(egységes szerkezetben a 34/2011.(IX.22.), 27/2012.(VII.2.), a 38/2012.(X.24.), a 9/2013.(II.15.) és a 35/2013.(IX.27.)önkormányzati rendelettel)

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18.§ (1) bekezdésében, a 25.§ (4) bekezdés a) pontja tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéséiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9.§ (2) bekezdésében, a 25.§ (4) bekezdés b) pontja tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéséiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A §. (3)  bekezdésében, a 25.§ (4) bekezdés c) pontja tekintetében a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3.§ (4) bekezdésében, a 41.§ (1) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (2) bekezdésében, a 38. § tekintetében a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27.§(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A.§ (1) kezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Önkormányzat, a Képviselő-testület és Szervei megnevezése, székhelye

1.§     (1)  Az Önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: Közgyűlés)  elnevezése:      Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése, székhelye: 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

(3) A Közgyűlés Hivatalának megnevezése: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri           Hivatala, székhelye 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

(4) A Képviselő-testület Bizottságainak elnevezése:

         a) Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság                                               5 fő

         b) Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság                                                   5 fő

      c)[1] Köznevelési, Kulturális és Sport Bizottság                            11 fő

         d) Pénzügyi Bizottság                                                                                9 fő

         e) Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság                           11 fő

         f) Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság                         9 fő

(5) A Városrészi Önkormányzati Testületek elnevezése:

         a) Nyíregyháza-Oros Városrész Önkormányzata

         b) 13-as számú Egyéni Választókerületi Részönkormányzat

         A részönkormányzatok székhelye: 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

(6) Az Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi Nyíregyháza Város közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.

(7)[2]

      (8)[3] A képviselő-testület további szervei:

       a)  Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere,

       b) Nyíregyháza Megyei Jogú Város jegyzője.

2.  Az önkormányzat jelképei és bélyegzői

2.§     (1) Az Önkormányzat címere hengerített pajzs alakú, vízszintesen két mezőre osztva. A felső, égszínkék mezőben kétfelől magasan kinőtt és természetes színnel festett nyírfák között egy vörös fedésű fehér templom áll, tornyán ezüst csillaggal, - a város nevét jel által kifejezve. A pajzs alsó, vörös mezőjében pedig egy búzavirág színű karmányba öltött emberi kar, markában arany kalászokkal, - a mezőgazdaság legfőbb ágát szemléltetve. A pajzson pedig egy ötágú, gyöngyökkel és drágakövekkel - alsó részén kék-vörös-kék-vörös-kék, öt ágában pedig vörös-kék-vörös-kék-vörös színűekkel - ékesített aranykorona fekszik, s az egészet arany szálakba foglalt fehér környezet veszi körül. A pajzsot - a korona két alsó széléig - két oldalán - 1-1 kifelé néző stilizált griff tartja, alattuk indás díszítéssel.

(2)  Az Önkormányzat zászlója - a címer színeivel megegyező - égszínkék és vörös színű zászló, rajta középen elhelyezve a város címere és a címer alatt vízszintesen „Nyíregyháza” arany színű felírat.

 (3)  Az Önkormányzat pecsétje kör alakú, középen az önkormányzat címerével, s a címer alatt  félkör alakban „Nyíregyháza Megyei Jogú Város” felirattal.

(4) A Közgyűlés körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a Közgyűlés elnevezését és a bélyegző sorszámát.

(5)[4] A címer, a zászló és a pecsét méreteit, megfelelő  képét, rajzát a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ.) 2. melléklete tartalmazza.

(6) A címer, zászló és a pecsét használatának rendjét a Közgyűlés külön rendeletben szabályozza.

3. Az Önkormányzat kitüntetései

3.§                Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított kitüntetésekről, ezek adományozásának rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

4. Az Önkormányzat hivatalos honlapja

4.§                   Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata hivatalos honlapja: a  

 www.nyirhalo.hu

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

5. A kötelező és önként vállalt feladatok

5.§                   (1)[5]  

(2)[6]

(3)[7] Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzékét az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.

6. A hatáskör – átruházás szabályai

6.§                   (1)[8] Az átruházott hatáskört gyakorló teljes felelősséggel jár el és az átruházott hatáskör- és hatósági jogkör gyakorlásáról a Közgyűlés soron következő ülésén írásban köteles beszámolni.

(2)[9],[10]  Az átruházott hatáskörökről az SZMSZ 5. melléklete rendelkezik.

III. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS MŰKÖDÉSE

         7. Az alakuló ülés

7.§                   (1) A Közgyűlés tagjainak száma 22 fő.

      (2)[11] A Közgyűlés alakuló ülését a polgármester hívja össze. 

         Az ülés összehívása során a rendes ülés összehívására vonatkozó
          szabályoktól el lehet tekinteni. 

