Tiszakarád Község Önkormányzat Képviselő-testülete Az alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat és jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszakarád  Község Önkormányzata.

       (2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3971 Tiszakarád, Engels Frigyes utca 13. sz.

       (3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Tiszakarád  Község Önkormányzatának képviselő-testülete.

2. § Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A címer és a zászló használatának rendjét az 5/2001. (VII.19.) önkormányzati rendelettel módosított  3/1992. (V.29.) önkormányzati rendelet szabályozza.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetést és elismerő címet adományoz. A helyi kitüntetés és elismerő cím adományozásának rendjét a  13/2008. (XII.18.) önkormányzati rendelet és a 14/2008. (XII.18.) önkormányzati rendelet szabályozza.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Tiszakarád-i Híradó.

       (2) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.tiszakarad.hu

5.§ A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét ezen rendelet 1.sz. függeléke tartalmazza.

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

2.Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. § Az önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglaltak közül a gazdasági programban maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

7. § (1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása,

valamint fejlesztése érdekében együttműködik

a) Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulással,

b) Cigánd Város Önkormányzatával,

c) Tiszacsermely Község Önkormányzatával,

(2) Az együttműködés keretében az e rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervek esetében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évenként tájékoztatni a  képviselő-testületet.

8. § A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület

feladat-és hatáskörét érintő változásokról.

9. § A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 3. függelékben foglaltak szerint a polgármesterre átruházza.

10. § Az Mötv. 42. §-ban felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása,

b) a helyi közügy megoldásának vállalása vagy az arról történő lemondás,

c) hitelfelvétel,

d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

3.A képviselő-testület működése

11. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

12. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott, félévente elkészített munkaterv tartalmazza.

(3) Az I. félévre szóló munkatervet minden év január 31-éig, a II. félévre szóló munkatervet minden év augusztus 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a jegyző állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket,

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

13. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

4. A képviselő-testületi ülések összehívása

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott munkatervben meghatározottak szerint vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselőtestület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

15. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

16. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

17. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,

d) a bizottság nem képviselő tagjának,

e) a nem állandó meghívottaknak

f) az előterjesztőknek és

g) akiket az ülés összehívója megjelöl.

18. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval,  a vonatkozó előterjesztések csatolásával  írásban történő megküldéssel történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben),

c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

19. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c) az illetékes országgyűlési képviselőt,

d) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

20. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a

meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára.

5. A képviselő-testület ülésének vezetése

21. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) jegyzőkönyv-hitelesítő választása,

c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó

megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a határozati javaslatok szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása,

22. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

23. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező.

(2) Ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő választására indítványt tesz.

(3) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

24. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal

nélkül dönt.

25. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot ad a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás  maximális időtartamát.

(3) Hozzászólási jogot nem lehet adni azokban az esetekben, melyeknél zárt ülést lehet elrendelni. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonásra kerül, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

(4) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(5) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

26. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség.

Ennek megtételére az előterjesztő és a bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az

előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

27. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

28. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

29. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

30. § Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

31. § Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges

a) az Ötv. 15. §-ában foglaltak esetében, valamint

b) jelen rendelet alapján meghatározott esetekben.

32. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással,

kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének, vagy a polgármester indítványára név szerinti szavazást rendel el.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

33. § (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik.

(3) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít. Ezt

a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

34. § Az e rendelet 26–33. §-ában foglaltak a képviselő-testület bizottságára is vonatkoznak.

35. § (1) A képviselőnek joga van a felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 10 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosításkérés tárgyának részletes kivizsgálását.

36. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indokolással és a határozati javaslat az indokolással.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval

együtt  meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

37. § (1) Az előterjesztések lehetséges tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok

végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek

ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás

bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indokolása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó tartalmi elemeket.

(3) A költségvetési koncepció elfogadásának részletes szabályai

a) a költségvetési koncepciót a bizottsági véleménnyel együtt kell beterjeszteni,

b) a költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a bizottság véleményével a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette.

38. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 36–37. §-ában  előírt követelményeknek.

39. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának határideje.

40. § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról,

d) a tájékoztatás elfogadásáról.

41. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2)

42. §

43. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

44. § (1) Rendelet alkotását a képviselő, a bizottság, a jegyző, vagy az alpolgármester írásban kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármesternek joga van a rendelet alkotási javaslatát testületi ülésen szóban is előterjeszteni.

(2) A képviselő-testület határozattal dönt arról, ha a rendelettervezet megtárgyalása kétfordulós.

(3) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(4) A rendelet helyben szokásos kihirdetésének módjai

a) az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b) honlapon való közzététel.

(5) A költségvetési rendelet elfogadásának részletes szabályai:

a) a költségvetési rendelet-tervezetet át kell adni a bizottság részére,

b) a rendelet-tervezetet a bizottsági véleménnyel együtt kell beterjeszteni,

c) a költségvetési rendelet-tervezetet akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a bizottság írásbeli véleményével a tervezetet a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette,

45. § Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról, és ezt a testületi ülést követő

60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:

a) a döntés hatályban marad, ha azt legalább 5 képviselő megszavazta,

b) a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre, vagy elvetésre, ha az 5

szavazatnál kevesebbel lett elfogadva

6. A jegyzőkönyv

46. § (1) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(2) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni

a) a napirend tárgyát,

b) az előterjesztőt vagy előterjesztőket,

c) az előadókat,

d) a hozzászólókat.

(3) A tárgyalt napirendeknél a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

47. § (1) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.

(3) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b) egy példányt meg kell küldeni a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatalnak.

(4)

48. § (1) A képviselő-testület – az e rendelet 23. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv hitelesítőknek is alá kell írniuk.

(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

III. Fejezet

A települési képviselő

49. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

50. § A települési képviselő – az Mötv-ben meghatározottakon feladatain túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni,

e) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

f) bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál.

51. § A települési képviselők juttatásait a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

IV. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

52. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre.

53. § A képviselő-testület bizottságai:

               -  Pénzügyi Bizottság.  Tagjainak száma: 3 fő

               -  Szociális-, Egészségügyi-, Ifjúságvédelmi Bizottság. Tagjainak száma: 5 fő

54. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testület elé.

(2) A Pénzügyi Bizottság feladatai az Mötv-ben meghatározottakon túl:

a) a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.

törvény 9. § (2) bekezdése szerinti kivizsgálás,

b) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők

tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdése szerinti javaslat kidolgozása

és benyújtása a képviselő-testület elé,

c) a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.

törvény 10/A. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás és ellenőrzés,

d) az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 35. §

e) bekezdése szerinti bizottsági vélemény kialakítása a költségvetési koncepció egészéről, a tervezett bevételek és kiadások nagyságáról és teljesíthetőségéről

55. § (1) A bizottságok szükség szerint üléseznek.

(2) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselőtestületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

56. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(2) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Tiszakarádi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

V. Fejezet

Az önkormányzat szervezete

7. A polgármester

57. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármester illetményének emelését – a bizottság javaslatára – a képviselő-testület állapítja meg.

58. § (1) A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli

nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a képviselőtestület összehívására, vezetésére kijelölt  képviselőnek juttatja el.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc  munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, vagy az (1) bekezdésben meghatározott személynek.

59. § (1) A polgármester Mötv-ben meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyébszervezetekkel,

e) nyilatkozik a sajtónak.

(3) A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat-és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.

8. Az alpolgármester

60. § (1) A polgármester a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesterre eseti megbízással rendel feladatokat.

(2) Az alpolgármester az ellátott feladatokról beszámol a polgármesternek.

9. A jegyző

61. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

b) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

61/A. § A jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat megbízott, helyettes jegyző látja el, akit a polgármester bíz meg.

10. A belső ellenőrzési kontrollrendszer

61/B. (1) A belső ellenőrzési feladatok ellátását az Önkormányzat és összes intézménye részére a Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján látja el.

(2) A belső ellenőr feladatait a 370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet határozza meg.

