1.  § (1) ) Az önkormányzat hivatala: Szamosszegi Közös Önkormányzati Hivatal ( a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal )

(2) Működési területe: Szamosszeg község közigazgatási területe

2.  § (1) Az önkormányzat jelképei: a község címere és zászlaja

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete ,Díszpolgári cím és Szamosszeg községért emlékérem kitüntetés adományozásának rendjét külön rendeletben szabályozza.

(4) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Szamosszeg község Polgármestere, Szamosszegi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője

(5) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(6) A település ünnepei:

3.  § (1) A képviselő-testület döntése alapján külföldi önkormányzatokkal együttműködés létesíthető, az önkormányzat nemzetközi önkormányzati szervezethez csatlakozhat.

(2) A kapcsolat létesítéséhez és megszűntetéséhez a képviselő-testület megválasztott tagjainak minősített többségű szavazata szükséges.

(3) Külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

4.  § (1) Az Önkormányzati jogok:

(2) A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselők útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

5.  § (1) Az önkormányzat kötelező feladatként köteles gondoskodni:

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai során gondoskodik:

(3) Az önként vállalt feladat megvalósítása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását.

(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő- testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai.

(6) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át.

(7) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja át.

6.  § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 képviselő + polgármester. A polgármester a képviselő-testület tagja.

(2) / a képviselők jegyzékét az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza/

7.  § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester – vagy az ülés elnöke – hívja össze. Akadályoztatása esetén a szabályzat 14. §./2/ bekezdésében megjelölt személy jogosult a testület üléseinek összehívására.

8.  § (1) Az újonnan megválasztott képviselő-testület első ( alakuló ) ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról az újonnan megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, és a polgármester eskütételéig vezeti.

(2) az ülés ünnepélyes megnyitása után a korelnök felkéri a helyi választási bizottság elnökét a választás végleges eredményének ismertetésére

(3) a megbízólevelek átadása után az önkormányzati képviselők és a polgármester esküt tesznek, majd a polgármester ismerteti programját

(4) a képviselő-testület alakuló ülésén a polgármester javaslatára titkos szavazással megválasztja az alpolgármestert, aki esküt tesz, ezt követően megállapítja a polgármester illetményét, költségtérítését, illetve az alpolgármester tiszteletdíját, és költségtérítését

(5) megválasztja a bizottságokat

(6) felülvizsgálja és szükség szerint módosítja az SZMSZ-t

9.  § A képviselő-testület szükség szerint – saját munkatervéhez igazodva - évenként legalább 6 ülést tart.

10.  § ¹

11.  § ²

12.  § ³

13.  § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester a 7. §.(2) bekezdésének megfelelően hívja össze.

(2) A képviselőtestület összehívását a Megyei Kormányhivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(3) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőző legalább 3 nappal előbb kell kikézbesíteni postai úton, hivatali kézbesítő által vagy elektronikus úton. A helyi választópolgárokat a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 3nappal tájékoztatja. A tájékoztatás módja: a meghívó kifüggesztése az önkormányzathirdetőtábláján. A Polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra és napirenddel is összehívhatja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint.

(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(5) Az írásos előterjesztések lehetőleg a meghívóval együtt, de legkésőbb az ülés megkezdéséig kerüljenek kézbesítésre.

14.  § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A nyilvános ülésen kötelezően vesz részt a települési képviselő, a jegyző, a polgármesteri hivatal napirenddel érintett köztisztviselője.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezett bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

(4) Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A polgármester a törvényben, illetve az SZMSZ-ben felsorolt esetekben zárt ülés összehívását kezdeményezheti.

(5) A zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(6) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet részt.

(7) Az intézményvezetők megbízása, kinevezése során a képviselő-testület a tevékenységi körére vonatkozó jogszabályi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.

(8) Több pályázó esetén meghallgatásuk egyenként történik, melynek során nyilatkoznak a pályázat nyilvános vagy zárt ülési tárgyalásáról, lehetőséget kapnak pályázatuk szóbeli kiegészítésére, a képviselők a pályázóhoz kérdéseket intézhetnek.

(9) A bizottsági vélemény(ek) ismertetésére és a vitára már valamennyi pályázó jelenlétében kerül sor.

