1. § (1) Az e rendeletben biztosított ellátások tekintetében való döntés – amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik – a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) Az e rendelet 5. §-ban szabályozott ápolási díjról a képviselő-testület dönt.

(3) Az e rendelet 4. §-ban szabályozott rendszeres szociális segélyről, valamint a 14. §-ban szabályozott közgyógyellátásra való jogosultságról a döntés a jegyző hatáskörébe tartozik.

2. § (1) Fertőrákos Önkormányzata szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, melynek tagjai:

(2) A szociálpolitikai kerekasztalt a polgármester hívja össze.

(3) Az ülésre meg kell hívni a helyi alapellátást végző háziorvost, helyi gyermekorvost, akik azon tárgyalási joggal vesznek részt.

(4) A szociálpolitikai kerekasztal működésének rendjét egyebekben maga határozza meg.

3. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható az alábbi formában:

4. § (1) Az aktív korúak ellátásának célja a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére ellátás nyújtása.

(2) Az aktív korúak ellátására jogosult, egészségkárosodottnak nem minősülő személy (a továbbiakban: rendszeres szociális segélyezett) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Képviselő-testület által kijelölt szervvel.

(3) A Képviselő-testület által együttműködésre kijelölhető szerv:

(4) Az együttműködés eljárási szabályai:

(5) A beilleszkedést segítő programok típusai:

(6) Együttműködési kötelezettségét megszegi az a rendszeres szociális segélyezett, aki:

(7) Amennyiben a rendszeres szociális segélyezett az együttműködési kötelezettségét megszegi, a jegyző figyelmezteti, hogy az Sztv. alapján megszűnteti az aktív korúak ellátására való jogosultságot, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az e rendeletben megállapított együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

5. § (l) Ápolási díj célja a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére anyagi hozzájárulás biztosítása. Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellátás igénybevételére vonatkozó kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) Az ápolási díj mértéke a központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(4) Egyedi esetekben a díj mértékét a fenti határok között a jegyző által benyújtott környezettanulmány és a szociális bizottság javaslata alapján a képviselő-testület határozza meg.

(5) A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-a.

(6) A képviselő-testület az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.

6. § (1) Temetési segély állapítható meg annak a személynek, aki a meghalt személy temetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segély esetén a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-a.

(3) A temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a.

(4) Ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának létfenntartását veszélyezteti, a szociális bizottság javaslata esetén a temetési segély összege elérheti a helyben szokásos legolcsóbb temetés teljes költségét.

(5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege 100.000.-Ft.

7. § (1) Lakásfenntartási támogatás célja a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Helyi lakásfenntartási támogatás annak a személynek adható, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén 250 %- át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 15 %-át, egyedülálló esetén 30 %-át nem haladja meg.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításánál a következő költségeket kell figyelembe venni:

(4) A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege 2.500.-Ft.

(5) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente két alkalommal, április 30-ig, valamint október 30-ig lehet benyújtani a polgármesterhez.

(6) A polgármester a támogatásra való jogosultságot évente felülvizsgálja.

(7) A lakásfenntartási költséget a támogatást kérő nevére kiállított számlával kell igazolni.

(8) A jövedelemigazolásokat a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 3 hónap figyelembevételével kell beszerezni. A lakásfenntartási költségeket igazoló számlák kelte a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapnál, a tüzelőanyag számla kelte a kérelem benyújtását megelőző 1 évnél régebbi nem lehet.

(9) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(10) A helyi lakásfenntartási támogatást díjhátralék vagy tartozás fennállásakor annak mértékéig természetben kell nyújtani.

8. § (1) A szolgáltatóval települési hulladék kezelésére vonatkozóan kötött közszolgáltatási szerződésben meghatározott keret mértékéig a kötelezően igénybe vett szervezett köztisztasági szolgáltatás díja mérsékelhető, amennyiben a kérelmező nyugdíjas és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át.

(2) A mérséklés legfeljebb az éves díj 50 %-áig terjedhet, és egy naptári évre szólhat. A feltételek fennállása esetén a támogatás évente meghosszabbítható.

9. § (1) Az átmeneti segély célja a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek pénzbeli támogatása. Átmeneti segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, vagy családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, így különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) Az átmeneti pénzbeli segély az alábbi formában nyújtható:

10. § (1) Havi rendszerességgel átmeneti segély annak a személynek adható, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át.

(2) A rendszeres átmeneti segélyre vonatkozó kérelmeket minden év február hó utolsó napjáig kell benyújtani.

(3) A kérelmeket a polgármester a szociális bizottság és a jegyző javaslata alapján bírálja el.

(4) A polgármester a (2) bekezdés szerinti döntéséről a képviselő-testületet a legközelebbi ülésen tájékoztatja.

(5) Az a személy akinek körülményei a 10. §. (2) bekezdésben meghatározott időpontot követően változnak oly módon, hogy az ott meghatározott támogatási formákra vonatkozó kérelem benyújtására jogosulttá válik, kérelmét a változás bekövetkeztekor is benyújthatja.

