Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011/4 (III.15.). önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról és a Szabályozási Tervek elfogadásáról /egységes szerkezetben/

Hatályos: 2025. 02. 14

Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011/4 (III.15.). önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról és a Szabályozási Tervek elfogadásáról /egységes szerkezetben/

2025.02.14.

Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörében és az Ötv.16. §. (1) bekezdés szerinti jogkörben továbbá a 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) bekezdés szerinti hatáskörben az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeke, jogokat és kötelezettségeket magában foglalóan a feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ.) területi hatálya Kemecse Város közigazgatási területére terjed ki.

(2)¹ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) és azt módosító 1999. évi CXV. törvényben foglaltak alapján, valamint az e törvények által meghatározott, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet, és az azt módosító 36/2002. (III.7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai, a Nyírségterv Kft. 2/2009. munkaszámon elkészített T-3/C, T-3/D, és T-3/D-II., a 42/2012. munkaszámon elkészített T-3.b, 13/2015. munkaszámon elkészített T-3.b-I, T-3.b-II, T-3.b-III., a Geocentrális Kft. 33/2016. munkaszámon elkészített T-3.b, és Szabolcsterv Kft. T-3.b-IV., T-3.b-V., T-3.b-VI., T-3.b-VII., T-3.b-VIII. munkaszámon elkészített és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembevételével szabad.

(3)² A rendeletet és a T-3/C T-3/D és T-3/D-II. rajzszámú Szabályozási terveket együtt kell alkalmazni.

2. § (1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő a T-2 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.

(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható a rendelet 5. függeléke szerint.

(3) A belterületbe vonásig a területek beépítésre szánt területként kezelendők, ahol építeni a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás szerint lehet.

2. Építési engedélyezés általános szabályai, építési engedély kérelem mellékletei

3. § (1) Területi Tervtanácsra kötelezett épületeket e rendelet csak azokra a középületekre terjeszti ki, amelyek hasznos alapterülete meghaladja a 2000 m²-t, és a település központi vegyes területre esnek. Tervtanácsra nem kötelezettek az országos tervpályázaton díjnyertes tervek.

3. Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

4. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedélyt nem lehet kiadni.

(3) Ahol a terv az előkert nagyságát nem jelzi, ott az a már beépült utcákon a kialakult (általában 0, vagy 3, vagy 5 méter), míg új utcákon 5 méter. Az előkert vonala a terv szerinti helyeken egyúttal kötelező építési vonal is, ahol nem, ott a telek hátsókertje felé az épület elhelyezésével + 3 m-t el lehet térni. A tényleges beépítési vonal azonban az építési hely határvonalának 1/3 hosszán a telek hátsókertje, saroktelek esetén az oldalkertjei irányába visszaléphet. Amennyiben az előírások szerint előkert nem alakítható, a telekhatár és a tényleges építési vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és rá a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni.

(4) Közterületen történő építés szabályozása:

a.) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb tevékenységek céljára közterületen új épület, pavilon nem létesíthető, és a meglevőket nem lehet felújítani.

b.) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen köztárgyak (művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó) a következők szerint helyezhetők el:

ba) a járda legkisebb hasznos szélességét legfeljebb 1,50 m-ig csökkentheti,

bb) rendeltetésszerű használata a gyalogosok közlekedését nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti,

bc) a járművezető kilátását nem gátolja, a közút forgalmi jelzések felismerését nem akadályozza, a közút forgalmát nem veszélyezteti,

bd) a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozza,

c.) A járdán építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok csak az előírt szélességű gyalogossáv és az úttest felőli biztonsági sáv közötti berendezési sávban állhatnak. Növényzet a gyalogossáv és a telekhatár közötti területen is telepíthető. A kijelölt gyalogos átkelőhelyektől a forgalmi haladási irányával ellenkező irányban, továbbá a gyalogos átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50 m-en belüli részen 0,50 m-nél magasabb építmény, kilátást zavaró köztárgy, berendezés és növényzet nem állhat.

(5) Közművesítettségi fokozatok:

a) teljes közművesítettség, Közüzemi energia szolgáltatás, (villamos energia, vezetékes gáz vagy távhő)

aa) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

ab) közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás

ac) közterületi nyílt vagy zárt csapadékvíz elvezetés együttes megléte

ad) burkolt út megléte

b) részleges közművesítettség:

ba) közüzemi villamos energia szolgáltatás

bb) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

bc) egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés

bd) közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz elvezetése együttes megléte

be) burkolt út megléte

c) hiányos közművesítettség, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn

d) közművesítetlen terület. ha nincs közüzemi közmű hálózat

(6) Kemecse belterületén és a beépítésre szánt gazdasági területein teljes közművesítettség szükséges, az egyéb beépítésre szánt területeken a részleges közművesítettség elfogadható.

(7) Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező, és a használatbavételi engedély csak a rákötés után adható ki. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a meglévő kertvárosias, falusias lakóterületen részleges közművesítettség is elfogadható. A vízműtelep - FETIKÖVIZIG által becsült - hidrogeológiai védőövezetén belül csak teljes közművesítettség fogadható el.

(8) A telekalakítás szabályai az alábbiak:

a) Meglevő, korábban kialakított telek – az egyéb szabályok betartásával – telekalakítási kényszer nélkül beépíthető, ha azon legalább 6,0 m széles épület elhelyezhető.

b) Telek bővítésekor nem kell feltétlenül elérni a legkisebb telekmutató értékeket (beépíteni azonban csak a d.) pontban meghatározottakat betartva lehet).

c) A telek csökkentésekor nem alakítható a legkisebbtől is kisebb mutatójú telek, kivéve, ha a telek egyben meg is szűnik. A közérdekből (pl. utcaszélesítés miatt) történő telek-csökkenést nem telekalakításnak, hanem meglevő teleknek kell tekinteni, és beépítéskor rá az a.) pont szabályai vonatkoznak, de csak akkor, ha az így kialakítható telek szélessége a rá vonatkozó övezeti előírások szerint alakítható új telek legkisebb szélességének kétharmadát (67 %- át) eléri.

d) Meglevő telek megosztásakor a megosztás által érintett telkek telekmutatóira vonatkozóan is az előírást be kell tartani. A telekmutató mértéke (szélessége, mélysége és területe) ilyen esetben azonban legfeljebb az övezetre előírt mérték 15 %-ával csökkenthető, ha más mód a telek megosztására nincs.

e) Kialakítható legkisebb telekterület méretek az övezeti előírásoknak megfelelően a szabályozási tervekben kerültek rögzítésre.

f) Az egyes építési övezetekben meghatározott kialakítandó legkisebb telekterület méreteket és telekméreteket minden telekalakítással újonnan kialakított telkek esetében be kell tartani. A kialakult telek – ha telekalakítás nem történik – beépítése az egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telkek megközelítése és közműellátása biztosított, és telek-megszűntetési szabályozás nem érinti. Kialakult – az övezeti szabályozásban megadottnál kisebb területű és méretű teleknél a beépítettség mértéke az övezeti szabályok szerint engedélyezhető, azonban ha a kialakult beépítettség mértéke ennél nagyobb, a beépítettség megtartható, de nem növelhető.

g) Közcélból történő teleklejegyzés nem számít telekalakításnak, ha az így visszamaradt telken az egyéb szabályok betartásával a telek rendeltetésének megfelelő épület elhelyezhető. Az ilyen telket kialakult teleknek kell tekinteni.

4. Szabályozási elemek

5. §³ Szabályozási elemek

(1) A szabályozási terv kötelező elemeit a Szabályozási Tervek tartalmazzák.

(2) A kötelező szabályozási elemek:

- tervezett szabályozási vonal,(közterületek és egyéb funkciójú területek elválasztó vonala)

- szabályozási szélesség,

- építési övezetek határa, övezetek határa, területi egység határa,

- övezeti besorolás, terület-felhasználási besorolás,

- építési övezeti előírások, ezen belül:

- beépítési mód,

- telekre vonatkoztatott legkisebb szélesség,

legkisebb mélység,

kialakítható legkisebb telekterület méret,

legkisebb zöldfelület,

legnagyobb beépítettség,

legnagyobb építménymagasság,

- a területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó

- védelmi előírások,

- elő-, hátsó-, és oldalkertek méretei, építési hely,

- kötelező építési vonal,

- közművesítési előírások,

- terepszint alatti építmények előírásai,

- környezetvédelmi előírások.