VI. Fejezet

A közös önkormányzati hivatal

62. § (1) A képviselő-testület Tiszacsermely Község Önkormányzatával közösen közös önkormányzati hivatalt működtet, melynek működtetéséről és fenntartásáról az érintett Önkormányzatok külön Megállapodást kötnek.

(2) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Tiszakarádi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Tiszakarádi KÖH)

(2) A Tiszakarádi KÖH Szervezeti és Működési Szabályzatát a Tiszakarád és Tiszacsermely képviselő-testülete határozattal fogadja el.

(3) A jegyző felelős a Tiszakarádi KÖH költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozási kötelezettség teljesítéséért.

(4) A polgármesteri hivatal az Mötv. 84. § (1) bekezdésben meghatározottakon túli feladatai

a) tájékoztatás nyújtása a települési képviselő számára a munkája segítése érdekében,

b) ügyviteli közreműködés a települési képviselő munkája segítése érdekében,

c) intézkedést tesz a települési képviselő által közérdekű ügyben történő bejelentésre.

(5) Külön ki kell függeszteni a hivatal ügyfélfogadási rendjét.

VII. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok,

a közmeghallgatás

63. § (1) közmeghallgatást egy helyszínen kell tartani az Mötv. 13. §-ában foglaltak szerint.

(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás időpontját, napirendjét, helyszínét.

(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a rendezvény előtt 10 nappal korábban kell a lakosságot tájékoztatni a (2) bekezdés szerinti tényekről.

64. § A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgároknak és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek joga van közérdekű kérdést felvetni, és javaslatot tenni.

65. § A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

66. § (1) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják

a) falugyűlés,

b) községpolitikai fórum.

(2) A képviselő-testület megbízottja révén legalább 1 fővel részt vesz az (1) bekezdésben meghatározott fórumokon.

(3) A fórumon résztvevő képviselő a fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni köteles.

VIII. Fejezet

Együttműködés az önszerveződő közösségekkel

67. § A képviselő-testület az önszerveződő közösségekkel együttműködik.

IX. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

68. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

X. Fejezet

Vagyonnyilatkozat

69. § (1) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat tételre köteles.

(2) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

70. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a 9/2010. (X.28) Önkormányzati Rendelettel módosított 4/2007. (V.31.) Önkormányzati Rendelet, melynek tárgya a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzata.

Tiszakarád, 2014. február 05.

Z á r a d é k :          

A jelen rendelet 2014. február 05. napján kihirdetve.

1. függelék

Tiszakarád  Község Önkormányzata Képviselőtestületének névsora:

polgármester:     Ungvári József

alpolgármester:  Ifj. Karászi Zoltán

képviselők:        Batta Sándor

                          Karászi Zoltán (Szika)

                          Nagy Sándor

                          Ifj. Sánta György

                          Tompa György

2. függelék

Tiszakarád Község Önkormányzat  Képviselő-testületének bizottságai

1)  Pénzügyi Bizottság

                    A bizottság összetétele:

                   elnök:  ifj. Sánta György    képviselő

                   tagjai:  Batta Sándor           képviselő

                               Kazup Sándor         külsős – nem képviselő

2) Szociális-, Egészségügyi-, Ifjúságvédelmi Bizottság

                       A bizottság összetétele:

                       elnök:   Karászi Zoltán  (Szika) képviselő

                       tagjai:   Nagy Sándor                 képviselő

                                    Tompa György              képviselő

                                    György-Virág Győző    külsős- nem képviselő

                                    Zsiga Zsolt                    külsős- nem képviselő

3. függelék

A polgármesterre a következő hatáskörök gyakorlását ruházza  át a Képviselő-testület:

1./ Pénzbeli szociális ellátások megállapítása:

* lakásfenntartási támogatás,

* önkormányzati segély

2./ Természetbeni szociális ellátások megállapítása:

*  köztemetés

3./ Rendkívüli gyermekvédelmi  támogatás

4. függelék

Az Önkormányzat kormányzati funkciók szerinti besorolása: