Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (továbbiakban Ötv.)18.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. §. (1) bekezdés e) pontjában kapott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tengelic Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 7054. Tengelic Rákóczi u.11.

(3)[1] A képviselő-testület hivatalának neve, székhelye: Tengelici Polgármesteri Hivatal, 7054. Tengelic Rákóczi u.11.

(4) Az önkormányzat jogi személy.

2.§.

Az önkormányzat jelképei: Tengelic Község címere és zászlója. Használatuk rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

II. Fejezet

Feladat és hatáskörök

3.§.

(1) [2]A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a Mötv. 13.§ (1) bekezdésében és egyéb törvényekben meghatározott közszolgáltatások biztosítása.

2. Az önkormányzat –saját felelősségére- vállalkozási tevékenységet folytathat, ennek megfelelően:

a) közvetlenül vesz részt vállalkozásokban

b) helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel)segíti a vállalkozókat

(3) Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, valamint (költség-haszon )elemzést végeztet.

4. Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület maga határozza meg – a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

5. A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi a vezetőiket.

4.§.

(1)[3] Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságaira a helyi nemzetiségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.

(2)[4] A hatáskör gyakorlásának átruházását indítványozhatja a polgármester, a települési képviselő, a képviselő-testület bizottsága a nemzetiségi önkormányzat testülete.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról a képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott személyek, és szervek kezdeményezésére dönt.

(4) A polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) Dönt átmenetileg szabad rendelkezésű pénzeszköz betétként történő elhelyezésről

b) Dönt 10 millió Ft-ig (Bérhitelnél) az önkormányzat likviditási gondjainak elhárítását szolgáló gazdálkodási hitel felvételéről

c) Tanyagondnoki ellátási ügyben eljárás

d) Átmeneti segélyezési ügyekben eljárás

(5)  A szociális bizottságra átruházott hatáskörök:

A képviselő-testület a szociális bizottságra ruházza a Szociális Igazgatásról és  Szociális  Ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben önkormányzati /képviselő - testületi/ hatáskörbe utalt szociális ellátások biztosításával kapcsolatos feladatokat és a feladatok ellátásához döntési hatáskört biztosít, kivéve a (4) bekezdés c-d pontjaiban szabályozott hatásköröket.

Ellátja átruházott hatáskörben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és a természetben nyújtott ellátások tekintetében a hatáskört.

(6)[5]

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1.A képviselő-testület ülései

5.§.

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést valamint évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2) Az alakuló ülés, a rendes ülés, és a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne a polgármesteri hivatal ülésterme. A polgármester az ülést egyéb helyszínre is összehívhatja.

6.§.[6]

(1) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46.§.(2) bekezdés a) pontjában felsorolt ügyekben.

(3) A képviselő-testület a Mötv.46.§(2) bekezdés b) pontjában foglalt személyi ügyekben zárt ülést tart, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(4)A Mötv. 46.§. (2) bekezdés c) pontjában szereplő további esetekben a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el.

(5) Zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(6)A zárt ülésen az Mötv. 46.§(3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek részt.

2. Alakuló ülés

7.§.

(1)[7] A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ. 1. számú függeléke tartalmazza.

(3) Az alakuló ülésen a következő sorrendben

1. a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának, valamint a polgármester választás eredményéről majd átadja a megbízóleveleket a képviselők és a polgármester számára,
2. az önkormányzati  képviselők – a Helyi Választási Bizottság elnöke által felolvasott esküszöveggel – esküt tesznek és aláírják az esküokmányt,
3. a polgármester – a Helyi Választási Bizottság elnöke által felolvasott esküszöveggel a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt,
4. a polgármester ismerteti programját,
5. a képviselő-testület a korelnök javaslata alapján megállapítja a polgármester illetményét,  
6. a képviselő-testület az alpolgármester megválasztására tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ, majd a bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak,
7. a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással minősített többséggel megválasztja az alpolgármestert, a választás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet,
8. az alpolgármester e minőségében – a polgármester által felolvasott esküszöveggel – a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt,
9. a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján megállapítja az alpolgármester tiszteletdíját,
10. a képviselő-testület meghozza az SZMSZ felülvizsgálatával kapcsolatos döntését.

