Tiszagyulaháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) 18. (1) bekezdésében, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 

           I. fejezet

1.§ (1)  Az önkormányzat hivatalos megnevezése:      

Tiszagyulaháza Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

Székhelye: 4097 Tiszagyulaháza, Kossuth u. 73.

(2)  Az önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos elnevezése:

Tiszagyulaháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Székhelye: 4097 Tiszagyulaháza, Kossuth u. 73.

(3)   A Képviselő-testület hivatalának megnevezése:

Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal

Székhelye: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. szám

2. § (1)   Az önkormányzat jelképei: Címer és zászló

(2)   A címer leírását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3)   A zászló leírását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 

II. fejezet

Tiszagyulaháza község Önkormányzatának

Feladat- és hatásköre

3. § Az önként vállalt önkormányzati feladatokról a Képviselő-testület rendeletet alkot.

4. § (1)  A helyi közügy önálló megoldásának vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni. Ennek során meg kell határozni a feladat ellátásának anyagi, személyi, technikai feltételeit.

(2)   Az előkészítő eljárást a testületi döntéstől függően lefolytathatja a polgármester, valamint az erre felkért, vagy külön e célra létrehozott bizottság.

5. § A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában felsoroltakon túlmenően:

a)  az önkormányzati ingatlant érintő – az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről alkotott

rendeletben foglalt – vagyonügylete,

b)  helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás.”

6. § (1)   A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletben a polgármesterre, a bizottságára ruházhatja.

(2)   A Képviselő-testület a hatáskör gyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(3)   A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasítást adhat, döntését jogorvoslati szakban

megsemmisítheti, megváltoztathatja.

(4)   Ha az átruházott hatáskört az önkormányzat érdekét vagy jogszabályt sértő módon gyakorolják, a képviselő-testület intézkedik annak visszavonásáról

(5)   Az átruházott hatáskör gyakorlója a Képviselő-testület előtt évente egy alkalommal beszámol.

III. fejezet

A Képviselő-testület

7. § (1)   A Képviselő-testület önkormányzati feladatait a szervei közreműködésével látja el.

(2)   Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a munkaprogram, az ellátáshoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.

8. § (1)   Tiszagyulaháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesterrel együtt 5 főből áll. A képviselők nevét és lakcímét a 2. sz. függelék tartalmazza.

(2)   A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van

(3)   Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen és a testület ülését 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalásával újra össze kell hívni.

A Képviselő-testület munkaprogramja, munkaterve

9. § A Képviselő-testület megválasztásának időtartamára munkaprogramot készít, melyet a polgármester terjeszt elő.

10. § (1)   A Képviselő-testület a 9.§ -ban leírt munkaprogramon alapuló, éves munkaterv alapján végzi tevékenységét. A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé, a tárgyévet megelőző év december 31-ig.

(2)   A munkatervtől történő eltérésről a testület napirend előtt, vita nélkül, egyszerű többséggel szavaz.

(3)   A munkaterv tervezetére a tárgyévet megelőző év november 15-ig javaslatot tesznek:

a) a települési képviselők,

b) a bizottságok,

c) a jegyző.

(4)   A munkaterv tartalmazza:

a) a testületi ülések időpontját, és az ülés kezdési idejét,

b) a tervezett napirendek címét,

c) az előterjesztők nevét,

d) a napirendre meghívandók felsorolását,

e) a napirendi pontot véleményező bizottság megnevezését.

(5)   A munkaterv javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezetbe fel nem vett javaslatokról, ennek indoklásáról.

Előterjesztések

11. § (1)   Előterjesztést a polgármester, a jegyző, települési képviselő, illetve bizottság nyújthat be.

(2)   Az önkormányzat költségvetését és annak teljesítéséről szóló előterjesztést az önkormányzat Ügyrendi Bizottsága véleményezi.

(3)   Az előterjesztések elkészítésének rendjét, valamint azok tartalmi és formai követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(4)   A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei és a minősített többséget igénylő döntések kivételével, írásbeli előterjesztés készítése nem kötelező.