(3) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve az alábbiakat:

Az építési övezet és nem közterületen belüli sajátos építési használat határa, amelyek az övezeti előírások és a telekalakítások megtartása mellett módosulhatnak, ha az nem eredményezi az érintett övezetek ellehetetlenülését, és nem haladja meg az érintett ingatlan, vagy övezet területének 20 %-át.

b) A meglevő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal, vagy övezeti határ nem tilt) rendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

c) Telekösszevonások esetén is be kell tartani a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket (legnagyobb beépítettség, építménymagasság, beépítési mód, kötelező építési vonal).

(4) Az övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése és használata:

Kialakult épületmagasság, és kialakult telekterület méretre vonatkozik.

(5) Olyan meglévő épület építési engedélyhez kötött építési munkái esetén, amely épületeket a szabályozási vonal metszi, a telekalakítást első ütemben úgy kell megvalósítani, hogy a kialakítandó telekhatár az épület utcai homlokzatának az épület két sarokpontjából az oldalsó telekhatárok felé – a szabályozási vonallal párhuzamosan – húzott vonal és az épület utcai homlokzat vonalából adódó vonal legyen. A szabályozási szélesség szerinti telekalakítást az épület bontása után, új épület engedélyezési eljárás kiadásával párhuzamosan kell elvégezni.

(6) A közterületek kialakítása érdekében a HÉSZ-ben megadott paramétereknek megfelelően a közterület szabályozásokat végre kell hajtani és a földhivatali nyilvántartásban át kell vezettetni. A közterületek kialakítása történhet ütemezetten, több szakaszban is, illetve akkor, amikor az a településrendezési eszközökben meghatározott cél megvalósítása esetén szükséges. A megvalósítandó épületnek, építménynek így is meg kell felelnie a szabályozási tervben lehatárolt terület követelményeinek.

II. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

5. Településszerkezet, terület-felhasználás

6. § (1) A település igazgatási területe építési szempontból

a) beépítésre szánt területekre,

b) beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

(2)⁴ A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak:

A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.

a.) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei:

1. Lakóterületek:

kertvárosias lakóterületek (Lke)

falusias lakóterületek (Lf)

2. Vegyes területek:

településközpont vegyes területek (Vt)

központi vegyes területek (Vk)

3. Gazdasági területek:

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)

ipari gazdasági területek (Gip)

4. Különleges területek:

sportterület (Ks)

temető területek (Kt)

kegyeleti parkok (Kt)

szabadidő központ (Ksz)

vízműterület (Kv)

szennyvíztelep (Kszv)

kistérségi állati hulladéklerakó és átrakó telep (Káh)

kiránduló központ (Kk)

mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)

büntetés-végrehajtás területe (Kbv)

b) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei:

ba) közlekedési-, közmű elhelyezési területek: közlekedési vasút terület (Köv), általános közlekedési terület (Köu), közlekedési terület közcélú parkoló (KöP), közmű területek (KÖ)

bb) zöldterületek: közparkok (Z), díszparkok (Zdk)

bc) erdőterületek: (E) védelmi erdő, (Ev), gazdasági erdő, (Eg), egészségügyi, szociális, turisztikai erdő, (Ee)

c) mezőgazdasági területek: kertes mezőgazdasági területek, (Mk), általános mezőgazdasági területek. (Má)

d) vízgazdálkodással összefüggő területek (V)

6. Épületek, építmények elhelyezésének általános szabályai.

7. § (1) Az egyes terület-felhasználási egységeken belül épületeket és építményeket elhelyezni csak a terület-felhasználási egységek szabályozási tervben jelölt övezeteinek övezeti előírásai, építési övezetek szabályozási előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint szabad.

(2) Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően építési telket kell kialakítani, a 4 § (8) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével)

(3) Alagsori helyiség, helyiségcsoport, pinceszinti helyiség, helyiségcsoport létesíthető a max. építménymagasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszint alatti építmények – az elő-, oldal- és hátsó kertben elhelyezhető melléképítmények kivételével – csak a telkek “építési helyein belül” helyezhetők el. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvízszintet. Magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.

(4) A szabályozási terv lapokon jelölt mély fekvésű illetve belvízveszélyes területeken építési engedélyt kiadni csak a talajmechanikai szakvéleményben leírt feltételek betartásával lehet.

(5) Építmények közötti legkisebb távolság:

a) A szomszédos telkeken az építmények közötti legkisebb távolság nem lehet kisebb: - a telepítési távolságnál, és a tűztávolságnál. Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság szabadonálló, oldalhatáron álló beépítési mód esetén az előírt (megengedett) legnagyobb építmény magasság mértéke. Zártsorú beépítési mód esetén továbbá az egymással szemben álló tűzfalas kialakítású, oldalhomlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani. Kemecse zártsorú beépítési módú területein a zártsorúság kialakulásáig hézagos zártsorúság is megengedhető. Az „A” – „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó, és az „A” – „B” tűzveszélyességi osztályú helységeket tartalmazó épületek, 500 m² alapterület (szintenkénti összesített alapterület) feletti „D” –„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, és minden – a külön jogszabály szerinti – közösségi épület, illetve a kétszintesnél nagyobb szint lakóépület esetében (a pinceszintek figyelembe vétele nélkül), és az ezekkel szomszédos más rendeltetésű és tűzveszélyességi osztályú épületek között saját, és szomszédos telken tűztávolságot kell tartani.⁵

b) A szabályozott beépítési módtól az alábbi esetekben lehet eltérni:

ba) Oldalhatáron álló beépítési mód a főépületek esetében: Ha a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítési módnál az épület-elhelyezés 1,0 méter széles csurgó-távolságra is lehetséges. Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 20 métert, szabadon álló épület-elhelyezés is megengedhető.

bb) Melléképületek esetében a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető.

(6) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

(7) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:

a) Előkertek:

Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak. EK= kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely a Vt területén egyben kötelező építési vonal is ÉV=….(m-ben)

b) Oldalkertek:

Az oldalkertek legkisebb szélessége. Szabadon álló beépítési módnál a legnagyobb építménymagasság fele. Ikresen csatlakozó beépítési módnál a legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 4m.

Oldalhatáron álló beépítési módnál a legnagyobb építménymagasság mértéke de legalább 4 m. Zártsorú és csoportos beépítési mód esetén (pl. saroktelken, vagy hátsókert irányú épületszárny esetén) nem lehet kisebb sem a legnagyobb építménymagasság felénél, sem az oldalkertre néző tényleges építménymagasság felénél, sem pedig 3 m-nél.

c) Hátsókertek:

A hátsókert nem lehet kisebb sem az építmény hátsókertre néző tényleges építmény magasságának mértékénél, sem 10 m-nél.

(7) Kialakult telkek speciális előírásai:

a) Kialakult legnagyobb beépítettség:

Amennyiben a kialakult beépítettségi mérték nagyobb, mint az övezetben megadott legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni, a meglevő beépítettségi érték tovább nem növelhető.

b) Kialakult építménymagasság:

A kialakult építménymagasság megtartható, de az tovább nem növelhető.

c) Kialakult telekterület:

Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető (amennyiben telekmegszüntetési szabályozás nem érinti). A telek területe tovább nem csökkenthető.

(8) ⁶ A lakótelkek kiszolgálásához magánút az egyéb előírások betartásával bárhol létesíthető.

(9) ⁷ Közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló magánút céljára legalább a következő szélességű területet kell biztosítani:

a) 6,0 m, ha kettőnél nem több, 80 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telket közelít meg, Kivéve, ha az adott telek beépítésének más lehetősége nincs, úgy 5,5 méterre csökkenthető.

b) 10 m, ha 200 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg,

c) 12 m egyoldali fasorral, ha 400 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg, d) 150 m-nél hosszabb, zsákutcaként kialakított magánutat végfordulóval kell megépíteni.

III.FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

7. A lakóterületre vonatkozó általános előírások

8. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek, elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóterületen fő és melléképületek helyezhetők el. A lakóterületeken főépület építése nélkül melléképület nem építhető.

(3) Kemecse lakóterületeinek építési övezeteit HÉSZ 4. §. (6) (7) (8) bekezdések szerinti közművesítéssel kell ellátni.

(4) Kemecse lakóterületei sajátos építési használatuk szerint:

a) kertvárosias lakóterületek (Lke),

b) falusias lakóterületek (Lf).