                         (3) Az alakuló ülés lehetséges napirendjei:

a) A Helyi Választási Bizottság tájékoztatója az önkormányzati választások eredményéről

b) Az önkormányzati képviselők eskütétele

c) A polgármester eskütétele

d) Az önkormányzati képviselők és a polgármester részére a megbízó-levelek átadása

e)Előterjesztés a polgármester illetményének és költségátalányának megállapításra

f) Előterjesztés az SZMSZ módosítására

g) Előterjesztés alpolgármesterek megválasztására

h) Az alpolgármesterek eskütétele

i) Előterjesztés az alpolgármesterek illetményének és költségátalányának megállapítására

j) Előterjesztés a közgyűlés bizottságainak megválasztására

k) A bizottságok nem képviselő tagjainak eskütétele

(4)[12]

(5) [13]

(6) Az alakuló ülésen a képviselői csoportokat (frakciók), illetve a frakciók vezetőit a polgármesternek be kell jelenteni. Ugyanazon párthoz és az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezethez tartozó legalább 3 képviselő alakíthat képviselői csoportot. Egy képviselő csak egy képviselői csoporthoz tartozhat.

8. A Közgyűlések ülései

8.§                   (1) A Közgyűlés elfogadott munkaterve szerint, de évente legalább 8 ülést tart.

(2) A Közgyűlés munkatervében nem szereplő ülés (rendkívüli ülés) tartására is sor kerülhet, ha ezt megalapozó körülmény merül fel.

(3) A Közgyűlés üléseinek helye a székhelye, de dönthet arról, hogy  esetenként ülését székhelyétől eltérő helyen tartja meg.

9. Közmeghallgatás

9.§                (1) [14]

(2)[15] A közmeghallgatás helyéről, idejéről, tervezett napirendjéről a városlakókat, a társadalmi szervezeteket, az egyesületeket és a civil szervezeteket Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata hivatalos honlapján és a sajtó útján tájékoztatni kell a rendezvény előtt legalább 5 nappal. A tájékoztatóban arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a kérdések és javaslatok megtételére a közmeghallgatás időpontja előtt is van lehetőség.

(3) A felvetett kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson, de legkésőbb a    közmeghallgatást követő 15 napon belül írásban az érintettnek válaszolnia kell.

10. Az ülések tervezése, előkészítése

10.§                 (1)  A Közgyűlés éves munkatervet fogad el.

(2)[16] A munkaterv előkészítése a polgármester és a jegyző feladata, amelynek során javaslatot lehet kérni a Bizottságoktól, a Részönkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat Testületétől, az önkormányzati intézmények, a közszolgáltatást nyújtó szervezetek és a társadalmi szervezetek (civil és egyházi szervezetek) vezetőitől, valamint a képviselőktől.

 (3) A tárgyév munkaterve legkésőbb az előző év utolsó közgyűlési ülésén kerül elfogadásra.

(4) A munkaterv meghatározza a testületi ülések tervezett időpontjait, az ülések tervezett napirendjeit, megnevezve azok előadóit, valamint a véleményező bizottságokat. A munkatervtől szükség esetén el lehet térni.

(5) A munkaterv végrehajtásáért a polgármester felelős.

11. Az előterjesztések

11.§                 (1)  Az előterjesztés rövid, határozati javaslatot is megalapozó, értékelő és

elemző anyag.

(2)  Az előterjesztés első része általában tartalmazza:

a) a napirendre tűzés indokát, az esetleges korábbi döntések végrehajtását, több oldalú tárgyilagos elemzés alapján a  helyzet értékelését, az elért eredményeket, a meglévő hiányosságokat, azok okait, az elérni kívánt célt,

b) gazdasági, pénzügyi kihatású javaslatoknál gazdaságossági számítást, a megvalósításhoz szükséges eszközök, a pénzügyi fedezet biztosításának módját,

c) a lehetséges döntési változatok indoklását,

d)   az előkészítés során felmerült bizottsági és  kisebbségi véleményeket,

e) a helyzetelemzéssel és a gazdaságossági számításokkal kapcsolatos adatokat táblázatba foglalva mellékletként, és

f)      a döntéshez szükséges egyéb információs anyagokat is.

(3) Az előterjesztés második része - kivéve a tájékoztatót - a határozati javaslat, amely tartalmazza:

a) az előterjesztés első részének elfogadására irányuló javaslatot, szükséges esetben rövid, tömör megállapítással, értékeléssel,

b) egyértelműen megfogalmazott feladat-meghatározást, döntési   változatok esetén erre utalással a döntési javaslatokat,

c) javaslatot a megvalósításhoz szükséges eszközök, feltételek biztosítására, és

d) a végrehajtás határidejét, a felelősök megjelölését, a beszámolás idejét.

(4) Az előterjesztésben fel kell tüntetni az előkészítő(k) nevét, az előkészítés során felhasznált főbb forrásokat, (szakvélemény, statisztika, stb.) és azt, hogy mely szervekkel történt egyeztetés.

Az előterjesztések tervezetét az ülés előtt legalább 10 nappal kell a polgármesterhez benyújtani.

12.§                 (1) Előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottsá-

gok elnökei, a képviselők, a jegyző, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, egyes átfogó önkormányzati területekért felelős dolgozók jogosultak. Az előterjesztés előadója az előterjesztő megbízása alapján más is lehet.

         (2) Az előterjesztéseket a Közgyűlés állandó bizottságai feladatkörükben előzetesen véleményezik.

13.§  (1) Szóbeli előterjesztés csak rendkívül indokolt esetben kezdeményezhető, melynek benyújtásra a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, a bizottságok elnökei és  a képviselők jogosultak. Az erre vonatkozó indítványt az előterjesztőnek leg-később a Közgyűlés ülését megelőző munkanapon 12 óráig írásban 2 példányban kell a polgármesterhez eljuttatni.

