Újireg község önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. §

Általános rendelkezések

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Újireg Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 7095 Újireg, Kossuth Lajos u. 1.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Újireg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Újireg község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzat hivatalának megnevezése, székhelye: Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös hivatal), 7092 Nagykónyi, Nagy u. 108.[1]^,[2]

(6)  A közös hivatal[3] újiregi kirendeltségének címe: 7095 Újireg, Kossuth Lajos u. 1.

2. §

Az önkormányzat jelképei

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, és a pecsét.

(2) Az önkormányzat címerét, zászlaját és azok használatának rendjét önálló önkormányzati rendelet szabályozza.

II. Fejezet

3. §

Az önkormányzat feladat és hatáskörei

(1) A helyi önkormányzati jogok a község választójoggal rendelkező lakosainak a közösségét illetik meg. A választópolgárok a képviselő-testületbe választott képviselők útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való jogukat.

(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzat kötelező feladatait az alábbiak szerint látja el:

-egészséges ivóvízellátás: Tamási Közös Víz- és Csatornamű Kft.

                                                         (7090 Tamási, Rákóczi u. 35-37.)

-óvodai nevelés:                Iregszemcsei Nefelejcs Óvoda Újiregi Gesztenye Tagóvodája

                                                    (7095 Újireg, Jász u. 26.)[4]

-általános iskolai oktatás és nevelés:

                                               Iregszemcse Közös Iskolafenntartó Társulás

                                               Deák Ferenc Általános Iskola és Óvoda

                                               (7095 Iregszemcse, Móricz Zs. u. 8-10.)

-      egészségügyi alapellátás: Iregszemcse Község Önkormányzatával közös háziorvosi körzet működtetésével, a dr. Kaáli Sándorral kötött feladat-ellátási szerződés alapján.

-szociális alapellátás: Iregszemcse és Környéke Szociális és Gyermekjóléti

                                          Ellátási Intézmény (7095 Iregszemcse, Rákóczi u. 1.)

-közvilágítás:    E-ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.

                                               (7626 Pécs, Búza tér 8/a.)

-helyi közutak és a köztemető fenntartása: saját feladatellátásban, szakfeladaton

-nemzetiségek jogainak érvényesülése:

           Újireg Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat működésén keresztül[5]

                                               (7095 Újireg, Kossuth u. 1.)

- hulladékgazdálkodás: (szilárd hulladék: Dél-Kom Kft-vel kötött szerződés alapján, folyékony hulladék: Lackó-motor Bt-vel kötött szerződés alapján)

- sportfeladatok ellátása (sportpálya működtetése saját feladatellátásban, sportegyesület támogatása)

- helyi közösségi tér biztosításáról való gondoskodás (faluház fenntartása, szabadidőpark karbantartása)

- könyvtári szolgáltatás ellátása (a tamási Könnyű László Városi Könyvtártól könyvtári szolgáltatás megrendelésével – mozgókönyvtári szolgálat)

- polgármesteri hivatal működtetése (közös hivatal[6] fenntartásával)

Az önkormányzat egyéb, vállalt feladatainak ellátása:

- falugondnoki szolgálat biztosítása: az önkormányzat szakfeladataként működtetett falugondnoki szolgálattal. (A falugondnoki szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzata ezen rendelet mellékletét képezi.)

(4) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik a megyei önkormányzattal, valamint a szűkebb kistérség önkormányzataival.

III. Fejezet

4. §

Az önkormányzat szervezete, az önkormányzat szervei, működése, feladat- és hatáskörei

Képviselő-testület

(1) A képviselő-testület ellátja a törvényekben számára meghatározott feladat- és hatásköröket, valamint önként vállalhatja minden olyan helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a települési nemzetiségi[7] önkormányzat képviselő-testületére, valamint törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja át:

1. az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja,
2. az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át,
3. az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, illetve az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a képviselő-testületet a soron következő ülésen írásban tájékoztatni kell.

(3) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatja át:  

1. a rendeletalkotást,
2. szervezetének kialakítását és működésének meghatározását, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választást, kinevezést, megbízást,
3. a helyi népszavazás kiírását,
4. az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározását, használatuk szabályozását,
5. díszpolgári cím adományozását,
6. a gazdasági program, a költségvetés megállapítását, a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadását,
7. a helyi adó megállapítását,
8. a területrendezési terv jóváhagyását,
9. az éves költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételt és a kötvénykibocsátást,
10. a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételét és átadását,
11. önkormányzati társulás létrehozását, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozást,
12. külföldi önkormányzattal való együttműködésről történő megállapodást, nemzetközi szervezethez való csatlakozást,
13. intézmény, gazdálkodó szervezet alapítását, átalakítását, megszüntetését,
14. alapítvány létrehozását, alapítványhoz történő csatlakozást,
15. közterület elnevezését, emlékműállítást,
16. eljárás kezdeményezését az Alkotmánybíróságnál,
17. a bíróságok népi ülnökeinek megválasztását,
18. véleménynyilvánítást minden olyan ügyben, melyben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
19. állásfoglalást megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
20. továbbá azokat a feladatokat, melyeket törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(4) Az önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról a jegyző[8] tájékoztatja a képviselő-testületet.