(5) Lakóterületeken belül, a rendeltetési egységek korlátozása:

a) falusias lakóterületeken, a 900 m2-től kisebb telken legfeljebb egy lakóépület egy rendeltetési egységgel míg a kertvárosias lakóterületeken az 500 m2-től kisebb telkek esetében egy lakóépület egy rendeltetési egységgel helyezhető el.

b) falusias lakóterületen a 900 m2-től nagyobb telkek esetén egy lakóépületben legfeljebb két rendeltetési egység építhető.

c) kertvárosias lakóterületen az 500 m2-től nagyobb telkek esetében a telken egy lakóépületben legfeljebb négy rendeltetési egység építhető.

d) kertvárosias lakóterületeken a nagyobb mint 500 m2-es átmenő telkeken és a terv szerinti tervezett kialakítható átmenő telkeken legfeljebb két lakóépületben legfeljebb négy rendeltetési egység helyezhető el.

(6) Nem számít önálló rendeletetési egységnek az egy lakáshoz tartozó egy személygépkocsi tároló.

8. Kertvárosias lakóterület

9. § (1) A kertvárosias lakóterület Kemecsén laza beépítésű, összefüggő nagy kertes lakóterület. A kertvárosias lakóterület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb 6,0 m-es építménymagasságú lakóépületek, elhelyezésére szolgál.

(2) Kertvárosias lakóterületen legfeljebb, az Lke-2 övezetben maximum kétlakásos lakóház helyezhető el, az Lke-1 övezetben egylakásos lakóház helyezhető el.

(3) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhetők továbbá:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó épület,

b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

c) terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület,

d) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

e) sportépítmény,

f) üzemanyagtöltő,

g) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény.

(4) Nem helyezhetők el az alábbi építmények a kertvárosias lakóterületeken:

a) szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszoba egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

b) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

c) önálló pakolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) A kertvárosias lakóterületek építési telkein, a telek beépített területébe beszámított módon, az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) Jármű- (gépkocsi, motorkerékpár) tároló,

b) A háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan:

ba) nyári konyha, mosókonyha, szárító,

bb) tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta)

bc) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás lehetővé teszi,⁸

bd) kisipari vagy barkácsműhely, műterem,

be) fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

bf) pince, pince felépítménye,

bg) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

(6) Az alábbi melléképítmények létesíthetők:

a) közmű becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály – tároló, legfeljebb 2 m-es belmagassággal

d) kirakatszekrény legfeljebb 0,40 m-es mélységgel,

e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy,a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

f) kerti víz-, és fürdőmedence, napkollektor,

g) kerti épített tűzrakóhely,

h) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

i) háztartási célú kemence,

j) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

k) szabadonálló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop, és zászlótartó oszlop.

(7) Az előkertek, építési vonalak, oldalkertek, hátsókertek méretezését a szabályozási tervek és a 7. §. (7) bekezdése alapján kell alkalmazni.

(8) A kertvárosias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél a rendelet 3. mellékletében meghatározott értékeket kell alkalmazni.

(9) Az Lke-1 és az Lke-2 jelű övezetek lakóterületei funkcionális zónákra tagozódnak.

a) Előkert zóna: Az utcai telekhatártól az építési határvonalig, illetve oldalkertig terjedő zóna.

b) Lakó és gazdasági udvar zónája: Az utcai építési határvonaltól a hátsó építési határvonalig terjedő zóna.

c) Lakóudvar: Az utcai telekhatártól 35 m-ig terjedő zóna. Lakófunkció

d) Gazdasági udvar: Az utcai telekhatártól 35 m-től 60 m-ig terjedő zóna. Gazdasági funkció

e) Hátsókert: Az utcai telekhatártól számított 60 méteren túli telekrész nem beépíthető.

Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. 35 m – 60 m hosszú teleknél a min. 6 m hátsókert biztosítandó. A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett az építési helyen, szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

(10) Az övezetben a lakófunkciót, kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, és a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket nem haladja meg.

(11) Átmenő, két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű utcai telekhatárral rendelkező lakótelkeknél 80 m telekmélység felett megengedett mindkét utcafronton lakóépület létesítése.

(12) Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20 m széles, ha a terület nem áll védelem alatt, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 22 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza. Min. 18 m szélességű telken az oldalhatáron álló beépítésű övezetben a telekhatártól 1 m távolságra is elhelyezhető az épület.

9. Falusias lakóterületek

10. § (1) A falusias lakóterület maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mezőgazdasági (üzemi) építmények, továbbá a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények, elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen az alábbi melléképületek építhetők:

a) Jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép) tároló,

b) A háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan:

ba) nyári konyha, mosókonyha, szárító,

bb) tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta)

bc) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás lehetővé teszi,⁹

bd) kisipari vagy barkácsműhely, műterem,

be) fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

bg) pince, pince és a rendeltetésszerű használathoz szükséges felépítmény

bh) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

c) A falusias lakóterületen az alábbi melléképítmények létesíthetők:

ca) közmű becsatlakozási műtárgy,

cb) közműpótló műtárgy,hulladéktartály – tároló, – tároló, legfeljebb 2 m-es belmagassággal

cd) kirakatszekrény,

ce) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

cf) kerti víz-, és fürdőmedence, napkollektor,

cg) kerti épített tűzrakóhely,

ch) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

ci) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

cj) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

ck) szabadonálló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop, és zászlótartó oszlop.

(3) Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 18 m széles, ha a terület nem áll védelem alatt, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak.

Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 20 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza. Min. 16 m szélességű telken, az oldalhatáron álló beépítésű övezetben a telekhatártól 1 m távolságra is elhelyezhető az épület.

(4) Az előkertek, építési vonalak, oldalkertek, hátsókertek méretezését a szabályozási tervek és 7. §. (7) bek. szerint kell alkalmazni.

(5) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél a rendelet 4. mellékletében meghatározott értékeket kell alkalmazni:

(6) Átmenő /két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű/ utcai telekhatárral rendelkező lakótelkeknél, 80 m telekmélység felett, megengedett mindkét utcafronton lakóépület létesítése.

10. Településközpont vegyes terület

11. § (1) A településközpont vegyes terület, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, és sportlétesítmények, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület,

f) sportépítmény,

g)üzemanyagtöltő.

(3) A településközpont vegyes területen elhelyezhető melléképületek:

a) Jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép) tároló,

b) A háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan:

ba) nyári konyha, mosókonyha, szárító,

bb) tároló építmények (tüzelőanyag tároló, szerszámkamra)

bc) kisipari vagy barkácsműhely, műterem,

bd) fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

be) pince, pince és a rendeltetésszerű használathoz szükséges felépítmény

bf) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

(4)¹⁰ Atelepülésközpont vegyes területen az alábbi melléképítmények létesíthetők:

aa) közmű becsatlakozási műtárgy,

ab) közműpótló műtárgy,

ac) hulladéktartály – tároló, legfeljebb 2 m-es belmagassággal

ad) kirakatszekrény,

ae) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

af) kerti víz-, és fürdőmedence, napkollektor,

ag) kerti épített tűzrakóhely,

ah) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m ² vízszintes vetülettel,,

aj) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

ak) szabadonálló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop, és zászlótartó oszlop,

al) előkert méretén belül szobor, emlékmű, tér- és kisplasztika, egyéb kertépítészeti elem.”

(5) Az előkertek, építési vonalak, oldalkertek, hátsókertek méretezését a szabályozási tervek és 7. §. (7) alapján kell alkalmazni.

(6) ¹¹ A településközpont vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél a rendelet 3. mellékletében meghatározott értékeket kell alkalmazni.

11. Központi vegyes területek

12. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek, elhelyezésére szolgál.

(2) A központi vegyes területen elhelyezhetők:

a) igazgatási épület,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

e) sportépítmény.

f) üzemanyagtöltő.

(3) A központi vegyes területen elhelyezhető melléképületek:

a) Jármű- (gépkocsi, motorkerékpár) tároló,

(4) A központi vegyes területen az alábbi melléképítmények létesíthetők:

a) közmű becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály – tároló, legfeljebb 2 m-es belmagassággal

d) kirakatszekrény,

e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

f) kerti víz-, és fürdőmedence, napkollektor,

g) kerti épített tűzrakóhely,

h) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

i) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

j) szabadonálló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop, és zászlótartó oszlop.

(5) Az előkertek mélysége 10 m, oldalkert szélessége 10 m, hátsókert mélysége 10 m.