(4) A képviselő-testület a (3) bekezdésben foglaltakon kívül az alakuló ülésén dönthet a bizottságok tagjainak megválasztásáról és sor kerülhet a bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjainak eskütételére. Amennyiben a bizottságok tagjainak megválasztására és az eskü letételére az alakuló ülésen nem kerülhet sor, erre a következő képviselő-testületi ülésen kell sort keríteni.

(5) Amennyiben az alpolgármester választása az alakuló ülésen nem volt eredményes a választásra a soron következő képviselő-testületi ülésen kell sort keríteni.

3.Rendes ülés

8.§.

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik, az előre meghatározott hónap, hét, keddi napján.

(2) Július hónapban a képviselő-testület nyári szünetet tart, nem ülésezik.

4.Rendkívüli ülés

9.§.

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított legkésőbb 15 napon belül. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés telefonon vagy elektronikus úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, a napirend megjelölésével.

(2) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének, vagy bizottságának indítványára vagy a Tolna Megyei Kormányhivatal Vezetőjének kezdeményezésére.

(3) Rendkívüli ülés összehívható, ha:

a) az ügy tárgyalása halaszthatatlan (pl.: határidő eltelik); vagy

b) önkormányzati érdeket érintő tárgykör; vagy

c) egyéb objektív feltétel, mely szükségessé teszi az összehívást.

(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt- amennyiben azt nem a polgármester  kezdeményezte - a polgármesterhez kell benyújtani.

5.Munkaterv

10.§.

(1) A képviselő-testület – az alakuló és a rendkívüli ülés kivételével – munkáját éves időtartamra szóló munkaterv alapján végzi. A munkatervet a tárgyévet megelőző év december hó végéig fogadja el a testület. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

(2) A munkaterv főbb tartalmi elemei: A fő feladatok meghatározása, a megtárgyalás várható időpontja, előterjesztő megjelölése, meghívandók.

6.Meghívó

11.§.

(1) A képviselő-testület tagjait, a meghívottakat a polgármester papír alapú formában készült meghívóval értesíti az ülésről.

(2) Az alakuló és rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 1 nappal előbb ki kell kézbesíteni a meghívottaknak.

(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.

(4) A meghívóhoz csatolni kell a napirendi javaslatok írásos anyagait is.

(5) Az ülésről a lakosságot a meghívónak hirdetményi formában az önkormányzat hirdetőtábláján, elektronikus formában a község hivatalos honlapján való elhelyezésével és a helyi kábeltévén keresztül kell értesíteni az ülés kezdete előtt legalább 5 nappal.

7. Meghívottak köre

12.§.

(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt,

c) egyes napirendek nem képviselő előterjesztőit,

d)[8]

e) Szőlőhegyi Nyugdíjasok Érdekszövetsége képviselőjét,

f) Szőlőhegyért Egyesület képviselőjét,

g) Községi Sportegyesület Elnökét,

h) 3 T civil szervezet képviselőjét,

i) Rollecate Kézilabda és Szabadidős Egyesület képviselőjét,

j) tanyagondnokot,

k) akit a polgármester megjelöl egyes napirendi pontokhoz.

(2) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához:

a) a jegyzőt,

b) a lakossági szervezetek képviselőit,

c)[9]

d) a tanyagondnokot.

8. Az előterjesztés

13.§.

(1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-és a határozat tervezet, beszámoló, tájékoztató.

(2) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:

a) a polgármester és alpolgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) a polgármesteri hivatal szakügyintézője,

f) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,

g) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A rendelet-tervezetet mindig írásban kell előterjeszteni.

(4) Az előterjesztés törvényességi véleményezéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a Kormányhivatal által tett törvényességi észrevételek teljes terjedelmükben a képviselő-testület elé kerüljenek.

(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az első részben a tárgy-és tényállás pontos meghatározását, az esetleges korábbi testületi döntést a lehetséges döntési alternatívákat, a meghozandó döntés indokait és jogszabályi alapját,

b) a második részben a határozati javaslatot, a végrehajtásért felelős személy megnevezését, a végrehajtási határidő megjelölését, vagy önkormányzati rendelet megalkotása esetén a rendelet tervezetét, a rendelet indokolását.

(6)[10] A Mötv. 46.§.(1) bekezdés b) pontjában meghatározott érintett írásbeli nyilatkozatának beszerzéséről az előterjesztés előkészítője gondoskodik.

9.Sürgősségi indítvány

14.§.

(1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az, jogszabályban előírt vagy Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának - ha törvény nem zárja ki - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. A sürgősségre vonatkozó indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(2) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet kizárólag akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget törvény írja elő, és a törvényi határidő másként nem tartható.

(3) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(4) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.

10.A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

15.§.

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester távollétében vagy akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű távolléte, akadályoztatása esetén a pénzügyi bizottság elnöke  hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester az ülés kezdetén  megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja.

(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 8 napon belüli időpontra a javasolt napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Amennyiben a határozatképtelenség az ülés során áll elő, a polgármester az ülést berekeszti, a még nem tárgyalt napirendek megvitatására 8 napon belül rendkívüli ülést kell összehívni.

(4) A polgármester a határozatképesség megállapítását követően ismerteti a kérdések, interpellációk, napirend utáni felszólalások tárgyát, benyújtóik, előadóik nevét.

(5) Előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja. A képviselő-testület bizottságai a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(6) Rendes üléseken napirend előtt jelentést ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett intézkedésekről

(7) Napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és döntésre alkalmas módon, összefoglalja a vitát.

(8) Napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat.

(9) Lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére.

(10)[11] Az ülés elnökének a munkáját a jegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a döntés meghozatala vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.

11.Vita, szavazás

16.§

(1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először a polgármester vagy felkérésére a napirend előadója röviden ismerteti a napirendi pont lényegét a döntési alternatívákat.

(2) A szóbeli kiegészítést követően a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek az előadóhoz, melyekre – lehetőség szerint – a vita előtt válaszolni kell.

17.§

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) A képviselő-testület bizottsága bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő-ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

18.§.

(1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(2)  A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik.

(3) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.

(5) Az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester legfeljebb 5 perc hozzászólási jogot biztosíthat.

12.Tanácskozás rendjének fenntartása

19.§.

(1) A polgármester gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról. Ennek keretében:

a)az ülés valamennyi résztvevője tekintetében figyelmezteti azt aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

b)rendre utasíthatja azt, aki eltér a tárgyalt témától és akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

c)ismételt rendzavarás esetén a rendbontót – kivéve a települési képviselőt – a terem elhagyására utasíthatja.

(2) A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

13. Interpelláció, kérdés

20.§.

 (1) Interpelláció a polgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat-és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5. napon írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. A benyújtott interpellációt - amennyiben része az előterjesztési anyagnak - az ülés előtt ki kell osztani.

(3) A képviselő-testület ülésén lehetőség van az írásban be nem nyújtott interpelláció szóban történő előterjesztésére. 

(4) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról az interpelláló ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen  nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

21.§.

(1) Kérdésnek minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.

(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző nap  a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban (levél, telefax, e-mail) el kell juttatni.

(3) A kérdést feltevő az írásban benyújtott kérdés tartalmát a képviselő-testületi ülésen  ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy a napirendi pontok tárgyalása után köteles válaszolni. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 15 napon belül írásban is történhet. A választ a következő képviselő-testületi ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

(4) A képviselők a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl felmerült sürgős, halaszthatatlan választ igénylő ügyekben, szóban is egy-egy kérdést tehetnek fel.

14.Döntéshozatal

22.§.

(1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2)[12] Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározott ügyeken kívül az alábbi ügyekben:

a) fegyelmi ügy,

b) gazdasági program elfogadása,

c) helyi népszavazás kiírása,

d) korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, megterhelése, hitel fedezetéül felhasználása, gazdasági társaságba bevételéről döntés,

e)[13] kitüntető cím adományozása.

23.§.

(1) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

24.§.

(1)[14] Név szerinti szavazást kell elrendelni, az Mötv-ben meghatározott eseteken túl, ha

a) azt a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri

b) a település jogi státuszát érintő ügyeknél

c) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 22.§.(5) bekezdésben meghatározott esetben.

 (2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét, s a jelenlevő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”,  „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal  szavaznak.

(4) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hiteles névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel vagy azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

25.§.

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Tengelic község Önkormányzata………./19….(…hó…..nap) Kt.h. számú képviselő-testületi határozata.

(2) A testületi határozatokról a jegyző naprakész, határidős nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4)A képviselő-testületi határozatokat az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

15.Jegyzőkönyv

26.§.

(1)[15] A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján készül a jegyzőkönyv, melynek tartalmaznia kell a Mötv. 52.§.(1) bekezdésében felsoroltakat.