12. Indítványok

14.§ (1) Sürgősségi indítványt írásban, a sürgősség tényét megindokolva a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők, a bizottsági elnökök és a jegyző terjeszthet elő, melyet legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig kell eljuttatni írásban a polgármesterhez.

(2) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Közgyűlés első 

napirendi pontként tárgyalja meg.

(3) Két vagy több elfogadott sürgősségi indítvány esetén tárgyalásuk sorrendjét a Közgyűlés határozza meg.

(4) Ha a sürgősségi indítvány szerinti ügyben való döntés bizottsági hatáskörbe tartozik, arról is állást kell foglalni, hogy a Közgyűlés magához vonja-e az ügyet.

(5) Ha a Közgyűlés elveti a sürgősséget, úgy egyszerű napirendi javaslatként utolsó napirendként tárgyalja meg.

(6) A képviselők - távollétük esetén – az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat (a továbbiakban: észrevétel) írásban, legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig  a polgármesterhez eljuttathatják. A polgármester az ülést megelőzően gondoskodik az észrevételeknek a képviselőkhöz és az előterjesztőkhöz történő továbbításáról.

(7) A rendelet-tervezethez bármely képviselő - a polgármesterhez címezve - írásos módosító indítványt nyújthat be. Ezt az ülés előtt legalább 3 munkanappal el kell juttatni a polgármesterhez.

13. Kérdés, interpelláció

15.§   (1)  A képviselők a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz és a településrészi önkormányzatok elnökeihez önkormányzati ügyekben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhetnek, illetve felvilágosítás kérése céljából kérdést terjeszthetnek elő.

(2) Az interpellációt és a kérdést az ülés előtt legalább 3 naptári nappal korábban, legkésőbb 12 óráig írásban kell benyújtani a polgármesterhez.

(3) Nem nyújtható be interpelláció olyan ügyekben, amelyek az adott ülés napirendjén szerepelnek.

(4) Az interpelláció tárgyát címszerűen meg kell jelölni, továbbá meg kell nevezni a címzettet. Az interpellációnak tartalmaznia kell a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.

(5) Az interpellációk és a kérdések tárgyalására minden munkaterv szerinti ülésen a napirend tárgyalását megelőzően együttesen legfeljebb 50 percet kell biztosítani.  Ezen időtartam alatt valamennyi képviselőcsoport és a bejelentett képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők számára együttesen lehetővé kell tenni, hogy legalább egy – általa, vagy valamely tagja által  benyújtott – interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön.

(6) Az (5) bekezdés szerint tárgyalt interpellációkon és kérdéseken túlmenően a további, a (2) bekezdés szerint benyújtott interpellációk és kérdések tárgyalására a nyilvános ülés utolsó napirendjének megtárgyalását, az arról történő szavazást követően kerül sor. 

(7) Az interpelláció az ülésen 4 perc időtartam alatt terjeszthető elő. A válaszra 5 perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre 1 perc áll rendelkezésre.

(8) Kérdés feltevésére és a válaszra egyaránt 2 perc áll rendelkezésre. Kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga.

(9) A kérdésre, illetve interpellációra a Közgyűlés ülésén szóban, illetve ha a kérdés vagy az interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, úgy 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni.

(10)[17] Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, a Közgyűlés vita nélkül határoz az interpellációra adott válasz elfogadásáról. Ha ennek során a Közgyűlés a választ nem fogadja el, az ügyet az illetékes bizottsághoz utalja, vagy eseti bizottságot alakíthat az interpelláció kivizsgálására. Az interpelláló képviselő a vizsgálatot végző bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehet. A bizottság a vizsgálat eredményéről a  közgyűlésnek a következő ülésén beszámol.

(11)  Kérdés esetében a közgyűlés nem határoz a válasz elfogadásáról.

14. Az ülések összehívása, vezetése

16.§          (1)  A Közgyűlés ülését a polgármester hívja össze.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlés ülését a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti.

 (3)   A meghívót a polgármester írja alá. 

       A meghívónak tartalmaznia kell: az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendet és  a külön meghívottak névsorát.

(4) A meghívót és a napirendi pontok írásos előterjesztéseit, továbbá az azok megvitatásához szükséges egyéb információs anyagokat az ülés előtt 7 nappal kell a hivatalos honlapon megjeleníteni. Amennyiben a meghívó megjelenítésének időpontjáig sürgősségi indítvány érkezik, úgy azt is mellékelni kell.

(5) Az ülést határozatképtelenség miatt 3 napon belül változatlan napirenddel össze kell hívni.

17.§          (1) A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) Nyíregyháza város országgyűlési képviselőit,

b) nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert,

          c) a jegyzőt,

          d) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

          e)[18] a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

                f) azon önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőit, önkormányzati intézmények vezetőit, egyéb személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál a polgármester megítélése szerint szükséges.   

(2) Ezen személyeket az ülés meghívóján meghívottként külön fel kell tüntetni.

18.§ [19]    (1) A polgármester távollétében az ülést a saját tagjai közül  választott   alpolgármester   vezeti.

A polgármester megnyitja az ülést, megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e, javaslatot tesz az ülés napirendjére, utalva a benyújtott sürgősségi indítványra és szóbeli előterjesztésre, valamint a bejelentett képviselői kérdésekre, interpellációkra.

