Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 52/2011. (IX.19.) önkormányzati rendelete

Józsefváros helyi építészeti örökségének védelméről

Hatályos: 2013. 12. 12- 2017. 09. 29

A Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57. § (3) bekezdésében, a szabálysértésekről szóló 1999. LXIX. tv. 1. §-ban, az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet 4. §-ban, 6. §-ban kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/B. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:



  1. § (1) A rendelet hatálya Józsefváros közigazgatás területén a helyi építészeti örökség mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és amelyet Budapest Főváros VIII. kerületi Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) helyi területi, vagy egyedi védelem alá helyezett (a továbbiakban: helyi védelem).


(2) A helyi védelem feladata különösen:

  1. a helyi védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, megőrzése és a lakossággal való megismertetése,
  2. a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése.


  1. § E rendelet alkalmazása során:


  1. Helyi építészeti örökség: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57.§ (1) bekezdésében meghatározottak.
  2. Helyi területi védelem: az építészeti örökség védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározottak.
  3. Helyi egyedi védelem: az építészeti örökség védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet 2. § (4) bekezdésében meghatározottak.
  4. Védett értékek: a helyi területi, és a helyi egyedi védelmet igénylő építészeti, építészettörténeti, kerületi történeti szempontból védelemre érdemes épület, épületegyüttes, épített környezet. Ezek:
  5. Védett településszerkezet: a történetileg kialakult utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
  6. Védett településkép: az utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat.
  7. Védett épület, építmény: az olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze.
  8. Védett épületrész: az olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőszerkezete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, különleges tartószerkezete.
  9. Védett műtárgy: a védett épület, építmény, épületrész címek alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés.
  10. Védett növényzet: olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
  1. Értékvizsgálat: e rendelet szakmai megalapozására szolgáló, esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
  2. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.


  1.  A helyi építészeti örökség alá tartozó értékek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A helyi építészeti örökség dokumentációját a rendelet 1. függeléke tartalmazza.


3.§ (1) A helyi védettség alá helyezést, vagy annak megszüntetését bármely természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a Képviselő-testület és szervei írásban kezdeményezhetik.


(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a védendő érték:

a) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, emelet, ajtó),

c) rövid ismertetését, leírását (lehetőség szerint dokumentálását),

d) indoklását.


4.§ (1) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítése az önkormányzati főépítész feladata.


  1. A helyi védetté nyilvánításhoz, vagy annak megszüntetéséhez be kell szerezni:
  1. az önkormányzati főépítész szakmai véleményét,
  2. [1]a Helyi Értékvédelmi Munkacsoport javaslatát,
  3. szükség esetén a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, természetvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint egyéb szakértők véleményét, vagy az előkészítéshez szükséges érintett helyi, szakmai társadalmi szervezetek álláspontját.


  1. Az önkormányzati főépítész szakmai véleményének tartalmaznia kell:
  1. a védeni kívánt érték megnevezését, helyét, tulajdonosát, kezelőjét, használóját,
  2. a (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak álláspontját,
  3. a helyi védelem fajtáját,
  4. a védetté nyilvánítás vagy megszűnés indoklását,
  5. a védeni kívánt értékre vonatkozó térkép, terv és fotó dokumentációt,
  6. a helyreállítási javaslatot.


  1. A helyi védelem alá helyezési, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell, valamint a helyi védelemre vonatkozó javaslatot tájékoztatás céljából írásban meg kell küldeni az érdekelteknek.

(5)[2] Az eljárás megindításáról szóló értesítést írásban kell közölni a javaslattevő és véleményező szervekkel valamint az érdekeltekkel. Akkor tekinthető közöltnek az értesítés, amennyiben azt az érintett részére ajánlott tértivevényes postai küldeményben átadják, vagy az elektronikus dokumentumként számára hozzáférhetővé teszik. Hatályos a közölés akkor is, ha annak átvételét az érintett megtagadja vagy a postai küldemény „nem kereste” vagy „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza. 

(6)[3] Amennyiben az érdekeltek felkutatása azok nagy számára vagy tartózkodási helyére tekintettel aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. Közhírré tételnek minősül a kerület honlapján történő minimum 30 napig elérhető megjelentetés.

(7)[4] A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásbeli észrevételt tehetnek.

(8)[5] A (4) bekezdés szerint érdekeltnek minősül:

a)         a javaslattal érintett objektum tulajdonosa, kezelője, használója, a tulajdonos meghatalmazottja,

b)         a kezdeményező,

c)[6]        Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, valamint a Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal

d)        az önkormányzati főépítész,

e)         az érintett szakhatóságok.

