Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat és jelképei

1. §  (1)        Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hajdúnánás Városi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2)    Az önkormányzat székhelye: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. szám. Az önkormányzat működési területe: Hajdúnánás közigazgatási területe.

(3)    Az önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(4)    Az önkormányzat szervei: a képviselő-testület, a polgármester, a bizottságok és a közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(5)    A képviselő-testület az önkormányzat kötelező feladatain túl önként is vállalhatja közfeladat ellátását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglaltak szerint - az éves költségvetési rendeletben meghatározva -, ha annak személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei rendelkezésre állnak. Az önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatokat az 1. és a 2. melléklet tartalmazza.

(6)    Az önkormányzat jelképeit, a városi címert és zászlót, valamint azok használatának rendjét önkormányzati rendeletek szabályozzák.

II. Fejezet
A képviselő-testület, szervezet, működés

2. Képviselő-testület

2. §  (1)    A képviselő-testület taglétszáma 11 fő.

(2)    A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre és a bizottságokra rendeletében átruházhatja. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását, azok jogszabályhelyi konkrét megjelölését és az egyes hatáskörök gyakorlójának megnevezését a 3. melléklet tartalmazza.

3. A munkaterv

3. §  (1)        A képviselő-testület éves munkatervében fontossági sorrendben meghatározza a napirendi pontokat, valamint azok előadóit, főbb feladatait és az ülések tervezett időpontjait.

(2)    A munkatervben meg kell határozni azt is, hogy mely napirendi pont előkészítésénél kell közmeghallgatást tartani, illetve mely témához kell bizottsági állásfoglalást beterjeszteni.

(3)    A munkaterv-tervezetének összeállításához igényelni kell a bizottsági elnökök, a települési képviselők, a nem települési képviselő bizottsági tagok, a városi társadalmi-érdekvédelmi szervezetek, a közszolgáltatást nyújtó szervek, az önszerveződő polgári közösségek és az önkormányzati intézmények vezetőinek javaslatait oly módon, hogy azok érdemben a munkaterv összeállításakor figyelembe vehetők legyenek. Javaslataik megtételére legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.

(4)    A fenti személyektől kapott javaslatokról a polgármester a képviselő-testületet akkor is tájékoztatni köteles, ha azokat a munkaterv-tervezetébe nem veszi fel.

(5)    A munkatervet elfogadás után meg kell küldeni a települési képviselőknek és a (3) bekezdésben megjelölt személyeknek, szervezeteknek.

(6)    A munkatervnek tartalmaznia kell:
a)    a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,
b)    azoknak a napirendeknek a megjelölését, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
c)    a napirendi pontok előterjesztőjének (előadójának) a megjelölését. A napirend előterjesztője főszabály szerint a polgármester,
d)    azoknak a témaköröknek tételes megjelölését, amelyeket valamely bizottság (tanácsnok) nyújt be, illetőleg amelyhez bizottság vagy tanácsnok állásfoglalását, véleményét kell beszerezni és
e)    a jogszabályok által kötelezően előírt napirendi pontokat.

4. A képviselő-testület alakuló ülése

4. §     (1)    A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze.

(2)    Az alakuló ülésen:
a)    a Választási Bizottság elnöke megtartja a választásról szóló tájékoztatóját, ismerteti a választás eredményét,
b)    a Választási Bizottság elnöke átadja a polgármester és a képviselők megbízólevelét,
c)    a testület tagjai (képviselők) a korelnök előtt esküt tesznek,
d)    a polgármester esküt tesz a megalakult képviselő-testület előtt, majd ismerteti programját,
e)    a képviselő-testület a korelnök javaslatára megállapítja a polgármester illetményét és költségtérítését,
f)    a képviselő-testület módosíthatja a Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban: SZMSZ),
g)    a képviselő-testület megválaszt legalább egy alpolgármestert, majd megállapítja az alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését,
h)    a képviselő-testület megválaszthatja a bizottsági tagokat és elnököket.

5. A képviselő-testület rendes, rendkívüli ülésének összehívása

5. §  (1)        A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de legalább évi 6 rendes ülést tart. Rendes ülés július 01-je és augusztus 31-e között nem tervezhető.

(2)    A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(3)    a)    A képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt:
aa)    a napirendi pontok előadói,
ab)    a napirend által érintett szerv vezetője,
ac)    az országgyűlési képviselő,
ad)    a nemzetiségi önkormányzat elnöke és
ae)    a 4. mellékletben szereplő önszerveződő közösségek képviselői, a tevékenységi körükbe tartozó napirendek tárgyalása alkalmával.

b)    Azon gazdasági témájú előterjesztéseknél, melyeknél az illetékes területi gazdasági kamarákat véleményezési jog illeti meg, az előterjesztést tárgyaló testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni.  

(4)    A rendes ülésre szóló meghívót - a tárgysorozat megjelölésével -, a polgármesteri jelentést, a napirenden szereplő előterjesztések anyagát, az előző ülés határozatait tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot és a feltett kérdésekre adott írásbeli válaszokat az ülés előtt legalább:
a)    6 munkanappal korábban kell digitális adathordozón kiküldeni vagy elektronikus úton elérhetővé tenni a képviselők számára és
b)    5 munkanappal korábban kell írásban kiküldeni vagy elektronikus úton elérhetővé tenni a nem települési képviselő bizottsági tagok számára.

(5)    A (3) bekezdés a) – b) pontjában meghatározott szervezetek képviselőinek (a továbbiakban együtt: meghívottak) az ülés előtt legalább 5 munkanappal korábban kell írásban kiküldeni vagy elektronikus úton elérhetővé tenni a rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztések anyagát.

(6)    A meghívóban szereplő napirendi pontokra szóban csak kivételesen lehet előterjesztést tenni, az előterjesztő rövid tájékoztatója után a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel azonnal dönt a napirend felvételéről. A határozati javaslatot ez esetben is írásban kell kiadni.

(7)    A rendes ülések időpontját és napirendjét előzetesen nyilvánosságra kell hozni az önkormányzat hirdetőtábláin és a város honlapján, továbbá tájékoztatás céljából meg kell küldeni a Hajdúnánási Újság és a Helyi Televízió főszerkesztőjének. A (4) bekezdésben foglalt anyagokat pedig meg kell küldeni a városi könyvtárnak, kivéve a zárt ülésen tárgyalandó anyagokat.
6. §  (1)    A polgármester abban az esetben, ha a döntés nem halasztható, rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.

(2)     A rendkívüli testületi ülést össze kell hívni legalább 3 fő települési képviselőnek, a képviselő-testületi bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára is, az indítvány átvételétől számított 15 napon belül.
(3)    A rendkívüli képviselő-testületi ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább 24 órával kell írásban vagy digitális adathordozón kiküldeni, vagy elektronikus úton elérhetővé tenni a képviselők és a meghívottak számára.