 A napirendi pontok tárgyalása során az esetleges kérdések és válaszok elhangzását követően megnyitja és lezárja a vitát, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és a rendelet-tervezeteket.

Fenntartja és biztosítja az ülés zavartalan rendjét, az ülés végén ismerteti a következő közgyűlési ülés időpontját, majd bezárja az ülést.

(2) Az előterjesztő előterjesztését a napirend elfogadásáig vonhatja vissza.

(3) Az ülés napirendjéről a Közgyűlés vita nélkül határoz. Ennek során előbb a napirendet módosító, kiegészítő javaslatokról kell dönteni, illetve a sürgősségi indítványról, majd az esetleges módosított, kiegészített eredeti napirendi javaslatról.

(4)[20] A közgyűlés tagja az önkormányzati törvény szerinti személyes érintettségét a napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség első ízben történő elmulasztása esetén figyelmeztetés alkalmazására kerül sor, további esetben a mulasztónak a bejelentési kötelezettség elmulasztásáról való tudomásszerzéskor érvényes havi illetménye, tiszteletdíja – a mulasztások számától függetlenül – 10 %-kal csökken. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a mulasztás tudomásra jutásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg.

15. A tanácskozás rendje

19.§      (1)  Napirendi pontonként:

a) A napirendi pont előadója indokolt esetben szóbeli kiegészítést adhat.

b) A polgármester az előterjesztés felett a vitát megnyitja. A képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak az előadóhoz kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni. A vitában egy hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc, az ismételt hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc.

c) A napirendi pont előadója, a frakcióvezetők és az érintett bizottság elnöke a határozathozatalt megelőzően egy alkalommal bármikor felszólalhat.

d) A polgármester esetenként engedélyezheti az ülésen nem meg-hívottként megjelentek hozzászólását, legfeljebb 5 perc időtartamban.

e) A napirendi pont megtárgyalása során a jegyzőnek bármikor szót kell adni törvényességi kérdésben. A jegyző jogosult ezzel összefüggésben kérdést is feltenni, s véleményt nyilvánítani.

f)  A vitát a polgármester zárja le. A  vita lezárását bármelyik képviselő is soron kívül javasolhatja. E javaslatról a Közgyűlés vita nélkül határoz.

g) A vita lezárása után a napirend előadója összességében 10 perc időtartamban válaszolhat a hozzászólásokra.

h.) Az előterjesztések feletti szavazás során előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokat, javaslatokat kell egyenként szavazásra bocsátani, majd az előterjesztésben szereplő – esetleg már módosult, kiegészült – rendelet-tervezetet, határozati javaslatot. Szavazás előtt az előadó nyilatkozik, hogy egyetért-e a módosító, kiegészítő indítványokkal.

(2) Ügyrendi kérdésben, azaz az ülés vezetésével, rendjével összefüggésben, valamint az éppen tárgyalt ügy tárgyalási módjára, vagy a vita egészének módszerére vonatkozóan bármely képviselő soron kívül szót kérhet - legfeljebb 2 percre - és javaslatot tehet. A vita lezárását megelőzően a napirend előterjesztője, vagy az ülés mindenkori vezetője kérheti, illetve indítványozhatja a napirend tárgyalásának elhalasztását. Ezen esetekben a közgyűlés vita nélkül határoz.

16. Az ülés rendjének fenntartása

20.§          (1)   A tanácskozás rendjének fenntartása keretében:

a) a polgármester figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, illetve a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,

b) a polgármester megvonhatja a szót a hozzászólótól időn túli hozzá- szólás és a Közgyűléshez méltatlan személyeskedés esetén,

(2)  Az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

17. A döntéshozatali eljárás

21.§          (1) [21]

(2) [22]

                   (3) [23]

(4) A határozat – a jogszabályban meghatározottakon  túl – tartalmazza

a) a Közgyűlés döntését,

b) a végrehajtására szolgáló határidőt és a végrehajtásért felelős megne-vezését.

(5)[24] Önkormányzati rendelet alkotását a polgármesternél kezdeményezhetik

a Közgyűlés tagjai, a bizottságok elnökei, a városrészi és a települési  nemzetiségi  önkormányzatok elnökei.

(6) A rendelet-tervezetet az előterjesztések tartalmi követelményeinek megfelelően kell elkészíteni.

(7) A lakosság jogait és kötelességeit alapvetően érintő rendelet-tervezeteket az érintett érdekvédelmi, tudományos és társadalmi szervezetek bevonásával szervezett szakmai és társadalmi fórumokon meg kell vitatni.

(8)[25] Minősített többség szükséges a döntéshozatalhoz az önkormányzati
 törvényben meghatározott eseteken kívül az alábbi ügyekben:

                        a) a hitelfelvétel,

        b)[26]

                        c) önkormányzati vagyon elidegenítése

        d) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaság megszűnésének
        elhatározása,

        e) az Önkormányzat szabad pénzeszközeinek befektetése,
        pénzintézeteknél való elhelyezése.

22.§    Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, egy alkalommal a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

18. A szavazás módja

  23.§[27]     (1) A nyílt szavazás szavazat-számlálógép alkalmazásával vagy – a közgyűlés ilyen irányú döntése         esetén – kézfelemeléssel történhet. A képviselők „igen” vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, vagy tartózkodnak a szavazástól. A számítógépes szavazási lista a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

(2) Minősített többséget igénylő döntés esetében a közgyűlés név szerinti szavazást rendelhet el.

