Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,   a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdés d) pontjában, 37/D (3) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, és a 62. § (2) bekezdésében, a 92.§ (1)-(2) bekezdésében, valamint a 132.§ (1)-(2) bekezdésében  kapott felhatalmazás alapján az a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályairól a következőket rendeli el:  

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy Fácánkert Község Önkormányzata által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások igénybevételének szabályait megállapítsa, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról, az ellátások mértékéről, igénybevételük módjáról.

A rendelet hatálya

2.  §  (1) A rendelet hatálya kiterjed

[1]a) Fácánkert község Önkormányzata közigazgatási területén élő, lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként  elismert személyekre;

b) az Szt. 6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Fácánkert község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte;

c) az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira;

d) az Szt. szerinti, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szt-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B.§ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személyi körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik;

e) a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Fácánkert Község  Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az Szt., valamint a külön jogszabályokban foglalt – és e rendeletben nem említett - szociális illetve szociális jellegű egyéb ellátásokra.

Eljárási rendelkezések

3. § [2](1) A szociális ellátás iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A (2) bekezdés kivételével a kérelmet a Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)  Fácánkerti Kirendeltségén kell benyújtani

(2) Az e rendeletben szabályozott, a társulás keretében fenntartott Tolnai Családsegítő Központ – a továbbiakban: családsegítő központ - által biztosított szociális alapszolgáltatások esetében, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani.

4. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell csatolnia.

(2) A jogosultsági feltételek megállapításához szükséges bizonyítékok körét az Szt, valamint a  pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól  63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet
e rendeletnek az egyes ellátási formákra vonatkozó rendelkezései szabályozzák.  

5. § Amennyiben a pénzbeli vagy természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálatát a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, a kérelmezőnél helyszíni szemlét kell elrendelni.

(2) Nem kell helyszíni szemlét tartani, ha a kérelmező életkörülményeit a képviselő-testület, a polgármester vagy a körjegyző – a továbbiakban együtt: önkormányzat - szociális ellátás iránti eljárásban hat hónapon belül vizsgálta, és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

(3) Az önkormányzat külön megkeresés útján a köteles beszerezni a kérelmező jövedelmi viszonyairól szóló igazolást, ha alapos okkal arra lehet következtetni, hogy a becsatolt igazolás, illetve nyilatkozat valótlan adatot tartalmaz.

6. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-ig, tárgyévre előre meghatározott időpontban, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.

(2) A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében a döntést követő azonnali kifizetés rendelhető el. 

II. FEJEZET

 Pénzbeli és természetbeni juttatások

8. § (1) A jogosult részére e rendelet alkalmazásában  

a) jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás,

b) természetben nyújtott szolgáltatás,

c) személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás biztosítható.

[3](2) Fácánkert Község Önkormányzata az Szt-ben és az e rendeletben szabályozott feltételek esetén

a) a pénzbeli szociális ellátásként önkormányzati segélyt és temetési kölcsönt;

b) természetben nyújtott ellátásként méltányossági közgyógyellátást állapít meg.

(3) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében

a) az étkeztetés;

b) a házi segítségnyújtás;

c) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d) a családsegítés ellátásáról gondoskodik.

[4] [5](4) A rendszeres szociális segély és az önkormányzati segély természetbeni ellátásként is nyújthatók

[6] [7] [8](5) A képviselő-testület

a)a (6) bekezdés szerinti kivétellel az önkormányzati segélyre,

b)a temetési kölcsönre,

c)a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság iránti eljárásra,

d)az étkeztetés ellátásra vonatkozó hatáskörét

a polgármesterre ruházza át.

[9](6) Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét meghaladó összegű szociális kölcsönként nyújtott önkormányzati segély iránti eljárás a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

III. fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

9. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára az Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A rendszeres szociális segély megállapításakor a kérelmező köteles nyilatkozni vagyoni és jövedelmi viszonyairól.

10.§ (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles Tolna Város Családsegítő Központjával.

(2) Az együttműködési kötelezettség keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult köteles

a)a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felkeresni a családsegítő központ fácánkerti családgondozóját (Fácánkert, Árpád utca 34.) nyilvántartásba vétele érdekében;

b)részt venni a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában;

c)megállapodást kötni a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül;

d)eleget tenni a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak;

e)havonta megjelenni a családsegítő központ fácánkerti családgondozójánál;

f)folyamatosan kapcsolatot tartani a családsegítő központtal;

g)ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, a családsegítő központot annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát nyolc napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolás ) igazolni.

(3) A családsegítő központ az Szt. 37/D. § szerinti együttműködés érdekében

a)kapcsolatot tart a jegyzővel;

b)nyilvántartásba veszi a rendszeres szociális segélyre jogosult, az együttműködési kötelezettség teljesítése érdekében megjelent személyt;

c)figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát;

d)tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól;

e)a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt;

f)folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább havonta egyszer személyes találkozás alkalmával is figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását;

g)legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot;

h)jelzi a jegyzőnek, ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget;

i)az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról;

j)a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.

