Egységes szerkezetben a 17/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelettel

Egervár község Önkormányzati Képviselôtestületének
8. /2011. (V.5.) önkormányzati rendelete

egyes szociális ellátások helyi szabályairól

Egervár Község Önkormányzati Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 37. § (1) d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében 43/B. § (1) bekezdésében,   45.§ (1) bekezdésében , 46. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:[1]

1. A rendelet célja

1.§ E rendelet célja, hogy a település szociális biztonságának megteremtése és merőzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját. 

2. Eljárási rendelkezések

2.§ (1) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében – ha e rendelet eltérően nem szabályoz – az első fokú szociális feladat és hatásköröket

a) önkormányzati hatósági jogkörben eljárva a képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester, a  Szociális, Kulturális és Sport Bizottság,

b) államigazgatási hatósági jogkörben eljáva a jegyző[2]

gyakorolja. 

(2)[3],[4] Az önkormányzati segély, a méltányossági közgyógyellátás megállapítása, az Szt. 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj megállapítása, felülvizsgálata, és megszüntetése a Szociális, Kulturális és Sport Bizottság  hatáskörébe tartozik.

(3)[5] Hatályon kívül helyezve. 

(4)[6],[7],[8]A rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a lakásfenntartási támogatás megállapítása, felülvizsgálata és megszüntetése a jegyző hatáskörébe tartozik.

3.§ (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelmre, vagy hivatalból indulhat.

(2) Az ellátás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjeszti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. A kérelmet szóban, vagy írásban Egervári Közös Önkormányzati Hivatalnál[9] lehet előterjeszteni.

(3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkozni kell saját és együtt élő családtagjai, továbbá a lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők

a) természetes személyi adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve),

b) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,

c) az igényelt szociális ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,

d) a társadalombiztosítási azonosító jeléről,

e) jövedelemi viszonyairól,

f) az Szt-ben és e rendeletben meghatározott esetekben, vagyoni viszonyairól.

(4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak az Egervári Közös Önkormányzati Hivatal[10] általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfélírásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(6) A kérelemnek teljes egészében helyet adó elsőfokú döntés esetén ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(7) Az Egervári Közös Önkormányzati Hivatal [11]a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.

(8) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg lehet állapítani.

4.§ (1) Az igénylő köteles szociális és anyagi helyzetének feltárásában közreműködni. Így az Szt.4.§-ának megfelelő jövedelemigazolásokat, nyilatkozatokat, költségeket igazoló okmányokat, számlákat a kérelemmel együtt rendelkezésre bocsátani.

(2) A szociális rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén az érdekelt köteles nyilatkozni arról,   hogy saját ellátására tartási-, öröklési- vagy életjáradéki szerződést kötött-e.

(3)[12] Amennyiben az érdekeltnek vagy családtagjának vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból van jövedelme, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében az Egervári Közös Önkormányzati Hivatal[13] kérheti az NAV igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében.

(4) Az Egerevári Közös Önkormányzati Hivatal[14] az érdekelt szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készít.  Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az életkörülmények az eljáró hatóság előtt ismertek.

(5) Amennyiben az érdekelt az Szt-ben valamint e rendeletben előírt adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, a         kérelmet el kell utasítani.

5.§ (1) Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni az Szt.4. § (1) bekezdés i.) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat.

(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni

a)[15],[16] az aktív korúak ellátása, a méltányossági ápolási díj, a méltányossági közgyógyellátás, a lakásfenntartási támogatás esetében a pénzbeli és természetbeni sziciális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(II.27.) Kormány rendelet (továbbiakban: Szvhr) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon,

b)   egyéb ellátások esetében e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól. A kérelemhez  csatolni kell a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokat vagy azok fénymásolatát.

(3) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmezô a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

6.§ A vagyoni helyzettől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni

a) aktív korúak ellátása iránti kérelem esetén az Szvhr. 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon, 

b) egyéb ellátások esetében e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a

családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

7. §[17] A pénzbeli ellátások közül az alkalmankénti ellátások a döntésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül, a havi rendszeres szociális ellátás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,  a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatás a határozat jogerőre emelkedését követően a tárgyhót követő hó 5. napjáig a házipénztárból,  kézbesítő útján készpénzben, folyószámlára utalással, vagy postai úton folyósítandóak.

8.§ (1) Ha a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne amely a kötelezett illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(2)  Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének másfélszeresét, egyéb esetben a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában  meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.

