Ipolytarnóc  Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 18.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatára  a következő rendeletet alkotja:

I.FEJEZET

Az önkormányzat elnevezése, székhelye, jelképei, ünnepei, kitüntető címei

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Ipolytarnóc  Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 3138.Ipolytarnóc,Felszabadulás út 5.

(3) Az önkormányzat az igazgatási feladatai ellátására Mihálygerge, Ipolytarnóc és Egyházasgerge Községek Körjegyzősége elnevezéssel körjegyzőséget alakított.

2.§

Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. Az önkormányzat jelképeiről, valamint azok használatáról szóló szabályokat a 7/2000./VIII. 30./ önkormányzati rendelet szabályozza.

3.§

Az önkormányzat ünnepe :

a) Július 26 . Falunap

II. FEJEZET

Az önkormányzat feladata, hatásköre

4.§

(1) Az önkormányzat kötelező feladatait az Ötv. 8.§. tartalmazza

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

a) művészeti csoportok, civil szervezetek támogatása,

b) nemzetközi kapcsolatok kiépítése,

c) közfoglalkozatás biztosítása,

d) sportegyesület támogatása.

5.§

(1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Ötv. 10. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását az állandó bizottságára az 1. sz. melléklet szerint átruházza.

6.§

(1) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörében dönt:

a) a temetési segély odaítéléséről,

b) a szociális étkeztetés biztosításáról

c) lakásfenntartási támogatás megállapításáról

7.§

Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi rendes ülésen.

III. FEJEZET

A képviselő-testület működése

8.§

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő: a település lakossága által közvetlenül választott polgármester és 4 fő helyi képviselő. Tagjainak névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart. A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést, és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület ülése nyilvános. Zárt ülésre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv. 12.§. (4)-(5) bekezdése alapján kell alkalmazni.

9. §

(1) A képviselő-testület a választást követő 15 napon belül alakuló ülést tart, melyet a helyi választási bizottság elnöke hív össze.

(2) Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti mindaddig, amíg a megválasztott polgármester esküt nem tesz.

(3) Az alakuló ülés napirendje:

a) a Helyi Választási Bizottság beszámolója a választások eredményéről,

b) a képviselők eskütétele,

c)  a polgármester eskütétele,

d) a polgármester programjának ismertetése,

e) a polgármester illetményének megállapítása,

f)   az alpolgármester megválasztása,

g) az alpolgármester  eskütétele,

h)  az alpolgármester  tiszteletdíjának megállapítása

i)   az állandó bizottságok létrehozása.

10.§

(1) A képviselő-testület az ülések számát, idejét éves munkatervben állapítja meg, melyet a naptári év munkaterve szerinti utolsó ülésen fogad el. A munkaterv szerint megtartott ülés, rendes ülés.

(2) A munkaterv előkészítése a polgármester feladata. A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

c) a helyben működő gazdasági társaságok, és civil szervezetek vezetőitől.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit,

b) az előterjesztés elkészítési határidejét, az elkészítésért felelős személy nevét,

c)  a bizottságok megnevezését, ha az előterjesztést előzetesen a bizottságnak kell megvitatnia,

d) egyéb szervezési feladatot.

11.§

(1) A munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés rendkívüli ülés.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja, ha az adott ügy halaszthatatlan tárgyalást igényel.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani az ülés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt időpontját, és a napirendjére vonatkozó javaslatot.

(4) Rendkívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett és a meghívón feltüntetett napirend tárgyalható.

(5) A rendkívüli ülés szabályai mellőzhetők, ha az ülés összehívására nyitva álló időn belül a képviselő-testület rendes ülést tart. Ebben az esetben a rendkívüli ülésre javasolt napirendet a rendes ülés napirendjére kell felvenni.

IV. FEJEZET

Határozatképesség

12.§

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 3 fő települési képviselő jelen van. A határozatképességet az ülésvezető az ülés egész időtartama alatt köteles és jogosult vizsgálni. Erre bármely képviselő felhívhatja az ülésvezető figyelmét az ülés ideje alatt.

(2) A határozatképtelen ülést megnyitni nem lehet, helyette az ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontokkal össze kell hívni.