(6) A központi vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél a rendelet 6. mellékletében megadott értékeket kell alkalmazni:

12. Gazdasági területek

13. § (1) Kemecse gazdasági területei sajátos használatuk szerint lehetnek:

a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek,(Gksz)

b) ipari gazdasági területek (Gip)

(2) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területen elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c) igazgatási, egyéb irodaépület,

d) parkolóház, üzemanyagtöltő,

e) sportépítmény.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

b) egyéb közösségi szórakoztató épület.

(5) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(6) Az ipari terület lehet:

a) egyéb terület.

(7) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(8) Az ipari gazdasági területen kivételesen elhelyezhető:

a.) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(9) Kemecse Város ipari gazdasági területein, jelentős mértékű zavaró hatású terület nem alakítható ki.

(10) ¹² Általános előírások a klímabarát városszerkezet kialakítása érdekében:

a. A gazdasági területeken belül, az előírt parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, legalább négy parkoló állásonként egy előnevelt (legalább 3 éves) őshonos fa telepítésével.

b. A területen kialakítandó közcélú magánutak mentén folyamatos kétoldali fasor telepítendő legalább 20 db fa/100 fm út, telepítési sűrűséggel, maximum 10-10 m-es tőtávolsággal.

c. A kialakítandó felszíni parkolóhelyek fásítandóak, legalább 4-4 parkolóhelyenként 1 db lombos fát kell a területen megőrizni, vagy újonnan telepíteni, minimum 10 cm törzsátmérővel.

d. Állandó jellegű vízfelület (dísztó, nyílt vízfelület) a zöldfelület számításánál 75 %-ban zöldfelületként veendő figyelembe.

e. Gyepes felületű sportpályák 100 %-ban zöldfelületként veendők figyelembe.

f. A területen a parkolókat és az épületek közvetlen kiszolgáló területét színes térkő burkolattal kell ellátni, aszfalt és beton burkolat belső feltáró utak kivételével nem megengedett. A vízzáró felületű (pl. aszfalt, műanyag) burkolatok nem vehetők zöldfelületként figyelembe.

g. A tervezési területen összegyűjtött csapadékvizet hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad helyszínen tartva, kialakítandó záportározóba bevezetni.

(11) A kereskedelmi , szolgáltató gazdasági terület, elsősorban nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(12) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél a rendelet 7. mellékletében meghatározott értékeket kell alkalmazni :

(13) Az egyéb ipari gazdasági övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a rendelet 8. mellékletében foglaltak szerint kell meghatározni:

13. Különleges területek

14. §¹³ (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt nem sorolhatók egyik további beépítésre szánt területekbe (jelentős hatást gyakorolnak környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek).

(2) Kemecse különleges területei sajátos használatuk szerint:

a) sportterület (Ks)

b) temető területek (Kt)

c) kegyeleti parkok (Kt)

d) szabadidő központ (Ksz)

e) vízmű terület (Kv)

f) szennyvíztelep (Kszv)

g) kistérségi állati hulladéklerakó és átrakó telep (Káh)

h) kiránduló központ (Kk)

i) mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)

j) büntetés-végrehajtás területe (Kbv)

(3) A különleges területek célja és használatuk fajtája :

a) Sportlétesítmény(övezeti jel Ks) Kemecse Város sporttelepe, amely a Város rangjának, elvárásainak megfelelő színvonalon alakítandó ki. Részben meglevő, részben a meglevőhöz kapcsolódó bővítési terület. A sportlétesítmény fejlesztésére, kialakítására, sportterület fejlesztési tanulmányterv készítendő, amely tartalmazza a létesítményeket, zöldterületi kialakítást, tereprendezést, vízelvezetést.

b) Működő temető (övezeti jel Kt) Kemecse Város köztemetője. A temetőben ravatalozó épület helyezkedik el. A terület célja a Város temetkezési területének biztosítása, a jelenlegi terület bővítésével. A temető bővítésére, temető-rendezési (parcellázási) terv készült. A temető használatára temetkezési rendelet készült. A temető bővítési területén legalább 30 méter széles fásított védőterületet kell kialakítani, a 36/2002 (III.07.) Korm. rendelet szerint.

c) Kegyeleti park, lezárt temetők (övezeti jel Kt) területei a kegyeletnek megfelelően gondozott belterjes parkokként kezelendők.

d). Szabadidőközpont területe (övezeti jel Ksz) Kemecse D-i részén sport, rekreációs, horgász sport, idegenforgalmi funkciókat kiszolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók elhelyezésére szolgál.

e) Vízmű terület (övezeti jel Kv). A meglevő vízmű területe K-i irányban bővül. A terület a vízbeszerzéssel, víztisztítással, vízellátással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál.

A vízműnél a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani, mely rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről rendelkezik. A Kemecse Kistérségi Vízmű vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetű vízbázisok közé tartozik.

f) Szennyvíztelep területe (övezeti jel Kszv). A meglevő szennyvíztelep bővítésre kerül, beépítésre szánt területként. Ezen a területen a szennyvízkezeléssel, szennyvíziszap-kezeléssel, szennyvíztisztítással (települési szilárd és folyékony egyéb anyag) kapcsolatos létesítmények helyezhetők el. A szennyvíztelep körül védőerdősáv rendszer alakítandó ki.

g) Kistérségi állati hulladéklerakó és átrakó telep (övezeti jel Káh). A terület a Kistérség állati hulladéklerakó és átrakó létesítményeinek elhelyezésére szolgál. Ezen a területen szennyvízkezeléssel, szennyvíziszap-kezeléssel, szennyvíztisztítással (települési szilárd és folyékony egyéb veszélyes anyag) kapcsolatos létesítmények kivételesen elhelyezhetők. A Kistérség állati hulladéklerakó és átrakó terület körül védőerdősáv rendszer alakítandó ki.

h) Kiránduló terület (övezeti jel Kk). A Zsadányi tározó D-i oldalán helyezkedik el. A területen a kirándulással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el. Ellátó, szolgáltató létesítmények, camping, kerékpártúra állomáshely, sporthorgász létesítmények építhetők.

i) Mezőgazdasági üzemi terület (övezeti jel Kmü). A Zsadányi tározó D-i oldalán helyezkedik el. A területen a kirándulással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el. Ellátó, szolgáltató létesítmények, camping, kerékpártúra állomáshely, sporthorgász létesítmények építhetők.

j) Büntetés-végrehajtás területe (övezeti jel Kbv). Az Kbv építési övezetben a börtön működtetéséhez szolgáló épületek, építmények, létesítmények helyezhetők el.

IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

14. Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési terület

15. § (1) A Közlekedési területek, a szabályozási terv szabályozási vonalak által meghatározott („K” övezeti jelzésű) közterületei, és a Budapest-Záhony vasút (KÖk övezeti jelzésű) területei.

(2) A közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemek közül az utak szélességét, a közmű-elhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell.

(3) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítményt elhelyezni, csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső, meglévő építménnyel, közművel, útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység, csak a tervvel összhangban történhet.

(4) A közlekedési területbe a kővetkező közutak tartoznak:

a) Az országos közúthálózatba tartozó közutak:

aa) KÖu-1. Főforgalmi út: A tervezett Nyíregyháza körgyűrű főforgalmi út külterületen halad Körmendi tanyától É-ra, szabályozási szélesség 40 m lesz, a tervezett csomópontok helyszükségletének szükséges terület biztosításával.

ab) KÖu-2. Országos mellékutak: 3823. sz. Tiszabercel – Nyírbogdány összekötőút külterületi szakaszán 30 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán min. 22 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték. 3824 sz. Beszterec – Kemecse út külterületi szakaszán 30 m, belterületi szakaszán min. 18 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték. 3825. sz. Nagyhalász - Kemecse út külterületi szakaszán 30 m, belterületi szakaszán min. 18 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték. 3829. sz. Kemecse – Nyírtura út 22 m szabályozási szélesség. Tervezett országos mellékutak 22 m szabályozási szélesség.

ba) KÖu-3 Települési gyűjtőutak a rendelet 1. melléklete és a 2. mellékletében szereplő Szabályozási Tervek alapján alakítandók ki.

bb) KÖu-4. Útkategóriák a rendelet 1. melléklete és a 2. mellékletében szereplő Szabályozási Tervek alapján (A történelmi településközpont, és csatlakozó területeken a szerkezet védelme érdekében ettől eltérő szélesség is lehetséges, amennyiben az út közlekedési, közmű-elhelyezési funkciói biztosíthatók szabályozási terv szerint. A történelmi központon belül vegyes forgalmú gépjármű útként is kialakíthatóak a kiszolgáló utak) szabályozási szélességgel alakítandók ki.

bc) KÖu-gy. Gyalogút, minimális szabályozási szélessége 3 m.

bd) KÖu-mg. Külterületi mezőgazdasági feltáró és összekötő út, minimum 12,0 m - 16,0 m szabályozási szélességgel alakítandó ki.

