rendelet elfogadott szövegét,
d.     a kettő jegyzőkönyv-hitelesítő képviselő aláírását,
e.    mellékletként, a jelenléti ívet.

(5)    A képviselő kérésére a felszólalását szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni, írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6)    A hozott határozatokról készített kivonatot az ülést követő 15 napon belül az érdekeltek részére meg kell küldeni.

(7)    A Képviselő-testület által hozott normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozóan a 42. §-ban meghatározott módon kell közzétenni.


IV. fejezet 

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Falugyűlés, közmeghallgatás

29. §

(1)     A képviselő-testület a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése céljából falugyűlést hívhat össze.

(2)    A képviselő-testület a falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot programjáról, munkatervéről, munkájáról, véleményét kéri költségvetéséről, rendezési tervéről, más jelentősebb terveiről és azok végrehajtásáról, valamint egyéb fontos kérdésekről.

30. § 


31. §

(1)    A falugyűlés előkészítése a polgármester feladata. Az ülés vezetésével a polgármester bármely képviselőt, megbízhatja.

(2)    A falugyűlésre kerülő napirendeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja.

(3)    A falugyűlésen,  elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg a helyszínen kell válaszolni.

(4)    Az elhangzott és helyben meg nem válaszolható kérdéseket, javaslatokat a képviselő-testület a következő ülésén megtárgyalja és döntéséről az érdekeltet 15 napon belül értesíti.

32. §

(1)      A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy általános közmeghallgatást tart. Közmeghallgatást kell meghirdetni népi kezdeményezésre és helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés esetén, továbbá, ha a képviselők több mint fele kéri.

(2)    A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3)    A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének  hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(4)    A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

(5)    A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

33. §

(1)    A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a.    a települési képviselők legalább egynegyede,
b.    a képviselő-testület bizottsága,
c.    a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
d.    legalább 150 választópolgár.

(2)    A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt legalább 250 választópolgár kezdeményezte.

(3)    A 33. § (1) bekezdésébe nem tartozó személyektől érkező, illetőleg a d) pontjában meghatározottnál kevesebb választópolgár által támogatott kezdeményezést a polgármester elutasítja. Az elutasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

34. §

(1) A népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselő-testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül határoz.

(2) A helyi népszavazás elrendeléséhez - a 33. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - minősített többség szükséges.

(3)  A népszavazás elrendeléséről szóló képviselő-testületi határozat tartalmazza:
a)    a népszavazásra bocsátandó kérdést, kérdéseket,
b)    a népszavazás időpontját.

35. §

(1)    Népi kezdeményezést legalább 100 választópolgár nyújthat be a polgármesternek, amit a képviselő-testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül köteles érdemben tárgyalni.

(2)    Az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb választópolgár által támogatott kezdeményezést a polgármester elutasítja. Az elutasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

36. §

A népszavazás lebonyolítására a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény  rendelkezései az irányadók.

37. §

(1)     A helyi népszavazás, népi kezdeményezés állampolgári kezdeményezését tartalmazó ívnek  -a továbbiakban: aláírásgyűjtő ív - az alábbiakat kell tartalmaznia:
a)    a helyi népszavazásra javasolt kérdés (kérdések) pontos megfogalmazását az aláírásgyűjtő ív minden megkezdett oldalán,
b)    az állampolgár olvasható családi és utónevét,
c)     az állampolgár lakcímét,
d)     az állampolgár személyi azonosítóját,
e)     az állampolgár sajátkezű aláírását,
f)    az aláírást gyűjtő polgár aláírását.

(2)    Az aláírásgyűjtő ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani a Helyi Választási Iroda vezetőjéhez .

(3)    Valamennyi aláírást gyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdés, illetve a népi kezdeményezés tárgyának megfogalmazásával kell kezdeni.

(4)    A helyi népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek.


38. §

(1)    A polgármester az aláírásgyűjtő íveket a beérkezéstől számított 8 napon belül átadja a választási bizottság elnökének az aláírások ellenőrzése céljából.

(2)    A választási bizottság elnöke az aláírások ellenőrzésének eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

39. § 

A helyi népszavazás 
a)    érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és
b)    eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.


V. fejezet 

A RENDELETALKOTÁS SZABÁLYAI

40. §

(1)    A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2)     Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a)    a képviselő-testület tagja,
b)    a képviselő-testület bizottsága,
c)    a jegyző,
d)    az állampolgárok a települési képviselők útján.

(3)    Amennyiben az indítvány nem jogszabály végrehajtására irányul, a képviselő-testületnek előzetesen állást kell foglalni az önkormányzati rendeletalkotás szükségességéről.

(4)     A képviselőtestület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, melyben
a)    meghatározza az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét,
b)    az előkészítéssel megbízza valamely bizottságát, vagy külön bizottságot hoz létre,
c)    dönt a társadalmi vitára bocsátás, közmeghallgatás indokoltságáról, szakértő igénybevételéről.

40/A § 

(1)    A képviselő-testület az önkormányzati rendeletek előkészítésének és véleményezésének társadalmi részvételét oly módon biztosítja, hogy az önkormányzati rendelet-tervezetet, illetve annak módosítására vonatkozó tervezetet az önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi a tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőző 10 nappal.

(2)    A tervezethez a képviselő-testület ülését megelőző 5. napig arra bármely lakos, vagy a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező társadalmi szervezet észrevételt, javaslatot tehet, melyet írásban kell eljuttatni a jegyző felé.

(3)    A társadalmi véleményezés során beérkezett javaslatokat és észrevételeket összefoglalva a jegyző ismerteti a bizottsági üléseken és a képviselő-testületi ülésen.

(4)    A rendelet-tervezethez érkező szövegszerű javaslatokat, melyek megfelelnek a módosító indítvány formai és tartalmi kritériumainak, és azt legalább egy bizottság elfogadásra javasolja módosító indítványként kell kezelni a rendelet-tervezet tárgyalása során.

41. §

(1)    Az önkormányzati rendelet tervezetét indoklással és hatásvizsgálattal együtt a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(2)     Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján, valamint Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat honlapján történő közzététellel egyidejűleg gondoskodik. A kihirdetés napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja

42. § 

43. §

(1)    Az önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról, karbantartásáról és végrehajtásának folyamatos ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(2)    Az önkormányzati rendeleteket szükség szerint kell felülvizsgálni. A felülvizsgálatot a jegyző az Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság bevonásával készíti elő és a képviselő-testület elé terjeszti.

(3)       

VI. fejezet 

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

44. § 

(1)    A községi önkormányzat vagyona az elkülönítetten nyilvántartott forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és az üzleti vagyonból, vagyoni értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzat vagyona felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2)    Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. 
.
45.§

(1)     Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a  Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
E körben különösen:
a)    a NGM  által előirt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a szükséges adatszolgáltatásokat, s mindezeket megküldi az illetékes szerv részére,
b)    beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c)    gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett költségvetési szervek pénzellátásáról
d)    biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
e)    biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
f)    elkészíti az önkormányzat éves vagyon leltárát,
g)    az önkormányzat, valamint az általa alapított költségvetési szervek költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

(2)     Az önkormányzat által létesített és fenntartott költségvetési szervek közül a  Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, míg a 2013. június 30-ig a Csicsergő Napközi otthonos Óvoda és Konyha, 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ  önállóan működő költségvetési szerv. 
A költségvetési szervek elemi költségvetésében meghatározott bevételi forrásokat és kiemelt kiadási előirányzatokat csak a képviselő-testület módosíthatja.

(3)    A költségvetési szervek vezetői a kisebb összegű készpénzkifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból - a pénzügyi szabályzatokban meghatározott szabályok szerint - teljesítik.

(4)    Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzése a vezetői és a munkafolyamatokba épített ellenőrzés útján történik. A belső ellenőrzést a költségvetési szervek tekintetében Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása látja el. 


46. §

(1)    A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el az önkormányzati feladatok végrehajtására. A programtervezet kidolgozásáról a polgármester, a megválasztását követő 6 hónapon belül gondoskodik.

(2)     A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait, annak tartalmi elemeit annak az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott rendeletek és a szakágazati miniszter útmutatója határozza meg. , A feladatfinanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország  központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(3)    A költségvetési rendelet tárgyalása amennyiben több változatban készül két fordulóban történik. 

(4)    A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság előzetesen megtárgyalja. A költségvetési rendelt tervezethez a Pénzügyi Bizottság véleményét hozzá kell csatolni.

(5)    A zárszámadási rendelet tervezetének előkészítésére és előterjesztésére a (2) és (4) bekezdésben irt szabályok az irányadók.

(6)    Az önkormányzat, üzletszerűen, ellenérték fejében alaptevékenységén kívül termelő vagy szolgáltató - vállalkozási - tevékenységet nem végez.


47. §    


VII. fejezet 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. §


(1) Ez a rendelet kihirdetés napját követő napon lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 3/2007. (III. 30.) Ök. rendelte. 

Gyöngyösoroszi, 2011. március 7.


        Vernyihel Lívia sk                    dr. Mészáros Katalin sk
    polgármester    jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetve 2011. március 7-én

dr. Mészáros Katalin sk.
jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 16/2011. (XI: 30.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Vernyihel Lívia sk                dr. Mészáros Katalin sk
polgármester                        jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 10/2012 (VII. 20.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2012. augusztus 1-én lép hatályba.

Vernyihel Lívia sk.                dr. Mészáros Katalin sk.
    polgármester                    jegyző

Záradék:

A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve 2012. július 20.

dr. Mészáros Katalin 
jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 12/2012 (VIII. 31.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2012. szeptember 1-én lép hatályba.

Vernyihel Lívia sk.                dr. Mészáros Katalin sk.
polgármester                        jegyző

Záradék:

A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve 2012. augusztus 31.

dr. Mészáros Katalin 
jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 1/2013 (I. 17.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2013. január 18-án lép hatályba.

Vernyihel Lívia                 dr. Mészáros Katalin 
polgármester                        jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2013. (V. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése alapján 2013. június 1-én lép hatályba.

Vernyihel Lívia                     Dr. Jakab Csaba 
polgármester                        jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 16/2013. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.

Vernyihel Lívia                     Dr. Jakab Csaba 
polgármester                        jegyző


Záradék:

A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve 2013. december 4-én.

Dr. Jakab Csaba
jegyző
 

1.    melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez                  

Az Önkormányzat kötelezően ellátott és önként vállalt feladatai, a feladatellátás módja

I.    Kötelező feladatok 
1.    településfejlesztés, településrendezés; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján;

2.    településüzemeltetés:
a)    köztemető kialakítása és fenntartás (1999. évi XLIII. tv.): közvetlen üzemeltetéssel
b)    közvilágításról való gondoskodás (1991. XX. tv.): vásárolt szolgáltatás 
c)    köztisztasági közszolgáltatás (2000. évi XLIII. tv.): közvetlen foglalkoztatással (közcélú foglalkoztatottak)
d)    a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása: (1988. évi I. tv.): Polgármesteri Hivatal útján (útkezelés), eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján (síkosság-mentesítés, helyi közutak kialakítása felújítása és karbantartás); 
e)    közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása: Önkormányzat közvetlenül foglalkoztatás útján látja el a fenntartási feladatokat a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal koordinációjával, eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján új közpark kialakítása 
f)    gépjárművek parkolásának biztosítása: parkolás rendjének kialakítása a Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestület feladata

3.    egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások (1997. évi CLIV. tv.); 
a)    Felnőtt és gyermek-háziorvosi iskola-egészségügyi, anya és csecsemővédelmi szolgálat: közalkalmazotti jogviszony útján 
Gyöngyösoroszi közigazgatási területünkön 1 háziorvosi körzet alakult Gyöngyösoroszi, Ady Endre út 50. szám alatti székhellyel, így Gyöngyösoroszi község teljes lakossága ehhez a háziorvosi körzethez tartozik. A háziorvos látja el az iskolaorvosi feladatokat is. Önálló orvosi tevékenységet a község közigazgatási területén folytathat a háziorvos. Az orvosi körzet közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező orvossal tölthető be.
A védőnői szolgálat Gyöngyösoroszi 0-6 éves korosztályát látja el. A védőnő foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszony keretében.
b)    A fogorvosi alapellátási, valamint iskola, ifjúsági fogorvosi szolgáltatás intézményi társulás útján Gyöngyösoroszi - Gyöngyöstarján Fogorvosi Intézményi Társulása által kötött feladat-ellátási megállapodás útján 
c)    A hétközi éjszakai és hétvégi orvosi ügyeleti ellátás intézményi társulás útján az Egészségügyi Igazgatási Társulás Gyöngyöstarján önkormányzati társuláson keresztül.

4.    környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlen foglalkoztatás útján, valamint az által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján;
Eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján;

5.    óvodai ellátás (2011. évi CXC. tv. alapján); 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított költségvetési szerv útján, a Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ Csicsergő Óvodája köznevelési intézményben.
Gyöngyösoroszi közigazgatási területünkön egy 90 férőhelyes óvodát működtetünk a Kossuth út 147. szám alatt, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és nemzeti etnikai kisebbségi nevelés is folyik

6.    kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján,
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének közvetlen foglalkoztatás útján; 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ József Attila Könyvtárában, nyilvános könyvtári és iskolai könyvtári tevékenység a Jókai u 3. szám alatt működik, 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlenül az Integrált közösségi Szolgáltató Tér működtetésével, és közvetlen foglalkoztatás útján a Jókai u 3. szám alatt
Civil- és társadalmi szervezetek támogatása útján

7.    szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 
a)    szociális szolgáltatások és ellátások (1993. évi III. törvény)
aa)    étkeztetés 
Gyöngyösoroszi Község Önkormányzat működési engedély alapján, Gyöngyösoroszi Község Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha, 2013. július 1-től a Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ Csicsergő Óvodájának központi konyhájáról történik az elélelmezés vásárlása
ab)    házi segítségnyújtás
    Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint 
ac)    családsegítés
    Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint
b)    gyermekjóléti ellátás (1997. évi XXXI. tv.): 
ba)    gyermekek napközbeni ellátása:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított költségvetési szerv útján, a Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általánso Művelődési Központ Csicsergő Óvodája köznevelési intézményben.
bb)    gyermekétkeztetés 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított költségvetési szerv útján, a Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha, 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általánso Művelődési Központ Csicsergő Óvodájának központi konyhájáról történik az elélelmezés vásárlása
bc)    gyermekjóléti szolgálat 
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint (, gyermekek átmeneti gondozása)
bd)    gyermekek átmeneti gondozása
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint 

8.    lakás- és helyiséggazdálkodás; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlenül, valamint az által alapított  Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján

9.    a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlenül látja el valamint az által alapított költségvetési szervek közreműködésével;
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint 

10.    helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal  mint költségvetési szerv útján;
Eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján 

11.    honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 
a)    honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján,
b)    helyi közfoglalkoztatás
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlen foglalkoztatás útján, valamint általa alapított költségvetési szervek útján,

12.    helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján

13.    sport, ifjúsági ügyek; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján;
Civil-, és társadalmi szervezetek támogatása útján

14.    nemzetiségi ügyek; (2011. évi CLXXIXI. tv.): 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete és a Gyöngyösoroszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött megállapodás alapján az ott meghatározottak szerint; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján;

15.    közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 
civil szervezetek, rendvédelmi szervezetek céljellegű támogatása útján;

16.    hulladékgazdálkodás; (2000. évi XLIII. tv.):
 közszolgáltatási szerződés útján 

17.    víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (1995. évi LVII. tv.): 
üzemeltetési szerződés útján

II.    Önként vállalt feladatok 

III.    A feladatellátás szakfeladat rendje
Az Önkormányzat ezen mellékletben felsorolt feladatait az Önkormányzata mindenkori költségvetési rendeletében az adott feladatra meghatározott bevételi és kiadási előirányzatok figyelembe vételével látja el.
 

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által közvetlenül ellátott alapfeladatainak szakfeladat szerinti meghatározása
ssz.    szakfeladat megnevezése    szakfeladat száma
1    Település hulladék vegyes begyűjtése    381 103
2    Út, autópálya építés    421 100
3    Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása     522 001
4    Óvodai intézményi étkeztetés    562 912
5    Munkahelyi étkeztetés    562 917
6    Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése    680 001
7    Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése    680 002
8    Állat-egészségügyi  ellátás    750 000
9    Zöldterület kezelés    813 000
10    Önkormányzati jogalkotás    841 112
11    Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége    841 126
12    Adó, illetékek kiszabása, beszedése, adóellenőrzés    841 133
13    Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás    841 154
14    Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények    841 192
15    Közvilágítás    841 402
16    Város és községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások    841 403
17    Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai    841 901
18    Központi költségvetési befizetések    841 902
19    Háziorvosi alapellátás    862 101
20    Család és nővédelmi egészségügyi gondozás    869 041
21    Ifjúság egészségügyi gondozás    869 042
22    Aktív korúak ellátása    882 111
23    Lakásfenntartási támogatás normatív alapon    882 113
24    Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás    882 117
25    Óvodáztatási támogatás    882 119
26    Átmeneti segély    882 122
27    Temetési segély    882 123
28    Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli támogatások    882 129
29    Közgyógyellátás    882 202
30     Köztemetés    882 203
31    Szociális étkeztetés    889 921
32    A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok    890 114
33     Civil szervezetek működési támogatás    890 301
34    Rövid időtartamú közfoglalkoztatás    890 441
35    Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása    890 442
36    Egyéb közfoglalkoztatás    890 443
37    Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása    890 506
38    M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység támogatása    890 509
39    Közművelődési tevékenységek és támogatásuk    910 501
40    Közművelődési Intézmények, közösségi színterek működtetése    910 502
41    Versenysport  tevékenység és  támogatása    931 201
42    M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység    932 919
43    Köztemető fenntartás és működtetés    960 302

2.    melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAINAK
FELADAT-ÉS HATÁSKÖRE

A/ Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság

A Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság létszáma 3 fő.

Az ügyrendi bizottság feladat- és hatásköre:
1.    közreműködik az önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására,
2.    vizsgálja a hatályban lévő SZMSZ hatályosulását,
3.    figyelemmel kíséri a bizottságok működésének szabályszerűségét,
4.    véleményezi az önkormányzat elé kerülő rendelet tervezeteket,
5.    véleményezi a közbeszerzési tárgyú előterjesztéseket,
6.    ellátja az önkormányzat titkos szavazás során a szavazatszámláló bizottság feladatait,
7.    ellátja a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat.
8.    ellátja a polgármester és képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat 
ezzel kapcsolatosan ellátja:
8.1.     képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtését, - a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását,
8.2.     a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül,
8.3.    a vagyonnyilatkozottal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
8.3.1.     a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,
 8.3.2     a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,
8.3.3     a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselőtestület soron következő ülésén való tájékoztatás.

A következő előterjesztések csak a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
1.    az Önkormányzat rendelettervezetek,
2.    Az Önkormányzat közbeszerzési szabályzatáról szóló előterjesztés

A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.
 

B/ Pénzügyi Bizottság

A Pénzügyi Bizottság létszáma 3 fő.

A bizottság feladat- és hatásköre:
1.    véleményezi az éves költségvetésirendelet-tervezetet, annak módosítását, a költségvetés végrehajtásáról évközi tájékoztatókat, valamint a zárszámadási rendelet tervezetet,
2.     észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására, ellenőrzi az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást,
3.    javaslatot tehet a likviditási helyzet javítására,
4.    részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésében,
5.    ellenőrzi a beruházások végrehajtását,
6.    ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét,
7.    az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában javaslatokat tehet,
8.    javaslatot tesz a polgármester illetményére, költségtérítésére, jutalmazására.
9.    vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

A következő előterjesztések csak a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
1.    az éves költségvetésirendelet-tervezetet, annak módosítását, a költségvetés végrehajtásáról évközi tájékoztatókat, valamint a zárszámadási rendelet tervezetet,
2.    Az Önkormányzat hitelfelvételéről  szóló előterjesztés

A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait.

C./ Szociális Bizottság:

A Szociális Bizottság létszáma 6 fő.

1.    véleményezi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény felhatalmazása alapján megalkotásra kerülő önkormányzati rendelet-tervezeteket, javasolhatja azok felülvizsgálatát.

Átruházott hatáskörben dönt:
1.      önkormányzati segély kérelmekről, kivéve ha a kérelmező elemi kár elhárítása miatt kér támogatást, 
2.    a gyermekek napközbeni ellátását igénybe vevő gyermek egyéni rászorultsága alapján a törvény által nyújtott normatív kedvezményeken túli egyedi kedvezményekről
3.    a hatáskörébe tartozó, általa megállapított, de jogosulatlanul felvett szociális és gyermekvédelmi juttatások visszafizetésének elrendelése kérdésében 

A következő előterjesztések csak a Szociális Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
1.    Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatok elbírálásáról szóló előterjesztés

A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait.
 