(3) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a közgyűlés jelen lévő tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A név szerinti szavazás eredményét a polgármester ismerteti.

 (4) Titkos szavazás esetében a szavazás a számítógépes szavazat-számláló rendszer „titkos szavazás” menüpontjának alkalmazásával történik.

19. A jegyzőkönyv

24.§[28],[29]    (1) A Közgyűlés üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv egy példányát – kivéve a zárt ülés külön jegyzőkönyvét – a jegyzői kabinetnek az érdeklődők számára hozzáférhetővé kell tenni. A jegyzőkönyv a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejében bármikor megtekinthető, illetve arról a vonatkozó jogszabályok szerinti díj megfizetése ellenében másolat kérhető. 

(2) A Közgyűlés üléséről hangfelvétel készül, képfelvétel készülhet.

IV. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAI,  A TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZATOK

20. A Közgyűlés bizottságai

25. §   (1)[30] A bizottságok tagjainak megválasztására a polgármester, vagy bármelyik képviselő tehet javaslatot. A bizottságok nem képviselő tagjainak – a bizottság feladatköre szerinti területen működő  - tapasztalt szakembert, a szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt indokolt beválasztani.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása megszűnik:

              a) lemondással,

b) a választójogának elvesztésével,

c) összeférhetetlenségének kimondásával,

d) a bizottság megszüntetésével,

e) felmentéssel,

f) visszahívással, vagy

g) a bizottsági tag halálával.

(3) A Közgyűlés egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság működésére értelemszerűen az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság:

1. ellátja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását, melynek eredményéről előterjesztést készít a Közgyűlés soron következő ülésére,
2. nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát,

 c)  javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére.

(5) A képviselői vagyonnyilatkozatokba a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadási időben a (4) bekezdésben meghatározott bizottság elnökének, akadályoztatása esetén az általa írásban kijelölt bizottsági tagnak a jelenlétében lehet betekinteni.

(6)[31] A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos kezdeményezésnek a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. 

Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnökének javaslatára az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a bizottság a kezdeményezést.                      

(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást, vagy adatot tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélkül – ismételt kezdeményezést a (4) bekezdésben megjelölt bizottság elnökének javaslatára az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a bizottság.

26. §         (1) [32]

(2)[33] Az egyes előterjesztések véleményezését, illetve annak össze-hangolását, egyes vizsgálatok ellenőrzését - ha az önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik - a munkatervben kijelölt, illetve a polgármester által felkért bizottság szervezi, illetve látja el.

27. §  (1)  A Közgyűlés állandó és ideiglenes bizottságai szükség szerint üléseznek, melyekről lehetőleg 3 nappal korábban meghívóval tájékoztatni kell a bizottság tagjait. A meghívót az önkormányzat hivatalos honlapján, a  www.nyirhalo.hu honlapon meg kell jelentetni.

(2) A bizottság nyílt ülésére írásban meg kell hívni a tárgyalandó témában érintett  alpolgármestert, a jegyzőt és az előterjesztést készítő belső szervezeti egységek vezetőit.

(3) A bizottságok együttes ülései akkor határozatképesek, ha az érintett bizottságok külön-külön is határozatképesek. Együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani.

(4)[34] A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság a vagyoni kérdésekben - átruházott  hatáskörben hozott - döntéseit minősített többséggel hozza meg. A bizottság e döntéseiről köteles a közgyűlés következő ülésén beszámolni.

(5) A bizottsági feladat- és hatásköröket a Közgyűlés bizottságai feladatai és

     hatáskörei megállapításáról szóló külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

28.§[35]              A bizottság elnöke - távollétében a levezető elnök - napirendi javaslattal összehívja a bizottság ülését, engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást.”

21. Településrészi Önkormányzatok

29.§         (1)  A részönkormányzat elnöke a településrész egyéni önkormányzati képviselője, tagjai a (2) bekezdés szerint megválasztottak.

(2) A részönkormányzat tagjai a jegyző által összehívott városrészi tanácskozás keretében kerülnek megválasztásra oly módon, hogy a jelenlévő választópolgárok legalább 10 %-ának javaslatára válik jelöltté az ajánlott személy. A jelöltek közül titkos szavazással történik a részönkormányzat tagjainak megválasztása.

 (3)  A részönkormányzat tagjai a részönkormányzat elnöke előtt ünnepélyes  esküt   tesznek és aláírják az esküokmányt.

(4) A részönkormányzat tagjainak megbízatása az önkormányzati ciklus idejére érvényes.

(5)  A településrészi önkormányzat feladatai:

a)      A városrész sajátos érdekei és Nyíregyháza Megyei Jogú Város érdekei között összhang figyelembevételével a városrész helyi érdekeinek képviselete.

b)      A városrészt is érintő jelentős közgyűlési döntések előtt a lakosság véleménye ismeretében településrészi állásfoglalás kialakítása és képviselete, az említett testületi előterjesztések véleményezése.

c)        A lakosság közvetlen tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról.

d)       A városrészen működő szervekkel való folyamatos kapcsolattartás és együttműködés.

e)      Önkéntes munka szervezése.

f)       A Közgyűlés által átruházott hatáskörgyakorlás.