(5) A mezőgazdasági utak építési területszélességének szabályozását az úttengelytől egyenlő mértékben kell végezni. Ez alól kivételek a vasúttal, közcélú csatornával, természeti védettséggel, rendelkező területekkel szomszédos utak, ahol a szabályozási szélességet e területek határától kell kimérni.

(6) Parkolók (KÖ-P) a közterületeken elhelyezett parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, négy parkoló állásonként egy előnevelt (min. 3 éves) környezetbe illő, a környéken őshonos fafaj telepítésével.

(7) Vasúti területek (KÖv): A Budapest-Záhony vasúti fővonal, és Kemecse vasútállomás részére a szabályozási terv szerinti területeket biztosítani kell.

15. Zöldterületek

16. § (1) A zöldterületek (Z) körébe tartozó övezeteket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A terv zöldterületei a közparkok és a díszparkok, közkertek, területük közterület.

(3) Területükön közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki, és épület nem, de a művelődést szolgáló ideiglenes építmény / szabadtéri színpad és lelátó azonban igen/ helyezhető el, de a díszparkokban a testedzést szolgáló „tornapálya, gyermekjátszótér stb” nem alakítható ki. A terület minimálisan 75%-át zöldfelülettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani, ha ettől eltérően szabályozási terv nem rendelkezik.

(4) A közparkokon belül felszíni víztározók, dísztavak és díszburkolattal kialakított közlekedési felületek létesíthetőek.

(5) A területükön a pihenést, a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, nyilvános WC….stb.) a terület fenntartásához szükséges építmény elhelyezhető.

(6) Az építési telek minimálisan előírt zöldfelületébe a telek közlekedési létesítményei, parkolói területe még hézagos (áttört) burkolat létesítése esetén sem számítható bele.

(7) A közlekedési területen belüli zöldsávokat az alátámasztó munkarészek határozzák meg.

(8) A szabályozási terven megjelölt zöldterületi funkció: közpark, közkertek, (Z) övezeti jellel. A szabályozási terv szerinti közpark területen pihenőhely és gyermekjátszótér helyezhető el.

A díszpark (Zd) területen növényzet, képzőművészeti alkotások, szökőkút, utca és térbútorok, pihenőhely helyezhető el.

(9) Jelenlegi közparkok:

a) Ifjúság utca 88/1 hrsz.

b) Kossuth u. – Vasmegyeri utca kereszteződésében lévő park,

c) Dimitrov utca – Árpád utca kereszteződésénél lévő park,

d) Rózsa F. utca – Zrínyi utca csatlakozásánál lévő park,

e) Református templom előtti csomópontban,

f) ABC előtti terület,

g) Árpád utca – Szent István utca csomópontban,

h) Piactér környéke.

(10) Tervezett közparkok:

a) Városliget (Lónyay főcsatorna, Márkustói csatorna, Kállai főfolyás által határolt területen 15-ös tömb)

b) Közpark (Márkustói csatorna K-i oldalán 45-ös tömbben)

c) Lónyay főcsatorna melletti közparkok (3-as, 4-es, 5-ös, 6/a, 6/b, 1-es tömb)

d) Közpark (6/d tömbben)

e) Közpark (Ifjúság utca É- végénél)

f) Körlakú közpark (Partizán utcától D-re)

g) Közpark (Zrínyi utcától Ny-ra)

h) Közpark (Ságvári utcától É-ra 38-as tömb)

i) Közpark (Mező utca É-i folytatása mellett 72-es tömb)

j) Közpark (Kállay főfolyás 74-es tömb)

k) Temető melletti közparkok: É-i oldalon , 78-as tömb,

K-i oldalon , 87-es tömb,

D-i oldalon , 86-as tömb,

Ny-i oldalon , 99-es tömb,

l) Közpark (116-os tömbben)

m) Díszpark (Déli alközpont főtere)

n) 36. sz. tömbben (új városközpont)

o) 38.sz. tömbben (Egészségház környezete)

p) 65.sz. tömbben (Móricz Zs. u.)

q) 69.sz. tömbben (a tervezett különszintű csomópont környezetében)

16. Erdőterületek

17. § (1) A terv erdőterületei sajátos használatuk illetőleg rendeltetésük szerint védelmi (védő-) erdő (Ev) és gazdasági erdők (Eg )és egészségügyi-szociális , turisztikai és jóléti erdők (Ee).

(2) A védelmi- jóléti rendeltetésű erdőt (Ev) tömören, 100 %-os lombkorona fedettséggel, a gazdaságit a gazdálkodás érdekei szerint szabadon kell illetve lehet beültetni.

(3) Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények alatt az alábbiakat kell érteni:- Mindenféle erdőben a földrészletek megközelítését szolgáló utakat és a vízelvezető árkokat, és őrházakat, és az erdőgazdálkodás üzemi építményeit / kivéve a védelmi (védő) erdőket gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületen 0,5 %- os beépítettséggel el lehet helyezni.

(4) Kemecse (Eg-jelű) gazdasági célú erdőterületén a 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdőgazdasági rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Az újonnan elhelyezhető építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(5) A terv erdőterületein / kivéve a védelmi erdők / építmények csak akkor és úgy helyezhetők el, ha a területen, illetőleg az építmény számára legalább: a korszerű közműpótlóval való villamos energia ellátás, az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással az ivóvízellátás és a szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá a nyílt árkos csapadékvíz elvezetés is biztosított.

(6) Az erdő-övezetben a terv elfogadása előtt már meglévő, az övezetre vonatkozó előírást meghaladó nagyságú épületek - amennyiben egyéb hatósági előírásoknak is megfelelnek - a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatóak és felújíthatóak, a lakóépületek egy alkalommal legfeljebb 25 m²-el bővíthetőek, korszerűsíthetőek. A megtartható épületek a saját területükön pedig átépíthetőek.

(7) A terv szerinti mezőgazdasági általános (Má) területen bárhol lehet gazdasági erdőt telepíteni a terv módosítása nélkül.

(8) Védelmi erdőövezetben épületet elhelyezni nem lehet

(9) A 100.000 m²-t (10 hektár) meghaladó területnagyságú telken

a) gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel

b) egészségügyi – szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 5 % beépítettséggel.

(10) Egészségügyi-szociális és turisztikai rendeltetésű erdőben (Ee) a 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 1 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb területű közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az újonnan elhelyezhető építmények magassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg, kivéve a kilátót.

17. Mezőgazdasági területek

18. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági terület :

a) kertes (Mk) és

b) általános (Má) terület lehet.

(3) A mezőgazdasági kertes (Mk) területen

a) a 720 m²-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

b) a 720-1500 m² közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,

c) az 1500 m²-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.

(4) Az általános mezőgazdasági területen (Má) lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágesetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.

(5) Az (Má) mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 30%-ot nem haladhatja meg.

(6) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell - a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan - azt a tényt, hogy az mely helyrajzi birtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján - a tulajdonos érdekében - azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor - egészben vagy részben - beszámításra kerültek.

(7) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg.

(8) Kemecsén a következő mezőgazdasági övezetek kerültek kijelölésre:

a) általános mezőgazdasági területek: (Má)

aa) M-l : gyep (rét, legelő) terület

ab) M-2: (döntően) szántó művelésű terület

ac) M-3 : nádas, mocsár, vízállásos terület

ad) M-4 : halászati terület

ae) MV-O : természeti-régészeti védettségű terület

af) MV-1: természetvédelmi hatóság által védendő természeti terület

b) kertes mezőgazdasági területek :

ba) Mk: gyümölcsös, szőlő, konyhakert terület

(9) Az MV-O jelű területeken építményt elhelyezni nem szabad.

Az M-1 jelű övezetben, csak állattartási célokra épülhet épület, vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítése. Az állattartás építményei közül, csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból.

(10) Az M-2 övezetben beépítési lehetőségek lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 10.000 m² fölött 3 %-os beépítettség megtartásával építhető, 10.000 m² alatti területen lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület nem építhető.