(3) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

3. Az ellátások rendszere, az ellátások finanszírozása

9.§ (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására az Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(2)[18] Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

a)- méltányossági ápolási díj,

b)- önkormányzati segély,[19]

c) Hatályon kívül helyezve[20]

d) köztemetés,

f) méltányossági közgyógyellátás után fizetendő térítési díj.

(3)[21] Részben önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

a)[22] Hatályon kívül helyezve

b)   rendszeres szociális segély,

c)   foglalkoztatást helyettesítő támogatás

d)[23] Hatályon kívül helyezve

e)[24] Hatályon kívül helyezve

4. Pénzbeli ellátások

Rendszeres szociális segély

10.§ (1)[25] Rendszeres szociális segélyre jogosult az Szt.37.§ (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl az az aktív korúak ellátására jogosult személy aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján, vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt

a)  fogyatékos gyermeket nevel, súlyos, tartósan beteg hozzátartozó ápolásáról gondoskodik,  amennyiben nem részesül ápolási díjban. A fogyatékosságot, a hozzátartozó betegségét  háziorvosi/szakorvosi véleménnyel kell igazolni.

b)[26] a Zala Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének vizsgálata szerint legalább 40 %-os egészségkárosodás áll fenn. Az állapot fennállását a Szakigazgatási Szerv által kiadot szakvélemény másolatával kell igazolni.

c)  munkavégzést akadályozó krónikus, vagy pszichés betegséggel, szenvedélybetegséggel küzd, de nem rendelkezik az ORSZI által megállapított munkaképesség csökkenéssel. A betegség fennállását szakorvosi véleménnyel kell igazolni.

(2) Az (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély az (1) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeket megalapozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg.

Lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó szabályok[27]

10/A. § (1) Az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja az Szt-ben foglaltakon túl a jogosultság egyéb feltételeként köteles a lakókörnyezete rendeben tartására az alábbak szerint:

a)      az általa életvitelszerűen lakott házhoz tartozó udvar, kert tisztaságának biztosítása, az ott található szemét, lom eltávolítása,

b)      a házhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

c)      az ingatlan előtti járda (járda hiányában egy méter széle területsáv) rendben tartása, szemét-és gyom mentesítése, hó- és sikosság mentesítése,

d)      a lakás, a ház folyamatos takarítása, tisztántartása, belső rendjének, higiéniájának fenntartása,

e)      a lakás, a ház, valamint a hozzátartozó udvar rágcsáloktól, kártevőktől való mentesítése.

(2) Az (1) bekezdésben írtakat a hivatal alkalmanként, de legalább a kérelem benyújtásakor, ezt követően pedig a jogosultság felülvizsgálata során ellenőrzi.

(3) Az ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A kifogásolt állapotról lehetőség szerint fényképfelvételt kell készíteni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesítése esetén legalább 5 napos határidő megjelölésével és az elvégzendő tevékenységek konkrét meghatározásával a kérelmezőt, illetve a jogosultat végzésben fel kell szólítani a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására.

(5) Amennyiben a kérelmező, vagy a jogosult felszólítás ellenére sem tesz eleget kötelezettségének, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, vagy a rendszeres szociális segély megállapítására irányuló kérelmét el kell utasítani, a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárás során pedig a jogosultságot az Szt. 37/B. § (1a) bekezdésében írtak szerint fel kell függeszteni.

Rendszeres szociális segélyezettek együttműködési kötelezettsége

11.§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult – kivéve az Szt.33. § (1) bekezdés a)-c) pontjában írt személyt – a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles az önkormányzat által kijelölt szervvel, a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény[28] családsegítő szolgálatával (továbbiakban: családsegítő szolgálat) együttműködni.

(2)[29] A  rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy  a családsegítő szolgálatnál az Szt.37/A. § szerinti együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja.

(3) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a családsegítő szolgálatot felkeresni.  

(4) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából megjelenni,

b) a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül az együttmőködésre kijelölt szervvel írásban megállapodást kötni az együttműködés tartalmáról,

c) a beilleszkedési program számára előírt típusában részt venni,

d) havonta 1 alkalommal az együttmőködésre kijelölt szervnél az általuk meghatározott időpontban megjelenni.

(5) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül bejelenteni az együttműködésre kijelölt szerv felé. Az akadályoztatás okát köteles hitelt érdemlő módon igazolni.

(6) A beilleszkedést segítő programok típusai a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbiak:

a) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,

b) szociális életvezetési tanácsadás,

c) mentálhigiénés tanácsadás,

d) munkavállalási tanácsadás,

e) iskolai végzésnek megfelelő oktatás, képzés felkutatása, közvetítése,

f) egyéb ellátásba juttatás segítése.