(5)   A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:

a)   a munkatervi napirendi pont,

          b)   döntést igénylő javaslat rendeletalkotásra, módosításra,

                    c)   javaslat határozathozatalra, módosításra,

                    d)   beszámoló önkormányzati feladat elvégzéséről, intézmény tevékenységéről,

          e)   tájékoztató jellegű anyagok.

A Képviselő-testület összehívása

12. § A Képviselő- testület alakuló, munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülést tart.

13. § (1)   Az alakuló ülésen a korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad az önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről és átadja a megbízóleveleket.

(2)   A polgármester majd a települési képviselők esküt tesznek. Az eskü szövegét a polgármester esetében a Helyi Választási Bizottság elnöke, a települési képviselők esetében a polgármester olvassa elő.

(3)   Az alakuló ülésen napirend előtti felszólalásra nincs lehetőség.

14. § (1)   A képviselő-testület évente 6 rendes ülést tart. Az ülések ütemezett időpontját és napirendjét a munkaterv tartalmazza

(2)   A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze az Önkormányzat székhelyére.

(3)   A polgármesteri, és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

15. § (1)   A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően 5 munkanappal kézhez kapják.

(3)   A Képviselő-testület munkaterv szerinti ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell.

(4)   Az ülés helyéről, idejéről, napirendjeiről a város lakosságát a meghívónak a helyi hirdetőtáblán való kifüggesztésével, a település honlapján tájékoztatni kell.

(5)   Halasztást nem tűrő rendkívüli esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül is összehívható telefonon, e-mailen.

A Képviselő-testület ülésére meghívandók köre

16. § (1)   A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a)  a képviselőket,

b)  a jegyzőt,

c)  önkormányzati bizottság nem képviselő tagját és 

d)  azokat a személyeket, akiknek meghívását törvény kötelezővé teszi, illetve akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő és a polgármester megítélése szerint szükséges

(2)   A Képviselő-testületi ülésen valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban felsorolt meghívottakat.

A Képviselő-testület ülése

17. § (1)   A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és az ülésvezető engedélye alapján felszólalhat.

(2)   A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az  érintettek vesznek részt az adott napirendi pontokhoz kapcsolódóan.

(3)   Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak a bizottság üléseire is értelemszerűen vonatkoznak.

(4)   A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagjai, a jegyző tekinthetnek be.

A napirendek megállapítása

18. § (1)   A Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.

(2)   Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására a polgármester, bármely képviselő és a jegyző tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felhívására indokolni kell, elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3)   A napirendi pontok az elfogadott sorrend szerint kerülnek tárgyalásra.

19. § (1)   A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót, a Képviselő-testület a napirendek tárgyalása előtt, - vita nélkül – tudomásul veszi.

(2)   A Képviselő-testület dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatásról, az előző Képviselő- testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

20. § A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

a)  bármely képviselő,

b)  az önkormányzat bizottsága,

c)  a jegyző,

d)  a polgármester ellenjegyzésével az önkormányzat intézményének vezetője.

21. § (1)   A sürgősségi indítványt, rövid indoklással az ülést megelőző nap 12,00 órájáig kell a polgármesterhez írásban benyújtani.

(2)   A sürgősség elfogadásáról vagy elutasításáról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(3)   Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

22. § A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke (ülésvezetők) vezeti.

A Képviselő-testület vezetése

23. § (1)   Az elnök (ülésvezető) feladatai és jogosítványai:

a)  kijelöli a jegyzőkönyv hitelesítő személyét,

b)  megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést,

c)  tájékoztatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok      végrehajtásáról,

d)  előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

e)  napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

f)  a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

g)  hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetőleg megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

h)  tárgyalási szünetet rendel el, az ülést meghatározott ideig félbeszakítja, vagy berekeszti.

(2)   Az elnök (ülésvezető) feladata a tanácskozások rendjének fenntartása:

a)  figyelmezteti azt, aki a tárgytól eltér, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentéseket tesz,

b)  rendje utasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít az ülés ideje alatt,

c)  ismétlődő rendzavarás esetén azt a testület jegyzőkönyvében rögzíti.