(11) Állattartó telepek (új) létesítése, csak 2,0 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével lehetséges. Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de a 2,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.

(12) Az M-3-as övezetben (nádas, mocsár, vízállásos terület) építményt elhelyezni nem szabad.

18. Vízgazdálkodási terület

19. § (1) Kemecse vízgazdálkodási területei folyóvizek medre és parti sávja, állóvizek medre és parti sávja, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, vízbeszerzési területek és védőterületeik, hullámterek, vízjárta ,és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek (övezeti jel : V).

a) Lónyay Főcsatorna FETIVIZIG

b) Kállai (VII.sz.) főfolyás FETIVIZIG

c) Kemecse közlegelői csatorna Nyírségi VGT

d) Sényői VI. főfolyás Nyírségi VGT (FVM)

e) Zsadány- Fényesháti szivárgó Nyírségi VGT (FVM)

f) Pazonyi VII./1, mellékág Nyírségi VGT (FVM)

g) Pazony-Kemecsei különfoly.csat. Nyírségi VGT(FVM)

h) Kemecse-Turai csatorna Nyírségi VGT

i) Márkustói csatorna Nyírségi VGT

j) Kőper mellékág Felsőszabolcsi VGT

k).Szivattyú telepek: Szőlőaljai-, Zsadányi-, Halastói (FVM)

(2) Vízügyi érdekből a főcsatornáknál 6-6 m-es, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 6-6 m-es parti sáv szabadon hagyandó ‚beépíteni nem lehet, ott csak rét-legelőművelés folytatható. A töltéseknél a szabadon hagyandó sáv szélessége 10 m a töltéslábtól számítva. A telkeknek e sávra eső részén csak vashuzalháló kerítés létesíthető, beton alap nélkül. A mentett oldalon a töltéslábtól mért 110 m-en belül gödröt, pincét, aknát nyitni, a fedőréteget megrontó és jelentősen gyengítő tevékenységet végezni, létesítményt építeni csak előzetes talajmechanikai szakvélemény alapján a területileg illetékes, vízügyi igazgatóság külön engedélyével lehet.

V. Fejezet

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

19. Általános előírások

20. § . (1) A terv területén a településépítési tevékenység során a jelen szabályzat korábbi, környezetvédelmi vonatkozású építési előírásain túl (pld. az egyes terület-felhasználási módok, illetve építési övezetek terhelhetősége, beépítettsége, szintterület-sűrűsége, a teljes közművesítettség előírása, stb.) az alábbiakat is alkalmazni kell:

a) a területen csak a védettségi fokozatának megfelelő zaj- illetve levegő- szennyezési határértéket teljesítő tömegközlekedési eszköz üzemeltethető,

b) Levegőtisztaság-védelem szempontjából a külön jogszabályban /jelenleg a 4/2002.(X.07) KvVM rendelet 1. melléklete) megállapított, az ország többi területe 10-es zónacsoportjába tartozik, a zónák szerinti, - kén-dioxid, nitrogén-dioxid szén-monoxid és benzol tekintetében „F”, szilárd szennyezőanyagok tekintetében „E” zónacsoportba esik, talajközeli ózon zónacsoportja „B”, ennek megfelelő terhelési határértékeket kell alkalmazni.

c) a terven kijelölt gk. parkolókat víz át nem eresztő burkolattal kell kialakítani, s a csapadékvizüket külön hálózattal gyűjteni, és keze lés után engedni a közcsatornába,

d) a gyalogos felületeket (gyalogos közlekedési területeket, sétányait és gyalogútjait, dísztereit) úgy kell kialakítani, hogy róluk a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon.

(2) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által a kibocsátott zaj mértéke a kibocsátó telkének határán nem haladja meg az övezetre vonatkozóan jogszabályban előírt határértéket.

(3) A zaj elleni védelmi övezetek tagolása:

a) csendes övezet: a temetők, közparkok és a szabadidős területek, víztározó, és a hozzá kapcsolódó különleges intézményi területek,

b) átlagos érzékenységű övezet: minden más települési terület,

c) nem érzékeny övezet: az igazgatási területnek a települési területen kívüli része.

d) a város közigazgatási területén „az ország többi területe” besoroláshoz jogszabályban rendelt kibocsátási határértéket kell betartani.

(4) A mezőgazdasági por elleni védelmi övezetben (a mezőgazdasági-általános rendeltetési övezetekben) a dűlő utak mentén a telkeket legalább egysoros dűlő-fásítással kell ellátni.

(5) A bűzös, fertőzésveszélyes telephelyek szabályozási tervlapon jelölt védőterületének korlátozási zónájába eső telkeken, illetőleg telekrészeken szállás jellegű, pihenési célú, intézményi, élelmiszer feldolgozó és raktározó építmény, és üzemi méretű állattartó telep nem helyezhető el.

(6) Országos közúttal érintkező telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(7) A vasút szabályozási tervlapon jelölt korlátozási zónájában is (a szélső vágánytól számított 50 m-en belül) építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(8) Az elővásárlással érintett területek telkeire, telekrészekre a tervezett közcélú felhasználás megvalósulása érdekében az önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn.

(9) A csatornák korlátozási övezeteiben, azok külső telekhatárától mérve:

a.) a csatornák esetében 30-30 m-en belül eső telkeken, illetőleg telekrészeken épület nem helyezhető el.

(10) A közművek szabályozási terven jelölt korlátozási területén építmény csak építési engedély alapján helyezhető el.¹⁴

(11) Belterületen és beépítésre szánt területen újonnan légvezeték a falusias lakóterület közterületei, illetve gazdasági terület kivételével nem építhető. A meglévő légvezetékeket azok felújításakor, átépítésekor, kiváltásakor a fenti területeken földbe kell helyezni.

(12) A terv zöldterületeit és erdőterületeit, továbbá a gazdasági - és a különleges területek telkeire előírt körbefásítás által lefedett (meghatározott) területeket a kialakításuktól számított 3 éven belüli beültetési kötelezettség terheli. A mezőgazdasági por elleni védelmi zónában (a mezőgazdasági-általános rendeltetési övezetekben) a dűlő utak mentén a telkeket legalább egysoros dűlőfásítással kell ellátni.

(13) Országos közúttal érintkező külterületi telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

20. Föld és vízvédelem

21. §

(1)¹⁵

(2) Az egykori üzemi telephelyek felszámolása, vagy az új beruházások során szennyezett talajok esetleges feltárása esetén gondoskodni kell a talajcseréről, a szennyezet talaj elszállításáról, esetleg ártalmatlanításáról. A talajfunkciók megőrzése, a kedvezőbb vizuális megjelenés, vízháztartás és klímamódosító hatás érdekében, törekedni kell a minél kisebb felületű beépítettségre és burkoltságra.

21. Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás, település tisztaság

22. §

(1)-(3)¹⁶

(4) Lakó-, ipari-, mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, intézmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított.

(5) A meglevő, hígtrágyát termelő állattartó telepek, a keletkező hígtrágyát zárt tárolóba kötelesek vezetni.

(6)¹⁷

VI. Fejezet

ORSZÁGOS ÉS HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

23. § (1) Az országos műemlékvédelem alatt álló építészeti értékek, jelen HÉSZ 2. sz. függeléke szerint.

(2) Kemecse tervezett műemléki környezeteinek lehatárolását az 1. mellékletben és a 2. mellékletben szereplő szabályozási terv rögzíti.

(3) Régészeti értékek a rendelet 3. függelékében szerepelnek.¹⁸

(4) A helyi építészeti, településszerkezeti értékek védelem alá helyezéséről külön helyi Önkormányzati értékvédelmi rendelet intézkedik.

VII. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

24. §¹⁹ (1) (Útépítés miatt építési tilalom kerül elrendelésre, a kemecsei 144 hrsz., 187 hrsz., 188 hrsz., 39/1 hrsz., 102/1 hrsz., 255/2 hrsz., 1373/4 hrsz., 1337 hrsz., 323/1 hrsz., 475 hrsz., 774/2 hrsz., 738/1 hrsz, 166 hrsz, 488 hrsz, 934/2 1026/1, 1053 hrsz területekre.

(2) Településközpontban az önkormányzati feladat biztosítása miatt építési tilalom kerül elrendelésre: a kemecsei 1030 hrsz., 1053 hrsz. és 1051 hrsz. területekre.