(4)    Amennyiben a döntés tárgya 5.000.000,- Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalás, a rendkívüli ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket - a (3) bekezdéstől eltérően - az ülés előtt legalább 3 nappal korábban kell írásban vagy digitális adathordozón kiküldeni, vagy elektronikus úton elérhetővé tenni a képviselők és a meghívottak számára. Amennyiben a meghívó és az előterjesztések kiküldése vagy elektronikus úton történő elérhetővé tétele az ülés előtt 3 nappal korábban nem történt meg, a képviselő-testület a rendkívüli ülésen minősített többségű szavazással dönt az előterjesztés megtárgyalásáról.

(5)    A képviselőket és a meghívottakat a rendkívüli testületi ülés időpontjáról a lehetőségekhez képest távbeszélőn, e-mailben vagy rövid szöveges üzenetben (sms-ben) is értesíteni kell.

(6)    Rendkívüli ülésen képviselői kérdések nem szerepelhetnek a napirenden.

6. Az ülés vezetése

7. §  (1)    A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, illetve mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülésen megválasztott ülést levezető elnök vezeti.

(2)    A polgármester feladatai a képviselő-testület ülésének vezetésével kapcsolatban:
a)    megállapítja és az ülés időtartama alatt figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
b)    biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
c)    előterjeszti a napirendi javaslatot,
d)    napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát,
e)    a vita alapján megfogalmazza a kiegészített, módosított határozati javaslatokat olyképpen, hogy arra egyértelmű igen-nel vagy nem-mel lehessen szavazni,
f)    napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatot,
g)    biztosítja a települési képviselő önkormányzati kérdésekben felvilágosítás kérési jogának gyakorlását és
h)    berekeszti az ülést.

7. A tanácskozás rendje általában

8. § (1)        A napirend tervezetét a polgármester ismerteti és indokolja, ha az eltér az előzetesen kiküldött, meghívóban szereplő napirendtől. A meghívóban nem szereplő napirendi pontokra csak sürgős és halasztást nem tűrő ügyekben lehet javaslatot (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) tenni.

(2)    A települési képviselők megvitatják a napirendi javaslatot és az esetleges sürgősségi indítványokat. A képviselő-testület a napirend elfogadása előtt minősített többségű szavazással dönt a sürgősségi indítványok elfogadásáról, és hányadik napirendi pontként való felvételéről. A települési képviselők ezt követően megvitatják a tárgyalandó napirendi javaslatok szükségességét, és arról egyszerű szótöbbséggel határoznak.
(3)    Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt a napirendi pontok között - az indítványozó által megjelölt helyen, ennek hiányában a nyílt ülés utolsó napirendi pontjaként - kell megtárgyalni. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy a napirendek meghatározásakor kell arról állást foglalni, mikor tűzik napirendre.
(4)    A sürgősségi indítványt írásban – kivételes esetben, szóban – lehet előterjeszteni, határozati javaslatot viszont ez esetben is írásban kell kiadni. Az előterjesztő indítványát a sürgősség tényének rövid indokolásával és a határozati javaslattal együtt legkésőbb egy órával az ülést megelőzően át kell adja a jegyzőnek törvényességi ellenőrzés céljából. Sürgősségi indítványt az előterjesztésre jogosultak nyújthatnak be.
(5)    A napirend elfogadását követően a képviselő-testület megválasztja az ülés jegyzőkönyvét aláíró, legfeljebb két hitelesítőt.

9. §  (1)    A polgármester minden előterjesztés és határozati javaslat felett vitát nyit.

(2)    Az írásbeli előterjesztést az előadó maximum 5 percben a vita előtt szóban kiegészítheti.

(3)    A képviselő-testület tagjai a vitát megelőzően minden esetben a jelentkezés sorrendjében kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz. A kérdéseket a képviselők összefoglalva egy alkalommal tehetik meg napirendenként maximum 2 perc időtartamban.

(4)    Az esetleges szóbeli kiegészítés után a polgármester az adott napirenddel kapcsolatosan ismerteti a bizottságok véleményeit, melyet a bizottságok elnökei maximum 3 perc időtartamban kiegészíthetnek. A bizottsági javaslatokat írásban a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5)    A kérdésekre a napirend előadója válaszol.

(6)    Ezt követően kerül sor a véleményekre és a hozzászólásokra, melyeket a képviselők minden esetben a jelentkezés sorrendjében két alkalommal tehetnek meg 3-3 perc időtartamban.

(7)    Személyes érintettség okán két alkalommal további 2 perc, illetőleg 1 perc időtartamban ismételt vélemény, illetve hozzászólás lehetősége illeti meg a képviselőt.

(8)    A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(9)    A vita lezárását követően meg kell adni a szót a napirend előterjesztőjének, aki jelzi, hogy a módosító vagy kiegészítő javaslatot befogadja-e vagy sem. Amennyiben az előterjesztő a javaslatot befogadja, azt nem kell külön szavazásra bocsátani. A javaslat be nem fogadása esetén a polgármester először a be nem fogadott módosító- és kiegészítő javaslatokat, majd az egész határozati javaslatot bocsátja szavazásra. A javaslat befogadása esetén a polgármester az eredeti határozati javaslatot a befogadott módosító-és kiegészítő javaslatoknak megfelelő tartalommal bocsátja szavazásra.

(10)    A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek megadja a szót, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. A törvényességi észrevételnek minden esetben tartalmazni kell a jogszabályi hely pontos megnevezését.

(11)    Az ülést vezető elnök ismerteti a szavazás módját és a döntéshez szükséges szavazati arányt.

10. §    A "Különfélék" napirendi pontban csak egyszerű szótöbbséggel eldönthető
    előterjesztések szerepelhetnek.

11. § (1)    A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján polgármesteri jelentés címmel tárgyalja és külön-külön dönt:
a)    a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentésről,
b)    a polgármester és az alpolgármester két ülés között végzett fontosabb tevékenységéről, az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak alakulásáról, az azokkal összefüggő kiutazásokról, illetőleg a jegyző negyedévenkénti fontosabb tevékenységéről és
c)    az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott képviselői kérdések alapján tett intézkedésekről szóló jelentés elfogadásáról.

(2)    Ha a képviselő-testület a polgármesteri jelentés valamely részét nem fogadja el, akkor arról a polgármester a kifogásoltak figyelembevételével a következő képviselő-testületi ülésre újabb jelentést készít.

(3)    Képviselő-testületi határozatot igénylő döntést előkészítő határozati javaslat
a polgármesteri jelentésben nem szerepelhet.

12. § (1)    Bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot tehet, amely javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, illetve a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést nem igénylő eljárási kérdésekre vonatkozhat. A vita lezárását követően ügyrendi javaslatot csak a szavazás módjára lehet tenni. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2)    Bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot tehet a képviselő-testületi ülés későbbi időpontban történő folytatására (folytatólagos ülés) az ok megjelölésével. A folytatólagos ülésről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel azonnal dönt. A polgármester a döntést követően gondoskodik a folytatólagos ülés összehívásáról.