(6)  A településrészi önkormányzat működésének szabályait maga állapítja meg.

(7) A kizárólag a városrészt érintő közgyűlési előterjesztéseit a településrészi önkormányzat a polgármesterhez nyújthatja be, aki az illetékes bizottságok véleményével, javaslatával kiegészítve köteles a Közgyűlés elé terjeszteni.

(8) A feladatok ellátásához és a működéshez szükséges feltételeket a Közgyűlés az éves költségvetésében biztosítja.

(9) Az ügyviteli feladatokat - szükség szerint - a polgármesteri hivatal látja el.

(10)[36] A városrészi önkormányzat nevesített véleményezési, egyetértési jogait, a Közgyűlés által átruházott hatáskörgyakorlásokat a 4. melléklet tartalmazza.

V. FEJEZET

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

22. A polgármester

30.§             (1)  A polgármester megbízatását főállásban látja el.

   (2)[37] A polgármester szabadságát a Közgyűlés engedélyezi.

(3) A polgármester rendszeresen legalább kéthavonta fogadóórát tart.

(4) A polgármester feladatai a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl:

a)      rendszeres találkozás a lakosság önszerveződő közösségei, helyi mozgalmak, karitatív és egyéb társadalmi szervek, egyesületek vezetőivel;

b)       a helyi lapok, televízió, rádió „útján” a lakosság rendszeres tájékoztatása;

c)       fórumok szervezése és azok tapasztalatairól, állásfoglalásairól (a kisebbségi véleményekről is) a Közgyűlés tájékoztatása;

d)      a közmeghallgatás megszervezése és intézkedés az ott elhangzott közérdekű kérdések, javaslatok hasznosítására,

5. irányítja és összehangolja a Közgyűlés tisztségviselőinek munkáját, biztosítja a vezetés egységét; a tisztségviselők részére rendszeres tájékoztatást nyújt, meghatározza az időszerű feladatokat és tevékenységükről őket beszámoltatja.

23. Az alpolgármester

31.§       (1)[38] A Közgyűlés legfeljebb három alpolgármestert választ. A képviselő-testület saját tagjai közül legalább egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, egy főállású alpolgármestert nem a saját tagjai közül választ.

(2)[39] Az alpolgármesterek - a polgármester megbízása alapján, - önkormányzati feladatokat látnak el, s ezzel kapcsolatban döntés-előkészítő, összehangoló, szervező és ellenőrző tevékenységet végeznek.

(3)[40] 

32.§[41],[42]     A polgármestert távolléte, vagy akadályoztatása esetén általános helyettesként a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester helyettesíti. Az ő távollétében, vagy akadályoztatása esetén a nem a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester helyettesíti a polgármestert azzal a kivétellel, hogy a képviselő-testület elnökeként nem járhat el.”

33.§          Az alpolgármesterek rendszeresen legalább kéthavonta fogadóórát tartanak.

24. A jegyző

34.§[43]       A jegyző ellátja azokat a feladatokat, melyeket számára a helyi önkormányzatokról szóló törvény, illetve más jogszabály megállapít. A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott - a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó - jelzési kötelezettségének a döntés meghozatala előtt, vagy ha az később jut a tudomására a tudomásra jutástól számítva haladéktalanul tesz eleget.”

 35.§[44]      A jegyzőt feladatai ellátásában egy aljegyző segíti és helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatás esetén a jegyzői feladatok ellátásáról a jegyzői kabinetvezető gondoskodik.

25. A Polgármesteri Hivatal

36.§          A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a Közgyűlés által elfogadott külön határozat tartalmazza.

37.§          A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendjét Nyíregyháza Megyei Jogú   Város Polgármesteri Hivatal Közszolgálati Szabályzata határozza meg.

26.[45] A nemzetiségi önkormányzatok működésének biztosítása

38.§    (1)[46] Az Önkormányzat Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén működő és a hatályos jogszabályok alapján megválasztott települési nemzetiségi önkormányzatok részére, önkormányzatonként térítésmentesen 1 db irodahelyiséget, és a közüzemi díjának a költségeit, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és ezzel járó költségek viselését, valamint az éves költségvetésében jóváhagyott összegű támogatást biztosít.  

(2) A működés biztosításának részletes szabályai együttműködési megállapodásokban kerülnek megállapításra. 

27. A képviselők jogai és kötelességei, a képviselői irodahálózat

 39.§            (1) A képviselő munkájához, az önkormányzati törvényben meghatározott

jogainak érvényesítéséhez a szükséges tájékoztatást, jogszabály ismertetést és ügyviteli közreműködést – a Polgármesteri Hivatal útján – a jegyző biztosítja.

(2) Az Önkormányzat a képviselők számára személyenként legfeljebb 35 m² alapterületű, munkavégzésre alkalmas irodahelyiség térítésmentes használatának lehetőségét biztosítja. Az azonos képviselő csoporthoz (frakció) tartozó képviselők számára a helyiség használatot lehetőleg egy ingatlanon belül kell biztosítani. 

VI.  FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA

28. A költségvetés

40.§      (1)  A Közgyűlés az éves költségvetését kétfordulós rendben, rendeletben állapítja meg. Az első fordulóban - az érdekeltek széleskörű bevonásával - a költségvetési koncepciót, a második fordulóban - szükséges esetekben több alternatívát tartalmazó - részletesen indokolt rendelet-tervezetet kell a testület elé terjeszteni.

