GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 
8/2011. (III. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE  
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Egységes szerkezetbe foglalva: 2013. június 28.
A 2013. június 29-től hatályos szöveg

[7] Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól 

szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt 

felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

        I.    Fejezet
Általános rendelkezések
        
1. §            [4] Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában Magyarország 

helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és más 

jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen 

szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell 

alkalmazni.
        
2. §        (1)        Gyöngyöstarján Község leírását jelen rendelet 1. számú függeléke 

tartalmazza.
    (2)        Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyöngyöstarján Község Önkormányzata (a 

továbbiakban: önkormányzat)
    (3)        Az önkormányzat székhelye: Gyöngyöstarján. Címe: 3036 Gyöngyöstarján, Jókai 

Mór tér 3.
    (4)        Az önkormányzat működési területe Gyöngyöstarján község közigazgatási 

területe.
    (5)        [6] A Képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a Pénzügyi és Szociális Bizottság,
c) a Kulturális és Településfejlesztési Bizottság,
d) a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal,
e) a jegyző.
    (6)        [6] A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Gyöngyöstarjáni Közös 

Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)
        
3. §        (1)        Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló.
    (2)        Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a 

címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat 

külön rendeletben állapítja meg.
        
4. §            [7]
        
5. §            A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és 

adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
        
6. §        (1)        Az önkormányzat hivatalos lapja: Gyöngyöstarjáni Hírmondó.
    (2)        Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: negyedévente.
    (3)        [4] Az önkormányzat hivatalos lapjának felelős szerkesztője a Kulturális és 

Településfejlesztési Bizottság elnöke.
    (4)        Az önkormányzat hivatalos lapját szerkeszti a Kulturális és 

Településfejlesztési Bizottság.
    (5)        Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:
        a)    a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában;
b)    közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;
c)    a fontosabb társadalmi eseményeket;
d)    a község lakosságának többségét érintő felhívásokat, továbbá mindent amit a képviselő-testület 

meghatároz.
        
        II. fejezet
Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok
        
7. §            Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.
        
8. §            A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és 

hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben 

él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével 

áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület – a polgármester indítványára – csak a 

közvetlenül érintett lakossági csoport, (érdekképviseleti szerv, társadalmi, illetve civil szervezet 

stb.) meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
        
8/A. §[4]        Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő 

közösségeinek tevékenységét, együttműködik az alábbi közösségekkel és biztosítja részvételüket 

tanácskozási joggal a Képviselő-testület ülésein:
a) Gyöngyöstarjáni Községi Sportkör,
b) Világos Szándékkal Gyöngyöstarjánért Egyesület,
c) Gyöngyöstarján Polgárőrség,
d) Gyöngyöstarján Községi Tűzoltó Egyesület,
e) Gyöngyöstarjáni Egyházközség.
        
9. §        (1)        A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a 

területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik más önkormányzatokkal és 

önkormányzatok társulásaival. Az együttműködés célja a tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában 

való részvétel, illetve azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
    (2)        A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a 

polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.
        
        III. Fejezet
Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei és azok gyakorlása
        
        [4] Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök [Az Mötv. 10-16/A §-ához]
        
10. §            [4]
        
11. §        (1)        [4] A képviselő-testület hatásköreit – ha az Ötv. lehetővé teszi – a 

(2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati rendelettel átruházhatja:
a)    a polgármesterre;
b)    a bizottságára;
c)    a jegyzőre,
d) a társulására.
    (2)        [7]  Az (1) bekezdés szerinti szervekre átruházott hatásköröket a Bizottságok 

Ügyrendje, valamint a polgármesterre történt átruházásról szóló melléklet tartalmazza, amelyek jelen 

rendelet 1-3. számú mellékleteit képezik.
    (3)        A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, 

az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek 

gyakorlását nem ruházhatja át, de előkészítésre átadhatja a Kulturális és Településfejlesztési 

Bizottságnak.
        
12. §        (1)        Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen 

köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
    (2)        A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott 

hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
        
        IV. Fejezet
A Képviselő-testület működése
        
        [4] Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása
[Az Mötv. 43-55. §-ához]
        
13. §        (1)        A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő + 1 fő polgármester.
    (2)        A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő 

jelen van.
    (3)        Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés 

határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra 

össze kell hívni.
    (4)        A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
    (5)        [6] A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása vagy a 

polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester; a polgármester és az alpolgármester 

együttes akadályoztatása vagy mindkét tisztség betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze az 

önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a 

képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
    (6)        A képviselő-testületi ülést a munkatervben meghatározott napokon kell 

összehívni. Elháríthatatlan akadály esetén a munkatervtől eltérő időpontban is összehívható a 

képviselő-testületi ülés.
    (7)        A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a)    a képviselőket;
b)    a bizottság(ok) nem képviselő tagjait;
c)    a jegyzőt;
d)    a gyöngyöstarjáni székhelyű civil szervezetek vezetőit;
e)    az önkormányzati intézmények vezetőit;
f)    a 2 millió forintot meghaladó beruházások tekintetében az árajánlatot tevő cég vezetőjét, 

illetve érdemi ügyintézőjét;
g)    mindazokat, akiket a polgármester, a bizottság elnöke, illetve a jegyző indokoltnak tart.
    (8)        Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához 

kapcsolódóan:
a) a bizottság(ok) nem képviselő tagjait;
b) a jegyzőt;
c) a lakossági szervezetek képviselőit,
[6] d) az aljegyzőt.
        
14. §            A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a 

képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére. A 

rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés 

napirendjét is.
        
15. §        (1)        A képviselő-testületi ülés meghívóját a képviselőknek, a tanácskozási 

joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok 

azt az ülés előtt legalább 6 nappal megkapják. A napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a 

képviselőknek, illetve azoknak a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal 

jelenlévőknek – akik a napirendi témában érdekeltek – olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt 

az ülés előtt legalább 6 nappal megkapják.
    (2)        A meghívót a 13. § (5) bekezdésben megjelölt személy írja alá.
    (3)        A meghívó tartalma:
–    az ülés helye,
–    kezdési időpontja,
–    a javasolt napirendek,
–    a napirendek előterjesztői.
    (4)        Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. 

Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd stb.) igénybe vehető, a sürgősség 

okát a meghívottal közölni kell.
    (5)        [6] A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt 

legalább 6 nappal a Hivatal hirdetőtábláján a meghívó kifüggesztésével tájékoztatni kell. A 

tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.
        
16. §        (1)        A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, 

helyét legalább 8 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
    (2)        A lakosság nagyobb részét érintő ügyeket a polgármester utasítására vagy a 

jegyző egyedi döntése alapján hangosbemondón kell kihirdetni, illetve ha a hirdetmény elhelyezéséhez 

az intézmény vezetője hozzájárul nem önkormányzati intézményben az ügyről készített hirdetményt kell 

elhelyezni.
        
        Munkaterv
        
17. §        (1)        A képviselő-testület éves munkatervet köteles készíteni. A képviselő-

testület az éves munkaterv alapján végzi munkáját.
    (2)        A következő év munkatervének tervezetét az adott év november 30. napjáig a 

jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a 

munkaterv elfogadásáról decemberi ülésén dönt.
    (3)        A munkaterv tervezetével kapcsolatosan az adott év november 15. napjáig 

javaslatot tehetnek:
a)    a települési képviselők;
b)    a bizottság(ok);
c)    az alpolgármester;
d)    a jegyző;
e)    az intézmények vezetői.
    (4)        A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a 

tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
    (5)        A munkaterv  
a)    a tárgyidőszak fő feladatait megjelöli,
b)    a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjét meghatározza,
c)    a napirend előadóit meghatározza,
d)    az egyes napirend előkészítésében részt vevő bizottságokat, illetve más szerveket megnevezi,
e)    meghatározza azokat a témákat, amelyekhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
f)    rögzíti a jelentések elkészítésének határidejét,
g)  ülésre meghívottakat jelölhet meg,
h) egyéb szervezési feladatokat, lakossági fórumokat határozhat meg.
    (6)        A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a)    az önkormányzati képviselőknek, 
b)    a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak,
c)    a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének,
d)    a lakossági szervezetek vezetőinek.
        
