Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésekről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (3). bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a temető és temetkezések rendjéről, üzemeltetéséről az alábbi rendeletet alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. §

1. A tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit megillet.
2. A rendelet célja:
   1. az elhunytak emlékének méltó megőrzése, a kegyeleti szolgáltatás kulturált színvonalon történő ellátásának biztosítása, a halottak nyughelye előtti tiszteletadás biztosítása a lelkiismereti meggyőződés, a hitéleti tevékenységek, vallási szokások tiszteletben tartásával,
   2. a köztemető fenntartásának és üzemeltetésének szabályozása,
   3. tekintettel a helyi adottságokra, a temetési helyek kihasználásának szabályozása,
   4. a temető használatának és igénybevételének szabályozása,
   5. a temetési helyek gondozásának szabályozása.
3. A budakeszi köztemető fenntartásáról Budakeszi Város Önkormányzata gondoskodik.
4. A Budakeszi köztemető Budakeszi Város Önkormányzata tulajdonát képező 2402 helyrajzi számú ingatlanon lévő temető.
5. Az önkormányzati rendelet alkalmazásában temető fenntartásán, temető üzemeltetésén, kegyeleti közszolgáltatáson temetkezési szolgáltatási tevékenységen, temetésfelvételen és temetkezési szolgáltatón a temetőkről és a temetkezésekről szóló törvényben foglaltakat kell érteni.
   

2. §

Az önkormányzati rendelet hatálya kiterjed:

1. Budakeszi Város Önkormányzata tulajdonában lévő 1. § (4) bekezdésében meghatározott köztemetőre;
2. mindazon személyekre, akik a köztemető területén tartózkodnak, fenntartásában közreműködnek illetve ott vállalkozásszerűen munkát végeznek;
3. a köztemető üzemeltetőjére;
4. a köztemetőben temetkezési szolgáltatást végzőkre.
   

2. A fenntartás, üzemeltetés általános szabályai

3. §

1. Budakeszi Város Önkormányzata a köztemető üzemeltetéséről pályázati eljárással történő kiválasztással, kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik. Az eljárás nyertese csak olyan gazdálkodó szervezet lehet, amely a kormányrendeletben megjelölt jogosultsággal rendelkezik.
2. A köztemető üzemeltetésének részletes szabályait a mindenkori üzemeltetővel kötött megállapodási szerződés, valamint a temető fenntartásáról és üzemeltetéséről szóló jogszabályok tartalmazzák.
3. Az üzemeltető fenntartó gondoskodik a temető bejáratainál a temető fenntartójának és üzemeltetőjének neve, címe, állandó elérhetősége, ügyfélfogadási rendje és ideje, a kegyelet szolgáltató nyitvatartási ideje, a temető rendjére vonatkozó szabályok, valamint az elhelyezhető síremlékek méretei kifüggesztéséről.
4. A temetőnek és létesítményeinek lehetővé teszik a temetkezési szolgáltatási tevékenység lebonyolítását.
5. A temető területe parkszerűen kerül gondozásra. A temető határának vonalában kerítés és élő sövény van építve és telepítve. A sírok közötti utakra sövényeket telepíteni nem lehet.
6. A temetőbe való be- és kijárás a kapukon keresztül történhet, a temető átjárás céljára nem szolgálhat.
7. A temetőben a sírhelyek látogatása és a temetési szertartás, illetve a temető fenntartási feladatainak teljesítése során keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről és elszállításáról a temető üzemeltetője gondoskodik. A temető üzemeltetőjének általános hulladékszállítási kötelezettsége nem terjed ki a temetői szolgáltatások során keletkezett hulladékok elszállítására, ezek kezelésének tekintetében a hulladéktermelő köteles az üzemeltetővel egyedileg megállapodni.
8. A temetők működésének ellenőrzése a temetőkről és a temetkezésekről szóló jogszabályok szerint történik.
9. A temetőben üzemeltetési és karbantartási munkálatokat munkanapokon 8:00 – 16:00 óra között lehet végezni.
   

