2013. október 29. napjától hatályos szöveg

Bevezetés

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (a továbbiakban önkormányzat). Székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE (a továbbiakban Közgyűlés). Székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8.

(3) A Közgyűlés hivatala: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA (a továbbiakban Polgármesteri Hivatal). Székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8.

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, valamint a polgármesteri lánc.

a) Az önkormányzat címere: Álló, csücskös talpú pajzs, vörös mezejében Szent István király mellképe látható bíbor ruhában, arany képekkel hímzett lila színű koronázópalástban, fején a szent korona, a fejet arany fénykorona övezi. Jobbjában arany királyi jogar, baljában ezüst kereszttel ellátott arany országalma. A pajzsra helyezett, jobbra forduló, koronás, nyílt lovagi sisak dísze egy magyar hajdú, aranysújtásos kék dolmányban, oldalára kötött aranymarkolatú karddal. Jobbjában öt arany búzakalászt, baljában leveles arany szőlőfürtöt tart. A sisak takarója jobbról: vörös-ezüst, balról: kék-arany. Az arany arabeszkekre helyezett pajzsot jobbról befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany oroszlán, balról szintén befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany griff tartja.

b) A zászló: A város zászlója téglalap alakú, aranysárga színű, szélein vörös farkasfogakkal díszített, mezejében a város címere látható.

c) A polgármesteri lánc: Aranyozott ezüstből készült, honfoglalás kori vereteket utánzó szemekből álló lánc, amelyet elöl az ország címere, hátul Miskolc középkori pecsétje zár le. A láncról a város címere függ le, életfa- leveleket utánzó foglalatban, heraldikai színjelölés nélkül.

(2) Az önkormányzat címerének, zászlajának és a város névhasználatának rendjét a Közgyűlés külön rendeletben állapítja meg.

3. §

(1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, és a Polgármesteri Hivatal hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a körívén pedig az alábbi felirat olvasható:

a) Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere,

b) Miskolc Megyei Jogú Város Alpolgármestere,

c) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője,

d) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Aljegyzője,

e) Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.

(2) A Polgármesteri Hivatal által használt bélyegzőket sorszámmal kell ellátni.

4. §

A Közgyűlés helyi kitüntető címeket és díjakat alapít és adományoz. Az önkormányzat elismeréseinek alapításáról és adományozásának szabályairól a Közgyűlés külön rendeletet alkot.

5. §

(1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai az alábbiak:

1. időskorúak támogatása

2. nemzetiségi¹ jogok érvényesülésének támogatása

3. első lakáshoz jutók támogatása

4. városi televízió működtetése

5. önkormányzatok közötti partnerség erősítése

6. nemzetközi kapcsolatok ápolása

7. fiatalkorúak egészséges életmódjának támogatása

8. helyi sportfeladatok és sportrendezvények támogatása

9. helyi kultúra támogatása

10. helyi közlekedés színvonalának erősítése

11. kábítószer elleni küzdelem

12. energiatakarékossági programok támogatása

13. légszennyezés elleni küzdelem

14. kultúra támogatása

15. idegenforgalmi tevékenység

16. gyermekek üdültetésének támogatása

17. térségi szakképzés támogatása

18. bűnmegelőzési feladatok

19. helyi közbiztonság erősítése

20. regionális fejlesztések támogatása

21. környezettudatos szemlélet erősítése

22. térinformatikai rendszer támogatása

23. tájrendezési feladatok

24. esélyegyenlőségi feladatok ellátása

25. városi befektetések támogatása

26. közhasznú társadalmi szervezetek támogatása

27. oktatás színvonalának erősítése

28. allergén növényekkel kapcsolatos feladatok

29. vízkár-elhárítási feladatok

30. történelmi múlt ápolása

31. ipartörténeti értékek megóvása

32. településkép javítása

33. adósságkezelés

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatait megállapító közgyűlési döntések felsorolását a jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(3)² Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységének szakfeladatszámát és megnevezését a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

6. §

(1) A Közgyűlés tagjai a települési képviselők. A Közgyűlés tagjainak száma 29 fő. A Közgyűlés tagjainak felsorolását jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(2) ³

7. §

(1)⁴ Képviselőcsoport (a továbbiakban: frakció) alakítására a helyi önkormányzati képviselők előző általános választásán induló és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz, vagy annak jogutódjához tartozó települési képviselők jogosultak. A frakció megalakításához legalább 3 települési képviselő szükséges.

(1a)⁵ Az ugyanazon párthoz tartozó települési képviselők csak egy frakciót alakíthatnak.

(1b)⁶ E § alkalmazásában azt a települési képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki párt tagja, párt jelöltjeként indult a választáson, vagy olyan független, illetve függetlenné vált települési képviselő, akinek csatlakozását a frakció elfogadta.

(2) A frakció képviselői-csoport vezetőt (a továbbiakban: frakcióvezető) választ. A megalakult frakciót a frakcióvezető köteles 3 munkanapon belül bejelenteni a polgármesternek. Hasonlóan köteles bejelenteni a frakcióhoz történő csatlakozást, kiválást és a frakció megszűnését. A polgármester ezekről a Közgyűlést tájékoztatja.

(3) A frakciók vezetőit a polgármester egyeztető tárgyalásra összehívhatja. Ezt a frakciók is kezdeményezhetik.

(4) A települési képviselő csak egy frakciónak lehet tagja.

8. §

A polgármester az alpolgármesterek és a bizottságok bevonásával gondoskodik arról, hogy a településfejlesztés és a helyi közszolgáltatás szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazó programok készüljenek a Közgyűlés megbízatásának időtartamára, illetve rövidebb időre.

9. §

(1) A Közgyűlés üléseit fél éves időszakra készült munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik. A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a) települési képviselőktől,

b) bizottságoktól,

c) a Polgármesteri Hivatal főosztályaitól.

d)⁷ alpolgármesterektől és

e)⁸ az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok vezetőitől,

f)⁹ a nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől.

(2)¹⁰

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések várható időpontját,

b) a napirendek tárgyát és előadóját,

c) az előkészítésért felelős megjelölését,

d) az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét.