(7) A beilleszkedési programnak tartalmaznia kell a tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen az, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg. Az egyén beilleszkedési programja több típusú program elemeit is tartalmazhatja, ha azok együttes alkalmazásával érhető el a kívánt eredmény.

(8) Az együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segélyre jogosult személy megszegi, ha neki felróható okból az (4) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.

(9) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a családsegítő szolgálat nyolc napon belül írásban felszólítja a mulasztás nyolc napon belül történő pótlására. Aki a határidőt önhibájából mulasztotta el, vagy akinek a mulasztás ténye később jutott tudomására, az a mulasztását a tudomásra jutástól, illetve akadályoztatása esetén az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül igazolhatja, egyidejűleg pótolnia kell az elmulasztott cselekményt. 

(10) A családsegítő szolgálat  legkésőbb a mulasztástól, vagy az együttműködési kötelezettség megszegésétől számított 15 napon belül jelzi a jegyzőnek ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget.

Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek vonatkozásában

a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó szabályok[30]

12. § (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet benyújtó kérelmező, valamint az ezen támogatásban részesülő köteles:

a)      az általa életvitelszerűen lakott házhoz tartozó udvar, kert tisztaságának biztosítása, az ott található szemét, lom eltávolítása,

b)      a házhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

c)      az ingatlan előtti járda (járda hiányában egy méter széle területsáv) rendben tartása, szemét-és gyom mentesítése, hó- és sikosság mentesítése,

d)      a lakás, a ház folyamatos takarítása, tisztántartása, belső rendjének, higiéniájának fenntartása,

e)      a lakás, a ház, valamint a hozzátartozó udvar rágcsáloktól, kártevőktől való mentesítése.

(2) Az (1) bekezdésben írtakat a hivatal alkalmanként, de legalább a kérelem benyújtásakor ellenőrzi.

(3) Az ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A kifogásolt állapotról lehetőség szerint fényképfelvételt kell készíteni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesítése esetén legalább 5 napos határidő megjelölésével és az elvégzendő tevékenységek konkrét meghatározásával a kérelmezőt, illetve a jogosultat végzésben fel kell szólítani a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására.

(5) Amennyiben a kérelmező, vagy a jogosult felszólítás ellenére sem tesz eleget az (1) bekezdésében írt kötelezettségének, a támogatás iránti kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást a hónap utolsó napjával meg kell szüntetni.

Ápolási díj

13. § (1) A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a Szociális Kulturális és Sport Bizottság  méltányossági ápolási díjat állapíthat meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény   (továbbiakban: Ptk.)  685. § b) pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,

b)   az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi  nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló esetén 180 %-át, 

c)         az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel az ápoló személy kora, egészségi állapota és fizikuma alapján alkalmas a feladat ellátására,

d)[31] az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn,

feltéve, hogy az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem  rendelkezik.

(2) A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet a Szvhr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) a háziorvos által kiállított, az Szvhr. 5. számú melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt,

b) e rendelet 1. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot,

c) e rendelet  2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot

d) az ápoló – e rendelet 4. számú melléklete szerinti – nyilatkozatát arról, hogy az ápolási tevékenység ellátására kora, egészségi állapota és fizikuma alapján, továbbá az ápolt gondozási és

ápolási igényére tekintettel alkalmas, ápoltjával tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése nincs.

(3) Az ápolási díj összege független az ápoltak számától.

(4) A méltányossági ápolási díj megállapítása előtt minden esetben környezettanulmányt kell lefolytatni

(5) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

Önkormányzati segély[32]

14.§[33] (1) A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a Szociális Kulturális és Sport bizottság, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek és családok részére önkormányzati segélyt nyújthat

a)      eseti segély

b)   kamatmentes kölcsön

c)      rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

d)      temetési segély

formájában.

(2) Az önkormányzati segély adható alkalmanként (eseti segély) és havi rendszerességgel (kamatmentes kölcsön).

(3) Egy naptári éven belül ugyanaz a személy három havonként, de legfeljebb évente négy alkalommal részesíthető önkormányzati segélyben. Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezést állapítanak meg, fel kell sorolni a későbbi folyósítások összegét, és időpontját is.

(4)   A megállapított önkormányzati segély folyósítása készpénzben, postai utalással, illetve önkormányzati kézbesítő útján történhet.

