Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2011. (IV. 18.) önkormányzati rendelete

Gerjen Község Képviselő-testületének 7/2011. (IV. 18.) önkormányzati rendelete A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 02. 22

Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2011. (IV. 18.) önkormányzati rendelete

2024.02.22.

A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Gerjen Község Önkormányzatának Képviselő-testülete – a továbbiakban együtt: képviselő-testület – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdése alapján szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) a következő rendelet alkotja:

Preambulum

Gerjen neve először a tihanyi apátság javainak 1211-es összeírásában szerepel:
„… A szomszédos Fatod (ma Fadd) határát képező Gergyen folyó, mely kimegy a Dunából…”
1520-ban Gergyén majd Gergyen átkelő hely a Dunán. A település helye a mostanitól kicsit nyugatabbra volt. E tájon volt Vettle puszta, mely a gerjeni határhoz tartozott. Innen az emberek beköltöztek Gerjenbe, s a régi településüket pusztaként használták, s a temetkezési helyik is itt volt. (Még a XIX. században is ide temették néhányan halottaikat.) Az 1690-es feljegyzések alapján a falut három oldalról mosta a Duna. 1720-ban 13 jobbágy és 5 zsellér családot írtak össze. Az 1728-as megyei népesség-összeírás 25 családot tüntetett fel a faluban. Az Ófalut 1829-ben így jellemezték:
„… Egy kevéssé dombos a fekvése, az egész falut a víz környékezi. Két utcából áll, rendezetlenül és sűrűn összeépítve...”
A csónak fontos közlekedési eszköz volt, mert így lehetett a legjobban megközelíteni. A házak alacsonyak, sárral tapasztott sövényfalúak voltak. Az ófalu-dombon – ami a vízből kivett földből épült – állott a török templom. A templomról 1752-ben azt mondták, hogy emberemlékezet óta ott állt. Teteje a Rákóczi korban pusztult el. Az Ófalu 1844-ben porrá égett. A házak olyan közel voltak, hogy ereszük összeért. A pusztulás után el kellett települnie a falunak. Ekkor jelölték ki a jelenlegi helyén az Ófalutól keletre lévő gyümölcsöskertben. A falu utcáit, tereit mérnöki pontossággal jelölték ki. Itt is vesszőfalú házakat építettek, majd tömörített falúakat. Bár a falut többször elöntötte az ár, de a védőtöltésen mindig menedéket találtak az emberek. Az 1893-as árvíz szintjét emléktábla őrzi a református templom keleti oldalán. A Duna a szabályozása következtében került egészen a falu határáig.
A világháborúk nem nagy pusztítást végeztek a faluban. Mint a német, mint az orosz hadsereg figyelőpontot állított fel a dunai átkelések miatt.
A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.
Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Gerjen Község önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
A képviselő-testület szabályzatában elvként szögezi le:
- a képviselő-testület működése kizárólag demokratikus alapon történhet,
- minden esetben helyet kap a kisebbségi vélemény,
- a képviselők Gerjen Község polgárait szolgálják.
A képviselő-testület a fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangba szervezetének és működésének szabályait az alábbiak szerint határozza meg.
I. Fejezet

Általános rendelkezések, az önkormányzat és jelképei

1. §

Hivatalos megnevezés

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye: Gerjen Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) 7134, Gerjen, Béke tér 1.
(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Gerjen Község Képviselő-testülete
(a továbbiakban: képviselő-testület)
(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Dunaszentgyörgy-Németkér-Gerjen Körjegyzőség (a továbbiakban: Hivatal)

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét, jelvény.

(2) Az önkormányzat képviselő-testület által adományozott cím, díj:

- „A község díszpolgára” Cím,
- „Gerjen Községért” Kitüntető Díj
(3) Az önkormányzat jelképeinek, valamint a képviselő-testület által adományozható Cím és Díjak leírását külön rendelet tartalmazza.
(4) A jelképek használatának, a Cím és a Díjak adományozásának eljárását külön rendeletek szabályozzák.
II. Fejezet

Az önkormányzat feladata és hatásköre

3. § (1) Az önkormányzat jogi személy.

(2) Az önkormányzatot megillető jogosítványokat A képviselő-testület gyakorolja.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő és a polgármester. A névsort és a tagok lakcímét e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében különösen:

- a településfejlesztés, településrendezés;
- az épített és természeti környezet védelme;
- a lakásgazdálkodás;
- a vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, csatornázás;
- a köztemető fenntartása;
- a helyi közutak és közterületek fenntartása;
- a helyi tömegközlekedés, köztisztaság és a településtisztaság biztosítása;
- gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól;
- közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban;
- közreműködés a foglalkoztatás megoldásában;
- gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról;
- a közösségi tér biztosítása;
- a közművelődési, a tudományos, a művészeti tevékenység, a sport támogatása;
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása;
- az egészséges életmód közösségi feltételinek elősegítése.
(2) Az önkormányzat köteles gondoskodni:
- az egészséges ivóvízellátásról;
- az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről;
- az egészségügyi és szociális alapellátásról;
- a közvilágításról;
- a helyi közutak és köztemető fenntartásáról;
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről;
- továbbá törvény által meghatározott más feladatokról.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:
- egyes egészségügyi és szociális szakellátásokról;
- községüzemeltetési feladatokról;
- a község infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról, felújításokról;
- a helyi közéleti újság fenntartásáról.
(4) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, bizottságaira, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat testületére ruházhatja, e hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, és a hatáskör gyakorlását vissza is vonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(5) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az önkormányzati rendeletalkotás;
- szervezetének és működésének kialakítása és meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
- a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím és kitüntető díjak adományozása,
- a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, hitel felvétele, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;
- önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdek-képviseleti szervhez való csatlakozás,
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
- intézmény alapítása, megszüntetése;
- közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása;
- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
- állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a községet is érinti;
- véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;
- valamint mindaz, amit a törvény a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe utal.
III. Fejezet

Az önkormányzat szervei, az önkormányzati szervek működése

A képviselő-testület

5. §

A képviselő-testület munkaterve

(1) A képviselő-testület működésének alapjául éves munkatervet készíthet.
(2) A munkaterv tervezését – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és azt a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésen.
(3) A munkaterv tervezésének előkészítése során a
- képviselőktől;
- a bizottságok elnökeitől;
- a helyi kisebbségi önkormányzat elnökétől
- és az illetékes országgyűlési képviselőtől javaslatot kér.
(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
- a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei;
- azoknak a napirendeknek a feltüntetése, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani;
- a napirend előterjesztőjének kijelölése, a napirend előkészítésében résztvevők megjelölése;
- azon témaköröknek tételes megnevezése, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg melyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni;
- az egyes ülésekre meghívandók felsorolása;
- valamint egyéb szervezési teendők rögzítése.

6. §

A képviselő-testület összehívása

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 alkalommal ülésezik. A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Az ülések összehívása írásos meghívóval történik. A meghívót, az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell kézbesíteni a meghívottaknak. A meghívó tartalmazza az ülés: napjának, kezdési időpontjának, helyének; a napirend tárgyának és előadójának a megjelölését. Kivételt képeznek a fentiek alól a rendkívüli ülések, melyek összehívása telefonon, email, futár útján, vagy arra alkalmas bármely más módon is történhet.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester köteles összehívni:
a) a képviselők egynegyedének,
b) a képviselő-testület bizottságának
indítványára.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt napirendjét (esetleg) helyét és idejét. A meghívó ilyen esetekben az ülés előtt legkésőbb 24 órával is kiküldhető, illetve a meghívás telefonon is közölhető.
(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
- a képviselőket,
- a jegyzőt,
- napirendi pontok előadóit,
- a helyi kisebbségi önkormányzat testületének elnökét,
- azon civil szervezetek képviselőit, akiknek működési területét a napirend érinti,
- akiket az előterjesztő, a polgármester, vagy a bizottságok elnökei indokoltnak tartanak,
- a Gerjeni Hírek felelős szerkesztőjét.

A képviselő-testület ülése; az ülésvezetés szabályai

7. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület:

a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, - továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor,

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

(4) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb bizottsági elnök hívja össze, illetve vezeti az ülését.

(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testületet az SZMSZ szerint hívták-e össze;

b) megállapítja az ülés határozatképességét, melyet az ülés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni;

c) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről, az általa tett intézkedésekről;

d) előterjeszti a sürgősségi indítványt;

e) javaslatot tesz az ülés napirendjére;

f) napirendi pontként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát;

g) napirendi pontként szavazásra bocsátja a javaslatot és kihirdeti a döntést,

h) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát;

i) berekeszti az ülést.

8. § (1) A polgármester, alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők és a jegyző, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. E sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a testületi ülés napjának 12,00 órájáig lehet a polgármesterhez írásban benyújtani.

(2) Amennyiben a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

(3) Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, azt első napirendi pontként tárgyalja.

(4) Amennyiben a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendként kell kezelni, s a napirend meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy tárgyalja-e a testület azt az adott testületi ülésen vagy sem.