(4) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:

a) a városi önkormányzat költségvetését és zárszámadását,

b) a város közrendjének és közbiztonságának az értékelését,

c) ¹¹

d) az éves ellenőrzési tervet és annak végrehajtását.

(5)¹² A munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásában érintetteknek az elfogadott munkatervet az elfogadását követő 8 napon belül a Jegyző megküldi.

(6)¹³

10. §

(1) A Közgyűlés alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad az önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről, és átadja a megbízóleveleket.

(3) A polgármester, majd a települési képviselők esküt vagy fogadalmat tesznek. Az eskü vagy fogadalom szövegét a polgármester esetében a Helyi Választási Bizottság elnöke, a települési képviselők esetében a polgármester olvassa elő.

(4)¹⁴

11. §

A Közgyűlés évente nyolc ülést tart. Az ülések ütemezett időpontjáról és napirendi tervezetéről a félévi munkatervek rendelkeznek.

12. §

(1)¹⁵ A Közgyűlés rendes üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű beöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlésben legnagyobb létszámú frakció vezetője, mint koordinációs tanácsnok hívja össze és vezeti.

(2) A települési képviselőket a Közgyűlés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. Indokolt esetben a Közgyűlés folytatólagosan több napra is összehívható.

(3)¹⁶ A rendes ülésre szóló meghívót az előterjesztésekkel együtt a települési képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok, a főosztályvezetők és az osztályvezetők számára elektronikus levélben, a tanácsnokok számára külön kérésre nyomtatott formában a Közgyűlés napját megelőzően legalább 14 nappal kézbesíteni kell.

(4) A 13. § (1) e) – g) pontjaiban meghatározottak csak ahhoz a napirendhez kapcsolódó előterjesztéseket kapják meg, amelyikhez meghívásuk szól.

(5) Amennyiben egyes előterjesztések postázására nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy a bizottságok által tárgyalható legyen.

(6) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármesterek, jegyző, aljegyző, bizottságok, tanácsnokok és a helyi nemzetiségi¹⁷ önkormányzatok által benyújtott előterjesztéseket, valamint az önálló képviselői indítványokat.

13. §

(1) A Közgyűlésre a települési képviselőkön, tisztségviselőkön, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetőjét,

b) a város azon országgyűlési képviselőit, akik nem tagjai a Közgyűlésnek,

c) azon alpolgármestert, aki nem tagja a Közgyűlésnek,

d) a helyi nemzetiségi¹⁸ önkormányzatok elnökeit,

e) a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,

f) akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,

g) akinek a meghívását a polgármester, vagy a Közgyűlés a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tartja,

h) a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetőit, osztályvezetőit,

i) közvetve, vagy közvetlenül 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit,

j) indokolt esetben az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit,

k) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét.

(2)¹⁹

14. §

(1) A Közgyűlés rendkívüli – munkatervben nem szereplő – ülését össze kell hívni bármely állandó bizottság vagy a települési képviselők egynegyedének az indítványára. A polgármester a rendkívüli ülést bármikor összehívhatja.

(2) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. Sürgősségi indítvány benyújtására a rendkívüli ülésen lehetőség nincs.

(3) Rendkívüli ülésen napirenden kívüli felszólalásnak helye nincs.

(4)²⁰ Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. A rendkívüli ülést a feltételek együttes megléte esetén az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül meg kell tartani.

(5)²¹ Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott időtartamon belül rendes ülés összehívására is sor kerülne, a rendkívüli ülés napirendje a rendes ülés napirendjébe beolvad, kivéve ha a rendkívüli ülést a polgármester kezdeményezi.

(6) A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább 1 nappal előbb kézbesíteni kell.

(7)²² Halaszthatatlan esetben a rendkívüli ülés elektronikus úton vagy egyéb rövid úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra a napirend megjelölésével.

(8) A rendkívüli ülésen a napirend elfogadásáról szavazni kell. Amennyiben a Közgyűlés a napirendet nem fogadja el, az elnök az ülést berekeszti.

15. §

Határozatképtelenség esetén az elnök a Közgyűlést felfüggeszti. Amennyiben egy óra elteltével sem áll helyre a Közgyűlés határozatképessége, a Közgyűlést ugyanazon napirendek megtárgyalására 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni az ülés időpontját, helyét, valamint a napirendeket tartalmazó meghívó kézbesítésével.

16. §

(1) ²³ A Közgyűlés ülésének időpontjáról és napirendjéről a nyilvánosságot a Polgármesteri Hivatal székhelyének hirdetőtábláján való kifüggesztéssel és elektronikus formában, Miskolc város honlapján kell értesíteni.

(2)²⁴ A sajtó képviselői a nyílt ülésen a sajtó részére kijelölt helyen foglalhatnak helyet, és az ülésről készíthetnek kép- és hangfelvételeket. A sajtó képviselői tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját.

(3)²⁵ A hallgatóság a nyílt ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A sajtó képviselői és hallgatóság a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

17. §

(1) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles jelezni.

(2) Zárt ülésen a Közgyűlés tagjai, a helyi nemzetiségi²⁶ önkormányzatok képviselői – az adott nemzetiséget²⁷ érintő ügyben –, az alpolgármesterek, a jegyző, az aljegyző, a jegyzőkönyv vezetője, a technikai és segítő személyzet, valamint meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet részt.

18. §²⁸

(1) A Közgyűlés rendes ülésének napirendjére és a napirendek tárgyalásának sorrendjére az elnök tesz javaslatot.

(2) A Közgyűlés az ülésének napirendjére felveheti:

a) az előterjesztéseket,

b) az önálló indítványokat,

c) a sürgősségi indítványokat.

(3) A napirendet és azok tárgyalásának sorrendjét a Közgyűlés állapítja meg, amelyről egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Az előterjesztések főszabály szerinti tárgyalásának sorrendje:

a) rendelet-tervezet,

b) határozat-tervezet,

c) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,

d) tájékoztató és egyéb bejelentés.

19. §

(1)²⁹ Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, bizottsági állásfoglalás alapján a bizottságok elnökei, valamint a legalább a települési képviselők egynegyede együttesen, írásban terjeszthet elő.

(2)³⁰ Rendelet-tervezetet sürgősségi indítványként történő előterjesztésekor figyelemmel kell lenni az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott egyeztetés megkezdésének határidejére. Amennyiben a sürgősségi indítványként előterjesztett rendelet-tervezet nem tartozik az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló önkormányzati rendelet hatálya alá, az indítvány előterjesztésére a (3) bekezdésben foglaltak irányadók.

(3)³¹ A tisztségviselők és a bizottságok elnökei által előterjesztett sürgősségi indítványt a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett, törvényességi véleményezéssel ellátva, legkésőbb a Közgyűlést megelőző harmadik napon 12.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél. A települési képviselők egynegyede által előterjesztett sürgősségi indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett a Közgyűlést megelőző tizedik napon 12.00 óráig írásban nyújtható be polgármesternél.

(4)³² A sürgősségi indítványként benyújtott előterjesztéseket a Közgyűlést megelőző harmadik napon a települési képviselőknek, a főosztályvezetőknek és az osztályvezetőknek elektronikus levélben kell kézbesíteni.

(5)³³ A sürgősségi indítványokat a 42. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel a bizottságoknak nem kell tárgyalniuk.

(6) A (3) bekezdésben foglaltaktól abban az esetben lehet eltérni, ha az előterjesztő tisztségviselő, és az önkormányzat érdeke azt indokolja. Erre figyelemmel a határidőn túli sürgősségi előterjesztést az önkormányzat érdekeire hivatkozással az előterjesztés keretében az előterjesztőnek indokolnia kell.

(7)³⁴ Az elnök igény esetén legfeljebb 2 percben alkalmat adhat az előterjesztőnek vagy az általa felkért személynek a sürgősség tényének rövid indokolására.

(8)³⁵ A sürgősségi előterjesztések és az önálló indítványok napirendre tűzéséről a Közgyűlés a napirend megállapítása előtt szavaz.

20. §

(1) A levezető elnök vagy bármelyik települési képviselő indokolási kötelezettséggel – legfeljebb 5 perces időtartamban – javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, erről a Közgyűlés vita nélkül dönt..

(2) A Közgyűlés az (1) bekezdés szerinti döntéssel egyidejűleg meghatározhatja a napirend tárgyalásának ismételt időpontját. Amennyiben a Közgyűlés a napirendre tűzésről nem határoz, úgy a javaslatot a soron következő rendes Közgyűlésen tárgyalni kell.

21. §

A Közgyűlés egyes napirendi pontjainak előterjesztője kizárólag tisztségviselő, bizottsági állásfoglalás alapján bizottság elnöke, települési képviselő, jegyző, aljegyző, valamint tanácsnok lehet.

22. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) rendeleti javaslat,

b) határozati javaslat,

c) beszámoló,

d) tájékoztató.

(2) Az előterjesztés kizárólag írásban készíthető el.

(3) A Közgyűlés a beszámoló elfogadásáról, a tájékoztató tudomásul vételéről határozattal dönt.

(4) Az írásos előterjesztést a Közgyűlés rendes ülését megelőzően 4 héttel törvényességi véleményezés céljából a jegyzőnek át kell adni.

(5)³⁶ Az egyedi hatósági ügyekben benyújtott fellebbezések tárgyában készült előterjesztéseket a Közgyűlést megelőző 17 nappal korábban kell törvényességi véleményezés céljára átadni.

23. §³⁷

24. §

(1) Módosító javaslattal tisztségviselő, frakció, bizottság, bármely települési képviselő, jegyző, valamint aljegyző élhet. A módosító javaslatokat indokolni kell.

(2)³⁸ A módosító javaslatokat:

a) rendes ülés esetén

     aa) a Közgyűlés ülését megelőző harmadik napon 12.00 óráig, vagy

     ab) amennyiben valamely előterjesztés megküldésére a Közgyűlés ülését megelőző harmadik napig nem került sor, a Közgyűlés napján az adott napirendi pont tárgyalásáig,

b) rendkívüli ülés esetén a Közgyűlés napján az adott napirendi pont tárgyalásáig

írásban lehet előterjeszteni a polgármesternél.

(2a)^{39 40} A bizottság a (2) bekezdés a) pont aa) alpontjától eltérően a Közgyűlés napján az adott napirendi pont tárgyalásáig tehet módosító javaslatot, melyet beérkezése időpontjától függően a (3), vagy a (4) bekezdés szerint kézbesíteni kell. Amennyiben a bizottsági módosító javaslat a (4) bekezdésben foglalt határidőt követően érkezik, azt a Közgyűlés ülésén kell ismertetni.

(3)⁴¹ A rendes ülés napirendi pontjaihoz kapcsolódó módosító javaslatokat a Közgyűlést megelőző harmadik napon kézbesíteni kell jelen rendelet 19. § (4) bekezdésében megjelölt személyek részére, az abban meghatározott formában.

(4) A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat a Közgyűlést megelőző nap 12.00 óráig írásban terjeszthető elő a polgármesternél. A módosító javaslatokat a Közgyűlést megelőző nap 17.00 óráig rövid úton, nyomtatott formában, valamint elektronikus levélben kézbesíteni kell a települési képviselőknek.

(5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltaktól abban az esetben lehet eltérni, ha az előterjesztő tisztségviselő.

(6) A módosító javaslatokat a bizottságok nem tárgyalják.

25. §

(1)⁴² A települési képviselő ügyrendi javaslatot tehet azzal a céllal, hogy felhívja az ülést vezető elnök figyelmét a jelen rendeletben (a továbbiakban SZMSZ) foglalt eljárási szabályok megsértésére.

(2)^43,44Ügyrendi javaslatot bármelyik települési képviselő bármikor 1 percben tehet, amelynek elején meg kell jelölnie az SZMSZ azon szakaszát, vagy bekezdését, amelynek megsértésére hivatkozni kíván. A Közgyűlés a javaslat felett vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) Az elnök az ügyrendi javaslat előterjesztőjének elsőbbséggel adja meg a szót.

26. §

(1) Személyes érintettség okán történő felszólalásnak akkor van helye, ha a Közgyűlésen tisztségviselőről vagy bármely települési képviselőről a személyét érintő negatív értéktartalmú kifejezés hangzik el nevének említésével, vagy nevének említése nélkül, de beazonosítható módon.

(2) Vita közben a települési képviselő soron kívül szót kérhet, ha a személyét érintő felszólalásra kíván észrevételt tenni.

(3) A felszólalást – a 30. § (7) e) pontjában foglaltak szerinti időtartamra – az elnök engedélyezi. Viszontválasznak, vitának helye nincs.

27. §⁴⁵

A polgármester akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester elnököl. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a Közgyűlésben legnagyobb létszámú frakció vezetője, mint koordinációs tanácsnok elnököl.

28. §

(1) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, felfüggesztése, szünet elrendelése,

b) a határozatképesség megállapítása,

c) javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,

d) a vita levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,

e) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,

f) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.

(2) A Közgyűlés a napirend – beleértve a sürgősségi indítványokat is – egyszerű többséggel történő elfogadását követően az előterjesztések vitájával folytatja a munkát. A vitát követően szükség esetén szünetet tart, majd a zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokkal folytatja munkáját.

(3) Ezt követően a napirendekről történő szavazásra kerül sor. A Közgyűlés a napirend megállapításakor dönthet arról is, hogy munkáját zárt ülésen tárgyalandó napirendekkel kezdi.

29. §

Az elnök vitavezetési feladatai:

a) a vita megnyitása, lezárása,

b) szavazás elrendelése,

c) a szavazás eredményének megállapítása,

d) a döntés kimondása.

30. §

(1) Az elnök a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát.

(2)⁴⁶ A vita során az előterjesztést az előterjesztő, vagy az általa felkért személy szóban indokolhatja, majd az érintett bizottság elnöke vagy a bizottság meghatalmazott tagja a bizottság véleményét ismerteti.

(3)⁴⁷ Az elnök ezt követően kérdések feltevésére ad lehetőséget, melynek során a frakcióvezetők vagy helyettük a frakciók által kijelölt vezérszónokok észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik, amelyekre az előterjesztő vagy az általa felkért személy válaszol.

(4) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző, az aljegyző és a frakciók vezetői a napirendhez kapcsolódóan bármikor – legfeljebb kettő perc erejéig – szót kérhetnek. A szót az elnök soron kívül, jelentkezésük sorrendjében köteles megadni.

(5) Amennyiben a tárgyalt napirendhez a levezető elnök települési képviselőként kíván hozzászólni, úgy azt a települési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint teheti meg.

(6)⁴⁸ A vitában résztvevők ugyanazon napirend tárgyalása során a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével két alkalommal nyilváníthatnak véleményt. A bizottsági vélemények ismertetése, valamint a frakcióvezető vagy a vezérszónok felszólalása a két alkalomba nem számít bele.

(7)⁴⁹ A hozzászólások nem összevonható időtartama:

a) a napirend előterjesztője esetén:

    aa) vita előtti indokolás, kiegészítés esetén 6 perc,

    ab)⁵⁰

b) bizottsági vélemény ismertetése esetén 5 perc;

c) frakcióvezető, vagy helyette vezérszónok véleményének ismertetése esetén 5 perc;

d) a vitában résztvevők az a) - c) pontba nem tartozó esetekben:

    da) első alkalommal 3 perc,

    db) második alkalommal 2 perc;

e) személyes érintettség esetén 1 perc.

(8) Időtúllépés esetén – a (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a levezető elnök a hozzászólót előbb figyelmezteti, majd ezt követően megvonja tőle a szót.

(9) Az előterjesztés és a módosító indítvány az előterjesztő által bármikor visszavonható.

(10) Valamely napirendi pont tárgyalása során az előterjesztő, bármelyik frakció vezetője, valamint az érintett bizottság elnöke kérésére a levezető elnök tárgyalási szünetet rendelhet el az általa meghatározott időtartamra.

(11) A levezető elnök a napirendi pontok tárgyalása során bármikor tanácskozási szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb 30 perc lehet.

(12) A Közgyűlés levezető elnöke a (6) – (8) bekezdésében foglaltaktól indokolt esetben eltérhet.

(13) Több napirendi pont együttes megvitatása esetén a hozzászólások (7) bekezdésben meghatározott időtartamai – a Közgyűlés döntése alapján – összevonhatóak.

(14)^51,52A napirendi pont vitája során az elnök és bármely települési képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. A javaslatról a Közgyűlés vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(15)⁵³Az előterjesztés szóbeli indokolása során az előterjesztő audiovizuális eszközöket is igénybe vehet, a települési képviselő a vita során ilyen eszközök használatára nem jogosult.

31. §

(1) A Közgyűlés rendjének fenntartásáért az elnök felel.

(2) Az elnök

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezéseket használ, magatartást tanúsít, rendre utasíthatja azt, aki a Közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít,

b) rendre utasítja és szükség esetén megvonja a hozzászólás jogát attól a felszólalótól, aki az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik,

c) kezdeményezheti, hogy a Közgyűlés – az a) és b) pontokban foglaltak eredménytelensége esetén – a települési képviselőt rója meg. Erről a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

d) figyelmezteti azt a Közgyűlésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Amennyiben a Közgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

32. §

(1) A települési képviselő a Közgyűlés, továbbá a bizottság ülésein, a bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Köteles továbbá részt venni a Közgyűlés napirendjének előkészítésében, a határozatok végrehajtásában és a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében.

(2) A hiányzás igazolására a települési képviselő, a bizottság elnöke és a bizottság tagja a hiányzást követő három napon belül igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolás elfogadásáról a települési képviselő és a bizottság elnöke tekintetében a polgármester, a bizottság tagja tekintetében a bizottság elnöke dönt.

(3) A hiányzás tényének, illetve az igazolási kérelem elfogadásának nyilvánosságra hozataláról a polgármester dönt.

33. §⁵⁴

34. §⁵⁵

35. §^{56 57}

Napirend után a települési képviselőt egy alkalommal, maximum 3 perc felszólalási idő illeti meg a napirendi pontot nem érintő témában, továbbá felvilágosítás kérése céljából. Napirend után vitának helye nincs.

36. §

(1) A Közgyűlés az előterjesztések tárgyában rendeletet alkot vagy határozatot hoz. Az előterjesztések – beleértve a sürgősségi indítványokat is – vitájának lezárása után szükség esetén szünetet tart, majd a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontokkal folytatja munkáját.

(2) A zárt ülésen a szavazásra közvetlenül a vitát követően kerül sor.

(3) A zárt ülést követően a szavazás az elfogadott napirendi pontok sorrendjében történik.

37. §

(1) Az elnök a javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.

(2) A módosító javaslatok elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének egybehangzó szavazata, rendelet esetében minősített többségű szavazata szükséges.

(3) A könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésről a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül érvényes döntés nem hozható.

(4) Eredménytelenség esetén, vagy ha a szavazás eredményével kapcsolatban kétség merül fel, a levezető elnök a szavazást egy alkalommal megismételtetheti.

38. §

Egyszerű többséget igénylő szavazásnál szavazategyenlőség áll fenn, ha az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” és a „tartózkodó” szavazatok együttes összegével. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a javaslat nem került elfogadásra.

39. §

(1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(2)⁵⁸ A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3)^59,60Név szerinti vagy titkos szavazást bármelyik települési képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. A települési képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást kell tartani. Titkos szavazást a Közgyűlés azon ügyekben tarthat, amelyekben zárt ülést kell vagy lehet tartani.

(4) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző „abc” sorrendben felolvassa a települési képviselők nevét. A települési képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) A szavazás szavazógéppel – annak meghibásodása esetén kézi számlálással – történik. A szavazógéppel rögzített nyílt szavazás települési képviselőnként leadott szavazatai nyilvánosak. A szavazási lista a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Titkos szavazásra a szavazógépek titkosítását követően kerül sor.

40. §

(1) A Közgyűlés üléseiről hangfelvétel útján – ha ennek valamilyen akadálya van, gyorsírással – rögzített és a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó – szerkesztett – írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)⁶¹ A jegyzőtől a Közgyűlést követő 5 napon belül írásban szó szerinti jegyzőkönyv kérhető a települési képviselő saját hozzászólásáról.

(3)⁶²

(4)⁶³

(5) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

a) meghívó,

b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

c) a jegyző törvényességi észrevétele,

d) a jelenléti ív,

e) a név szerinti szavazásról készült névsor,

f) továbbá a Közgyűlésen készített hangfelvételek.

(6)⁶⁴

(7) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, az előzőekben foglalt szabályok betartásával.

(8) A települési képviselők és más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk előadottakkal.

41. §

A Közgyűlés határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot – intézkedés céljából –haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.

42. §

(1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) települési képviselő,

d) bizottság,

e) jegyző, aljegyző.

(2)⁶⁵ Rendes napirendi pontként előterjesztett rendelet-tervezet csak akkor terjeszthető a Közgyűlés elé, ha azt előzetesen a tárgy szerint érintett, valamint a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság megtárgyalta. Sürgősségi indítványként előterjesztett rendelet-tervezet csak akkor terjeszthető a Közgyűlés elé, ha az előzetesen a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság megtárgyalta.

(3) A rendeletek kihirdetése a Polgármesteri Hivatal székhelyének hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

(4) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

43. §

(1) A Közgyűlés határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:

a) a Közgyűlés megnevezését,

b) a tárgyévi Közgyűlés római sorszámát,

c) a tárgyévben hozott határozatok arab sorszámát,

d) az előterjesztés ügyiratszámát,

e) a tárgyi év megjelölését.

(2) Határozatban a határozat felelőseként tisztségviselő, jegyző, bizottsági elnök, végrehajtásáért felelősként az a főosztály jelölhető meg, amelynek a határozatban megjelölt téma a feladatkörébe tartozik.

(3) Végrehajtásért felelősként – amennyiben a határozat tárgya indokolja – a határozatban megjelölhető közvetlenül vagy közvetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, valamint önkormányzati alapítású költségvetési szerv. Ebben az esetben meg kell jelölni a végrehajtást felügyelő főosztályt, amely a határozat maradéktalan és határidőben való végrehajtását a végrehajtás teljes időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri, valamint a végrehajtásért felelős szervezetet rendszeresen beszámoltatja.

(4) Végrehajtásban közreműködőként minden olyan főosztályt, bizottságot, közvetlenül vagy közvetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságot, önkormányzati alapítású költségvetési szervet meg kell jelölni, akinek a végrehajtásban feladata van.

(5) A végrehajtásért felelős főosztály vagy a (3) bekezdés szerinti végrehajtásért felelős szervezet felel a végrehajtás koordinációjáért, a végrehajtásban részt vevők munkájának összehangolásáért.

(6) A határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős főosztály, illetve amennyiben a végrehajtásért felelős a (3) bekezdés szerinti szervezet, a végrehajtást felügyelő főosztály tartozik beszámolási kötelezettséggel. Amennyiben a végrehajtásban további főosztály, bizottság, közvetlenül vagy közvetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, önkormányzati alapítású költségvetési szerv működik közre, úgy a végrehajtásért felelős főosztály, illetve a végrehajtást felügyelő főosztály jogosult a végrehajtás állásáról információt kérni. A végrehajtásban közreműködő a kért információkat köteles megadni.

(7) A rendeletben, határozatban megjelölt határidők lejárta után a végrehajtásról a végrehajtásért felelős, illetve az azt felügyelő főosztály a jegyzőnek záró beszámoló keretében jelentést ad. A végrehajtásért felelős, illetve az azt felügyelő főosztály – külön utasításban meghatározott rendelkezések alapján – ezen időpontig is köteles 3 havonta közbenső beszámoló keretében beszámolni a jegyzőnek a végrehajtás aktuális állásáról.

(8) A végrehajtásról szóló közbenső, illetve záró beszámolónak tartalmaznia kell:

a) a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket, a végrehajtásban közreműködők tevékenységére is kiterjedően,

b) a végrehajtás eredményét,

c) esetleges akadályozó tényezőket és azok hatását,

d) a végrehajtás elmaradásának okát,

e) esetleges módosításra vagy további szükséges intézkedésre vonatkozó javaslatot,

f) az intézkedésért felelős személyt, a felelősségre vonásra tett javaslatot, illetve intézkedést.

(9)⁶⁶

(10) A Közgyűlés felhatalmazást ad, hogy a Polgármester és a Jegyző külön utasításban határozzák meg a végrehajtás részletszabályait azzal, hogy az utasítás hatálya kiterjed a közvetlenül vagy közvetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokra, valamint az önkormányzati alapítású költségvetési szervekre.

44. §

(1) A Közgyűlés meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 9 fő,

b) Pénzügyi Bizottság 9 fő,

c) Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság 9 fő,

d)⁶⁷ Köznevelési, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottság 9 fő,

e) Egészségügyi és Szociális Bizottság 9 fő.

(2) A Közgyűlés meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes, ad hoc bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke csak települési képviselő lehet.

(3) A bizottságok tagjaira

a) a polgármester

b) a frakciók,

c) a bizottságok,

d) bármely települési képviselő

tehet javaslatot.

45. §

(1)^68,69A Közgyűlés bizottságai feladatait az 1. melléklet, a Közgyűlés által a polgármesterre, bizottságokra és a jegyzőre átruházott feladat és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Minden esetben csak a munkatervben véleményezésre kijelölt bizottságok állásfoglalásával terjeszthetők a Közgyűlés elé:

a) költségvetési koncepció, költségvetés, zárszámadás,

b) helyi népszavazás kiírása,

c) önkormányzati társulással kapcsolatos ügyek,

d) önkormányzati rendeletek,

e) vezetői kinevezések, választások, felmentések,

f) kitüntetések és díjak adományozása és megvonása,

g) intézmények létrehozása, megszüntetése.

(3) A bizottság dönt a Közgyűlés által hatáskörébe utalt ügyekben.

46. §

(1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket bizottsági ülésen testületként gyakorolják, működésük rendjét Ügyrendben határozhatják meg.

(2) A bizottság rendes és rendkívüli ülést tart. A bizottságok saját munkatervüknek megfelelően üléseznek. Amennyiben a bizottságnak nincs munkaterve, a Közgyűlés munkaterve szerint ülésezik.

(3)⁷⁰ A bizottság munkaterv szerinti rendes ülését a bizottság elnöke hívja össze.

(3a)⁷¹ A több bizottság hatáskörét érintő feladat ellátása érdekében a bizottságok együttes ülést tarthatnak. Az együttes ülés vezetéséről a bizottságok elnökei állapodnak meg.

(3b)⁷²Az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon az egyes bizottságok külön- külön is határozatképesek. Az együttes bizottsági ülésen a bizottságok külön-külön hoznak határozatot.

(4) A rendkívüli bizottsági ülést a polgármester, valamint a bizottság elnöke hívhatja össze. A bizottság tagjai többségének indítványára a rendkívüli bizottsági ülést a bizottság elnökének össze kell hívni.

(5) A bizottságok üléséről – az ülés időpontjának, helyének és javasolt napirendjének megjelölésével – legalább 3 munkanappal korábban a bizottság tagjait, az illetékes alpolgármestert és a jegyzőt írásban értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.

(6) A bizottságok ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:

a) a tisztségviselők,

b) bármelyik települési képviselő,

c) a Polgármesteri Hivatal feladatkörében érintett szervezeti egységének megbízottja,

d) a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.

(7) Amennyiben a bizottsági ülés határozatképtelenség miatt elmarad, úgy 5 napon belüli időpontra a bizottságot újra össze kell hívni. A bizottságok üléseinek nyilvánosságára a Közgyűlésre vonatkozó előírások érvényesek.

47. §

(1) A bizottságok döntéseiket határozatok, állásfoglalások formájában hozzák. A bizottságok döntései írásbeli előterjesztéseken alapulnak, amelyek tartalmi és formai követelményei a Közgyűlés számára készített előterjesztések kötelező elemeivel megegyeznek.

(2) A bizottságokat az elnök, az alelnök, valamint a tagok alkotják.

(3) A bizottság elnökét, és tagjait minősített többséggel a Közgyűlés választja meg.

(4) A bizottságok ülését az elnök, távollétében a bizottság települési képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök, ha ő is távol van, a bizottság által választott települési képviselő bizottsági tag vezeti.

(5) A bizottság elnökének feladata:

a) a bizottság munkájának szervezése és összehangolása,

b) a bizottság képviselete,

c) a jegyzőkönyv elkészítésének ellenőrzése.

48. §

(1) A bizottságok határozatot a Közgyűlés által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak.

(2) A Közgyűlés bizottságai a Polgármesteri Hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.

49. §

(1)⁷³ A bizottságok üléseiről a Közgyűlésre irányadó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá.

(2)⁷⁴ A jegyzőkönyvet az elnök megbízásából a Polgármesteri Hivatal kijelölt osztályai a bizottsági ülést követő 15 napon belül megküldik a jegyzőnek.

(3) A Polgármesteri Hivatal a bizottságok munkáját a személyi és tárgyi feltételek biztosításával segíti. A bizottsági üléseken valamennyi napirendhez az előterjesztés összeállításáért felelős szervezet munkatársa köteles megjelenni.

(4) A bizottságok munkáját a Polgármesteri Hivatal ezen feladattal megbízott munkatársai segítik, akik koordinálják a bizottságok munkáját, előkészítik a bizottság ülését, elkészítik a jegyzőkönyvet.

(5) A bizottságok közötti hatásköri ütközés esetén a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság állásfoglalását kell kezdeményezni. Amennyiben az állásfoglalással bármely érintett bizottság nem ért egyet, a hatásköri ütközés tárgyában – szükség esetén – a Közgyűlés dönt.

50. §

(1) A települési képviselőt fényképes, személyazonosításra alkalmas igazolvánnyal kell ellátni.

(2) Az igazolványnak tartalmaznia kell a nevet, a lakcímet és az érvényesség idejét.

51. §

A települési képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a Közgyűlés munkájában, a Közgyűlésről való távolmaradását akadályoztatása esetén bejelenteni,

b) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,

c) a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,

d) választóival kapcsolatot tartani.