(9)[7] Amennyiben a javaslattevő véleményező szervezetek, illetve az érdekeltek a megadott 30 napos határidőn belül nem terjesztik elő írásban javaslataikat, véleményüket, illetve észrevételeiket, úgy abban az esetben úgy kell tekinteni, hogy az eljárás megindítását nem ellenzik és az ügyben javaslatot, véleményt és észrevételt nem kívánnak tenni.


  1. § (1) A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság javaslatára a polgármester egyetértésével.


(2) A helyi védelem alá helyezésről, megszüntetéséről az érdekelteket az önkormányzati főépítész tájékoztatja.


(3) A helyi védelem tényét az önkormányzat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti.


(4) A helyi védelem tényét a helyi építési szabályzatban fel kell tűntetni.


(5)[8] A helyi védelem alatt álló épületet, építményt – azok értékét nem sértő módon – az e célra rendszeresített táblával meg kell jelölni.


(6) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása, pótlása az önkormányzat feladata.


6. § A helyi védelem alatt álló objektumokról – a külön jogszabályban meghatározottakon felül - az önkormányzati főépítész nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a védelem rövid szakszerű indokolását az értékvizsgálat alapján,

b) a dokumentációt,

c) a helyrajzi számot,

d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

e) lehetőség szerint az eredeti tervdokumentáció másolatát,

f) a védelem elrendelésére vonatkozó döntés számát,

g) a védett értékeket érintő hatósági határozat másolatát,

h) a helyreállítási javaslatot.


  1. § (1) A helyi védelem megszűntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha
    1. a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költség nem áll arányban annak értékével, vagy
    2. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, vagy
    3. a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy
    4. a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg, vagy
    5. magasabb fokú (műemléki vagy fővárosi) védettséget kap. Ebben az esetben a helyi védelem az országos, illetve fővárosi védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.


(2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.


(3) A helyi védelem alá helyezés megszüntetésére irányuló eljárásban egyebekben a helyi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.


8. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

a)    egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b)    eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c)    ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d)    az eredeti épület tartozékait és felszerelését

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.


(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredeti eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a)    az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b)    ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.


(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.


  1. § (1) A helyi érték védelmének biztosítása érdekében az azt érintő valamennyi építési munka engedélyezése esetén - a 193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 27. § (5) bekezdése, a 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet IV. fejezete, és az 5. melléklete által előírt mellékleteken felül - a kérelemhez csatolni kell az alábbiakat:

a)    a helyi védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját,

b)    az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,

c)    a munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapot foto dokumentációját,

  1. a zöldterületet, illetve növényzetet érintő munkák esetén kertfelmérési rajzot és növényjegyzéket, valamint a kialakításra vonatkozó kertészeti dokumentációt.


  1. A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését, bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak a Tervtanács ajánlása szerint lehet.


  1. Nem adható fennmaradási engedély olyan építési munkálatokra, amelyek a védett értéket a Tervtanács álláspontja szerint károsan érintik. Ilyen esetben az eredeti állapot helyreállításra való kötelezés vagy az értékvédelmi szempontokat figyelembe vevő átalakítás engedélyezése lehetséges.


(4) A védett építményt érintő építési munka esetén – a helyi építési szabályzattal összhangban – az első fokú építési hatóság meghatározhatja:

a)    a tetők, magastetők, tetőfelépítmények kialakításának módját,

b)    a portálok kialakítását,

c)    a homlokzat képzést és színezést,

d)    a felhasználható anyagok körét,

e)    a beavatkozással kapcsolatos, a védett értékek rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételeket és követelményeket.


  1. § (1) A helyi védelemre javasolt értéket
  1. a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy
  2. ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti

soron kívül, legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezhető.


(2) Az ideiglenes védelem indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbítható.


(3) Az ideiglenes védelem alá helyezési eljárásban egyebekben a helyi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.


(4) Az ideiglenes védelem megszűnik az intézkedésben megjelölt időtartam elteltével.


(5) Ha a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítást nyer, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, az ideiglenes védettséget - az ideiglenes védelem elrendelésének rendjében - meg kell szüntetni.


  1. § (1) A védett érték karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.


(2)A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.