(3) 

a)  a nyilvános ülésen megjelent állampolgárok, a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

b) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülésvezető rendre utasítja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén – képviselő kivételével – a terem elhagyására kötelezi.

Vita és döntéshozatal módja

24. § (1)   Az ülésvezető minden előterjesztés után külön – külön nyit vitát.

(2)   A napirendi pont tárgyalását maximum 10-10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a bizottság elnöke (vagy az általa megbízott bizottsági tag) jogosult.

(3)   A napirendi ponttal kapcsolatosan az előterjesztőkhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(4)   A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd a (2) bekezdésben említettek hozzászólása következik. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor, vagy többször is hozzászólásra jelentkezik, az üllésvezető a hozzászólást időben korlátozza, maximum két percben határozza meg.

Nem vonatkozik az időbeni korlátozás a napirendi pont előadójára, illetve arra, akihez kérdést intéztek.

25. § (1)   A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(2)   A testületi tagok és a tanácskozási joggal megjelentek hozzászólásai után a Képviselő-testület lehetőséget adhat a   döntés meghozatala előtt a jelenlévő állampolgároknak kérdés, illetőleg hozzászólás megtételére.

(3)   A vita lezárása után és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintő észrevételt kíván tenni.

26. § (4)   Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi

fel szavazásra.

27. § (1)   A javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több, mint felének igen szavazata szükséges.

(2)   A megválasztott Képviselő-testületi tagok több, mint felének (legalább 3 fő) igen szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ában foglalt ügyekben.

28. § (1)   A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2)   Ha a nyílt szavazás során a javaslat megkapja a jelenlévő képviselők – elfogadáshoz szükséges – támogatását (igen szavazatát), akkor a testület elfogadta a javaslatot. Ha a javaslat nem kapta meg a jelenlévő képviselők – elfogadáshoz szükséges –támogatását (igen szavazatát), akkor a testület nem fogadta el a javaslatot, és az nem emelkedhet határozattá. a jelenlevők fele igennel, fel nemmel szavazott, nincs döntés.

(3)   Az egyszerű többséget igénylő ügyekben az ülésvezető, még ugyanazon az ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését.

(4)   A minősített többséget igénylő ügyekben a Képviselő-testület a következő ülésen újból szavazást tart.

(5)   Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta a szükséges támogatást, úgy a többi javaslatot nem kell szavazásra bocsátani.

(6)   A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának megállapítására irányuló kezdeményezés esetén, a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörében eljárva határozatban dönt a mulasztás megtörténtéről, melyben első alkalommal a mulasztót figyelmezteti, ismételt előfordulás esetén a mulasztást megállapító határozat az önkormányzat hivatalos honlapján elhelyezésre kerül.

29. § (1)   A Képviselő-testület a jelenlévő Képviselő-testületi tagok egynegyedének indítványára, név szerinti szavazást rendel el.

(2)   Képviselő-testületi tag indítványára a név szerinti szavazás elrendeléséről egyszerű  többséggel dönt a testület.

(3)   A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti.

(4)   A név szerinti szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(5)   A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatt – elrendeli a szavazás megismétlését.

30. §  (2)   A titkos szavazások lebonyolítását minden esetben az Ügyrendi Bizottság végzi el. Amennyiben az Ügyrendi Bizottság nem határozatképes, a Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre.

Interpelláció, felvilágosítás kérés

31. § (1)   A képviselők az ülésen a polgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől  önkormányzati

feladatkörükbe tartozó ügyekben  felvilágosítást kérhetnek.

(2)   Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat által ellátott feladatokkal, a Képviselő-testület működésével, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységével.

(3)   Az interpellációt a polgármesternél, az ülés előtt legalább három nappal kell benyújtani.

(4)   Amennyiben az interpellációt a (3) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

Ebben az esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő, 15 napon belül írásban kell válaszolni.

(5)   A válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ha azt nem fogadja el, a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6)   Amennyiben a Képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás kérés tárgyának, bizottság általi, részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet, és azt legkésőbb a következő ülésen újra kell tárgyalni.

A Képviselő-testület döntései

32. § A Képviselő-testület

a)  rendeletet alkot,

b)  határozatot hoz.

A határozathozatal

33. § A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

- a napirendek meghatározásáról,

- az ügyrendi kérdésekről,

- a képviselői felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról.

34. § (1)   A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntéséta végrehajtásért felelős személy megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(2)   A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztéséről, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés, szó szerinti megfogalmazásának idejére, az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.

(3)   A határozatok jelölése: a határozat sorszáma (évenként újra kezdődően) arab számmal, per évszám, zárójelben az ülés dátuma (hó, nap) Kt. határozat

{pl.: 1/1995.(I.23.) Kt. határozat}.

(4)   A határozatok érintettek részére történő megküldéséről a döntéshozatalt követően 15 napon belül a jegyző gondoskodik.

 (5)   A határozatokról a jegyző évenkénti határidős nyilvántartást vezet.

A rendeletalkotás

35. § (1)   Rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármester, valamint bármelyik képviselő, a bizottság és a jegyző írásban a polgármesternél

(2)   Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(3)   Ha a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, az előkészítés menetéről, és felelőséről.

(4)   A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(5)   Rendelet alkotás esetében a Képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat.

(6)   A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(7)   A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, illetve a rendeletek folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(8)   A képviselő-testület által alkotott rendeletek megjelölése annak kihirdetése során az alábbi sorrendben: Tiszagyulaháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének, rendelet sorszáma (arab számmal, évente újra kezdődően )/ évszám, a kihirdetés ideje (hónap, nap) az „önkormányzati” kifejezés, a „rendelet” kifejezés és a rendelet címe.

36. § (1)   A képviselő-testület által elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(2)   A  rendelet a hirdetőtáblára való kifüggesztés napján válik kihirdetetté.

(3)   Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

A Képviselő-testület dokumentumai

37. § (1)   A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül. A Képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2)   A jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó szabályokat a Mötv. 52. § (1) bekezdése tartalmazza.

(3)   A Képviselő-testület egyszerű többséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy:

a)  valamely hozzászólás,

b)  a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye, szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

(4)   A jegyzőkönyv mellékletei:

a)  meghívó,

b)  jelenléti ív,

c)  az igazoltan és igazolatlanul távol maradt képviselők, az egyes napirendek megtárgyalásához tanácskozási joggal meghívottak névsora,

d)  a megtárgyalt előterjesztések,

e)  az írásban benyújtott hozzászólások,

f)  a jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet,

g)  egyéb írásos indítványok.

(5)   A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv hitelesítője írja alá.

(6)   A (4) bekezdés szerint felszerelt jegyzőkönyvről 3 példány készül, amelyből

a)  az eredeti példányt a jegyző kezeli és évenként bekötteti,

b)  a második példányt a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal vezetőjéhez kell továbbítani az ülést követő 15 napon belül

c)  a harmadik példányt a művelődési ház kapja meg.

(7)   A nyilvános ülésen készített jegyzőkönyvet és mellékleteit az önkormányzat székhelyén az állampolgárok számára hozzáférhetővé kell tenni.

(8)   A közmeghallgatás jegyzőkönyvénél a nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó előírásokat kell betartani.

38. § (1)   A zárt ülés jegyzőkönyveinek formai és tartalmi követelményei megegyeznek a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvek követelményeivel, azzal a különbséggel, hogy azok

a)  nem nyilvánosak,

b)  önkormányzati rendelet(ek)et nem tartalmazhatnak, illetve

c)  két példányban készülnek a 35.§ (6) bekezdés a)-b) pontjában foglaltaknak megfelelően.

(2)   A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe az érintetteken, és a 16.§. (4) bekezdésében felsoroltakon kívül más csak a külön törvény szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerése céljából tekinthet be. A zárt ülés

jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

IV. fejezet

A bizottságok

39. § (1)   A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2)   Az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik.

(3)   Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

40. § (1)   A bizottság taglétszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.

(2)   A Képviselő-testület a bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakításakor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára módosíthatja.

41. § (1)   A Képviselő- testület 3 fős Ügyrendi Bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak nevét a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

(2)   A bizottság elnökének személyére a bizottság képviselő tagjai, míg a külső tag személyére a bizottság elnöke tesz javaslatot. Bármelyik képviselő javasolhatja más, külső tag bevonását is a bizottságba.

A Képviselő-testület nem választhat meg olyan külső tagot, akinek a személyével az érintett bizottság nem ért egyet.

(3)   A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben

azonosak.

42. § (1)   A bizottság feladat és hatáskörét az 2. számú melléklet tartalmazza.

43. § (1)   A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 2 nappal kézhez kapják.

(2)   A bizottságot 8 napon belül kell össze kell hívni a polgármester és a bizottsági tagok 1/3-ának, napirendi javaslatot tartalmazó indítványára.

(3)   A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell

alkalmazni.

(4)   A bizottság tagjai a bizottság ülésén köteles részt venni. Amennyiben az éves bizottsági ülések több, mint felén nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján, a Képviselő-testület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetéséről.

(5)   A bizottsági ülésekre a polgármestert, és a jegyzőt meg kell hívni, azon tanácskozási joggal vesznek részt.

44.§ (1)   A bizottság a Képviselő-testület feladat-és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.

(2)   A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi vélemények ismertetésére a Képviselő-testületi ülésen lehetőséget kell biztosítani.

(3)   A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.

(4) A bizottság döntésének végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző – a hivatal útján gondoskodik.

(5)   A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és egy, az ülésen a jegyzőkönyv aláírására megválasztott tagja ír alá.

V. fejezet

A polgármester

45. § (1)   A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2)   Egyetértésével a Képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben tisztsége betöltésének módját a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításával megváltoztathatja.

(3)   Jutalmazására, tiszteletdíjának emelésére, egyéb juttatásaira az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(4)   A Képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával a képviselőt is megbízhatja.

(5)   A polgármester a lakosság részére minden hétfőn és szerdán 08,00-12,00 óráig fogadóórát tart.

46. § (1)   A polgármester feladatait az a Képviselő-testülettel, illetőleg annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott munkaprogram céljaival összhangban  a következők:

a)  biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,

b)  feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

c)  segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,

d)  együttműködik a gazdasági, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszervező működésével,

e)  biztosítja a Képviselő-testület ülésének munkatervben meghatározott időpontban való megtartását,

f)  előkészíti az ülések napirendjét, javaslatot tesz, véleményt nyilvánít az előterjesztő szerv részére a napirend anyagainak összeállításához,

g)  iránymutatást ad a határozatok végrehajtásának szervezéséhez, és a végrehajtás ellenőrzéséhez,

h)  tájékoztatja a Képviselő-testületet a fontosabb tárgyalásokról és azok eredményéről,

i)  beszámol a Képviselő-testületnek a két ülés között végzett munkáról,

j)  gondoskodik a Képviselő-testület munkatervének összeállításáról.

(2)   Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az alábbi ügyekben a döntést meghozhatja:

a)  maximum 200.000 Ft önkormányzati önerőt igénylő pályázatok benyújtása,

b) pályázatok hiánypótlásainak benyújtása,

b) ingatlanvagyon értékesítésére, bérletére irányuló pályázat kiírása 5 Mft értékhatárig,

c)  civil szervezetek támogatási kérelme 100.00 Ft-ig,

d) önkormányzati rendezvény fedezetének biztosítása maximum 150.000 Ft értékhatárig, vagy

e) intézményvezetői pályázat kiírása.