(10) Ha valamelyik pályázó zárt ülést kért, az ő pályázatának vitáját külön, a kérésére elrendelt zárt ülés keretében kell lefolytatni.

(10a) b

15.  § (1) A képviselő-testületi ülés elnöke a polgármester.

(2)¹ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester és az alpolgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizáró ok áll fenn személyével kapcsolatosan.

(4) Az elnöki teendőket nem láthatja el a napirendet előterjesztő bizottság elnöke.

16.  § (1) Az elnök a képviselő-testület ülését:

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

(3) Az elnök vitavezetési feladatai:

(4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:

17.  § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Az elnök az /1/ bekezdés szerint 2 felszólítás után megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

18.  § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad, és elnöki összehívásra folytatódik.

19.  § Az elnök, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

20.  § Napirendi pontonként egy alkalommal az elnök – saját döntése alapján – bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.

21.  § Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja. Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A képviselő-testület e kérdésben szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

22.  § (1) Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt, sértő kifejezést használ, ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendre utasítja.

(2) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – a szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(3) Az elnök javaslatot tesz arra, hogy a képviselő-testület a képviselőt jegyzőkönyvben rója meg.

(4) a /3/ bekezdés szerinti javaslatról a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

23.  § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van / 4 fő /

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

24.  § (1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület ülésén, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.

(2) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki:

(3) Az egy ülés napot meg nem haladó távollét tudomásulvétele az ülés elnökének, a bizottsági ülésről való távollét szabályozása pedig a bizottságnak a hatáskörébe tartozik.

(4) A /3/ bekezdésben meghatározott időnél hosszabb ideig tartó távollétet a képviselő-testület vita nélküli döntéssel, egyszerű szótöbbséggel tudomásul veszi.

25.  § (1) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.

(2) A polgármester a megválasztását követő 6 hónapon belül programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely - a testület megbízatása időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak az önkormányzattól.

(3) A polgármester a gazdasági program időarányos végrehajtásáról a képviselő-testületet évente köteles tájékoztatni.

(4) A képviselő-testület rendes üléseit munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(5) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot lehet kérni:

(6) A véleményeket, javaslatokat a munkatervhez a polgármesternél kell benyújtani a tárgyidőszakot megelőzően.

(7) A munkatervi javaslat a tárgyidőszak első hónapjában kerüljön beterjesztésre a képviselő-testület elé.

(8) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

(9) A munkaterve elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

26.  § A képviselő-testület ülésének / ülésnapjának / napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

27.  § (1) A képviselő-testület köteles a szabályzatban meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni:

(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

(3) A 12. §./4/ bekezdésben jelölt határidő után az ülés elnöke a napirendet csak a szabályzatban meghatározott esetekben egészítheti ki, ennek felvételéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Ha az elnök a /3/ bekezdésben említett jogával él, az előterjesztést köteles a képviselő- testület tagjainak írásban, legkésőbb az ülés előtt átadni.

28.  § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselőtestület vagy a képviselő - testület bizottsága által előzetesen javasolt rendeleti- és határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató / kivételesen szóbeli is lehet /. a helyi kisebbségi önkormányzat által

(2) előzetesen javasolt határozati javaslat, beszámoló, tájékoztató.

(3) Az írásbeli előterjesztés tartalmazza::

29.  § (1) Az előterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően egy nappal írásban előterjeszteni. A képviselő-testület minősített szótöbbséggel határoz, hogy a képviselői önálló indítványt felvegye-e napirendre.

(2) Képviselői önálló indítványt a polgármester, illetve a települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, és az előterjesztő saját kezű aláírását.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok a 27. §./1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelő rendeleti javaslatok, illetve határozati javaslatok lehetnek.

30.  § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 1 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett 2 perces szóbeli kiegészítés joga is a tárgyhoz.

31.  § Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok /nem önálló indítványok:

32.  § (1) A polgármester, a bizottságok, a képviselő és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél lehet benyújtani.

(3) A sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt.

33.  § A rendeleti javaslathoz és a határozati javaslathoz a 31. §./1/ bekezdésében jelöltek módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatot indokolással kell ellátni, és a képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél lehet benyújtani.