(2) A jegyzőkönyv elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A hangfelvételt meg kell őrizni, a hangfelvétel megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismerésének lehetőségét a zárt ülésekről készült jegyzőkönyvek esetében is biztosítani kell.

(5) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(6) A jegyzőkönyveknek és azok mellékleteinek évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

16.Az önkormányzati rendeletalkotás

27.§.

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik

a) a települési képviselők

b) képviselő-testület bizottsága

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző

d) a helyi társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői

(2) A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével együtt terjeszti a képviselő-testület elé.

27/A.§.[16]

(1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet, az önkormányzat honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) az állami támogatásokról,

b) a helyi adókról,

c) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,

d) a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó,

e) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet,

f) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek főződik, valamint

g) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzé tett tervezetről, az önkormányzat honlapján megadott  elektronikus levélcímen, vagy papír alapú dokumentumban a Polgármesteri hivatal címére küldött levélben, vagy személyesen a Polgármesteri Hivatalba benyújtva  bárki véleményt nyilváníthat.

(4) A rendelet-tervezetet, úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő, legalább 8 nap álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(5) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani. A beérkezett vélemények, a véleményezők neve, e-mail címe legfeljebb a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig kezelhetők.

(6) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért az önkormányzati rendelet-tervezet előkészítője felelősséggel tartozik.

(7)A rendelet-tervezet előkészítője – a névtelenül beérkezett és a közerkölcsöt sértő vélemény kivételével - mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít, melyet az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni, és ezzel egy időpontban kell közzétenni. A rendelet-tervezet előkészítőjét egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(8) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteti.

28.§.

(1) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerinti illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is.

(2) A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

(3) A rendelet-tervezetet indokolással, és a tárgy szerint illetékes bizottság véleményével, a jegyzői törvényességi véleményezést követően kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

29.§.

(1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal épületében lévő hirdetőtáblára kifüggesztéssel kell kihirdetni az elfogadást követő 3 napon belül. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A rendeletek hiteles szövegét az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(3) A rendelet eredeti példányát a jegyző kihirdetési záradékkal látja el.

(4) A rendeletekről a jegyző tárgy szerinti és évszám szerinti nyilvántartást vezet.

(5) A jegyző kétévenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.

(6) A jegyző a hatályos rendeletek jegyzékét az SZMSZ 4. számú függelékeként naprakész állapotban vezeti.

IV. Fejezet

Települési képviselő, a képviselő-testület bizottságai

17.Települési képviselő

30.§.

(1) A képviselőt az Ötv-ben, az SZMSZ-ben és a vonatkozó jogszabályokban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A képviselő a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását a polgármesternek, a bizottsági ülésről való távolmaradását a bizottság elnökének köteles bejelenteni.

(3) A települési képviselők, bizottsági elnökök, bizottsági tagok tiszteletdíját a képviselő-testület az e tárgyban megalkotott önkormányzati rendeletben szabályozza.

18.A képviselő-testület bizottságai

31.§.

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselő-testület  állandó bizottságai és létszámai:

a) Pénzügyi bizottság 3 fő

b) Szociális bizottság 3 fő, ebből 1 fő külsős tag

(3) Az egyes bizottságok részletes feladatainak jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete rögzíti.

(4) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

32.§.

A polgármester,  a képviselő vagyonnyilatkozatának nyilvántartását és vizsgálatát, valamint a képviselő és a képviselő-testület bizottsága nem képviselő tagja összeférhetetlenségi ügyének vizsgálatát a Pénzügyi Bizottság  látja el.

33.§

(1) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

34.§.

(1) A bizottságok szükség szerint tartanak ülést. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén e feladatokat az általa megbízott bizottsági tag látja el.

(2)[17] A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(3) A bizottság elnöke az általa vezetett bizottság tevékenységéről megválasztását követően kétévente beszámol a képviselő-testületnek.

(4) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

V. Fejezet

Polgármester, alpolgármester

19.Polgármester

35.§.

(1) A polgármester  megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 4.§.(4) bekezdése tartalmazza.

20.Az alpolgármester

36.§.

(1) A képviselő-testület egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el az általa meghatározott feladatokat.

(3) A polgármester a (2) bekezdés alapján a feladatellátás kérdésében  meghozott döntéseiről tájékoztatja a képviselő-testületet.

