1. § (1) A rendeletet területi hatálya kiterjed Szabadi község önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra ezen belül:

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed: Minden olyan természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, aki, ill. amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot, vagy állatállományt gondozza, felügyeli. /a továbbiakban állattartó/

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, lósport telepre, egyéb sport valamint különleges célból kiképzett állatokra, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, mutatványos célból tartott állatokra, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek, rendészeti szervek állattartására, kedvtelésből tartott állatokat forgalmazó kereskedésre, mezőgazdasági nagyüzemek állattartó telepein folyó állattartásra, vadon élő állatokra, védett állatokra, továbbá az egészségügyi okból rászorulók által tartott vakvezető és jelzőkutyákra, valamint a veszélyes állatok tartására.

2. § Állattartás szabályozása szempontjából a község területe az alábbi állattartási övezetekre oszlik:

3. § Állatokat tartani, tenyészteni azok kínzása nélkül, a hatályos állategészségügyi és közegészségügyi szabályok betartásával lehet.

4. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából:

5. § (1) Állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása /zaj, bűz, stb./ nélkül tartható.

(2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek. Az állattartó köteles az állattartás során az (1) bek.-ben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(3) Az 1. számú mellékletben meghatározott védőtávolságok betartásával, a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok valamint e rendelet előírásainak betartásával tartható állat, az e paragrafus (4), (5) illetve (6) bekezdésében megállapított darabszámig.

(4) A település belterületén külön engedély nélkül - ingatlanonként - az alábbi mennyiségű állat tartható:

(5) A fentiektől eltérő feltételek esetén az állattartó bejelentése alapján tarthatóak állatok. Az állattartó köteles bejelenteni a Körjegyzőségen ez irányú tevékenységét, melyhez csatolja a hatósági állatorvos javaslatát valamint az állattartással érintett ingatlannal szomszédos ingatlanok tulajdonosainak beleegyező nyilatkozatát.

(6) A település külterületi mezőgazdasági övezetében mezőgazdasági haszonállat és kedvtelésből tartott állat számbeli korlátozás nélkül tartható ezen paragrafus (3) bekezdésében foglalt feltételek biztosítása esetén.

(7) Mezőgazdasági övezetben azonban a nagylétszámú állattartó telep csak az ÁNTSZ előzetes engedélyével létesíthető és a hatósági állatorvos engedélyével népesíthető be, melynek szabályait a 41/1997.(V.28.) FM rendelet 3.-4. §-a tartalmazza, és nem tartozik e rendelet szabályozási körébe.

(8) Az ebtartásra és a méhek tartására vonatkozóan a különös szabályokat tartalmazó III. fejezet tartalmaz rendelkezéseket.

(9) Amennyiben az állatok tartásához szükséges létesítmények elhelyezésére szolgáló terület nem áll az állattartó kizárólagos használatában, a létesítmény elhelyezéséhez a többi használó, illetve bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

(10) A község területén objektumőrzés céljára ebet tartani külön engedéllyel lehet.

(11) Más célra épült épületben (melléképületben) állattartás nem folytatható.

(12) A kereskedelmi, ipari tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek állattartásának engedélyezése a polgármester egyedi elbírálása alá tartozik

(13) Tilos a 4. §-ban felsorolt állatok tartása a község területén működő egészségügyi intézmény, élelmiszerüzletek, gazdálkodó szervezetek, továbbá ivóvizet szolgáltató fúrt kutak területén és ezek telekhatárától számított 50 méteren belül.

6. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

(2) A megkötve tartott, vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

(3) A szabadban tartott állatot - különleges igényeit is figyelembe véve - védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.

(4) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.

(5) Közterületen tilos haszonállatot tartani, szabadon engedni, legeltetni.

(6) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat.

7. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan, vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést, vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad:

(2) Az /1/ bek. a./ pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, ill. c./ pontja a házilagos, vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsa tömésre.

8. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést, vagy halált okoz /a továbbiakban együtt: állatviadal/. Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

(2) Tilos állatviadal céljára

(3) Az /1/ bek-ben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.

9. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

10. § (1) Az állatok tartására szolgáló létesítményeket és azok környékét az állattartó köteles naponta legalább egyszer, amennyiben indokolt, többször takarítani, s azokat szükség szerint fertőtleníteni, köteles gondoskodni az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzésről.

(2) Az állatok tartására szolgáló létesítményekben és azok környékén a kártékony rágcsálókat és rovarokat az állattartó köteles rendszeresen irtani. Amennyiben ezen kötelezettségét elmulasztja, az Önkormányzat Hivatala – az állattartó mulasztása megszüntetésére való felszólítását követően, a továbbra is fennálló mulasztás esetén, az állattartó költségére – azt szakemberrel elvégeztetni jogosult.