9. § (1) A polgármester a napirendek tárgyalásakor a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez – a vita előtt – szóban új információkat tartalmazó kiegészítést tehet;

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, és a napirendi ponthoz meghívott résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyekre az előterjesztő köteles rövid választ adni;

c) az előterjesztő a javaslatát, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig bármikor megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatja;

d) a polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület – egyszerű szótöbbséggel – a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja;

e) a vita lezárása után a napirend előterjesztője reagálhat a vitában elhangzottakra;

f) a képviselőt az őt ért úgynevezett „személyes megjegyzés” miatt (a személyes érintettség jogán) egyszer, 2 perces hozzászólás illeti meg;

g) a jegyzőnek bármikor szót kell adni, ha a törvényességet illetően észrevételt kíván tenni;

h) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A testület először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a szavazati arányok rögzítésével.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozás során a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ;

b) rendre utasítja azt, aki a testületi ülés rendjét zavaró magatartást tanúsít, a hallgatóság tagjait – végső soron- ilyen magatartás esetén a terem elhagyására is kötelezheti;

c) a polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

10. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A javaslat elfogadásához a jelen levő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett kezdeményezésére, vagy bármely más települési képviselő javaslatára, a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Szavazategyenlőség esetén a vitát tovább kell folytatni, majd ismételt szavazást kell tartani. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztést az előterjesztőnek vissza kell adni átdolgozásra.

(4) Minősített többség szükséges:

- az önkormányzati rendeletalkotáshoz;
- az önkormányzat szervezetének és működésének kialakításához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz;
- önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdek-képviseleti szervhez való csatlakozáshoz;
- külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz;
- intézmény alapításához, megszüntetéséhez;
- a képviselő döntéshozatalból való kizárásához;
- a 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez;
- a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásának kimondásához;
- a polgármester elleni kereset benyújtásához;
- a képviselő-testület középtávú fejlesztési irányelveket tartalmazó koncepciójának elfogadásához és módosításához;
- az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való – az önkormányzati vagyon értékének 1%-át meghaladó értékhatáron felüli – rendelkezéséhez;
- az éves költségvetési rendeletben meghatározott hitelfelvételen felüli hitel felvételéhez;
- valamint a helyi népszavazás kiírásához.
(5) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének egynemű szavazata szükséges.
(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha
- azt törvény írja elő,
- azt a képviselő-testület tagjainak egynegyede indítványozza,
- ha azt a bizottsági elnökök többsége kéri.
(7) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. E névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(8) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A képviselő-testület azon tagjától, aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, egy havi tiszteletdíjának 5%-a megvonásra kerül.

11. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után – a

- polgármesterhez,
- alpolgármesterhez,
- jegyzőhöz,
- a bizottságok elnökeihez
önkormányzati ügyekben interpellációt intézhet, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) Amennyiben az interpelláció benyújtására az ülést megelőzően legalább 15 nappal került sor, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(3) A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról csak az interpelláló jelenlétében vagy írásbeli nyilatkozatának ismeretében lehet dönteni. Az elfogadásról először az előterjesztő nyilatkozik, majd a testület vita nélkül és végérvényesen dönt az adott kérdésben. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak kivizsgálását a tárgy szerint érintett bizottságra, ennek hiányában e célra létrehozott ad hoc bizottságra kell bízni.
(4) Az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet.
(5) A képviselő az (1) bekezdésben megjelölt személyekhez a testületi ülésen, a napirendek lezárása után, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű kérdést tehet fel, melyre a megkérdezett a testületi ülésen köteles választ adni.

12. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket és a polgármester esetleges intézkedéseit tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni.

(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A választópolgárok a zárt ülés kivételével – melyről külön jegyzőkönyvet kell készíteni – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe.

(4) A képviselő-testület üléséről hangfelvételt is kell készíteni, melynek őrzéséről a jegyző gondoskodik. Az ülésről készült hangfelvétel nem selejtezhető.

(5) A megalkotott rendeletet a község honlapján, és – amennyiben működik – a helyi sajtóban is meg kell jelentetni. A helyben szokásos kihirdetés módja a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal dunaszentgyörgyi székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés.

A rendeletalkotás szabályai

13. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

A települési képviselő

14. § (1) A települési képviselőt az Ötv.-ben és e szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A települési képviselő az alakuló, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(3) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében;

b) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának és a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését;

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottsági ülésen;

d) a Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetve ügyviteli közreműködést;

e) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben a jegyzőn keresztül kezdeményezheti a Hivatal intézkedését, amelyre a 15 napon belül érdemi választ kell kapnia,

f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

(4) A képviselővel szembeni főbb követelmények:

a) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában;

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre;

c) felkérés alapján részvétel a képviselő-testületi döntések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;

e) a személyes érintettség bejelentése.

A képviselő-testület bizottságai

15. §

15. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes (ún. ad hoc) bizottságokat hoz, illetve hozhat létre.

(2)1 A képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó Bizottság, mely egy elnökből és kettő tagból áll.

(3)2

(4)3

(5)4

(6)5

(7)6

(8) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes (ún. ad hoc) bizottságot (munkacsoportot) hozhat létre. Az ideiglenes bizottság (munkacsoport) megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(9)7 A bizottságok működési szabályaikat a vonatkozó jogszabályok és e szabályzat keretei között maguk állapítják meg.