13. §     A polgármester az ülés rendjének fenntartása érdekében:
a)    figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, ismétli a
korábban elmondottakat és eredménytelen figyelmeztetés esetén tőle a
szót megvonhatja,
b)    rendreutasíthatja azt, aki a testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
c)    ha az a) - b) pontban foglalt intézkedés nem vezetne eredményre,
vagy hatástalan maradna, a polgármester javasolhatja a
figyelmeztetésnek, illetőleg a rendreutasításnak jegyzőkönyvben történő rögzítését. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

14. § (1)    A képviselő-testület ülése főszabályként nyilvános.

(2)    A zárt ülés tartására a Mötv. szabályai az irányadóak.

15. § (1)    A képviselő-testület esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt az ülésen megjelent állampolgárok hozzászólási jogáról, annak korlátozásáról.

(2)    Elmarasztaló felszólalás vagy sértő megjegyzés esetén – a határozathozatal előtt – az érintett polgárnak vagy a szervezet, illetőleg jogi személy képviselőjének a szót meg kell adni.

8. Előterjesztések

16. § (1)    A testület ülésére előterjesztést tehetnek:
a)    a polgármester,
b)    az alpolgármester,
c)    feladatkörükben a bizottságok,
d)    a jegyző és
e)    a tanácsnok.

(2)    Előterjesztést tenni főszabályként írásban kell, szóban csak kivételesen lehet, a határozati javaslatot viszont ez esetben is írásban kell kiadni. Ilyen kivételes eset a foglalkoztatást jelentősen elősegítő, vagy jelentős lakossági, idegenforgalmi, gazdasági, szociális érdeket szolgáló előterjesztés, melynek képviselő-testületi megtárgyalása soron kívül indokolt.

(3)    Az előterjesztés tartalmazza:
a)    a napirend előterjesztőjének nevét és beosztását,
b)    a napirend előkészítésében résztvevők nevét és beosztását,
c)    a jegyző nevét, mint az előterjesztés törvényességi ellenőrzőjét,
d)    annak áttekintését, szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született,
e)    a meghozandó döntés indokainak bemutatását,
f)    az előterjesztés készítője által meghívottként meghívandó személyek körét és
g)    határozati javaslatot, ezen belül:
ga)    a jogszabályi hivatkozással alátámasztott, egyértelműen meghatározott - esetleges alternatív döntési lehetőségeket is tartalmazó - rendelkező részt,
gb)    esetlegesen az alternatív döntésre előterjesztett szakértői javaslatokat egymástól világosan elkülönítve,
gc)    a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését, és
gd)    a végrehajtási határidő megjelölését.

(4)    A testületi határozatok végrehajtásáról a határozatban megjelölt felelős köteles a végrehajtásra meghatározott határidő lejártát követő 5 napon belül jelentést készíteni és azt a polgármesterhez igazolható módon eljuttatni.

(5)    A testületi határozatok végrehajtásáról szóló jelentésnek tartalmaznia kell a végrehajtás eredményét. A végrehajtás – akár részleges – eredménytelensége esetén is ennek okát, a végrehajtás során esetlegesen felmerülő problémákat.

(6)    Ha a végrehajtás határidőre nem történne meg, akkor jelenteni kell annak indokait és a mulasztásért felelős személyt.

(7)    Az előterjesztést az (1) bekezdésben szereplő előterjesztésre jogosultak írhatják alá.
(8)    Az előterjesztést törvényességi szempontból a jegyző köteles előzetesen felülvizsgálni és biztosítani az eljárási, alaki és adminisztrációs követelmények érvényesülését.

(9)    Az előterjesztéseket írásban kell leadni és a Hivatal belső informatikai hálózatán elérhetővé tenni - a sürgősségi indítvány kivételével - a testületi ülést megelőző 9. munkanapig a jegyző számára, aki intézkedik:
a)    az előterjesztések és az 5. § (4) bekezdésben megjelölt anyagok digitális adathordozón való rögzítéséről és kiküldéséről, vagy elektronikus úton történő elérésének biztosításáról a képviselő-testület tagjai számára,
b)    az előterjesztések és az 5. § (4) bekezdésben megjelölt anyagok írásban történő sokszorosításáról és postázásáról, vagy elektronikus úton történő elérésének biztosításáról a nem települési képviselő bizottsági tagok számára és
c)    az előterjesztések és az ülésre szóló meghívó sokszorosításáról és postázásáról, vagy elektronikus úton történő elérésének biztosításáról a meghívottak számára.

(10)    A lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról szóló jelentést - a végrehajtásért felelősök jelentései alapján - "Polgármesteri jelentés" címmel kell kiadni.

9. Képviselői önálló indítvány

17. § (1)    A képviselő önálló indítványát az ülés napját megelőző 5 nappal, írásban köteles a polgármester részére beterjeszteni.

(2)    A beterjesztésnek tartalmazni kell az önálló indítvány tárgyát, a határozati javaslatot és az önálló indítványt előterjesztő képviselő aláírását.

(3)    A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványnak a tárgyalásra és a határozathozatalra alkalmasnak kell lennie.

(4)    A (3) bekezdés szerinti indítvány tárgyalásra és a határozathozatalra alkalmasságáról, valamint napirendre tűzéséről a képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel határoz. A határozathozatal előtt az indítványt tevőnek a szót meg kell adni, aki maximum 5 perc időtartamban mondhatja el szóbeli kiegészítését.

10. A szavazás módja

18. § (1)    A szavazás nyílt, név szerinti vagy titkos szavazással történik.

(2)    A nyílt szavazás a szavazógép használatával, vagy kézfelemeléssel történik.

(3)    A név szerinti szavazás esetén a jegyző ülésrendben felolvassa a képviselők nevét, akik "igen" vagy "nem", illetve "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

(4)    A képviselő-testület döntéseit főszabályként nyílt szavazással hozza.

(5)    A titkos szavazás tartására a Mötv-ben foglalt szabályok az irányadóak.

(6)    A titkos szavazás elrendeléséről, illetve a név szerinti szavazásról bármelyik képviselő javaslatára a testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7)    A titkos szavazást az erre a célra alakított eseti bizottság képviselő tagjai bonyolítják le.

(8)    A határozati javaslat részekre is bontható. Ez esetben részenként kell szavazásra bocsátani.

(9)    A szavazás először a módosító javaslatokról, indítványokról történik, végül az egész határozati javaslatról dönt a képviselő-testület.

(10)    A módosító indítványokról a szavazás egyszerű szótöbbséggel történik, akkor is, ha az egész határozati javaslat elfogadásához minősített többség szükséges.

11. Önkormányzati rendelet alkotása

19. § (1)    A rendelet alkotását kezdeményezheti:
a)    a polgármester
b)    a települési képviselő,
c)    a képviselő-testület bizottsága,
d)    a helyi társadalmi szervezet vezető testülete és
e)    a jegyző.

(2)     A rendelet alkotását az (1) bekezdés b)-e) pontjában felsorolt személyek és szervezetek a polgármesternél kezdeményezhetik.

(3)    A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére vonatkozó rendeletalkotás esetében először annak szükségességéről határoz.

(4)    A képviselő-testület rendelet-előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, vagy külön e célra bizottságot hozhat létre.

(5)    Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelet-tervezetet legalább
30 napra közszemlére kell tenni a Hivatalban, a város honlapján és a piacon elhelyezett hirdetőtáblán. A rendelet-tervezetet egyidejűleg megtekinthetőség céljából meg kell küldeni a városi könyvtárnak is.

(6)    Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Hivatal főbejárati kapujában elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történik.

(7)    Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

(8)    A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a lakosság tájékoztatása céljából az önkormányzati rendeletek a piac bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán a kihirdetés napján kifüggesztésre kerüljenek, a város honlapján pedig a kihirdetést követő napon megjelenjenek.

12. Döntéshozatal

20. § (1)    A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

(2)    A képviselő-testület tagjai több mint a felének szavazata (minősített többség) szükséges:

a)    a Mötv-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez és

b)    az SZMSZ-ben meghatározott alábbi ügyek eldöntéséhez:

ba)    helyi népszavazás kiírása a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 46. § (3) bekezdésben foglalt esetekben;
bb)    kitüntetés, kitüntető címek adományozása;
bc)    képviselő-testület hatáskörének átruházása;
bd)    gazdasági program elfogadása;
be)    fejlesztési célú hitelfelvétel;
bf)    kötvénykibocsátás;
bg)    közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;
bh)    közterület elnevezése, nevének megváltoztatása;
bi)    emlékműállítás;
bj)    intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
bk)    folytatólagos ülés tartása,
bl)    a vita lezárása, a hozzászólások időtartamának további korlátozása.

(3)    A szavazás során az egyszerű szótöbbséggel eldöntendő ügyekben a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének "igen" szavazata, a minősített többséggel eldöntendő ügyekben legalább 6 igen szavazat szükséges.

(4)    Ha a (3) bekezdés szerinti "igen" szavazatok száma nincs meg, a határozati javaslat „az elfogadásához szükséges szavazattöbbséget nem kapta meg” jelöléssel kerül jegyzőkönyvezésre.

(5)    Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő-testületi határozatokat külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatosan arab számmal és ezen felül megkülönböztető jelzéssel kell ellátni. A megkülönböztető jelzés az önkormányzati rendelet esetén a kihirdetés időpontja, a képviselő-testületi határozatnál pedig a testületi ülés időpontja {például: 7/2010. (X. 25.) számú Képviselő-testületi Határozat, 1/2010. (X. 26.) Önkormányzati Rendelet}. Amennyiben a napirend tárgyában több intézkedést igénylő határozat vált szükségessé, a határozatot további a./, b./ ... stb. pontokkal kell tagolni.

(6)    A képviselő-testület rendeleteit és határozatait elektronikus úton meg kell küldeni a települési képviselőknek, a téma szerint érintett szerveknek és személyeknek.

(7)    A rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A nyilvántartásban rögzíteni kell a rendelet, illetve határozat:
a)    sorszámát és tárgyát,
b)    a végrehajtásra vonatkozó intézkedéseket és
c)    a végrehajtás határidejét és felelősét.

(8)    A képviselő-testület normatív határozatának közzététele a Hivatal főbejárati kapujában elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történik.
(9) A testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel hoz döntést:
a)    az ülés napirendi pontjának elfogadásáról,
b)    a polgármesteri jelentés elfogadásáról és
c)    az ügyrendi javaslatokról.

13. Képviselői kérdések

21. § (1)    Képviselői kérdések: a köz érdekében tett, az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetések vagy tudakozódások, amelyeket a napirend lezárása után egy alkalommal tehet fel a települési képviselő a polgármesternek, az alpolgármesternek, a bizottsági elnököknek és a jegyzőnek.

(2)    A kérdés esetén a kérdező elfogadási nyilatkozatra nem jogosult, a
képviselő-testület a felvilágosításról nem szavaz.

14. Jegyzőkönyv

22. § (1)    A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, annak egy példányát mellékleteivel együtt az ülést követő 15 napon belül megküldi a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(2)    A képviselő-testület üléseiről hang- és képanyag készül, melyet a szerkesztett jegyzőkönyv elkészülte után a keletkezést követő év március 31-éig a levéltárban kell elhelyezni.
(3)    A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a)    az ülés helyét és idejét,
b)    az ülésen megjelent, továbbá külön-külön a távolmaradásuk okát
előzetesen bejelentő és az azt elmulasztó települési képviselők nevét,
c)    a képviselő-testületi ülésen végig, vagy az egyes napirendi pontok
tárgyalásánál tanácskozási joggal megjelenteket, továbbá utalni arra,
hogy a lakosság köréből hányan vettek részt a képviselő-testületi ülésen,
d)    a napirend előtti előterjesztéseket és döntéseket,
e)    az elfogadott napirendet,
f)    napirendi pontonként az előterjesztést és a bizottsági véleményt mellékletként – szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát – az előadó nevét, a hozzászólók nevét és felszólalásuk lényegét, az előterjesztett határozati javaslatra hozott döntést, a szavazás számszerű eredményét, név szerint akkor, ha a szavazás eredménye nem egyhangú, és a meghozott határozat szövegét és
g)    az elhangzott bejelentések, valamint a települési képviselők kérdéseit és az ezekkel kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat.

(4)    A képviselő - a felszólalását követően azonnal - kérheti elhangzott hozzászólásának a jegyzőkönyvben történő szó szerinti írásba foglalását.

(5)     a)    A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a képviselők közül választott legfeljebb két hitelesítő írja alá. A jegyző köteles biztosítani, hogy a hitelesítők legkésőbb a képviselő-testületi ülést követő 12. napon áttanulmányozás céljából megtekinthessék, kérésük esetén pedig átvételi elismervénnyel átvehessék a jegyzőkönyv polgármester és a jegyző által aláírt végleges példányának másolatát jegyzőkönyv hitelesítés céljából. A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hanganyag meghallgatásához a jegyző köteles a Hivatalban helyiséget és a technikai feltételeket biztosítani.
b)    A hitelesítők minden napirendi pontot külön-külön írnak alá. Amennyiben a hitelesítők a hanganyag és a jegyzőkönyv írott változata között eltérést észlelnek, megtagadhatják a napirendi pont aláírását. Erre a tényre tekintettel a napirendi ponthoz az eltérés rövid ismertetését tartalmazó feljegyzést készítenek, amelyet a jegyzőkönyv minden példányához csatolni kell.
c)    Amennyiben valamely hitelesítő kérte a jegyzőkönyv átadását, köteles azt - átvételi elismervénnyel - legkésőbb a képviselő-testületi ülést követő 15. napon a jegyzőnek visszaszolgáltatni.

(6)    A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvének megtekintését – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Hivatalban és – egy példány megküldésével – a városi könyvtárban biztosítani kell.

(7)    A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésére irányuló kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani, aki az adat megismerését - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt szabályok szerint - biztosítja.