(3) Az állattartás során az állattartó köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az állattartás a környezetet ne szennyezze. Ezen túlmenően sajátos körülmények esetén a közegészségügyi hatóságok is tehetnek egyedi kikötéseket.

(4) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának, élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

(5) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére, élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.

(6) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

11. § A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályait a 32/1999.(III.31.) FVM rendelet tartalmazza.

12. § (1) Az állatok tartására szolgáló létesítmények és az ezekhez tartozó kiegészítő létesítmények (trágya és trágyalé tároló) létesítésére, elhelyezésére az építésügyi előírásokon kívül az állategészségügyi, a közegészségügyi és a köztisztasági szabályok az irányadóak. Az állattartásra szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd aljzattal kell ellátni. Állatokat tartani szilárd falazatú (tégla vagy ezzel egyenértékű) szerkezettel megvalósított építményben lehet.

(2) A trágyát szivárgásmentes, zárt trágyagyűjtőben kell tárolni, ahol a trágyagyűjtőnek vízhatlan aljzatúnak kell lennie. A trágyagyűjtőt zárt fedéllel kell ellátni.

(3) A trágyalé gyűjtésére szivárgásmentes, zárt fedéllel ellátott trágyalé gyűjtőt kell létesíteni, amely könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal ellátott, megfelelő lejtésű és zárt elfolyón keresztül van a zárt tárolóba bekötve.

(4) A trágyalé- és trágyagyűjtőt szükség szerint ki kell üríteni. A trágyalé és trágya elszállítását, vagy mezőgazdasági felhasználását számlával, vagy a felhasználóval kötött megállapodással köteles igazolni az állattartó.

(5) Belterületen trágyát nyitottan tárolni csak talajerő visszapótlás céljára lehet, amit az ingatlan használója 48 órán belül köteles a földbe beforgatni. Ellenkező esetben a trágyát el kell szállítani.

(6) Közcsatornába / csapadék és szennyvízcsatornába / trágyalevet bevezetni tilos.

(7) Az újonnan épült állattartó épület mellett a hígtrágya és trágyalé részére zártrendszerű, fedett tárolót kell kialakítani. A trágya szagtalanításáról foszfát vagy zeolit tartalmú anyaggal kell gondoskodni. A trágyatelepet szükség szerint kell üríteni úgy, hogy a szállítás az utakat, a közterületet ne veszélyeztesse, ne szennyezze.

13. § (1) A kóbor állatok elfogásáról, és megfelelő helyre szállításukról az Önkormányzattal szerződésben álló szolgáltató gondoskodik, aki a rendelkezésre álló adatok alapján köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését. Az elfogott és a telepre szállított kóbor állatot - a tartás költségének megtérítését követően - az igazolt tulajdonosa 8 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott kóbor állattal a kóbor állat befogására szerződött szolgáltató szabadon rendelkezhet /ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, értékesítheti, életét kiolthatja/. Értékesítés esetén az új eb tartó köteles az ebet veszettség ellen haladéktalanul beoltani az értékesítést felügyelő hatósági állatorvossal. A kóbor állat életének kioltására az Ávt. 11-12. §-ai megfelelően irányadóak.

(2) A ki nem váltott és fajtiszta ebek további sorsáról történő rendelkezés előtt köteles a Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert, az adott fajtát tenyésztő szervezetet értesíteni.

(3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. 36. § (1) bekezdése alapján: Az arra jogosult személy a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja:

14. § (1) Az Állategészségügyi Szabályzat alapján a magánszemély által folytatott állattartás során eb, macska, baromfi, három hetesnél fiatalabb bárány, kecskegida, malac és borjú, és hasonló testméretű állat hulláját az állattartó saját ingatlanán – legalább 60 cm földtakarással – eláshatja, az ettől nagyobb testű elhullott állatok esetében az állategészségügyi hatóság utasításai szerint köteles eljárni. Az állattartó elhullott állatának elszállítását és ártalmatlanítását díjfizetés ellenében kérheti.

(2) Minden állattartó köteles az állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását, vagy fertőző betegség miatti levágását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani.

15. § (1) Az eb tulajdonosa köteles ebét úgy tartani, hogy az a szomszéd lakók nyugalmát, mások testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon.

(2) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos!

(3) Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át. Az utcafronti kerítésnek olyan zártnak kell lennie, hogy azon az eb kinyúlni, fejét kidugni, kibújni ne tudjon.

(4) Harapós vagy támadó természetű ebet a nap minden szakaszában csak kiszabadulását, illetve elszabadulását megakadályozó módon szabad tartani. A közterületre nyíló bejáraton a harapós kutyára utaló táblát jól látható helyen el kell helyezni.