 
3.    melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez


A POLGÁRMESTER FELADATAI


1.    A polgármester képviseli az önkormányzatot
2.    egyetértési jogot gyakorol - a Jegyző javaslatainak figyelembevételével – Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal feladatainak meghatározásában Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
3.    a Jegyző javaslatára Gyöngyöstarján polgármesterével együtt előterjesztést nyújt be az alapító Képviselőtestületek felé a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
4.    a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
5.    gyakorolja az egyetértési jogot jegyző és aljegyző munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggésben
6.    gyakorolja az egyetértési jogot a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének köztisztviselőinek kinevezésekor, egyéb munkáltatói jogkör gyakorlásával eösszefüggésben
7.    a Képviselő-testületek döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást,rendszeres egyeztetést tart a jegyzővel 
8.    dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, 
9.    biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
10.    szervezi az önkormányzat munkáját és ügyel e szabályzat helyes alkalmazására,
11.    összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
12.    segíti a települési képviselők munkáját,
13.    összehangolja a bizottságok tevékenységét, a bizottságokat megbízhatja ügyek előkészítésével,
14.    együttműködik a társadalmi szervezetekkel, szervezi az önkormányzat kapcsolatait,
15.    hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviseli az önkormányzatot,
16.    támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
17.    segíti és ellenőrzi az önkormányzat intézményeinek működésé
18.    köztemetés elrendelés

 A polgármester átruházott hatáskörben jár el:
1.    önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény esetében a beiratkozási időszak meghatározása és közzététele,
2.    egyetértésével a köznevelési intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhetnek el,
3.    Egészségbiztosítási Alap kezelőjével szerződés megkötése a háziorvosi védőnői ellátás finanszírozására,
4.      önkormányzati segély kérelem elbírálása, ha a kérelmező elemi kár elhárítása miatt kér támogatást,
5.      méltányossági közgyógyellátás elbírálása,
6.    hitelfelvétellel kapcsolatos szerződés megkötése 500 ezer forint értékhatárig 
7.    év közben létrejött költségvetési többlet (szabad pénzeszköz) pénzintézeti pénzlekötése 5 millió forint összeghatárig
8.    ebek veszettség elleni védőoltásának megszervezése,
9.    az önkormányzat nevében történő olyan kötelezettségvállalás, melynek fedezete az éves költségvetésben biztosított figyelemmel a költségvetési rendeletben meghatározott korlátozásokra, valamint a Közbeszerzési Szabályzatra;
10.    gazdasági társaságban eseti meghatalmazás adása a képviseletre;
11.    lakás céljára szolgáló helyiség bérleti szerződés kötése amennyiben a bérlő önkormányzat, vagy általa alapított költségvetési szerv munkavállalója, legfeljebb a foglalkoztatási jogviszony időtartamára
12.     helyiségbérleti szerződés kötése, közterület használat engedélyezése eseti – néhány órára vagy legfeljebb egy-két napra szóló – jelleggel;
13.    a kijelölt vagyonkezelő szervek olyan szerződéseinek jóváhagyása, melyben azok -saját nevükben – idegen tulajdonban levő ingatlant vagy eszközt vesznek át használatra, valamint ha használatukban levő helyiséget hasznosítanak bérbeadás útján.
14.    tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő közmű bekötések tervdokumentációjához és kivitelezéséhez
15.    tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő építési tevékenységgel összefüggésben a tervdokumentációkhoz, kivitelezéshez
16.    tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő hatósági eljárásokban,
17.    önkormányzati tulajdonban álló földre (földrészletre) vonatkozó földhasználati megállapodás megkötése
18.    önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági földrészletek, mezőgazdasági művelésre alkalmas belterületi beépítetlen ingatlanok hasznosításával kapcsolatos bérleti (haszonbérleti) szerződések megkötése,
19.    közvilágítási berendezés létesítéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás
20.    gazdasági társaságban az önkormányzat képviselete, alpolgármester akadályoztatása esetén eseti megbízás adása a képviseletre. 

 
4.    melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez


Az Önkormányzat által közszolgálatban foglalkoztatott, 
a 2007. évi CLII. tv. szabályai szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek


jegyző, aljegyző

önkormányzati fenntartású intézmény vezetője

 
FÜGGELÉK

1. függelék

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK NÉVSORA

1./ Vernyihel Lívia                             Kossuth út 153.
2./ Dudásné Szabó Zsuzsanna            Ady Endre út 67. 
3./ Gyarmati Gyuláné                         Kossuth út 38. 
4./ Horváth Ildikó                               Károlytáró 2/a. 
5./ Molnár Tibor                                 Ady Endre út 43. 
6./ Rácz Jenő                 Móricz út 14.
7./ Szarvas Gáborné                            Kossuth út 84. 

A BIZOTTSÁGOK TAGJAINAK NÉVSORA


Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság 

elnöke:     Molnár Tibor                                 Ady Endre út 43.
tagjai:         Dudásné Szabó Zsuzsanna            Ady Endre út 67. 
Horváth Ildikó                               Károlytáró 2/a. 


Pénzügyi Bizottság 

elnöke:     Gyarmati Gyuláné                         Kossuth út 38. 
tagjai:        Molnár Tibor                                 Ady Endre út 43. 
Rácz Jenő                   Móricz út 14.


Szociális Bizottság 

elnöke:     Dudásné Szabó Zsuzsanna            Ady Endre út 67. 
tagjai:        Rácz Jenő                   Móricz út 14.
Gyarmati Gyuláné                         Kossuth út 38. 
Horváth Ildikó                          

Gyöngyösoroszi község képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányában a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, 18. §. (1) bekezdése és az 50 §- ában és 103/B § -ában kapott felhatalmazás, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteltdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. §- ában kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint alkotja meg:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1)    Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat

(2)    Az önkormányzat székhelye: 3211 Gyöngyösoroszi, Kossuth út 147.

(3)    Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője: 
a Magyar Köztársaság hivatalos címerével ellátott „Önkormányzati Képviselőtestület Gyöngyösoroszi Heves megye” feliratú körpecsét.

(4)    Az önkormányzat címere, zászlaja: 

Címerünkben az alábbi motívumok játszanak döntő szerepet:
Templomunk az egyik legrégibb épület a településen, ma már műemlék.
A pajzsot körülölelő szőlőlevél a Mátra alján található Gyöngyösoroszi település szőlőkultúrájára utal, míg a tölgylevelek és a makk a település melletti erdő kifejezője.
Az ércbányászat hagyományosan a község egyik fő ipari ágazata /színesérc-bányászat/ volt, erre utal a középen helyet foglaló kristály.

(5)    Az önkormányzat címerének és zászlajának használatát külön rendelet szabályozza.

2. §

(1)    Az Önkormányzat feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjeleníti a helyi érdeket.

(2)    A helyi önállóság jogával élve, önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyeket.

(3)    Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a Bíróság, de csak kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(4)    Demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve gondoskodik a lakosság helyi közszolgáltatásokkal való ellátásáról, a helyi közhatalom gyakorlásáról.

(5)    Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, továbbá a képviselő-testület hivatala látják el.

(6)    A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, a jegyzőre, társulásra átruházhatja.  E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról, a hozott döntésekről, az, akire a hatáskört átruházták, a következő ülésen a képviselőtestületnek beszámol.


3. §

(1)     A Képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat:
a)     közvetlen foglalkoztatással,
b)    a képviselőtestület által alapított költségvetési szerv
c)    az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások, 
d)    önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok, vagy
e)    szerződés alapján gazdálkodó szervezetek
  látják el. 

(2)      

(3)      A Képviselőtestület feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat amennyiben a Képviselőtestület közvetlen foglalkoztatás útján biztosítja, a munkavallók a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló egyéb jogszabályok hatálya alá tartoznak. A kinevezés és felmentés, valamint a fegyelmi eljárás lefolytatása a Képviselőtestület jogköre, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester.

(4)    Az Önkormányzat kötelezően ellátott és önként vállalt feladatait, azok ellátásának módját és mértékét az 1.  melléklete tartalmazza.

(5)    A Képviselő-testület a közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik az adott feladat ellátása érdekében társulás(ok)ba tömörült települések önkormányzataival.

II. fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

4. §

(1)    A települési képviselők száma: 6 fő. A képviselők névsorát az 1. függelék  tartalmazza.

(2)    A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

5. §

(1)    A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatközébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. 

(2)     A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül szerveinek átruházott hatáskörben hozott döntését.

(3)    A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(4)    A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(5)    A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(6)    A települési képviselő a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

(7)    A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.

(8)    A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.

(9)    A képviselő a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot köteles megőrizni.

6. §

(1)    A Képviselő-testület tagját – kivéve a polgármestert és az alpolgármestert –megválasztásának időpontjától, megbízatásának megszűnéséig – havonta folyósítandó – tiszteletdíj illeti meg, amelynek összege a mindenkori köztisztviselői illetményalap és a 0,65 szorzószám száz forintra kerekített szorzata. 
A képviselőt megillető tiszteletdíj kifizetésre kerülő havi összegét – az -(1)-(3) bekezdésekben foglaltak figyelembe vételével – a jegyző határozza meg.

(2)    Az adott, munkaterv szerinti ülésre járó díj 25%-kal csökkentett része illeti meg a képviselőt abban a hónapban, amelyben bármilyen okból – kivéve a Képviselő-testület, vagy a polgármester megbízásából eredő, önkormányzati érdeket szolgáló távollétet, továbbá a testületi ülés megkezdése előtt a polgármester vagy a jegyző felé jelzett és utólag orvosilag igazolt távolmaradást - képviselő-testületi ülésen nem vett részt. A távolmaradás okának minősítéséről a polgármester dönt. Döntését, az érintett képviselő kérésére a Képviselő-testület felülbírálhatja.

(3)    A Képviselő-testület éves munkatervében nem szereplő ülések és az ezeket előkészítő bizottsági ülések rendkívüli ülések. A rendkívüli ülésekről és a rövid úton - telefonon, 5 napon belüli időre - összehívott ülésekről távol maradt képviselőt megilleti a tiszteletdíj.

(4)    A Képviselőtestület a tiszteletdíjak mértékét évente a költségvetés tervezéssel egyidejűleg felülvizsgálhatja, és annak mértékét az előző évinél kisebb összegben is megállapíthatja.

7. §

(1)    Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyon-nyilatkozatát.

(2)    A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig -, az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a 6. §-ban meghatározott juttatásban nem részesülhet.

(3)    A vagyonnyilatkozatot a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrzést végző bizottság tagjai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából.

(4)    A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.

(5)    Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(6)    A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi képviselő-testületi ülésen is- mertetni. A Képviselő-testület legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határoz az összeférhetetlenségről.


BIZOTTSÁGOK

8.§

(1)     A bizottságok feladatkörükben kezdeményezik, előkészítik a képviselő-testület döntéseit, átruházott hatáskörben döntést hoznak. 

(2)    A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:
a)     Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság - 3 fő
b)    Pénzügyi Bizottság – 3 fő
c)    Szociális Bizottság - 6 fő
A bizottsági tagok névsorát az 1. függelék  tartalmazza.

(3)     A Képviselőtestület által az egyes bizottságokra átruházott hatáskörét, valamint a kizárólag az egyes bizottságok állásfoglalásával együtt benyújtható előterjesztések körét a 2. melléklet tartalmazza.

(4)    A bizottsági tagok munkájukért külön díjazásban (tiszteletdíj) nem részesülnek.

(5)    A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani.

(6)     Esetenkénti feladatokra a képviselőtestület ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság létrehozásával egyidejűleg dönt a képviselőtestület a bizottság elnökének, tagjainak megválasztásáról, a bizottság feladat- és hatásköréről, a bizottság működésének idejéről, annak megszűnésének időpontjáról vagy feltételéről.

(7)    A bizottságok szükség szerint tartanak ülést, maguk állapítják meg működésük részletes szabályait.

(8)    A bizottság határozatképességére, határozathozatalára és zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni. 

(9)    A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az ülés összehívásával, levezetésével és a jegyzőkönyv aláírásával kapcsolatos teendőket az általa esetenként megbízott képviselő tag látja el.

(10)     A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára a Képviselőtestület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Bizottság döntés-előkészítő feladatkörében eljárva javaslatot tesz, míg átruházott hatáskörében eljárva határozatot hoz. A javaslatokat és a határozatokat naptári évenként külön-külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni, utalva a meghozatal pontos dátumára és a bizottság nevének rövidítésére is. Az együttes bizottsági ülésről egységes, összevont jegyzőkönyv készül. A bizottságok döntéseiket közösen – erre utaló jelöléssel – hozzák. 

(11)    A jegyzőkönyvet – melyet 15 napon belül kell elkészíteni –, a bizottság elnöke és annak egy tagja írja alá. 

(12)    A jegyzőkönyv egy-egy példányát kapják:
a)    a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal,
b)    a Heves Megyei Kormányhivatal.

(13)     Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

POLGÁRMESTER

9. §

(1)    A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2)    A polgármester és alpolgármester díjazásáról, valamint a polgármester kérése alapján a költségátalány megállapításáról megválasztásukkor a Képviselőtestület határoz.

(3)    A polgármester díjazására, illetve a megállapítást követően annak módosítására irányuló javaslatot a Pénzügyi Bizottság jogosult benyújtani. 

(4)    A Polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó, e rendelet 7. §-ban foglalt szabályok szerint.

(5)    A polgármester a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. 

(6)    A Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsában történő önkormányzati képviseletet a Polgármester akadályoztatása esetén – állandó megbízással, beszámolási kötelezettséggel- az Alpolgármester látja el.

(7)     A polgármester feladat- és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.

(8)    A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásáról és ülésének vezetéséről a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik.


ALPOLGÁRMESTER 

10. §

(1)    A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. 

(2)    Az alpolgármester megbízatása megválasztásával kezdődik és mennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik. Az alpolgármester megbízatása megszűnik akkor is, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

(3)    Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladataikat. Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően- előkészítő, összehangoló jellegűek.

(4)    Az alpolgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó, e rendelet 7. §-ában foglalt szabályok szerint.

(5)    Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át. 


A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ 

11. §

(1)    A jegyzőt – pályázat alapján határozatlan időre – a polgármesterek KEKKH tárgyév január 1-ei lakosságszám-arányos többségi döntés alapján nevezik ki. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere gyakorolja. 

(2)    Az aljegyzőt – pályázat alapján határozatlan időre, a jegyző javaslatára – a polgármesterek KEKKH tárgyév január 1-ei lakosságszám-arányos többségi döntés alapján nevezik ki. Az aljegyző feletti, Möt. 19. § b) pontban meghatározott egyéb munkáltatói jogot a jegyző gyakorolja Gyöngyösoroszi település polgármesterének egyetértési jogának biztosításával. Az aljegyző vezeti a kirendeltséget.

(3)    Az aljegyző a jegyző általános helyettese, és ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(4)    A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a székhely település szociális ügyek intézésével megbízott igazgatási ügyintézője látja el.


A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 

12.§

(1) A képviselő-testület „Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal ” elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehatásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) Gyöngyösoroszi községben a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatalnak állandó kirendeltsége működik.

(3) A  hivatal működésével összefüggő szabályokat a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

TÁRSULÁSOKBAN VALÓ RÉSZVÉTEL

13.§


(1)    A Képviselőtestület feladatainak hatékonyabb és célszerűbb ellátása érdekében önkormányzati társulásokban vehet részt. A társulásokban való részvételéről át nem ruházható hatáskörben a Képviselőtestület dönt.

ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT 

14. §

(1)    Gyöngyösoroszi Községben a választópolgárok által közvetlenül választott Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. Gyöngyösoroszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete négy képviselőből áll. Tevékenységét a saját hatáskörében kidolgozott és elfogadott szervezeti és működési szabályzat alapján végzi. 

(2)    A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének elnöke tanácskozási joggal részt vesz Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ülésein és gondoskodik a kisebbség jogainak érvényesítéséről.

(3)    A Nemzetiségi Önkormányzat a Képviselőtestületétől és szerveitől nemzetiségi  ügyekben tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.

(4)    Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal  a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges jogi és egyéb szakmai, valamint adminisztratív és technikai segítséget megadja, ügyviteli feladatait ellátja. A testületi működés feltételei biztosításának részletes meghatározását a Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzata és a Gyöngyösoroszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás tartalmazza.


III.  fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MÜKÖDÉSE

15. §

(1)    A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal, a munkaterv szerinti ütemezés, illetve szükség szerint tart ülést. A munkaterv előkészítése a polgármester feladata.

(2)    Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyede, vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. Az indítványban az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni.

(3)    A képviselő-testület ülése határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van. Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(4)    Az ülés kezdete du. 4 óra.

16. §

(1)    A képviselő-testület összehívásáról a polgármester gondoskodik. A polgármester a meghívót olyan időpontban küldi meg, hogy a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Az ülés időpontjáról annak nyilvánossága biztosítása céljából a lakosságot tájékoztatni kell a Meghívónak Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének   hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.

(2)    A képviselőtestületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek kell megküldeni. A zárt ülésre javasolt napirendekhez kapcsolódó előterjesztéseket csak azoknak kell megküldeni akik a zárt ülésen jelen lehetnek.

(3)    Rendkívüli ülésre a Képviselő-testület rövid úton – rendkívüli esetben - személyes értesítéssel vagy telefonon, írásos előterjesztés nélkül is összehívható.

(4)     A meghívónak tartalmaznia kell:
a)    az ülés helyét, idejét,
b)    a javasolt napirendeket és előterjesztőik nevét,

(5)    A képviselő-testület ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni:
a)    a napirend tárgya szerinti illetékes szervek vezetőit, a napirendek előadóit,
b)    a napirend fontosságára való tekintettel a település országgyűlési képviselőjét
c)    a napirend előkészítésében és a döntés végrehajtásában érdekelt ügyintézőt.
d)    roma nemzetiségi önkormányzat elnökét, 
e)    körzeti megbízottat
f)    a település díszpolgárait.

17. §

( 1)     Az ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani a képviselők és meghívottak részére.

( 2)      Előterjesztésnek minősül:
a)    a munkatervbe felvett beszámoló és tájékoztató, rendelet alkotására vonatkozó javaslat.
b)    egyéb döntést igénylő javaslat, amely határozathozatalra is irányulhat.

( 3)    Az előterjesztés főbb elemei:
a)    az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő bizottság/ok/, a szakértő/k/, más közigazgatási szervek és meghatározott személyek, stb. véleményét, s mindazokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják
b)    a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, rendelet tervezetet tartalmazza a végrehajtásért felelősek és a határidők megjelölésével.

18. §

(1) A képviselő-testület elé valamely kérdés napirendre tűzésére, határozat, rendelet kezdeményezésére - önálló indítványként - bármely képviselő, vagy bizottság javaslatot tehet.

(2) A javaslatokat legalább 15 nappal az ülés előtt a polgármesternél kell benyújtani.


19. §

( 1)     Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

( 2)     A polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselő és a jegyző javasolhatja a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását.

( 3)     Az indítvány meg kell feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek. A napirend meghatározásakor – indítványonként - kell állást foglalni arról, hogy napirendre tűzi-e az előterjesztést a Képviselőtestület. A Képviselőtestület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, azt lehetőség szerint az írásban megküldött napirendi sorozat után kell tárgyalni.

( 4)    Határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztéshez kapcsolódó, írásba foglalt, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

( 5)     A döntést igénylő témákat napirendileg el kell különíteni, a vitát nem igénylő, csupán tájékoztatást adó előterjesztésektől.

20. §

( 1)     A képviselő-testület döntéseit nyilvános ülésen, nyílt szavazással hozza. A Képviselőtestület zárt ülést tart a Möt. 46. § (2) bekezdés a-b) pontjában meghatározott előterjesztés tárgyalásakor és zárt ülést tarthat a Möt. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott előterjesztés tárgyalásakor. 

( 2)    A Képviselőtestület titkos szavazást tarthat a zárt ülésen tárgyalt előterjesztésről. 

( 3)    Zárt ülés, titkos, vagy névszerinti szavazás elrendeléséhez minősített többség, legalább 4 képviselő „igen” szavazata szükséges. Bármelyik képviselő indítványozhatja a zárt ülés tartását, a titkos, vagy névszerinti szavazást. E tárgyban a képviselő-testület vita nélkül határoz.

( 4)    A nyílt szavazás kézfelemeléssel, a titkos szavazás szavazólappal történik.

( 5)    Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

( 6)    A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti és a szavazás eredményét átadja a polgármesternek, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

( 7)    Nem lehet zárt ülést elrendelni a határozathozatal idejére, ha a napirend tárgyalása nyilvános ülésen történt.

( 8)     A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazatszámláló bizottság feladatait a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság tagjai látják el. 

( 9)    A titkos szavazáshoz szükséges szavazólapok, szavazófülke és urna előkészítésének idejére szünetet kell elrendelni. 

( 10)    A titkos szavazás szavazólapjának tartalmazni kell a határozati javaslatot teljes terjedelemben valamint az „igen” „nem” „tartózkodom” kifejezéseket. A titkos szavazás a szavazatra utaló kifejezés aláhúzásával, bekarikázásával történik. 

( 11)    A titkos szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségben csak a szavazatszámláló bizottság és a képviselők tartózkodhatnak. A titkos szavazáshoz a szavazófülkét úgy kell kialakítani a szavazóhelyiségben, hogy a képviselő szavazatát úgy tudja leadni, hogy azt a többi képviselőtársa ne láthassa. 

( 12)    A szavazás befejeztével a szavazatszámláló bizottság a szavazatokat összeszámolja, arról jegyzőkönyvet készít, azt minden tagja aláírja. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét a szavazásra jogosult képviselők számát, az urnában található szavazólapok számát, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint a szavazás eredményét.

( 13)    A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke átadja a polgármesternek, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve a képviselőtestület jegyzőkönyvének mellékletét képezi.


21. § 

(1)    A javaslat elfogadásához a (4) bekezdésben foglalt kivétellel- a jelenlévő települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).

(2)    A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek  a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles a személyes érintettséget bejelenteni. A kizárásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített többség szükséges.

(3)    Amennyiben a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és a kizárás feltételeinek fennállásáról a képviselőtestület bármely tagja a szavazást követően szerez tudomást, kezdeményezheti a polgármesternél kezdeményezheti az ismételt döntéshozatalt. A képviselőtestület az ismételt határozathozatal előtt szavaz a képviselő döntéshozatalból való kizárásáról.

(4)    Minősített többség - a megválasztott képviselők több mint fele - 4 fő – szavazata szükséges:
a)    rendeletalkotáshoz,
b)    szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,
c)    törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
d)    önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz,
e)    helyi népszavazás kiírásához a 34. §-ában meghatározott esetben 
f)    megállapodáshoz külföldi önkormányzatokkal való együttműködésre, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz
g)    intézmény alapításához, átszervezéshez és megszüntetéséhez
h)    képviselő kizárásához
i)    zárt ülés, titkos vagy névszerinti szavazás elrendeléséhez.


A TANÁCSKOZÁS RENDJE

22.§

(1)    A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, aki az ülés megnyitása előtt számszerűen megállapítja a jelen levők számat, az ülés határozatképességét.

(2)    A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3)    A polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítőire, melyekről a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4)    A polgármester tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.

(5)    A polgármester minden előterjesztés és határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt kell választ adni. Nem kell vitát nyitni a tájékozató jellegű előterjesztések felett.

(6)    A külön napirendként tárgyalt előterjesztések tárgyalását, amennyiben azok tárgyuknál összekapcsolódnak, bármely képviselő javaslatára a képviselőtestület együttesen tárgyalhatja. A napirendek együttes tárgyalásáról a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7)    Nem lehet együttesen tárgyalni azon napirendeket, melyek közül legalább egyiket zárt ülésen kell tárgyalni a képviselőtestületnek, vagy a zárt ülésen történő tárgyalásról már korábban határozott.

(8)    A napirendek együttes tárgyalása esetén a határozati javaslatokról a képviselőtestületnek külön-külön kell határoznia.

(9)    Az előkészítésben résztvevő előadó és a jegyző a határozathozatal előtt felszólalhat.

(10)    A nyilvános ülésen jelenlévő állampolgárok hozzászólását a polgármester engedélyezi legfeljebb két percben, a vita lezárását követően, még a döntés meghozatala előtt. Az állampolgári jogon történő hozzászólás lehetősége a Képviselő-testület tagjait nem illeti meg.

(11)    A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozat javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület.

(12)    A szavazás eredményét a polgármester mindig számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a határozatot.

(13)    A vita lezárása után személyes megjegyzésre van lehetősége 2 percben annak, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.

23. §

(1)     A polgármester feladata a tanácskozás rendjének a fenntartása. Ennek érdekében:
a)    figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b)    rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. A rendreutasított felszólalótól a szót megvonja.

(2)    A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja az érintettet, ismétlődő esetben kötelezheti a terem elhagyására.

24. §

(1)    A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz kérdést, interpellációt intézhetnek a napirendek tárgyalását követően.

(2)    A kérdésre adott válasz felett a képviselő-testület nem szavaz.

(3)    Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos rövid tényleírást legkésőbb az ülés előtti napon a polgármesterhez kell benyújtani.

(4)    Az interpellációra a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni. Az írásos választ minden képviselőnek meg kell küldeni a következő ülésig.

(5)    Válasz után, írásos válasz esetén a következő ülésen az interpellálónak viszontválaszra van joga. 


 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

25. §
(1) A képviselő-testület döntései:
a)    határozat,
b)    rendelet.

(2) A döntésekről a jegyző a végrehajtás ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást köteles vezetni.

26. §

(1)    A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2)    A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozat jelölése tartalmazza a döntéshozó szerv nevét annak sorszámát, kibocsátás időpontját, a döntéshozó szerv rövidített elnevezését és a „határozata„ kifejezést. határozatok sorszámozása arab számmal történik. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját, év (arab számmal), hó (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel. Amennyiben a határozat normatív határozatnak minősül a határozat jelölése kiegészül a határozat címével 

(3)    A határozatok jelölése a következő formában történik:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének…… (szám) / ……. (év) (…..hónap….nap.) KT határozata 

(4)    A Képviselőtestület bizottságainak javaslatait és érdemi döntést tartalmazó határozatait külön-külön a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni . A bizottságok által hozott határozat jelölésére a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell értelem szerűen alkalmazni azzal, hogy a bizottság határozatában a döntéshozó szerv nevét nem, csak a határozat sorszáma és kibocsátás időpontját követően a szerv rövidített nevét kell megjelölni.

27. §

(1)    Az önkormányzati rendeletet folyamatos arab számmal, évszámmal, zárójelben a kihirdetés napját megjelölő hónap (római számmal) és nap (arab számmal) megjelöléssel kell ellátni és meg kell határozni a tárgyát, valamint a jogalkotót.

(2)    A rendeletek jelölése a következő formában történik: 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének… (szám) / ……….. (év) (…..hónap……nap)  önkormányzati rendelete ……… -ról (cím)

(3)    A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról, valamint a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.


JEGYZŐKÖNYV

28. §

(1)    A képviselő-testület üléseiről a jegyzőnek összefoglaló jegyzőkönyvet kell készítenie 2 példányban.  A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Az eredeti példányt mellékleteivel (meghívó, előterjesztések, jelenléti ív) együtt évenként kell beköttetni és megőrizni. A másodpéldányt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Heves Megyei Kormányhivatalnak.

(2)    A jegyzőkönyvet a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségén  az érdeklődők részére hozzáférhetővé kell tenni. A jegyzőkönyvet csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3)    A jegyzőkönyv-hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírásukkal való hitelesítése.

(4)     A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:
a.    jelenléti ív alapján a lakosság részéről megjelentek számát,
b.    az elfogadott napirendek előadóinak nevét, 
c.    a döntés számát, mellékletként a rendelet elfogadott szövegét,
d.     a kettő jegyzőkönyv-hitelesítő képviselő aláírását,
e.    mellékletként, a jelenléti ívet.

(5)    A képviselő kérésére a felszólalását szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni, írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6)    A hozott határozatokról készített kivonatot az ülést követő 15 napon belül az érdekeltek részére meg kell küldeni.

(7)    A Képviselő-testület által hozott normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozóan a 42. §-ban meghatározott módon kell közzétenni.


IV. fejezet 

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Falugyűlés, közmeghallgatás

29. §

(1)     A képviselő-testület a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése céljából falugyűlést hívhat össze.

(2)    A képviselő-testület a falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot programjáról, munkatervéről, munkájáról, véleményét kéri költségvetéséről, rendezési tervéről, más jelentősebb terveiről és azok végrehajtásáról, valamint egyéb fontos kérdésekről.

30. § 


31. §

(1)    A falugyűlés előkészítése a polgármester feladata. Az ülés vezetésével a polgármester bármely képviselőt, megbízhatja.

(2)    A falugyűlésre kerülő napirendeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja.

(3)    A falugyűlésen,  elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg a helyszínen kell válaszolni.

(4)    Az elhangzott és helyben meg nem válaszolható kérdéseket, javaslatokat a képviselő-testület a következő ülésén megtárgyalja és döntéséről az érdekeltet 15 napon belül értesíti.

32. §

(1)      A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy általános közmeghallgatást tart. Közmeghallgatást kell meghirdetni népi kezdeményezésre és helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés esetén, továbbá, ha a képviselők több mint fele kéri.

(2)    A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3)    A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének  hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(4)    A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

(5)    A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

33. §

(1)    A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a.    a települési képviselők legalább egynegyede,
b.    a képviselő-testület bizottsága,
c.    a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
d.    legalább 150 választópolgár.

(2)    A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt legalább 250 választópolgár kezdeményezte.

(3)    A 33. § (1) bekezdésébe nem tartozó személyektől érkező, illetőleg a d) pontjában meghatározottnál kevesebb választópolgár által támogatott kezdeményezést a polgármester elutasítja. Az elutasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

34. §

(1) A népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselő-testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül határoz.

(2) A helyi népszavazás elrendeléséhez - a 33. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - minősített többség szükséges.

(3)  A népszavazás elrendeléséről szóló képviselő-testületi határozat tartalmazza:
a)    a népszavazásra bocsátandó kérdést, kérdéseket,
b)    a népszavazás időpontját.

35. §

(1)    Népi kezdeményezést legalább 100 választópolgár nyújthat be a polgármesternek, amit a képviselő-testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül köteles érdemben tárgyalni.

(2)    Az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb választópolgár által támogatott kezdeményezést a polgármester elutasítja. Az elutasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

36. §

A népszavazás lebonyolítására a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény  rendelkezései az irányadók.

37. §

(1)     A helyi népszavazás, népi kezdeményezés állampolgári kezdeményezését tartalmazó ívnek  -a továbbiakban: aláírásgyűjtő ív - az alábbiakat kell tartalmaznia:
a)    a helyi népszavazásra javasolt kérdés (kérdések) pontos megfogalmazását az aláírásgyűjtő ív minden megkezdett oldalán,
b)    az állampolgár olvasható családi és utónevét,
c)     az állampolgár lakcímét,
d)     az állampolgár személyi azonosítóját,
e)     az állampolgár sajátkezű aláírását,
f)    az aláírást gyűjtő polgár aláírását.

(2)    Az aláírásgyűjtő ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani a Helyi Választási Iroda vezetőjéhez .

(3)    Valamennyi aláírást gyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdés, illetve a népi kezdeményezés tárgyának megfogalmazásával kell kezdeni.

(4)    A helyi népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek.


38. §

(1)    A polgármester az aláírásgyűjtő íveket a beérkezéstől számított 8 napon belül átadja a választási bizottság elnökének az aláírások ellenőrzése céljából.

(2)    A választási bizottság elnöke az aláírások ellenőrzésének eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

39. § 

A helyi népszavazás 
a)    érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és
b)    eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.


V. fejezet 

A RENDELETALKOTÁS SZABÁLYAI

40. §

(1)    A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2)     Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a)    a képviselő-testület tagja,
b)    a képviselő-testület bizottsága,
c)    a jegyző,
d)    az állampolgárok a települési képviselők útján.

(3)    Amennyiben az indítvány nem jogszabály végrehajtására irányul, a képviselő-testületnek előzetesen állást kell foglalni az önkormányzati rendeletalkotás szükségességéről.

(4)     A képviselőtestület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, melyben
a)    meghatározza az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét,
b)    az előkészítéssel megbízza valamely bizottságát, vagy külön bizottságot hoz létre,
c)    dönt a társadalmi vitára bocsátás, közmeghallgatás indokoltságáról, szakértő igénybevételéről.

40/A § 

(1)    A képviselő-testület az önkormányzati rendeletek előkészítésének és véleményezésének társadalmi részvételét oly módon biztosítja, hogy az önkormányzati rendelet-tervezetet, illetve annak módosítására vonatkozó tervezetet az önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi a tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőző 10 nappal.

(2)    A tervezethez a képviselő-testület ülését megelőző 5. napig arra bármely lakos, vagy a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező társadalmi szervezet észrevételt, javaslatot tehet, melyet írásban kell eljuttatni a jegyző felé.

(3)    A társadalmi véleményezés során beérkezett javaslatokat és észrevételeket összefoglalva a jegyző ismerteti a bizottsági üléseken és a képviselő-testületi ülésen.

(4)    A rendelet-tervezethez érkező szövegszerű javaslatokat, melyek megfelelnek a módosító indítvány formai és tartalmi kritériumainak, és azt legalább egy bizottság elfogadásra javasolja módosító indítványként kell kezelni a rendelet-tervezet tárgyalása során.

41. §

(1)    Az önkormányzati rendelet tervezetét indoklással és hatásvizsgálattal együtt a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(2)     Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján, valamint Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat honlapján történő közzététellel egyidejűleg gondoskodik. A kihirdetés napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja

42. § 

43. §

(1)    Az önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról, karbantartásáról és végrehajtásának folyamatos ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(2)    Az önkormányzati rendeleteket szükség szerint kell felülvizsgálni. A felülvizsgálatot a jegyző az Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság bevonásával készíti elő és a képviselő-testület elé terjeszti.

(3)       

VI. fejezet 

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

44. § 

(1)    A községi önkormányzat vagyona az elkülönítetten nyilvántartott forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és az üzleti vagyonból, vagyoni értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzat vagyona felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2)    Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. 
.
45.§

(1)     Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a  Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
E körben különösen:
a)    a NGM  által előirt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a szükséges adatszolgáltatásokat, s mindezeket megküldi az illetékes szerv részére,
b)    beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c)    gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett költségvetési szervek pénzellátásáról
d)    biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
e)    biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
f)    elkészíti az önkormányzat éves vagyon leltárát,
g)    az önkormányzat, valamint az általa alapított költségvetési szervek költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

(2)     Az önkormányzat által létesített és fenntartott költségvetési szervek közül a  Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, míg a 2013. június 30-ig a Csicsergő Napközi otthonos Óvoda és Konyha, 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ  önállóan működő költségvetési szerv. 
A költségvetési szervek elemi költségvetésében meghatározott bevételi forrásokat és kiemelt kiadási előirányzatokat csak a képviselő-testület módosíthatja.

(3)    A költségvetési szervek vezetői a kisebb összegű készpénzkifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból - a pénzügyi szabályzatokban meghatározott szabályok szerint - teljesítik.

(4)    Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzése a vezetői és a munkafolyamatokba épített ellenőrzés útján történik. A belső ellenőrzést a költségvetési szervek tekintetében Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása látja el. 


46. §

(1)    A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el az önkormányzati feladatok végrehajtására. A programtervezet kidolgozásáról a polgármester, a megválasztását követő 6 hónapon belül gondoskodik.

(2)     A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait, annak tartalmi elemeit annak az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott rendeletek és a szakágazati miniszter útmutatója határozza meg. , A feladatfinanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország  központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(3)    A költségvetési rendelet tárgyalása amennyiben több változatban készül két fordulóban történik. 

(4)    A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság előzetesen megtárgyalja. A költségvetési rendelt tervezethez a Pénzügyi Bizottság véleményét hozzá kell csatolni.

(5)    A zárszámadási rendelet tervezetének előkészítésére és előterjesztésére a (2) és (4) bekezdésben irt szabályok az irányadók.

(6)    Az önkormányzat, üzletszerűen, ellenérték fejében alaptevékenységén kívül termelő vagy szolgáltató - vállalkozási - tevékenységet nem végez.


47. §    


VII. fejezet 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. §


(1) Ez a rendelet kihirdetés napját követő napon lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 3/2007. (III. 30.) Ök. rendelte. 

Gyöngyösoroszi, 2011. március 7.


        Vernyihel Lívia sk                    dr. Mészáros Katalin sk
    polgármester    jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetve 2011. március 7-én

dr. Mészáros Katalin sk.
jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 16/2011. (XI: 30.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Vernyihel Lívia sk                dr. Mészáros Katalin sk
polgármester                        jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 10/2012 (VII. 20.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2012. augusztus 1-én lép hatályba.

Vernyihel Lívia sk.                dr. Mészáros Katalin sk.
    polgármester                    jegyző

Záradék:

A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve 2012. július 20.

dr. Mészáros Katalin 
jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 12/2012 (VIII. 31.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2012. szeptember 1-én lép hatályba.

Vernyihel Lívia sk.                dr. Mészáros Katalin sk.
polgármester                        jegyző

Záradék:

A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve 2012. augusztus 31.

dr. Mészáros Katalin 
jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 1/2013 (I. 17.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2013. január 18-án lép hatályba.

Vernyihel Lívia                 dr. Mészáros Katalin 
polgármester                        jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2013. (V. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése alapján 2013. június 1-én lép hatályba.

Vernyihel Lívia                     Dr. Jakab Csaba 
polgármester                        jegyző

Záradék:

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 16/2013. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.

Vernyihel Lívia                     Dr. Jakab Csaba 
polgármester                        jegyző


Záradék:

A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve 2013. december 4-én.

Dr. Jakab Csaba
jegyző
 

1.    melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez                  

Az Önkormányzat kötelezően ellátott és önként vállalt feladatai, a feladatellátás módja

I.    Kötelező feladatok 
1.    településfejlesztés, településrendezés; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján;

2.    településüzemeltetés:
a)    köztemető kialakítása és fenntartás (1999. évi XLIII. tv.): közvetlen üzemeltetéssel
b)    közvilágításról való gondoskodás (1991. XX. tv.): vásárolt szolgáltatás 
c)    köztisztasági közszolgáltatás (2000. évi XLIII. tv.): közvetlen foglalkoztatással (közcélú foglalkoztatottak)
d)    a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása: (1988. évi I. tv.): Polgármesteri Hivatal útján (útkezelés), eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján (síkosság-mentesítés, helyi közutak kialakítása felújítása és karbantartás); 
e)    közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása: Önkormányzat közvetlenül foglalkoztatás útján látja el a fenntartási feladatokat a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal koordinációjával, eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján új közpark kialakítása 
f)    gépjárművek parkolásának biztosítása: parkolás rendjének kialakítása a Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestület feladata

3.    egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások (1997. évi CLIV. tv.); 
a)    Felnőtt és gyermek-háziorvosi iskola-egészségügyi, anya és csecsemővédelmi szolgálat: közalkalmazotti jogviszony útján 
Gyöngyösoroszi közigazgatási területünkön 1 háziorvosi körzet alakult Gyöngyösoroszi, Ady Endre út 50. szám alatti székhellyel, így Gyöngyösoroszi község teljes lakossága ehhez a háziorvosi körzethez tartozik. A háziorvos látja el az iskolaorvosi feladatokat is. Önálló orvosi tevékenységet a község közigazgatási területén folytathat a háziorvos. Az orvosi körzet közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező orvossal tölthető be.
A védőnői szolgálat Gyöngyösoroszi 0-6 éves korosztályát látja el. A védőnő foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszony keretében.
b)    A fogorvosi alapellátási, valamint iskola, ifjúsági fogorvosi szolgáltatás intézményi társulás útján Gyöngyösoroszi - Gyöngyöstarján Fogorvosi Intézményi Társulása által kötött feladat-ellátási megállapodás útján 
c)    A hétközi éjszakai és hétvégi orvosi ügyeleti ellátás intézményi társulás útján az Egészségügyi Igazgatási Társulás Gyöngyöstarján önkormányzati társuláson keresztül.

4.    környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlen foglalkoztatás útján, valamint az által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján;
Eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján;

5.    óvodai ellátás (2011. évi CXC. tv. alapján); 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított költségvetési szerv útján, a Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ Csicsergő Óvodája köznevelési intézményben.
Gyöngyösoroszi közigazgatási területünkön egy 90 férőhelyes óvodát működtetünk a Kossuth út 147. szám alatt, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és nemzeti etnikai kisebbségi nevelés is folyik

6.    kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján,
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének közvetlen foglalkoztatás útján; 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ József Attila Könyvtárában, nyilvános könyvtári és iskolai könyvtári tevékenység a Jókai u 3. szám alatt működik, 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlenül az Integrált közösségi Szolgáltató Tér működtetésével, és közvetlen foglalkoztatás útján a Jókai u 3. szám alatt
Civil- és társadalmi szervezetek támogatása útján

7.    szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 
a)    szociális szolgáltatások és ellátások (1993. évi III. törvény)
aa)    étkeztetés 
Gyöngyösoroszi Község Önkormányzat működési engedély alapján, Gyöngyösoroszi Község Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha, 2013. július 1-től a Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ Csicsergő Óvodájának központi konyhájáról történik az elélelmezés vásárlása
ab)    házi segítségnyújtás
    Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint 
ac)    családsegítés
    Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint
b)    gyermekjóléti ellátás (1997. évi XXXI. tv.): 
ba)    gyermekek napközbeni ellátása:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított költségvetési szerv útján, a Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általánso Művelődési Központ Csicsergő Óvodája köznevelési intézményben.
bb)    gyermekétkeztetés 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított költségvetési szerv útján, a Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha, 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általánso Művelődési Központ Csicsergő Óvodájának központi konyhájáról történik az elélelmezés vásárlása
bc)    gyermekjóléti szolgálat 
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint (, gyermekek átmeneti gondozása)
bd)    gyermekek átmeneti gondozása
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint 

8.    lakás- és helyiséggazdálkodás; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlenül, valamint az által alapított  Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján

9.    a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlenül látja el valamint az által alapított költségvetési szervek közreműködésével;
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint 

10.    helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal  mint költségvetési szerv útján;
Eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján 

11.    honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 
a)    honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján,
b)    helyi közfoglalkoztatás
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlen foglalkoztatás útján, valamint általa alapított költségvetési szervek útján,

12.    helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján

13.    sport, ifjúsági ügyek; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján;
Civil-, és társadalmi szervezetek támogatása útján

14.    nemzetiségi ügyek; (2011. évi CLXXIXI. tv.): 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete és a Gyöngyösoroszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött megállapodás alapján az ott meghatározottak szerint; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján;

15.    közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 
civil szervezetek, rendvédelmi szervezetek céljellegű támogatása útján;

16.    hulladékgazdálkodás; (2000. évi XLIII. tv.):
 közszolgáltatási szerződés útján 

17.    víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (1995. évi LVII. tv.): 
üzemeltetési szerződés útján

II.    Önként vállalt feladatok 

III.    A feladatellátás szakfeladat rendje
Az Önkormányzat ezen mellékletben felsorolt feladatait az Önkormányzata mindenkori költségvetési rendeletében az adott feladatra meghatározott bevételi és kiadási előirányzatok figyelembe vételével látja el.
 

Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által közvetlenül ellátott alapfeladatainak szakfeladat szerinti meghatározása
ssz.    szakfeladat megnevezése    szakfeladat száma
1    Település hulladék vegyes begyűjtése    381 103
2    Út, autópálya építés    421 100
3    Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása     522 001
4    Óvodai intézményi étkeztetés    562 912
5    Munkahelyi étkeztetés    562 917
6    Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése    680 001
7    Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése    680 002
8    Állat-egészségügyi  ellátás    750 000
9    Zöldterület kezelés    813 000
10    Önkormányzati jogalkotás    841 112
11    Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége    841 126
12    Adó, illetékek kiszabása, beszedése, adóellenőrzés    841 133
13    Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás    841 154
14    Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények    841 192
15    Közvilágítás    841 402
16    Város és községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások    841 403
17    Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai    841 901
18    Központi költségvetési befizetések    841 902
19    Háziorvosi alapellátás    862 101
20    Család és nővédelmi egészségügyi gondozás    869 041
21    Ifjúság egészségügyi gondozás    869 042
22    Aktív korúak ellátása    882 111
23    Lakásfenntartási támogatás normatív alapon    882 113
24    Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás    882 117
25    Óvodáztatási támogatás    882 119
26    Átmeneti segély    882 122
27    Temetési segély    882 123
28    Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli támogatások    882 129
29    Közgyógyellátás    882 202
30     Köztemetés    882 203
31    Szociális étkeztetés    889 921
32    A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok    890 114
33     Civil szervezetek működési támogatás    890 301
34    Rövid időtartamú közfoglalkoztatás    890 441
35    Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása    890 442
36    Egyéb közfoglalkoztatás    890 443
37    Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása    890 506
38    M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység támogatása    890 509
39    Közművelődési tevékenységek és támogatásuk    910 501
40    Közművelődési Intézmények, közösségi színterek működtetése    910 502
41    Versenysport  tevékenység és  támogatása    931 201
42    M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység    932 919
43    Köztemető fenntartás és működtetés    960 302

2.    melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAINAK
FELADAT-ÉS HATÁSKÖRE

A/ Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság

A Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság létszáma 3 fő.

Az ügyrendi bizottság feladat- és hatásköre:
1.    közreműködik az önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására,
2.    vizsgálja a hatályban lévő SZMSZ hatályosulását,
3.    figyelemmel kíséri a bizottságok működésének szabályszerűségét,
4.    véleményezi az önkormányzat elé kerülő rendelet tervezeteket,
5.    véleményezi a közbeszerzési tárgyú előterjesztéseket,
6.    ellátja az önkormányzat titkos szavazás során a szavazatszámláló bizottság feladatait,
7.    ellátja a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat.
8.    ellátja a polgármester és képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat 
ezzel kapcsolatosan ellátja:
8.1.     képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtését, - a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását,
8.2.     a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül,
8.3.    a vagyonnyilatkozottal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
8.3.1.     a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,
 8.3.2     a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,
8.3.3     a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselőtestület soron következő ülésén való tájékoztatás.

A következő előterjesztések csak a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
1.    az Önkormányzat rendelettervezetek,
2.    Az Önkormányzat közbeszerzési szabályzatáról szóló előterjesztés

A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.
 

B/ Pénzügyi Bizottság

A Pénzügyi Bizottság létszáma 3 fő.

A bizottság feladat- és hatásköre:
1.    véleményezi az éves költségvetésirendelet-tervezetet, annak módosítását, a költségvetés végrehajtásáról évközi tájékoztatókat, valamint a zárszámadási rendelet tervezetet,
2.     észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására, ellenőrzi az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást,
3.    javaslatot tehet a likviditási helyzet javítására,
4.    részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésében,
5.    ellenőrzi a beruházások végrehajtását,
6.    ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét,
7.    az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában javaslatokat tehet,
8.    javaslatot tesz a polgármester illetményére, költségtérítésére, jutalmazására.
9.    vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

A következő előterjesztések csak a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
1.    az éves költségvetésirendelet-tervezetet, annak módosítását, a költségvetés végrehajtásáról évközi tájékoztatókat, valamint a zárszámadási rendelet tervezetet,
2.    Az Önkormányzat hitelfelvételéről  szóló előterjesztés

A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait.

C./ Szociális Bizottság:

A Szociális Bizottság létszáma 6 fő.

1.    véleményezi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény felhatalmazása alapján megalkotásra kerülő önkormányzati rendelet-tervezeteket, javasolhatja azok felülvizsgálatát.

Átruházott hatáskörben dönt:
1.      önkormányzati segély kérelmekről, kivéve ha a kérelmező elemi kár elhárítása miatt kér támogatást, 
2.    a gyermekek napközbeni ellátását igénybe vevő gyermek egyéni rászorultsága alapján a törvény által nyújtott normatív kedvezményeken túli egyedi kedvezményekről
3.    a hatáskörébe tartozó, általa megállapított, de jogosulatlanul felvett szociális és gyermekvédelmi juttatások visszafizetésének elrendelése kérdésében 

A következő előterjesztések csak a Szociális Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
1.    Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatok elbírálásáról szóló előterjesztés

A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait.
 
 
3.    melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez


A POLGÁRMESTER FELADATAI


1.    A polgármester képviseli az önkormányzatot
2.    egyetértési jogot gyakorol - a Jegyző javaslatainak figyelembevételével – Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal feladatainak meghatározásában Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
3.    a Jegyző javaslatára Gyöngyöstarján polgármesterével együtt előterjesztést nyújt be az alapító Képviselőtestületek felé a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
4.    a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
5.    gyakorolja az egyetértési jogot jegyző és aljegyző munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggésben
6.    gyakorolja az egyetértési jogot a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének köztisztviselőinek kinevezésekor, egyéb munkáltatói jogkör gyakorlásával eösszefüggésben
7.    a Képviselő-testületek döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást,rendszeres egyeztetést tart a jegyzővel 
8.    dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, 
9.    biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
10.    szervezi az önkormányzat munkáját és ügyel e szabályzat helyes alkalmazására,
11.    összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
12.    segíti a települési képviselők munkáját,
13.    összehangolja a bizottságok tevékenységét, a bizottságokat megbízhatja ügyek előkészítésével,
14.    együttműködik a társadalmi szervezetekkel, szervezi az önkormányzat kapcsolatait,
15.    hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviseli az önkormányzatot,
16.    támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
17.    segíti és ellenőrzi az önkormányzat intézményeinek működésé
18.    köztemetés elrendelés

 A polgármester átruházott hatáskörben jár el:
1.    önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény esetében a beiratkozási időszak meghatározása és közzététele,
2.    egyetértésével a köznevelési intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhetnek el,
3.    Egészségbiztosítási Alap kezelőjével szerződés megkötése a háziorvosi védőnői ellátás finanszírozására,
4.      önkormányzati segély kérelem elbírálása, ha a kérelmező elemi kár elhárítása miatt kér támogatást,
5.      méltányossági közgyógyellátás elbírálása,
6.    hitelfelvétellel kapcsolatos szerződés megkötése 500 ezer forint értékhatárig 
7.    év közben létrejött költségvetési többlet (szabad pénzeszköz) pénzintézeti pénzlekötése 5 millió forint összeghatárig
8.    ebek veszettség elleni védőoltásának megszervezése,
9.    az önkormányzat nevében történő olyan kötelezettségvállalás, melynek fedezete az éves költségvetésben biztosított figyelemmel a költségvetési rendeletben meghatározott korlátozásokra, valamint a Közbeszerzési Szabályzatra;
10.    gazdasági társaságban eseti meghatalmazás adása a képviseletre;
11.    lakás céljára szolgáló helyiség bérleti szerződés kötése amennyiben a bérlő önkormányzat, vagy általa alapított költségvetési szerv munkavállalója, legfeljebb a foglalkoztatási jogviszony időtartamára
12.     helyiségbérleti szerződés kötése, közterület használat engedélyezése eseti – néhány órára vagy legfeljebb egy-két napra szóló – jelleggel;
13.    a kijelölt vagyonkezelő szervek olyan szerződéseinek jóváhagyása, melyben azok -saját nevükben – idegen tulajdonban levő ingatlant vagy eszközt vesznek át használatra, valamint ha használatukban levő helyiséget hasznosítanak bérbeadás útján.
14.    tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő közmű bekötések tervdokumentációjához és kivitelezéséhez
15.    tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő építési tevékenységgel összefüggésben a tervdokumentációkhoz, kivitelezéshez
16.    tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő hatósági eljárásokban,
17.    önkormányzati tulajdonban álló földre (földrészletre) vonatkozó földhasználati megállapodás megkötése
18.    önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági földrészletek, mezőgazdasági művelésre alkalmas belterületi beépítetlen ingatlanok hasznosításával kapcsolatos bérleti (haszonbérleti) szerződések megkötése,
19.    közvilágítási berendezés létesítéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás
20.    gazdasági társaságban az önkormányzat képviselete, alpolgármester akadályoztatása esetén eseti megbízás adása a képviseletre. 

 
4.    melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez


Az Önkormányzat által közszolgálatban foglalkoztatott, 
a 2007. évi CLII. tv. szabályai szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek


jegyző, aljegyző

önkormányzati fenntartású intézmény vezetője

 
FÜGGELÉK

1. függelék

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK NÉVSORA

1./ Vernyihel Lívia                             Kossuth út 153.
2./ Dudásné Szabó Zsuzsanna            Ady Endre út 67. 
3./ Gyarmati Gyuláné                         Kossuth út 38. 
4./ Horváth Ildikó                               Károlytáró 2/a. 
5./ Molnár Tibor                                 Ady Endre út 43. 
6./ Rácz Jenő                 Móricz út 14.
7./ Szarvas Gáborné                            Kossuth út 84. 

A BIZOTTSÁGOK TAGJAINAK NÉVSORA


Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság 

elnöke:     Molnár Tibor                                 Ady Endre út 43.
tagjai:         Dudásné Szabó Zsuzsanna            Ady Endre út 67. 
Horváth Ildikó                               Károlytáró 2/a. 


Pénzügyi Bizottság 

elnöke:     Gyarmati Gyuláné                         Kossuth út 38. 
tagjai:        Molnár Tibor                                 Ady Endre út 43. 
Rácz Jenő                   Móricz út 14.


Szociális Bizottság 

elnöke:     Dudásné Szabó Zsuzsanna            Ady Endre út 67. 
tagjai:        Rácz Jenő                   Móricz út 14.
Gyarmati Gyuláné                         Kossuth út 38. 
Horváth Ildikó                        gggggg       Károlytáró 2/a. 

külső tagjai:    Dr Boda Enikő        Nagyréde
        ifj. Rácz Jenő            Petőfi út 39.

Károlytáró 2/a. 

külső tagjai:    Dr Boda Enikő        Nagyréde
        ifj. Rácz Jenő            Petőfi út 39.

község képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányában a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, 18. §. (1) bekezdése és az 50 §- ában és 103/B § -ában kapott felhatalmazás, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteltdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. §- ában kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint alkotja meg:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat
(2) Az önkormányzat székhelye: 3211 Gyöngyösoroszi, Kossuth út 147.
(3) Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője: 
a Magyar Köztársaság hivatalos címerével ellátott „Önkormányzati Képviselőtestület Gyöngyösoroszi Heves megye” feliratú körpecsét.
(4) Az önkormányzat címere, zászlaja: 
Címerünkben az alábbi motívumok játszanak döntő szerepet:
Templomunk az egyik legrégibb épület a településen, ma már műemlék.
A pajzsot körülölelő szőlőlevél a Mátra alján található Gyöngyösoroszi település szőlőkultúrájára utal, míg a tölgylevelek és a makk a település melletti erdő kifejezője.
Az ércbányászat hagyományosan a község egyik fő ipari ágazata /színesérc-bányászat/ volt, erre utal a középen helyet foglaló kristály.
(5) Az önkormányzat címerének és zászlajának használatát külön rendelet szabályozza.
2. §
(1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjeleníti a helyi érdeket.
(2) A helyi önállóság jogával élve, önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyeket.
(3) Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a Bíróság, de csak kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
(4) Demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve gondoskodik a lakosság helyi közszolgáltatásokkal való ellátásáról, a helyi közhatalom gyakorlásáról.
(5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, továbbá a képviselő-testület hivatala látják el.
(6) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, a jegyzőre, társulásra átruházhatja.  E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról, a hozott döntésekről, az, akire a hatáskört átruházták, a következő ülésen a képviselőtestületnek beszámol.
3. §
(1) A Képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat:
a) közvetlen foglalkoztatással,
b) a képviselőtestület által alapított költségvetési szerv
c) az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások, 
d) önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok, vagy
e) szerződés alapján gazdálkodó szervezetek
  látják el. 
(2)  
(3)  A Képviselőtestület feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat amennyiben a Képviselőtestület közvetlen foglalkoztatás útján biztosítja, a munkavallók a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló egyéb jogszabályok hatálya alá tartoznak. A kinevezés és felmentés, valamint a fegyelmi eljárás lefolytatása a Képviselőtestület jogköre, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester.
(4) Az Önkormányzat kötelezően ellátott és önként vállalt feladatait, azok ellátásának módját és mértékét az 1.  melléklete tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület a közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik az adott feladat ellátása érdekében társulás(ok)ba tömörült települések önkormányzataival.
II. fejezet
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
4. §
(1) A települési képviselők száma: 6 fő. A képviselők névsorát az 1. függelék  tartalmazza.
(2) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.
5. §
(1) A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatközébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. 
(2) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül szerveinek átruházott hatáskörben hozott döntését.
(3) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni.
(4) A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(5) A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
(6) A települési képviselő a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.
(7) A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.
(8) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.
(9) A képviselő a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot köteles megőrizni.
6. §
(1) A Képviselő-testület tagját – kivéve a polgármestert és az alpolgármestert –megválasztásának időpontjától, megbízatásának megszűnéséig – havonta folyósítandó – tiszteletdíj illeti meg, amelynek összege a mindenkori köztisztviselői illetményalap és a 0,65 szorzószám száz forintra kerekített szorzata. 
A képviselőt megillető tiszteletdíj kifizetésre kerülő havi összegét – az -(1)-(3) bekezdésekben foglaltak figyelembe vételével – a jegyző határozza meg.
(2) Az adott, munkaterv szerinti ülésre járó díj 25%-kal csökkentett része illeti meg a képviselőt abban a hónapban, amelyben bármilyen okból – kivéve a Képviselő-testület, vagy a polgármester megbízásából eredő, önkormányzati érdeket szolgáló távollétet, továbbá a testületi ülés megkezdése előtt a polgármester vagy a jegyző felé jelzett és utólag orvosilag igazolt távolmaradást - képviselő-testületi ülésen nem vett részt. A távolmaradás okának minősítéséről a polgármester dönt. Döntését, az érintett képviselő kérésére a Képviselő-testület felülbírálhatja.
(3) A Képviselő-testület éves munkatervében nem szereplő ülések és az ezeket előkészítő bizottsági ülések rendkívüli ülések. A rendkívüli ülésekről és a rövid úton - telefonon, 5 napon belüli időre - összehívott ülésekről távol maradt képviselőt megilleti a tiszteletdíj.
(4) A Képviselőtestület a tiszteletdíjak mértékét évente a költségvetés tervezéssel egyidejűleg felülvizsgálhatja, és annak mértékét az előző évinél kisebb összegben is megállapíthatja.
7. §
(1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyon-nyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig -, az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a 6. §-ban meghatározott juttatásban nem részesülhet.
(3) A vagyonnyilatkozatot a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrzést végző bizottság tagjai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.
(5) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
(6) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi képviselő-testületi ülésen is- mertetni. A Képviselő-testület legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határoz az összeférhetetlenségről.
BIZOTTSÁGOK
8.§
(1) A bizottságok feladatkörükben kezdeményezik, előkészítik a képviselő-testület döntéseit, átruházott hatáskörben döntést hoznak. 
(2) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:
a) Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság - 3 fő
b) Pénzügyi Bizottság – 3 fő
c) Szociális Bizottság - 6 fő
A bizottsági tagok névsorát az 1. függelék  tartalmazza.
(3) A Képviselőtestület által az egyes bizottságokra átruházott hatáskörét, valamint a kizárólag az egyes bizottságok állásfoglalásával együtt benyújtható előterjesztések körét a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A bizottsági tagok munkájukért külön díjazásban (tiszteletdíj) nem részesülnek.
(5) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani.
(6) Esetenkénti feladatokra a képviselőtestület ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság létrehozásával egyidejűleg dönt a képviselőtestület a bizottság elnökének, tagjainak megválasztásáról, a bizottság feladat- és hatásköréről, a bizottság működésének idejéről, annak megszűnésének időpontjáról vagy feltételéről.
(7) A bizottságok szükség szerint tartanak ülést, maguk állapítják meg működésük részletes szabályait.
(8) A bizottság határozatképességére, határozathozatalára és zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni. 
(9) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az ülés összehívásával, levezetésével és a jegyzőkönyv aláírásával kapcsolatos teendőket az általa esetenként megbízott képviselő tag látja el.
(10) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára a Képviselőtestület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Bizottság döntés-előkészítő feladatkörében eljárva javaslatot tesz, míg átruházott hatáskörében eljárva határozatot hoz. A javaslatokat és a határozatokat naptári évenként külön-külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni, utalva a meghozatal pontos dátumára és a bizottság nevének rövidítésére is. Az együttes bizottsági ülésről egységes, összevont jegyzőkönyv készül. A bizottságok döntéseiket közösen – erre utaló jelöléssel – hozzák. 
(11) A jegyzőkönyvet – melyet 15 napon belül kell elkészíteni –, a bizottság elnöke és annak egy tagja írja alá. 
(12) A jegyzőkönyv egy-egy példányát kapják:
a) a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal,
b) a Heves Megyei Kormányhivatal.
(13) Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
POLGÁRMESTER
9. §
(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester és alpolgármester díjazásáról, valamint a polgármester kérése alapján a költségátalány megállapításáról megválasztásukkor a Képviselőtestület határoz.
(3) A polgármester díjazására, illetve a megállapítást követően annak módosítására irányuló javaslatot a Pénzügyi Bizottság jogosult benyújtani. 
(4) A Polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó, e rendelet 7. §-ban foglalt szabályok szerint.
(5) A polgármester a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. 
(6) A Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsában történő önkormányzati képviseletet a Polgármester akadályoztatása esetén – állandó megbízással, beszámolási kötelezettséggel- az Alpolgármester látja el.
(7) A polgármester feladat- és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.
(8) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásáról és ülésének vezetéséről a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik.
ALPOLGÁRMESTER 
10. §
(1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. 
(2) Az alpolgármester megbízatása megválasztásával kezdődik és mennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik. Az alpolgármester megbízatása megszűnik akkor is, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladataikat. Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően- előkészítő, összehangoló jellegűek.
(4) Az alpolgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó, e rendelet 7. §-ában foglalt szabályok szerint.
(5) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át. 
A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ 
11. §
(1) A jegyzőt – pályázat alapján határozatlan időre – a polgármesterek KEKKH tárgyév január 1-ei lakosságszám-arányos többségi döntés alapján nevezik ki. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere gyakorolja. 
(2) Az aljegyzőt – pályázat alapján határozatlan időre, a jegyző javaslatára – a polgármesterek KEKKH tárgyév január 1-ei lakosságszám-arányos többségi döntés alapján nevezik ki. Az aljegyző feletti, Möt. 19. § b) pontban meghatározott egyéb munkáltatói jogot a jegyző gyakorolja Gyöngyösoroszi település polgármesterének egyetértési jogának biztosításával. Az aljegyző vezeti a kirendeltséget.
(3) Az aljegyző a jegyző általános helyettese, és ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a székhely település szociális ügyek intézésével megbízott igazgatási ügyintézője látja el.
A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 
12.§
(1) A képviselő-testület „Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal ” elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehatásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) Gyöngyösoroszi községben a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatalnak állandó kirendeltsége működik.
(3) A  hivatal működésével összefüggő szabályokat a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
TÁRSULÁSOKBAN VALÓ RÉSZVÉTEL
13.§
(1) A Képviselőtestület feladatainak hatékonyabb és célszerűbb ellátása érdekében önkormányzati társulásokban vehet részt. A társulásokban való részvételéről át nem ruházható hatáskörben a Képviselőtestület dönt.
ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT 
14. §
(1) Gyöngyösoroszi Községben a választópolgárok által közvetlenül választott Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. Gyöngyösoroszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete négy képviselőből áll. Tevékenységét a saját hatáskörében kidolgozott és elfogadott szervezeti és működési szabályzat alapján végzi. 
(2) A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének elnöke tanácskozási joggal részt vesz Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ülésein és gondoskodik a kisebbség jogainak érvényesítéséről.
(3) A Nemzetiségi Önkormányzat a Képviselőtestületétől és szerveitől nemzetiségi  ügyekben tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.
(4) Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal  a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges jogi és egyéb szakmai, valamint adminisztratív és technikai segítséget megadja, ügyviteli feladatait ellátja. A testületi működés feltételei biztosításának részletes meghatározását a Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzata és a Gyöngyösoroszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás tartalmazza.
III.  fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MÜKÖDÉSE
15. §
(1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal, a munkaterv szerinti ütemezés, illetve szükség szerint tart ülést. A munkaterv előkészítése a polgármester feladata.
(2) Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyede, vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. Az indítványban az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni.
(3) A képviselő-testület ülése határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van. Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
(4) Az ülés kezdete du. 4 óra.
16. §
(1) A képviselő-testület összehívásáról a polgármester gondoskodik. A polgármester a meghívót olyan időpontban küldi meg, hogy a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Az ülés időpontjáról annak nyilvánossága biztosítása céljából a lakosságot tájékoztatni kell a Meghívónak Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének   hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.
(2) A képviselőtestületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek kell megküldeni. A zárt ülésre javasolt napirendekhez kapcsolódó előterjesztéseket csak azoknak kell megküldeni akik a zárt ülésen jelen lehetnek.
(3) Rendkívüli ülésre a Képviselő-testület rövid úton – rendkívüli esetben - személyes értesítéssel vagy telefonon, írásos előterjesztés nélkül is összehívható.
(4) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, idejét,
b) a javasolt napirendeket és előterjesztőik nevét,
(5) A képviselő-testület ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni:
a) a napirend tárgya szerinti illetékes szervek vezetőit, a napirendek előadóit,
b) a napirend fontosságára való tekintettel a település országgyűlési képviselőjét
c) a napirend előkészítésében és a döntés végrehajtásában érdekelt ügyintézőt.
d) roma nemzetiségi önkormányzat elnökét, 
e) körzeti megbízottat
f) a település díszpolgárait.
17. §
( 1) Az ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani a képviselők és meghívottak részére.
( 2)  Előterjesztésnek minősül:
a) a munkatervbe felvett beszámoló és tájékoztató, rendelet alkotására vonatkozó javaslat.
b) egyéb döntést igénylő javaslat, amely határozathozatalra is irányulhat.
( 3) Az előterjesztés főbb elemei:
a) az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő bizottság/ok/, a szakértő/k/, más közigazgatási szervek és meghatározott személyek, stb. véleményét, s mindazokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, rendelet tervezetet tartalmazza a végrehajtásért felelősek és a határidők megjelölésével.
18. §
(1) A képviselő-testület elé valamely kérdés napirendre tűzésére, határozat, rendelet kezdeményezésére - önálló indítványként - bármely képviselő, vagy bizottság javaslatot tehet.
(2) A javaslatokat legalább 15 nappal az ülés előtt a polgármesternél kell benyújtani.
19. §
( 1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
( 2) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselő és a jegyző javasolhatja a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását.
( 3) Az indítvány meg kell feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek. A napirend meghatározásakor – indítványonként - kell állást foglalni arról, hogy napirendre tűzi-e az előterjesztést a Képviselőtestület. A Képviselőtestület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, azt lehetőség szerint az írásban megküldött napirendi sorozat után kell tárgyalni.
( 4) Határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztéshez kapcsolódó, írásba foglalt, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
( 5) A döntést igénylő témákat napirendileg el kell különíteni, a vitát nem igénylő, csupán tájékoztatást adó előterjesztésektől.
20. §
( 1) A képviselő-testület döntéseit nyilvános ülésen, nyílt szavazással hozza. A Képviselőtestület zárt ülést tart a Möt. 46. § (2) bekezdés a-b) pontjában meghatározott előterjesztés tárgyalásakor és zárt ülést tarthat a Möt. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott előterjesztés tárgyalásakor. 
( 2) A Képviselőtestület titkos szavazást tarthat a zárt ülésen tárgyalt előterjesztésről. 
( 3) Zárt ülés, titkos, vagy névszerinti szavazás elrendeléséhez minősített többség, legalább 4 képviselő „igen” szavazata szükséges. Bármelyik képviselő indítványozhatja a zárt ülés tartását, a titkos, vagy névszerinti szavazást. E tárgyban a képviselő-testület vita nélkül határoz.
( 4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, a titkos szavazás szavazólappal történik.
( 5) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
( 6) A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti és a szavazás eredményét átadja a polgármesternek, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
( 7) Nem lehet zárt ülést elrendelni a határozathozatal idejére, ha a napirend tárgyalása nyilvános ülésen történt.
( 8) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazatszámláló bizottság feladatait a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság tagjai látják el. 
( 9) A titkos szavazáshoz szükséges szavazólapok, szavazófülke és urna előkészítésének idejére szünetet kell elrendelni. 
( 10) A titkos szavazás szavazólapjának tartalmazni kell a határozati javaslatot teljes terjedelemben valamint az „igen” „nem” „tartózkodom” kifejezéseket. A titkos szavazás a szavazatra utaló kifejezés aláhúzásával, bekarikázásával történik. 
( 11) A titkos szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségben csak a szavazatszámláló bizottság és a képviselők tartózkodhatnak. A titkos szavazáshoz a szavazófülkét úgy kell kialakítani a szavazóhelyiségben, hogy a képviselő szavazatát úgy tudja leadni, hogy azt a többi képviselőtársa ne láthassa. 
( 12) A szavazás befejeztével a szavazatszámláló bizottság a szavazatokat összeszámolja, arról jegyzőkönyvet készít, azt minden tagja aláírja. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét a szavazásra jogosult képviselők számát, az urnában található szavazólapok számát, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint a szavazás eredményét.
( 13) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke átadja a polgármesternek, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve a képviselőtestület jegyzőkönyvének mellékletét képezi.
21. § 
(1) A javaslat elfogadásához a (4) bekezdésben foglalt kivétellel- a jelenlévő települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek  a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles a személyes érintettséget bejelenteni. A kizárásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített többség szükséges.
(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és a kizárás feltételeinek fennállásáról a képviselőtestület bármely tagja a szavazást követően szerez tudomást, kezdeményezheti a polgármesternél kezdeményezheti az ismételt döntéshozatalt. A képviselőtestület az ismételt határozathozatal előtt szavaz a képviselő döntéshozatalból való kizárásáról.
(4) Minősített többség - a megválasztott képviselők több mint fele - 4 fő – szavazata szükséges:
a) rendeletalkotáshoz,
b) szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,
c) törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
d) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz,
e) helyi népszavazás kiírásához a 34. §-ában meghatározott esetben 
f) megállapodáshoz külföldi önkormányzatokkal való együttműködésre, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz
g) intézmény alapításához, átszervezéshez és megszüntetéséhez
h) képviselő kizárásához
i) zárt ülés, titkos vagy névszerinti szavazás elrendeléséhez.
A TANÁCSKOZÁS RENDJE
22.§
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, aki az ülés megnyitása előtt számszerűen megállapítja a jelen levők számat, az ülés határozatképességét.
(2) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítőire, melyekről a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) A polgármester tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.
(5) A polgármester minden előterjesztés és határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt kell választ adni. Nem kell vitát nyitni a tájékozató jellegű előterjesztések felett.
(6) A külön napirendként tárgyalt előterjesztések tárgyalását, amennyiben azok tárgyuknál összekapcsolódnak, bármely képviselő javaslatára a képviselőtestület együttesen tárgyalhatja. A napirendek együttes tárgyalásáról a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(7) Nem lehet együttesen tárgyalni azon napirendeket, melyek közül legalább egyiket zárt ülésen kell tárgyalni a képviselőtestületnek, vagy a zárt ülésen történő tárgyalásról már korábban határozott.
(8) A napirendek együttes tárgyalása esetén a határozati javaslatokról a képviselőtestületnek külön-külön kell határoznia.
(9) Az előkészítésben résztvevő előadó és a jegyző a határozathozatal előtt felszólalhat.
(10) A nyilvános ülésen jelenlévő állampolgárok hozzászólását a polgármester engedélyezi legfeljebb két percben, a vita lezárását követően, még a döntés meghozatala előtt. Az állampolgári jogon történő hozzászólás lehetősége a Képviselő-testület tagjait nem illeti meg.
(11) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozat javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület.
(12) A szavazás eredményét a polgármester mindig számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a határozatot.
(13) A vita lezárása után személyes megjegyzésre van lehetősége 2 percben annak, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.
23. §
(1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének a fenntartása. Ennek érdekében:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. A rendreutasított felszólalótól a szót megvonja.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja az érintettet, ismétlődő esetben kötelezheti a terem elhagyására.
24. §
(1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz kérdést, interpellációt intézhetnek a napirendek tárgyalását követően.
(2) A kérdésre adott válasz felett a képviselő-testület nem szavaz.
(3) Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos rövid tényleírást legkésőbb az ülés előtti napon a polgármesterhez kell benyújtani.
(4) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni. Az írásos választ minden képviselőnek meg kell küldeni a következő ülésig.
(5) Válasz után, írásos válasz esetén a következő ülésen az interpellálónak viszontválaszra van joga. 
 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI
25. §
(1) A képviselő-testület döntései:
a) határozat,
b) rendelet.
(2) A döntésekről a jegyző a végrehajtás ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást köteles vezetni.
26. §
(1) A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozat jelölése tartalmazza a döntéshozó szerv nevét annak sorszámát, kibocsátás időpontját, a döntéshozó szerv rövidített elnevezését és a „határozata„ kifejezést. határozatok sorszámozása arab számmal történik. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját, év (arab számmal), hó (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel. Amennyiben a határozat normatív határozatnak minősül a határozat jelölése kiegészül a határozat címével 
(3) A határozatok jelölése a következő formában történik:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének…… (szám) / ……. (év) (…..hónap….nap.) KT határozata 
(4) A Képviselőtestület bizottságainak javaslatait és érdemi döntést tartalmazó határozatait külön-külön a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni . A bizottságok által hozott határozat jelölésére a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell értelem szerűen alkalmazni azzal, hogy a bizottság határozatában a döntéshozó szerv nevét nem, csak a határozat sorszáma és kibocsátás időpontját követően a szerv rövidített nevét kell megjelölni.
27. §
(1) Az önkormányzati rendeletet folyamatos arab számmal, évszámmal, zárójelben a kihirdetés napját megjelölő hónap (római számmal) és nap (arab számmal) megjelöléssel kell ellátni és meg kell határozni a tárgyát, valamint a jogalkotót.
(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik: 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének… (szám) / ……….. (év) (…..hónap……nap)  önkormányzati rendelete ……… -ról (cím)
(3) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról, valamint a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.
JEGYZŐKÖNYV
28. §
(1) A képviselő-testület üléseiről a jegyzőnek összefoglaló jegyzőkönyvet kell készítenie 2 példányban.  A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Az eredeti példányt mellékleteivel (meghívó, előterjesztések, jelenléti ív) együtt évenként kell beköttetni és megőrizni. A másodpéldányt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Heves Megyei Kormányhivatalnak.
(2) A jegyzőkönyvet a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségén  az érdeklődők részére hozzáférhetővé kell tenni. A jegyzőkönyvet csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(3) A jegyzőkönyv-hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírásukkal való hitelesítése.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:
a. jelenléti ív alapján a lakosság részéről megjelentek számát,
b. az elfogadott napirendek előadóinak nevét, 
c. a döntés számát, mellékletként a rendelet elfogadott szövegét,
d. a kettő jegyzőkönyv-hitelesítő képviselő aláírását,
e. mellékletként, a jelenléti ívet.
(5) A képviselő kérésére a felszólalását szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni, írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(6) A hozott határozatokról készített kivonatot az ülést követő 15 napon belül az érdekeltek részére meg kell küldeni.
(7) A Képviselő-testület által hozott normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozóan a 42. §-ban meghatározott módon kell közzétenni.
IV. fejezet 
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
Falugyűlés, közmeghallgatás
29. §
(1) A képviselő-testület a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése céljából falugyűlést hívhat össze.
(2) A képviselő-testület a falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot programjáról, munkatervéről, munkájáról, véleményét kéri költségvetéséről, rendezési tervéről, más jelentősebb terveiről és azok végrehajtásáról, valamint egyéb fontos kérdésekről.
30. § 
31. §
(1) A falugyűlés előkészítése a polgármester feladata. Az ülés vezetésével a polgármester bármely képviselőt, megbízhatja.
(2) A falugyűlésre kerülő napirendeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja.
(3) A falugyűlésen,  elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg a helyszínen kell válaszolni.
(4) Az elhangzott és helyben meg nem válaszolható kérdéseket, javaslatokat a képviselő-testület a következő ülésén megtárgyalja és döntéséről az érdekeltet 15 napon belül értesíti.
32. §
(1)  A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy általános közmeghallgatást tart. Közmeghallgatást kell meghirdetni népi kezdeményezésre és helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés esetén, továbbá, ha a képviselők több mint fele kéri.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének  hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.
(5) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
33. §
(1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a. a települési képviselők legalább egynegyede,
b. a képviselő-testület bizottsága,
c. a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
d. legalább 150 választópolgár.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt legalább 250 választópolgár kezdeményezte.
(3) A 33. § (1) bekezdésébe nem tartozó személyektől érkező, illetőleg a d) pontjában meghatározottnál kevesebb választópolgár által támogatott kezdeményezést a polgármester elutasítja. Az elutasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
34. §
(1) A népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselő-testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül határoz.
(2) A helyi népszavazás elrendeléséhez - a 33. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - minősített többség szükséges.
(3)  A népszavazás elrendeléséről szóló képviselő-testületi határozat tartalmazza:
a) a népszavazásra bocsátandó kérdést, kérdéseket,
b) a népszavazás időpontját.
35. §
(1) Népi kezdeményezést legalább 100 választópolgár nyújthat be a polgármesternek, amit a képviselő-testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül köteles érdemben tárgyalni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb választópolgár által támogatott kezdeményezést a polgármester elutasítja. Az elutasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
