Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 71/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
a közutak nem közlekedési célú igénybevételéről és a közterületek felbontásáról
Hatályos: 2019. 05. 31Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 71/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
a közutak nem közlekedési célú igénybevételéről és a közterületek felbontásáról
I.
Általános rendelkezések
1. §2 (1) A rendelet területi hatálya kiterjed a Nagykanizsa Megyei Jogú Város közigazgatási területén található minden olyan önkormányzati tulajdonú földterületre, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat (különösen közterületek, közutak, közforgalom számára megnyitott magánutak, kerékpárutak, járdák, terek, parkok, sétányok, ligetek és egyéb területek), és melyet az ingatlannyilvántartás ekként tart nyilván.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre (a továbbiakban: engedélyes), akik
a) a rendelet hatálya alá tartozó földterületet fel kívánják bontani,
b) a rendelet hatálya alá tartozó földterületen, az alatt vagy felett építményt, vagy létesítményt kívánnak elhelyezni, illetve annak területét nem közlekedési célra kívánják igénybe venni (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel),
c) a rendelet hatálya alá tartozó földterületet építési forgalom elvezetése érdekében az általánostól jóval nagyobb terheléssel használják.
(3) Ha a beruházó és a kivitelező személye elválik egymástól, a rendelet vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni az engedélyesre.
II.
A közút nem közlekedési célú igénybevételének és a közterület felbontásának előkészítése
2. §3 (1) A közterületek felbontása és a közutak nem közlekedési célú igénybevételének koordinálása érdekében a közműhálózatot üzemeltető, fenntartó szervezetek kötelesek minden év március 31. napjáig negyedéves ütemezéssel a Polgármesteri Hivatalt, valamint a közterületek és önkormányzati utak kezelőjét írásban tájékoztatni a rendelet hatálya alá tartozó földterületeket érintő út-, járda-, és közműhálózat fejlesztési, illetve korszerűsítési terveikről. A bejelentéseknek az országos utak városon átvezető szakaszait érintő bontási igényeket is tartalmaznia kell.
(2) Az éves közműépítési koordináció a Polgármesteri Hivatal feladata.
(3) A Polgármesteri Hivatal az út- és közműépítési tervek birtokában minden év április 15-ig egyeztető tárgyalást tart.
A közút nem közlekedési célú igénybevételének és a közterület felbontásának feltételei
3. § (1) A közterületet és közutat nem közlekedési célból igénybe venni, így különösen felbontani csak a területkezelő hozzájárulásának birtokában és az abban előírtak szerint szabad, kivéve, ha az élet- és vagyonvédelem érdekében azonnali bontás szükséges (továbbiakban: rendkívüli igénybevétel). Ebben az esetben a rendkívüli igénybevételt az engedélyes köteles az igénybevétel megkezdése előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg bejelenteni, és a hozzájárulást utólag, a bontás okának felmerülésétől számított 1 munkanapon belül írásban megkérni.
(2) Az engedélyes - a használat megkezdése előtt, illetve annak befejezéséről – képfelvételt készít, rögzítve a közút és a zöldfelület tényleges állapotát.
(3) A közút nem közlekedési célú igénybevétele és a közterület felbontása iránti kérelmet a 3. és 4. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon kell megkérni.
(4) A közút és egyéb közterület rendkívüli igénybevétele iránti kérelemnek adattartalomban meg kell egyezni a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 6. §-ában foglaltakkal, valamint tartalmaznia kell a munkálatok által érintett zöldfelület, zöldterület nagyságát és jellegét,
(5) Szükség esetén a kérelemhez mellékelni kell:
a) a fakivágási engedélyt,
b) az 1,00 m2 felületre vetített helyreállítási, pótlási, takarítási költségkimutatást ezen túlmenően a terület fenntartójának szakvéleményét,
(6) Fa- és cserjekitermelést végezhet:
a) az önkormányzat megbízottja,
b) érvényes fakivágási engedély alapján az engedélyes.
(7) November 15. és március 16. közötti időszakban közterületet és közutat felbontani csak üzemzavar elhárítása céljából és rendkívüli indokolt esetben lehet. Kivételt képeznek ez alól a kizárólag zöldterület-bontással járó közműépítési munkák – amennyiben a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyeztetik – amelyek egyedi megállapodással végezhetők. Az új burkolat elkészültétől számított 5 éven belül pedig burkolatot ismételten felbontani csak rendkívüli esetben (pl.: üzemzavar elhárítása céljából) lehet.