(5) Az eb tartója köteles az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magán állatorvosnak bejelenteni, ha az állata

(6) Az állattartó köteles:

16. § (1) Az ebeket évenként egyszer, a körjegyző által a helyben szokásos módon kihirdetett időpontban a hatósági állatorvosnál veszettség ellen - a tulajdonos költségére - be kell oltatni a (2) bekezdésben foglaltak alapján. Az állatorvos az oltás tényét köteles igazolni. Az oltást az ebtartó megrendelésére a tartási helyen illetve az állatorvosi rendelőben is el lehet végezni. Ez esetben a felmerülő többletköltséget megrendelő köteles megfizetni.

(2) Az eb tulajdonos /ebtartó/ köteles:

(7) A veszettség elleni kötelező védőoltás alkalmával valamennyi beoltott ebet el kell látni az oltás tényét bizonyító és az eb regiszteri számát rögzítő oltási könyvvel.

(8) Amennyiben az oltási könyv elveszett, ennek tényét haladéktalanul be kell jelenteni a Körjegyzőségen, és kérni kell annak pótlását. Ha az eb elhullott, akkor az oltási könyvét a bejelentéssel egy időben le kell adni.

(9) Amennyiben az eb valakit megmar, illetve embernek sebesülést okoz, az eb tulajdonosa köteles az állatát állatorvossal megvizsgáltatni. Az állatorvosnak kötelessége a vizsgálat eredményéről, valamint a veszettség elleni oltásról kiállított igazolást a sérült személy részére átadni.

17. § (1) Közterületen, illetve lakóház közös használatú helyiségeiben s annak udvarán az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm-nél magasabb marmagasságú fajtába tatozó ebet (pl: német juhász, óriás schnauzer, kuvasz, komondor, nagy testű pásztor és juhászkutyák, dog, doberman, rotweiler, argentin dog stb. és más nagy testű fajtiszta illetve keverék kutyákat) pedig szájkosárral is el kell látni. A 14 éven aluli gyermek olyan ebet nem vezethet, amelynél szájkosár alkalmazása kötelező.

(2) Külterületre kutyát futtatni csak szájkosárral lehet kivinni.

(3) Többlakásos lakóépületben lakásonként legfeljebb 2 db eb tartható. A tartás a lakóépület közös használatú helyiségében, vagy annak udvarán csak valamennyi tulajdonostárs vagy lakáshasználó (lakásonként egy szavazattal) hozzájárulásával történhet.

(4) Társbérlet, albérlet, bérlőtársi jogviszony esetén az eb tartáshoz szükséges a társbérlő, főbérlő, bérlőtárs hozzájárulása.

(5) Családi házas ingatlanon legfeljebb 2 db eb tartható (és ezek szaporulata 3 hónapos korig). A polgármester kivételesen - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az érintett szomszédok véleményének kikérése után - legfeljebb 5 eb tartását engedélyezheti.

(6) Ebtenyészetet belterületen kizárólag családi házban, a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat, a hatósági állatorvos valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét.

(7) Az ebek csak állatkínzó módszerek alkalmazása nélkül tarthatóak, gondoskodni kell etetésükről, itatásukról.

(8) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterület útjait, tereit ne szennyezze. Az eb által keletkező szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az erre a célra rendszeresített alkalmas eszközöket /zacskó, lapát/ magánál tartani és ellenőrzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni.

(9) Ebet szabadon engedni csak erre a célra kijelölt helyen, a tulajdonos felügyelete mellett lehet.

18. § (1) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve ott tartani:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott létesítményekbe, ill. területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.

(3) Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos!

(4) Amennyiben oktatási, kulturális, egészségügyi, ill. szociális intézmény közelében tartott eb a csendet tartósan háborítja, s ezzel az érintett intézmény működését zavarja, vagy egészséget veszélyeztet, az eb eltávolítását kell elrendelni az ingatlanról.

19. § (1) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, akkor köteles annak megfelelő elhelyezéséről (eladás, ajándékozás, stb.) gondoskodni.

(2) A község területén talált gazdátlan, kóbor, ill. közterületen szabadon engedett ebek (vakvezető kivételével) befogadása és elszállítása a gyepmester feladata, aki az állatot 8 napig megfigyelés alatt tartja.

(3) Az így befogadott ebet az állattartó a fenti időponton belül, az oltási igazolás bemutatásával, a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A 8 napon túl ki nem váltott eb értékesíthető vagy kiirtható, amely a gyepmester feladata.

20. § A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. /II.26./ Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel jelen rendelet vonatkozó rendelkezéseire.

21. § (1) Méhcsaládok engedély nélkül tarthatók a település egész területén, azonban előzetes bejelentési kötelezettség megtartásával.