(4) A jegyző a családsegítő központot tájékoztatja

a)az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításáról, megszüntetéséről;

b)a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról;

c)a rendszeres szociális segélyre jogosult személy által az Szt. 37/C. § (4) bekezdése alapján kötött megállapodásról.

11.§ A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:

a)az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, 

b)az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c)a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.

12. § A családsegítő központ által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai a következők:

a) egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenységek, valamint munkavállalást ösztönző, munkakeresést segítő tréningek;

b) egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs tanácsadás.

13. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult

a)a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele érdekében, és akadályoztatása esetén annak okát nyolc napon belül nem igazolja hitelt érdemlően;     

b)nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában;

c)nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül;

d)önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak;

e)nem jelenik meg legalább havonta az együttműködésre kijelölt szervnél.

(2) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségének neki felróhatóan két éven belül ismételten nem tesz eleget.

14. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján, a munkavégzést akadályozó krónikus, pszichés-, vagy szenvedélybetegséggel küzd, egészségi és mentális állapotára tekintettel rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltétel igazolható

      a) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) által

          kiállított szakvéleménnyel,

      b) szakorvosi szakvéleménnyel,

      c) foglalkozás-egészségügyi vizsgálatról kiállított alkalmatlansági véleménnyel.

15. § A jegyző a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg az előző felülvizsgálatot követő második év október 31. napjáig kell végrehajtani.

Lakásfenntartási támogatás

[10]16. §

[11]17.§

[12]18. §

Ápolási díj

[13]19. §

[14]Önkormányzati segély

[15]20.§ (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szt. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A Szt. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása).

b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező

ba) egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 százalékát, és   

bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán, igazolt módon veszélyeztetve van.

[16]21.§ Önkormányzati segély igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére;

b) vagy gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra;   

c) vagy elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

[17]21/A.§ (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – a 22. §-ban foglalt kivétellel -, aki a 20.§ szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély egyszeri összege – a 21/B. §-ban foglalt kivétellel -  10.000 forintnál nem lehet több.

[18]21/B.§ (1) Az önkormányzati segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható (a továbbiakban: szociális kölcsön), amennyiben a kérelmező baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe kerül, és az önkormányzati segély a gyógykezeléshez, a mindennapi életvitelhez vagy a károk elhárításához szükséges.

(2) A szociális kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(3) A szociális kölcsönről szóló határozatban rendelkezni kell az első törlesztő részlet fizetésének esedékességéről, a törlesztő-részletek nagyságáról, valamint arról, hogy amennyiben segélyezett a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, a fennálló tartozást egy összegben kell visszafizetni. A szociális kölcsön formájában folyósított önkormányzati segély összegét egy év alatt kell visszafizetni.

(4) A képviselő-testület a kölcsön visszafizetésétől méltányosságból eltekinthet, amennyiben a rászorult a törlesztési idő alatt önhibáján kívül ismét létfenntartását veszélyeztető helyzetbe került.

[19]21/C.§ A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: gyermekvédelmi támogatás) megállapításához csatolni kell a 4. § (1) – (2) bekezdés szerinti jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

[20]21/D. § (1) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre önkormányzati segély, - az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás iránti önkormányzati segélyt kivéve, - nem állapítható meg.

(2) A polgármester az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználás igazolására, azt alátámasztó dokumentumok, - különösen számla, nyugta -  benyújtására hívhatja fel a jogosultat.

(3) A polgármester az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében helyszíni szemlét rendelhet el.

[21]22. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. Amennyiben a segély folyósítására a temetés előtt kerül sor, a számlákat utólag, - a határozatban megjelölt időpontig -  kell benyújtani.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10%-a.

(4) A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége 200.000.- Ft.

(5) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani az önkormányzathoz.

Tűzifa-támogatás[22]

[23]22/A § [24](1) A szociálisan rászorulók részére az önkormányzati segély a téli fűtéshez természetbeni ellátásként, tűzifa-támogatásként is nyújtható az erre a célra a tárgyévi költségvetésben rendelkezésre álló előirányzat erejéig.

 [25](2) A tűzifa-támogatás annak a szociálisan rászorulónak nyújtható, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 százalékát, egyedül élő esetén 250 százalékát nem haladja meg.

[26](3) A szociális rászorultság megállapítása során előnyt élvez

a) az, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti

aa) aktív korúak ellátására,

ab) időskorúak járadékára,

ac) lakásfenntartási támogatásra jogosult,

b) valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család.

 (4) A tűzifa-támogatás mértéke családonként nem lehet kevesebb fél, és nem lehet több öt köbméternél.

(5) A tűzifa-támogatás ugyanazon lakásban lakók esetén csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) A támogatás iránti kérelem november 15. és március 31. között nyújtható be.

Temetési segély

23.§[27]

Temetési kölcsön

24. § (1) A polgármester temetési kölcsönben részesítheti azt, aki az elhunyt személy eltemettetésére köteles lenne ugyan, de arra anyagi helyzete miatt nem képes, feltéve, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum  150 % -át, egyedülálló esetén a 250 % -át.

(2) A temetési kölcsönt a kérelmező nevére szóló temetkezési szolgáltatásról szóló számla alapján az önkormányzat fizeti meg a temetkezési szolgáltató részére.

(3) A temetési kölcsön összege nem haladhatja meg a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének összegét.

(4) A kérelemhez mellékelni kell a család egy főre jutó kereseti-jövedelmi igazolását, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(5) A temetési kölcsönről szóló határozatban rendelkezni kell az első törlesztő részlet fizetésének esedékességéről, a törlesztő-részletek nagyságáról, valamint arról, hogy amennyiben kérelmező a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, a fennálló tartozást egy összegben kell visszafizetni. A temetési kölcsön összegét egy év alatt kell visszafizetni.

IV. fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

25.§ (1) Egyes szociális rászorultságtól függőpénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Az e rendeletben az egyes ellátásokra megállaptott feltételek fennállása esetén természetbeni szociális ellátásként nyújtható

a) a rendszeres szociális segély, a (2)-(3) bkezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén,

b) [28]

c) az átmeneti segély

d) a temetési segély

(2) A rendszeres szociáis segély természetbeni szociális ellátás formájőában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68.§-a szerinti védelembe vett gyermek.

(3) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása esetén védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 százaléka, de összesen legfeljebb 60 százaléka nyújtható természetben. 

(4) A rendszeres szociális segély természetbeni juttatásként különösen élelmiszer, tankönyv, tüzelősegély, közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése formájában nyújtható. 

Méltányossági közgyógyellátás

26. § (1) Közgyógyellátásra jogosult méltányosságból az a szociálisan rászorult személy, akinek esetében a területileg illetékes egészségbiztosítási szerv által elismert havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja

(2) Nem állapítható meg közgyógyellátásra jogosultság méltányosságból annak a személynek a részére, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át meghaladja.

 (3) A közgyógyellátás  iránti  iránti kérelmet a  63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

V. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

27. § Az önkormányzat a Szt. szerinti szociális alapszolgáltatások közül (a továbbiakban: szociális szolgáltatás)

 a) az étkeztetést önállóan,

 b) a családsegítést, a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a társulásban fenntartott Tolna Város Családsegítő Központja (a továbbiakban: családsegítő központ) útján biztosítja.

28. § (1) A személyes gondoskodás megállapítása iránti kérelmet a 27. § a) pontjában meghatározott ellátás esetén a polgármesterhez címezve, a 27. § b) pontjában meghatározott ellátások esetén a családsegítő központ intézményvezetőjéhez címezve kell benyújtani.

(2) Az ellátás iránti kérelemről 27. § a) pontjában meghatározott ellátás esetén a polgármester, a 27. § b) pontjában meghatározott ellátások esetén a családsegítő központ intézményvezetője dönt.

(3)Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. A soron kívüli ellátás iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet.  

(4)Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(5) A szociális szolgáltatások intézményi térítési díját e rendelet melléklete tartalmazza. A személyi térítési díj megállapításakor a szociális rászorultságot csak a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében kell vizsgálni, a többi szolgáltatásnál az Szt. rendelkezései az irányadók.

29. § A szociális szolgáltatás után fizetendő térítési díjat havonta utólag, minden hónap 10. napjáig kell megfizetni.

30. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről az intézmény és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) az étkezési térítési díj összegére és a megfizetés módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl.: betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelntési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára;

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre.

31.§ A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan, - legalább kettő hétig - nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki; 

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza;

d) az ellátott a részére megállapított térítési díj megfizetését figylemeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

Étkeztetés

32. § (1) Az étkeztetés keretében legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult személy az,

a) aki  betöltötte a 60. életévét és egyedül élő, vagy betöltötte a 65. életévét, vagy

b) egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága miatt nem képes a napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségi állapot, fogyatékosság, pszichiátriai betegség és szenvedélybetegség tényét házi orvosi, illetve szakorvosi igazolással kell bizonyítani. 

(4) Az étkeztetésről az önkormányzat az általa fenntartott konyha útján gondoskodik. Az étkeztetés igénybe vehető helyben történő fogyasztással, elvitellel, és házhoz szállítással.

33. § [29]

Házi segítségnyújtás

34. § Az önkormányzat az Szt. 63.§ szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról a társulásban fenntartott családsegítő központ útján gondoskodik.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

35. § A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról, - mely a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás, - az önkormányzat a házi segítségnyújtást végző, családsegítő központ útján gondoskodik.

Családsegítés

36. § A családsegítő szolgáltatásról, - melynek célja  a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése, - az önkormányzat a családsegítő központ útján gondoskodik.

VI. fejezet

Térítési díj

37. § Az e rendeletben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül az étkeztetésért, a házi segítségnyújtásért és a jelző rendszeres házi segítségnyújtásért a rendelet melléklete szerinti térítési díjat kell fizetni.

VII.fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

38. § (1) A rendelet 2011. május 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) [30]

[31](3)

 (4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 3/2008. (II. 22.) számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 1/2009. (II.20.); 3/2010. (II.19.), 1/2011. (II.18.), valamint a 4/2011. (IV.01.) számú önkormányzati rendeletek.