        A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok
        
18. §        (1)        Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető 

engedélyével felszólalhat.
    (2)        A képviselő-testület nyilvános üléséről engedéllyel hang- illetve képfelvétel 

készíthető. Az engedélyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
    (3)        Nyilvános ülésen az állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el.
    (4)        A meghívóval nem rendelkező állampolgár közbeszólásaival a testületi ülést nem 

zavarhatja. Ismételt zavarás esetén a ülésvezető utasítja a terem elhagyására. Az állampolgár 

véleményét elmondhatja szóban, amennyiben az ülésvezető erre engedélyt ad az ülés közben, illetve 

írásos felszólalási jegyet is tölthet ki, amely az összegyűjtés után az ülésvezetőhöz kerül.
    (5)        A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra 

jutott személyes adatok és információk tekintetében.
    (6)        Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak a bizottságok üléseire is vonatkoznak.
        
19. §        (1)        A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása 

esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vagy annak akadályoztatása esetén a korelnök 

vezeti.
    (2)        A polgármester a testületi-ülés vezetése során:
a)    megnyitja, illetve berekeszti az ülést,
b)    megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak 

megfelelően került sor,
c)    számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan 

figyelemmel kíséri azt,
d)    előterjeszti az ülés napirendjét,
e)    tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről,
f)    beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
g)    beszámol az esetleges sürgősségi indítványról,
h)    minden előterjesztés felett külön vitát nyit,
i)    indítványozza a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében a hozzászólások időtartamának 

korlátozását,
j)    indítványozza a vita lezárását, tárgyalási szünet elrendelését, a tanácskozás folytatását 

akadályozó körülmény elhárulása esetén, illetve az ülés meghatározott időre történő félbeszakítását.
        
        Napirend előtti témák és a napirend
        
20. §        (1)        A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről 

szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint 

dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott 

hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
    (2)        A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel 

határoz.
    (3)        Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására és újratárgyalására, illetve a 

napirendi sorrend módosítására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.
    (4)        A javaslattevő köteles indítványát indokolni.
    (5)        Az illetékes bizottság elnöke vagy képviselő tagja ismerteti a bizottság 

indítvánnyal kapcsolatos véleményét.
    (6)        Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű 

szótöbbséggel határoz. 
        
        Az előterjesztés
        
21. §        (1)        Előterjesztésnek minősül:
a)    minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;
b)    a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-

tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
    (2)        Előterjesztés benyújtására jogosult:
a)    a polgármester;
b)    a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i);
c)    a jegyző;
d)    települési képviselő.
    (3)        A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (4) bekezdésben foglalt 

kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését 

megelőző 10 napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik 

valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt 

előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. 
    (4)        Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű 

szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor 

is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
    (5)        Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság(ok) 

véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre. Szóbeli 

előterjesztés esetén a bizottság(ok) véleményét a bizottság(ok) elnöke(i) alakíthatják ki, melyet 

kötelesek megindokolni.
    (6)        Az előterjesztés képviselő-testülethez történő beterjesztésének határideje
a)    önkormányzati hatósági ügyben 30 nap, de legkésőbb a következő testületi ülés,
b)    önkormányzati ügyben legkésőbb a következő testületi ülés.
    (7)        Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) Az előterjesztés első része tartalmazza: 
aa)    a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő 

korábbi képviselő-testületi döntéseket,
ab)    a tárgykört érintő jogszabályokat, 
ac)    az előkészítésben részt vevők véleményét,
ad)    mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a 

minősítést, és a döntést indokolják,
ae)    több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint a 

várható következményeik ismertetését;
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
ba)    az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
bb)    a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét, 
bc)    az esetleges részhatáridők rögzítését.
        
21/A. §    [6]    A következő előterjesztések csak a Pénzügyi és Szociális Bizottság állásfoglalásával 

nyújthatóak be:
a)    [7] az Önkormányzat költségvetéséről és zárszámadásáról szóló rendelettervezet,
b)    az Önkormányzat féléves és háromnegyedéves beszámolójáról szóló előterjesztés,
c)    az Önkormányzat költségvetési koncepciójáról szóló előterjesztés,
d)    helyi adók megállapításáról, módosításáról vagy megszüntetéséről szóló rendelettervezetek,
e)    egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelettervezetek,
f)    szociális ellátásokra vonatkozó pályázati kiírásban történő önkormányzati részvételről szóló 

előterjesztések,
g) a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelettervezet.
        
21/B. §    [6]    A következő előterjesztések csak a Kulturális és Településfejlesztési Bizottság 

állásfoglalásával nyújthatóak be:
a)    az Önkormányzat költségvetéséről és zárszámadásáról szóló rendelettervezet,
b)    a helyi építési szabályzat és településrendezési terv elfogadásáról és módosításáról szóló 

előterjesztések,
c)    település közúti forgalmi rendjének kialakításával kapcsolatos előterjesztések,
d)    építési tilalom elrendeléséről, fenntartásáról, feloldásáról szóló előterjesztések,
e)    az Önkormányzat köznevelési intézmények átszervezéséről, alapításáról szóló előterjesztések,
f)    a köznevelési intézmények vezetői pályázatának kiírásáról és elbírálásáról szóló 

előterjesztések,
g)    díszpolgári és egyéb cím alapításáról, adományozásáról szóló előterjesztések,
h) Önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmény éves munkatervéről szóló előterjesztések.
        
        Önálló indítvány
        
22. §        (1)        A képviselő által benyújtott olyan indítvány, amely a napirendi 

javaslatban szerepeltetett témákhoz nem kapcsolódik.
    (2)        Az önálló indítványokat a polgármesterhez kell benyújtani, az ülést megelőzően 

legalább 10 nappal.
    (3)        Az önálló indítvány napirendre történő felvételéről a képviselő-testület 

határozathozatal nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
    (4)        Az indítványozó kérésére az önálló indítványt szóban kiegészítheti.
        
        A sürgősségi indítvány
        
23. §        (1)        A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak 

azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.
    (2)        Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a 

képviselő-testületi ülést megelőző nap 16:00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
    (3)        Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
a)    a polgármester, 
b)    az alpolgármester, 
c)    a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i), 
d)    a képviselő-testület tagja, 
e)    a jegyző.
    (4)        Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult 

ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester 

ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
    (5)        Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra 

irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek 

meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.
        
        A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
        
24. §        (1)        A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett 

külön-külön nyit vitát, amelynek során
a)    az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 3 percben szóbeli kiegészítést tehet, 

amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia,
b)    az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket 

intézhetnek, amelyekre a vita előtt az előterjesztő köteles választ adni.
    (2)        A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester 

soron kívül felszólalást is engedélyezhet. 
    (3)        Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
        
25. §        (1)        Az önkormányzat bizottsága(i), valamint a képviselő-testület tagja(i) 

a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-

testülethez.
    (2)        Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben 

szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig 

megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat 

megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak 

átadja.
        
26. §        (1)        Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát 

lezárja.
    (2)        A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület 

bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
    (3)        A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az 

elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
    (4)        A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző 

törvényességi észrevételt tehet.
    (5)        Az Önkormányzat létrehozza a személyes megjegyzés intézményét. Erre a vita 

lezárása után van lehetősége annak, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja 

elhárítani.
        
