Csempeszkopács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)  a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (2), 12. § (1), 15. § (1), 16. § (2), 18.§ (1), 22. § (1), (3), 40. § (5), 47. § (1) bekezdés d) pontjában, (2) bekezdésében, illetve 49. § (2)  bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva - szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) - a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. § A képviselő-testület és szervei számára az Ötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csempeszkopács Község Önkormányzata.

3. § Az önkormányzat székhelye: Csempeszkopács, Rákóczi u. 35.          

3/A.§ Az önkormányzat szakfeladat-rendjét a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

4.§ Az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:

a) a településfejlesztés, a településrendezés,

b) az épített és természeti környezet védelme,

c) a vízrendezés és vízelvezetés,

d) csatornázás,

e) köztemető fenntartása,

f) a helyi közutak és közterületek fenntartása,

g) a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,

h) az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás,

i) a közösségi tér biztosítása,

j) közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,

k) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása,

l) az egészséges életmód feltételeinek elősegítése.

5. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg azzal, hogy azokat - az Ötv. 10.§.(1) bekezdésében foglaltak kivételével - a jelen rendeletben, vagy más önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint a polgármesterre vagy bizottságára átruházhatja.

6.§ (1) Helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és végre- hajtásának  az (1) bekezdésben előírt részletes feltételeit.

7. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a hitelfelvétel értékhatártól függetlenül.(Ötv. 10.§. (1) bekezdés d/ pontja)

 (2) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlásának átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A képviselő-testület az átruházott hatáskor gyakorlójának utasításokat adhat, döntéseit megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a hatáskör gyakorlóját beszámoltathatja.

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményéről a soron következő testületi ülésen beszámol.

(6) A képviselő-testület az alábbi feladat- és hatáskörök gyakorlásának jogát a polgármesterre ruházza:

a) Dönt az önkormányzat célhoz nem kötött forrásainak betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével.

b) A költségvetési tartalék terhére - utólagos beszámolási kötelezettség mellett - az éves költségvetési rendeletben meghatározott keretek között kötelezettséget vállalhat, illetőleg utalványozhat.

c) Rendelkezik az önkormányzat gépjárművei, munkagépei  felett, használatukat, igénybevételüket szabályozza, e körben szerződéseket köt.

d) A Képviselő-testület a Táplánszentkereszt székhellyel működő Apáczai Csere János Általános Iskolát, illetve „Hét Kastély Kertje” művészeti óvodát fenntartó önkormányzati társulás társulási tanácsára ruházza az érintett intézmény vezetőjének megbízásával kapcsolatos feladat- és hatásköre gyakorlásának jogát.

A képviselő-testület működése

8.§ A képviselő-tetsület tagjainka száma: 5 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát a  Szabályzat 1.számú függeléke tartalmazza.

9.§ A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

10. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését általában írásos meghívóval hívja össze. Sürgős esetekben, továbbá, ha az ülésre írásos anyag nem készül, az ülés összehívása más módon (telefonon, szóban) is történhet.

(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket.

(3) Minden esetben írásos előterjesztés formájában készül:

a) pénzügyi tervek és beszámolók,

b) rendelet tervezetek,

c) átfogó programtervek.

11.§ (1)A képviselő-testület ülései nyilvánosak. Az ülésen tanácskozási joggal az írásos meghívóval rendelkezők vehetnek részt.

(2)Tanácskozási joggal minden esetben meg kell hívni a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalására a községben működő civil szervezeteket.

(3) Az ülésen megjelent - írásos meghívóval nem rendelkező - választópolgárnak hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

12. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) Az ülés vezetésével a polgármester (alpolgármester) feladatai:

a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést,

b) előterjeszti a napirendi javaslatot,

c) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót.

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát,

e) döntéshozatal előtt – szükség szerint - összefoglalja a vita lényegét, majd - a 13.§.(5) bekezdésben foglaltak szerint - szavazásra bocsátja a határozati javaslatot,

f) számszerűen megállapítja a szavazás eredményét, majd kihirdeti a határozatot,

g) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedések- ről,

h) biztosítja a képviselők bejelentési és kérdezési jogának gyakorlását,

i) berekeszti az ülést.

(3) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, e körben:

a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,

b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) ismételt rendbontás esetén a testület vita nélküli döntését követően - a képviselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót.

13. § (1) A képviselő-testület a napirendek megtárgyalását követően a polgármester előterjesztése alapján dönt:

a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról,

b) az átruházott hatáskörök gyakorlásról szóló beszámoló elfogadásáról,

c) a két ülés között végzett tevékenységről, fontosabb feladatokról, eseményekről szóló tájékoztató elfogadásáról, ha a beszámoló kapcsán további intézkedést tart szükségesnek.

(2) Nem hoz döntést a képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt beszámoló elfogadásáról, ha további feladatok meghatározását nem tartja szükségesnek. Ez esetben csak az elfogadás tényét kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.

(3) Amennyiben a képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt beszámolót nem fogadja el, meghatározza a témával kapcsolatos további feladatokat.