5. §

A képviselő-testület megalakulása

(1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester eskütételéig a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

(3) Az alakuló ülés  kötelező napirendi pontjai:

1. A  Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, a megbízólevelek átadása.

2. A képviselő-testület tagjainak és a polgármester eskületétele.

Napirend elfogadása:

1. A polgármester illetményének/tiszteletdíjának megállapítása.
2. Szavazatszámláló Bizottság létrehozása
3. Alpolgármester választás titkos szavazással
4. Az alpolgármester illetményének/tiszteletdíjának megállapítása
5. Állandó Bizottság létrehozása

6. §

A képviselő-testület munkaterve, ülései, munkaértekezlet

(1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja a képviselő-testület üléseit.

(2) A képviselő-testület az évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tart rendes ülést.  

(3) A következő évre vonatkozó munkatervet, minden év december 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző[9] állít össze.

(4) A munkatervre vonatkozóan javaslatot lehet kérni:

a) a települési képviselőktől,

b) a községben működő nem önkormányzati szervek vezetőitől,

c) az önkormányzati feladatot ellátó önkormányzati, illetve társulási fenntartású intézmények vezetőitől.

(5) A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

(6) A munkaterv tartalmazza:

- a képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,

- a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,

- az előre tervezett közmeghallgatás idejét. 

(7) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni 2 képviselőnek, vagy a bizottságnak, a rendkívüli ülés indokát tartalmazó indítványára. A rendkívüli ülés összehívásának joga a polgármestert egyedül is megilleti.

1. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

1. A rendkívüli képviselő-testületi ülés kötelező összehívásának esetében az indítvány beérkezését követő tíz napon belüli időpontra kell az ülést kitűzni. Nem kell rendkívüli ülést összehívni, ha az indítvány beérkezésétől számított tíz napon belül rendes ülést tart a képviselő-testület. 

(8) A polgármester összetett, vagy vitatott kérdések előzetes megtárgyalására nem képviselő-testületi ülésnek minősülő munkaértekezletet hívhat össze.

7. §

(1) A polgármester a képviselő-testület ülésére legkésőbb az ülést megelőző  három nappal a képviselő-testület tagjainak írásos meghívót küld, amely tartalmazza a tárgysorozat megjelölését,  az ülés helyét, időpontját, az ülés minősítését (soron következő, rendkívüli, nyílt, zárt). Az ülés meghívójához a képviselő-testületi tagoknak meg kell küldeni az írásos előterjesztéseket, a határozati javaslatok és a rendelet-tervezetek teljes szövegét. A képviselők az ülés papír alapú meghívójához mellékelve elektronikus formában – pen drive-on – kapják meg az írásos előterjesztéseket. A meghívók kézbesítése a képviselő-testületi tagok lakcímére helyi kézbesítéssel, vidéki lakóhely esetén postai úton történik.

(2) Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén az ülésre szóló meghívót és az előterjesztést a sürgősség okának megjelölésével legkésőbb az ülést megelőző napon kell a képviselőkhöz eljuttatni. Rendkívüli képviselő-testületi ülés telefon útján is összehívható, ha az írásos meghívó kiküldését az idő rövidsége nem teszi lehetővé.

(3) A képviselő-testületi ülésre a polgármester saját kezdeményezésére vagy az előterjesztő javaslatára tanácskozási joggal meghívja az ülés tárgyának szempontjából érintett szervezeteket, önszerveződő közösségeket vagy személyeket. A képviselő-testületi ülésre meghívandó önszerveződő közösség:

- Piros Pipacs Nyugdíjas Egyesület,

- Újiregi Cigányok Szervezete.

A meghívott közösség képviselőit tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg. [10]

(4) Az ülés meghívóját közzé kell tenni a közös hivatali[11] kirendeltség hirdetőtábláján, valamint a község közigazgatási területén található hirdetőtáblákon.

8. §

Az ülések nyilvánossága

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület ülésén – az erre kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet. A hallgatók az ülést nem zavarhatják, rendzavarás esetén az ülés elnöke a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.

(3) Zárt ülést kell tartani:  

1. önkormányzati hatósági,
2. összeférhetetlenségi,
3. kitüntetési ügy tárgyalásakor,
4. választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása és visszavonása,
5. fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,
6. állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalása esetén, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele vagy ha nincs jelen,
7. vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

(4) A jelenlévő érintettet a napirendi pont tárgyalása előtt nyilatkoztatni kell arról, hogy kívánja-e zárt tárgyalás tartását. Igenlő válasza esetén szavazás nélkül zárt ülést kell elrendelni.