36. §
A népszavazás lebonyolítására a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény  rendelkezései az irányadók.
37. §
(1) A helyi népszavazás, népi kezdeményezés állampolgári kezdeményezését tartalmazó ívnek  -a továbbiakban: aláírásgyűjtő ív - az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a helyi népszavazásra javasolt kérdés (kérdések) pontos megfogalmazását az aláírásgyűjtő ív minden megkezdett oldalán,
b) az állampolgár olvasható családi és utónevét,
c) az állampolgár lakcímét,
d) az állampolgár személyi azonosítóját,
e) az állampolgár sajátkezű aláírását,
f) az aláírást gyűjtő polgár aláírását.
(2) Az aláírásgyűjtő ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani a Helyi Választási Iroda vezetőjéhez .
(3) Valamennyi aláírást gyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdés, illetve a népi kezdeményezés tárgyának megfogalmazásával kell kezdeni.
(4) A helyi népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek.
38. §
(1) A polgármester az aláírásgyűjtő íveket a beérkezéstől számított 8 napon belül átadja a választási bizottság elnökének az aláírások ellenőrzése céljából.
(2) A választási bizottság elnöke az aláírások ellenőrzésének eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
39. § 
A helyi népszavazás 
a) érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és
b) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
V. fejezet 
A RENDELETALKOTÁS SZABÁLYAI
40. §
(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) a képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) az állampolgárok a települési képviselők útján.
(3) Amennyiben az indítvány nem jogszabály végrehajtására irányul, a képviselő-testületnek előzetesen állást kell foglalni az önkormányzati rendeletalkotás szükségességéről.
(4) A képviselőtestület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, melyben
a) meghatározza az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét,
b) az előkészítéssel megbízza valamely bizottságát, vagy külön bizottságot hoz létre,
c) dönt a társadalmi vitára bocsátás, közmeghallgatás indokoltságáról, szakértő igénybevételéről.
40/A § 
(1) A képviselő-testület az önkormányzati rendeletek előkészítésének és véleményezésének társadalmi részvételét oly módon biztosítja, hogy az önkormányzati rendelet-tervezetet, illetve annak módosítására vonatkozó tervezetet az önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi a tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőző 10 nappal.
(2) A tervezethez a képviselő-testület ülését megelőző 5. napig arra bármely lakos, vagy a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező társadalmi szervezet észrevételt, javaslatot tehet, melyet írásban kell eljuttatni a jegyző felé.
(3) A társadalmi véleményezés során beérkezett javaslatokat és észrevételeket összefoglalva a jegyző ismerteti a bizottsági üléseken és a képviselő-testületi ülésen.
(4) A rendelet-tervezethez érkező szövegszerű javaslatokat, melyek megfelelnek a módosító indítvány formai és tartalmi kritériumainak, és azt legalább egy bizottság elfogadásra javasolja módosító indítványként kell kezelni a rendelet-tervezet tárgyalása során.
41. §
(1) Az önkormányzati rendelet tervezetét indoklással és hatásvizsgálattal együtt a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján, valamint Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat honlapján történő közzététellel egyidejűleg gondoskodik. A kihirdetés napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja
42. § 
43. §
(1) Az önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról, karbantartásáról és végrehajtásának folyamatos ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.
(2) Az önkormányzati rendeleteket szükség szerint kell felülvizsgálni. A felülvizsgálatot a jegyző az Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság bevonásával készíti elő és a képviselő-testület elé terjeszti.
(3)   
VI. fejezet 
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
44. § 
(1) A községi önkormányzat vagyona az elkülönítetten nyilvántartott forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és az üzleti vagyonból, vagyoni értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzat vagyona felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
(2) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. 
.
45.§
(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a  Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
E körben különösen:
a) a NGM  által előirt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a szükséges adatszolgáltatásokat, s mindezeket megküldi az illetékes szerv részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett költségvetési szervek pénzellátásáról
d) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
e) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
f) elkészíti az önkormányzat éves vagyon leltárát,
g) az önkormányzat, valamint az általa alapított költségvetési szervek költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott költségvetési szervek közül a  Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, míg a 2013. június 30-ig a Csicsergő Napközi otthonos Óvoda és Konyha, 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ  önállóan működő költségvetési szerv. 
A költségvetési szervek elemi költségvetésében meghatározott bevételi forrásokat és kiemelt kiadási előirányzatokat csak a képviselő-testület módosíthatja.
(3) A költségvetési szervek vezetői a kisebb összegű készpénzkifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból - a pénzügyi szabályzatokban meghatározott szabályok szerint - teljesítik.
(4) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzése a vezetői és a munkafolyamatokba épített ellenőrzés útján történik. A belső ellenőrzést a költségvetési szervek tekintetében Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása látja el. 
46. §
(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el az önkormányzati feladatok végrehajtására. A programtervezet kidolgozásáról a polgármester, a megválasztását követő 6 hónapon belül gondoskodik.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait, annak tartalmi elemeit annak az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott rendeletek és a szakágazati miniszter útmutatója határozza meg. , A feladatfinanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország  központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.
(3) A költségvetési rendelet tárgyalása amennyiben több változatban készül két fordulóban történik. 
(4) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság előzetesen megtárgyalja. A költségvetési rendelt tervezethez a Pénzügyi Bizottság véleményét hozzá kell csatolni.
(5) A zárszámadási rendelet tervezetének előkészítésére és előterjesztésére a (2) és (4) bekezdésben irt szabályok az irányadók.
(6) Az önkormányzat, üzletszerűen, ellenérték fejében alaptevékenységén kívül termelő vagy szolgáltató - vállalkozási - tevékenységet nem végez.
47. §    
VII. fejezet 
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
48. §
(1) Ez a rendelet kihirdetés napját követő napon lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 3/2007. (III. 30.) Ök. rendelte. 
Gyöngyösoroszi, 2011. március 7.
Vernyihel Lívia sk dr. Mészáros Katalin sk
polgármester jegyző
Záradék:
A rendelet kihirdetve 2011. március 7-én
dr. Mészáros Katalin sk.
jegyző
Záradék:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 16/2011. (XI: 30.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Vernyihel Lívia sk dr. Mészáros Katalin sk
polgármester jegyző
Záradék:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 10/2012 (VII. 20.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2012. augusztus 1-én lép hatályba.
Vernyihel Lívia sk. dr. Mészáros Katalin sk.
    polgármester jegyző
Záradék:
A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve 2012. július 20.
dr. Mészáros Katalin 
jegyző
Záradék:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 12/2012 (VIII. 31.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2012. szeptember 1-én lép hatályba.
Vernyihel Lívia sk. dr. Mészáros Katalin sk.
polgármester jegyző
Záradék:
A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve 2012. augusztus 31.
dr. Mészáros Katalin 
jegyző
Záradék:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 1/2013 (I. 17.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2013. január 18-án lép hatályba.
Vernyihel Lívia dr. Mészáros Katalin 
polgármester jegyző
Záradék:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2013. (V. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése alapján 2013. június 1-én lép hatályba.
Vernyihel Lívia    Dr. Jakab Csaba 
polgármester jegyző
Záradék:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 16/2013. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.
Vernyihel Lívia    Dr. Jakab Csaba 
polgármester jegyző
Záradék:
A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve 2013. december 4-én.
Dr. Jakab Csaba
jegyző
1. melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez                  
Az Önkormányzat kötelezően ellátott és önként vállalt feladatai, a feladatellátás módja
I. Kötelező feladatok 
1. településfejlesztés, településrendezés; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján;
2. településüzemeltetés:
a) köztemető kialakítása és fenntartás (1999. évi XLIII. tv.): közvetlen üzemeltetéssel
b) közvilágításról való gondoskodás (1991. XX. tv.): vásárolt szolgáltatás 
c) köztisztasági közszolgáltatás (2000. évi XLIII. tv.): közvetlen foglalkoztatással (közcélú foglalkoztatottak)
d) a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása: (1988. évi I. tv.): Polgármesteri Hivatal útján (útkezelés), eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján (síkosság-mentesítés, helyi közutak kialakítása felújítása és karbantartás); 
e) közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása: Önkormányzat közvetlenül foglalkoztatás útján látja el a fenntartási feladatokat a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal koordinációjával, eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján új közpark kialakítása 
f) gépjárművek parkolásának biztosítása: parkolás rendjének kialakítása a Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestület feladata
3. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások (1997. évi CLIV. tv.); 
a) Felnőtt és gyermek-háziorvosi iskola-egészségügyi, anya és csecsemővédelmi szolgálat: közalkalmazotti jogviszony útján 
Gyöngyösoroszi közigazgatási területünkön 1 háziorvosi körzet alakult Gyöngyösoroszi, Ady Endre út 50. szám alatti székhellyel, így Gyöngyösoroszi község teljes lakossága ehhez a háziorvosi körzethez tartozik. A háziorvos látja el az iskolaorvosi feladatokat is. Önálló orvosi tevékenységet a község közigazgatási területén folytathat a háziorvos. Az orvosi körzet közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező orvossal tölthető be.
A védőnői szolgálat Gyöngyösoroszi 0-6 éves korosztályát látja el. A védőnő foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszony keretében.
b) A fogorvosi alapellátási, valamint iskola, ifjúsági fogorvosi szolgáltatás intézményi társulás útján Gyöngyösoroszi - Gyöngyöstarján Fogorvosi Intézményi Társulása által kötött feladat-ellátási megállapodás útján 
c) A hétközi éjszakai és hétvégi orvosi ügyeleti ellátás intézményi társulás útján az Egészségügyi Igazgatási Társulás Gyöngyöstarján önkormányzati társuláson keresztül.
4. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlen foglalkoztatás útján, valamint az által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján;
Eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján;
5. óvodai ellátás (2011. évi CXC. tv. alapján); 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított költségvetési szerv útján, a Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ Csicsergő Óvodája köznevelési intézményben.
Gyöngyösoroszi közigazgatási területünkön egy 90 férőhelyes óvodát működtetünk a Kossuth út 147. szám alatt, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és nemzeti etnikai kisebbségi nevelés is folyik
6. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján,
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének közvetlen foglalkoztatás útján; 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ József Attila Könyvtárában, nyilvános könyvtári és iskolai könyvtári tevékenység a Jókai u 3. szám alatt működik, 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlenül az Integrált közösségi Szolgáltató Tér működtetésével, és közvetlen foglalkoztatás útján a Jókai u 3. szám alatt
Civil- és társadalmi szervezetek támogatása útján
7. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 
a) szociális szolgáltatások és ellátások (1993. évi III. törvény)
aa) étkeztetés 
Gyöngyösoroszi Község Önkormányzat működési engedély alapján, Gyöngyösoroszi Község Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha, 2013. július 1-től a Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ Csicsergő Óvodájának központi konyhájáról történik az elélelmezés vásárlása
ab) házi segítségnyújtás
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint 
ac) családsegítés
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint
b) gyermekjóléti ellátás (1997. évi XXXI. tv.): 
ba) gyermekek napközbeni ellátása:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított költségvetési szerv útján, a Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általánso Művelődési Központ Csicsergő Óvodája köznevelési intézményben.
bb) gyermekétkeztetés 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított költségvetési szerv útján, a Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha, 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általánso Művelődési Központ Csicsergő Óvodájának központi konyhájáról történik az elélelmezés vásárlása
bc) gyermekjóléti szolgálat 
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint (, gyermekek átmeneti gondozása)
bd) gyermekek átmeneti gondozása
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint 
8. lakás- és helyiséggazdálkodás; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlenül, valamint az által alapított  Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján
9. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlenül látja el valamint az által alapított költségvetési szervek közreműködésével;
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint 
10. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal  mint költségvetési szerv útján;
Eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján 
11. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 
a) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján,
b) helyi közfoglalkoztatás
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlen foglalkoztatás útján, valamint általa alapított költségvetési szervek útján,
12. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján
13. sport, ifjúsági ügyek; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján;
Civil-, és társadalmi szervezetek támogatása útján
14. nemzetiségi ügyek; (2011. évi CLXXIXI. tv.): 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete és a Gyöngyösoroszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött megállapodás alapján az ott meghatározottak szerint; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján;
15. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 
civil szervezetek, rendvédelmi szervezetek céljellegű támogatása útján;
16. hulladékgazdálkodás; (2000. évi XLIII. tv.):
 közszolgáltatási szerződés útján 
17. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (1995. évi LVII. tv.): 
üzemeltetési szerződés útján
II. Önként vállalt feladatok 
III. A feladatellátás szakfeladat rendje
Az Önkormányzat ezen mellékletben felsorolt feladatait az Önkormányzata mindenkori költségvetési rendeletében az adott feladatra meghatározott bevételi és kiadási előirányzatok figyelembe vételével látja el.
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által közvetlenül ellátott alapfeladatainak szakfeladat szerinti meghatározása
ssz. szakfeladat megnevezése szakfeladat száma
1 Település hulladék vegyes begyűjtése 381 103
2 Út, autópálya építés 421 100
3 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása 522 001
4 Óvodai intézményi étkeztetés 562 912
5 Munkahelyi étkeztetés 562 917
6 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 680 001
7 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 680 002
8 Állat-egészségügyi  ellátás 750 000
9 Zöldterület kezelés 813 000
10 Önkormányzati jogalkotás 841 112
11 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 841 126
12 Adó, illetékek kiszabása, beszedése, adóellenőrzés 841 133
13 Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás 841 154
14 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények 841 192
15 Közvilágítás 841 402
16 Város és községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások 841 403
17 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 841 901
18 Központi költségvetési befizetések 841 902
19 Háziorvosi alapellátás 862 101
20 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás 869 041
21 Ifjúság egészségügyi gondozás 869 042
22 Aktív korúak ellátása 882 111
23 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon 882 113
24 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás 882 117
25 Óvodáztatási támogatás 882 119
26 Átmeneti segély 882 122
27 Temetési segély 882 123
28 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli támogatások 882 129
29 Közgyógyellátás 882 202
30 Köztemetés 882 203
31 Szociális étkeztetés 889 921
32 A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok 890 114
33 Civil szervezetek működési támogatás 890 301
34 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890 441
35 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása 890 442
36 Egyéb közfoglalkoztatás 890 443
37 Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása 890 506
38 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység támogatása 890 509
39 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk 910 501
40 Közművelődési Intézmények, közösségi színterek működtetése 910 502
41 Versenysport  tevékenység és  támogatása 931 201
42 M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység 932 919
43 Köztemető fenntartás és működtetés 960 302
2. melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAINAK
FELADAT-ÉS HATÁSKÖRE
A/ Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság
A Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság létszáma 3 fő.
Az ügyrendi bizottság feladat- és hatásköre:
1. közreműködik az önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására,
2. vizsgálja a hatályban lévő SZMSZ hatályosulását,
3. figyelemmel kíséri a bizottságok működésének szabályszerűségét,
4. véleményezi az önkormányzat elé kerülő rendelet tervezeteket,
5. véleményezi a közbeszerzési tárgyú előterjesztéseket,
6. ellátja az önkormányzat titkos szavazás során a szavazatszámláló bizottság feladatait,
7. ellátja a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat.
8. ellátja a polgármester és képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat 
ezzel kapcsolatosan ellátja:
8.1. képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtését, - a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását,
8.2. a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül,
8.3. a vagyonnyilatkozottal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
8.3.1. a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,
 8.3.2 a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,
8.3.3 a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselőtestület soron következő ülésén való tájékoztatás.
A következő előterjesztések csak a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
1. az Önkormányzat rendelettervezetek,
2. Az Önkormányzat közbeszerzési szabályzatáról szóló előterjesztés
A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.
B/ Pénzügyi Bizottság
A Pénzügyi Bizottság létszáma 3 fő.
A bizottság feladat- és hatásköre:
1. véleményezi az éves költségvetésirendelet-tervezetet, annak módosítását, a költségvetés végrehajtásáról évközi tájékoztatókat, valamint a zárszámadási rendelet tervezetet,
2. észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására, ellenőrzi az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást,
3. javaslatot tehet a likviditási helyzet javítására,
4. részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésében,
5. ellenőrzi a beruházások végrehajtását,
6. ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét,
7. az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában javaslatokat tehet,
8. javaslatot tesz a polgármester illetményére, költségtérítésére, jutalmazására.
9. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.
A következő előterjesztések csak a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
1. az éves költségvetésirendelet-tervezetet, annak módosítását, a költségvetés végrehajtásáról évközi tájékoztatókat, valamint a zárszámadási rendelet tervezetet,
2. Az Önkormányzat hitelfelvételéről  szóló előterjesztés
A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait.
C./ Szociális Bizottság:
A Szociális Bizottság létszáma 6 fő.
1. véleményezi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény felhatalmazása alapján megalkotásra kerülő önkormányzati rendelet-tervezeteket, javasolhatja azok felülvizsgálatát.
Átruházott hatáskörben dönt:
1.  önkormányzati segély kérelmekről, kivéve ha a kérelmező elemi kár elhárítása miatt kér támogatást, 
2. a gyermekek napközbeni ellátását igénybe vevő gyermek egyéni rászorultsága alapján a törvény által nyújtott normatív kedvezményeken túli egyedi kedvezményekről
3. a hatáskörébe tartozó, általa megállapított, de jogosulatlanul felvett szociális és gyermekvédelmi juttatások visszafizetésének elrendelése kérdésében 
A következő előterjesztések csak a Szociális Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
1. Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatok elbírálásáról szóló előterjesztés
A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait.
3. melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez
A POLGÁRMESTER FELADATAI
1. A polgármester képviseli az önkormányzatot
2. egyetértési jogot gyakorol - a Jegyző javaslatainak figyelembevételével – Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal feladatainak meghatározásában Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
3. a Jegyző javaslatára Gyöngyöstarján polgármesterével együtt előterjesztést nyújt be az alapító Képviselőtestületek felé a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
4. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
5. gyakorolja az egyetértési jogot jegyző és aljegyző munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggésben
6. gyakorolja az egyetértési jogot a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének köztisztviselőinek kinevezésekor, egyéb munkáltatói jogkör gyakorlásával eösszefüggésben
7. a Képviselő-testületek döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást,rendszeres egyeztetést tart a jegyzővel 
8. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, 
9. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
10. szervezi az önkormányzat munkáját és ügyel e szabályzat helyes alkalmazására,
11. összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
12. segíti a települési képviselők munkáját,
13. összehangolja a bizottságok tevékenységét, a bizottságokat megbízhatja ügyek előkészítésével,
14. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, szervezi az önkormányzat kapcsolatait,
15. hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviseli az önkormányzatot,
16. támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
17. segíti és ellenőrzi az önkormányzat intézményeinek működésé
18. köztemetés elrendelés
 A polgármester átruházott hatáskörben jár el:
1. önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény esetében a beiratkozási időszak meghatározása és közzététele,
2. egyetértésével a köznevelési intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhetnek el,
3. Egészségbiztosítási Alap kezelőjével szerződés megkötése a háziorvosi védőnői ellátás finanszírozására,
4.  önkormányzati segély kérelem elbírálása, ha a kérelmező elemi kár elhárítása miatt kér támogatást,
5.  méltányossági közgyógyellátás elbírálása,
6. hitelfelvétellel kapcsolatos szerződés megkötése 500 ezer forint értékhatárig 
7. év közben létrejött költségvetési többlet (szabad pénzeszköz) pénzintézeti pénzlekötése 5 millió forint összeghatárig
8. ebek veszettség elleni védőoltásának megszervezése,
9. az önkormányzat nevében történő olyan kötelezettségvállalás, melynek fedezete az éves költségvetésben biztosított figyelemmel a költségvetési rendeletben meghatározott korlátozásokra, valamint a Közbeszerzési Szabályzatra;
10. gazdasági társaságban eseti meghatalmazás adása a képviseletre;
11. lakás céljára szolgáló helyiség bérleti szerződés kötése amennyiben a bérlő önkormányzat, vagy általa alapított költségvetési szerv munkavállalója, legfeljebb a foglalkoztatási jogviszony időtartamára
12. helyiségbérleti szerződés kötése, közterület használat engedélyezése eseti – néhány órára vagy legfeljebb egy-két napra szóló – jelleggel;
13. a kijelölt vagyonkezelő szervek olyan szerződéseinek jóváhagyása, melyben azok -saját nevükben – idegen tulajdonban levő ingatlant vagy eszközt vesznek át használatra, valamint ha használatukban levő helyiséget hasznosítanak bérbeadás útján.
14. tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő közmű bekötések tervdokumentációjához és kivitelezéséhez
15. tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő építési tevékenységgel összefüggésben a tervdokumentációkhoz, kivitelezéshez
16. tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő hatósági eljárásokban,
17. önkormányzati tulajdonban álló földre (földrészletre) vonatkozó földhasználati megállapodás megkötése
18. önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági földrészletek, mezőgazdasági művelésre alkalmas belterületi beépítetlen ingatlanok hasznosításával kapcsolatos bérleti (haszonbérleti) szerződések megkötése,
19. közvilágítási berendezés létesítéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás
20. gazdasági társaságban az önkormányzat képviselete, alpolgármester akadályoztatása esetén eseti megbízás adása a képviseletre. 
4. melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez
Az Önkormányzat által közszolgálatban foglalkoztatott, 
a 2007. évi CLII. tv. szabályai szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek
jegyző, aljegyző
önkormányzati fenntartású intézmény vezetője
FÜGGELÉK
1. függelék
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK NÉVSORA
1./ Vernyihel Lívia                             Kossuth út 153.
2./ Dudásné Szabó Zsuzsanna            Ady Endre út 67. 
3./ Gyarmati Gyuláné                         Kossuth út 38. 
4./ Horváth Ildikó                               Károlytáró 2/a. 
5./ Molnár Tibor                                 Ady Endre út 43. 
6./ Rácz Jenő Móricz út 14.
7./ Szarvas Gáborné                            Kossuth út 84. 
A BIZOTTSÁGOK TAGJAINAK NÉVSORA
Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság 
elnöke: Molnár Tibor                                 Ady Endre út 43.
tagjai: Dudásné Szabó Zsuzsanna            Ady Endre út 67. 
Horváth Ildikó                               Károlytáró 2/a. 
Pénzügyi Bizottság 
elnöke: Gyarmati Gyuláné                         Kossuth út 38. 
tagjai: Molnár Tibor                                 Ady Endre út 43. 
Rácz Jenő       Móricz út 14.
Szociális Bizottság 
elnöke: Dudásné Szabó Zsuzsanna            Ady Endre út 67. 
tagjai: Rácz Jenő       Móricz út 14.
Gyarmati Gyuláné                         Kossuth út 38. 
Horváth Ildikó                               Károlytáró 2/a. 
külső tagjai: Dr Boda Enikő Nagyréde
ifj. Rácz Jenő Petőfi út 39.
yöngyösoroszi község képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányában a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, 18. §. (1) bekezdése és az 50 §- ában és 103/B § -ában kapott felhatalmazás, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteltdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. §- ában kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint alkotja meg:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1)    Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat
(2)    Az önkormányzat székhelye: 3211 Gyöngyösoroszi, Kossuth út 147.
(3)    Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője: 
a Magyar Köztársaság hivatalos címerével ellátott „Önkormányzati Képviselőtestület Gyöngyösoroszi Heves megye” feliratú körpecsét.
(4)    Az önkormányzat címere, zászlaja: 
Címerünkben az alábbi motívumok játszanak döntő szerepet:
Templomunk az egyik legrégibb épület a településen, ma már műemlék.
A pajzsot körülölelő szőlőlevél a Mátra alján található Gyöngyösoroszi település szőlőkultúrájára utal, míg a tölgylevelek és a makk a település melletti erdő kifejezője.
Az ércbányászat hagyományosan a község egyik fő ipari ágazata /színesérc-bányászat/ volt, erre utal a középen helyet foglaló kristály.
(5)    Az önkormányzat címerének és zászlajának használatát külön rendelet szabályozza.
2. §
(1)    Az Önkormányzat feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjeleníti a helyi érdeket.
(2)    A helyi önállóság jogával élve, önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyeket.