(5)   Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a jogosult a segélyt nem rendeltetésszerűen használná fel, az kiadható részben vagy egészben természetben, valamint elszámolási kötelezettséggel. A természetbeni ellátás lehet élelmiszer, tüzelőanyag, ruházat, tankönyv, és tanszervásárlás, tandíj, közüzemi díjak, gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyűjtott támogatás stb.

15.§[34] (1) Az önkormányzati segély eseti segély formájában létfenntartásra, továbbá gyógyszertámogatásként, az egészségbiztosítás által nem, vagy részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, illetve egyéb, az Szt.45. § (4) bekezdésében írt, alkalmanként jelentkező többletkiadások részbeni vagy teljes mértékű fedezésére adható.

(2)   Önkormányzati segély eseti átmeneti segély formájában annak a személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét egyedül élő esetén kétszeresét és a kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élők életkörülményei indokolják. E jövedelemhatártól a döntést hozó különös méltánylást érdemlő esetben - 50 %-al eltérhet.

(3)   Különös méltánylást érdemlő esetnek kell tekinteni elsősorban azt az élethelyzetet, ha az igénylő

a)      65 éven felüli nyugdíjas,

b)      balesetet szenvedett vagy elemi kár érte,

c)      betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban volt.

(4)   Az önkormányzati segély eseti segély formájában nyújtott egyszeri összege – rászorultságtól függően - legfeljebb 25 ezer forintig állapítható meg. Elemi kár esetén a kársultnak 100 000 Ft-ig terjedő támogatás nyújtható.

(5) Az önkormányzati segély eseti segély formájában történő nyújtása iránti kérelmet e rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá,

b)   a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél nyilatkozatát.

(6)   Az önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában legfeljebb 12 hónapos visszafizetési kötelezettséggel adható, ha a kérelmező valószínüsíti, hogy a kölcsön összegét ezen időtartam alatt vissza tudja fizetni.

(7)   Ugyanannak a személynek újabb kölcsön csak abban az esetben adható, ha az előző kölcsön összegét már visszafizette.

(8)   A kölcsön  megitélésének feltétele, hogy a rászoruló családjában az egy főre jutó jövedelem az  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló esetén kétszeresét ne haladja meg.

(9)   A kölcsön összege a 100 000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(10)           A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés idôtartamáról, feltételeirôl továbbá – amennyiben a kölcsön összege az 50 000 forintot meghaladja – a visszafizetés biztosítására a kérelmezô ingatlanára jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

(11)           A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerzôdést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is. A jogosulttal történô szerzôdéskötés a  kérelmet elbíráló bizottság elnökének a hatáskörébe tartozik.

(12)           A kamatmentes kölcsön iránti kérelmet e rendelet 6. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá

b)  e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(13) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély célirányos felhasználásáról a jogosult a pénz folyósításától számított legkésőbb 6 hónapon belül számlákkal köteles elszámolni. Nem rendeltetésszerű felhasználás, illetve elszámolás hiánya esetén a kölcsönben részesülő egy összegben köteles a hátralékot visszafizetni, valamint 5 évig nem részesülhet szociális kölcsönben.

16.§ (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként temetési segély formájában önkormányzati segély állapítható meg annak az igénylőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mndenkori legkisebb összegének 400 %-át  nem haladja meg.

(2) A temetési segély formájában nyújtandó önkormányzati segély összege:

a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át 35 000 Ft-nál,  

b) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  300 %-át meghaladja, de nem éri el 400 %-át 25 000 Ft-nál kevesebb nem lehet. 

(3) Amennyiben az elhunyt eltemettetéséről olyan személy gondoskodik, akinek lakóhelye nem az önkormányzat illetékességi területén van, részére temetési segély akkor állapítható meg, ha:

a)      a temetési segély feltételeinek egyébként megfelel továbbá,

b)      lakóhelyén a temetési költségekhez való hozzájárulásként önkormányzati segélyben nem részesült,

c)      vélelmezhető, hogy egyébként az eltemettetésrôl az önkormányzatnak kellene gondoskodnia köztemetés formájában.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában írt feltétel megléte iránti igazolás beszerzése az Egervári   Közös Önkormányzati Hivatal feladata.

(5) A temetési segély formájában nyújtandó önkormányzati segély iránti kérelmet e rendelet 7. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a)   e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá

b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója (házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülője, valamint testvére) nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet a Szvhr. 32. § (2) nekezdésében meghatározottak szerint az igénylőnek vissza kell adni.