34.  § (1) A képviselő-testület bizottsága a polgármester által a részére kiadott rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testületnek.

(2) A képviselő-testület, illetve a bizottságai által előterjesztett rendeleti javaslathoz, illetve határozati javaslathoz – ha ezek a cigány kisebbségi lakosság érdekeit érintik – a helyi kisebbségi önkormányzat ajánlást nyújthat be a képviselő-testületnek. Az ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is.

35.  § Az indítványnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie ( 27. §./2/ és 28. §./3/ bekezdésében foglaltaknak feleljen meg ) A nem szabályszerűen benyújtott indítványt az elnök visszautasíthatja.

36.  § A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő legkésőbb az adott napirend tárgyalása előtt köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

37.  § (1) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni.

(2) A kizárásról szóló döntéshez minősített többség szükséges.

38.  § (1) A képviselő-testület ülésén szót kapnak:

(2) Az /1/ bekezdés a./ pontjában megjelölt azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal.

(3) Az /1/ bekezdés b./ pontjában megjelölt esetben a képviselő-testület vita nélkül dönt.

39.  § (1) A felszólalások típusai:

(2) A határozathozatal után a kisebbségben maradó véleményt kérésére írásban a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

40.  § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben – a napirend tárgyalása előtt egyszer – bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat elhangzása után egy fő részéről legfeljebb 2 perces hozzászólás engedélyezhető, egyébként a képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

(2) Amennyiben valamelyik képviselő úgy terjeszt elő ügyrendi kérdést, hogy:

41.  § (1) Egy felszólaló egy napirendi ponthoz legfeljebb két esetben szólhat hozzá. Az első felszólalás ideje 6 percnél, a második 3 percnél hosszabb nem lehet. Harmadik felszólalást a képviselő-testület engedélyez.

(2) Az előadó, a polgármesteri hivatal napirendben érintett dolgozója, a polgármester, az alpolgármester, az ülés elnöke és a jegyző több alkalommal is hozzászólhatnak.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirend során legfeljebb egy esetben szólalhatnak fel maximum 6 percben.

(4) Az előadót megilleti a zárszó joga is.

(5) A hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét – az elnök határozza meg.

(6) Vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából bármelyik képviselő 2 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi. Ha a képviselő aki egy korábbi felszólalásban név szerint lett megszólítva és erre észrevételt kíván tenni, ez utóbbi korlátozás nem alkalmazható.

42.  § Az előterjesztő és a kijelölt bizottság elnöke a határozathozatal előtt 2 percben felszólalhat.

43. § A képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

44. § A rendeletalkotás kezdeményezésére, előterjesztésére a 27. és 28. §-ra vonatkozó szabályok az irányadók.

45. § (1) A rendeleti javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A polgármester gondoskodik a rendeleti javaslatnak a képviselőkhöz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.

(3) Az ülés elnöke a rendeleti javaslatot a képviselő-testület következő ülésén bejelenti, és egyben kijelöli az előkészítésért felelős bizottságot /bizottságokat/, és meghatározza a módosító javaslatoknak az érintett bizottságokhoz történő benyújtásának határidejét.

(4) Amennyiben a javaslat több bizottság hatáskörét is érinti, akkor az elsődlegesen felelős bizottságot meg kell jelölni.

46. § (1) A javaslatot a benyújtástól számított legkorábban 15 nap elteltével, de legkésőbb 45 napon belül a képviselő-testület ülésének napirendjére kell tűzni a 26. §. szabályai szerint.

(2) Az előterjesztő, vagy az ülés elnöke indítványozhatja, hogy a rendeleti javaslat tárgyalása általános és részletes vita lefolytatásában történjen. E kérdésben a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

47. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a testületi ülésen a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazásmegkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(2) Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a kijelölt bizottságnak kiadhatja. A kijelölt bizottság elnökének javaslatára a képviselő-testület az újabb véleményezéstől eltekinthet.

48. § (1) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.

(2) Ha a rendeleti javaslat ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.