51/A. §⁷⁵

Amennyiben a települési képviselő a vele szemben felmerült kizárási okot nem jelenti be, a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság megállapíthatja a kötelezettségszegést, és figyelmeztetésben részesítheti a települési képviselőt.

52. §

A települési képviselők, a tanácsnokok és a közgyűlési bizottságok tagjainak juttatásáról, költségtérítéséről és tiszteletdíjáról – ideértve a 32. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeit megszegő települési képviselő és bizottsági tag, elnök tiszteletdíjának csökkentésére vonatkozó szabályokat is – külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

53. §

(1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálásra a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságnak adja át.

(2)⁷⁶ A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról és kezeléséről.

54. §

A Közgyűlés tisztségviselői: a polgármester, az alpolgármesterek.

55. §

A polgármester megbízatását főállásban látja el.

56. §

(1) A polgármester az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletben szabályozott átruházott tulajdonosi jogkörben hozott döntéseit írásbeli döntéskérő indítvány alapján hozza meg.

(2) Az indítvány kizárólag írásban terjeszthető elő, a jegyző törvényességi véleményezését követően.

(3) A döntéskérő indítványnak a döntéshez szükséges és elégséges információkat kell tartalmaznia.

(4) A polgármester önálló kezdeményezése eredményeként született határozathoz indítványt készíteni nem kell, azonban a határozatot a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálatot igazoló ellenjegyzésével kell ellátnia.

(5) A polgármester az átruházott hatáskörben megillető jogosítványai alapján írásbeli határozatot hoz.

(6) Az írásbeli határozatot a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:

a) a tárgyévben hozott határozat arab sorszámát,

b) a döntéskérő indítvány ügyiratszámát,

c) a tárgyév megjelölését,

d) határozat szövegét,

e) végrehajtásért felelős megjelölését,

f) közreműködő megjelölését,

g) a végrehajtásra megszabott határidőt, a végrehajtás kezdésének és befejezésének legkésőbbi időpontját.

56/A. §^{77 78}

A polgármester a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett – a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

56/B. §⁷⁹

A polgármester a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett döntést hozhat az alábbi ügyekben, amennyiben a Közgyűlés határozatképtelenség vagy a határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést:

a) önkormányzati vagy önkormányzati érdekkörben felmerülő beruházások megvalósításához szükséges területek ingyenes vagy kedvezményes hasznosítása,

b) döntés pályázat benyújtásáról az önkormányzat nevében,

c) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,

d) területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás,

e) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,

f) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése.

57. §⁸⁰

A polgármester utasításban szabályozza a helyettesítése rendjét.

58. §

(1) A jegyző

a) törvényességi szempontból véleményezi a Közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a Közgyűlés, a bizottságok és a nemzetiségi⁸¹ önkormányzatok működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat,

c) rendszeresen tájékoztatja a testületet az önkormányzatot érintő jogszabályokról,

d) gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről és

e)⁸² dönt a Közgyűlés által a hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A jegyző egyéb feladatai alapján

a) szervezi, összehangolja a Polgármesteri Hivatal munkáját,

b) részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében.

58/A. §⁸³

A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén legfeljebb 6 hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Kabinetjének főosztályvezetője látja el.

59. §

(1) A tanácsnokok felsorolását jelen rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(2) A tanácsnokok feladatkörükben:

a) a polgármester megbízása alapján képviselhetik az önkormányzatot,

b) nevük mellett használhatják a feladatkörüknek megfelelő tanácsnok elnevezést,

c) a polgármester útján a hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől feladatkörükbe tartozó felvilágosítást és közreműködést kérhetnek,

d) véleményezik a feladatkörükbe tartozó közgyűlési előterjesztéseket,

e) figyelemmel kísérik a feladatkörükkel összefüggő közgyűlési döntések végrehajtását.

(3) A tanácsnoki megbízás megszűnik

a) lemondással,

b) a települési képviselői mandátum megszűnésével,

c) visszavonással.

(4) A Közgyűlés a tanácsnoki megbízást – amennyiben a tanácsnok tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit, illetve az ellentétes a Közgyűlés döntéseivel, álláspontjával – visszavonhatja.

60. §

(1) A Közgyűlés évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 30 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeghallgatással egybekötve.

(3) A közmeghallgatással egybekötött Közgyűlés összehívására és lefolytatására jelen rendelet előírásait a 60.-62. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

61. §

(1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a települési képviselők, a tisztségviselők, a Polgármesteri Hivatal jegyző által kijelölt vezető beosztású köztisztviselői, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői.

(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.

(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben szerinti szervezetek képviselői a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, valamint a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.

62. §

(1) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a Közgyűlés megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet vagy személyt, amely az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja, és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2)⁸⁴ A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül írásban választ kell adni.

63. §

(1) Az önkormányzat saját vagyonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

(3) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a Közgyűlés külön rendeletben állapítja meg.

64. §

(1) Miskolc Megyei Jogú Városban az alábbi közvetlenül megválasztott helyi nemzetiségi⁸⁵ önkormányzatok (továbbiakban: nemzetiségi⁸⁶ önkormányzat) működnek:

a) bolgár

b) cigány

c) görög

d) horvát

e) lengyel

f) német

g) ruszin

h) szerb

i) szlovák

j) ukrán

(2)⁸⁷ A települési önkormányzat és a nemzetiségi⁸⁸ önkormányzat együttműködésének szabályait együttműködési megállapodásban rendezik.

(3)⁸⁹ Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

(4)⁹⁰ Az önkormányzata biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működéshez szükséges személyi feltételeket akként, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal kijelölt ügyintézői gondoskodnak.

(5)⁹¹ Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához biztosítja valamennyi települési nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket, melyek részletes szabályait a (2) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás tartalmazza.

65. §

A nemzetiségi⁹² önkormányzatok működésére vonatkozó részletes szabályokat Szervezeti és Működési Szabályzatuk tartalmazza.

65/A. §⁹³

Miskolc Megyei Jogú Városban a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását a választókerületenként évente legalább egy alkalommal tartandó képviselői várospolitikai fórum szolgálja. A várospolitikai fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a polgármester évente egyszer tájékoztatja a Közgyűlést.