3. A temető használatának és igénybevételének szabályai

4. §

(1) A temetőben mindenki köteles a hely jellegének megfelelő magatartást tanúsítani, a nemzetiségi vagy vallási temetkezési szokásokat tiszteletben tartani és tartózkodni a kegyeleti érzést sértő magatartástól, valamint temető létesítményeit, építményeit rendeltetésüknek megfelelően használni.

(2) A temető csak a nyitva tartási időben látogatható.

(3) A temető nyitvatartási rendje a személyi forgalom céljára rendelkezésre álló kapuk tekintetében minden nap, az (5) bekezdésben szereplő kivétellel, az alábbiak szerint alakul:

a) nyári időszakban (március 1-től október 31-ig)7,00-tól 21,00 óráig;

b) téli időszakban (november 1-től február 28-ig)7,00-tól 18,00 óráig.

(4)     A gépjármű forgalom céljára rendelkezésre álló Knáb János utcai kapu tekintetében a temető nyitvatartási rendje minden hétvégén, ünnep és munkaszüneti napon a (3) bekezdésben szereplő nyitvatartási rendhez igazodik, egyéb időpontban ezen a kapun való bejutás gépjárművel a (9) bekezdésben megjelölt módon, az (5)-(6) bekezdésekben szereplő kivételekkel történhet.

(5)     A Mindenszentek napját megelőző héten - a nyitvatartási idő teljes egészében - a személyi forgalom céljára rendelkezésre álló kapukat, valamint a gépjármű forgalom céljára rendelkezésre álló Knáb János utcai temetőkaput nyitva kell tartani.

          Mindenszentek és Halottak Napján napján (azaz november 1-jén és 2-án), illetve az esetlegesen kapcsolódó hétvégi, valamint munkaszüneti napokon, a temető nyitvatartási ideje 07,00-tól 22,00 óráig tart. A nyitvatartási idő teljes egészében a személyi forgalom céljára rendelkezésre álló temetőkapukat nyitva, illetve a gépjárműforgalom céljára rendelkezésre álló Knáb János utcai temetőkaput zárva kell tartani.

 (6)    Temetések előtt 1 órával, valamint temetés alatt a gépjármű forgalom céljára rendelkezésre álló Knáb János utcai temetőkaput zárva kell tartani, vagy a közforgalmú behajtást más, egyéb módon kell megakadályozni (pl. sorompó, mobil tiltó vagy akadályozó eszköz).

(7)     Nyitvatartási időn túl, a temető összes kapuját zárva kell tartani, a gondnok elérhetőségét minden kapu mindkét oldalán jól látható módon fel kell tüntetni.

(8)     A temető területén csak külön engedéllyel lehet tüzet rakni. A temetőben gyertyát, mécsest gyújtani olyan körültekintő gondossággal lehet, amellyel a tűzveszély elkerülhető.

(9)     A temető területére nem látogatási céllal érkező gépjárművel csak az üzemeltető térítésmentes engedélye alapján lehet behajtani.

         (10)   A temetőbe állatot bevinni a vakvezető kutya kivételével tilos!

(11)   A temető területén 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat.