49. § A rendeleti javaslat tárgyalása és a döntés meghozatala során egyéb kérdésekben, a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

50. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendelet hiteles szövegét - a kihirdetésről szóló hirdetménnyel együtt - a helyben szokásos módon közzé kell tenni. ( hirdetőtábla, helyi újság, illetve a http://www.szamosszeg.hu honlapon )

51. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A szavazás előtt a jegyző – törvényességi kérdésben – észrevételt tehet.

(3) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozatokról, javaslatokról dönt a testület.

52. § (1) Az egyszerű többséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének egybehangzó igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többség - a megválasztott képviselők több mint a felének ( 4 fő ) egybehangzó szavazata - szükséges a következő esetekben:

53. § A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

54. § A képviselő-testület nyílt szavazással hozza meg döntéseit. Titkos szavazást tartani az SZMSZ 13. §. /3/ - /4/ bekezdéseiben szabályozott esetekben lehet.

55. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámolásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni.

56. § (1) A képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat) általában nyíltszavazással hozza.

(2) A szavazás kézfelemeléssel történik, de bármely képviselő javaslatára névszerinti szavazás is elrendelhető. E kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(3) A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt, minősített szótöbbséggel. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

57. § (1) A titkos szavazás elrendelésére /jogszabály által meghatározott esetek kivételével/ javaslatot tehet:

(2) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) Titkos szavazásnál 3 tagú szavazatszámláló bizottság jár el, akiknek a személyéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, és a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést készít, melyet a képviselő-testület jegyzőkönyvében rögzítésre kerül.

58. § (1) Nyílt szavazás esetén egy bizottságnak vagy legalább 3 képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára név szerinti szavazást kell tartani. E kérdésben a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(1) A név szerinti szavazás esetén a körjegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A körjegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő ügyrendi kérdésekben.

59. § (1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles elektronikusan felterjeszteni a Megyei Kormányhivatal részére az internetes felületen.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához - melyet a jegyző őriz - a jegyző mellékeli a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) Bárki - a zárt ülés kivételével - betekinthet a képviselő-testületi előterjesztésekbe és ülésének a jegyzőkönyvébe.

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(7) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletét képezik:

60.  § (1) A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(2) A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát a helyi könyvtárban és az irattárban kell elhelyezni.

(4) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe a körjegyzőség erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben.

(5) A zárt ülésről készült külön jegyzőkönyvbe az SZMSZ 13. §. /7/ bekezdésében meghatározott személyek és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője tekinthetnek be.

61.  § (1) A települési képviselő a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat-és hatáskörök megvalósításáért és Szamosszeg település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választó érdekeinek képviseletében. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követően esküt tesz.

(3) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre.

(4) A képviselőket a polgármester, a jegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői munkaidőben kötelesek lehetőleg soron kívül fogadni.

(5) A képviselő a képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatalnál igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.

(6) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését, amelyre a Közös Önkormányzati Hivatal 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

(7) A képviselő kötelessége a képviselő-testület ülésein - illetve azon bizottság ülésein, amelynek elnöke, vagy tagja - részt venni. Távollétét a képviselő előzetesen a polgármesternél és a bizottság elnökénél köteles bejelenteni. A képviselő bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

(8) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottság elnöknek, a bizottság tagjainak - törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

(9) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől számítva 30 napon belül, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles háztartásában élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének (gyermekeinek) vagyonnyilatkozatát.

(10) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja.

(11) A vagyonnyilatkozatokat az ügyrendi, összeférhetetlenséggel, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével foglalkozó bizottság (továbbiakban: bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

(12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő- testületet.

(13) A bizottság felhívására a képviselő köteles saját illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

(14) A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(15) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi képviselő-testületi ülésen ismertetni. A képviselő-testület legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

62.  § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottságok belső működési szabályait a jogszabályok keretei között és e rendeletben foglaltaknak megfelelően saját maguk határozzák meg.

(3) A zárt ülés, a titkos szavazás tekintetében az SZMSZ vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

63.  § (1) A bizottságok képviselő tagjai száma legkevesebb 2 fő.

(2) Bármelyik képviselő tanácskozási joggal vehet részt bármely bizottság ülésén.

(3) Egy képviselő legfeljebb 2 állandó bizottságnak lehet tagja.

