Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az építményadóról a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed Székesfehérvár Megyei Jogú Város illetékességi területére.

Adókötelezettség

2. §

(1) Adóköteles Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alanya

3. §

(1) Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosultja, a továbbiakban együtt: tulajdonos).

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Adómentesség

4. §^[1]

Mentes az adó alól a magánszemély adózó tulajdonában lévő, üzleti célt nem szolgáló építmény.

Az adó alapja

5. §

Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

Az adó mértéke

6. §

(1)^[2] Az adó évi mértéke a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével

a)az adótárgy hasznos alapterülete 100 m2-t meg nem haladó része után 0 forint/m2;

b)az adótárgy hasznos alapterülete 100 m2-t meghaladó, de 300 m2-t meg nem haladó része után 150 forint/m2;

c)az adótárgy hasznos alapterülete 300 m2-t meghaladó része után 900 forint/m2.

(2)^[3] Az adó évi mértéke kereskedelmi célra szolgáló építmény esetén

a)az adótárgy hasznos alapterülete 100 m2-t meg nem haladó része után 0 forint/m2;

b)az adótárgy hasznos alapterülete 100 m2-t meghaladó, de 300 m2-t meg nem haladó része után 150 forint/m2;

c)az adótárgy hasznos alapterülete 300 m2-t meghaladó, de 900 m2-t meg nem haladó része után 900 forint/m2;

d)^[4]az adótárgy hasznos alapterülete 900 m²-t meghaladó része után 1850 forint/m².

(3)^[5]

(4)^[6] Az adó évi mértéke raktározási, termelési célra szolgáló építmény esetén

a)az adótárgy hasznos alapterülete 100 m2-t meg nem haladó része után 0 forint/m2;

b)az adótárgy hasznos alapterülete 100 m2-t meghaladó része után 400 forint/m2.

(5)^[7] Az adó évi mértéke az egyesületi és tömegsport célokat szolgáló, 2000 m2 hasznos alapterületet meghaladó építmények esetében 50 Ft/m2/év.

(6)^[8] Vegyes használatú épületrész esetén az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott adómértékeket az adótárgy eltérő használati módjaihoz tartozó hasznos alapterület arányában kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

7. §

E rendelet alkalmazásában:

1.Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a haszonélvezet, a használat joga ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is.

2. Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani.^[9]
3. Építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre.
4. Épület: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a Htv. 52.§ 8., 20., 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.
5. Kereskedelmi célra szolgáló építmény: tényleges használati mód alapján a kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek minősülő épület, épületrész.
6. Termelési célra szolgáló építmény: tényleges használati mód alapján a gyárnak, üzemnek, üzemcsarnoknak, műhelynek, szerviznek, garázsnak, gépjárműtárolónak, minősülő épület, épületrész, továbbá a gyár, az üzem, az üzemcsarnok termék-előállító tevékenységéhez szükséges adminisztratív, valamint a dolgozók munkavégzési feltételeit biztosító szociális és kiszolgáló célra használt épület, épületrész.

Hatályba léptető, átmeneti és záró rendelkezések

8.§

(1)E rendelettel nem szabályozott kérdésekben a Htv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) rendelkezései az irányadók.

(2)E rendelet 2011. március 1. napján lép hatályba.

(3)E rendelet hatálybalépésének évében az adóhatóság által az első félévre kivetett építményadót az adózónak az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell befizetnie, ezt követően az építményadó befizetésének határidejére az Art. rendelkezései megfelelően irányadók.

Dr. Cser-Palkovics András sk.                                  Dr. Bóka Viktor sk.

                       polgármester                                                                 jegyző

Záradék:

A rendeletet 2011. február 25. napján kihirdettem.

                                                                                               Dr. Bóka Viktor

                                                                                                        jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: 2014. november 26.

           dr. Cser-Palkovics András                                             dr. Bóka Viktor

             polgármester                                                                jegyző