27. §        (1)        Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati 

javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító 

indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.
    (2)        A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint 

felének „igen” szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy 

akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes 

érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi 

tag javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából 

jelenlévőnek kell tekinteni.
    (2a)    [6] Amennyiben a képviselő a döntéshozatal során a szavazást megelőzően nem teljesíti 

(2) bekezdésben foglalt kötelezettségét, a polgármester intézkedik a képviselő egyhavi 

tiszteletdíjának megvonásáról.
    (3)        [4] A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség – 4 fő 

képviselő-testületi tag “igen” szavazata – szükséges:
a)    az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt ügyekben ;
b)    az Mötv. 55. § (1) bekezdése szerinti döntéshez  ,
c)    az Mötv. 88. § (2) és 89. § (2) bekezdése szerinti döntéshez ,
d)    a közmeghallgatás tartalmának és időpontjának elfogadásához;
e)    kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
f)    testületi hatáskör átruházásához,
g) 2 millió forintot meghaladó beruházás eldöntéséhez.
        
28. §            A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül, 

jegyzőkönyvi rögzítés mellett dönt:
a)    napirend meghatározásáról,
b)    a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
c)    az információs jelentés tudomásulvételéről,
d)    ügyrendi kérdésekről,
e)    a képviselői felvilágosításról, valamint
f)    a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
        
29. §        (1)        A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással, 

kézfelemeléssel hozza meg. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni.
    (2)        [4] Név szerinti szavazás esetén az ülésvezető felolvassa a képviselő-

testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel, illetve „tartózkodom”-mal 

adja meg. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
    (3)        Név szerinti szavazást kell tartani: 
a)    a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről,
b)    az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről,
c)    a hitelfelvételről,
d)    az önkormányzati kötvénykibocsátásról,
e)    [4] az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. 
    (4)        A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet 

hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
    (5)        A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a 

szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
        
30. §        (1)        [4] A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) 

bekezdésében meghatározott ügyekben.
    (2)        A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben 

és urna igénybevételével történik.
    (3)        A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság 

gondoskodik.
    (4)        A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia 

kell:
a)    a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b)    a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c)    a szavazás során felmerült körülményeket.
        
30/A.§    [6]    A jegyző köteles a döntést követően haladéktalanul jelezni a Képviselő-testületnek, a 

Képviselő-testület szervének vagy a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabálysértő.
        
31. §        (1)        A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és 

évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: 

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának x/xxxx. (xx. xx.) határozata, a határozat tárgyának a 

megjelölésével.
    (2)        A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, nyilvántartást vezet, 

amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
    (3)        A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell 

küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. .
        
        Kérdés és interpelláció
        
32. §        (1)        A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az 

önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy 

tudakozódásként kérdést tehet fel. 
    (2)        A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén szóban, vagy az ülést 

követően 15 napon belül írásban kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie.
        
33. §            [4]
        
        A tanácskozás rendje
        
34. §        (1)        A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a 

képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
    (2)        A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a 

következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a)    figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő 

kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
b)    rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
        
        A jegyzőkönyv
        
35. §        (1)        [4] A képviselő-testület üléséről kettő példányban jegyzőkönyvet kell 

készíteni, amely tartalmazza:
a)    az Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakat ,
b)    a határozatképesség megállapítását,
c)    a jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölését,
d)    a szavazás számszerű eredményét,
e)    az ülésvezető intézkedéseit a rend fenntartására,
f)    az elhangzott kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket.
    (2)        [6] A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a 

meghívót és mellékleteit, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, név szerinti 

szavazás esetén a névsort, az írásban benyújtott interpellációt, a jelenléti ívet és amennyiben a 

szavazásra feltett döntési javaslat terjedelme indokolja, a jegyzőkönyvben az erre történő utalással a 

szavazásra feltett döntési javaslat módosító indítványokkal egységes szerkezetbe foglalt pontos 

szövegét. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
    (3)        A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles 

gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, illetve a jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá.
    (4)        A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
a)    [6] az első példányát a jegyző kezeli, a mellékleteivel együtt évente bekötteti és elhelyezi a 

Hivatal irattárában és biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok 

számára,
b)    a második példányát meg kell küldeni 15 napon belül a Heves Megyei Kormányhivatalnak.
    (5)        A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a polgármester javaslatára a 

saját tagjai közül két fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
        
        V. Fejezet
Az önkormányzati rendeletalkotás
        
        A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok
        
36. §        (1)        Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a)    a képviselő-testület tagja,
b)    az önkormányzat bizottságai,
c)    a polgármester, az alpolgármester,
d)    a jegyző,
e)    a helyi társadalmi szervezetek vezetői, illetve vezető testületei. 
    (2)        A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.
    (3)        A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós 

megtárgyalására is.
    (4)        Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása 

szerint külső segítséget is igénybe vehet.
    (5)        A rendelettervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak 

szerint történik:
a)    a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, 

szempontokat állapíthat meg,
b)    a tervezetet - a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából a tárgy szerint érintett 

bizottság elé kell terjeszteni,
c)    [6] a Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet az erre 

feljogosított bizottság készíti el,
d)    a képviselők a rendelet tervezethez kapcsolódó módosító indítványaikat írásban vagy szóban 

kötelesek a rendelet tárgya szerint érintett bizottsághoz benyújtani, a bizottság pedig köteles az 

indítványt megvitatni és véleményével együtt a testület elé terjeszteni. A testületet tájékoztatni 

kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, 

utalva a mellőzés indokaira is.
    (6)        A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a 

polgármester és a jegyző írja alá.
    (7)        A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, 

valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: „Gyöngyöstarján 

Község Önkormányzata Képviselő-testületének xxx/xxxx (xx. xx.) önkormányzati rendelete”, a rendelet 

tárgyának a megjelölésével.
        
37. §        (1)        [6] Az önkormányzati rendeleteket a helyben szokásos módon ki kell 

hirdetni. E bekezdés alkalmazásában helyben szokásos mód a rendelet kihirdetéséről szóló jegyzői 

hirdetmény kifüggesztése a Hivatal hirdetőtábláján és a rendelet közzététele az Önkormányzat 

honlapján.
    (2)        A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, 

folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon 

kívül helyezését.
    (3)        Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként felül kell vizsgálni.
        
        VI. Fejezet
A települési képviselő
        
        A képviselő jogai
        
38. §            A képviselő-testület tagjait, a bizottság(ok) tagjait és elnökét (elnökeit) 

megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapítja meg.
        
        VII. Fejezet
A Képviselő-testület bizottságai
        
        A bizottságok típusai, feladatai és szervezete
        
39. §        (1)        A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátásához 

bizottságokat hoz létre, amelyeknek ellenőrző, összehangoló, javaslattevő, véleményező, kezdeményező 

szerepe van. A bizottságok alapvető rendeltetése a testület munkájának megkönnyítése.
    (2)        A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a)    Pénzügyi és Szociális Bizottság,
b)    Kulturális és Településfejlesztési Bizottság.
    (3)        Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a 

Bizottsági Ügyrend tartalmazza, amelyet jelen rendelet 1. és 2. számú melléklete rögzíti. A 

bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban 

indítványozhatja.
        
