Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében és 43. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A. § (1) d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2007. (XI. 5.) önkormányzati rendelet 22. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jogi, Ügy és Közrendi Bizottság és Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § 

(1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Az építményadóra és a telekadóra vonatkozó önkormányzati mentességek nem alkalmazhatók a vállalkozók üzleti célt szolgáló építménye utáni építményadó, valamint telke utáni telekadó megállapítása során.

2. § 

Értelmező rendelkezések:

1. egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, vagy lát el, továbbá a közforgalmi gyógyszertár, fiókgyógyszertár;

2. nevelési-oktatási intézmény: a közoktatásról szóló törvényben, a felsőoktatásról szóló törvényben, valamint a szakképzésről szóló törvényben meghatározott intézmény;

3. sport céljára szolgáló építmény: a Jászberény Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: JÉSZ) alapján különleges sport építési övezetben elhelyezkedő sportrendezvény megrendezésének helyszínéül szolgáló építmény.

4. [1]Hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység: az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényben[2] meghatározott szervezetek által végzett tevékenység.

2. Építményadó

3. § 

Értelmező rendelkezések:

1. [3]általános használati célra szolgáló építmény: minden olyan építmény, amely nem iroda, kereskedelmi, termelési és raktározási, valamint hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási és üzemanyagtöltő állomás funkciót tölt be;

2. kereskedelmi célra szolgáló építmény: a tényleges használati mód alapján üzletnek, boltnak, ABC-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak minősülő épület, épületrész;

3. termelési és raktározási célra szolgáló építmény: tényleges használati mód alapján üzemnek, üzemcsarnoknak, gyárnak, műhelynek, szerviznek, raktárnak, üvegháznak, pincének, présháznak, hűtőháznak minősülő épület, épületrész.

4. § 

(1) Az építményadó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

(2) A hasznos alapterület megállapításakor az egy helyrajzi számon lévő, több azonos célt szolgáló épület, épületrész esetén ezek alapterületét nem kell összesíteni.

(3) Az építményadó éves mértéke:

a) általános használati célra szolgáló építmények esetében:                              225 Ft/m²;

b) iroda célra szolgáló építmény esetében a hasznos alapterület:

ba) 60 m²-t meg nem haladó része után:                                                     1000 Ft/m²,

bb) 60 m²-t meghaladó része után:                                                                500 Ft/m²;

c) kereskedelmi célra szolgáló építmény esetén a hasznos alapterület:

ca) 200 m²-t meg nem haladó része után:                                                      300 Ft/m²,

cb) 200 m²-t meghaladó, de 1000 m²-t meg nem haladó része után:             500 Ft/m²,

cc) 1000 m²-t meghaladó, de 4000 m²-t meg nem haladó része után:           700 Ft/m²,

cd) 4000 m²-t meghaladó része után:                                                           1400 Ft/m²;

d) termelési és raktározási célra szolgáló építmény esetén a hasznos alapterület:

da) 1500 m²-t meg nem haladó része után:                                                     300 Ft/m²,

db) 1500 m²-t meghaladó, de 4000 m²-t meg nem haladó része után:            400 Ft/m²,

dc) 4000 m²-t meghaladó része után:                                                               500Ft/m².

e) [4]hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási és üzemanyagtöltő állomás célra szolgáló építmény esetén a hasznos alapterület után:                                                   1600 Ft/m²,

f) [5]jogerős bontási engedéllyel rendelkező és használaton kívüli adótárgyak esetében 0 Ft/m²

(4) Amennyiben egy építményen belül több különböző célra szolgáló épületrész található, akkor a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adómértékeket az adótárgy eltérő használati módjaihoz tartozó hasznos alapterület arányban kell alkalmazni.

5. §

Mentes az építményadó alól a helyi adókról szóló törvényben meghatározottakon túl:

a) a költségvetési szervnek nem minősülő szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, valamint nevelési-oktatási intézmények, és sport céljára szolgáló építmény,

b) a magánszemély tulajdonában lévő nem üzleti célt szolgáló lakás, lakásrész és

c) a magánszemély tulajdonában lévő vállalkozáshoz nem kapcsolódó, pihenés célját szolgáló külterületi építmény 50 m² alatt.

3. Helyi iparűzési adó

6. §

A helyi iparűzési adó mértéke:

a) az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az éves mérték az adóalap 1,9 %-a,

b) ideiglenes jelleggel végezett iparűzési tevékenység esetén naptári naponként az adó mértéke: 5000 Ft.

7. §

Amennyiben a vállalkozás szintjén képződött adóalap nem haladja meg az 1,6 millió forintot, a vállalkozói tevékenység után az adót nem kell megfizetni.