(8)    A jegyző a jegyzőkönyv helyben maradó – irattári – példányát évente január 31-éig bekötteti.

15. Lakossági fórumok

23. § (1)    A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, vélemények kikérése, fontosabb döntések előkészítésében történő bevonása érdekében szükség szerint városrész tanácskozásokat kell tartani.

(2)    A városrész tanácskozások szervezéséről a képviselő-testület dönt.

(3)    A képviselő-testület évente legalább egyszer "közmeghallgatást" tart, ahol az állampolgárok, helyi szervezetek közérdekű kérdéseket, kezdeményezéseket, javaslatokat tehetnek. A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját annak megtartása előtt legalább 5 munkanappal korábban az SZMSZ 5. § (7) bekezdésben meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni.

(4)    Évente legalább egyszer városrész tanácskozást kell tartani Tedejen.

(5)    Kötelező közmeghallgatást tartani a költségvetés képviselő-testület általi tárgyalása előtt.

16. A képviselő-testület bizottságai

24. § (1)    A képviselő-testület feladatának eredményesebb ellátása érdekében:

a)    a Mötv. által kötelezően előírt Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságot 5 fővel (3 fő képviselő-testületi tag, és - lehetőleg szakmai alapon -, 2 fő nem képviselő-testületi tag),

b)    továbbá a Mötv. felhatalmazása alapján

ba)    7 fővel Egészségügyi és Szociális Bizottságot (4 fő képviselő-testületi tag, és - lehetőleg szakmai alapon -, 3 fő nem képviselő-testületi tag),
bb)    5 fővel Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottságot (3 fő képviselő-testületi tag, és - lehetőleg szakmai alapon -, 2 fő nem képviselő-testületi tag) valamint
bc)    5 fővel Városfejlesztési Bizottságot (3 fő képviselő-testületi tag, és - lehetőleg szakmai alapon -, 2 fő nem képviselő-testületi tag)

hoz létre.

(2)    A bizottsági tagok névjegyzékét a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(3)    A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
a)    Döntenek a képviselő-testület által az SZMSZ és önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörben
b)    Előkészítik:
ba)    a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat, programokat, és
bb)    a képviselő-testület elé kerülő, feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket.
c)    Javaslatot tesznek:
ca)    a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére beérkező pályázatok elbírálására,
cb)    félévente a képviselő-testület munkatervének előkészítése, tárgyalása során a következő félévben megtárgyalandó gazdasági és egyéb tárgyú előterjesztésekre és
cc)    szakterületüket érintő gazdasági társaságok, intézmények létesítésével, átalakításával, megszüntetésével, átvételével kapcsolatot testületi döntésekre.
d)    Véleményezik:
da)    a közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciók elfogadására vonatkozó javaslatokat,
db)    előzetesen a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét,
dc)    az Önkormányzat éves pénzügyi tervének, költségvetésének szakterületüket érintő részét,
dd)    a szakterületükhöz tartozó gazdasági társaságok, intézmények szakmai munkáját, beszámolóját, jelentését és
de)    azokat az intézkedést, amelyeket a feladatkörükhöz tartozó kérdésre adott és a képviselő-testület által el nem fogadott válasz alapján történtek.
e)    Ellenőrzik:
ea)    a Hivatalnak a képviselő-testület fenntartói, tulajdonosi jogkörében eljárva a képviselő-testület és bizottságai döntésének előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját és
eb)    a képviselő-testület fenntartói, tulajdonosi jogkörében eljárva a szakterületükhöz tartozó intézmények működését.
f)    Minden év szeptember hónapjában beszámolnak a bizottság tevékenységéről, döntéseiről, azok végrehajtásáról.
g)    Kezdeményezhetik: a polgármester intézkedését, ha a Hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik.

(4)    Az illetékes bizottság(ok) állásfoglalása nélkül nem nyújtható(k) be a képviselő-testületnek az:
a)    éves költségvetésre és teljesítésének értékelésére;
b)    önkormányzati és városfejlesztési koncepciókra, programokra rendezési tervekre;
c)    az önkormányzati tulajdon hasznosítására;
d)    gazdasági társaságban való részvételre;
e)    önkormányzati rendelet alkotására;
f)    hitelfelvételre és
g)    társulási, együttműködési megállapodásra irányuló előterjesztések.

25. §    A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladat-és hatáskörei:

a)    véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket;

b)    az önkormányzatnál és intézményeinél:
ba)    véleményezi az éves költségvetési javaslatot és javaslatot tesz a képviselő-testület elé terjesztendő előterjesztésre és rendelet-tervezetre vonatkozóan, véleményezi a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
bb)    figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
bc)    vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;

c)    az önkormányzat és intézményei költségvetésével kapcsolatban:
ca)    megvitatja az éves költségvetési javaslatot, ahhoz javaslatot tehet (a javaslatok előkészítése során az egyeztetésekre tagjait megfelelő időben meg kell hívni),
cb)    az éves, féléves és III. negyedéves költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést megtárgyalja,
cc)    véleményezi a III. negyedévi költségvetési tájékoztatót és a következő évi költségvetési koncepciót,
cd)    előirányzat-módosítást kezdeményezhet, ez irányú javaslatokat véleményezi,
ce)    állást foglal a költségvetés pénzeszközeinek gazdálkodási éven belül történő átcsoportosításával kapcsolatban,
cf)    javaslatot tehet pénzeszközök más szervtől történő átvételére, felhasználására, más szervnek való átadására, ideiglenes szabad pénzeszközök lekötésére,
cg)    ellenőrzi a költségvetés által biztosított pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználását, ennek vizsgálatára célellenőrzést kezdeményezhet,
d)    közreműködik az Önkormányzat gazdasági programjának kidolgozásában,
e)    a bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek;
f)    dönt az önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörébe utalt ügyekben;
g)    kivizsgálja és döntésre előkészíti az önkormányzati képviselők és nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségének megállapításra irányuló kezdeményezéseket;
h)    a Mötv. 57. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségnek eleget téve végzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdése alapján nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat;
i)    gyakorolja a polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat,
j)    javaslatot tehet a polgármester illetményének emelésére;
k)    javaslatot tehet a polgármester, alpolgármester, települési képviselők, tanácsnokok, bizottsági tagok, bizottsági elnökök díjazására, költségtérítésére vonatkozóan,
l)    véleményezi a Hivatal szervezeti felépítésére vonatkozó előterjesztést,
m)    véleményez minden olyan előterjesztést, tájékoztatót, beszámolót, jelentést, amelyben pénzügyi-gazdasági kérdésekről van szó, ezekhez véleményt nyújt be a képviselő-testülethez,
n)    döntésre előkészíti a közterületek elnevezésére, az elnevezések megváltozatására vonatkozó előterjesztéseket,
o)    döntésre előkészíti a jegyzővel együttműködve a törvényességi észrevételek alapján készülő előterjesztéseket,
p)    véleményezi a következő évre vonatkozó belső ellenőrzési tervet, valamint a belső ellenőrzésről szóló beszámolót,
q)    képviselő-testület fenntartói, tulajdonosi jogkörében eljárva pénzügyi ellenőrzést végez a képviselő-testület döntése alapján bármely önkormányzati intézménynél,
r)    figyelemmel kíséri az Állami Számvevőszék jelentése által kezdeményezett intézkedések végrehajtását,
s)    jogilag előzetesen véleményezi a költségvetési intézmények alapítását, megszüntetését, gazdasági társaság létrehozását, abban való önkormányzati részvételt, a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházására vonatkozó javaslatot, valamint azon a képviselő-testület által kötendő szerződéseket, megállapodásokat, amelyek véleményezésével a képviselő-testület külön megbízza.