(3) Ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülés vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte után az ülést be kell rekeszteni és a még hátralévő napirendeket a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint összehívott ülésen kell megtárgyalni.

V. FEJEZET

Az előterjesztések

13.§

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) a munkatervbe felvett döntést igénylő javaslatok,

b) egyéb, a munkatervben nem szereplő, de döntést igénylő ügyre vonatkozó javaslatok,

c)  beszámolók,

d) tájékoztatók.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a települési képviselő,

b) a polgármester,

c) az alpolgármester,

d) képviselő-testület bizottsága,

e) a körjegyző,

f)  a kisebbségi önkormányzat,

g) a napirend előterjesztője.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés helyzetelemzésből, döntési javaslat indokolásából, és határozati javaslatból áll.

(4) A helyzetelemzés és döntési javaslat tartalmazza:

a) az előterjesztő megnevezését, az előterjesztés tárgyát, a testületi ülés időpontját,

b) szükség szerint a hatáskört biztosító jogszabályt, jogszabályi hátteret,

c) tájékoztatást a korábban hozott testületi döntésekről, azok végrehajtásáról

d) az előkészítésben közreműködő szervek, személyek állásfoglalását,

e) az elérendő célokat,

f)  több döntési változat lehetősége esetén az egyes változatok várható hatását, a mellette és ellene szóló érveket,

g) mindazon információkat, adatokat amelyek a döntés meghozatalához szükségesek.

(5) A döntési javaslat tartalmazza:

a) a bevezető részt, általános értékelő megállapítást, szükség szerint a hatáskört biztosító jogszabályi hivatkozást,

b) a rendelkező részt, konkrét feladat-meghatározást jogszabályszerű tömörséggel,

  c) a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

14.§

(1) Az előterjesztéseket általában írásban kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Azokat az előterjesztéseket, amelyek a 15.§ (2) bekezdésében említett határidőn belül nem készíthetők el, lehetőség szerint ugyancsak írásban kell rögzíteni, és azokat legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani ,ki kell osztani .

 Szóbeli előterjesztésre csak kivételesen kerülhet sor.

(2) Kizárólag írásban nyújthatók be az alábbi előterjesztések:

a) rendeletalkotás,

b) helyi népszavazás kiírása,

c)  kitüntetések adományozása,

d) hitelfelvétel

e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz való csatlakozás, megszüntetés

f)   intézmény alapítása.

VI. FEJEZET

Az ülés összehívása

15.§

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, ill. a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő korelnök látja el.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig az ülés előtt legalább 1 nappal kell megkapniuk a képviselőknek, és a meghívottaknak.

(3) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) a javasolt napirendeket,

c)  a napirendek előterjesztőit,

A meghívót az ülést összehívó írja alá.

(4) A lakosság tájékoztatása érdekében a meghívót a Körjegyzőségi Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(5) A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket. Amennyiben a meghívás meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódik, úgy a meghívott részére csak az erre vonatkozó írásbeli előterjesztéseket kell mellékelni.

(6) Az ülésre meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a körjegyzőt valamennyi napirendi ponthoz állandó tanácskozási joggal,

c) napirendi pontok előadóit az őket érintő napirendi pontokhoz tanácskozási joggal,

d) helyi kisebbségi önkormányzat elnökét, a helyi kisebbségi önkormányzatot érintő napirendi pontokhoz tanácskozási joggal.

VII. FEJEZET

Az ülés vezetése, a tanácskozás rendje

16.§

A képviselő-testület ülésein:

a) a képviselők tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek,

b) a körjegyző állandó tanácskozási joggal rendelkezik,

c) a napirendhez meghívott az adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezik,

d) a hallgatóság sem tanácskozási, sem szavazati joggal nem rendelkezik.

17.§

Az ülés vezetője:

a) jelenléti ív alapján számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét,

b) megnyitja az ülést, ha az határozatképes,

c) javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira,

d) ismerteti az írásban benyújtott interpellációkat,

e) beszámol a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről és közéleti eseményekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, biztosítja, hogy a polgármester és a bizottságok elnökei tájékoztatást adjanak az átruházott hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésekről,

f) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

g) lezárja a vitát,

h) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

i)  megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a döntést,

j)  biztosítja az ülés rendjét,

k) szünetet rendelhet el,

l)  a napirendek megtárgyalásának végén bezárja az ülést.