(2) Többlakásos udvaron és közös használatú kertekben méhcsaládot csak az összes lakás bérlőjének/tulajdonosának hozzájárulásával lehet tartani.

(3) Méhészetet a szomszédos épülettel 4 méter, használatban lévő utaktól az út melletti vízelvezető árok külső szélétől számított 10 m távolságon túl szabad csak elhelyezni. Amennyiben a szomszédos ingatlantól a 4 m távolságot megtartani nem lehetséges, abban az esetben legalább 2 m magas tömör kerítés vagy élő sövény létesítésével kell a magasba való kirepülést biztosítani.

(4) A hatóság indokolt esetben a legalább 2 m tömör kerítés vagy élő sövény létesítését akkor is elrendelheti, ha a méhészet az úttól 10 m távolságon túl van. Az utak közelében történő telepítés esetén a kaptárakat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek.

(5) Amennyiben a méhek tartási helye nem a méhész lakásán van, úgy a tulajdonos köteles a méhek tartási helyén a nevét és a lakcímét egy táblán feltüntetni.

22. § (1) Az e rendelet szerinti engedélyköteles állattartás esetén a tevékenység megkezdése előtt az állattartó köteles bejelenteni a Körjegyzőségen az ilyen irányú szándékát. A kérelemben fel kell tüntetni: a település melyik övezetében, mely helyszínen, hány db és milyen fajtájú állatot kíván tartani. Ehhez milyen védőtávolság biztosított, az állatok részére a minimális férőhelyet módjában áll-e biztosítani, továbbá, hogy a tartási technológia /takarmányozás, takarítás, trágyakezelés/ rövid leírását is. A bejelentéshez csatolni kell az ingatlannal szomszédos ingatlanok tulajdonosai mindegyikének beleegyező nyilatkozatát.

(2) Állattartás céljára szolgáló épület csak építési engedély alapján, a mindenkori építésügyi, állategészségügyi szabályok betartásával, illetőleg e rendeletben foglalt védőtávolságok figyelembe vételével létesíthető. Az építési engedély megadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a hatósági állatorvos szakvéleményét. A beadványnak tartalmazni kell: a helyszínről készített helyszínrajzot, feltüntetve a tervezett építmény távolságát a telekhatártól és a már meglévő épületektől, egyúttal a szomszédos épületektől, a közúttól, közterülettől és a vízvezetéktől. A beadványban közölni kell továbbá a tartani kívánt állatok faját, számát és a tartási technológia /takarmányozás, takarítás, trágyakezelés/ rövid leírását is.

(3) Az állattartást megtiltó jogerős határozat végre nem hajtása esetén az állatnak hatósági úton történő elszállítása, szükség esetén kényszer-értékesítése is elrendelhető. Az ebből eredő összes költség az állattartót terheli.

23. § (1) Szabadi községben – az ezen állattartási rendeletben szabályozott - az állattartással kapcsolatos hatósági ügyekben a Képviselő-testület jár el.

(2) A Képviselő-Testület jelen rendeletben meghatározott feladat- és hatásköreit a Körjegyzőség útján látja el.

(3) A Képviselő Testület eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) kell alkalmazni.

(4) Az állatoknak nem e rendelet szerinti tartása esetén – amennyiben magasabb szintű jogszabály az intézkedésre nem a körjegyzőt vagy más hatóságot jogosít fel - a Képviselő-testület az állattartót megfelelő tartásra kötelezi vagy az állattartást korlátozza vagy megtiltja.

(5) A Képviselő-Testület a Körjegyzőség útján, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal tartott ellenőrzés során vizsgálja az állattartás körülményeit.

24. § (1) Aki az e rendeletben foglalt valamely rendelkezést megszegi – amennyiben cselekménye vagy mulasztása nem bűncselekmény, és nem törvény, kormányrendelet által nevesített szabálysértés – „az állatok tartására vonatkozó helyi szabályok megszegése” szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az első fokú szabálysértési eljárás lefolytatása a körjegyző hatásköre.

(3) A pénzbírság megfizetése nem mentesít az egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek alól.

25. § (1) A rendelet 2011. ápr 1 .napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 9/1997/VI.24/ sz.rendelet.

(2) Átmeneti szabályok. A rendelet hatálybalépése előtt megkezdett és jelenleg is folyó állattartás továbbra is folytatható a közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartásával, a lakókörnyezet zavarása nélkül, de a meglévő darabszám az e rendeletben meghatározott besorolásnak megfelelően 2016 jan 1.-ig-ig kialakítandó.

(3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik.

(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Szabadi,2011. március 17 Dr Fülöp László polgármester Kaposvölgyiné dr. Hangyál Margit körjegyző

(5) Záradék: A rendelet kihirdetése 2011._március 17-én megtörtént. Kaposvölgyiné dr. Hangyál Margit körjegyző