(8) A közterület nem közlekedési célú igénybevételéért a (9)–(10) bekezdésekben foglalt kivételekkel a rendelet 1. számú melléklete alapján megállapított díjat kell fizetni. A díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák, annak megállapítására, összegére vonatkozóan a mindenkor hatályos általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározottak az irányadók. A befolyt díjak a közútkezelő költségvetésében az út-, járdafenntartás tételbe kerülnek.
(9) Nem kell díjat fizetni, a közút területének rendkívüli igénybevétele esetén, ha annak időtartama nem haladja meg a 48 órát.
(10) Nem kell díjat fizetni,
a) ha az igénybevételre Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata vagy intézményei megrendelésére végzett tevékenység miatt kerül sor,
b) a közutak burkolatainak felújításához, építéséhez kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevétel esetén műszakilag indokolt időtartamig,
c) a lakosság által benyújtott kérelem esetén, ha az igénybevétel időtartama nem haladja meg a 48 órát.
(11) A díjszámítás szempontjából legkisebb egység 1 m2. Töredék-négyzetméter egész négyzetméternek számít. A díjszámítás a bontás kezdőnapjától a végleges helyreállítás napjáig történik. A végleges helyreállítás megtörténtét engedélyes köteles a munka befejezését követő 48 órán belül faxon vagy elektronikus úton bejelenteni. A helyi közút nem közlekedési célú igénybevételi díjának összege egy elszámolási időszakra, illetőleg egy számlázásra vonatkozóan 2.000,- Ft-nál kevesebb nem lehet.
4. § (1) Amennyiben az engedélyes olyan mértékű közút és közterület felbontáshoz kér hozzájárulást, amely munkát valamely ok miatt szakaszolni kell, a hozzájárulást szakaszolva kell megadni.
(2) Indokolt esetben a hozzájárulásban két határidőt kell megállapítani:
a) az ideiglenes helyreállítás határidejét,
b) a végleges helyreállítás határidejét
(3) Amennyiben a hozzájárulásban foglalt határidő lejárt, a munkavégzés engedély nélkülinek minősül, kivéve, ha a határidőt - még az annak lejárta előtt benyújtott kérelem alapján - meghosszabbítják. A határidő maximum egy alkalommal hosszabbítható meg.
(4) A közútkezelő forgalombiztonsági okokból előírhatja a közterület és közút területének azonnali helyreállítását is.
(5) A közútkezelő műszakilag indokolt esetben a közművezeték építését csak átfúrással (átsajtolással) engedélyezi, különösen, ha a közút fejlesztését, felújítását, burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 éven belül, azon burkolatbontással járó munka – a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételének kivételével – nem végezhető. A Közútkezelő csak kivételesen indokolt esetben, közérdekből járulhat hozzá az ilyen munkák 5 év letelte előtti megkezdéséhez.
(6)4
(7)5
A közút és közterület helyreállítása
5. §6 (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület helyreállítását csak az engedélykérelemben meghatározott és a kezelői hozzájárulásban jóváhagyott, arra jogosultsággal rendelkező kivitelező végezheti, aki a földvisszatöltéstől a burkolatépítésig a teljes helyreállításért felel.
(2) A téli hónapokban üzemzavar elhárítás érdekében végzett közút és közterület felbontása esetén a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében minden esetben, talajcserét kell alkalmazni. Az így visszatöltött munkaárokra ideiglenes burkolatot kell építeni oly módon, hogy az a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.
(3) Amennyiben engedélyes a terület igénybevétele után saját erőből nem képes az előírtaknak megfelelő helyreállításra, arról haladéktalanul tájékoztatni köteles a kezelőt. Ha az engedélyes az előírt határidőben nem tesz eleget helyreállítási kötelezettségének, vagy a fenti bejelentéssel él, – költségére, felelősségére – a területkezelő vagy az általa megbízott szervezet végezheti el a helyreállítást. A helyreállítás ellenőrzése a 9. §-ban leírtak szerint történik.