Vita és a döntéshozatal módja

14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(3) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új (kiegészítő) információkat kell tartalmaznia.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatosan az előterjesztőhöz először a tanácskozási joggal résztvevők részéről kérdések intézhetők, ezt követően következhetnek a hozzászólások. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.

15. § (1) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges az Ötv. 15.§-ában, 18.§.(3) bekezdésében, valamint a 33/C.§.(1) bekezdésén túlmenően:

a) hatáskör gyakorlásának átruházása és visszavonása esetén,

b) az évente kötelezőn túl további közmeghallgatás összehívásához,

c) helyi népszavazás kiírásához,

d) hitel felvételéhez,

e) alapítvány rendeléséhez,

f) zárt ülés elrendeléséhez,

g) titkos szavazás elrendeléséhez.

16. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.

(2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A képviselő-testület a titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket az ügyrendi bizottság látja el.

17. § (1) Név szerinti szavazás tartását a polgármester, vagy bármely képviselő kezdeményezheti. Név szerinti szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a körjegyző a jelenléti ív alapján minden képviselőt szólít és a képviselő által adott választ ("igen", "nem", "tartózkodom") külön névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(3) A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg, aki - téves szavazatszámlálás esetén - elrendelheti a szavazás megismétlését.

18. § (1) A képviselő-testület

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) napirend meghatározásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) a két ülés között végzett munkáról, időszerű feladatokról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló elfogadásáról, amennyiben a döntés módosítás nélküli elfogadás, illetőleg tudomásulvétel.

(3) Az ülés levezetője kérheti, hogy a képviselők konkrét kérdésről szavazással nyilvánítsanak véleményt. E szavazás eredményét – mely során döntés nem születik – a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(4) A képviselő-testület határozatait évenként újrakezdődő sorszámmal törve az évszámmal kell jelölni (pl.: .../... számú képviselő-testületi határozat)

19. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága

c) a településen működő civil szervezetek.

(2) A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - előzetesen elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A lakosság széles körét érintő rendeletek esetében a képviselő-testület dönthet a rendelet tervezetének közszemlére bocsátásáról, vagy közmeghallgatáson történő előzetes megvitatásáról.

(4) Az észrevételeket a körjegyző összegzi és terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A hatályos rendeletek nyilvántartása a jegyző feladata.

20. § (1) A képviselő-testület rendeleteinek jelölése: a képviselő-testület megnevezése, a rendelet sorszáma törve az évszámmal, a kihirdetés dátumának megjelölése és a rendelet címe. (pl.: Csempeszkopács Község Képviselő-testületének .../... (hó, nap) önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról).

(2) A rendelet kihirdetése a rendelet, vagy a közszemlére tételről szóló értesítés községi hirdetőtáblán (Csempeszkopács, Rákóczi F. u. 35.) történő kifüggesztéssel történik.

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

21.§ (1) A képviselő-testület üléseiről 3 példányban – zárt ülés esetén 2 példányban - kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2) A körjegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek első példányainak kezeléséről, évenkénti beköttetéséről, második példányainak a közigazgatási hivatal részére történő felterjesztéséről, harmadik példányainak a polgármester részére történő átadásáról.

(3) A polgármester gondoskodik a jegyzőkönyvek harmadik példányainak lefűzéséről.

(4) A választópolgárok a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyveket - a zárt ülések jegyzőkönyveinek kivételével - hivatali időben a körjegyzőségen megtekinthetik.

22. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) az ülésen megjelent képviselők nevét (a távolmaradt képviselők névsorát),

c) a tanácskozási joggal résztvevők nevét,

d) az elfogadott napirendeket,

e) a felszólalók nevét, felszólalásuk tömör lényegét,

f) döntésenként a szavazás számszerű eredményét,

g) a döntések szószerinti szövegét, a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét,

h) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat, az ezekre adott válaszokat,

i) az ülés berekesztésének időpontját,

j) az aláírásokat.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) az írásban kiküldött előterjesztés,

b) a képviselő írásban leadott hozzászólása,

c) a névszerinti szavazásról szóló nyilatkozatok,

d) a képviselő-testület által elfogadott rendeletek

23. § (1) Az Ötv. 13. §-ában előírt évenkénti közmeghallgatásra az önkormányzat helyzetéről, a képviselőtestület tevékenységéről, illetve a következő évi terveiről szóló tájékoztatót kell előterjeszteni.

(2) A képviselőtestület esetenként határozza meg a közmeghallgatás intézménye elé kerülő egyéb ügyeket.

(3) A közmeghallgatás elé kerülő ügyeket a képviselőtestület előzetesen - a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal - megtárgyalhatja.

(4) A közmeghallgatásról a lakosságot írásos meghívóval a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel értesíteni kell.

(5) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítése érdekében – szükség szerint – falugyűlést tarthat.

(6) A falugyűlés összehívását a polgármester, a települési képviselő, illetőleg a településen működő társadalmi szervezet kezdeményezheti.

(7) A falugyűlés összehívása – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester feladata.

A képviselő-testület bizottságai

24. § (1) A Képviselő-testület a jogszabályban előírt feladatok végrehajtására, működésének megkönnyítésére három tagú ügyrendi bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság feladata különösen:

a) rendelet-tervezetek előzetes véleményezése a képviselő-testület felkérése alapján,

b) a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátása, a szavazás eredményének megállapítása,

c) összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

d) a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése.

(3) A képviselõ-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hoz létre. A bizottságok tagjaira a polgármester és bármely képviselõ javaslatot tehet.

(4) A bizottságok mûködési rendjüket maguk alakítják ki.

25. § (1) A polgármester, illetve képviselő vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben, a körjegyzőség hivatali helyiségében tekinthető meg.

(2) A betekintési szándékot – írásban – a polgármesterhez kell bejelenteni, aki azt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül az ügyrendi bizottság elnökékez továbbítja.

(3) Az ügyrendi bizottság elnöke a bejelentőt három munkanapon belül írásban értesíti arról az időpontról, amikor a vagyonnyilatkozat megtekinthető. Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt a bejelentő legalább 8 nappal korábban megkapja.

(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül az ügyrendi bizottság legalább két tagjának jelen kell lennie.

Polgármester, alpolgármester, körjegyző

26. § (1) A polgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester hivatali munkarendjét a Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.

(3) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

(4) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatai különösen:

a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) segíti a képviselők munkáját,

c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

d) meghatározza a körjegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,

e) kapcsolatos tart a település civil szervezeteivel, f/ elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését, g) rendszeres időközönként fogadóórát tart, h/ nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,

27. § (1) A képviselő-testület által megválasztott társadalmi megbízatású alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését.

(2) A helyettesítési feladatain túlmenően az alpolgármester segíti a képviselő-testületi rendezvények, lakossági fórumok megszervezését, a választókkal való kapcsolat- tartást.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze, illetőleg vezeti az ülést.

28. § (1) A körjegyző feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatosan:

a) ellátja a testület és a polgármester tevékenységével kapcsolatos ügyviteli feladatokat,

b) igény szerint tájékoztatást ad a képviselő-testület munkáját, feladat- és hatáskörét érintő jogszabályokról,

c) az Ötv-ben előírtakon túl is igény szerint tájékoztatást ad a hivatal munkájáról.

(2) A körjegyző vagy megbízottja hetenként egy alkalommal a községben fogadóórát tart. Fogadóóráinak rendjét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

29. § (1) A helyi népszavazás, népi kezdeményezés indítványozása érdekében minden választópolgár jogosult - közterületen is - aláírásokat gyűjteni, valamint szervezőmunkát végezni.

(2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezhetik az Ötv. 47.§.(1) bekezdésében foglaltak, illetőleg a település választópolgárainak legalább 10, de legfeljebb 25 %-a.

(3) A Képviselő-testület köteles kiírni a népszavazást, ha azt a (3) bekezdésben meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.

(4) A képviselő-testület az Ötv. 46.§.(1) bekezdésében foglaltakon túlmenően esetenként - minősített többséggel - határoz népszavazás kiírásáról.

(5) A népszavazás eredményét - a polgármester előterjesztése alapján - a képviselő-testület a szavazást követő legközelebbi ülésen határozatba foglalja.

(6) A népszavazást lehetőség szerint vasárnapi napon 6 - 19 óra között kell tartani.

30. § A népi kezdeményezés benyújtásához a település választópolgárai legalább 5, de legfeljebb 10 %-ának indítványa szükséges.

31. § A helyi népszavazás elrendeléséről, a népszavazás és népi kezdeményezés eredményéről a lakosságot a község hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel tájékoztatni kell. A döntések kihirdetéséről a polgármester gondoskodik.

32. § A helyi népszavazás lebonyolításánál a választási eljárásról szóló 1997.évi C. törvénynek a választók nyilvántartásáról, a szavazókörökről, a választási szervekről, a szavazásról szóló rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az együttes ülésre vonatkozó külön rendelkezések

33. § (1) A képviselő-testület Vasszécseny és Tanakajd községek képviselő-testületeivel együttes ülést tart minden olyan ügyben, amely a körjegyzőséget alkotó községek közösen ellátandó feladatkörébe tartozik.

(2) Az együttes ülés időpontját az érintett községek polgármesterei esetenként határozzák meg, az ülésre szóló meghívót közösen írják alá. A meghívó kiküldésének határidejére a Szabályzat 9.§.(4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) Az együttes ülés levezetőjének személyében a polgármesterek esetenként állapodnak meg, amihez az együttes ülés napirend előtti részében a képviselők egyetértését kell kérni.

34. § Az együttes ülés határozatképes, ha az érintett képviselő-testületek tagjainak többsége - községenként külön-külön számolva - jelen van.

35. § Az együttes ülés vezetésére, a vita és a döntéshozatal módjára, az ülés jegyzőkönyvére e Szabályzatban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

36. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A Szabályzat hiteles példányát ügyfélfogadási idő alatt a körjegyzőnél bárki megtekintheti.

(3) A Szabályzat mellékleteinek és függelékeinek folyamatos naprakészen tartásáról a körjegyző gondoskodik.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület 1/2011. (II.15.) számú rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.