5. §

1. A temetőt és létesítményeit, valamint tartozékait, a sírokat, az azon lévő tárgyakat, a síremlékeket, a növényzet megrongálni, beszennyezni, a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat illetéktelenül elvinni nem lehet.
2. A temető területén talajt és gyepet engedély nélkül felásni, és a növényeket máshova elvinni nem lehet.
3. A sírhely mellett padot elhelyezni, lépcsőt építeni csak a temető üzemeltetőjének engedélyével, a megváltott sírhely területén belül lehet, az elhelyezés a sírhelyek között előírt távolságot, vagy a közlekedő út méretét nem csökkentheti. Engedély nélkül, vagy tiltott helyre terjeszkedően létesített padot az üzemeltető felszólítására a létesítő köteles elbontani, illetve az elbontás költségeit megtéríteni.
4. A temetési hely gondozása úgy végezhető, hogy az ne sértse más elhunyt hozzátartozójának, illetve a látogatóknak a kegyeleti érzéseit, és ne akadályozza azokat a sírgondozásban. A temetési hely gondozása során a szomszéd temetési hely nem sérülhet. A gondozáshoz használatos szerszámokat és egyéb eszközöket elhelyezni nem lehet a temetési helyen, mellette vagy mögötte.
5. A sírokra ültetett növények nem terhelhetik eltakarítandó maradványokkal a temető területét, nem terjeszkedhetnek túl a temetési helyen, és kifejlett méretükben sem akadályozhatják a sírok közötti közlekedést, azok megközelítését. Fát, cserjét a temetők területén magánszemély nem ültethet.
6. A temetőben temetések alkalmával, vagy javítás, felújítás céljából megbontott síremléket fagyos időszak kivételével 10 napon belül eredeti állapotába vissza kell állítani. A megbontott síremlék egyes darabjait idegen sírokon tárolni tilos, elszállításáról az eltemettető és a megrendelő köteles gondoskodni.
7. A temető területén csak a sírok, sírboltok díszítésére szolgáló tárgyakat szabad elhelyezni.
8. A temetőben keletkezett hulladékot, elszáradt koszorút, virágot csak a kijelölt hulladékgyűjtő helyre szabad tenni.
9. Kő, beton, továbbá egyéb nem kommunális hulladékot elhelyezni nem lehet, annak elszállításáról a temetőben a szolgáltatást nyújtó köteles gondoskodni a temető üzemeltetőjével kötött megállapodás keretében.
   

6. §

1. A temetőben a temetőlátogatáson kívüli egyéb tevékenységet az üzemeltetővel egyeztetett időpontban lehet végezni.
2. A sírjel vagy sírbolt helyreállítására, felújítására a temetési hely felett rendelkezni jogosult köteles. A sírjel vagy sírbolt helyreállítására, felújítására a temető üzemeltetője a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetve az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot fennállása esetén köteles felhívni.
3. Az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot fennállása esetén - amennyiben a temetési hely felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére sem állítja helyre a sírjelet vagy a sírboltot – az önkormányzat a temetési hely felett rendelkezni jogosult költségére az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapotot megszünteti. A sírjel vagy a sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.
4. Az üzemeltető az építési munkákról nyilvántartást vezet. A munkálatokat a temetési szertartások ideje alatt fel kell függeszteni. Az üzemeltetőn kívül vállalkozásszerűen munkát végző vállalkozó un. napi jegyet vált az üzemeltetőnél a munka bejelentésekor, amelyen fel van tüntetve, hogy melyik síron végez munkálatokat. Üzemeltető jogosult ellenőrizni a napijegy meglétét, annak hiányában felszólítani a vállalkozót a munka felfüggesztésére. Amennyiben a munkát jogosulatlanul végző a felszólításnak nem tesz eleget, az üzemeltető szabálysértési eljárást kezdeményez ellene. Az eljárás lezárásáról hozott határozatról az üzemeltetőt is értesíti az önkormányzatot.
5. Az építéskor keletkezett hulladék, törmelék elszállításáról az építő gondoskodik.
   

4. A temetési helyek és a temetkezés rendje

7. §

A temetőben a temetésre használt helyek a következők:

1. koporsós egyes sírhely
2. koporsós kettes sírhely
3. díszhely:

ca) díszsírhely,

cb) dísz-urnahely,

cd) hősi temetési hely

4. sírbolt (kripta)
5. urnasírhely
6. urnafülke (kolumbárium)
7. a meg nem váltott sírokból exhumált, illetve urnákból származó maradványok elhelyezésére szolgáló közös sírhely
8. 10 év alatti gyermeksírhely
   

8. §

A sírhelyek elhelyezése:

            a) A sírhelytáblák (parcellák) között legalább 4 méter széles utat kell hagyni.

b) A parcellákon belüli sorok közötti távolság 0,6 méter.

c) A felnőtt és gyermek sírhelyek egymás közötti távolsága 0,5 méter.

d) Az urnasírhelyek közötti távolság 0,3 méter.

9. §

1. Sírhelytábla, temetőrész lezárásáról, kiürítéséről, az önkormányzat dönt. A lezárásról szóló tájékoztatót temetői hirdetményben, legalább 3-3 alkalommal a lezárást megelőzően közzéteszik.