26. §    Az Egészségügyi és Szociális Bizottság feladat-és hatáskörei:

a)    véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket,
b)    véleményezi az önkormányzat egészségügyi és szociális
intézményeire vonatkozó    előterjesztéseket,
c)    javaslatot tesz az önkormányzat költségvetése szociális
előirányzatainak megállapítására,
d)    figyelemmel kíséri az időskorúak és a szociálisan rászorultak
helyzetét,
e)    javaslatot tesz az önkormányzat egészségügyi és szociális feladatai ellátásának javítására és
f)    dönt mindazon szociális ügyekben, melyekben a képviselő-testület
hatásköre gyakorlását – önkormányzati rendeletben
szabályozottak szerint – a bizottságra átruházza.

27. §    A Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság feladat-és hatáskörei:

a)    dönt a sportcélú támogatásoknak az egyesületek, sportkörök, klubok közötti felosztásáról,
b)    véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket;
c)    véleményezi a nevelési, oktatási, közművelődési intézményekkel
kapcsolatos előterjesztéseket;
d)    vizsgálja a nevelési, oktatási és közművelődési intézmények helyzetét, felszereltségét, az ezek tárgyi és személyi feltételeinek ellátottságát, az oktatási intézmény működését a program alapján;
e)    kezdeményezi és részt vállal a város oktatási koncepciójának
kialakításában és szükség szerinti módosításában;
f)    ellenőrzi a gyermekjóléti intézmények – óvodai, általános iskolai,
napközi otthonok, középiskolai kollégium – helyzetét, ellátási
színvonalát;
g)    figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását;
h)    rangsorolja az intézmények felújítási igényeit;
i)    figyelemmel kíséri a város kulturális életét, javaslatot tesz kulturális és idegenforgalmi rendezvények szervezésére;
j)    szorgalmazza a helytörténeti kiadványok megjelentetését és
k)    véleményezi a sportlétesítmények fenntartásának és fejlesztésének
támogatását, a tömegsport és a versenysport helyzetét.

28. §    A Városfejlesztési Bizottság feladat-és hatáskörei:

a)    véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket;
b)    véleményt nyilvánít a város általános és részletes rendezési tervéről;
c)    javaslatot tesz az éves út- és járdaépítési és felújítási terv összeállítására;
d)    vizsgálja a város ivóvíz ellátásának helyzetét, figyelemmel kíséri a hálózatfejlesztés megvalósítását;
e)    javaslatot tesz a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztésére;
f)    javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképes ingatlanok elidegenítésére;
g)    kezdeményezi és részt vállal a város fejlesztési, környezetvédelmi és idegenforgalmi koncepciójának kialakításában és szükség szerinti módosításában;
h)    előkészíti és véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó környezet- és természetvédelmi tárgyú döntéseket;
i)    javaslatot tesz a városi kommunális feladatok és közszolgáltatások ellátásának megszervezésére (településtisztaság, szemétszállítás, ivóvízellátás, hőszolgáltatás, csatornázás, parkfenntartás, útkarbantartás, külterületi földutak, dűlőutak, temetkezés, stb.);
j)    figyelemmel kíséri a város foglalkoztatási helyzetét, javaslatot tesz a foglalkoztatási helyzet javítására;
k)    megvizsgálja és rangsorolja az intézmények felújítási igényeit;
l)    javaslatot tesz a város idegenforgalmi létesítményeinek – az önkormányzat pénzügyi lehetőségeitől függő – megvalósítására;
m)    javaslatot tesz idegenforgalmi szervezetekkel történő együttműködésre;
n)    szorgalmazza idegenforgalmi, városismertető kiadványok megjelentetését;
o)    véleményezi az önkormányzati beruházások elvégzésére kötött szerződésekben meghatározott határidők módosítását
p)    javaslatot tesz az önkormányzat vállalkozásai működtetésére;
q)    figyelemmel kíséri a felvásárló szervezetek tevékenységét, a mezőgazdasági és más vállalkozók segítségét.

29. § (1)    A bizottságok működésük részletes belső szabályait maguk állapítják meg. A zárt ülés tartására, a titkos szavazásra, a határozathozatalra, a nyilvános ülésre, a nyílt szavazásra és a döntéshozatalból való kizárásra vonatkozó szabályok a bizottságokra is értelemszerűen irányadók azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy, az ülésen a jegyzőkönyv aláírására megválasztott tagja írja alá. A bizottságok ügyrendjének írásba foglalásáért és annak a képviselő-testülethez történő bemutatásáért a bizottságok elnökei felelősek.

(2)    A képviselő-testület munkatervében megjelöli azon előterjesztéseket, melyekhez bizottsági véleményt is be kell terjeszteni. A bizottsági vélemények előterjesztéséről a bizottság elnöke gondoskodik.

(3)    Egy képviselő legfeljebb 2 állandó bizottságnak lehet tagja.

(4)    Ha bizottságokba nem települési képviselő tagként más személyt indokolt beválasztani, személyükre bármely képviselő vagy a polgármester tehet javaslatot.

(5)    A bizottságok elnökét a képviselő-testület választja.

(6)    Bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.

(7)    A bizottság ülésén tanácskozási joggal a tevékenységi körükben a
4. mellékletben felsorolt önszerveződő közösségek képviselői is részt vehetnek. Meghívásukról a bizottság elnöke gondoskodik.

30. § (1)    A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket.

(2)    A munkatervet előzetesen – tájékoztatásul – bemutatják a képviselő-testületnek és annak végrehajtásáról évente számot adnak.

(3)    A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.

(4)    Esetenkénti feladatokra a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság feladatát, létszámát a megalakítással egyidejűleg határozza meg.

(5)    Ha az ideiglenes bizottság működése a két hónapot meghaladja, akkor a bizottság tagjait ugyanolyan jogok illetik meg, mint az állandó bizottsági tagokat.

(6)    A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról (munkaterv, előterjesztések előkészítése, meghívók kiküldése, jegyzőkönyv elkészítése, bizottsági vélemények írásba foglalása, stb.) a polgármester által bizottságonként kijelölt köztisztviselő gondoskodik.

(7)    A jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvet köteles elkészíteni 12 napon belül, amelyet a jegyző törvényességi ellenőrzését követően a bizottság elnöke, az elnök akadályoztatása esetén megbízott tagja és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(8)    A bizottsági ülések időpontjának koordinálását a polgármester által ezzel megbízott köztisztviselő látja el.

III. Fejezet
A települési képviselők, polgármester, alpolgármester, jegyző

17. A képviselők

31. § (1)    A települési képviselők kötelesek a testületi, illetve a bizottsági üléseken részt venni. Akadályoztatásukat előre, (legkésőbb az ülést megelőző napon 20 óráig) be kell jelenteniük a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének.

(2)    A képviselőket a helyi képviselők, bizottsági tagok, bizottsági elnökök, tanácsnok tiszteletdíjának, valamint a helyi képviselők természetbeni juttatásának megállapításáról szóló önkormányzati rendeletben szabályozott tiszteletdíj és egyéb juttatások illetik meg.

(3)    A képviselőket az önkormányzat igazolvánnyal látja el.

(4)    A képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok illetik meg, illetve kötelességek terhelik.

(5)    A képviselő főbb jogai:
a)    részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
b)    kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését,
c)    önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet az Ötv-ben foglalt szabályok szerint.

(6)    A képviselő főbb kötelességei:
a)    köteles olyan magatartás tanúsítására, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választó bizalmára,
b)    felkérés alapján részt vesz a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c)    kapcsolatot tart a város lakosságával, illetve önszerveződő közösségeivel,
d)    köteles bejelenteni személyes érintettségét,
e)    megbízólevelének átvételétől, majd azt követően minden év január 01-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni, amelyhez köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is csatolni.

32. § (1)    Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(2)    A bizottság elnöke, vagy az általa megbízott bizottsági tag a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megnyíltától számított, legkésőbb 5. napig a nyilatkozat tételre kötelezetteknek a szükséges példányban átadja az erre szolgáló formanyomtatványt és a hatályos jogszabályok alapján készített útmutatót, majd azokat kitöltve a határidők betartása mellett a képviselőktől bekéri.

(3)    A bizottság a vagyonnyilatkozatokat a Hivatalban a jegyző által kijelölt páncélszekrényben tárolja.

(4)    A nyilatkozatot tartalmazó, a kötelezett által lezárt és a lezáráson általa aláírt borítékon fel kell tüntetni a kötelezett nevét, valamint a benyújtás bizottsági elnök által igazolt időpontját. A kötelezett részére az átvételről elismervényt kell kiadni.

(5)    A bizottság az általa kezelt vagyonnyilatkozatokról igazolást állít ki, amelynek adattartalma:
a)    benyújtó neve, minősége (önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester),
b)    benyújtás időpontja és
c)    benyújtott vagyonnyilatkozatok száma (saját és hozzátartozói).

(6)    A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A bizottság eljárása során a nyilatkozatot tevőt, illetve hozzátartozóját, valamint a kezdeményezőt és az általa javasolt személyeket meghallgathatja, szakértőt vehet igénybe, adatokat szerezhet be más szervektől, személyektől. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás dokumentumait a nyilatkozathoz csatolva, azzal együtt kell tárolni.

33. § (1)    A képviselő-testület a polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselők közül tanácsnoko(ka)t választhat.

(2)    A tanácsnok(ok) felügyeli(k) a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatköröket.

(3)    A tanácsnok(ok) általános és különös feladatkörök felügyeletével egyaránt megbízható(ak).

(4)    A tanácsnok(ok) megválasztásával egyidejűleg a képviselő-testület által meghatározásra kerülnek a tanácsnokok által felügyelt ügyek.

34. § (1)    A városrendészeti tanácsnok feladatai:

a)    Felügyeli a mezei őrszolgálat működését a vonatkozó jogszabályok, képviselő-testületi határozatok alapján.
b)    Koordinálja a mezei őrszolgálat vezetője és a felügyeleti jogkört gyakorló hatóságok, valamint a mezei őrszolgálat területén működő társszervek kapcsolattartását.
c)    Figyelemmel kíséri a mezei őrszolgálatot érintő önkormányzati pályázati lehetőségeket.
d)    Véleményezi a mezei őrszolgálattal kapcsolatos előterjesztéseket, a mezőőri járulékról szóló rendelet esetleges módosításait.
e)    Kezdeményezi önkormányzati rendelet módosítását a megállapított mezőőri járulék összegének - elemi károk esetén történő - esetleges csökkentésére vonatkozóan.
f)    Koordinálja a rendőrséggel, polgárőrséggel való kapcsolattartást.
g)    Közreműködik a közterület-felügyelettel együttműködve a közterületek rendjének fenntartásában.
h)    Figyelemmel kíséri a külterületi dűlőutak helyzetét és állapotát, valamint a zárt kertekben található elhanyagolt, művelés alatt nem álló ingatlanokat.

(2)    A városrendészeti tanácsnok köteles:

a)    a tevékenységéről évente egyszer - november hónapban - beszámolni a képviselő-testületnek,
b)    a feladatkörébe tartozó ügyben a képviselő-testületi ülésen hozzá intézett kérdésre érdemi választ adni,
c)    feladatai ellátása során együttműködni a bizottságokkal, a polgármesterrel, az alpolgármesterrel és a Hivatallal.

18. Polgármester

35. § (1)    A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv. és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény határozzák meg.

(2)    A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a)    segíti a települési képviselők munkáját,
b)    összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
c)    az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel aláírja,
d)     a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönt a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:
da) olyan megállapodás-módosítás vagy szerződés-módosítás tárgyában, amely a megállapodás vagy a szerződés tárgyát nem érinti, az önkormányzat érdekeit nem sérti, azaz bevétel-kieséssel vagy költség-növekedéssel nem jár, valamint az önkormányzat részére - az esetleges adminisztratív terheken kívül - többletkötelezettséget nem keletkeztet,
db) dönt olyan 100%-os támogatású pályázatok benyújtása, hiánypótlása tárgyában, amelyek a pályázati kiírás szerint képviselő-testületi döntést nem igényelnek.

(3)    A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

a)    indítványozhatja a bizottság összehívását,
b)    felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a
képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. E felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén
határoz,
c)    a bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a
kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját
személyesen érinti.

(4) A polgármester Hivatal működésével összefüggő feladataira a Mötv-ben foglalt szabályok az irányadóak.

(5)    A polgármester külön felhatalmazás alapján gyakorolja a tulajdonosi jogokat az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok felett.

(6)    A polgármester az intézményvezetők feletti egyéb munkáltatói jogok gyakorlását nem ruházhatja át a hivatal dolgozóira.

19. Alpolgármester

36. §     (1)    A képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos     szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester     helyettesítésére, munkájának segítésére, 2 fő társadalmi megbízatású     alpolgármestert választhat.

(2)    A képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármester hivatali munkarendjét határozatban állapítja meg.