(3)[9] A védett épületen, építményen, illetve védett épületrészt tartalmazó létesítményen, ezekkel érintett telken hirdetés, reklám településképi bejelentési eljárás lefolytatása után helyezhető el.

(4)A védett építmény homlokzatán új parapet-konvektor, klímaberendezés, árnyékoló elhelyezése esetén ki kell kérni a helyi tervtanács véleményét.


(5)   A védett építményen csak a látványt nem érintő antenna, hírközlési egység helyezhető el.


  1. Védelemmel érintett közterület csak a teljes területre kiterjedő, a védett érték, látvány szempontjait figyelembe vevő komplex terv alapján alakítható ki, újítható fel.


  1. A közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.


  1. § A védett értékek fenntartásához, felújításához az önkormányzat támogatást nyújt, azzal, hogy
    1. az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat elengedi,
    2. az önkormányzati társasház felújítás pályázatokon való részvétel esetén a helyi védett értékek között szereplő társasházak előnyt élveznek.


  1. § Ez a rendelet 2011. október 1-jén lép hatályba.


         dr. Mészár Erika s. k.                                                                dr. Kocsis Máté s. k.

a jegyzőt helyettesítő aljegyző                                                             polgármester



[1] Módosította az 57/2011.(X.26.) sz. rendelet 1. §. Hatályos 2011. nov. 1-től

[2] Beiktatta az 51/2013. (XII.12.) sz. önk. rendelet 1. §-a, hatályos 2013. december 12-től.

[3] Beiktatta az 51/2013. (XII.12.) sz. önk. rendelet 1. §-a, hatályos 2013. december 12-től.

[4] Módosította az 51/2013. (XII.12.) sz. önk. rendelet 2. §-a, hatályos 2013. december 12-től.

[5] Módosította az 51/2013. (XII. 12.) sz. önk. rendelet 3. §-a, hatályos 2013. december 12-től.

[6] Módosította a 19/2013. (IV.24.) sz. önk. rendelet 1. §-a

[7] Beiktatta az 51/2013. (XII. 12.) sz. önk. rendelet 4. §-a, hatályos 2013. december 12-től.

[8] Módosította a 19/2013. (IV.24.) sz. önk. rendelet 2. §-a

[9] Módosította a 19/2013. (IV.24.) sz. önk. rendelet 3. §-a



52/2011. (IX.19.) önkormányzati rendelethez

1. melléklet[1]

Helyi védett értékek jegyzéke[2]

  1. VÉDETT ÉPÜLETEK


hrsz

utcanév, házszám

építtető

építész

építés éve

36775

Baross u. 41. – Mária u. 36.

Fellner Sándor és neje

Pickler

1895

36776

Baross u. 43.

Molnár Sándor

Fodor Gyula

1909


36559/9[3]






36518

Bródy S. u. 30b.

Schomann Antal és neje Steiger Róza

Schomann Antal

1898

36472

Gyulai Pál u. 16. –

Kőfaragó u. 6.

Haller Náthán

Fodor Gyula

1907-1908

36415

József krt. 19. – Somogyi B. u. 18.

Fröhlich Albin

Pfann és Gaal

1895-1896

36692

József krt. 37-39. – Kissalétrom u. 1. – Rökk Sz. u. 8-10.

Amon József

Amon József

1897-1898

36781

József krt. 63. – Csepreghy u. 6.

Farkas Ödön

Korb és Giergl

1897-1899

36607

Krúdy Gy. u. 6.

Berczik Árpád

Hofhauser Elek

1893-1894

36716

Krúdy Gy. u. 9.

Bukovits Dezső Sándor

Pfannl József

1911

36668

Krúdy u. 12. – Mária u. 24.

Heyek Kálmánné

Hoepfner Guido Györgyi Géza

1909

36670

Krúdy Gy. u. 16-18.

Festetics Leoné grófnő

Zeuner Gyula

1906

36661

Mária u. 8.

Klauschek Ferenc

Ámon József

1871

36576

Mikszáth tér 1. – Szentkirályi u. 37-39. – Múzeum u. 19. – Reviczky u. 8.

báró Révay Simon és neje Tajnay Ilona

Benkó Károly

1869

34903

Német u. 13.

József u. 16-18.

Polgár Károly és Kiss Ferenc

Svarcz Jenő és Horváth Antal

1911

36669/10

Puskin u. 19. – Bródy S. u. 12.

dr. Gschwindt György

P. Tóth Sándor

1901

36530

Puskin u. 20.

Rubin Adolf

Mayer Péter

1892

36554

Rákóczi út 9. – Puskin u. 1.