VI. Fejezet

A jegyző, aljegyző és a Hivatal

21.A jegyző, aljegyző

37.§.

(1)[18] A polgármester - pályázat alapján – a jogszabályokban, illetve a pályázati kiírásban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki .

(2) A jegyző rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.

(3)[19] A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, szervezi és összehangolja a hivatal munkáját, évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal munkájáról, a hatósági ügyintézés tapasztalatairól.

(4) A képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki.

22. Polgármesteri hivatal

38.§

(1)[20] A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Tengelici Polgármesteri Hivatal elnevezéssel- az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Polgármesteri hivatal helyi költségvetési szerv, a költségvetés határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket. A Polgármesteri Hivatal jogi személy.

(3)[21]

(4)[22]

(5)[23]

(6) A hivatal a Képviselő-testület által megvitatott, a polgármester által jóváhagyott ügyrend szerint működik. A hivatal feladatait, a szervezeti egységek és a dolgozok közötti munkamegosztást az ügyrend tartalmazza.

(7) A Polgármesteri Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és önkormányzati bizottságnak.

(8) A Polgármesteri Hivatal részletes ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, idejét az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.

VIII. Fejezet

Társulások, Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

23. Társulások

39.§.

A képviselő-testület, társulás útján ellátott feladatainak felsorolását az SZMSZ 2.számú melléklete tartalmazza.

24.Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

40.§.

A helyi népszavazás, népi kezdeményezés részletes szabályait a képviselő-testület az e tárgyban megalkotott önkormányzati rendeletben szabályozza.

IX. Fejezet

Lakossági fórumok

25.Közmeghallgatás

41.§.

(1) A képviselő-testület évente legalább egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörben a helyben szokásos módon hirdetőtáblán, szórólapokon, a község hivatalos honlapján és a helyi kábeltévén meghívót kell közzétenni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(3) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(4) A közmeghallgatáson feltett kérdésekre illetve elhangzott javaslatokra a polgármesternek szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban a kérdésfeltevő részére választ kell adni.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

(7)[24] A képviselő-testület a közmeghallgatásos üléseit ugyanazon napirenddel megtartja: Tengelic központi belterületen, és Szőlőhegy településrészen is.

26.Falugyűlés

42.§.

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgyban illetőleg jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze.

(2) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyben szokásos módon hirdetőtáblán, szórólapokon, a község hivatalos honlapján és a helyi kábeltévén meghívót kell közzétenni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(3) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét, a polgármesteri hivatal tárgykör szerint érintett ügyintézőit, tárgykör szerint érintett lakossági, társadalmi szerveződések képviselőit.

(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

X. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

27. Az önkormányzat költségvetése

43.§.

(1)[25] A költségvetést az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet alapján kell összeállítani.

(2) A költségvetés tervezetét a képviselő-testület valamennyi bizottsága véleményezi.

28. Az önkormányzat vagyona

44.§.

(1)[26] Az önkormányzat tulajdonára és vagyongazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket a képviselő-testület az e tárgyban megalkotott önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.

(3)[27] Az önkormányzat likviditási gondjainak elhárítását szolgáló gazdálkodási hitelt (bérhitel) 10 millió forintig a polgármester veheti fel, a jegyző ellenjegyzésére. A megjelölt értékhatár feletti gazdálkodási hitel felvétele a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

A fejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló - a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. Törvény  10.§. (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget nem meghaladó - hitelt  a polgármester csak a képviselő-testület külön felhatalmazásával, jóváhagyásával, a jegyző ellenjegyzésével vehet fel.

(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles az állampolgárokat tájékoztatni. /költségvetést tárgyaló közmeghallgatáson./

44/A.§.[28]

Az önkormányzat alaptevékenységének szakfeladatszám szerinti besorolását  az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.

29.Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

45.§.[29]

A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

30. Az Európai Unió jogának való megfelelés

46.§.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

31.Hatálybalépés és hatályukat vesztő rendelkezések

47. §

(1) Ez a rendelet 2011. április l-n lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 6/2003(V.31) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 17/2005(XII.29), 1/2006(II.6), 13/2006(X.12), 23/2006(XII.13),4/2007(III.30), 12/2007(VII.19), 21/2007(XII.19), 13/2009(VIII.19) önkormányzati rendelet.