18.§

(1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

a) beszámoló a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről és közéleti eseményekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

b) interpellációk,

c)  kérdések,

d) rendeletalkotást igénylő javaslatok,

e) határozati javaslatok,

f)   egyéb beszámolók,

g) tájékoztatók,

h)  egyéb közérdekű bejelentések.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.

(3) A képviselők bármelyike javasolhatja a napirendi pont megtárgyalását, elhagyását, elnapolását, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Az erre irányuló javaslatot a napirendek meghatározásáról szóló képviselő-testületi döntés előtt kell előterjeszteni.

19.§

(1) A napirendi pont tárgyalása során az ülés vezetője:

a) biztosítja, hogy a napirendi pontok előadói az írásbeli előterjesztéseket kiegészíthessék,

b) biztosítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismertesse véleményét,

c)  biztosítja, hogy a képviselők, illetve a tárgyalt napirendhez tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehessenek fel,

d) vitára bocsátja az előterjesztést,

e) biztosítja a módosító javaslatok megtételét,

f)   lehetőséget biztosít arra, hogy a napirendi pont előadója válaszoljon a feltett kérdésekre, és a vitában elhangzottakra észrevételt tegyen,

g) lezárja a napirend vitáját,

h)  összefoglalja a vitában elhangzottakat, ismerteti a módosító javaslatokat

i)   szavazás előtt szót ad a körjegyzőnek, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni,

j)   szavazást rendel el a módosító javaslatokról,

k)  szavazást rendel el a döntési javaslat egészéről,

l)   ismerteti a szavazás eredményét, és kihirdeti a döntést.

(2) A napirend tárgyalása során a hozzászólás a jelentkezések sorrendje szerint történik.

(3) Egy napirendi pont esetén legfeljebb 2 alkalommal lehet hozzászólni.

A képviselő személyes érintettség okán felszólalhat.

20.§

(1) Az ülés vezetője biztosítja az ülés rendjét, melynek keretében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, túllépi a hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet, a tanácskozáshoz nem illő, méltatlan magatartást tanúsít, vagy az ülés rendjét egyéb módon zavarja,

b) ismétlődő rendzavarás esetén megvonhatja a szót a hozzászólótól,

c) a képviselő kivételével kizárja az ülésről a rendbontót, ha az a)-b) pontokban foglalt intézkedései eredménytelenek.

(2) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

VIII. FEJEZET

Interpelláció, kérdés

21.§

(1) Interpellációnak az a kérdés vagy problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(2) Interpellációt a települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsághoz és a körjegyzőhöz (a továbbiakban: interpellált) intézhet, melyet írásban a polgármesternél kell benyújtani az ülést megelőzően legalább 3 nappal. Az interpellációt legkésőbb annak képviselő-testületi ülésen történő ismertetéséig vissza lehet vonni.

(3) Az interpellált a benyújtott interpellációra a benyújtást követő rendes ülésen szóban köteles érdemi választ adni.

(4) Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem folytatható le, az interpellált az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.

(5) Az interpelláló képviselő a válasz elfogadásáról a (3) bekezdésben foglalt esetben az ülésen, a (4) bekezdésben foglalt esetben a soron következő rendes ülésen nyilatkozik.

(6) Ha az interpelláló képviselő a válaszadáskori ülésen nincs jelen, az interpellációt a soron következő rendes ülésig elnapoltnak kell tekinteni.

22.§

(1) Az interpelláló képviselő a 21.§ (5) bekezdésben tett nyilatkozatát követően az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület a 24.§ (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel dönt.

23.§

(1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottsághoz és a körjegyzőhöz kérdést intézhet akár írásban, akár szóban.

(2) Kérdésnek kell tekinteni minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódást, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(3) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

(4) A kérdésre az ülésen kell érdemi választ adni. Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely miatt az ülésen nem adható válasz, akkor a kérdezett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.