(4) A bizottság tagjaira javaslatot tehet:

64.  § (1) A bizottságok a képviselő-testület munkatervéhez igazodóan végzik munkájukat.

(2) A munkatervet előzetesen – tájékoztatásul – bemutatják a képviselő- testületnek és végrehajtásáról évente számot adnak.

65.  § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti, de rendkívüli esetben a polgármester is összehívhatja és vezetheti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság a legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalásához a képviselőt meg kell hívni.

66.  § (1) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre

(2) A képviselőtestület állandó bizottságai tagjainak nevét és lakcímét az SZMSZ 2.számú függeléke tartalmazza.

(3) A bizottság - feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amely előterjesztések csak a bizottság állásfoglalásával, véleményezését követően nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(4) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságokat hozhat létre, amelynek működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(5) A képviselő-testület munkatervében megjelölt előterjesztéseket a kijelölt bizottságok terjesztik elő.

(6) A bizottsági döntéshozatalból való kizárásról az elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(7) A bizottságok elnökeit és tagjait a képviselő-testület választja meg és menti fel.

(8) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a hivatal köztisztviselője nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(9) A bizottság képviselő és nem képviselő ( külső ) tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak. A bizottság nem képviselő tagjai csak egy állandó bizottságba választhatóak határozza meg.

67.  § (1) Szamosszeg község polgármestere a megbízatását főállásban látja el. A polgármester munkaviszonya megválasztásával jön létre, és tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. Megválasztását követően esküt tesz a képviselőtestület előtt.

(2) A polgármester illetményét és jutalmát a képviselő-testület határozatban állapítja meg, amelyre az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető.

(4) A polgármester oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. A képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet felügyelő bizottság, igazgatótanács tagja, gazdasági társaság vezető tisztségviselője, szövetkezet tisztségviselője, alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.

(5) A polgármester törvényben, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendeletben meghatározott feladatait, hatósági hatásköreit.

68.  § (1) A polgármester a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai különösen:

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

(3) A körjegyzőséggel összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

(4) A polgármester foglalkoztatási sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselőtestület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármesteri tisztsége megszűntetése érdekében, melyben egyidejűleg kérheti a polgármesternek a tisztségből történő felfüggesztését is.

(5) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó, e rendelet 20. §. (9) bekezdésében foglalt szabályok szerint.

(6) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994.évi LXIV.tv. határozzák meg.

(7) A polgármester nem végezhet olyan tevékenységet, amely Szamosszeg község érdekeit sérti, vagy az ellen irányul.

69.  § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.

70.  § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok, és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése: Szamosszegi Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: Szamosszeg, Bercsényi Miklós utca 6.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal a jegyző által elkészített ügyrend szerint működik, amely a Közös Önkormányzati Hivatal feladatait, valamint belső szervezeti egységek és a köztisztviselők közötti munkamegosztását tartalmazza.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendjét a 4.sz. függelék tartalmazza.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal a helyi kisebbségi önkormányzat munkájához az alábbi segítséget nyújtja:

(6) A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti/magán/ titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség - az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője minden olyan adatot, információt, tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségét befolyásolja.

(7) A Közös Önkormányzati Hivatal önálló jogi személy. Az önkormányzat éves költségvetésével a képviselő-testület által megállapított keretek között gazdálkodik. Felügyeleti szerve Szamosszeg – Szamoskér Községek Képviselő-testülete, amely az alapítói jogosítványokat is gyakorolja.

(8) A képviselő-testület vagyonával a Közös Önkormányzati Hivatal – az Ötv. korlátai, a testületek vagyongazdálkodási rendeletének előírásai szerint – végezhet vállalkozói tevékenységet.

(9) A Közös Önkormányzati Hivatal feladata:

(10) A Közös Önkormányzati Hivatal munkarendje:

(10) A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendje:

71.  § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza.

72.  § (1) A képviselő-testület rendszeresen gondoskodik a falugyűlés évenkénti megtartásáról. Időpontját a képviselő-testület határozza meg.

(2) A falugyűlésen tájékoztatni kell a lakosságot a képviselő-testület működéséről, a fontosabb határozatok végrehajtásáról, az önkormányzati rendeletek érvényesüléséről, az előző költségvetési év eredményeiről, illetve az adott év fontosabb beruházásairól.