2. A sírhelyhasználati idő alatt, valamint annak lejártával, az üzemeltető által meghatározott és hirdetményben közzétett idő lejártáig a síremlékkel az jogosult rendelkezni, aki azt megváltotta. Amennyiben a jogosult rendelkező az előírt idő alatt nem rendelkezik, úgy a rendelkezés joga az üzemeltetőt illeti meg.
3. Lezárt temetőben és parcellában található sírhelybe temetni csak a következő esetekben lehet:

a)    rátemetés;

b)    előre megváltott kettős sírhely második helye;

c)    sírbolt.

10. §

1. A különböző típusú temetési helyek térbeli elhelyezkedését, számát, jelölésrendszerét a temető szabályozási terve határozza meg.

2. A temetési helyekről az üzemeltető nyilvántartásokat vezet a jogszabályban megjelölt adattartalommal. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

11. §

1. Díszsírhelyek és dísz-urnahelyek a temető központi fekvésű területén kijelölt temetési helyek, valamint a hősi temetési hely.
2. A díszsírhelyet és dísz-urnahelyeket a polgármester, a képviselő-testület bizottságai és a városi civil szervezetek javaslatai alapján a képviselő-testület adományozhat díjmentesen azon személyeknek, akik a haza, a város, a közélet javára, illetve a kultúra, az oktatás, a művészet, a tudomány területén végeztek kiemelkedő tevékenységet.
3. Az adományozott díszsírhelybe az elhalttal együtt élő házastársa, gyermeke, valamint szülője az egyéb előírások betartásával rátemethető.
4. Az adományozott díszsírhelyek gondozási kötelezettségéről az adományozással egyidejűleg kell határozni.
   

12. §

(1) A parcellákban a sorban következő sírhelyet kell temetési helyként kijelölni. Ettől a képviselő-testület engedélyével az üzemeltető eltérhet.

(2) A temetési helyek megváltási díját az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Előre megváltani csak a kettős sírhely második helyét lehet.

(4) Az egyes temetkezési helyeket az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetőnek meg lehet váltania és ezzel a temetkezési hely felett rendelkezési jogosultságot szerez. A rendelkezési jogosultság kezdő időpontja a megváltás napja.

(5) A temetési hely feletti rendelkezési jogról az üzemeltető nyilvántartást vezet.

(6) A rendelkezési jogosultság a megváltás napjával kezdődik, a használati idő az alábbi:

a) egyes és kettes sírhely koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év,

            b) sírbolt esetén 60 év,

            c) urnafülke és urnasírhely esetén 10 év,

            d) urnasírbolt esetén 20 év.

(7) A használati idő akkor váltható meg újra, ha a temető vagy a sírtábla nem került lezárásra. Ha az újraváltás időtartama a megváltási időnél rövidebb, akkor az újraváltás díja nem lehet magasabb a megváltási díj időarányosan csökkentett részénél.

(8) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

(9) A temetkezésre megváltott hely magánszemélyek között csere vagy adásvétel tárgya nem lehet.

(10) Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír, sírbolt felnyitására engedély csak hamvasztás, más temetési helyre való áthelyezés és rátemetés céljából kérhető.

(11) Lezárt temetőben és parcellában található sírhelybe temetni csak a következő esetekben lehet:

a) rátemetés,

b) előre megváltott kettős sírhely második helye,

c) sírbolt,

d) urna elhelyezése.

5. A sírhelyek mérete

13. §

1. A sírhelyek méretezése:
   1. A sírgödör mélysége első koporsó esetén 2,0 méter, urna földbetemetése esetén 0,50 méter.
   2. Egy koporsó rátemetésére van lehetőség, kettős sírhelynél egymás mellett kettő, ebben az esetben a felső koporsó aljzatának 1,6 méter mélységbe kell kerülnie.
   3. A koporsós rátemetés után még négy darab, egymás mellé helyezendő urnarátemetésre van lehetőség, ekkor a mélység 0,50 méter.
   4. A gyermekkoporsós sírhely mélysége 1,30 méter.
2. A sírhelyek további méretezése
   1. a felnőtt egyes sírhely hosszúsága: 2,1 méter, szélessége: 0,9 méter;
   2. a felnőtt kettős sírhely hosszúsága: 2,1 méter, szélessége: 1,9 méter;
   3. a gyermek sírhely hosszúsága: 1,3 méter, szélessége: 0,6 méter;
   4. az urnasírhely hosszúsága: 0,9 méter, szélessége: 0,6 méter.
3. A kolumbárium fülkék mérete: 30 cm x 30 cm.
   