40. §        (1)        A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, 

illetve időtartamra – ideiglenes (eseti vagy ad hoc) bizottságot alakíthat.
    (2)        A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, 

feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik 

képviselő indítványozhatja.
    (3)        Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat 

elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
        
41. §        (1)        [6] Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) 

elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A 

polgármester, az alpolgármester és a Hivatal köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve 

tagja.
    (2)        A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) 

tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. Az eredeti előterjesztés 

tekintetében bármely települési képviselő módosító indítványt tehet, illetve joga van további javaslat 

tételére.
    (3)        A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a 

bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
    (4)        A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
        
        A bizottságok működése
        
42. §        (1)        Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait 

tartalmazó ügyrendjét – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, amelyet a képviselő-

testület elé kell terjeszteni.
    (2)        A bizottság éves munkaterv alapján működik, amely kialakításánál figyelembe 

veszi az önkormányzat éves programját. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az 

előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság 

állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott 

bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.
    (3)        A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely 

témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé 

terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
    (4)        A Bizottság munkatervére javaslatot tehet:
a)    bármelyik képviselő, 
b)    a bizottság tagja,
c)    a polgármester,
d)    az alpolgármester,
e)    a jegyző.
        
43. §        (1)        A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a 

bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést 

megelőző 6 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
    (2)        A bizottság elnöke – írásbeli meghívó megküldésével – köteles tájékoztatni a 

képviselő-testület tagjait a bizottság összehívásáról, az (1) pontban meghatározott határidő 

betartásával.
    (3)        A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület 

határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi 

javaslatot is tartalmazó indítványára.
    (4)        A bizottsági ülésekre állandó meghívott 
a)    polgármester,
b)    alpolgármester,
c)    települési képviselők,
d)    jegyző,
e)    a munkatervben szereplő személyek,
f)    akiket a Bizottság elnöke megjelöl.
    (5)        A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége 

jelen van. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó 

szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
    (6)        A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját 

személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a 

bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. 
    (7)        [4] A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az Mötv. 46. §-ában meghatározott 

szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására 

jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
    (8)        A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel 

hoz döntést. A bizottság döntéseiről annak elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese kettős 

akadályoztatás esetén az elnök által kijelölt személy adhat tájékoztatást.
        
44. §        (1)        [4] A bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a 

képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a a 

jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a 

jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.
    (2)        [4].
    (3)        [4].
    (4)        A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az 

iratanyag szabályszerű kezeléséről.
    (5)        A bizottság a tevékenységéről a képviselő-testület rendes ülésén napirend 

előtt beszámol.
    (6)        [6] A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.
        
        VIII. Fejezet
A tisztségviselők [Az Mötv. 63-70. §-ához és az Ötv. 33/A-34. §-ához] [7]
        
        A polgármester
        
45. §        (1)        A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
    (2)        [6] A polgármester hivatali munkarendje a Hivatal munkarendjéhez igazodik.
    (3)        A polgármester államigazgatási hatósági feladatait és hatásköreit törvény vagy 

annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.
    (4)        A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület 

gyakorolja a következőket: 
a)    az illetmény megállapítása, 
b)    a jutalmazás,
c)    összeférhetetlenség kimondása,
d)    a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,
e)    az anyagi felelősség megállapítása.
    (5)        A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a Pénzügyi és Szociális 

Bizottság elnöke gyakorolja a következőket:
a)    a képviselő-testület döntését követően a kinevezési okirat elkészíttetése és aláírása,
b)    javaslattétel a képviselő-testület részére a polgármester bérének és egyéb juttatásainak, 

jutalmának megállapítására.
    (6)        A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül az alpolgármester 

gyakorolja a szabadságok kiadását és engedélyezését.
        
46. §        (1)        A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő 

feladatai:
a)    összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
b)    képviseli az önkormányzatot,
c)    segíti a képviselő-testület bizottságainak és tagjainak munkáját,
d)    szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
e)    biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
f)    ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben 

egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A 

kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt,
g)    együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.
    (2)        A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein 

túlmenően:
a)    gondoskodik az önkormányzat és intézményei folyamatos működtetéséről,
b)    ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,
c)    nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
d)    gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait 

hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység 

kialakításáról,
e)    irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
f)    ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a képviselő-testület a hatáskörébe utal.
    (3)        A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben különösen
a)    indítványozhatja a bizottság összehívását,
b)    felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület 

határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a 

következő ülésén határoz.
    (4)        [6] A Hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:
a)    [6] a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva a jegyző 

útján irányítja a Hivatalt,
b)    [6] a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az 

önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c)    a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső 

szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
d)    szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
e)    gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az intézményvezetők, illetve a jegyző tekintetében.
        
47. §            [4] A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, 

továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő 

teljesítése esetén a képviselő-testület a polgármester ellen, minősített többséggel hozott határozata 

alapján fegyelmi eljárást indíthat. A fegyelmi eljárásra a polgármesteri tisztség ellátásának egyes 

kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény szabályait 

kell alkalmazni.
        
        Az alpolgármester
        
48. §        (1)        A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester 

javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester 

helyettesítésére és munkájának segítségére alpolgármestert választ.
    (2)        Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása, illetve tartós távolléte 

esetén látja el a polgármesteri feladatokat, illetve a helyettesítést.
    (3)        Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
    (4)        Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület 

gyakorolja a következőket: 
a)    megválasztás,
b)    a tiszteletdíj megállapítása, 
c)    összeférhetetlenség kimondása,
d)    a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,
e)    az anyagi felelősség megállapítása.
        
49. §        (1)        [4] Gyöngyös Körzete Kistérségi Társulás Társulási Tanácsában és 

Gyöngyössolymosi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézményfenntartó Társulás Társulási 

Tanácsában a polgármestert akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti az alpolgármester.
    (2)        A helyettesítéssel ellátott feladatokról a polgármester részére az ülést 

követő 8 napon belül beszámol.
    (3)        A polgármester a helyettesítések számáról, valamint a helyettesítésben történő 

döntésekről a képviselő-testületnek – a kötelező beszámolók alkalmával – beszámol.
        
        A jegyző
        
50. §            A jegyző 
a)    gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, 

felmentéshez és a jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges,
b)    a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testületek és a bizottság(ok) elé kerülő 

előterjesztéseket,
c)    döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
d)    tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, bizottságainak ülésén,
e)    dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
f)    köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha a 

döntéseiknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének 

felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja,
g)    [6] minden évben a képviselő-testület munkaterve alapján beszámol a Hivatal munkájáról.
        
51. §            A jegyző egyéb feladatai:
a)    ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,
b)    [6] ellátja a Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő 

feladatokat,
c)    ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, 

figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is,
d)    véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és bizottsági elnökök kérésére 

jogértelmezési kérdésekben,
e)    javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
f)    figyelemmel kíséri a pályázatok és egyéb külső források igénybevételi lehetőségeit, és azokról 

folyamatosan tájékoztatja a képviselő-testületet.
        
52. §        (1)        [6] Az aljegyző a jegyző általános helyettese, és ellátja a jegyző 

által meghatározott feladatokat.
    (2)        [6] A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve 

tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a székhely 

település szociális ügyek intézésével megbízott igazgatási előadója látja el.
        
        IX. Fejezet
A polgármesteri hivatal
        
53. §            [6]
        
        X. Fejezet
Önkormányzati társulás [Az Ötv. 41-44. §-ához]
        
54. §            Társulási megállapodás megkötésére, módosítására és társulási megállapodás 

felmondására a képviselő-testület felhatalmazása alapján jogosult a polgármester.
        