(5)A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.

IX. FEJEZET

Döntéshozatal

24.§

(1) A képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület határozathozatal nélkül a szavazati arányok rögzítésével dönt:

a) az ügyrendi kérdésekről,

b) tájékoztatók tudomásulvételéről,

c) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában ügyrendi kérdés minden, az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az előterjesztésben szereplő, valamint a vitában elhangzott valamennyi javaslatot egyenként kell szavazásra bocsátani úgy, hogy először a vitában elhangzott módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról kell dönteni. A szavazás során ellenpróbát kell tartani.

25.§

(1) A döntés meghozatalához minősített többség szükséges az Ötv.15. §.-ában jelzett tárgykörökben:

(2) Amennyiben a döntéshozatal során a szavazásra bocsátott javaslat bármilyen ok miatt nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor az ülés vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendelhet el, majd a szünet után újra szavazásra bocsátja a javaslatot.

(3) Ha a javaslat a (2) bekezdésben szabályozott ismételt szavazáson sem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor a javaslatot a képviselő-testület elutasította.

26.§

(1) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újra kezdi. A határozatok számozása folyamatos.

(2) A képviselő-testület által hozott határozat megjelölése tartalmazza:

a) a képviselő-testület megnevezését,

b) a határozat számát arab számmal,

c) meghozatalának idejét évét, hónapját és napját,

d) a “határozata” kifejezést,

e) a határozat megnevezését és címét az alábbiak szerint:

IPOLYTARNÓC  KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA  KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

......./......év (........hónap.....nap) határozata

............................-ról/ről

(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy, szerv megnevezését.

(4) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(5) A jegyző a határozatokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) a határozat számát, tárgyát,

b) meghozatalának időpontját.

27.§

(1) A polgármesternél rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő,

b) a polgármester,

c) az alpolgármester,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a körjegyző,

f) helyi kisebbségi önkormányzat,

g) erre irányuló népi kezdeményezés.

(2) A kezdeményező feladata, hogy a kezdeményezés tartalmazza a szabályozás indokát, a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot. Rendeletalkotásra vonatkozó javaslat csak olyan ügyre irányulhat, amelyben a képviselő-testületnek van rendeletalkotási joga.

(3) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester és a körjegyző a tárgy szerint illetékes bizottság bevonásával a kezdeményezést megvizsgálja, majd azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetések és a vitafórumok rendjét, a tervezet előkészítéséhez szakértőket kérhet fel.

(5) A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a körjegyző feladata.

28.§

(1) A képviselő-testület által alkotott rendelet megjelölése tartalmazza:

a) a képviselő-testület megnevezését,

b) a rendelet számát arab számmal,

c) meghozatalának idejét évét, hónapját és napját,

d)  az „önkormányzati” kifejezést

e) a „rendelete”  kifejezést,

f) a megnevezését és címét az alábbiak szerint:

IPOLYTARNÓC  KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

......./...........év (........hónap.....nap) önkormányzati  rendelete

............................-ról/-ről

(2) Az elfogadott rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá.

(3) A rendelet kihirdetése a Körjegyzőségi Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével történik.

(4) A kihirdetett rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza:

a) a rendelet számát, tárgyát,

b) a megalkotás időpontját,

c) a hatálybalépés időpontját,

d) a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének időpontját.

X. FEJEZET

Szavazás rendje, módja

29.§

(1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Ötv. 12. §. (4) bekezdésben foglalt ügyekben.

30.§

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy névszerinti szavazással történik.