20. Jegyző

37. § (1)     A jegyző ellátja a Hivatal vezetésével összefüggő feladatokat a Mötv-ben foglalt szabályok szerint.

(2)    A jegyző végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá kezdeményezheti rendelet alkotását.

(3)    A jegyző beszámol a képviselő-testületnek a hivatal munkájáról és ügyintézéséről. A képviselő-testület évente 2-2 iroda munkáját tárgyalja meg a jegyző beszámolója alapján.

21. A Közös Önkormányzati Hivatal

38. § (1)    A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre, amelynek hivatalos neve: Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(2)    Végrehajtja a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati döntéseket és végzi a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív teendőket.

(3)    Ellátja továbbá a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat. Ebben a körben a képviselő-testület nem irányítja a hivatal tevékenységét, konkrét ügyben utasítást nem adhat a hivatalt – a jegyző útján – irányító polgármesternek.
(4)    A képviselő-testület ugyanakkor figyelemmel kíséri a hivatal ügyintézői tevékenységét, az állampolgárok ügyeinek kulturált intézését.

(5)    A Hivatal segítséget nyújt a települési képviselő képviselői munkája ellátásához, ennek keretében tájékoztatást ad, illetve biztosítja az ügyviteli közreműködést.

(6)    A képviselő-testület a Hivatal ügyrendjét határozatban fogadja el.

IV. Fejezet
Az önkormányzat költségvetése, vagyona
22. A költségvetés

39. § (1)    Az éves költségvetés tárgyalása egyfordulós tárgyalási rendben történik, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján készített előterjesztés szerint.

(2)    A költségvetés tárgyalásához számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét és meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, be kell mutatni a felmerült igényeket, ezek kielégítésének alternatíváit.

(3)    A költségvetésben reprezentációs előirányzat a jogszabályban meghatározottak szerint és az indokoltan felmerülő igényeknek megfelelően tervezhető, és azt a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

(4)    A költségvetés első félévi végrehajtásáról a polgármester minden év szeptember 15-ig tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5)    A költségvetési évet követően - az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a polgármester zárszámadást köteles a testület elé terjeszteni.

(6)    Az önkormányzat gazdálkodását az 5. mellékletben meghatározott szakfeladatokon végzi.

40.  §        Az önkormányzati fenntartású intézmények pénzügyi ellenőrzésére - a képviselő-testület által elfogadott ütemezés szerint - két évente kerül sor. Az ellenőrzés eredményének ismertetése a képviselő-testület előtt évente egyszer történik, a következő évi ellenőrzési ütemterv jóváhagyásakor.

41.  §        A képviselő-testület gazdasági programot fogad el, mely elősegíti döntéseinek megalapozottságát és meghatározza az önkormányzati ciklusban elérni kívánt célokat, és a ciklus végén áttekinti annak megvalósítását.

23. Az önkormányzat vagyona

42. § (1)    Az önkormányzat vagyonáról a képviselő-testület az önkormányzati vagyonról és az arról való rendelkezési jog gyakorlásáról szóló rendeletben rendelkezik.

(2)    Az önkormányzati tulajdoni részesedésű gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogok vonatkozásában a képviselő-testületet a polgármester képviseli.

V. Fejezet

Együttműködés a roma nemzetiségi önkormányzattal

43.§ (1) Hajdúnánás Városi Önkormányzat a nemzetiségi jogok biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében együttműködik a roma nemzetiségi önkormányzattal.
(2) A polgármester vagy az alpolgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést folytatnak a nemzetiségi önkormányzat elnökével, mely megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatják egymást roma kisebbséghez tartozó embereket érintő helyi problémákról.
(3)     Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat elnöke az erre irányuló kezdeményezését írásban juttatja el a polgármesterhez, aki köteles a képviselő-testület soron következő rendes ülésén napirendre tűzni. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat kérelme soron kívüli intézkedést igényel, a sürgősség indokairól a nemzetiségi önkormányzat elnöke a kezdeményezésével egyidejűleg köteles a polgármestert írásban tájékoztatni.

(4) Az önkormányzat a nemzetiségi  önkormányzat működéséhez ingyenesen kizárólagos helyiséghasználatot biztosít a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodásban megjelölt ingatlanon épületrész használatba adásával. Ezen helyiséghasználaton kívül a roma nemzetiségi önkormányzat közcélú rendezvényeinek megtartásához igény szerint, a polgármesterrel előzetesen egyeztetett időpontra az önkormányzat ingyenesen helyiséget biztosít, amennyiben az nem veszélyezteti más önkormányzati rendezvény helyiségigényét.
(5) A nemzetiségi önkormányzat részére a működéshez szükséges ingyenesen használatba adott ingó vagyontárgyak jegyzékét az önkormányzatok között létrejött megállapodás tartalmazza. A használatba adott vagyontárgyakról a Hivatal  leltárt vezet.
(6)     A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével, végrehajtásával, gazdálkodásával, és a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a roma nemzetiségi önkormányzat döntéseit követően, vagy döntéseinek előkészítéseként a Hivatal látja el, az önkormányzattal kötött megállapodásban foglalt rend szerint.
 (7)    Amennyiben az önkormányzat támogatásban részesíti a roma nemzetiségi önkormányzatot, a tárgyévi költségvetési rendeletében meghatározott módon történő folyósításról a jegyző az önkormányzat által meghatározott rend szerint gondoskodik.

VI. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

44. § (1)    A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha ezt a választópolgárok 25 %-a kezdeményezi.

(2)    A képviselő-testület népi kezdeményezésként köteles tárgyalni a témát, ha azt a választópolgárok 10 %-a kéri.

(3)    A helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeit és az eljárás rendjét a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza.

VII. Fejezet
Záró rendelkezések

45. § (1)    Ez a rendelet 2011. április 7-én lép hatályba.

(2)    Hatályát veszti a Hajdúnánás Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 15/2005. (IV. 15.) Önkormányzati Rendelet módosítására és egységes szerkezetbe foglalására megalkotott 16/2007. (VI. 25.) Önkormányzati Rendelet és az azt módosító 19/2007. (X. 31.), 11/2008. (IV. 28.), 9/2009. (III. 28.), 33/2009. (XII. 22.), 22/2010. (X. 13.) és 27/2010.
(XII. 20.) Önkormányzati Rendeletek.

(3)    Az SZMSZ 1 példánya – mellékleteivel együtt – az Információs irodán is elhelyezésre kerül, ahol az állampolgárok megtekinthetik.

(4)    Az SZMSZ-t a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság szükség szerint felülvizsgálja, s a tapasztalatok, valamint az időközben megjelent jogszabályok alapján javaslatot tesz a SZMSZ módosítására, illetve kiegészítésére.

Hajdúnánás, 2011. március 31.

                                               Szólláth Tibor                                     Dr. Kiss Imre
                                                polgármester                                         aljegyző

Záradék: Az önkormányzati rendelet kihirdetése megtörtént.

Hajdúnánás, 2011. április 4.
                                                                                                        Dr. Kiss Imre    
                                                                                                             jegyző