(3) A képviselő-testület a falugyűlés előkészítésével, összehívásával a polgármestert bízza meg. A falugyűlés elé kerülő előterjesztést a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja, és véleményt nyilvánít.

(4) A falugyűlésen elhangzott javaslatok nyomán hozott intézkedésekről a helyben szokásos módon a lakosságot tájékoztatni kell.

(5) A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely rögzíti a résztvevő választópolgárok számát, a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét. A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.

(6) A falugyűlés időpontjáról, helyéről és a tervezett napirendjéről a polgármesteri hivatal a lakosságot a helyben szokásos módon, az ülés előtt 3 nappal korábban értesíti.

(7) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek.

(8) A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület határozza meg éves munkatervének elfogadásakor.

(9) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell legalább 3 nappal korábban.

(10) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, azon bárki időkorlátozás nélkül fejtheti ki véleményét, közérdekű kérdést, illetve javaslatot tehet.

(11) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a körjegyző gondoskodik.

73.  § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény alapján kell elkészíteni, jóváhagyni és végrehajtani, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetés határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetet a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé

74.  § (1) Az önkormányzati intézmények pénzügyi, gazdasági ellenőrzését a képviselő- testület bizottsága, a Közös Önkormányzati Hivatal és a könyvvizsgáló útján látja el

(2) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.

(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.

75.  § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából, és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyonával való rendelkezési jog gyakorlásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(1) Szakágazati besorolás: 841105 A helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

(2) A SZAMOSSZEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

77.  § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat alapvető feladata a Szamosszeg élő cigány kisebbség érdekeinek védelme és képviselete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben és a települési önkormányzat által megállapított feladat és hatáskörök gyakorlásával. Tevékenységét a saját hatáskörben kidolgozott és elfogadott Szervezet és Működési Szabályzat alapján végzi.

(2) A kisebbségi önkormányzati feladat és hatáskörök a kisebbségi önkormányzat képviselő-testületét illetik meg. A kisebbségi önkormányzat a normatív állami hozzájárulást a települési önkormányzat útján veszi igénybe.

(3) A kisebbségi önkormányzatot a normatív állami hozzájárulás a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályok szerint illeti meg.

(4) Szamosszeg Község Önkormányzata saját költségvetéséből a kisebbségi önkormányzat működésére pénzeszközt adhat át.

(5) A kisebbségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a települési önkormányzat képviselő-testületének ülésein és gondoskodik a kisebbség jogainak érvényesítéséről.

(6) A kisebbségi önkormányzat Szamosszeg község képviselő-testületétől és szerveitől kisebbségi ügyekben tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.

(7) A Körjegyzőség a helyi kisebbségi önkormányzat működéséhez szükséges jogi és egyéb szakmai, valamint adminisztratív és technikai segítséget nyújt, ellátja ügyviteli feladatait. Ennek keretében helyiséget biztosít a kisebbségi önkormányzati ülések, a fogadóórák és az általuk szervezett rendezvények számára adatokat, információkat szolgáltat.

(8) A kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete tagjainak nevét és lakcímét az SZMSZ 3.sz függeléke tartalmazza.

78.  § (1) Az önkormányzat döntései:

(2) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait naptári évenként külön, külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni - rendelet esetében a kihirdetés, határozat esetében pedig a meghozatal dátumára utalva - a következők szerint:

(3) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

(4) A testületi határozatokról a jegyző betűrendes és határidő nyilvántartást vezet.

(5) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek polgármester

79.  § Ez a rendelet 2011. április 15-én lép hatályba.

80.  § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetésének napját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.

(2) Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(3) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Az SZMSZ-t a Közös Önkormányzati Hivatal hirdető tábláján mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kell kifüggeszteni.

(5) Az SZMSZ-t mellékleteivel és függelékeivel együtt meg kell küldeni:

(6) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Szamosszeg község Képviselő- testületének SZMSZ-éről szóló 5/2003. /IV.29./ önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító a 6/2005. (X.19.) önkormányzati rendelet, 6/2009. (VI.05.) önkormányzati rendelet.