(2) Névszerinti szavazás elrendelésére javaslatot tehet a polgármester, az alpolgármester és bármely képviselő. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Névszerinti szavazás esetén a körjegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A körjegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek, aki a szavazás eredményét kihirdeti. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

31.§

(1) A titkos szavazás lebonyolításáról három fős Ideiglenes Bizottság gondoskodik. A bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a szavazatok összeszámlálása. Az Ideiglenes Bizottság tagjaira az ülésvezető tesz javaslatot, mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

XI. FEJEZET

Jegyzőkönyv

32.§

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:

a) az ülés helyét, idejét,

b) a meghívottak nevét, a megjelent képviselők és távolmaradók nevét jelenléti ív alapján,

c)  a tárgyalt napirendi pontokat,

d) a napirendi pontok előadóinak, valamint a hozzászólók megnevezését,

e) a tanácskozás lényegét tömören, lényegretörően, kivéve, ha a hozzászóló a hozzászólás szó szerinti rögzítését kéri,

f)   a képviselő-testület határozatait, rendeleteit, feltüntetve a szavazás számszerű eredményét.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a körjegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) az írásbeli előterjesztések,

c) a jelenléti ív,

d) az írásban benyújtott hozzászólások, egyéb indítványok,

e) az elfogadott rendeletek,

f)  a névszerinti szavazásról készített névsor egy eredeti példánya,

g) a 31.§ (2) bekezdésben említett bizottsági jegyzőkönyv.

33.§

(1) A körjegyző a jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt évente bekötteti. A jegyzőkönyvek kezeléséről a Körjegyzőségi Hivatal gondoskodik.

A zárt ülések jegyzőkönyveit elkülönítve kell tárolni és őrizni.

(2) A jegyzőkönyvekbe történő betekintést a körjegyzőnél kell előzetesen kezdeményezni. A jegyzőkönyv a körjegyzőségi hivatalban munkaidőben tekinthető meg a körjegyző, akadályoztatása esetén az általa megbízott köztisztviselő jelenlétében.

XII. FEJEZET

A lakossággal való kapcsolattartás

34. §

(1) A képviselő-testület falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot, illetve kéri véleményét a lakosságot közvetlenül érintő fontos kérdésekről. A falugyűlésre az érintett szervek vezetőit meg kell hívni.

(2) A falugyűlés összehívása és vezetése a polgármester, előkészítése a polgármester, a körjegyző és a képviselő-testület bizottságainak feladata.

(3) Az állampolgárok által feltett kérdésekre, javaslatokra a képviselő-testületi szervek, illetve az érintett intézmények képviselői azonnal, illetve írásban 30 napon belül válaszolni kötelesek.

35.§

(1) A közmeghallgatáson a képviselő-testület  hatáskörébe tartozó közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek a választópolgárok  és a helyben érdekelt szervezetek.

(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés, javaslat az ülésen nem válaszolható meg, azt a polgármester megvizsgálja, és 30 napon belül írásban válaszol a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatással érintett ülés összehívására az VI. fejezet, az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére a VII. fejezet, a döntéshozatalra a IX. Fejezet, a szavazás rendjére, módjára a X. fejezet szabályait kell alkalmazni.

XIII. FEJEZET

Települési képviselők

36. §

(1) A települési képviselőt a polgármester, a körjegyző,a Körjegyzőség dolgozói, valamint az önkormányzati intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül fogadni kötelesek.

(2) A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bizottságának ülésén, javaslatot tehet a bizottság legközelebbi ülésének napirendjére, ahová a javaslatot tevő képviselőt meg kell hívni.

(3) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

37. §

A Körjegyzőség segítséget nyújt a települési képviselőnek tevékenysége ellátásához.

38. §

A települési képviselők, a bizottságok elnökei és tagjai tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

39.§

(1) A vagyonnyilatkozatot a képviselő két példányban, dátummal ellátva, aláírva készíti el, melynek egy példányát átadja a vagyonnyilatkozatok  kezelő Szociális  bizottság elnökének, egy példányát pedig magánál tartja. A bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat átvételét igazolja.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt és a bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni.

XIV. FEJEZET

A képviselő-testület bizottságai

40.§

(1) A képviselő-testület három tagú bizottságot  választ. A bizottság elnevezését, feladat-, és hatáskörét az 1. melléklet szerint határozza meg .

(2) A képviselő-testület meghatározott időre vagy meghatározott feladatok ellátására ideiglenesen bizottságot hozhat létre, melynek feladat- és hatáskörét, személyi összetételét a képviselő-testület a létrehozással egyidejűleg határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladat elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

41.§

(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnökének távolléte, akadályoztatása esetén az ülés vezetésére a bizottság által választott olyan tag jogosult, aki egyben települési képviselő is.