(4) A burkolat bontás utáni helyreállítását a kezelőnek a helyszíni körülményeket figyelembe vett, műszakilag indokolt eltérő rendelkezése hiányában az alábbiak szerint kell végezni:
a) Általános előírások:
aa) A helyreállítást a felbontottal legalább azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell végezni, az érvényben lévő műszaki előírások alapján. A nyomvonalas helyreállítást rétegenként szélesedő átlapolással kell elvégezni.
ab) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, hulladékot visszatölteni nem szabad. A munkaárok csak jól tömöríthető talajjal tölthető fel. A visszatöltött talajt rétegenként kell tömöríteni. Indokolt esetben talajcserét kell végezni.
ac) Munkaárkot tilos a megmaradó pályaszerkezet aláásásával kialakítani.
ad) Amennyiben a bontás során burkolati jel sérül vagy tűnik el, úgy annak helyreállítását is el kell végezni az eredetivel megegyező típusú (oldószeres vagy tartós) burkolatjel felhasználásával.
ae) A kezelő bármely helyreállítás esetében előírhat helyszíni teherbírás mérés(eke)t. A teherbírási modulus minimálisan elvárt értékei: tömörített földművön (tükörszinten) E2 = 50 MN/m2, javító-, védőréteg felső szintjén E2 = 65 MN/m2. Amennyiben előbbi értékek nem teljesülnek, akkor további tömörítést kell végezni, indokolt esetben pedig talajcserét.
b) Útpálya esetén alkalmazandó előírások:
ba) Egy forgalmi (burkolatjellel elválasztott vagy burkolatjel nélküli) sávban az úttengellyel párhuzamosan csak egy munkahézag (élvágás) lehet. A meglévő kopóréteget a kiemelt szegélyig, ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni, és a munkahézagig egységes kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől.
bb) Amennyiben a munkaárok szélessége, vagy az aa) pont szerinti helyreállítás szélessége meghaladja a forgalmi sáv szélességének 50 %-át, akkor a teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni.
bc) Amennyiben az útpálya nem szélesebb 5 méternél, és a munkaárok szélessége, vagy az aa) pont szerinti helyreállítás szélessége meghaladja az út szélességének 50 %-át akkor az utat teljes szélességben új kopóréteggel kell ellátni.
bd) Az úttest keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a kiemelt szegélyre, illetve az út szélére merőleges, egyenes vonalú munkahézagokkal kell elvégezni.
be) Amennyiben két keresztirányú munkaárok merőlegesen közrefogott távolsága nem haladja meg a 10 m-t, akkor a két munkaárok közötti területet is új kopóréteggel kell ellátni.
bf) Az úttest keresztirányú bontása esetén azt a munkaárok előtt és után 5-5 m hosszon a teljes útszélességben új kopóréteggel kell ellátni.
bg) A bontások, helyreállítások során keletkezett munkahézagokat minden esetben ki kell önteni higított bitumennel vagy bitumen emulzióval.
bh) A közmű aknákkal kapcsolatos beavatkozások (átépítése, csere stb.) esetén a helyreállítás a fedlaptól mért 1-1 m távolságig a fedlap környezetére is vonatkozik.
c) Járda, gyalogút és kerékpárút esetén alkalmazandó előírások:
ca) A bontást követő helyreállítások alkalmával a kopóréteget minden esetben teljes szélességben fel kell szedni, és új kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől.
cb) A járda, gyalogút és kerékpárút keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a járda szélére merőleges, egyenes vonalú munkahézagokkal kell elvégezni.
cc) Amennyiben két keresztirányú munkaárok merőlegesen közrefogott távolsága nem haladja meg a 10 m-t, akkor a két munkaárok közötti területet is új kopóréteggel kell ellátni.
cd) A járda, gyalogút és kerékpárút keresztirányú bontása esetén azt a munkaárok előtt és után 3-3 m hosszon a teljes szélességben új kopóréteggel kell ellátni.
ce) A bontások, helyreállítások során keletkezett munkahézagokat minden esetben ki kell önteni higított bitumennel vagy bitumen emulzióval.
d) Szilárd burkolattal nem rendelkező utak esetén alkalmazandó előírások:
da) A helyreállítást a felbontottal legalább azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell végezni.
e) Zöldterület esetén alkalmazandó előírások:
ea) A helyreállítás során a felső 15 cm vastagságban talajcserét, humuszterítést és füvesítést kell végezni a nyomvonal és az építéssel érintett teljes roncsolt felületen. A fű megerősödéséig elkorlátozással meg kell óvni a területet.
eb) Fát kivágni csak külön engedély birtokában lehet.
ec) Talajtakaró növényzet sérülése, illetve eltávolítása esetén az új telepítést háromszoros darabszámban kell elvégezni, a kezelői hozzájárulásban történő pontosításokkal.