Keleti Gyula

Wawra és Pfeiffer

1891

36509

Rákóczi út 19. – Szentkirályi u. 2.

Jahn József

Kallina Mór

1905

36506

Rákóczi út 25. – Vas u. 1.

Péchy Andorné

Klinger József

1902

36679

Rökk Sz. u.7.

Eulenberg Salamon és neje

?

1895

36420

Scheiber S. u. 2. - Somogyi B. u. 26.

?

Kolbenheyer Ferenc

1876-1877

36462

Somogyi B. u. 7.

Jellinek Frigyes

Fodor Gyula

1903-1904

36465

Somogyi B. u. 13-15.



1891 körül

36422

Somogyi B. u. 22.

Kosztka Antal

?

1891

36511

Szentkirályi u. 6.

Hulitius János

Jahn József

1897

36540

Szentkirályi u. 7.

?

?

1890 körül

36765

Üllői út 20.

Savtory Frigye, Ödön és Emília

Wagner János

1880 körül

36504

Vas u. 5.

Dr Deutsch Ignác

ifj. Bobula János

1910

36498

Vas u. 17. – Szentkirályi u. 14.

Dr. Pajor Vízgyógyintézet és Szanatórium Rt.

Dr. Hültl Dezső

1907



  1. VÉDETT TELEPÜLÉSKÉP


hrsz

utcanév, házszám

Gutenberg tér

36657

Gutenberg tér 5. – Rökk Szilárd u. 1. – Mária u. 2a

36468

Somogyi B. u .21. – Kőfaragó u. 14.

Krúdy Gyula utca

36605

Krúdy Gy. u. 2.

36713

Krúdy Gy. u. 3.

36606

Krúdy Gy. u. 4.

36714

Krúdy Gy. u. 5.

36715

Krúdy Gy. u. 7.

36608

Krúdy Gy. u. 8. – Horánszky u. 27.

36641

Krúdy Gy. u. 10. – Horánszky u. 26.

36669

Krúdy Gy. u. 14.

36699

Krúdy Gy. u. 15.

36698

Krúdy Gy. u. 17.

36671

Krúdy Gy. u. 20. – Rökk Sz. u. 23.

Lőrinc pap tér

36717

Krúdy Gy. u. 11.

36718

Lőrinc pap tér 3. – Mária u. 27.

Mikszáth tér

36603

Mikszáth tér 2. – Szentkirályi u. 38b

36712

Mikszáth tér 4. – Krúdy Gy. u. 1.

36728

Mikszáth tér 5.

36729

Szentkirályi u. 40. – Mikszáth tér 6.

Rákóczi út

36547

Rákóczi út 11. – Puskin u. 2.

36545

Rákóczi út 15.

36544

Rákóczi út 17. –Szentkirályi u. 1a

36507

Rákóczi út 23.

36437/2

Rákóczi út 27a – Vas u. 2a

36437/8

Rákóczi út 27b

36436

Rákóczi út 29. – Gyulai Pál u. 1. – Stáhly u. 4.

36437/9

Vas u. 2b

36437/13

Vas u. 2c

Reviczky utca

36575

Reviczky u. 4.

36737

Reviczky u. 5.

36736

Reviczky u. 7.

36735

Reviczky u. 9.

36734

Reviczky u. 11. – Szentkirályi u. 41.

Szabó Ervin tér

36569

Baross u. 4.

36570

Baross u. 6.

36571

Baross u. 8.

36572/1

Baross u. 10. – Ötpacsirta u. 5.

36748/2

Üllői út 2-4. – Baross u. 1.

36749

Üllői út 6. – Baross u. 3.






  1. VÉDETT ÉPÜLETRÉSZ


hrsz

utcanév, házszám

védett épületrész

építés éve

36755

Baross u. 15.

homlokzat

1875 körül

36649

Mária u. 11.

homlokzat

1880 körül

36536

Szentkirályi u. 13.

homlokzat

1893

36590

Szentkirályi u. 23.

homlokzat

1909

36599

Szentkirályi u. 32b

homlokzat

1880 körül








[1] Módosította a 79/2011.(XII.22.) sz. rendelet 1. §. Hatályos 2012. jan. 1-től

[2] Módosította a 19/2013. (IV.24.) sz. önk. rendelet 4. §-a

[3] Hatályon kívül helyzete az 51/2013. (XII. 12.) sz. önk. rendelet 5. §-a, hatályos 2013. december 12-től.