(5) A képviselő-testület minősített többséggel zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene.  

(6) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nemzetiségi[12] szószóló, a jegyző[13], meghívása esetén az érintett és a szakértő veszt részt. Törvény által előírt esetekben az érintett meghívása kötelező.

(7) A zárt ülésen hozott határozatokról – a képviselő-testület ilyen irányú döntése esetén – a nyilvánosságot tájékoztatni kell.

9. §

Előterjesztés, sürgősségi indítvány

(1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről, stb., amelyek jóváhagyást igényelnek,

b) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,

c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:

a) a polgármester és az alpolgármester,

b) bármelyik települési képviselő,

c) a jegyző[14],

d) a képviselő-testület munkatervében meghatározott előterjesztő, illetve akit a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére felkér.

10. §

(1) Előterjesztés a képviselő-testület elé írásban és szóban is benyújtható. Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot lehetőség szerint írásban az ülésen ki kell osztani.

(2) Nem lehet szóbeli előterjesztést tenni az alábbi ügyekben:

            - képviselő-testületi rendeletalkotás, -módosítás,

            - helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,

            - önkormányzati jelkép meghatározása,

            - gazdasági program meghatározása,

            - településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,

            - társulások létrehozása, társulásokhoz való csatlakozás, társulásokból való kilépés,

            - intézmény alapítása, megszüntetése, átszervezése,

            - kötelező pályázati eljárást követően a személyi ügyekben döntésre a képviselő-testület elé kerülő javaslatok,

            - a képviselő-testület feloszlatására tett javaslat,

            - az Ötv. 33/C §-a alapján a polgármester ellen benyújtott kereset .

11. §

(1) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

1. az első résznek (előterjesztő rész) tartalmaznia kell:

- a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

- az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,

- a jogszabályi felhatalmazást,

- több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,

- a költségkihatásokat.

b.) az előterjesztés második részének (határozati javaslat) tartalmaznia kell:

- az egyértelműen megfogalmazott feladatokat,

- külön-külön megfogalmazva  az eltérő tartalmú alternatív döntési javaslatokat,

- a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét. A végrehajtás határidejére tett javaslat „azonnal”, „értelem szerint”, „folyamatos”, vagy naptár szerinti megjelölést használhat. Folyamatos határidő esetében meg kell jelölni az időközönkénti beszámolás időpontját is.

(2) Önkormányzati hatósági ügy esetén az előterjesztésnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyeket az alakszerű határozat is tartalmaz, így: az ügyfél adatait, a döntésre vonatkozó jogszabályi előírásokat, feltételeket az ügyfél azoknak való megfelelését, a döntési javaslat indokolását.

(3) Az előterjesztések tartalmáért az előterjesztő a felelős.

12. §

(1) Sürgősségi indítványt a polgármesternél – az indok megjelölésével – az ülést megelőző nap 12 óráig terjeszthet elő:

1. az alpolgármester,
2. a jegyző[15],
3. a bizottság,
4. három képviselő.

(2) Sürgősségi indítvány tételére a polgármester is jogosult.

(3) A sürgősségi indítványra is alkalmazni kell a 10-11. §-ban foglaltakat.

(4) A sürgősségi indítvány napirendre való felvételéről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel határoz.

13. §

A képviselő-testület üléseinek tanácskozási rendje

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, vagy megbízásából az alpolgármester vezeti. A polgármester és az alpolgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülésének vezetésével kapcsolatos feladatokat az ülésen jelenlévő legidősebb képviselő látja el.

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha a megválasztott képviselőknek több mint a fele jelen van.

(3) Határozatképtelenség esetén az ülést - változatlan napirenddel – 8 napon belül ismét össze kell hívni.

14. §

(1) Az ülés elnöke az ülés megnyitása, a határozatképesség és a távollevők számának megállapítása után a javasolt napirend ismertetésével, valamint a tárgysorozatba fel nem vett napirendekről szóló tájékoztatóval kezdi a tanácskozást.

(2) A javasolt napirendnek lehetőség szerint tartalmaznia kell minden olyan előterjesztést, melyet a képviselő-testület bizottsága,  vagy a képviselők legkésőbb az ülést megelőzően tíz nappal eljuttattak a jegyzőhöz[16], továbbá az előterjesztés megfelel a  11. § (1) bekezdés előírásainak.

(3) A napirendet a képviselő-testület – határozathozatal mellőzésével - egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

 (4) A rendes ülés első kötelező napirendi pontja: 

-  jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

a második kötelező napirendi pontja:

- beszámoló a két ülés között folytatott fontosabb tárgyalásokról és tett intézkedésekről.