14. §

1. A sírboltok méretezése:
   

1. A rendelet hatálybelépése után építendő sírboltokban legalább kettő koporsó, illetve urna számára kell helyet biztosítani, egyebekben az irányadó az elhelyezendő koporsók, illetve urnák száma.
   
2. A koporsósírbolt belső méretei mélysége 2,2 méter, hosszúsága, 2,1 méter, szélessége koporsónként 0,9 méter.
3. Az urnasírbolt belső méretei: mélysége 1,00 méter, hosszúsága  0,9 méter, szélessége legalább 0,6 méter, majd elhelyezendő két urnánként még  0,6 méter.
   

6. A sírjelek alkalmazásának szabályai

15. §

1. A temetési hely jelölésére sírjel használható, illetve létesíthető.
2. A sírjel nem foglalhat el a temetési helynél nagyobb méretet, magassága anyagától függően:

1. műkő, terméskő legfeljebb 2,2 méter lehet,
2. kopjafa legfeljebb 2,2 méter.

3. Egyedi formájú, egyedi anyagú sírjel létesítésére építési engedély kérelmet kell benyújtani, mellékelve a vázrajzot és az anyag jellemzését.
4. Síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.
5. A temetési helyen túlterjeszkedő, a közízlést sértő sírjelet elhelyezni tilos. E szabályt a meglévő sírhelyek felújításánál is alkalmazni kell.
   

7. A temetkezési szolgáltatások, vállalkozói tevékenységek feltételei

16. §

1. A köztemetőben temetkezési szolgáltatást a jogszabályokban előírt engedéllyel rendelkező vállalkozók végezhetnek.
2. A temetkezési szolgáltatók kötelesek a hely jellegének megfelelő viseletben, a szertartások és búcsúztatások rendjének tiszteletben tartásával végezni munkájukat.
3. A temetkezési szolgáltatók a temető létesítményeit bérleti díj ellenében vehetik igénybe. A ravatalozó esetén az igényt – lehetőség szerint – a használat előtt legalább 3 munkanappal előbb kell bejelenteni. A bérleti díjat az igénybevételt megelőzően kell az üzemeltető számára megfizetni.
4. A temetkezési szolgáltatók a sírhely kiásását a temető üzemeltetőjétől szolgáltatási díj ellenében megrendelik. Az igénybejelentést – lehetőség szerint – 3 munkanappal korábban kell megtenni.
5. Az üzemeltető az igényekről nyilvántartást vezet. Az igénylő számára a létesítmény átadása nem tagadható meg, kivéve a más vállalkozó részéről történő korábbi lefoglalást.
6. A díjak megfizetése azon üzemeltető számára is kötelező, aki a köztemető üzemeltetése mellett temetkezési szolgáltatást is ellát.
7. A temető-fenntartási hozzájárulás díjának, a létesítmények igénybevételi díjának, valamint a sírásás díjának összegét a 2. számú melléklet tartalmazza.
   
8. A temető területén szolgáltatást nyújtó vállalkozók kötelesek a tevékenységük során keletkező hulladék elszállításáról gondoskodni.

9. A temetkezési szolgáltatások közül kötelező az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének (létesítményének) igénybevétele az alábbi feladatokkal összefüggésben:

   a) a köztemetőn belül az elhunyt hűtése, ravatalozása,

   b) az elhunyt köztemetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállítása,

   c) sírhelynyitás és visszahantolás (ideértve az első temetést megelőző sírásást, az urnasírhely, díszsírhely nyitását és visszahantolását, továbbá az urnafülke (kolumbárium) zárólapjának eltávolítását, illetve visszahelyezését és zárását).
   