4. Magánszemély kommunális adója

8. § [6]

Az adó éves mértéke:

(1) Jászberényben állandó lakcímmel rendelkező adózó esetében:

a) [7]100 m²-t meg nem haladó hasznos alapterületű lakás esetében:                        0 Ft

b) [8]100 m²-t meghaladó, 140 m²-t meg nem haladó hasznos alapterületű lakás esetében:

                                                                                                                    6 000 Ft

c) 140 m²-t meghaladó 210 m2–t meg nem haladó hasznos alapterületű lakás esetében:

                                                                                                                  12 000 Ft

d) 210 m²-t meghaladó hasznos alapterületű lakás esetében:                        24 000 Ft

(2) Jászberényben állandó lakcímmel nem rendelkező adózó esetében:

a) 70 m² –t meg nem haladó hasznos alapterületű lakás esetében:   18 000 Ft

b) 70- m²-t meghaladó 140 m2–t meg nem haladó hasznos alapterületű lakás esetében:                                                                                             24 000 Ft

c) 140 m²-t meghaladó hasznos alapterületű lakás esetében:                      26 600 Ft

9. §

(3) Mentes a magánszemély kommunális adója alól

a) az az adótárgy, amely építményadó köteles,

b) a magánszemély tulajdonában álló telek.

(4) Kérelemre mentesség illeti meg azt a magánszemély adóalanyt, aki igazolja, hogy a háztartásban élőknek az 1 főre jutó jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 1,5-szörösét, egyedülálló esetében a 2-szeresét.

5. Telekadó

10. §

A telekadó alapja a telek m²-ben számított területe.

11. §

(1) A telekadó éves mértéke:

a) a (2) bekezdés szerinti I. övezetben:                  25 Ft/m²,

b) a (2) bekezdés szerinti I. övezeten kívül:              0 Ft/m².

(2) Az I. övezet külső határa: a 31. sz. főközlekedési út és a 3109 jelű közlekedési út találkozásától a városi elkerülő út mentén annak végéig – a 31. sz. főközlekedési út mentén Jászjákóhalma irányába a Zagyva folyóig – a Zagyva folyó medre mentén a 32. sz. főútig (Gyöngyösi út) – a 32. sz. főút mentén a 077 hrsz.-ú csatornáig – a 077 hrsz-ú csatorna mentén a 080/11 hrsz-ú útig – a csatorna és az út találkozásától a 080/11 hrsz-ú út mentén a 32. sz. főútig – a 32. sz. főút mentén a főút és a 82. sz. Hatvan–Szolnok vasútvonal kereszteződéséig – a 82. sz. Hatvan - Szolnok vasútvonal mentén a 053 hrsz.-ú önkormányzati útig – a 053 hrsz.-ú önkormányzati út mentén a település közigazgatási határáig – a település közigazgatási határa mentén a Zagyva folyóig – a Zagyva folyó medre mentén a Fémnyomó útig – a Fémnyomó út mentén a 31. számú főközlekedési út és a 3109 jelű közlekedési út találkozásáig.

(3) Az övezeti határokat az 1. mellékletben szereplő térkép szemlélteti.

12. §

Mentes a telekadó alól a helyi adókról szóló törvényben meghatározottakon túl:

a) a költségvetési szervnek nem minősülő szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, valamint nevelési-oktatási intézmények és sport céljára szolgáló építményhez tartozó telek,

b) az építménnyel beépített belterületi telek esetében a teljes telek térmértéke,

c) az építési tilalom alatt álló telek teljes térmértéke,

d) a külterületi telek,

e) minden olyan telek, amely

ea) a JÉSZ szerint beépítésre nem szánt,

eb) a JÉSZ szerint a beépíthető teleknagyságot nem éri el;

f) kérelemre:

fa) adómentesség illeti meg azt az adóalanyt, aki a rendelet hatálybalépésekor már érvényes építési engedéllyel rendelkezik, a rendelet hatályba lépését követő három évre,

fb) azt az adóalanyt, aki a hatálybalépést követően szerez építési engedélyt. A mentesség a használatbavételi engedély megszerzéséig, de legfeljebb az építési engedély kiadását követő három évig él. Amennyiben a mentesség feltételéül meghatározott időn belül az adóalany nem szerez használatbavételi engedélyt, a telekadót az fa) és fb) pontban meghatározott esetekben visszamenőleg is meg kell fizetnie,

fc) azt a mezőgazdasági őstermelő adóalanyt, aki a belterületi telkén mezőgazdasági termelő tevékenységet végez és a helyi iparűzési adónak sem alanya.

6. Záró rendelkezések

13. §

Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

14. §

(1) Az első bevallási kötelezettség teljesítésének időpontja – helyi iparűzési adó kivételével – 2012. március 16.

(2) A rendelet hatályba lépésének évében az adóhatóság által az első félévre kivetett adót – a helyi iparűzési adó kivételével – az adózónak az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell befizetnie az adózás rendjéről szóló törvényben fogalt határidő figyelembe vétele mellett.

15. §

Hatályát veszti

1. az építményadóról szóló 13/2003. (III. 28.) önkormányzati rendelet

2. az egyes adórendeletek módosításáról szóló 4/2004. (II. 12.) sz. rendelet

3. az építményadóról szóló 13/203. (III. 28.) sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 32/2004. (XII. 17.) önkormányzati rendelet

4. az építményadóról szóló 13/2003.(III. 28.) rendelet módosításáról szóló 35/2007. (XII. 13.) önkormányzati rendelet

5. az építményadóról szóló 13/2003.(III. 28.) rendelet módosításáról szóló 1/2009. (I. 29.) önkormányzati rendelet

6. a helyi iparűzési adóról szóló 56/2009 (XII. 16.) önkormányzati rendelet.