66. §

Ha a Közgyűlés – mint egyszemélyes gazdasági társaság tagja – a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) alapján legfőbb döntéshozó szervként jár el, akkor a napirend tárgyalására és az eljárásra a Gt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

67. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2007. (III. 7.), valamint a módosításáról szóló 24/2007. (VI.27.), 3/2008. (III.12.), 8/2008. (III.12.), 9/2008. (III.12.), 16/2008. (V.28.), 17/2008. (V.28.), 28/2008. (IX.24.), 10/2009. (III.11.), 16/2009. (V.20.), 26/2009. (VI.30.), 32/2009. (IX.30.), 56/2009. (XII.23.), 3/2010. (III.10.), 10/2010. (III.10.), 11/2010. (III.10.), 12/2010. (III.10.), 32/2010. (X.15.) és a 37/2010. (XII.22.) önkormányzati rendelet.

68. §

Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáig és a közgyűlési határozatok felülvizsgálatáig vagy végrehajtásáig a rendeletek, valamint határozatok alkalmazásában a

a) Jogi és Ügyrendi Bizottság feladatait a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság,

b) Gazdasági Bizottság feladatait a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság,

c) Városfejlesztési, Üzemeltetési és Turisztikai Bizottság városfejlesztéssel, üzemeltetéssel kapcsolatos feladatait a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság, míg turisztikai feladatait az Oktatási, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottság,

d)⁹⁴ Oktatási, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottság feladatait a Köznevelési, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottság

e) Egészségügyi Bizottság feladatait az Egészségügyi és Szociális Bizottság,

f) Ifjúsági, Szociálpolitikai és Sport Bizottság ifjúsági ügyekkel, valamint sporttal kapcsolatos feladatait az Oktatási, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottság, míg szociálpolitikai feladatait az Egészségügyi és Szociális Bizottság,

g) Környezetvédelmi és Energiaügyi Bizottság feladatait a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság

veszi át.

Miskolc, 2011. március 10.

Jegyző távollétében:

Méhész Katalin                                                                                                                                        Dr. Kriza Ákos

     aljegyző                                                                                                                                               polgármester

1 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

2 Beiktatta a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

3 Hatályon kívül helyezte a 39/2013. (X.28.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2013. október 29. napjától.

4 Módosította a 19/2012. (IV.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. április 27. napjától.

5 Beiktatta a 19/2012. (IV.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. április 27. napjától.

6 Beiktatta a 19/2012. (IV.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. április 27. napjától.

7 Beiktatta a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

8 Beiktatta a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

9 Beiktatta a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

10 Hatályon kívül helyezte a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2013. február 20. napjától.

11 Hatályon kívül helyezte a 39/2013. (X.28.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2013. október 29. napjától.

12 Módosította a 39/2013. (X.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. október 29. napjától.

13 Hatályon kívül helyezte a 39/2013. (X.28.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2013. október 29. napjától.

14 Hatályon kívül helyezte a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2013. február 20. napjától.

15 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

16 Módosította a 30/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. október 22. napjától.

17 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

18 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

19 Hatályon kívül helyezte a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2013. február 20. napjától.

20 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

21 Módosította a 30/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. október 22. napjától.

22 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

23 Módosította a 39/2013. (X.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. október 29. napjától.

24 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

25 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

26 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

27 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

28 Módosította a 39/2013. (X.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. október 29. napjától.

29 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

30 Módosította a 30/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. október 22. napjától.

31 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

32 Módosította a 30/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. október 22. napjától.

33 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

34 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

35 Módosította a 30/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. október 22. napjától.

36 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

37 Hatályon kívül helyezte a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2013. február 20. napjától.

38 Módosította a 39/2013. (X.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. október 29. napjától.

39 Beiktatta a 19/2012. (IV.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. április 27. napjától.

40 Módosította a 39/2013. (X.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. október 29. napjától.

41 Módosította a 39/2013. (X.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. október 29. napjától.

42 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

43 Módosította a 30/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. október 22. napjától.

44 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

45 Módosította a 39/2013 (X.28.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. október 29. napjától.

46 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

47 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

48 Módosította a 3/2012. (II.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. március 1. napjától.

49 Módosította a 3/2012. (II.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. március 1. napjától.

50 Hatályon kívül helyezte a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2013. február 20. napjától.

51 Beiktatta a 30/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. október 22. napjától.

52 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

53 Beiktatta a 30/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. október 22. napjától.

54 Hatályon kívül helyezte a 30/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. október 22. napjától.

55 Hatályon kívül helyezte a 30/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. október 22. napjától.

56 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

57 Módosította a 39/2013. (X.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. október 29. napjától.

58 Módosította a 3/2012. (II.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. március 1. napjától.

59 Módosította a 3/2012. (II.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. március 1. napjától.

60 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

61 Módosította a 30/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. október 22. napjától.

62 Hatályon kívül helyezte a 30/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. október 22. napjától.

63 Hatályon kívül helyezte a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2013. február 20. napjától.

64 Hatályon kívül helyezte a 30/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2011. október 22. napjától.

65 Módosította a 30/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. október 22. napjától.

66 Hatályon kívül helyezte a 39/2013. (X.28.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2013. október 29. napjától.

67 Módosította a 39/2013. (X.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. október 29. napjától.

68 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

69 Módosította a 25/2013. (VI.25.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. június 26. napjától.

70 Módosította a 3/2012. (II.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. március 1. napjától.

71 Beiktatta a 3/2012. (II.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. március 1. napjától.

72 Beiktatta a 3/2012. (II.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. március 1. napjától.

73 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

74 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

75 Beiktatta a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

76 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

77 Beiktatta a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

78 Módosította a 39/2013. (X.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. október 29. napjától.

79 Beiktatta a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

80 Módosította a 30/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. október 22. napjától.

81 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

82 Beiktatta a 25/2013. (VI.25.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. június 26. napjától.

83 Beiktatta a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

84 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

85 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

86 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

87 Módosította a 30/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. október 22. napjától.

88 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

89 Beiktatta a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

90 Beiktatta a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

91 Beiktatta a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

92 Módosította a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

93 Beiktatta a 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. február 20. napjától.

94 Módosította a 39/2013. (X.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. október 29. napjától.