8. Szabálysértési rendelkezés

17. §

1. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott mértékű közigazgatási bírsággal sújtható tiltott, közösségellenes magatartás elkövetése miatt az aki:
   

1. engedély nélkül, temetőként ki nem jelölt területre vagy lezárt temetőben halottat eltemet,
   
2. a kiadott halottat vagy a hamvakat bejelentés nélkül illetve tiltott helyen helyezi el,
   
3. a temető nyitvatartási rendjére vonatkozó előírásokat megszegi,
   
4. olyan magatartást tanúsít, amely a szertartások rendjét, a temetőlátogató közönség kegyeleti érzéseit sérti,
   
5. aki a temető területén a gépjármű közlekedés szabályait nem tartja be,
   
6. a temetőbe állatot visz be, kivéve a segítő kutyát.
   
7. az a vállalkozó, aki a köztemetőben úgy végez munkát, hogy tevékenységét az üzemeltetőnek nem jelenti be, az előírt díjat nem fizeti be illetve a munka végzésekor nem tartja be a helyi rendeletben előírtakat.
   
8. a temető létesítményeit, építményeit nem a rendeltetésüknek megfelelően használja,
   
9. a temetőben keletkezett hulladékot és a szemetet nem a hulladékgyűjtőben helyezi el,
   
10. a temetőben tűz keletkezését előidézi,
    
11. a temetési helyen túlterjeszkedő, a közízlést sértő sírjelet elhelyez,
    
12. a sírhelyek környékét felássa, a talajt elhordja vagy sírfeltöltésre használja.
    
    2. A rendeletben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartások elkövetőjével szemben indított eljárás önkormányzati hatósági ügynek minősül, melyben első fokon átruházott hatáskörben a jegyző jár el. Az engedélyezési eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
       

9. Záró rendelkezés

18. §

1. Ez az önkormányzati rendelet a 2011. szeptember 09-én lép hatályba.
2. Hatályát veszti:
   1. a temetőről és a temetkezések rendjéről, üzemeltetéséről szóló 2/2004. (I. 30.) önkormányzati rendelet;
   2. a temetőkről és a temetkezések rendjéről, üzemeltetéséről szóló 2/2004. (I. 30.) rendelet módosításáról szóló 34/2004. (V. 25.) önkormányzati rendelet;
   3. a temetőkről és a temetkezések rendjéről, üzemeltetéséről szóló 2/2004. (I. 30.) rendelet módosításáról szóló 49/2005. (X. 26.) önkormányzati rendelet;
   4. a temetőkről és a temetkezések rendjéről, üzemeltetéséről szóló 2/2004. (I. 30.) rendelet módosításáról szóló 5/2006. (II. 15.) önkormányzati rendelet;
   5. a temetőkről és a temetkezések rendjéről, üzemeltetéséről szóló 2/2004. (I. 30.) rendelet módosításáról szóló 31/2006. (VIII. 11.) önkormányzati rendelet;
   6. a temetőkről és a temetkezések rendjéről, üzemeltetéséről szóló 2/2004. (I. 30.) rendelet módosításáról szóló 40/2006. (IX. 27.) önkormányzati rendelet;
   7. a temetőkről és a temetkezések rendjéről, üzemeltetéséről szóló 2/2004. (I. 30.) rendelet módosításáról szóló 19/2007. (VI. 11.) önkormányzati rendelet;
   8. egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 14/2008. (IV. 9.) önkormányzati rendelet 10. §-a;
   9. egyes, a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvvel érintett önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 54/2008. (XII. 17.) önkormányzati rendeletben szereplő „a temetőről és a temetkezések rendjéről, üzemeltetéséről szóló 2/2004. (I. 30.) rendelet 18. §-a új (2) bekezdéssel” szövegrész;
   10. egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 7/2010. (II. 24.) önkormányzati rendelet 2. §-a;
   11. a temetőkről és a temetkezések rendjéről, üzemeltetéséről szóló 2/2004. (I. 30.) rendelet módosításáról szóló 21/2010. (V. 10.) önkormányzati rendelet;