16. § (1) A bizottsági szervezet összetételének és működésének főbb szabályai:

- a bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani;
- a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja;
- a bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni;
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését:
a) a képviselő-testület döntése alapján,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok egynegyedének indítványára.
(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke köteles az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni, melyre az indítványozót meg kell hívni.
(4) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az adott ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(5) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
A bizottság üléséről e rendelet 12. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. A jegyzőkönyv egy-egy példányát meg kell küldeni a polgármesternek, illetőleg a jegyzőnek. A jegyző a bizottsági jegyzőkönyvet 15 napon belül köteles megküldeni a külön jogszabályban meghatározott hatóság vezetőjének.
(6) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

A polgármester

17. § (1) A polgármester megbízását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. Megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

- összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;
- segíti a képviselők munkáját;
- ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be. A képviselő-testület az ügyben, a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt;
- képviseli az önkormányzatot;
- kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a kisebbségi önkormányzat testületének vezetőjével.
(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
- indítványozhatja a bizottság összehívását;
- felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozataival vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz;
- dönt a bizottság elnökének a bizottság döntéshozatalából történő kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(5) A polgármesternek a Hivatallal összefüggő főbb feladatai:
- a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait, az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja;
- a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
- szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében;
(6) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos részletszabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló hatályos törvény (Ptv.) határozza meg.

Az alpolgármester

18. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

A jegyző

19. § (1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti a Hivatalt.

(3) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Ebben a körben:
- előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok ülése elé kerülő előterjesztéseket;
- ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
- tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein;
- törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában;
- köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel;
- gondoskodik a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt írja alá;
- rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Hivatal munkájáról és az ügyintézés helyzetéről.
(4) A jegyző egyéb fő feladatai:
- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
- ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;
- dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
- dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
- a hatáskörébe utalt ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői, valamint ügykezelői és fizikai alkalmazottai tekintetében.
- eleget tesz a jogszabályokból eredő jegyzőkönyvi és határozati kivonat megküldési kötelezettségének.
(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a titkársági ügyintéző látja el.

Sajtótanácsnok

20. § (1) A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül sajtótanácsnokot választhat.

(2) A sajtótanácsnok ellátja a Gerjeni Hírek szerkesztésével és megjelenésével kapcsolatos feladatokat.

A Hivatal

21. § (1) A képviselő-testület egységes Hivatala – Dunaszentgyörgy-Németkér-Gerjen Körjegyzőség elnevezéssel – ellátja az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok.

(2) A Hivatal helyi költségvetési szerv, jogi személy.

(3) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, továbbá a Hivatal ügyfélfogadásának rendjét; a polgármester és a jegyző fogadóóráit e szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.

(4) A Hivatal igény esetén segítséget nyújt a kisebbségi önkormányzat adminisztrációs teendőinek ellátásához, szabályzatainak, jegyzőkönyveinek elkészítéséhez; tanácskozásaihoz és ügyfélfogadásaihoz helyiséget biztosít.

IV. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok

22. § A képviselő-testület külön, önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit és az eljárás rendjét.

23. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, egyéb civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a bizottság elnökéhez, a települési képviselőhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről; az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján, a településen elhelyezett hirdetőtáblákon, a Gerjeni Hírekben, és a hangosbemondó segítségével – legkésőbb a rendezvény előtt 15 nappal – tájékoztatni kell az állampolgárokat, valamint a (2) bekezdésben említett egyéb szerveket.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a testületi ülés jegyzőkönyvére irányuló szabályok.

24. § (1) A településen élő valamennyi állampolgárt érintő közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlés hívható össze.

(2) A gyűlés összehívásáról szóló lakossági tájékoztatás szabályai értelemszerűen megegyeznek a közmeghallgatás összehívásánál írtakkal.

(3) A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt. A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

V. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai, az önkormányzat gazdálkodása

25. § (1) A képviselő-testület hitelt abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(2) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról az állampolgárokat a közmeghallgatáson tájékoztatja.

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(4) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, míg a saját intézményének pénzügyi ellenőrzését az önkormányzat látja el.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

26. § (1) Az SZMSZ 2011. május 1. napján lép hatályba.

(2) Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Jelen szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gerjen Község Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályairól (SZMSZ) szóló 1/2003. (I. 27.) Kt. számú önkormányzati rendelet.

……………………

Máté Dénes

polgármester

……………………

Dr. Nagy Attila

jegyző

1. számú függelék

1

A 15. § (2) bekezdése a Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 15. § (3) bekezdését a Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

3

A 15. § (4) bekezdését a Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

4

A 15. § (5) bekezdését a Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

5

A 15. § (6) bekezdését a Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

6

A 15. § (7) bekezdését a Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

7

A 15. § (9) bekezdése a Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.