(3) Általános Iskola bővítés céljára építési tilalom kerül elrendelésre: a kemecsei 589 hrsz

(4) Közpark céljára építési tilalom kerül elrendelésre 1026/2 hrsz, 1323 hrsz, 1324 hrsz ingatlanokra.

(5) Önkormányzati feladat biztosítása miatt építési tilalom terheli a 1320/1 hrsz, 1320/2 hrsz, 1321 hrsz, 1322/4 hrsz,és az 1322/5 hrsz-ú ingatlanokat.

(6) Elővásárlási jog az alábbi területekre terjed ki:

a.) a kemecsei 1029 hrsz , 91/1 hrsz, 0194 hrsz /zártkert/, 0195/1 hrsz, 0195/2 hrsz, 0195/3 hrsz, 0195/4 hrsz, 0195/5 hrsz, 0197/1 hrsz, 0197/2 hrsz, 0201/2 hrsz ingatlanokra.

(7) Kisajátítási jogintézménye terheli:

a.) szennyvíztelep részére a 0299/4 hrsz.-ú illetve 200x250 m-es terület a 0286/4 és a 0286/5 hrsz-ú ingatlanból.

b.) a kistérségi állati hulladéklerakó és átrakó telep részére 100x100 m–es méretű (1 hektár) terület 050/5 hrsz.-ú ingatlanból.

c.) a vízmű bővítése céljából a 080/1 hrsz-ú ingatlanból 1,5 ha terület.

d.) önkormányzati alapfeladatok ellátásának céljára kisajátítása szükséges a: 589 hrsz –ú, 1030 hrsz, 1053 hrsz egésze és a 1031 hrsz, 1032 hrsz, 1033 hrsz, 1034 hrsz, 1035 hrsz, 1036 hrsz,1037 hrsz, 1038 hrsz , 1039 hrsz, 1040 hrsz, 1043 hrsz, 1044/1 hrsz,1044/2 ingatlanokból a szabályozási terv szerint meghatározott hátsó kerti rész.

e.) köztemető bővítése céljából: 749 hrsz-ú ingatlan

f.) köztemető parkolóinak kialakítása céljából: 747/3 hrsz. 747/4 hrsz, 747/2 hrsz, 753/18 hrsz, 753/19 hrsz , 2235 hrsz, 2234 hrsz, 2233 hrsz,2232 hrsz, 2192 hrsz, 2193 hrsz, 2194 hrsz, 2231 hrsz ingatlanok és a 748 hrsz, 752 hrsz, 751 hrsz, 2229 hrsz, és a 2230 hrsz-ú területek szabályozási terv szerinti része

g) Városközpont fejlesztése (közterületek, közlekedési területek kialakítása, zöldterület közpark, vízgazdálkodási terület, középületépítés) céljából: 1035 hrsz, 1036 hrsz, 1046/1 hrsz, 1046/2 hrsz, 1284 hrsz, 1285 hrsz, 1279/3 hrsz, 1301 hrsz, 1302 hrsz, 1303 hrsz, 1304 hrsz, 1308 hrsz, 1244 hrsz, 1248/3 hrsz, 1243 hrsz, 1319/1 hrsz, 1319/2 hrsz, 1319/3 hrsz, és az 1028 hrsz, 1031 hrsz, 1032 hrsz, 1032 hrsz, 1033 hrsz, 1034 hrsz, 1037 hrsz, 1038 hrsz, 1039 hrsz, 1040 hrsz, 1041 hrsz, 1042 hrsz, 1043 hrsz, 1044/1 hrsz, 1044/2 hrsz,

Kisajátítás, mint közérdekű cél indoka: közérdekből történő közterületek, közlekedési területek kialakítása, zöldterület közpark, vízgazdálkodási terület, középület-hálózat fejlesztése.

(8) Helyi közút céljára lejegyzés terheli a szabályozási terv szerinti utak területét.

(9) Beültetési kötelezés terheli a szabályozási terv szerinti közparkokat, közkerteket és közterületeket.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kemecse Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének a 11/2005.(VI.30.) a helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló rendelete.

Lipők Sándor sk. Dr. Hostyisószky István sk.

polgármester jegyző

1. melléklet a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez

Építési övezet jele	Beépítési mód	Az építési telek				Megengedett legnagyobb építmény- magasság (m)
Építési övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2)	Legkisebb szélessége (m)	Legkisebb zöldfelülete (%)	Legnagyobb beépítettség (%)
Lke -1	oldalhatáron álló	400	16	50	30	4, 5
Lke -2	oldalhatáron álló	700	16	50	30	6,0

2. melléklet a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez

Építési övezet jele	Beépítési mód	Az építési telek				Megengedett legnagyobb építmény magasság (m)
Építési övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2)	Legkisebb szélessége (m)	Legkisebb zöldfelületek (%)	Legnagyobb Beépítettség (%)
Lf -1	Oldalhatáron álló	900	16	40	30	4,5
Lf -2	Oldalhatáron álló	1500	20	40	30	4,5

3. melléklet a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez²⁰

Sajátos használat szerinti terület Település-központ vegyes terület	Építési övezet jele	Beépítési mód	Az építési telek				Megenge-dett leg-nagyobb építmény magasság /m/
	Építési övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület méret /m2/	Legkisebb szélessége /m/	Legkisebb zöldfelülete /%/	Legnagyobb beépítettsége /%/	Megenge-dett leg-nagyobb építmény magasság /m/
	Vt – 1	Zártsorú	400	12	20	40	7,5
	Vt – 1*	Zártsorú	340	12	20	40	7,5
	Vt - 2	Szabadon álló	2000	60	20	40	9,5
	Vt - 3	Szabadon álló	2000	20	20	50	12,5
	Vt - 4	Szabadon álló	900	20	20	50	12,5
	*Vt - 5*	*kialakult*	*2000*	*kialakult*	20	40	*7,5*

4. melléklet a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez

Sajátos használat szerinti terület Falusias lakó	Építési övezet jele	Beépítési mód		Az építési telek				Megengedett legnagyobb építmény magasság (m)
	Építési övezet jele	Beépítési mód		Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2)	Legkisebb szélessége (m)	Legkisebb zöldfelületek (%)	Legnagyobb Beépítettség (%)
Központi vegyes	Vk	Szabadon álló	1200		40	35	40	7,5

5. melléklet a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez

Sajátos használat szerinti terület	Építési övezet jele	Beépítési mód	Az építési telek				Megengedett legnagyobb építmény magasság {m}
Sajátos használat szerinti terület	Építési övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület méret(m2)	Legkisebb szélessége {m}	Legkisebb zöldfelülete {%}	Legnagyobb beépítettsége {%}
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület	Gksz-1	szabadon álló	5000	40	20	30	7, 5
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület	Gksz-2	szabadon álló	10000	50	20	30	7,5

6. melléklet a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez

Sajátos használat szerinti terület	Építési övezet jele	Beépítési mód	Az építési telek				Megengedett legnagyobb építmény magasság {m}
Sajátos használat szerinti terület	Építési övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2)	Legkisebb szélessége {m}	Legkisebb zöldfelülete {%}	Legnagyobb beépítettsége {%}
Ipari gazdasági terület	Gip-1	szabadon álló	5000	50	40	40	12,5
Ipari gazdasági terület	Gip -2	szabadon álló	2500	30	40	40	12,5

7. melléklet a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez

Sajátos használat szerinti terület	Építési övezet jele	Beépítési mód	Az építési telek				Megengedett legnagyobb építmény magasság (m)
Sajátos használat szerinti terület	Építési övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület méret (m2)	Legkisebb szélessége (m)	Legkisebb zöldfelülete (%)	Legnagyobb beépítettsége (%)	Megengedett legnagyobb építmény magasság (m)
sportlétesítmény	Ks	szabadon álló	K	K	40	10	12,5
működő temető	Kt	szabadon álló	K	K	40	10	7,5
kegyeleti park, lezárt temető	Kt	szabadon álló	K	K	50	10	7,5
szabadidő központ terület	Ksz	szabadon álló	100000	300	40	10	7,5
Vízmű terület	Kv	szabadon álló	28000	20	40	15	7,5
szennyvíztelep	Kszv	szabadon álló	40000	70	40	10	7,5
kistérségi állati hulladéklerakó és átrakó telep	Káh	szabadon álló	10000	100	40	10	7,5
kiránduló központ	Kk	szabadon álló	600	16	40	15	7,5
Mezőgazdasági üzem	Kmü	oldalhatáron álló	2000	16	40	35	7,5
Büntetés-végrehajtás területe	Kbv	szabadon álló	10000	50	40	40	10,0

1. függelék a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.) Főépületnek minősülnek a szállás-, lakás-, helybeni fogyasztásra is szolgáló vendéglátás egyházi, nevelési és oktatást szolgáló, egészségügyi és szociális intézményépületek, alapfokú ellátást szolgáló és egyéb szolgáltató építmények.