11. § (1) Alkalmankénti átmeneti segély annak a személynek adható, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, ill. alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul, és családjában az egy főre jutó jövedelem egyedülálló, valamint gyermekét egyedül nevelő személy esetén az öregségi nyugdíjminimum 300 %-át, egyéb esetben az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti segély összege minimum 1000.-Ft., maximum 25 000.-Ft.

12. § (1) A 7. §-ban és 10. §-ban meghatározott támogatási formák közül egy család ugyanazon évben csak egyiket veheti igénybe.

13. § (1) A következő, szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátások részben vagy egészben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók:

(2) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint védelembe vett gyermek él. Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 50 %-a nyújtható természetben.

(3) A természetben nyújtható rendszeres szociális segély és átmeneti segély formái:

14. § (1) Közgyógyellátás célja a szociálisan rászoruló személyek részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentéséhez való hozzájárulás.

(2) Közgyógyellátásra való jogosultság annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 % -át.

15. § (1) Az Sztv. alapján Fertőrákos Község Önkormányzatának az alábbi alapellátásokat köteles szolgáltatni:

(2) Ezen ellátásokról az önkormányzat saját intézményei keretében ill. a jogszabályban megállapított feltételeknek megfelelő szervekkel való megállapodás útján gondoskodik.

16. § (1) Étkeztetésre az jogosult, akinek életkora meghaladja a 90 évet, vagy házi- ill. szakorvos által igazolt egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt arra rászorul, továbbá az a hajléktalan, aki „lakcím nélküli”-ként a községben van bejelentve.

(2) A kérelmeket a polgármester a szociális bizottság és a jegyző javaslata alapján bírálja el.

(3) Az ellátást a fertőrákosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Napközi Otthonában, üzemelésének szünetelése esetén helyi vendéglátó egység útján kell biztosítani.

18. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díját évente kétszer, július 31-ig, és december 31-ig kell megállapítani.

(2) Az intézményi térítési díjak alapját (nyersanyagköltség) e rendelet 1. számú melléklete állapítja meg.

(3) A személyi térítési díj mértéke gyermekétkeztetés esetén a nyersanyagköltség általános forgalmi adóval növelt összege és az igénybe vett étkezések számának szorzata.

(4) A személyi térítési díjat étkeztetés esetén az alábbiak szerint kell megállapítani:

(5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározottnál alacsonyabb mértékű személyi térítési díj fizetését rendkívüli méltányosságra okot adó esetben a képviselő-testület engedélyezheti.

19. § (1) Különleges esetben (így különösen rendkívüli szükséghelyzet, elemi kár) a képviselő-testület a körülmények figyelembevételével rendkívüli átmeneti segélyt, illetve kamatmentes kölcsönt nyújthat a rászorulónak.

(2) A rendkívüli átmeneti segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszörösét.

(3) Kölcsön nyújtása esetén a támogatott a nyújtott kölcsönt a folyósítástól számított egy éven belül köteles visszafizetni havi egyenlő részletekben a külön megkötendő kölcsönszerződés szerint.

(4) Amennyiben az e rendelet 7. § (2) bekezdés, 10. § (1) bekezdés, 11. § (1) bekezdés által meghatározott ellátásokkal az egy főre jutó jövedelem a jogosultsági értékhatárt csak csekély mértékben haladja meg, és a kérelmező körülményei az ellátás igénybevételét egyébként indokolják, a képviselő-testület méltányosságból az ellátást a kérelmező részére megállapíthatja.

(5) Az e rendelet 11. § (2) bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezés alól a képviselő- testület rendkívüli méltánylást érdemlő egyedi esetben felmentést adhat, és az ellátást a kérelmező részére megállapíthatja.

20. § (1) Az e rendeletben felsorolt szociális ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három ellátási formában részesülhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik a temetési segélyre.

21. § (1) Az e rendeletben szereplő szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet -amennyiben e rendelet másképp nem írja elő - a jegyzőhöz kell benyújtani az erre rendszeresített ill. a 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben előírt formanyomtatványokon.

(2) Ha a kérelmező életkörülményeire tekintettel indokoltnak látszik, a 63/2006 (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtására kötelezhető.

(3) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem nyújtható e rendelet szerint szociális ellátás annak a személynek, aki az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal rendelkezik.

(4) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A jegyző a szociális ellátásra vonatkozó döntés alátámasztása érdekében környezettanulmányt végez.

(6) A környezettanulmányt személyenként évente legfeljebb egyszer kell elvégezni.

22. § (1) A pénzbeli szociális juttatás folyósítása postai úton, illetve házipénztárból történik.

(2) Az ápolási díjnak, és a rendszeres szociális segélynek az összege a kérelem benyújtásának hónapjában a teljes havi összegnek a kérelem benyújtásának napjától számított időarányos része.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szociális ellátások megszüntetése esetén a megállapított szociális ellátás tárgyhónapi teljes összegének a megszűnés napjáig esedékes részét kell folyósítani.

(4) A havi rendszerességű pénzbeli ellátásokat utólag, minden hónap 5-ig kell az ellátásban részesülőnek folyósítani.

23. § (1) Ez a rendelet a 2011. március 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 13/2007. (IX. 20.) rendelet hatályát veszti.