(5) A burkolatbontásokat úgy kell elvégezni, hogy a bontással nem érintett részek károsodást ne szenvedjenek.
(6) A minősítés során az érvényben lévő műszaki szabványelőírásokat kell alkalmazni.
(7) Ideiglenes helyreállításra akkor kerülhet sor, ha az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a technológiai előírásoknak megfelelő helyreállítást. Az ideiglenes helyreállítás folyamatos fenntartásáról az engedélyes köteles gondoskodni. Az ideiglenes helyreállítás semmilyen körülmények között nem veszélyeztetheti a közlekedés biztonságát. Az ideiglenes helyreállítás maximális időtartamát az időjárási körülmények és az alkalmazandó technológia összefüggései alapján a terület kezelője határozza meg.
(8) A közút burkolatának megbontása csak a tervben megjelölt mértékben történhet, szükségtelen megbontással, illetve burkolatrongálással okozott kárért az engedélyes és a kivitelező egyetemleges felelősséggel tartozik, melyet az átadás időpontjáig ki kell javítani.
(9) Amennyiben a kivitelező nem a szabványoknak megfelelően végzi az útbontást és helyreállítást, a közútkezelő a közút védelmében az eredetileg tervezettől eltérő technológiát is előírhat, aminek többletköltsége az engedélyest terheli.
(10) Aki a közhasználatú zöldterület és zöldfelület állapotát a közterület felbontásával összefüggésben megváltoztatja, köteles azt a tevékenység befejezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a következő növény-ültetési időszak végéig (tavasszal április 20-ig, ősszel november 10-ig) az eredeti állapotnak megfelelően - a szükséges mértékben – helyreállítani.
(11) Ha a közhasználatú zöldterület és zöldfelület felbontása során a növényzet (vagy a közhasználatú zöldterületen lévő kerti építmény, berendezés, felszerelés) megsemmisülése várható, az engedélyes köteles saját költségén:
a) a növényzet előzetes áttelepítéséről, illetve annak azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni,
b) a kerti építmények, berendezések, felszerelések ellenértékét, illetve azok áttelepítésének (le-, és felszerelés, elszállítás, tárolás) költségét megtéríteni.
(12) A növényzet pótlása során a kezelői hozzájárulásban foglaltakat be kell tartani.
(13) A helyreállított burkolatot, zöldterületet átadás-átvételi eljárás keretében kell átadni a tulajdonosnak, a zöldterület fenntartójának, illetve a közútkezelőnek.
(14) Az engedélyest az általa elvégzett helyreállítási munkák után a teljesítés idején hatályos jogszabályokban előírt garanciális és szavatossági kötelezettség terheli, beleértve a kötelező alkalmassági időket is. A garanciális hibák javítását az alkalmassági időn belül az engedélyesnek kell elvégeztetni saját költségére.
6. § (1) A közút hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele esetén a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 6. §. (7) - (9) előírásait kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a közút ideiglenes vagy végleges helyreállítása során balesetveszélyes helyzet alakul ki a közúton, a kezelő a balesetveszély elhárítására jogosult intézkedni, és az elvégzett veszélyelhárítási tevékenység költségét az engedélyesre terhelni.
A beruházóra vonatkozó előírások
7. § (1) A beruházó köteles:
a) A kivitelezés megkezdése előtt 15 nappal a közterület és a közút igénybevételével kapcsolatos kezelői hozzájárulást megkérni.
b) Új burkolat készítése előtt, valamint közterület alatt húzódó vezetékrendszer építése esetén felhívni az érintett ingatlan tulajdonosainak (kezelőinek, használóinak) figyelmét, hogy a megadott határidőn belül végeztessék el a közműbekötéseket és gondoskodjanak a szükséges védőcsövek elhelyezéséről, valamint megépítéséről.
c) A jelentősebb építési munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságok, az érintett közművek kezelői és kivitelezők bevonásával egyeztető tárgyalást kötelesek tartani az egyes részmunkák határidőre történő elvégzése és szakszerű végrehajtása érdekében.
(2) A munkaterület átadástól a műszaki átadás-átvételig a nem megfelelő munkavégzésből adódó károkért, balesetekért a felelősség az engedélyest terheli.