(3)    Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a Bíróság, de csak kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
(4)    Demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve gondoskodik a lakosság helyi közszolgáltatásokkal való ellátásáról, a helyi közhatalom gyakorlásáról.
(5)    Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, továbbá a képviselő-testület hivatala látják el.
(6)    A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, a jegyzőre, társulásra átruházhatja.  E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról, a hozott döntésekről, az, akire a hatáskört átruházták, a következő ülésen a képviselőtestületnek beszámol.
3. §
(1)     A Képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat:
a)     közvetlen foglalkoztatással,
b)    a képviselőtestület által alapított költségvetési szerv
c)    az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások, 
d)    önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok, vagy
e)    szerződés alapján gazdálkodó szervezetek
  látják el. 
(2)      
(3)      A Képviselőtestület feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat amennyiben a Képviselőtestület közvetlen foglalkoztatás útján biztosítja, a munkavallók a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló egyéb jogszabályok hatálya alá tartoznak. A kinevezés és felmentés, valamint a fegyelmi eljárás lefolytatása a Képviselőtestület jogköre, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester.
(4)    Az Önkormányzat kötelezően ellátott és önként vállalt feladatait, azok ellátásának módját és mértékét az 1.  melléklete tartalmazza.
(5)    A Képviselő-testület a közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik az adott feladat ellátása érdekében társulás(ok)ba tömörült települések önkormányzataival.
II. fejezet
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
4. §
(1)    A települési képviselők száma: 6 fő. A képviselők névsorát az 1. függelék  tartalmazza.
(2)    A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.
5. §
(1)    A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatközébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. 
(2)     A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül szerveinek átruházott hatáskörben hozott döntését.
(3)    A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni.
(4)    A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(5)    A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
(6)    A települési képviselő a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.
(7)    A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.
(8)    A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.
(9)    A képviselő a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot köteles megőrizni.
6. §
(1)    A Képviselő-testület tagját – kivéve a polgármestert és az alpolgármestert –megválasztásának időpontjától, megbízatásának megszűnéséig – havonta folyósítandó – tiszteletdíj illeti meg, amelynek összege a mindenkori köztisztviselői illetményalap és a 0,65 szorzószám száz forintra kerekített szorzata. 
A képviselőt megillető tiszteletdíj kifizetésre kerülő havi összegét – az -(1)-(3) bekezdésekben foglaltak figyelembe vételével – a jegyző határozza meg.
(2)    Az adott, munkaterv szerinti ülésre járó díj 25%-kal csökkentett része illeti meg a képviselőt abban a hónapban, amelyben bármilyen okból – kivéve a Képviselő-testület, vagy a polgármester megbízásából eredő, önkormányzati érdeket szolgáló távollétet, továbbá a testületi ülés megkezdése előtt a polgármester vagy a jegyző felé jelzett és utólag orvosilag igazolt távolmaradást - képviselő-testületi ülésen nem vett részt. A távolmaradás okának minősítéséről a polgármester dönt. Döntését, az érintett képviselő kérésére a Képviselő-testület felülbírálhatja.
(3)    A Képviselő-testület éves munkatervében nem szereplő ülések és az ezeket előkészítő bizottsági ülések rendkívüli ülések. A rendkívüli ülésekről és a rövid úton - telefonon, 5 napon belüli időre - összehívott ülésekről távol maradt képviselőt megilleti a tiszteletdíj.
(4)    A Képviselőtestület a tiszteletdíjak mértékét évente a költségvetés tervezéssel egyidejűleg felülvizsgálhatja, és annak mértékét az előző évinél kisebb összegben is megállapíthatja.
7. §
(1)    Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyon-nyilatkozatát.
(2)    A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig -, az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a 6. §-ban meghatározott juttatásban nem részesülhet.
(3)    A vagyonnyilatkozatot a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrzést végző bizottság tagjai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából.
(4)    A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.
(5)    Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
(6)    A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi képviselő-testületi ülésen is- mertetni. A Képviselő-testület legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határoz az összeférhetetlenségről.
BIZOTTSÁGOK
8.§
(1)     A bizottságok feladatkörükben kezdeményezik, előkészítik a képviselő-testület döntéseit, átruházott hatáskörben döntést hoznak. 
(2)    A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:
a)     Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság - 3 fő
b)    Pénzügyi Bizottság – 3 fő
c)    Szociális Bizottság - 6 fő
A bizottsági tagok névsorát az 1. függelék  tartalmazza.
(3)     A Képviselőtestület által az egyes bizottságokra átruházott hatáskörét, valamint a kizárólag az egyes bizottságok állásfoglalásával együtt benyújtható előterjesztések körét a 2. melléklet tartalmazza.
(4)    A bizottsági tagok munkájukért külön díjazásban (tiszteletdíj) nem részesülnek.
(5)    A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani.
(6)     Esetenkénti feladatokra a képviselőtestület ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság létrehozásával egyidejűleg dönt a képviselőtestület a bizottság elnökének, tagjainak megválasztásáról, a bizottság feladat- és hatásköréről, a bizottság működésének idejéről, annak megszűnésének időpontjáról vagy feltételéről.
(7)    A bizottságok szükség szerint tartanak ülést, maguk állapítják meg működésük részletes szabályait.
(8)    A bizottság határozatképességére, határozathozatalára és zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni. 
(9)    A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az ülés összehívásával, levezetésével és a jegyzőkönyv aláírásával kapcsolatos teendőket az általa esetenként megbízott képviselő tag látja el.
(10)     A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára a Képviselőtestület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Bizottság döntés-előkészítő feladatkörében eljárva javaslatot tesz, míg átruházott hatáskörében eljárva határozatot hoz. A javaslatokat és a határozatokat naptári évenként külön-külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni, utalva a meghozatal pontos dátumára és a bizottság nevének rövidítésére is. Az együttes bizottsági ülésről egységes, összevont jegyzőkönyv készül. A bizottságok döntéseiket közösen – erre utaló jelöléssel – hozzák. 
(11)    A jegyzőkönyvet – melyet 15 napon belül kell elkészíteni –, a bizottság elnöke és annak egy tagja írja alá. 
(12)    A jegyzőkönyv egy-egy példányát kapják:
a)    a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal,
b)    a Heves Megyei Kormányhivatal.
(13)     Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
POLGÁRMESTER
9. §
(1)    A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2)    A polgármester és alpolgármester díjazásáról, valamint a polgármester kérése alapján a költségátalány megállapításáról megválasztásukkor a Képviselőtestület határoz.
(3)    A polgármester díjazására, illetve a megállapítást követően annak módosítására irányuló javaslatot a Pénzügyi Bizottság jogosult benyújtani. 
(4)    A Polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó, e rendelet 7. §-ban foglalt szabályok szerint.
(5)    A polgármester a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. 
(6)    A Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsában történő önkormányzati képviseletet a Polgármester akadályoztatása esetén – állandó megbízással, beszámolási kötelezettséggel- az Alpolgármester látja el.
(7)     A polgármester feladat- és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.
(8)    A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásáról és ülésének vezetéséről a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik.
ALPOLGÁRMESTER 
10. §
(1)    A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. 
(2)    Az alpolgármester megbízatása megválasztásával kezdődik és mennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik. Az alpolgármester megbízatása megszűnik akkor is, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.
(3)    Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladataikat. Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően- előkészítő, összehangoló jellegűek.
(4)    Az alpolgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó, e rendelet 7. §-ában foglalt szabályok szerint.
(5)    Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át. 
A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ 
11. §
(1)    A jegyzőt – pályázat alapján határozatlan időre – a polgármesterek KEKKH tárgyév január 1-ei lakosságszám-arányos többségi döntés alapján nevezik ki. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere gyakorolja. 
(2)    Az aljegyzőt – pályázat alapján határozatlan időre, a jegyző javaslatára – a polgármesterek KEKKH tárgyév január 1-ei lakosságszám-arányos többségi döntés alapján nevezik ki. Az aljegyző feletti, Möt. 19. § b) pontban meghatározott egyéb munkáltatói jogot a jegyző gyakorolja Gyöngyösoroszi település polgármesterének egyetértési jogának biztosításával. Az aljegyző vezeti a kirendeltséget.
(3)    Az aljegyző a jegyző általános helyettese, és ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
(4)    A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a székhely település szociális ügyek intézésével megbízott igazgatási ügyintézője látja el.
A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 
12.§
(1) A képviselő-testület „Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal ” elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehatásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) Gyöngyösoroszi községben a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatalnak állandó kirendeltsége működik.
(3) A  hivatal működésével összefüggő szabályokat a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
TÁRSULÁSOKBAN VALÓ RÉSZVÉTEL
13.§
(1)    A Képviselőtestület feladatainak hatékonyabb és célszerűbb ellátása érdekében önkormányzati társulásokban vehet részt. A társulásokban való részvételéről át nem ruházható hatáskörben a Képviselőtestület dönt.
ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT 
14. §
(1)    Gyöngyösoroszi Községben a választópolgárok által közvetlenül választott Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. Gyöngyösoroszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete négy képviselőből áll. Tevékenységét a saját hatáskörében kidolgozott és elfogadott szervezeti és működési szabályzat alapján végzi. 
(2)    A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének elnöke tanácskozási joggal részt vesz Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ülésein és gondoskodik a kisebbség jogainak érvényesítéséről.
(3)    A Nemzetiségi Önkormányzat a Képviselőtestületétől és szerveitől nemzetiségi  ügyekben tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.
(4)    Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal  a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges jogi és egyéb szakmai, valamint adminisztratív és technikai segítséget megadja, ügyviteli feladatait ellátja. A testületi működés feltételei biztosításának részletes meghatározását a Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzata és a Gyöngyösoroszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás tartalmazza.
III.  fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MÜKÖDÉSE
15. §
(1)    A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal, a munkaterv szerinti ütemezés, illetve szükség szerint tart ülést. A munkaterv előkészítése a polgármester feladata.
(2)    Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyede, vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. Az indítványban az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni.
(3)    A képviselő-testület ülése határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van. Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
(4)    Az ülés kezdete du. 4 óra.
16. §
(1)    A képviselő-testület összehívásáról a polgármester gondoskodik. A polgármester a meghívót olyan időpontban küldi meg, hogy a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Az ülés időpontjáról annak nyilvánossága biztosítása céljából a lakosságot tájékoztatni kell a Meghívónak Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének   hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.
(2)    A képviselőtestületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek kell megküldeni. A zárt ülésre javasolt napirendekhez kapcsolódó előterjesztéseket csak azoknak kell megküldeni akik a zárt ülésen jelen lehetnek.
(3)    Rendkívüli ülésre a Képviselő-testület rövid úton – rendkívüli esetben - személyes értesítéssel vagy telefonon, írásos előterjesztés nélkül is összehívható.
(4)     A meghívónak tartalmaznia kell:
a)    az ülés helyét, idejét,
b)    a javasolt napirendeket és előterjesztőik nevét,
(5)    A képviselő-testület ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni:
a)    a napirend tárgya szerinti illetékes szervek vezetőit, a napirendek előadóit,
b)    a napirend fontosságára való tekintettel a település országgyűlési képviselőjét
c)    a napirend előkészítésében és a döntés végrehajtásában érdekelt ügyintézőt.
d)    roma nemzetiségi önkormányzat elnökét, 
e)    körzeti megbízottat
f)    a település díszpolgárait.
17. §
( 1)     Az ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani a képviselők és meghívottak részére.
( 2)      Előterjesztésnek minősül:
a)    a munkatervbe felvett beszámoló és tájékoztató, rendelet alkotására vonatkozó javaslat.
b)    egyéb döntést igénylő javaslat, amely határozathozatalra is irányulhat.
( 3)    Az előterjesztés főbb elemei:
a)    az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő bizottság/ok/, a szakértő/k/, más közigazgatási szervek és meghatározott személyek, stb. véleményét, s mindazokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják
b)    a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, rendelet tervezetet tartalmazza a végrehajtásért felelősek és a határidők megjelölésével.
18. §
(1) A képviselő-testület elé valamely kérdés napirendre tűzésére, határozat, rendelet kezdeményezésére - önálló indítványként - bármely képviselő, vagy bizottság javaslatot tehet.
(2) A javaslatokat legalább 15 nappal az ülés előtt a polgármesternél kell benyújtani.
19. §
( 1)     Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
( 2)     A polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselő és a jegyző javasolhatja a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását.
( 3)     Az indítvány meg kell feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek. A napirend meghatározásakor – indítványonként - kell állást foglalni arról, hogy napirendre tűzi-e az előterjesztést a Képviselőtestület. A Képviselőtestület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, azt lehetőség szerint az írásban megküldött napirendi sorozat után kell tárgyalni.
( 4)    Határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztéshez kapcsolódó, írásba foglalt, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
( 5)     A döntést igénylő témákat napirendileg el kell különíteni, a vitát nem igénylő, csupán tájékoztatást adó előterjesztésektől.
20. §
( 1)     A képviselő-testület döntéseit nyilvános ülésen, nyílt szavazással hozza. A Képviselőtestület zárt ülést tart a Möt. 46. § (2) bekezdés a-b) pontjában meghatározott előterjesztés tárgyalásakor és zárt ülést tarthat a Möt. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott előterjesztés tárgyalásakor. 
( 2)    A Képviselőtestület titkos szavazást tarthat a zárt ülésen tárgyalt előterjesztésről. 
( 3)    Zárt ülés, titkos, vagy névszerinti szavazás elrendeléséhez minősített többség, legalább 4 képviselő „igen” szavazata szükséges. Bármelyik képviselő indítványozhatja a zárt ülés tartását, a titkos, vagy névszerinti szavazást. E tárgyban a képviselő-testület vita nélkül határoz.
( 4)    A nyílt szavazás kézfelemeléssel, a titkos szavazás szavazólappal történik.
( 5)    Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
( 6)    A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti és a szavazás eredményét átadja a polgármesternek, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
( 7)    Nem lehet zárt ülést elrendelni a határozathozatal idejére, ha a napirend tárgyalása nyilvános ülésen történt.
( 8)     A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazatszámláló bizottság feladatait a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság tagjai látják el. 
( 9)    A titkos szavazáshoz szükséges szavazólapok, szavazófülke és urna előkészítésének idejére szünetet kell elrendelni. 
( 10)    A titkos szavazás szavazólapjának tartalmazni kell a határozati javaslatot teljes terjedelemben valamint az „igen” „nem” „tartózkodom” kifejezéseket. A titkos szavazás a szavazatra utaló kifejezés aláhúzásával, bekarikázásával történik. 
( 11)    A titkos szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségben csak a szavazatszámláló bizottság és a képviselők tartózkodhatnak. A titkos szavazáshoz a szavazófülkét úgy kell kialakítani a szavazóhelyiségben, hogy a képviselő szavazatát úgy tudja leadni, hogy azt a többi képviselőtársa ne láthassa. 
( 12)    A szavazás befejeztével a szavazatszámláló bizottság a szavazatokat összeszámolja, arról jegyzőkönyvet készít, azt minden tagja aláírja. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét a szavazásra jogosult képviselők számát, az urnában található szavazólapok számát, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint a szavazás eredményét.
( 13)    A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke átadja a polgármesternek, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve a képviselőtestület jegyzőkönyvének mellékletét képezi.
21. § 
(1)    A javaslat elfogadásához a (4) bekezdésben foglalt kivétellel- a jelenlévő települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).
(2)    A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek  a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles a személyes érintettséget bejelenteni. A kizárásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített többség szükséges.
(3)    Amennyiben a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és a kizárás feltételeinek fennállásáról a képviselőtestület bármely tagja a szavazást követően szerez tudomást, kezdeményezheti a polgármesternél kezdeményezheti az ismételt döntéshozatalt. A képviselőtestület az ismételt határozathozatal előtt szavaz a képviselő döntéshozatalból való kizárásáról.
(4)    Minősített többség - a megválasztott képviselők több mint fele - 4 fő – szavazata szükséges:
a)    rendeletalkotáshoz,
b)    szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,
c)    törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
d)    önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz,
e)    helyi népszavazás kiírásához a 34. §-ában meghatározott esetben 
f)    megállapodáshoz külföldi önkormányzatokkal való együttműködésre, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz
g)    intézmény alapításához, átszervezéshez és megszüntetéséhez
h)    képviselő kizárásához
i)    zárt ülés, titkos vagy névszerinti szavazás elrendeléséhez.
A TANÁCSKOZÁS RENDJE
22.§
(1)    A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, aki az ülés megnyitása előtt számszerűen megállapítja a jelen levők számat, az ülés határozatképességét.
(2)    A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3)    A polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítőire, melyekről a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4)    A polgármester tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.
(5)    A polgármester minden előterjesztés és határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt kell választ adni. Nem kell vitát nyitni a tájékozató jellegű előterjesztések felett.
(6)    A külön napirendként tárgyalt előterjesztések tárgyalását, amennyiben azok tárgyuknál összekapcsolódnak, bármely képviselő javaslatára a képviselőtestület együttesen tárgyalhatja. A napirendek együttes tárgyalásáról a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(7)    Nem lehet együttesen tárgyalni azon napirendeket, melyek közül legalább egyiket zárt ülésen kell tárgyalni a képviselőtestületnek, vagy a zárt ülésen történő tárgyalásról már korábban határozott.
(8)    A napirendek együttes tárgyalása esetén a határozati javaslatokról a képviselőtestületnek külön-külön kell határoznia.
(9)    Az előkészítésben résztvevő előadó és a jegyző a határozathozatal előtt felszólalhat.
(10)    A nyilvános ülésen jelenlévő állampolgárok hozzászólását a polgármester engedélyezi legfeljebb két percben, a vita lezárását követően, még a döntés meghozatala előtt. Az állampolgári jogon történő hozzászólás lehetősége a Képviselő-testület tagjait nem illeti meg.
(11)    A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozat javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület.
(12)    A szavazás eredményét a polgármester mindig számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a határozatot.
(13)    A vita lezárása után személyes megjegyzésre van lehetősége 2 percben annak, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.
23. §
(1)     A polgármester feladata a tanácskozás rendjének a fenntartása. Ennek érdekében:
a)    figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b)    rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. A rendreutasított felszólalótól a szót megvonja.
(2)    A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja az érintettet, ismétlődő esetben kötelezheti a terem elhagyására.
24. §
(1)    A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz kérdést, interpellációt intézhetnek a napirendek tárgyalását követően.
(2)    A kérdésre adott válasz felett a képviselő-testület nem szavaz.
(3)    Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos rövid tényleírást legkésőbb az ülés előtti napon a polgármesterhez kell benyújtani.
(4)    Az interpellációra a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni. Az írásos választ minden képviselőnek meg kell küldeni a következő ülésig.
(5)    Válasz után, írásos válasz esetén a következő ülésen az interpellálónak viszontválaszra van joga. 
 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI
25. §
(1) A képviselő-testület döntései:
a)    határozat,
b)    rendelet.
(2) A döntésekről a jegyző a végrehajtás ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást köteles vezetni.
26. §
(1)    A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(2)    A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozat jelölése tartalmazza a döntéshozó szerv nevét annak sorszámát, kibocsátás időpontját, a döntéshozó szerv rövidített elnevezését és a „határozata„ kifejezést. határozatok sorszámozása arab számmal történik. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját, év (arab számmal), hó (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel. Amennyiben a határozat normatív határozatnak minősül a határozat jelölése kiegészül a határozat címével 
(3)    A határozatok jelölése a következő formában történik:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének…… (szám) / ……. (év) (…..hónap….nap.) KT határozata 
(4)    A Képviselőtestület bizottságainak javaslatait és érdemi döntést tartalmazó határozatait külön-külön a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni . A bizottságok által hozott határozat jelölésére a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell értelem szerűen alkalmazni azzal, hogy a bizottság határozatában a döntéshozó szerv nevét nem, csak a határozat sorszáma és kibocsátás időpontját követően a szerv rövidített nevét kell megjelölni.
27. §
(1)    Az önkormányzati rendeletet folyamatos arab számmal, évszámmal, zárójelben a kihirdetés napját megjelölő hónap (római számmal) és nap (arab számmal) megjelöléssel kell ellátni és meg kell határozni a tárgyát, valamint a jogalkotót.
(2)    A rendeletek jelölése a következő formában történik: 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének… (szám) / ……….. (év) (…..hónap……nap)  önkormányzati rendelete ……… -ról (cím)
(3)    A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról, valamint a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.
JEGYZŐKÖNYV
28. §
(1)    A képviselő-testület üléseiről a jegyzőnek összefoglaló jegyzőkönyvet kell készítenie 2 példányban.  A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Az eredeti példányt mellékleteivel (meghívó, előterjesztések, jelenléti ív) együtt évenként kell beköttetni és megőrizni. A másodpéldányt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Heves Megyei Kormányhivatalnak.
(2)    A jegyzőkönyvet a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségén  az érdeklődők részére hozzáférhetővé kell tenni. A jegyzőkönyvet csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(3)    A jegyzőkönyv-hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírásukkal való hitelesítése.
(4)     A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:
a.    jelenléti ív alapján a lakosság részéről megjelentek számát,
b.    az elfogadott napirendek előadóinak nevét, 
c.    a döntés számát, mellékletként a rendelet elfogadott szövegét,
d.     a kettő jegyzőkönyv-hitelesítő képviselő aláírását,
e.    mellékletként, a jelenléti ívet.
(5)    A képviselő kérésére a felszólalását szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni, írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(6)    A hozott határozatokról készített kivonatot az ülést követő 15 napon belül az érdekeltek részére meg kell küldeni.
(7)    A Képviselő-testület által hozott normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozóan a 42. §-ban meghatározott módon kell közzétenni.
IV. fejezet 
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
Falugyűlés, közmeghallgatás
29. §
(1)     A képviselő-testület a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése céljából falugyűlést hívhat össze.
(2)    A képviselő-testület a falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot programjáról, munkatervéről, munkájáról, véleményét kéri költségvetéséről, rendezési tervéről, más jelentősebb terveiről és azok végrehajtásáról, valamint egyéb fontos kérdésekről.
30. § 
31. §
(1)    A falugyűlés előkészítése a polgármester feladata. Az ülés vezetésével a polgármester bármely képviselőt, megbízhatja.
(2)    A falugyűlésre kerülő napirendeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja.
(3)    A falugyűlésen,  elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg a helyszínen kell válaszolni.
(4)    Az elhangzott és helyben meg nem válaszolható kérdéseket, javaslatokat a képviselő-testület a következő ülésén megtárgyalja és döntéséről az érdekeltet 15 napon belül értesíti.
32. §
(1)      A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy általános közmeghallgatást tart. Közmeghallgatást kell meghirdetni népi kezdeményezésre és helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés esetén, továbbá, ha a képviselők több mint fele kéri.
(2)    A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3)    A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének  hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(4)    A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.
(5)    A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
33. §
(1)    A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a.    a települési képviselők legalább egynegyede,
b.    a képviselő-testület bizottsága,
c.    a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
d.    legalább 150 választópolgár.
(2)    A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt legalább 250 választópolgár kezdeményezte.
(3)    A 33. § (1) bekezdésébe nem tartozó személyektől érkező, illetőleg a d) pontjában meghatározottnál kevesebb választópolgár által támogatott kezdeményezést a polgármester elutasítja. Az elutasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
34. §
(1) A népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselő-testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül határoz.
(2) A helyi népszavazás elrendeléséhez - a 33. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - minősített többség szükséges.
(3)  A népszavazás elrendeléséről szóló képviselő-testületi határozat tartalmazza:
a)    a népszavazásra bocsátandó kérdést, kérdéseket,
b)    a népszavazás időpontját.
35. §
(1)    Népi kezdeményezést legalább 100 választópolgár nyújthat be a polgármesternek, amit a képviselő-testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül köteles érdemben tárgyalni.
(2)    Az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb választópolgár által támogatott kezdeményezést a polgármester elutasítja. Az elutasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
36. §