2.) Melléképületnek minősülnek: járműtároló, nyári konyha, mosókonyha, szárító, tároló építmények (tüzelőanyag és más tároló, szerszámkamra, kisgéptároló, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta), állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, kazánház, kisipari-, vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi árusító üzlet. Pince, pince felépítménye.

2. függelék a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez

TERMÉSZETI TERÜLETEK HELYE ÉS FELSOROLÁSA

Kemecse 0309/2 Kivett

Kemecse 0309/4a Erdő

Kemecse 0309/4g Erdő

Kemecse 030914d Gyep

Kemecse 0309/4j Nádas

Kemecse 0309/4c Nádas

Kemecse 0309/4b Nádas

Kemecse 0309/5 Kivett

Kemecse 0308 Kivett

Kemecse 0309/4l Gyep

Kemecse 0309/4j Nádas

Kemecse 0309/4p Gyep

Kemecse 0309/4h Nádas

Kemecse 0309/3 Nádas

Kemecse 0310 Kivett

Kemecse 0311 Kivett

Kemecse 0313 Kivett

Kemecse 0315 Kivett

Kemecse 0312/1 Kivett

Kemecse 078/20 Gyep

Kemecse 080/1 Gyep

Kemecse 081 Kivett

Kemecse 079 Kivett

Kemecse 082/5 Nádas

Kemecse 082/14 Nádas

Kemecse 075 Erdő

Kemecse 089 Kivett

Kemecse 082/15 Nádas

Kemecse 076 Kivett

Kemecse 077 Kivett

Kemecse 072/a Kivett

Kemecse 072/b Gyep

Kemecse 074/1 b Erdő

Kemecse 074/1c Gyep

Kemecse 069 Gyep

Kemecse 097/a Gyep

Kemecse 097/b Nádas

Kemecse 098/a Gyep

Kemecse 098/b Erdő

Kemecse 064/c Gyep

Kemecse 0128/a Kivett

Kemecse 0128/c Gyep

Kemecse 0128/d Gyep

Kemecse 0128/f Gyep

Kemecse 0122 Kivett

Kemecse 0128/b Gyep

Kemecse 0175/2 Erdő

Kemecse 0231/15b Gyep

Kemecse 0231/15d Gyep

Kemecse 0243/16b Gyep

Kemecse 0243/16c Kivett

Kemecse 0243/11c Gyep

Kemecse 0243/12b Kivett

Kemecse 0243/12c Gyep

Kemecse 0221/a Erdő

Kemecse 0220 Kivett

Kemecse 0221/b Kivett

Kemecse 0221/c Erdő

Kemecse 0314/b Nádas

Kemecse 0255/c Nádas

Kemecse 0255/d Gyep

Kemecse 0255/j Gyep

Kemecse 0256 Kivett

Kemecse 0257/b Gyep

Kemecse 0257/c Kivett

Kemecse 0252/b Gyep

Kemecse 0252/c Gyep

Kemecse 0252/d Kivett

Kemecse 0257/j Gyep

Kemecse 0257/h Gyep

Kemecse 0257/g Kivett

Kemecse 0251 Kivett

Kemecse 0250/3b Kivett

Kemecse 0246/c Gyep

Kemecse 063/a Gyep

Kemecse 062 Kivett

Kemecse 0581b Nádas

Kemecse 059 Kivett

Kemecse 055 Kivett

Kemecse 057/h Gyep

Kemecse 063/a Gyep

Kemecse 03/b Kivett

Kemecse 029/lf Gyep

Kemecse 029/1b Gyep

Kemecse 029/1c Nádas

Kemecse 028 Kivett

Kemecse 024/d Nádas

Kemecse 029/1d Kivett

Kemecse 023/15b Nádas

Kemecse 03/c Nádas

Kemecse 018 Kivett

Kemecse 06/b Nádas

3. függelék a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez

KEMECSE MŰEMLÉKEI, MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEI:

MŰEMLÉKEK:

a. Római katolikus templom, Árpád utca 37 sz. , 1051 hrsz. Késő barokk, 1821. Tornya 1895-ből.

b. Református templom, Béke tér 6 sz., 92 hrsz. Klasszicizáló késő barokk, 1809. Tornya 1820-30 között épült. Berendezés : szószék, copf. 1800 körül, padok empire, XIX. század eleje.

c. Haas tanya , 023/1 hrsz. Malom, olajütő, szeszgyár, késő romantikus, épült 1888-ban. Állam Gazdasági magtára.

MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEK:

T-3/C és T-3/D szabályozási terv szerint kerülnek kijelölésre.

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK:

- Mozi épülete, Szent István utca – Móricz Zs. utca sarok(612 hrsz.)

- Niczky kúria, Kossuth utca (91/1 hrsz.)

HELYI TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÉDELEM:

Kemecse településközpontja T-3/C és T-3/D szabályozási terv szerint.

4. függelék a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez a 4/2011. (III. 15.) önkormányzati rendelethez

RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK:

Kemecse nyilvántartott régészeti lelőhelyei

lelőhelyszám	határnév
1.	Kállai-főfolyás mellett
2.	lgnácz István szőlője
3.	Sarvay-tag, Leskó-tanya
4.	Bec(teleke)
5.	Főszolgabírói hivatal
6.	Gégény (Külsőgégény)
7.	Homokbánya
8.	Pápaházi-dűlő
9.	Pincés-hegy
10.	református templom
11.	Varjas-dűlő
12.	Tizedes Sziget
13.	Lukács-hegy
14.	Móricz Zsigmond u. 34.
Azonosítatlan	Nyírpazonyi út
Azonosítatlan	Orvosdomb-dűlő
Azonosítatlan	Fráter Miklós föld-Hamvaspart
Azonosítatlan	Ludas tó
Azonosítatlan	Gyűjtőcsatorna mellett
Azonosítatlan	Vitéz Lajos tanyája
Azonosítatlan	Kulcsár Antal telke
Azonosítatlan	Hagymási Sándor telke

²¹

²²

²³

²⁴

²⁵

Módosította a 3/2025. (II.14.) számú önkormányzati rendelet

Módosította a 12/2012.(XII.06.) számú rendelet. Hatályos: 2012. 12.06.

Módosította a 12/2015.(IX.08.) számú rendelet.

⁴

Módosította a 10/2019.(V.31.) számú rendelet

⁵

Módosított az 5/2017. (II.21.) számú rendelet

⁶

Módosította a 3/2024.(II.02.) számú önkormányzati rendelet

⁷

Kiegészítette a 3/2024. (II.02.) számú önkormányzati rendelet

⁸

Módosította az 5/2017.(II.21.) számú rendelet

⁹

Módosította az 5/2017.(II.21.) számú rendelet

¹⁰

Módosította a 12/2012.(XII.06.) számú rendelet. Hatályos: 2012. 12.06.

¹¹

Módosította a 8/2022. (IV.27.) számú önkormányzati rendelet.

¹²

Módosította a 2/2014.(III.07.) számú rendelet. Hatályos:2014.03.07.

¹³

Módosította a 10/2019. (V.31.) számú rendelet

¹⁴

Módosította az 5/2017. (II.21.) számú rendelet

¹⁵

Hatályon kívül helyezte az 5/2017.(II.21.) számú rendelet

¹⁶

Hatályon kívül helyezte az 5/2017.(II.21.) számú rendelet

¹⁷

Hatályon kívül helyezte az 5/2017.(II.21.) számú rendelet

¹⁸

Módosította az 5/2017.(II.21.) számú rendelet

¹⁹

Módosította a 1/2017.(I.31.) számú rendelet

²⁰

Módosította a 3/2025. (II.14.) számú önkormányzati rendelet.

²¹

Módosította a 16/2024. (XI.08.) számú rendelet

²²

Módosította a 16/2024. (XI.08.) számú rendelet

²³

Módosította a 16/2024. (XI.08.) számú rendelet

²⁴

Módosította a 16/2024. (XI.08.) számú rendelet

²⁵

Módosította a 3/2025. (II.14.) számú önkormányzati rendelet