(2) Ha a költségvetés-tervezet vitájában a módosító javaslat - mely csak írásban terjeszthető elő - a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, a javaslatban meg kell jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(3)  A költségvetés tervezetét a Közgyűlés valamennyi bizottsága véleményezi.

(4) [47]

 (5)[48] A Közgyűlés –  Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata kötelező és   önként vállalt feladatainak e rendelet 3. melléklete szerinti jegyzék alapján – évente a költségvetési rendeletben határozza meg, hogy mely önkormányzati feladatokat milyen mértékben és módon lát el.

29. Az Önkormányzat vagyona

41.§                 A Közgyűlés az Önkormányzat vagyonának meghatározásáról és a vagyon feletti tulajdonjoga gyakorlásáról külön önkormányzati rendeletben rendelkezik.

30. A Közgyűlés rendeleteinek kihirdetése és nyilvános

közzététele

42.§                 (1) [49]A rendeletek kihirdetése Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata hivatalos honlapján, a www.nyirhalo.hu internetes weboldalon megjelenítéssel történik meg.

(2) A lakosság széles körét érintő rendeletekről és közérdekű határozatokról az   Önkormányzat  tulajdonában álló műsorszolgáltatókon keresztül tájékoztatást kell adni.

VII. FEJEZET

   Záró rendelkezések

43.§               (1) Ez a rendelet 2011. március hó 11. napján lép hatályba.

 (2)[50] Hatályát veszti Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/1999.(III.1.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 50/1999.(IX.28.), a 52/2000.(X.1.), a 11/2001.(III.1.), a 14/2001.(IV.3.), a 38/2001.(IX.1.), 53/2001.(IX.7.), 67/2001.(X.29.), 46/2002.(XI.4.), az 53/2002.(XII.3.), az 1/2003.(II.1.), a 13/2003.(III.27.), az 1/2004.(I.29.), a 6/2005.(II.24.), a 19/2006.(VI.1.), a 38/2006.(X.16.), a 9/2007.(II.13.), a 30/2007.(IX.25.), a 28/2008.(V.27.), a 6/2009.(II.17.), a 29/2009.(IX.29.), a 40/2009.(XI.24.), a 25/2010.(X.15.) és a 28/2010.(XI.12.) önkormányzati rendeletek.

Nyíregyháza, 2011. március 10.

Dr. Kovács Ferenc                                                                                         Dr. Szemán Sándor

polgármester                                                                                                  címzetes főjegyző

Jelen rendeletet 2011. március hó 10. napján kihirdetem.

Nyíregyháza, 2011. március 10.

                                                                                                                                             Dr. Szemán Sándor

                                                                                                                                             címzetes főjegyző

A szabályzat mellékletei:

1. számú melléklet: [51]

2. számú melléklet: A címer, a zászló és a pecsét rajza.

3. számú melléklet:[52] Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzéke.

4. számú melléklet: A városrészi önkormányzat nevesített véleményezési, egyetértési jogai, valamint a Közgyűlés által átruházott hatáskör-gyakorlások. 

5. számú melléklet:[53] Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének átruházott hatáskörei

1.      számú melléklet a 9/2011.(III.10.) önkormányzati rendelethez[54]

3.       számú melléklet a 9/2011.(III.10.) önkormányzati rendelethez[55]

4. sz. melléklet a 9/2011.(III.10.) önkormányzati rendelethez:

A városrészi önkormányzat nevesített véleményezési, egyetértési jogai, valamint a Közgyűlés által átruházott hatáskör gyakorlásáról

I.

A városrészi önkormányzat általános feladatai és hatáskörei azonosak a Közgyűlés bizottságai – a 4. sz. mellékletben meghatározott – általános feladataival és hatásköreivel.

II.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése ezen túl a városrészi önkormányzat számára véleményezési, egyetértési jogokat biztosít a következők szerint:

A.

Véleményezési jogok

1./ A településrész rendezési programjának megállapítása.

2./    A településrész szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyása.

3./ Önkormányzati rendeletben olyan építési munkák meghatározása, melyeket

     építési engedélyhez köt a miniszteri rendeletet meghaladóan.

4./ Területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása.

5./ Csendes övezet kialakításának elrendelése a zaj ellen fokozott védelmet igénylő

     létesítmény körül.

6./ Avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott

      légszennyezésre vonatkozó szabályok megállapítása.

7./  A szociális ellátás feltételeinek biztosítása.

8./ A helyi közutak kezelése.

9./    Önkormányzati intézmények alapítása, összevonása, megszüntetése, ill. intézményvezetők kinevezése.

B.

Egyetértési jogok

1./    Egyéni és szociális vállalkozással való szerződéskötés egyes szociális, pontosan körülhatárolható és elkülöníthető feladatok elvégzésére.

2./    Véleményt alkot, ha a gyógyszertár felállítását nem az önkormányzat kezdeményezi.

3./    Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról történő döntés.

4./ Külterületen a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához hozzájárulás.

5./ A nevelés-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtásának, a pedagógiai szakmai munka eredményességének értékelése.

C.

Átruházott hatáskörgyakorlások

1./    Az önkormányzat által fenntartott, a városrészi önkormányzat területén működő iskolában megalakult iskolaszékbe megbízza az önkormányzat képviselőjét.