        XI. Fejezet
Lakossági fórumok [Az Ötv. 13. §-ához és 18. § (2) bekezdéséhez]
        
55. §            A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal 

közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a)    a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, 

egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
b)    a közmeghallgatás(ok) idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának 

tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor; 
c)    a közmeghallgatás(ok) pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás 

üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;
d)    a közmeghallgatás(ok)ra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben azon kívül 

is sor kerülhet;
e)    a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon tájékoztatni 

kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
        
56. §        (1)        A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
    (2)        A közmeghallgatás során felvetett közérdekű kérdések megválaszolásáról, az ott 

felmerült javaslatok feldolgozásáról a polgármester köteles gondoskodni és arról a következő testületi 

ülésen beszámolni.
    (3)        A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a 

képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
        
56/A. §        [6] A Képviselő-testület a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, a 

fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében a Képviselő-testület által határozattal 

meghatározott ügyekben falugyűlést tarthat. A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült 

kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
        
        XII. Fejezet
[4] Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása [Az Mötv. 106-124. § - ához]
        
57. §        (1)        Az önkormányzat vagyona tulajdonából és a helyi önkormányzatot 

megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az 

önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön rendelet tartalmazza.
    (2)        A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – 

erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
        
        Az önkormányzat költségvetése
        
58. §        (1)        A képviselő-testület következő évre vonatkozó költségvetési 

koncepciója meghatározza:
a)    a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,
b)    a kiadási szükségleteket (helyi közösségi igények), azok gazdaságos, célszerű megoldásainak 

feltérképezését,
c)    az igények és célkitűzések egyeztetésének rendjét,
d)    a szükségletek kielégítésének sorrendjét,
e)    a felmerülő igényeket,
f)    a kielégítés alternatíváit, változatait,
g)    a döntések több évre szóló hatásait,
h)    a feladatvállalás sorrendjét,
i)    a döntések hatásvizsgálatait.
    (2)        A képviselő-testület bizottsági elnökeinek, akadályoztatása esetén elnök-

helyettesük útján véleményezik a költségvetés koncepcióját, melyet a képviselő-testület ülésén szóban 

ismertetnek. A jegyző a képviselő-testület bizottságainak véleményét a koncepcióhoz a képviselő-

testület jegyzőkönyvébe vételével csatolja.
    (3)        [7] A költségvetési rendelettervezethez csatolt indokolásban a bevételi 

források növelésének lehetőségeit be kell mutatni.
    (4)        Forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés fedezetéül a képviselő-testület 

által meghatározott költségvetési tartalékot képez.
    (5)        [7] Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 

31.) Kormányrendelet 27. § (1) bekezdése szerinti egyeztetésről készült dokumentumokat a jegyző a 

bizottságok elnökei részére eljuttatja.
    (6)        A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a 

polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a bizottságok kötelesek 

megtárgyalni.
    (7)        A képviselő-testület a költségvetési rendelettervezetet egy fordulóban 

tárgyalja meg.
    (8)        A polgármester a jegyző által elkészített tájékoztatót terjeszti a képviselő-

testület elé az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről, melynek elfogadásáról a 

képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt.
    (9)        A költségvetési évet követően április végéig a polgármester zárszámadást 

terjeszt a képviselő-testület elé.
    (10)        A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (5) 

bekezdésben foglaltak szerint történik.
        
        Az önkormányzat bevételei
        
59. §        (1)        Az önkormányzat feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, 

átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervtől átvett bevételekből, központi költségvetési 

normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.
    (2)        Saját bevételek:
a)    törvényben rögzített módon az önkormányzat által megállapított és kivetett helyi adók,
b)    alap és kiegészítő tevékenységeiből származó bevételek, 
c)    önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség,
d)    kamat és bérleti díj,
e)    átvett pénzeszközök,
f)    önkormányzat területén kiszabott, onnan befolyt környezetvédelmi bírság,
g)    külön törvényben átengedett központi adók,
h)    magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része,
i)    egyéb adók.
        
        Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
        
60. §            [6] Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi 

előírások alapján a Hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a)    a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ 

elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
b)    a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
c)    biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű 

vezetését.
        
61. §        (1)        Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben 

önállóan gazdálkodnak.
    (2)        [6] Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények és azok 

vállalkozásainak ellenőrzését a polgármester a Hivatal útján látja el, illetve biztosítja.
        
62. §        (1)        Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy 

elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
    (2)        Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy 

jogosult.
    (3)        [6]
        
        Az önkormányzati gazdálkodásának ellenőrzése
        
63. §        (1)        A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja 

el. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű 

ellenőr útján gondoskodik.
    (2)        A Pénzügyi és Szociális Bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és 

intézményeinél: 
a)    véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves 

beszámoló tervezeteit;
b)    figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját 

bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző 

okokat; 
c)    vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a 

pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend     és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
    (3)        Pénzügyi és Szociális Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-

testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért 

egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek. 
        
        XIII. Fejezet
Az önkormányzati jogok védelme
        
        Felterjesztési jog [Az Ötv. 101. §-ához]
        
64. §            [7]
        
        XIV. Fejezet
Záró rendelkezések
        
65. §        (1)        Ez a rendelet 2011. április 1. napjával lép hatályba.
    (2)        E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 14/2007. (VIII. 

31.),  a 6/2008. (III. 14.) , a 20/2008. (XII. 19.) , a 7/2009. (II. 27.), a 19/2010. (XII. 10.) és a 

2/2011. (II. 4.) rendelettel módosított, a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési 

Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 23.) rendelete.

Gyöngyöstarján, 2011. március 24.

Nagy Károly s.k.  Dr. Jakab Csaba s.k.
polgármester     jegyző

Záradék:

1.     A 8/2011. (III. 25.) számú rendelet kihirdetve: 2011. március 25.
2.     Módosította a 22/2011. (IX. 9.) rendelet 6. §-a. Hatályos: 2011. szeptember 10-től, a rendelet 

rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
3.     Módosította a 15/2012. (VI. 22.) rendelet 3. §-a. Hatályos 2012. június 23-tól, hatályát 

veszti 2012. november 1-jén.
4.    A 35/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. január 1-jén.
5.     A 4/2013. (II. 8.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. március 1-jén, rendelkezéseit a 

folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
6.    A 8/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. május 4-én.
7.    A 11/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. június 29-én.

Gyöngyöstarján, 2013. június 28.

      Dr. Jakab Csaba
jegyző

 
1. számú melléklet a 8/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez Gyöngyöstarján Község Önkormányzat 

Képviselő–testülete Pénzügyi és Szociális Bizottságának Ügyrendje

A Pénzügyi és Szociális Bizottság (továbbiakban: Bizottság) működésének részletszabályait az alábbiak 

szerint határozza meg.

1.    A Bizottság Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának képviselő-testülete által létrehozott 

állandó bizottság. A Bizottság 5 tagból áll: 3 fő választott képviselő, 2 fő külső tag. 
2.    Az Elnök választott képviselő. A Bizottság munkáját az elnök irányítja, aki a megfelelő 

fórumokon képviseli a Bizottságot. Az elnök helyettesítését annak távolléte vagy egyéb akadályoztatása 

esetén a bizottság által választott helyettese, ennek hiányában a legidősebb választott bizottsági tag 

látja el. A helyettes kizárólag választott képviselő lehet.
3.    Az Elnök a hatáskörileg illetékes témákban előkészíti a képviselő testület döntéseit és 

ellenőrzi a döntések végrehajtását. 
4.    Az Elnök ellenőrzi a képviselő testület hivatalának a képviselő testület döntéseinek az 

előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját saját hatáskörében.
5.    A Bizottság munkatervéről maga dönt, tájékoztatás céljából azt a képviselő-testület elé 

terjesztheti.
6.    A Bizottság feladata ellátása érdekében szükség szerint ülésezik. 
7.    A Bizottság határozatképes, ha az ülésen 3 fő jelen van. 
8.    A Bizottság ülései nyilvánosság szempontjából a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok 

az érvényesek. A Bizottsági ülésen előterjesztett írásos dokumentumok (meghívó, előterjesztés) 

sokszorosításáról, postázásáról a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó gondoskodik.
9.    A Bizottság elnökét az SZMSZ-ben meghatározott ülésvezetői jogosítványok illetik meg.
10.    [6] A Bizottság ülésén készült jegyzőkönyvet 8 munkanapon belül át kell adni a jegyzőnek, aki 

azt 15 napon belül megküldi a Heves Megyei Kormányhivatalnak. A Bizottság írásos dokumentumait a 

jegyző kijelölése alapján a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal arra illetékes dolgozója 

kezeli.