A népszavazás lebonyolítására a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény  rendelkezései az irányadók.
37. §
(1)     A helyi népszavazás, népi kezdeményezés állampolgári kezdeményezését tartalmazó ívnek  -a továbbiakban: aláírásgyűjtő ív - az alábbiakat kell tartalmaznia:
a)    a helyi népszavazásra javasolt kérdés (kérdések) pontos megfogalmazását az aláírásgyűjtő ív minden megkezdett oldalán,
b)    az állampolgár olvasható családi és utónevét,
c)     az állampolgár lakcímét,
d)     az állampolgár személyi azonosítóját,
e)     az állampolgár sajátkezű aláírását,
f)    az aláírást gyűjtő polgár aláírását.
(2)    Az aláírásgyűjtő ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani a Helyi Választási Iroda vezetőjéhez .
(3)    Valamennyi aláírást gyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdés, illetve a népi kezdeményezés tárgyának megfogalmazásával kell kezdeni.
(4)    A helyi népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek.
38. §
(1)    A polgármester az aláírásgyűjtő íveket a beérkezéstől számított 8 napon belül átadja a választási bizottság elnökének az aláírások ellenőrzése céljából.
(2)    A választási bizottság elnöke az aláírások ellenőrzésének eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
39. § 
A helyi népszavazás 
a)    érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és
b)    eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
V. fejezet 
A RENDELETALKOTÁS SZABÁLYAI
40. §
(1)    A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2)     Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a)    a képviselő-testület tagja,
b)    a képviselő-testület bizottsága,
c)    a jegyző,
d)    az állampolgárok a települési képviselők útján.
(3)    Amennyiben az indítvány nem jogszabály végrehajtására irányul, a képviselő-testületnek előzetesen állást kell foglalni az önkormányzati rendeletalkotás szükségességéről.
(4)     A képviselőtestület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, melyben
a)    meghatározza az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét,
b)    az előkészítéssel megbízza valamely bizottságát, vagy külön bizottságot hoz létre,
c)    dönt a társadalmi vitára bocsátás, közmeghallgatás indokoltságáról, szakértő igénybevételéről.
40/A § 
(1)    A képviselő-testület az önkormányzati rendeletek előkészítésének és véleményezésének társadalmi részvételét oly módon biztosítja, hogy az önkormányzati rendelet-tervezetet, illetve annak módosítására vonatkozó tervezetet az önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi a tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőző 10 nappal.
(2)    A tervezethez a képviselő-testület ülését megelőző 5. napig arra bármely lakos, vagy a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező társadalmi szervezet észrevételt, javaslatot tehet, melyet írásban kell eljuttatni a jegyző felé.
(3)    A társadalmi véleményezés során beérkezett javaslatokat és észrevételeket összefoglalva a jegyző ismerteti a bizottsági üléseken és a képviselő-testületi ülésen.
(4)    A rendelet-tervezethez érkező szövegszerű javaslatokat, melyek megfelelnek a módosító indítvány formai és tartalmi kritériumainak, és azt legalább egy bizottság elfogadásra javasolja módosító indítványként kell kezelni a rendelet-tervezet tárgyalása során.
41. §
(1)    Az önkormányzati rendelet tervezetét indoklással és hatásvizsgálattal együtt a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(2)     Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján, valamint Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat honlapján történő közzététellel egyidejűleg gondoskodik. A kihirdetés napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja
42. § 
43. §
(1)    Az önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról, karbantartásáról és végrehajtásának folyamatos ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.
(2)    Az önkormányzati rendeleteket szükség szerint kell felülvizsgálni. A felülvizsgálatot a jegyző az Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság bevonásával készíti elő és a képviselő-testület elé terjeszti.
(3)       
VI. fejezet 
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
44. § 
(1)    A községi önkormányzat vagyona az elkülönítetten nyilvántartott forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és az üzleti vagyonból, vagyoni értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzat vagyona felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
(2)    Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. 
.
45.§
(1)     Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a  Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
E körben különösen:
a)    a NGM  által előirt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a szükséges adatszolgáltatásokat, s mindezeket megküldi az illetékes szerv részére,
b)    beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c)    gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett költségvetési szervek pénzellátásáról
d)    biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
e)    biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
f)    elkészíti az önkormányzat éves vagyon leltárát,
g)    az önkormányzat, valamint az általa alapított költségvetési szervek költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(2)     Az önkormányzat által létesített és fenntartott költségvetési szervek közül a  Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, míg a 2013. június 30-ig a Csicsergő Napközi otthonos Óvoda és Konyha, 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ  önállóan működő költségvetési szerv. 
A költségvetési szervek elemi költségvetésében meghatározott bevételi forrásokat és kiemelt kiadási előirányzatokat csak a képviselő-testület módosíthatja.
(3)    A költségvetési szervek vezetői a kisebb összegű készpénzkifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból - a pénzügyi szabályzatokban meghatározott szabályok szerint - teljesítik.
(4)    Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzése a vezetői és a munkafolyamatokba épített ellenőrzés útján történik. A belső ellenőrzést a költségvetési szervek tekintetében Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása látja el. 
46. §
(1)    A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el az önkormányzati feladatok végrehajtására. A programtervezet kidolgozásáról a polgármester, a megválasztását követő 6 hónapon belül gondoskodik.
(2)     A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait, annak tartalmi elemeit annak az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott rendeletek és a szakágazati miniszter útmutatója határozza meg. , A feladatfinanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország  központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.
(3)    A költségvetési rendelet tárgyalása amennyiben több változatban készül két fordulóban történik. 
(4)    A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság előzetesen megtárgyalja. A költségvetési rendelt tervezethez a Pénzügyi Bizottság véleményét hozzá kell csatolni.
(5)    A zárszámadási rendelet tervezetének előkészítésére és előterjesztésére a (2) és (4) bekezdésben irt szabályok az irányadók.
(6)    Az önkormányzat, üzletszerűen, ellenérték fejében alaptevékenységén kívül termelő vagy szolgáltató - vállalkozási - tevékenységet nem végez.
47. §    
VII. fejezet 
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
48. §
(1) Ez a rendelet kihirdetés napját követő napon lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 3/2007. (III. 30.) Ök. rendelte. 
Gyöngyösoroszi, 2011. március 7.
        Vernyihel Lívia sk                    dr. Mészáros Katalin sk
    polgármester    jegyző
Záradék:
A rendelet kihirdetve 2011. március 7-én
dr. Mészáros Katalin sk.
jegyző
Záradék:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 16/2011. (XI: 30.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Vernyihel Lívia sk                dr. Mészáros Katalin sk
polgármester                        jegyző
Záradék:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 10/2012 (VII. 20.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2012. augusztus 1-én lép hatályba.
Vernyihel Lívia sk.                dr. Mészáros Katalin sk.
    polgármester                    jegyző
Záradék:
A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve 2012. július 20.
dr. Mészáros Katalin 
jegyző
Záradék:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 12/2012 (VIII. 31.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2012. szeptember 1-én lép hatályba.
Vernyihel Lívia sk.                dr. Mészáros Katalin sk.
polgármester                        jegyző
Záradék:
A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve 2012. augusztus 31.
dr. Mészáros Katalin 
jegyző
Záradék:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat 1/2013 (I. 17.) önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet 2013. január 18-án lép hatályba.
Vernyihel Lívia                 dr. Mészáros Katalin 
polgármester                        jegyző
Záradék:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2013. (V. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése alapján 2013. június 1-én lép hatályba.
Vernyihel Lívia                     Dr. Jakab Csaba 
polgármester                        jegyző
Záradék:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 16/2013. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.
Vernyihel Lívia                     Dr. Jakab Csaba 
polgármester                        jegyző
Záradék:
A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve 2013. december 4-én.
Dr. Jakab Csaba
jegyző
1.    melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez                  
Az Önkormányzat kötelezően ellátott és önként vállalt feladatai, a feladatellátás módja
I.    Kötelező feladatok 
1.    településfejlesztés, településrendezés; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján;
2.    településüzemeltetés:
a)    köztemető kialakítása és fenntartás (1999. évi XLIII. tv.): közvetlen üzemeltetéssel
b)    közvilágításról való gondoskodás (1991. XX. tv.): vásárolt szolgáltatás 
c)    köztisztasági közszolgáltatás (2000. évi XLIII. tv.): közvetlen foglalkoztatással (közcélú foglalkoztatottak)
d)    a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása: (1988. évi I. tv.): Polgármesteri Hivatal útján (útkezelés), eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján (síkosság-mentesítés, helyi közutak kialakítása felújítása és karbantartás); 
e)    közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása: Önkormányzat közvetlenül foglalkoztatás útján látja el a fenntartási feladatokat a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal koordinációjával, eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján új közpark kialakítása 
f)    gépjárművek parkolásának biztosítása: parkolás rendjének kialakítása a Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestület feladata
3.    egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások (1997. évi CLIV. tv.); 
a)    Felnőtt és gyermek-háziorvosi iskola-egészségügyi, anya és csecsemővédelmi szolgálat: közalkalmazotti jogviszony útján 
Gyöngyösoroszi közigazgatási területünkön 1 háziorvosi körzet alakult Gyöngyösoroszi, Ady Endre út 50. szám alatti székhellyel, így Gyöngyösoroszi község teljes lakossága ehhez a háziorvosi körzethez tartozik. A háziorvos látja el az iskolaorvosi feladatokat is. Önálló orvosi tevékenységet a község közigazgatási területén folytathat a háziorvos. Az orvosi körzet közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező orvossal tölthető be.
A védőnői szolgálat Gyöngyösoroszi 0-6 éves korosztályát látja el. A védőnő foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszony keretében.
b)    A fogorvosi alapellátási, valamint iskola, ifjúsági fogorvosi szolgáltatás intézményi társulás útján Gyöngyösoroszi - Gyöngyöstarján Fogorvosi Intézményi Társulása által kötött feladat-ellátási megállapodás útján 
c)    A hétközi éjszakai és hétvégi orvosi ügyeleti ellátás intézményi társulás útján az Egészségügyi Igazgatási Társulás Gyöngyöstarján önkormányzati társuláson keresztül.
4.    környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlen foglalkoztatás útján, valamint az által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján;
Eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján;
5.    óvodai ellátás (2011. évi CXC. tv. alapján); 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított költségvetési szerv útján, a Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ Csicsergő Óvodája köznevelési intézményben.
Gyöngyösoroszi közigazgatási területünkön egy 90 férőhelyes óvodát működtetünk a Kossuth út 147. szám alatt, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és nemzeti etnikai kisebbségi nevelés is folyik
6.    kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján,
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének közvetlen foglalkoztatás útján; 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ József Attila Könyvtárában, nyilvános könyvtári és iskolai könyvtári tevékenység a Jókai u 3. szám alatt működik, 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlenül az Integrált közösségi Szolgáltató Tér működtetésével, és közvetlen foglalkoztatás útján a Jókai u 3. szám alatt
Civil- és társadalmi szervezetek támogatása útján
7.    szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 
a)    szociális szolgáltatások és ellátások (1993. évi III. törvény)
aa)    étkeztetés 
Gyöngyösoroszi Község Önkormányzat működési engedély alapján, Gyöngyösoroszi Község Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha, 2013. július 1-től a Gyöngyösoroszi Általános Művelődési Központ Csicsergő Óvodájának központi konyhájáról történik az elélelmezés vásárlása
ab)    házi segítségnyújtás
    Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint 
ac)    családsegítés
    Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint
b)    gyermekjóléti ellátás (1997. évi XXXI. tv.): 
ba)    gyermekek napközbeni ellátása:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított költségvetési szerv útján, a Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általánso Művelődési Központ Csicsergő Óvodája köznevelési intézményben.
bb)    gyermekétkeztetés 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által alapított költségvetési szerv útján, a Csicsergő Napköziotthonos Óvoda és Konyha, 2013. július 1-től Gyöngyösoroszi Általánso Művelődési Központ Csicsergő Óvodájának központi konyhájáról történik az elélelmezés vásárlása
bc)    gyermekjóléti szolgálat 
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint (, gyermekek átmeneti gondozása)
bd)    gyermekek átmeneti gondozása
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint 
8.    lakás- és helyiséggazdálkodás; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlenül, valamint az által alapított  Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv útján
9.    a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlenül látja el valamint az által alapított költségvetési szervek közreműködésével;
Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által a Társulási Megállapodásban meghatározottak szerint 
10.    helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal  mint költségvetési szerv útján;
Eseti jelleggel vásárolt szolgáltatás útján 
11.    honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 
a)    honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem:
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján,
b)    helyi közfoglalkoztatás
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete közvetlen foglalkoztatás útján, valamint általa alapított költségvetési szervek útján,
12.    helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján
13.    sport, ifjúsági ügyek; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján;
Civil-, és társadalmi szervezetek támogatása útján
14.    nemzetiségi ügyek; (2011. évi CLXXIXI. tv.): 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete és a Gyöngyösoroszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött megállapodás alapján az ott meghatározottak szerint; 
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestülete által alapított Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal , mint költségvetési szerv útján;
15.    közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 
civil szervezetek, rendvédelmi szervezetek céljellegű támogatása útján;
16.    hulladékgazdálkodás; (2000. évi XLIII. tv.):
 közszolgáltatási szerződés útján 
17.    víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (1995. évi LVII. tv.): 
üzemeltetési szerződés útján
II.    Önként vállalt feladatok 
III.    A feladatellátás szakfeladat rendje
Az Önkormányzat ezen mellékletben felsorolt feladatait az Önkormányzata mindenkori költségvetési rendeletében az adott feladatra meghatározott bevételi és kiadási előirányzatok figyelembe vételével látja el.
Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat által közvetlenül ellátott alapfeladatainak szakfeladat szerinti meghatározása
ssz.    szakfeladat megnevezése    szakfeladat száma
1    Település hulladék vegyes begyűjtése    381 103
2    Út, autópálya építés    421 100
3    Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása     522 001
4    Óvodai intézményi étkeztetés    562 912
5    Munkahelyi étkeztetés    562 917
6    Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése    680 001
7    Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése    680 002
8    Állat-egészségügyi  ellátás    750 000
9    Zöldterület kezelés    813 000
10    Önkormányzati jogalkotás    841 112
11    Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége    841 126
12    Adó, illetékek kiszabása, beszedése, adóellenőrzés    841 133
13    Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás    841 154
14    Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények    841 192
15    Közvilágítás    841 402
16    Város és községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások    841 403
17    Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai    841 901
18    Központi költségvetési befizetések    841 902
19    Háziorvosi alapellátás    862 101
20    Család és nővédelmi egészségügyi gondozás    869 041
21    Ifjúság egészségügyi gondozás    869 042
22    Aktív korúak ellátása    882 111
23    Lakásfenntartási támogatás normatív alapon    882 113
24    Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás    882 117
25    Óvodáztatási támogatás    882 119
26    Átmeneti segély    882 122
27    Temetési segély    882 123
28    Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli támogatások    882 129
29    Közgyógyellátás    882 202
30     Köztemetés    882 203
31    Szociális étkeztetés    889 921
32    A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok    890 114
33     Civil szervezetek működési támogatás    890 301
34    Rövid időtartamú közfoglalkoztatás    890 441
35    Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása    890 442
36    Egyéb közfoglalkoztatás    890 443
37    Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása    890 506
38    M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység támogatása    890 509
39    Közművelődési tevékenységek és támogatásuk    910 501
40    Közművelődési Intézmények, közösségi színterek működtetése    910 502
41    Versenysport  tevékenység és  támogatása    931 201
42    M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység    932 919
43    Köztemető fenntartás és működtetés    960 302
2.    melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAINAK
FELADAT-ÉS HATÁSKÖRE
A/ Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság
A Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság létszáma 3 fő.
Az ügyrendi bizottság feladat- és hatásköre:
1.    közreműködik az önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására,
2.    vizsgálja a hatályban lévő SZMSZ hatályosulását,
3.    figyelemmel kíséri a bizottságok működésének szabályszerűségét,
4.    véleményezi az önkormányzat elé kerülő rendelet tervezeteket,
5.    véleményezi a közbeszerzési tárgyú előterjesztéseket,
6.    ellátja az önkormányzat titkos szavazás során a szavazatszámláló bizottság feladatait,
7.    ellátja a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat.
8.    ellátja a polgármester és képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat 
ezzel kapcsolatosan ellátja:
8.1.     képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtését, - a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását,
8.2.     a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül,
8.3.    a vagyonnyilatkozottal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
8.3.1.     a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,
 8.3.2     a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,
8.3.3     a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselőtestület soron következő ülésén való tájékoztatás.
A következő előterjesztések csak a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
1.    az Önkormányzat rendelettervezetek,
2.    Az Önkormányzat közbeszerzési szabályzatáról szóló előterjesztés
A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.
B/ Pénzügyi Bizottság
A Pénzügyi Bizottság létszáma 3 fő.
A bizottság feladat- és hatásköre:
1.    véleményezi az éves költségvetésirendelet-tervezetet, annak módosítását, a költségvetés végrehajtásáról évközi tájékoztatókat, valamint a zárszámadási rendelet tervezetet,
2.     észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására, ellenőrzi az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást,
3.    javaslatot tehet a likviditási helyzet javítására,
4.    részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésében,
5.    ellenőrzi a beruházások végrehajtását,
6.    ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét,
7.    az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában javaslatokat tehet,
8.    javaslatot tesz a polgármester illetményére, költségtérítésére, jutalmazására.
9.    vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.
A következő előterjesztések csak a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
1.    az éves költségvetésirendelet-tervezetet, annak módosítását, a költségvetés végrehajtásáról évközi tájékoztatókat, valamint a zárszámadási rendelet tervezetet,
2.    Az Önkormányzat hitelfelvételéről  szóló előterjesztés
A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait.
C./ Szociális Bizottság:
A Szociális Bizottság létszáma 6 fő.
1.    véleményezi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény felhatalmazása alapján megalkotásra kerülő önkormányzati rendelet-tervezeteket, javasolhatja azok felülvizsgálatát.
Átruházott hatáskörben dönt:
1.      önkormányzati segély kérelmekről, kivéve ha a kérelmező elemi kár elhárítása miatt kér támogatást, 
2.    a gyermekek napközbeni ellátását igénybe vevő gyermek egyéni rászorultsága alapján a törvény által nyújtott normatív kedvezményeken túli egyedi kedvezményekről
3.    a hatáskörébe tartozó, általa megállapított, de jogosulatlanul felvett szociális és gyermekvédelmi juttatások visszafizetésének elrendelése kérdésében 
A következő előterjesztések csak a Szociális Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be:
1.    Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatok elbírálásáról szóló előterjesztés
A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait.
3.    melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez
A POLGÁRMESTER FELADATAI
1.    A polgármester képviseli az önkormányzatot
2.    egyetértési jogot gyakorol - a Jegyző javaslatainak figyelembevételével – Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal feladatainak meghatározásában Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
3.    a Jegyző javaslatára Gyöngyöstarján polgármesterével együtt előterjesztést nyújt be az alapító Képviselőtestületek felé a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
4.    a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
5.    gyakorolja az egyetértési jogot jegyző és aljegyző munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggésben
6.    gyakorolja az egyetértési jogot a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Gyöngyösoroszi Kirendeltségének köztisztviselőinek kinevezésekor, egyéb munkáltatói jogkör gyakorlásával eösszefüggésben
7.    a Képviselő-testületek döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást,rendszeres egyeztetést tart a jegyzővel 
8.    dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, 
9.    biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
10.    szervezi az önkormányzat munkáját és ügyel e szabályzat helyes alkalmazására,
11.    összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
12.    segíti a települési képviselők munkáját,
13.    összehangolja a bizottságok tevékenységét, a bizottságokat megbízhatja ügyek előkészítésével,
14.    együttműködik a társadalmi szervezetekkel, szervezi az önkormányzat kapcsolatait,
15.    hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviseli az önkormányzatot,
16.    támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
17.    segíti és ellenőrzi az önkormányzat intézményeinek működésé
18.    köztemetés elrendelés
 A polgármester átruházott hatáskörben jár el:
1.    önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény esetében a beiratkozási időszak meghatározása és közzététele,
2.    egyetértésével a köznevelési intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhetnek el,
3.    Egészségbiztosítási Alap kezelőjével szerződés megkötése a háziorvosi védőnői ellátás finanszírozására,
4.      önkormányzati segély kérelem elbírálása, ha a kérelmező elemi kár elhárítása miatt kér támogatást,
5.      méltányossági közgyógyellátás elbírálása,
6.    hitelfelvétellel kapcsolatos szerződés megkötése 500 ezer forint értékhatárig 
7.    év közben létrejött költségvetési többlet (szabad pénzeszköz) pénzintézeti pénzlekötése 5 millió forint összeghatárig
8.    ebek veszettség elleni védőoltásának megszervezése,
9.    az önkormányzat nevében történő olyan kötelezettségvállalás, melynek fedezete az éves költségvetésben biztosított figyelemmel a költségvetési rendeletben meghatározott korlátozásokra, valamint a Közbeszerzési Szabályzatra;
10.    gazdasági társaságban eseti meghatalmazás adása a képviseletre;
11.    lakás céljára szolgáló helyiség bérleti szerződés kötése amennyiben a bérlő önkormányzat, vagy általa alapított költségvetési szerv munkavállalója, legfeljebb a foglalkoztatási jogviszony időtartamára
12.     helyiségbérleti szerződés kötése, közterület használat engedélyezése eseti – néhány órára vagy legfeljebb egy-két napra szóló – jelleggel;
13.    a kijelölt vagyonkezelő szervek olyan szerződéseinek jóváhagyása, melyben azok -saját nevükben – idegen tulajdonban levő ingatlant vagy eszközt vesznek át használatra, valamint ha használatukban levő helyiséget hasznosítanak bérbeadás útján.
14.    tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő közmű bekötések tervdokumentációjához és kivitelezéséhez
15.    tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő építési tevékenységgel összefüggésben a tervdokumentációkhoz, kivitelezéshez
16.    tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érintő hatósági eljárásokban,
17.    önkormányzati tulajdonban álló földre (földrészletre) vonatkozó földhasználati megállapodás megkötése
18.    önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági földrészletek, mezőgazdasági művelésre alkalmas belterületi beépítetlen ingatlanok hasznosításával kapcsolatos bérleti (haszonbérleti) szerződések megkötése,
19.    közvilágítási berendezés létesítéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás
20.    gazdasági társaságban az önkormányzat képviselete, alpolgármester akadályoztatása esetén eseti megbízás adása a képviseletre. 
4.    melléklet a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2011 (III.07.) önkormányzati rendelethez
Az Önkormányzat által közszolgálatban foglalkoztatott, 
a 2007. évi CLII. tv. szabályai szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek
jegyző, aljegyző
önkormányzati fenntartású intézmény vezetője
FÜGGELÉK
1. függelék
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK NÉVSORA
1./ Vernyihel Lívia                             Kossuth út 153.
2./ Dudásné Szabó Zsuzsanna            Ady Endre út 67. 
3./ Gyarmati Gyuláné                         Kossuth út 38. 
4./ Horváth Ildikó                               Károlytáró 2/a. 
5./ Molnár Tibor                                 Ady Endre út 43. 
6./ Rácz Jenő                 Móricz út 14.
7./ Szarvas Gáborné                            Kossuth út 84. 
A BIZOTTSÁGOK TAGJAINAK NÉVSORA
Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság 
elnöke:     Molnár Tibor                                 Ady Endre út 43.
tagjai:         Dudásné Szabó Zsuzsanna            Ady Endre út 67. 
Horváth Ildikó                               Károlytáró 2/a. 
Pénzügyi Bizottság 
elnöke:     Gyarmati Gyuláné                         Kossuth út 38. 
tagjai:        Molnár Tibor                                 Ady Endre út 43. 
Rácz Jenő                   Móricz út 14.
Szociális Bizottság 
elnöke:     Dudásné Szabó Zsuzsanna            Ady Endre út 67. 
tagjai:        Rácz Jenő                   Móricz út 14.
Gyarmati Gyuláné                         Kossuth út 38. 
Horváth Ildikó                               Károlytáró 2/a. 
külső tagjai:    Dr Boda Enikő        Nagyréde
        ifj. Rácz Jenő            Petőfi út 39.