Mindkét napirendi pontot a polgármester terjeszti elő.

(5) A zárt ülésen hozott, lejárt határidejű, határozatok végrehajtásáról szóló  jelentést a zárt ülés első napirendi pontjaként kell tárgyalni. Második napirendi pontként kell tárgyalni az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámolót. Mindkét napirendi pontot a polgármester terjeszti elő.

15. §

Vita

(1) A napirendi pont vitája az előterjesztés ismertetésével kezdődik. Ezután rövid értelmezést kérő kérdéseket lehet feltenni. Az előterjesztő válasza után kezdődik az érdemi vita.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc lehet. Ugyanazon napirendi pont keretében az ismételt felszólalás időtartama a három percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése esetén a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) Módosító indítványt a vita lezárásáig az elnöknél nyújthatnak be az előterjesztésre jogosultak. Indokolt esetben az elnök kérheti a módosító indítvány írásban történő benyújtását.

(4) Az ülés elnöke jogosult, de nem köteles szót adni az ülésen megjelent lakosságnak, illetve a tanácskozási joggal nem rendelkező személyeknek.

(5) Kötelező szót adni kérésük esetén:

1. a tanácskozási joggal bíró személyeknek,
2. a jegyzőnek[17] és az általa felhatalmazott köztisztviselőknek,
3. az ügyrendi hozzászólást jelző képviselőnek.

16. §

(1) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő, eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

17. §

(1) Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:

1. a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,
2. rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ,
3. rendzavarás estén figyelmezteti a rendbontót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakítja.

(3) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

18. §

A szavazás módja

(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a nyílt szavazás név szerinti is lehet. A titkos szavazás lebonyolítása, az eredmény megállapítása és a szavazásról készült külön jegyzőkönyv elkészítése az Ügyrendi Bizottság feladata. A titkos szavazás eredményét az ülés elnöke hirdeti ki. Ha a bizottság határozatképes számban nincs jelen az ülésen, ez esetben három fős szavazatszámláló bizottságot kell választani a szavazás lebonyolítására.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Három képviselő indítványára kötelező név szerinti szavazást elrendelni.

(3) Szavazni személyesen kell.

19. §

A döntéshozatal szabályai

(1) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza (a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges).

(2) A képviselő-testület minősített többségű (a megválasztott képviselők több mint a felének) szavazata kell:  

1. rendeletalkotáshoz,
2. szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,
3. a törvény által képviselő-testületi hatáskörbe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, felmentéshez,
4. a képviselő döntéshozatalból való kizárásához,
5. zárt ülés elrendeléséhez,
6. intézményalapításhoz, intézmény megszüntetéséhez és az alapító okirat módosításához,
7. önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,
8. külföldi önkormányzattal történő együttműködési megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
9. községi alapterv programjavaslat és részletes rendezési terv elfogadásához,
10. képviselő-testületi hatáskör átruházásához és visszavételéhez,
11. díszpolgári cím adományozásához,
12. önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné történő minősítéséhez,
13. hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz,
14. sürgősségi indítvány napirendre történő vételéhez,
15. minden olyan döntéshez, melynél a minősített többséget jogszabály vagy ezen rendelet írja elő.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érint. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozathozatal szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Az érintettségről, az összeférhetetlenségről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(4) A határozati javaslat szövegét szavazásra szó szerint felolvasva, egyértelműen kell feltenni. A szavazás először a módosító javaslatokról, a módosított szövegrészről, végül az egész határozati javaslatról történik.

(5) A meghozott határozatot az ülést levezető elnök hirdeti ki.

(6) A szabályosan beterjesztett határozati javaslatról és rendelet tervezet elfogadásáról egy alkalommal lehet  szavazást tartani. Eredményhirdetést követően – amennyiben valamely újabb körülmény ezt indokolttá teszi – csak a korábban elfogadott határozat vagy rendelet visszavonását vagy új szavazás elrendelését támogató képviselő-testületi döntés után lehet ismét szavazást tartani.

20. §

Rendeletalkotás

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá jogszabály felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendeletalkotást kezdeményezhetik:

1. a képviselők,
2. a polgármester,
3. a jegyző[18],
4. a bizottság,
5. a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,
6. az önkormányzati feladatot ellátó intézmények vezetői.

(3) Amennyiben a kezdeményezést rendelet-tervezettel, tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(4) A kezdeményezéseket minden esetben a jegyző[19] véleményezi. A képviselő-testület ülése elé csak a jegyző[20] által törvényességi szempontból előzetesen felülvizsgált rendelet-tervezetek kerülhetnek.

(5) Amennyiben a kezdeményezést rendelet-tervezet nélkül nyújtják be az arra jogosultak, a rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik a közös hivatal[21] tárgy szerint illetékes munkatársa, és a kezdeményezés benyújtójának javaslata alapján a megjelölt szakértő, illetve az Ügyrendi Bizottság közreműködésével.