11. A Bizottság ellátja mindazon feladatokat, melyeket a képviselő-testület SZMSZ-ében a Bizottságra 

átruházott. A Bizottság további feladatait jelen Ügyrend határozza meg.

12.    A Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátandó pénzügyi 

jellegű feladatokat, amelyek a következők:
a)    előzetesen megtárgyalja és véleményezi a képviselő-testület elé kerülő pénzügyi-gazdasági 

témájú előterjesztéseket, különösen az Önkormányzat költségvetéséről szóló rendelet tervezetét, az 

Önkormányzat zárszámadásáról szóló rendelet tervezetét, az Önkormányzat féléves, valamint háromnegyed 

éves gazdálkodásáról szóló beszámolójának tervezetét, az Önkormányzat költségvetési koncepciójának 

tervezetét valamint a helyi adók kivetéséről szóló rendelettervezeteket,
b)    figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását (különös tekintettel a saját 

bevételekre), a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
c)    véleményezi a hitelfelvételt, vizsgálja annak indokát és gazdasági megalapozottságát,
d)    [6] ellenőrizheti Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal és Gyöngyöstarján Község 

Önkormányzata intézményeinél a pénzügyi-gazdasági jellegű szabályzatok betartását, érvényesülését, a 

gazdálkodás menetét, szabályszerűségét,
e)    tájékoztatást kérhet a képviselő-testület által anyagi támogatásban részesített 

egyesületekről, szervezetekről a támogatás felhasználására vonatkozóan,
f)    a Bizottság, vagy tagjai részt vesznek az Önkormányzat által meghirdetett 

versenytárgyalásokon,
g)    a pályázatok pénzügyi hátterének vizsgálata.
13.    A Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátandó 

vagyonnyilatkozatok kezelésével összefüggő feladatokat, amelyek a következők:
a)    vagyonnyilatkozatok kezelése, vizsgálata,
b)    a helyhatósági választást követően a képviselő-testület alakuló ülésen megalakult Bizottság, a 

megalakulását követő 2 napon belül visszaküldi annak a személynek a vagyonnyilatkozatot, aki nem 

került újraválasztásra. Azon képviselők tekintetében, akik megválasztására az adott ciklusban sor 

került, az előző ciklusban leadott - kivéve a választás évét - vagyonnyilatkozatot visszaadja.
14.    A Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátandó szociális 

jellegű feladatokat, amelyek a következők:
a)    javaslatot tesz a szociális, egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos feladatokra,
b)    elrendeli a jogtalanul felvett segélyek visszafizetését,
c)    dönt az átmeneti segélyek megállapításában, megszüntetésében,
d)    [2],
e)    megállapítja a 18. életévet betöltött tartósan beteg személy esetében az ápolási díjra való 

jogosultságot és a díj összegét, az ápolási kötelezettség teljesítését,
f)    részt vesz a feladatkörébe tartozó pályázatok lebonyolításában (pl.: Bursa Hungarica),
g)    elbírálja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmeket, ennek keretében elbírálja a 

természetben nyújtandó gyermekvédelmi támogatásokat, meghatározza a támogatások formáját és mértékét,
h)    elbírálja a gyermekek napközbeni ellátását igénybe vevő gyermek egyéni rászorultsága alapján a 

törvény által nyújtott normatív kedvezményen túl biztosítható további kedvezményt,
i)    figyelemmel kíséri a gazdasági jellegű döntések szociálpolitikai kihatását, a helyi 

szociálpolitika alakulását,
j)    előzetesen véleményezi a képviselő-testület elé kerülő munkatervben szereplő 

előterjesztéseket, amelyek szociálpolitikai jellegűek,
k)    javaslattal élhet a helyi szociálpolitika változtatására, a szociális rendeletben rögzített 

ellátási formák javítását illetően.
15.    A Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátandó ügyrendi 

jellegű feladatokat, amelyek a következők:
a)    megtárgyalja és véleményezi a hatáskörébe tartozó rendelettervezeteket, 
b)    folyamatosan figyelemmel kíséri az Önkormányzat SZMSZ-ének hatályosulását, szükség esetén 

javaslatot tesz módosítására, illetve új szabályzat alakítására, 
c)    ellátja a testületi-üléseken a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket,
d)    összeférhetetlenségi ügyben történő intézkedés, 
16.    A Bizottság elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozik a polgármester felé a Bizottság 

munkájáról.
17.    A Bizottság az Önkormányzat intézményei tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, 

céljától való eltérést, az Önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását 

észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
18.     A Bizottság működése közben főbb kapcsolatai:
a)    testület egyéb bizottságai,
b)    jegyző,
c)    polgármester,
d)    alpolgármester.
19.    Az itt nem szabályozott kérdésekben az Ötv., valamint az SZMSZ vonatkozó paragrafusait kell 

alkalmazni.

 
2. számú melléklet a 8/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez Gyöngyöstarján Község Önkormányzat 

képviselő–testülete Kulturális és Településfejlesztési Bizottságának Ügyrendje

A Kulturális és Településfejlesztési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) működésének részletszabályait 

az alábbiak szerint határozza meg.

1.    A Bizottság Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának képviselő-testülete által létrehozott 

állandó bizottság. A Bizottság 5 tagból áll: 3 fő választott képviselő, 2 fő kültag. 
2.    Az Elnök választott képviselő. A Bizottság munkáját az elnök irányítja, aki a megfelelő 

fórumokon képviseli a Bizottságot. Az elnök helyettesítését annak távolléte vagy egyéb akadályoztatása 

esetén a bizottság által választott helyettese, ennek hiányában a legidősebb választott bizottsági tag 

látja el. A helyettes kizárólag választott képviselő lehet.
3.    Az Elnök a hatáskörileg illetékes témákban előkészíti a képviselő testület döntéseit és 

ellenőrzi a döntések végrehajtását. 
4.    Az Elnök ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az 

előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját saját hatáskörében.
5.    A Bizottság munkatervéről maga dönt, tájékoztatás céljából azt a képviselő-testület elé 

terjesztheti.
6.    A Bizottság feladata ellátása érdekében szükség szerint ülésezik. 
7.    A Bizottság határozatképes, ha az ülésen 3 fő jelen van. 
8.    A Bizottság ülései nyilvánosság szempontjából a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok 

az érvényesek. A Bizottsági ülésen előterjesztett írásos dokumentumok (meghívó, előterjesztés) 

sokszorosításáról, postázásáról a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó gondoskodik.
9.    A Bizottság elnökét az SZMSZ-ben meghatározott ülésvezetői jogosítványok illetik meg.
10.    [6] A Bizottság ülésén készült jegyzőkönyvet 8 munkanapon belül át kell adni a jegyzőnek, aki 

azt 15 napon belül megküldi a Heves Megyei Kormányhivatalnak. A Bizottság írásos dokumentumait a 

jegyző kijelölése alapján a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal arra illetékes dolgozója 

kezeli.
11. A Bizottság ellátja mindazon feladatokat, melyeket a képviselő-testület SZMSZ-ében a Bizottságra 

átruházott. A Bizottság további feladatait jelen Ügyrend határozza meg.