(2) A meghívót a 15.§ (2) bekezdés szerint kell megkapniuk a bizottsági tagoknak, és a meghívottaknak.

(3) Az elnök köteles a bizottságot összehívni:

a) a képviselő-testület határozatára,

b) a bizottsági tagok kétharmadának indítványára,

(4) A bizottsági ülések jegyzőkönyveit az elnök írja alá.

XV. FEJEZET

A polgármester, az alpolgármester, a körjegyző

42.§

(1) Ipolytarnóc  Község polgármestere főállású polgármester.

A polgármester munkanapokon  8-13 óráig fogadóórát tart.

(2) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(3) A körjegyző  szerdán  9.oo --11.oo óráig fogadóórát tart.

XVI. FEJEZET

Körjegyzőségi Hivatal

43. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Mihálygerge, Ipolytarnóc és Egyházasgerge Községek Körjegyzősége elnevezéssel, mihálygergei székhellyel Körjegyzőséget hozott létre.

(2) A Körjegyzőség kiadmányain, illetőleg bélyegzőin ezt az elnevezést kell alkalmazni.

44.§.

(1)A körjegyzőséget alkotó településeken külön hivatalok működnek. A körjegyzőség részletes feladatait  és működésének szabályait a körjegyzőség szervezeti és működési szabályzata tartalmazza .

(2)A Körjegyzőség ügyrendjét a társult önkormányzatok javaslatainak figyelembevételével a körjegyző állapítja meg.

45.§

(1) A helyi kisebbségi önkormányzat tekintetében a hivatal ellátja a kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, valamint biztosítja a kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit, így különösen a helyi kisebbségi önkormányzat testületi működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot, a testületi működésből eredő postai, kézbesítési, sokszorosítási, jegyzőkönyvezési feladatok ellátását.

(2) A körjegyzőséget alkotó településeken külön hivatalok működnek. A körjegyzőség részletes feladatait és Működésének szabályait a körjegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

XVII. FEJEZET

Társulások

46.§

A társulási megállapodás előkészítése a polgármester és a körjegyző feladata, melyek elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

XVIII. FEJEZET

Az önkormányzat gazdálkodása

47.§

(1) A képviselő-testület a költségvetését két fordulóban fogadja el.

(2) Az első fordulóban a tárgyévet megelőző év november 30-ig - a képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig - a költségvetési koncepciót kell kidolgozni, melyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé. Ebben a rendelkezésre álló költségvetési irányelvek, a kötelezően előírt és vállalt feladatok elemzése és helyzetfelmérés alapján számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét és a kiadási szükségleteket.

(3) A második fordulóban a költségvetési törvényben, és az államháztartásról szóló törvényben előírt részletességgel elkészített költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a képviselő-testület, melyet a polgármester a vonatkozó jogszabályokban előírt határidőben terjeszt a képviselő-testület elé.

48.§

A képviselő-testület az előző évi költségvetés végrehajtásáról zárszámadási rendeletet alkot, melynek tervezetét a polgármester a költségvetési évet követő 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé.

XIX. FEJEZET

Záró rendelkezések

49.§

(1) Ez a rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2003. (IV. 3.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 9/2009. (IX.13), 1/2010 ( I.14), 5/2010. (III. 18.) önkormányzati rendeletek.

(3) A rendelet mellékletei:

1. A bizottságok feladat és hatásköre
   
2. A tárulásokra átruházott hatáskörök jegyzéke
   

(4) A rendelet függeléke:

1. Képviselők névsora

2. Bizottságok tagjainak névsora

3. Körjegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzata

4. Hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke

5. Az önkormányzat alaptevékenységi szakágazatainak felsorolása

Ipolytarnóc , 2011. március 23.

                        Szabó Tibor                                                                                   Lőrik Ildikó

                        polgármester                                                                                  körjegyző

Kihirdetve :

Ipolytarnóc,2011.március 24 .

                                                                      Lőrik Ildikó

                                                                       körjegyző