(3)   A polgármester az alábbi, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben hozhat döntést a testület utólagos tájékoztatása mellett:

a)  olyan megállapodás-módosítás vagy szerződés-módosítás tárgyában, amely a megállapodás vagy a szerződés tárgyát nem érinti, az önkormányzat érdekeit nem sérti, azaz bevétel-kieséssel vagy költség-növekedéssel nem jár, valamint az önkormányzat részére - az esetleges adminisztratív terheken kívül -többletkötelezettséget nem keletkeztet,

b)  dönt olyan 100%-os támogatású pályázatok benyújtása, hiánypótlása tárgyában, amelyek a pályázati

kiírás szerint képviselő-testületi döntést nem igényelnek, valamint utófinanszírozás esetén a projekt

összköltségvetése nem haladja meg az 1 millió forintot.

                    c)  érték nélkül nyilvántartott önkormányzati vagyontárgyak értékesítése”

VI. fejezet

Az alpolgármester

47. § (1)   A Képviselő-testület tagjai közül egy fő alpolgármestert választ.

(2)   Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3)   Az alpolgármester konkrét feladatainak meghatározása a közöttük lévő munkamegosztás kialakítása, a helyettesítés sorrendjének kimunkálása, a polgármester feladata.

48. § (1)   A Képviselő-testület által megválasztott alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését.

a.)  15 napon túli távollét esetén gyakorolja a polgármestert megillető jogosítványokat, de nem járhat el és nem hozhat döntést az Mötv. 67. § g) pontjában meghatározott jogkörben,

b.)  teljesíti a Képviselő-testülettől és a polgármestertől az önkormányzati ügyben kapott megbízatásokat és azokról beszámol,

c.)  a polgármester megbízatása alapján képviseli az önkormányzatot.

(2)   Az alpolgármester a Képviselő-testületnek felelős a polgármester helyettesítéséből adódó feladatok teljesítéséért.

(3) A polgármester részére történő kifizetéseket, pénzelszámolásához kapcsolódó bármilyen kifizetést, az alpolgármester utalványozza.

VII. fejezet

A Közös Önkormányzati Hivatal

49. § (1)   A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és

hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására

közös önkormányzati hivatalt hozott létre, amelynek hivatalos neve: Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal

(a továbbiakban: Hivatal).

(2)   A Hivatal jegyzőjére vonatkozó szabályok tekintetében a Mötv-ben meghatározott rendelkezések az irányadóak.

(3)   A Hivatal aljegyzője állandó megbízottként részt vesz Tiszagyulaháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és bizottsága ülésein és azokon tájékoztatást, felvilágosítást ad. Emellett az aljegyző koordinálja a Hivatal Tiszagyulaházai Kirendeltségén dolgozó köztisztviselők munkáját.

(4)   A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásáról Hajdúnánás város polgármestere gondoskodik”

50. § 

IX. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák

51. § (1)   A Képviselő-testület a költségvetésében meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakossági önszervező közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.

(2)   A Képviselő-testület évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, melynek időpontját minden év második félévére, eseteként határozza meg. A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosság hirdetmény útján kap tájékoztatást.

X. fejezet

Az önkormányzati gazdálkodás

52. §  A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről 1 millió forint értékhatáron belül – a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével a Képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.

XI. fejezet

Záró rendelkezések

53. § (1)   E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)   E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tiszagyulaháza Község Önkormányzatának 9/2007.(III. 26.)

rendelet, a 12/2008. (VI. 26.) rendelet, az 5/2009. (III. 19) rendelet, a 8/2010. (X. 14.) rendelet és a 4/2011. (II. 18.)

rendelet.

Mellékletek:

     -     1. számú melléklet: Tiszagyulaháza címerének leírása

     -     2. számú melléklet: Tiszagyulaháza zászlajának leírása

     -     3. számú melléklet: Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat

     -     4. számú melléklet: Az Ügyrendi Bizottság feladat-és hatásköre

Függelékek:

-  1. számú függelék: Tiszagyulaháza Község főbb adatai, jellemzői és sajátosságai

-  2. számú függelék: Tiszagyulaháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete tagjainak névsora

-  3. számú függelék: A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság elnevezése és tagjainak névsora

Tiszagyulaháza, 2011. március 31.

Mikó Zoltán                                                                                      Maginé dr. Csirke Erzsébet

polgármester                                                                                                körjegyző