(3) A közműépítés során, ha a közút igénybevétele teljes útlezárással jár, terelőutat kell igénybe venni. Ha a forgalom megkívánja, a terelőút megerősítéséről gondoskodni kell. Az építés befejezése után a terelőút, illetve az építkezést kiszolgáló utak helyreállítását az 1. § (2) bekezdésben meghatározottak a közútkezelő előírásai alapján kötelesek elvégezni.
(4) A beruházó a vezetékek bemérését – közműtérképekre történő átvezetés érdekében – digitális formában köteles az illetékes térképészeti szervnek benyújtani. A bemérést csak arra jogosult személy végezheti.
(5) Olyan munkáknál, amelyeken egyidejűleg több kivitelező dolgozik, a közút kezelője előírhatja a beruházónak valamennyi tevékenységre vonatkozó, összevont építési ütemterv készíttetését.
A kivitelezőre vonatkozó előírások
8. § (1) A kivitelező a közterület és közút felbontását csak a közútkezelő hozzájárulása után kezdheti meg, és a munkákat az abban foglaltak szerint végezheti el.
(2) A kivitelező köteles:
a) a közút bontása esetén a végleges helyreállítási gondoskodni a forgalom szabályozásáról,
b) a munkahelyet és a felvonulási területet tisztán tartani,
c) a munka során a területen található geodéziai jelek védelméről gondoskodni,
d) a közhasználatú zöldterületek és zöldfelületek felbontása esetén az ott található növényzet védelméről gondoskodni.
e) a felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan elszállítani az az engedélyezett hulladéklerakó telephelyre.
f) Az érintett területen az épületek előtt a ki-be közlekedést a gyalogosforgalom részére folyamatosan, a gépjármű-forgalom részére a munkakezdés előtt és után, illetve a települési szilárd hulladék kötelező közszolgáltatás keretén belül szállítást végző jármű munkája zavartalanságát biztosítani.
g) A munka befejezése után gondoskodni az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rend visszaállításáról.
(3) A munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani, a keletkező süllyedéseket folyamatosan és azonnal szintbe feltölteni. A nem megfelelő helyreállításból adódó károkért, balesetekért a felelősség a kivitelezőt terheli.
(4) A műszaki átadás-átvételi eljárás során melyre meg kell hívni a kezelőt a földmű és a pályaszerkezet minősítési vizsgálatáról szóló méréseket (jegyzőkönyvet) be kell mutatni.
(5) A munka átadás-átvételét követően a szakszerűtlen kivitelezésből adódó károkért. balesetekért a kivitelező a felelős, kivéve, ha bizonyítható, hogy a balesetet kiváltó ok nincs a kivitelezéssel összefüggésben.
III.
A közút nem közlekedési célú igénybevételének és a közterület felbontás utáni helyreállításának ellenőrzése
9. § (1) A kezelői hozzájárulást, forgalomtechnikai tervet a helyszínen kell tartani, és az ellenőrzést végző szerv kérésére fel kell mutatni. Ezen dokumentumok hiányában a munka leállításra kerül.
(2)7 A jelen rendeletben előírt kötelezettségek ellenőrzésére jogosultak:
a) a Polgármesteri Hivatal,
b) a terület kezelője.
Szabálysértési rendelkezések
10. §8
IV.
Záró rendelkezések
11. § (1) Ez a rendelet a 2011. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Nagykanizsa Megyei Jogú Város 51/2004. (XII. 21.) sz. rendelete 17. §. (5) bekezdése hatályát veszti.
A bevezető részt módosította a 11/2019. (V. 30.) önkorm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2019. 05. 31-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
Az 1. §-t módosította a 11/2019. (V. 30.) önkorm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2019. 05. 31-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
A 2. §-t módosította a 11/2019. (V. 30.) önkorm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2019. 05. 31-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
A (6) bekezdést hatályon kívül helyezte a 11/2019. (V. 30.) önkorm. rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2019. 05. 31-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
A (7) bekezdést hatályon kívül helyezte a 11/2019. (V. 30.) önkorm. rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2019. 05. 31-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
A 5. §-t módosította a 11/2019. (V. 30.) önkorm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2019. 05. 31-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
A (2) bekezdést módosította a 11/2019. (V. 30.) önkorm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2019. 05. 31-től. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
A 10. §-t hatályon kívül helyezte a 30/2012. (VI. 07.) önkorm. rendelet 2012. 06. 08-tól.