(6) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(7) A jegyző[22] az előkészítést követően a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

(8) Az önkormányzat által alkotott rendeleteteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezést, az önkormányzati rendelet címét.

(9) A rendeletet a polgármester és a jegyző[23] írja alá.

(10) A jegyző gondoskodik a rendeletek nyilvántartásáról, egységes szerkezetbe foglalásáról, a hatályos rendeletek jegyzékének naprakész vezetéséről.

(11) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján, az aláírt rendelet teljes szövegének kifüggesztésével történik.

21. §

Interpelláció

(1) A képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz és jegyzőhöz[24] interpelláció intézhető.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző hat nappal kell benyújtani a polgármesternél és lehetőséget kell adni a képviselő-testületi ülésen a szóban történő előadásra is, melynek időtartama nem haladhatja meg az öt percet. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát, rövid leírását.

(3) A szakszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része.

(4) Interpellálni csak képviselőnek van joga.

(5) Az interpellációra az interpellált az ülésen szóban vagy tizenöt napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásbeli választ valamennyi képviselő részére kézbesíteni kell.

(6) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, akkor a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a válasz elfogadásáról.

(7) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, melynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a tárgyalás elnapolását nem kérte.

 22. §

Kérdés

(1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől[25], a bizottság elnökétől a feladatkörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet. Erre a kérdezett az ülésen szóban, vagy tizenöt napon belül írásban érdemi választ köteles adni.

23. §

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

(1) A jegyzőkönyv vezetéséről a jegyző[26] gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet tizenöt napon belül írásba kell foglalni. A határozatokat a végrehajtásért felelős személy(ek)nek meg kell küldeni.

(3) A jegyző[27] a jegyzőkönyvet tizenöt napon belül megküldi a Tolna Megyei Kormányhivatalnak.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az ülés minősítését, időpontját, helyét,
2. a jelenlévők nevét és jelenlétük minőségét, a távol maradt képviselők nevét,
3. az elfogadott napirendet,
4. az előterjesztett határozati javaslatokat,
5. a tárgy megvitatásának fontosabb mozzanatait,
6. a meghozott határozatokat (ezen belül azt is, hogy a határozati javaslat milyen arányban került elfogadásra, illetve elutasításra),
7. a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,
8. az ülés bezárásának időpontját.

(5) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző[28] írja alá.

(6) A jegyzőkönyv – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – nyilvános. A választópolgárok a képviselő-testület üléseire készült előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyveibe betekinthetnek. A zárt ülésekről külön jegyzőkönyv készül.

IV. Fejezet

24. §

A képviselők jogállása

(1) A képviselő-testület tagjainak száma öt. A polgármester tagja a képviselő-testületnek. A képviselő-testület névsorát a 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A képviselő a község egészéért vállalt felelőséggel képviseli választói érdekeit.

(3) A képviselő:

1. részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében,
2. kezdeményezheti, hogy a bizottság és a polgármester átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyben hozott döntését a képviselő-testület vizsgálja felül,
3. megbízás alapján képviseli a képviselő-testületet,
4. a közös hivataltól[29] – a jegyzővel[30] történő előzetes egyeztetés után - igényelheti a munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést és technikai feltételeket, melyeket a közös hivatal[31] köteles biztosítani,
5. feladatainak jobb ellátása érdekében az önkormányzati ügyek egészére kiterjedő iratbetekintési jog illeti meg,
6. közérdekű ügyben kezdeményezheti a közös hivatal[32] intézkedését, melyre a közös hivatal[33] tizenöt napon belül köteles érdemi választ adni,
7. köteles részt venni a képviselő-testület és a bizottság ülésén, amennyiben abban tagsági joggal rendelkezik. Akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének az ülés megkezdése előtt be kell jelentenie,
8. köteles a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni.

V. fejezet

25. §

A képviselő-testület bizottságai

A bizottságok és jogállásuk

(1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Önkormányzati feladatok ellátására, a képviselő-testületi döntések előkészítésére, a közös hivatal[34] ilyen irányú tevékenységének, valamint a képviselő-testületi döntések végrehajtásának ellenőrzésére, a képviselő-testület az alábbi állandó

Bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság

(3) Az állandó bizottság részletes feladatainak jegyzékét a 3. számú melléklet[35] tartalmazza.

(4) Az állandó bizottság tagjainak a száma: 3 fő, a bizottság névsorát a 2. számú függelék[36] tartalmazza.

(5) A képviselő-testület az állandó bizottságra hatáskört nem ruház át.

(6) Az állandó bizottság elnöke és tagjai önkormányzati képviselők. A polgármester, az alpolgármester, a települési nemzetiségi[37] önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója a bizottság elnökévé, tagjává nem választható.

(7) Az állandó bizottság belső működésének szabályait a jelen rendelet keretei között maga határozza meg.

(8) A képviselő-testületi munka segítésére, egy-egy feladat ellátására a képviselő-testület tagjai sorából ideiglenes bizottságot hozhat létre. Ideiglenes bizottság létrehozása esetén a határozatban meg kell jelölni a feladatot és rögzíteni kell megoldásának határidejét. A feladat elvégzéséről szóló beszámoló elfogadásakor az ideiglenes bizottság megszűnik.

(9) Az állandó bizottság elnöke és tagja megbízatása alól minősített többséggel felmenthető.

26. §

A bizottságok közös szabályai

(1) A bizottsági ülés határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására megfelelően alkalmazni kell a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat, azzal az eltéréssel, hogy az elnök döntéshozatalból való kizárásáról a polgármester dönt.

(2) A bizottsági ülést a bizottság elnöke hívja össze. Az elnök köteles összehívni a bizottság ülését egy bizottsági tag írásbeli kérésére, illetve a polgármester indítványára.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző[38].

(4) A bizottság napirendjére az elnök tesz javaslatot.

(5) A bizottság köteles napirendjére felvenni azt az előterjesztést, melyet előterjesztésre jogosult tett, és témája szerint a megkeresett bizottság hatáskörébe tartozik.

(6) A bizottság ülését az elnök, távollétében az általa megbízott képviselő bizottsági tag vezeti. Megbízás hiányában a bizottság dönt az elnök eseti helyettesítéséről.  

(7) A polgármester a bizottság döntését felfüggesztheti, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a polgármester előterjesztésében a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(8) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző[39] írja alá.

(9) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

(10) A bizottság döntéseiről a jegyző[40] nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(11) A bizottság tevékenységéről a bizottság elnöke évenként beszámol a képviselő-testületnek.

(12) A bizottság működésének ügyviteli feladatai a közös hivatal[41] látja el.

VI. Fejezet

27. §

A tisztségviselők és a közös hivatal[42]

A polgármester

(1) A polgármester tagja a képviselő-testületnek. A polgármester a megválasztását követően az alakuló ülésen esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(2) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat és állapítja meg - a jogszabályok keretein belül – az illetményét, tiszteletdíját.

(4) A polgármester hivatali munkarendje:  kedden és szerdán 8,00 órától 12,00 óráig.

(5) A polgármester ügyfélfogadási rendje: kedden és szerdán: 8,00 órától 12,00 óráig.

(6) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át, az átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. számú melléklet[43]^,[44],[45] tartalmazza.

(7) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

28. §

(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

1. segíti a képviselők munkáját,
2. összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
3. képviseli az önkormányzatot,
4. az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel[46] együtt aláírja,
5. az ülést követő három napon belül kezdeményezheti képviselő-testületi határozat újabb megtárgyalását, ha a döntést az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei:

1. kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,
2. felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(3) A polgármester egyéb jogkörei:

1. a jegyző[47] javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a közös hivatal[48] feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
2. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
3. a jegyző[49] javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületeknek a közös hivatal[50] belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
4. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
5. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző[51] és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(4) A polgármester köteles az új polgármester választás kitűzésének napját követő 30 napon belül a képviselő-testület elé terjeszteni a polgármesteri tisztség átadásával kapcsolatos jegyzéket és általános tájékoztatót, különös tekintettel az önkormányzat költségvetésére.

(5) A polgármester jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. határozzák meg.

29. §

Az alpolgármester

(1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére – titkos szavazással – az alakuló ülésen az Ötv. 34. § (1) bekezdés szerint, saját tagjai sorából 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Ha az alakuló ülésen nem került sor az alpolgármester megválasztására, akkor a polgármesternek minden soron következő rendes- és rendkívüli ülésen az alpolgármester személyére javaslatot kell tennie.

(3) Ha alpolgármester nem került megválasztásra, abban az esetben a képviselő-testület határozatban a polgármester akadályoztatása esetén történő helyettesítésére egy települési képviselőt kijelöl az új alpolgármester megválasztásáig.

(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, a polgármester helyettesítése esetén annak teljes jogkörével rendelkezik.

(5) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(6) Az alpolgármester hivatali munkarendje: szerdán 8,00 órától 9,00 óráig.

(7) Az alpolgármester ügyfélfogadási rendje: minden hónap második szerdáján: 8,00 órától 9,00 óráig,

30. §

A jegyző[52]

(1) A jegyző[53] gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

1. előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
2. ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
3. személyesen vagy megbízottja által tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a bizottságok ülésein és ott megadja a szükséges tájékoztatást,
4. a jegyző[54] a bizottságok ülésein is részt vesz,
5. a képviselő-testület ülésén előterjesztett határozati javaslatot, illetve annak vita utáni módosított változatát, amennyiben jogszabálysértőnek találja, köteles erre a képviselő-testület figyelmét felhívni,
6. amennyiben a képviselő-testület a törvényességi észrevétel ellenére megszavazza a javaslatot, a törvényesség helyreállítása érdekében a Tolna Megyei Kormányhivatalhoz fordul,
7. amennyiben a jogszabálysértést utólag észleli és nincs módja a képviselő-testületet tájékoztatni, mielőtt a Tolna Megyei Kormányhivatalhoz fordulna a polgármestert köteles tájékoztatni,
8. köteles jelezni a polgármesternek, a bizottságoknak, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
9. gondoskodik a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről és aláírásáról,
10. a rendeletet a polgármesterrel együtt aláírja, gondoskodik annak kihirdetéséről.

(2) A jegyző[55]:

1. vezeti a képviselő-testület hivatalát,
2. gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös hivatal[56] köztisztviselői tekintetében,
3. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
4. ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört,
5. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
6. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
7. személyesen vagy megbízottja által hetente – a közös hivatal[57] Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott időpontban - ügyfélfogadást tart a közös hivatal[58]  Újiregi Kirendeltségén.

30/A.  §[59]

(1) A jegyző tartós akadályoztatása: a jegyző folyamatos, legfeljebb hat hónap időtartamú távolléte (pl. szülési szabadságon, táppénzen, fizetés nélküli szabadságon történő tartózkodásának ideje).

(2) A jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával megbízott személy: az igazgatási ügyintézői munkakörben foglalkoztatott, II. besorolási osztály, 2 számú fizetési fokozatába tartozó, előadó köztisztviselő.

VII. Fejezet

31. §

A közös hivatal[60]

(1) A képviselő-testület Nagykónyi és Nagyszokoly községek képviselő-testületével közösen, Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel igazgatási feladataik ellátására közös hivatalt tart fenn[61].

(2) A közös hivatal[62] jogi személyiséggel rendelkező, önálló költségvetési szerv.

(3) A közös hivatal szervezetével és működésével kapcsolatos részletes szabályokat e rendelet 1. számú melléklete[63] (Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, továbbiakban: közös hivatali SZMSZ) tartalmazza. A közös hivatali SZMSZ jóváhagyásához és módosításához a képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel, változatlan tartalommal hozott határozata szükséges. Valamennyi képviselő-testület jóváhagyó határozata után épülhet be a közös hivatali SZMSZ a képviselő-testület SZMSZ-ébe.[64]^,[65]

VIII. Fejezet

32. §

A választópolgárok és az önkormányzat

A közmeghallgatás

(1) A képviselő-testület ülés keretében – évente legalább egyszer – lehetőség szerint a következő évi költségvetési koncepció elfogadása előtt - a helyben szokásos módon előre meghirdetett - közmeghallgatást tart, melyen az állampolgárok és a községi szervezetek közérdekű kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás célja, hogy az önkormányzat beszámoljon az elmúlt időszakról, illetve hogy a választópolgárok, a helyi ügyekben érdekelt szervek kérdéseket és javaslatokat intézhessenek a képviselő-testülethez.

33. §

A lakossági fórum

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve jelentősebb községi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze

(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható a község egészét vagy annak egy részét érintő tárgykörben.

34. §

A képviselők fogadóórái

(1) A képviselők fogadóóráikat önállóan határozzák meg.  

(2) A fogadóórák rendjét ki kell függeszteni a közös hivatali[66] kirendeltség hirdetőtábláján.

IX. Fejezet

35. §

Az önkormányzat gazdasági alapjai

A gazdasági program

(1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő  hat hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester köteles gondoskodni.

(3) A gazdasági programot a képviselő-testület határozathozatallal fogadja el.

36. §

Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2)               Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a közös hivatal[67] látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:

-a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;

-az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetése;

-beszedi az önkormányzat saját bevételeit;

-biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását;

-elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

37. §

(1)Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(2)Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző[68] vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(3)Az (1)-(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait az önkormányzat számviteli szabályzatai tartalmazzák.

38. §

1. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről és a zárszámadásról külön önkormányzati rendeletet alkot.

2. A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

3. Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

• fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,
• a kiadási szükségletek meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,
• az igények és célkitűzések egyeztetése,
• meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,
• el kell végezni a döntésekkel kapcsolatos hatásvizsgálatokat.

4. A második fordulóban történik a költségvetési rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet- tervezet, javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé és tartalmazza:

• a bevételi forrásokat,
• önálló költségvetési szervenként a működési, fenntartási előirányzatokat,
• a felújítási előirányzatokat célonkénti bontásban,
• a fejlesztési kiadásokat feladatonként, külön tételben,
• az általános és céltartalék pénzeszközeit.

(5) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző[69] készíti elő, és amennyiben az önkormányzat független könyvvizsgálót bíz meg, úgy annak jelentését követően, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

39. §

Az önkormányzat vagyona

(1) Az önkormányzat törzsvagyonának körét és a tulajdonnal való rendelkezési jog gyakorlását külön rendelet szabályozza. Ebben a rendeletben kell megállapítani:

a.)a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b.)a törzsvagyon forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,

c.)azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról a rendeletben meghatározottak szerint lehet dönteni.

(2) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

40. §  

  Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

1. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

2. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését a képviselő-testület a Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása útján látja el, a fenti társulást létrehozó társulási megállapodás alapján. Az önkormányzat belső ellenőrzési rendszere egyaránt kiterjed a vezetők ellenőrzési kötelezettségeire és a munkafolyamatba épített ellenőrzésre.

3. A gazdálkodás ellenőrzésének részletes szabályait Belső Ellenőrzési Szabályzat tartalmazza.

X. Fejezet

41. §[70]

Nemzetiségi önkormányzat

1. Újireg községben a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján megválasztott roma nemzetiségi önkormányzat működik.

2. A települési önkormányzat a roma nemzetiségi önkormányzat számára biztosítja a testületi működéshez szükséges feltételeket, oly módon, hogy az éves költségvetésben meghatározott összeggel támogatja a nemzetiségi önkormányzatot, illetve térítésmentesen biztosítja a működés tárgyi feltételeinek egy részét.

3. Az önkormányzat a nemzetiségi közügyekkel kapcsolatos feladatok ellátásához a nemzetiségi önkormányzat ingyenes használatába adja az Újireg, Rákóczi u. 11. szám alatti épületben lévő irodahelyiségét, az abban található, leltár szerinti ingó vagyontárgyakkal. A fenti vagyontárgyakat a nemzetiségi önkormányzat kizárólagosan használja. A kizárólagos használatba adott vagyonelemek működtetésének költségei a nemzetiségi önkormányzatot terhelik.

4. A nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi ülések előkészítésével kapcsolatos szervezési, adminisztratív és technikai feladatokat – külön megállapodás alapján – a közös hivatal[71] látja el.

5. A közös hivatal[72], mint a települési nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve megállapodás alapján ellátja a nemzetiségi önkormányzat számára a gazdálkodási feladatokat.

6. Az önkormányzat, valamint a roma nemzetiségi önkormányzat között, a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos együttműködési szabályokat – a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben, és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben meghatározottak szerint – külön együttműködési megállapodás tartalmazza.

(7)A roma nemzetiségi önkormányzat elnöke a roma nemzetiség helyi szószólója.  Az önkormányzat képviselő-testületének ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Egyéb jogosítványait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szabályozza.

XI. Fejezet

42. §

Felterjesztési jog

(1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat-, és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezet útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,

c) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását, vagy visszavonását.

XII. Fejezet

43. §

Önkormányzati társulások

(1)Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. alapján.

(2)A képviselő-testület az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv. alapján, tagja a Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásnak.

(3)Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását e rendelet 3. számú függeléke[73] tartalmazza.

XIII. Fejezet

44. §

Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

(1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjét.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetéseik szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása,

d) a kulturális és egyéb javak megóvása és fejlesztése.

XIV. Fejezet

45. §

Záró rendelkezések

(1) E rendelet 2011. június 2. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 6/2007. (IV. 2.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 16/2007. (VII. 3.), a 19/2007. (X. 16.), a 3/2008. (II. 20.) a 8/2008. (IV. 21.), a 11/2009. (X. 30.), a 7/2010. (VI. 03.), a 10/2010. (VII. 15.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendeletet a képviselő-testület a 2011. június 1. napján tartott ülésén alkotta meg.

(4) E rendelet kihirdetéséről a jegyző[74] köteles gondoskodni.

(5)A rendelet mellékletei és függelékei[75]:

1. számú melléklet[76]: Nagykónyi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (31. § (3) bekezdés)[77]
2. számú melléklet: Újireg Község Önkormányzata falugondnoki szolgálatának Szervezeti és Működési Szabályzata (3. § (3) bekezdés)
3. számú melléklet: Az Ügyrendi Bizottság részletes feladatainak jegyzéke (25. § (3) bekezdés)
4. számú melléklet: a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke (27. § (6) bekezdés)

1. számú függelék: a képviselő-testület névsora (24. § (1) bekezdés)
2. számú függelék: az Ügyrendi Bizottság tagjainak a névsora (25. § (4) bekezdés)
3. számú függelék: az önkormányzat részvételével működő társulások (43. § (3) bekezdés)

(6) E rendelet mellékleteinek naprakészen tartásáról a jegyző[78] gondoskodik.