12.     A bizottság részt vesz a feladatkörét érintő témákban készülő rendelettervezetek 

előkészítésében, és abban előterjesztéseket véleményez, továbbá az éves költségvetésről és 

zárszámadásról szóló előterjesztés tervezeteit véleményezi.
13.     A Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátandó 

településrendezési feladatokat, amelyek a következők:
a)    javaslatot tesz a Településrendezési Terv felülvizsgálatára, módosítására és véleményezi az 

elkészült tervezeteket, részt vesz a témában megtartott lakossági fórumon, elmondja javaslatait,
b)    részt vesz a rendezési program és rendezési tervmódosításának véleményezésében, illetve 

véleményezi a település közúti forgalmi rendjének kialakításával kapcsolatos előterjesztéseket, 

javaslatot tesz a forgalmi rend megváltoztatásával kapcsolatos kérelmek elbírálásánál, javaslatot tesz 

a mezőgazdasági területekhez tartozó utak, padkák, árkok, rendeltetésszerű használatra való 

alkalmasságát megtartó intézkedések kidolgozására,
c)    véleményezi a belterületbe vonások tervezetét, költségvetési kihatását,
d)    javaslatot tesz építési tilalom elrendelésére, fenntartására, feloldására,
e)    véleményezi az önkormányzati beruházások tervezetét,
f)    javaslatot tesz a település életét jelentősen befolyásoló, arculatát meghatározó épületek, 

építmények kialakítására, megjelenési formájának megtartására,
g)    javaslatot tesz és véleményez állattartási ügyekben.
14.     A Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátandó kulturális 

feladatokat, amelyek a következők:
a)    segíti a településen működő önszerveződő közösségek tevékenységét,
b)    gondoskodik az érintett közösségek bevonásáról a település életét meghatározó döntések 

előkészítésében, véleményezésében való részvételről,
c)    az Önkormányzat alapfokú oktatási, nevelési, intézményrendszerének kialakításában előkészítő 

feladatokat lát el és javaslatot tesz,
d)    véleményezi az iskola és az óvoda vezetői álláshelyére kiírt pályázati kiírást, a beérkező 

pályázatokat, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a vezető személyére,
e)    segíti a képviselő-testület döntését művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati 

tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról, és gondoskodik fenntartásáról és 

felújításáról; közreműködik a döntéshez szükséges műalkotás művészi értékére vonatkozó szakvélemény 

beszerzésében,
f)    támogatja és segíti a képviselő-testület munkáját abban, hogy a közösségi kulturális 

hagyományok és értékek ápolása, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenysége, a 

lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósulhassanak,
g)    a törvény keretei között javaslatot tesz a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására,
h)    közreműködik a községi ünnepek megszervezésében, dönt lebonyolításuk ügyében,
i)    véleményezi a képviselő-testület elé terjesztett díszpolgári és egyéb cím adományozására tett 

javaslatokat,
j)    a Bizottság a Pénzügyi és Szociális Bizottsággal közösen javaslatot tesz a kulturális, 

hagyományőrző és sport alapítványok, egyesületek, nem önkormányzati fenntartású intézmények anyagi 

támogatására,
k)    véleményezi az Önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmény éves munkatervét,
l)    folyamatosan kapcsolatot tart a község területén működő egyházközséggel.
15.     A Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátandó sporttal 

kapcsolatos feladatokat, amelyek a következők:
a)    közreműködik a szabadidősport szervezésében,
b)    kapcsolatot tart a község sportegyesületeivel, s azok munkáját segíti,
c)    javaslatot tesz a község sportolási lehetőségeit biztosító intézményeinek kialakítására és 

működtetésére,
d)    működési területén figyelemmel kíséri a sportban meghatározott célkitűzésekre, fejlesztési 

elvekre, irányokra vonatkozó döntések végrehajtását.
16.    A Bizottság elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozik a polgármester felé a Bizottság 

munkájáról.
17.    Ha a Bizottság az Önkormányzat intézményei tevékenységében a képviselő-testület 

álláspontjától, céljától való eltérést, az Önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés 

elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
18.    A Bizottság működése közben főbb kapcsolatai:
a)    testület egyéb bizottságai,
b)    jegyző,
c)    polgármester,
d)    alpolgármester.
19. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Ötv., valamint az SZMSZ vonatkozó paragrafusait kell 

alkalmazni.

 
3. számú melléklet a 8/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez Gyöngyöstarján Község 

Polgármesterére átruházott hatáskörök
A polgármester [5]
1.    Javaslatot tesz a jegyzőnek az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötésére,
2.    engedélyezi a - mindenkori költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű 

értékhatárig - az Önkormányzatot megillető behajthatatlan követelés törlését,
3.    a vagyongazdálkodás körébe tartozó önkormányzati követelések behajtása során részlefizetést 

engedélyez,
4.    dönt az önkormányzatok, önkormányzati intézmények számára kiírt pályázatok benyújtásáról és az 

Önkormányzat költségvetési rendeletében pályázati alapként elkülönített céltartalék felhasználásáról, 

a költségvetési rendeletben meghatározott feladatok, beruházások, felújítások körében,
5.    dönt az önkormányzati kötelezettségvállalást nem igénylő pályázatok benyújtásáról,
6.    [5] a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben dönt az 

átmeneti szociális segély megállapításáról,
7.    dönt a temetési segély megállapításáról,
8.    megállapítja a társadalmi gondozók tiszteletdíját, a mindenkori költségvetési rendelet 

alapján,
9.    dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről,
10.    törvény alapján hatáskörében dönt a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások 

igénybevételéről, 
11.    az egészségügyi alapellátás biztosítására vonatkozóan feladatellátási, vagy feladatátvállalási 

szerződést köt az egészségügyi szolgáltatóval, továbbá megteszi a szerződéssel kapcsolatos egyéb 

jognyilatkozatokat,
12.    dönt Gyöngyöstarján Község címere használatának engedélyezéséről,
13.    Gyöngyöstarján Község címerének használatára vonatkozó engedélyt visszavonja,
14.    dönt a díszsírhelyek kijelöléséről,
15.    gondoskodik az ideiglenes elhelyezésről, ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében 

megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a 

bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni,
16.    kötelezheti útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére - ha az útépítési együttműködésben 

az érdekeltek több mint 2/3-a részt vesz - az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt 

természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevők által vállalt 

anyagi hozzájárulás mértékéig - önkormányzati rendeletben meghatározott módon,
17.    véleményt nyilváníthat a területi közlekedési hatóságnak kijelölt gyalogos-átkelőhely 

kijelölésének, létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének hatósági engedélyezése előtt,
18.    mint a közút kezelője, elrendelheti a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű 

használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzés, mozgatható hóvédmű elhelyezését,
19.    tulajdonosi jogkörben hozzájárul az országos közúthoz nem csatlakozó helyi utak, a helyi utak 

részét képező járdák, valamint a helyi kerékpárutak és gyalogutak építéséhez, korszerűsítéséhez, 

forgalomba helyezéséhez és megszüntetéséhez,
20.    engedélyezi az önkormányzati tulajdonú erdőben a kijelölt tűzrakóhelyen kívüli tűzgyújtást,
21.    az önkormányzati tulajdonú erdőben az elhalt fekvő fa és gally gyűjtésének, kidőlt fáról 

történő fenyőgally, toboz, és díszítő lomb gyűjtésének, valamint a bot, nád, sás, gyékény termelésének 

fű kaszálásának jogát átengedheti,
22.    önkormányzati tulajdonú területen gomba, vagy gyümölcs virág, gyógynövény egyéni szükségletet 

meghaladó mennyiségű gyűjtését engedélyezheti, 
23.    az önkormányzati tulajdonú erdőben hozzájárulhat:
    24 órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célú tartózkodáshoz, táborozáshoz, sátor 

felveréséhez, lakókocsi felállításához
    turista útvonal kijelöléséhez és létesítéséhez,
    turisztikai berendezés, létesítmény építéséhez, fenntartásához,
    ideiglenes árusítóhely üzemeltetéséhez,
    sportverseny rendezéséhez,
24.    megtérítteti az Önkormányzat tulajdonában álló vizek és vízi létesítmények közérdekű 

fenntartásának körébe nem tartozó munkálatok költségét az abban érdekelt személyekkel, igénylőkkel,
25.    hozzájárul a - külön jogszabályban meghatározott hatósági engedélyek megléte esetén - a 

közérdek mértékét meghaladó, illetve a fenntartással összefüggő vízi munka elvégzéséhez,
26.    hozzájárul a közérdek mértékét meghaladó, a meder szabályozását és a partok védelmét szolgáló 

létesítmények fenntartásával kapcsolatos feladatok elvégzéséhez,
27.    közterületnek nem minősülő önkormányzati tulajdonú ingatlanon javaslatot tehet tulajdonosi 

jogkörben eljárva egy, vagy két fa kivágására
28.    véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét,
29.    dönt az intézmény használatában lévő nettó 300.000 Forintot meg nem haladó forgalmi értékű 

ingó vagyon elidegenítéséről,
30.    dönt az intézmények használatában lévő ingó vagyon intézmények közötti ingyenes átadásának 

engedélyezéséről értékhatártól függetlenül,
31.    az önkormányzati tulajdonú ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásban a tulajdonost megillető 

jogokat gyakorolja,
32.    hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jogorvoslati jogot gyakorolja
33.    dönt mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok haszonbérbe adásáról, és a haszonbérleti 

jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatok megtételéről,
34.    az Önkormányzat javára jelzáloggal, vagy elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt 

ingatlan vonatkozásában a jelzálog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom jogosultját megillető 

jogokat gyakorolja,
35.    dönt a törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak fenntartására, gondozására vonatkozó megállapodás 

megkötéséről, és az azzal kapcsolatos egyéb jogok gyakorlásáról,
36.    dönt az Önkormányzat részvételével működő gazdasági vagy közhasznú társaság vonatkozásában a 

felügyelő bizottsági tag személyének kijelöléséről,
37.    a bérlő szerződésszegő magatartása esetén a lakások és helyiségek bérletére, valamint 

elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Ltv.) 

24.§. (1) bekezdésére alapítottan a lakásbérleti szerződést felmondja,
38.    kötelezi az ingatlan tulajdonosát a gondozatlan járdaterület tisztán tartására, hótól vagy 

jégtől való megtisztítására, portalanítására, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok 

és más hulladékok eltávolítására, és szabálysértési eljárást kezdeményez a jegyzőnél,
39.    dönt évi bruttó 100.000 Forint értékhatárig - kulturális, művészeti pályázatok, versenyek 

résztvevői, díjazottjai számára - pénzbeli juttatás vagy ingó vagyontárgy adományozásáról,
40.    dönt a vagyontárgy értékétől függetlenül forgalomképes vagyoni körben használati jog, 

vezetékjog, szolgalmi jog alapításáról.
41.    [2] A polgármester dönt a helyi lakásfenntartási támogatás megállapításában, megszüntetésében.
42.    [3] A polgármester hatósági határozatban dönt a közművesítési hozzájárulás mértékéről és a 

megfizetés módjáról
 
4. számú melléklet a 8/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez [7]

I. Az Önkormányzat vagy a polgármester által közalkalmazottként vagy köztisztviselőként 

foglalkoztatott,
a 2007. évi CLII. tv. szabályai szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek
1.    jegyző - kétévente
2.    aljegyző - kétévente
3.    önkormányzati fenntartású intézmények vezetői - kétévente

 
1. számú függelék a 8/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelethez 
GYÖNGYÖSTARJÁN BEMUTATÁSA

    Gyöngyöstarján mintegy 80 kilométerre keletre fekszik Budapesttől, a mátraaljai borvidék 

központjában. A Gyöngyöstől 7 kilométerre fekvő falu látképét meghatározzák a Mátra vulkanikus, sűrű 

erdővel borított hegyei, valamint a falut határoló gondosan művelt szőlőültetvények. 
A község első írásos említése 1275-ből származik, ekkor Tharian maior és minor névalakban szerepelt.  

Ekkor az Aba nemzetségből származó Tarjáni György fiainak tulajdonát képezte. A falu pecsétje 1571-ből 

származik, Heves megyében a legrégebbi pecsét. Címeralakja egy szarvasfej, agancsa két ága között egy 

kereszt látható. Körben ez olvasható „Genges Tarjaniensisza”.
1383 után a település a Széchenyi család birtokában volt. 1451-1560 között  mezővárosi rangot viselt, 

melyet a török hódoltság miatt vesztett el. 1650 körül a falu birtokjoga Haller Sámuel tábornokra 

szállt és egészen a XVIII. századig a Haller család birtokában maradt, akik jelentős szerepet 

játszottak a település felvirágoztatásában, munkásságuk napjainkban is meghatározza a falu látképét és 

életét. 1660-ban kétosztályos fiú iskola indult 170 tanulóval. A bortermelés magas szintjét tükrözi, 

hogy 1736-1746 között Haller Zsigmond francia hadifoglyokkal egy 278 méteres pincét építetett. Majd 

pedig1747 és 1783 között ugyanő építtette a mai templomot és a plébániát.
Az 1830 években a falu gróf Forgách Alajos, az Eszterházy család valamint Almásy Ferenc birtokában 

volt. 
Gyöngyöstarján településhez szorosan kapcsolódik két külterületi határrész ezek közül az egyik Fajzat, 

mely a 14 századtól kezdve egyházi tulajdonú majorként szolgált. A terület kiépülése Almásy Pál 

nevéhez köthető, aki kastélyt és magánkápolnát építetett itt. A terület későbbi tulajdonosai is 

folyamatosan fejlesztették a birtokot, mely jelenleg is magántulajdonban van.
A másik külterületi határ rész  Sósi rét, mely az 1900-as évek elején Borhy György tulajdona volt, aki 

gyönyörű vadászkastélyt építtetett itt, mely jelenleg szállodaként működik.
Az 1900-as években a környék megélhetésében mindig is nagy szerepet betöltő mezőgazdaság mellett 

megjelent az ipari tevékenység.
A  falu határában lignitbánya, téglagyár, agyag, homok, és kőbánya működött.
A második világháború után az ipari tevékenység erősen a háttérbe szorult, és újra a mezőgazdaság 

biztosított megélhetést az itt élők számára.
A falu infrastrukturális fejlődése szempontjából fontos volt az 1960 és 1975 közötti időszak, amikor 

is több kilométer járda és úthálózat kapott szilárd burkolatot, kiépült a vezetékes ivóvízhálózat, 

megépült a kultúrház, az óvoda, az orvosi rendelő.
1978-1987 között – két ütemben – új iskola épült.
Az 1980-as években elkészült a falut átszelő két patak mederszabályozása, valamint a Haller pince 

kibővítése, mely során létrejött egy 540 méter hosszú pinceág, így ez a pince lett Közép-Európa 

leghosszabb egyenes ágú pincéje.

Gyöngyöstarján község főbb adatai

Gyöngyöstarján község közigazgatási területének nagysága: 4639 ha, ebből belterület 158 ha, külterület 

4378 ha, zártkert 103 ha.

Lakosság száma korcsoportos bontásban (2010. január 1.)
Korcsoport    Férfi    Nő    Együtt
0-3 éves    38    37    75
4-5 éves    33    23    56
6-14 éves    104    98    202
15-18 éves    58    61    119
19-62 éves    772    744    1516
63 évestől    167    327    494
Összesen:    1172    1290    2462

Lakásállomány:  950 db

Önkormányzati intézmények:

M e g n e v e z é s    C í m
Napköziotthonos Óvoda    Gyöngyöstarján Damjanich utca 1.sz.
Általános Művelődési Központ    Gyöngyöstarján Jókai tér 5. sz.
Polgármesteri Hivatal Gyöngyöstarján    Gyöngyöstarján, Jókai tér 3. sz.