(6) Az önkormányzati segély a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ez esetben az önkormányzati segély nyújtásáról szóló határozatban utólagos elszámolási kötelezettséget kell előírni.  Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

(7) Az önkormányzati segély temetési segély formájában történő nyújtása iránti kérelem a temetést követő 90 napon belül nyújtható be a Közös Önkormányzati Hivatalhoz. 

(8) A jegyző minden év november 30-áig köteles kimutatást kérni a helyi temetést bonyolító vállalkozótól a legolcsóbb helyi temetés költségének összegéről.

16/A. §[35] (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában önkormányzati segélyben részesíthető az a gyermek, fiatal felnőtt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és  a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és ezért a gyermek eltartásáról más módon nem tud gondoskodni. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell támogatásban részesíteni, akik a gyermek iskoláztatása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt szorulnak anyagi segítségre.

(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában nyújtandó önkormányzati segély, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozaton tanul.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában nyújtandó önkormányzati segély  összege alkalmanként és gyermekenként minimum 5 000 Ft, maximum 25 000 Ft lehet. Az évente megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatások együttes összege gyermekenként nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, különös méltánylást érdemlő esetben háromszorosát.

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában nyújtandó önkormányzati segély iránti  kérelmet e rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá

b) a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél nyilatkozatát, valamint,

c)  a közép-vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az a), b) pontban foglaltakon túl az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról.

5. Természetben nyújtott ellátások

Köztemetés

17.§ (1) A polgármester önkormányzati hatáskörben eljárva gondoskodik az Szt. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való teltemettetéséről.

(2)   Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el.

(3)   A köztemetés költségének megérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

Méltányossági közgyógyellátás

18.§[36] (1) A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a Szociális, Kulturális és Sport Bizottság méltányosságból közgyógyellátásra jogosultságot állapíthat meg annak a szociálisan  rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200 %-át, egyedülálló illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében 250 %-át,

b) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének:

ba) egyedül élő esetén 15 %-át,

bb)  két- vagy több főből álló család esetén 20 %-át.

(2) A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet az Szvhr. 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a)   az Szvhr. 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását,

b)   az Szvhr. 9. számú mellékletében található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát.

(3) A hatáskör gyakorlója további eljárása során az Szt. és a Szvhr. közgyógyellátására vonatkozó hatályos rendelkezései alapján kötelesek eljárni. 

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

19.§[37] Hatályon kívül helyezve

6. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

20.§ (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

a)       étkeztetés,

b)      házi segítségnyújtás,

c)       családsegítés,

d)      jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

e)       nappali ellátás.

(2) Az (1) bekezdésben írt szociális alapszolgáltatások biztosítása a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény[38] útján történik.

(3)[39] Az (1) bekezdésben írt szociális alapszolgáltatásokról, azok igénybevételének módjáról,  valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendeletet a Társulási megállapodásában írtak szerinti önkormányzat alkotja meg, az Szt. 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

Záró rendelkezések

21.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) 2011.augusztus 31-ig a 12.§ (1) bekezdés b) pontjában írt rendelkezéseket az alábbi eltéréssel kell alkalmazni.

” b)  a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg:

   ba) egyszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220  %-át,

  bb) két és többszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, ”

(3) Hatályát veszti:

a) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2003.(VI.1.) önkormányzati rendelet,

b) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2003.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 9/2003.(IX.10.) önkormányzati rendelet,

c) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2003.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15/2003.(XII.20.) önkormányzati rendelet,

d) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2003.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2004.(IV.1.) önkormányzati rendelet,

e) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2003.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2004.(VI.1.) önkormányzati rendelet,

f) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2003.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 16/2004.(XII.20.) önkormányzati rendelet,

g) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2003.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2005.(XI.1.) önkormányzati rendelet,

h) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2003.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2005.(XII.23.) önkormányzati rendelet,

i) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2003.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2006.(IV.1.) önkormányzati rendelet,

j) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2003.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2007.(IV.1.) önkormányzati rendelet,

k) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2003.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2007.(VI.1.) önkormányzati rendelet,

l) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2003.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2008.(XII.20.) önkormányzati rendelet,

m) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2003.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2009.(III.1.) önkormányzati rendelet,

n) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2003.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2009.(XI.1.) önkormányzati rendelet,

o) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2003.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2010.(IV10.) önkormányzati rendelet,

p) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2003.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 9/2010.(VI.15.) önkormányzati rendelet.

                        Szijártó József s.k.                                   Dr. Ürmösiné Kőmíves Eleonóra s.k.

                           Polgármester                                                            jegyző