5. melléklet a 9/2011.(III.10.) önkormányzati rendelethez[56],[57]

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének átruházott hatáskörei

I.        a Közgyűlés bizottságaira átruházott hatáskör-gyakorlások

1.  A Közgyűlés által a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottságra átruházott hatáskör-gyakorlások:

(1)Dönt:

a) a közgyűlés két ülése között – önkormányzati érdekeltségi bevételek vonatkozásában pénzeszközök átmeneti, maximum 6 havi lekötéséről,

b) intézmény megszüntetése, átszervezése miatt feleslegessé vált önkormányzati tulajdonú állóeszközök hasznosításáról, illetve átcsoportosításáról, értékesítéséről; ehhez indokolt esetben igényli az illetékes bizottság véleményét,

c) 15.000.001-25.000.000.-Ft értékhatár között önkormányzati tulajdonú ingatlan szerzéséről, elidegenítéséről, illetőleg a tulajdonjog változással járó minden más jogügyletről, használatba adásáról, vagy hasznosítási jogának átengedéséről, illetve megterheléséről, azon jelzálogjog létesítéséről, ingyenes átruházásáról, követelésről való lemondásról,

d) a 15.000.001 forinttól 25.000.000.- forintig terjedő értékhatárú településrendezési szerződések kötéséről, amelyben az önkormányzat egyes a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval,

e) 50 millió forint összeghatárig a továbbra is önkormányzati tulajdonban maradó eszközök kezelő szervezetek – melyek intézmények illetve önkormányzati (rész) tulajdonú gazdálkodó szervezetek lehetnek – közötti átcsoportosításáról,

f) az OTÉK – ben előírt parkolóhely normáktól való eltérés meghatározásáról.

(2) Meghatározza az önkormányzati tulajdonban lévő földterületek bérleti, illetve haszonbérleti díja, mértéke megállapításának elveit.

(3) Elbírálja a 15.000.001-25.000.000.- Ft közötti egyedi értékhatárral rendelkező forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosítására kiírt pályázatot.

(4) Hozzájárul a vételárhátralékkal terhelt lakás elidegenítése esetén a tartozás átvállalásához, vagy átviteléhez.         

(5) Megállapítja önkormányzati bérlakás leadása esetén a város szabályozási tervének végrehajtására figyelemmel – a polgármester előterjesztésére a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság döntése alapján – a helyi lakásrendeletben foglaltaktól eltérő mértékű térítési díj mértékét.

(6) Legfeljebb 80 %-kal mérsékelheti a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti díját, ha a társadalmi szervezet, közalapítvány, egyház illetve nonprofit gazdasági társaság által a helyiségben végzett tevékenység nem anyagi haszonszerzést szolgál.

(7) Elfogadja az önkormányzati fenntartású, a társulásban fenntartott, illetve az önkormányzattal ellátási szerződést kötött egyházi és nem állami fenntartású személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmények, az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetek pénzügyi beszámolóját, valamint az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság pénzügyi beszámolóját.

2. A Közgyűlés által a Köznevelési, Kulturális és Sport Bizottságra átruházott hatáskör-gyakorlások:

(1) Köznevelés területén:

a) A Közgyűlés által elfogadott keretszámok alapján dönt az oktatási célú tartalék felhasználásáról.

b) Dönt az óvodák (felvételi) körzetének meghatározásáról.

c) Dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról.

d) Dönt az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számának meghatározásáról, a csoport átlaglétszámtól való eltérés engedélyezéséről, valamint a maximális létszámtól való eltérés engedélyezéséről.

e) Egyetértési jogot gyakorol a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből óvoda esetén, mint fenntartóra és működtetőre, nevelési-oktatási intézmény esetén, mint működtetőre többletkötelezettség hárul.

f)Értékeli az óvoda pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét.

g) Jóváhagyja az óvoda továbbképzési programját.

h) Ellenőrzi az óvoda pedagógiai programját, a házirendjét, valamint a SZMSZ-ét

i)  Véleményezi az óvodai munkatervet.

 j) Véleményt formál, mint működtető önkormányzat az állami intézményfenntartó központ                   döntésének vagy véleményének kialakítása előtt a következő esetekben:

ja) a köznevelési intézmény megszüntetésével,

jb) átszervezésével,

jc) feladatának megváltoztatásával,

jd) nevének megállapításával,

je) vezetőjének megbízásával és a megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt.

k)  Véleményezi a feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet.

l) Egyetértési jogot gyakorol az Önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény pedagógiai-    szakmai ellenőrzésében résztvevő szakértő kijelöléséhez

m)  Dönt az óvodaszékbe, intézményi tanácsba történő tag delegálásáról.

n) Véleményezi azt az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény óvodát   érintő gyermeklétszámát, amelynek felvételét  az óvoda nem tagadhatja meg.

     o) Véleményt ad a felvételi körzetek megállapításához a megyei kormányhivatal számára.”

(2) A kultúra területén:

a)Jóváhagyja a fenntartásában működő - muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény hatálya alá tartozó - intézmények szervezeti és működési szabályzatait, munkaterveit, beszámolóit és a hétéves továbbképzési terveket.

b) Dönt a város tárgyévi költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletben a bizottság hatáskörébe utalt pénzkeretek felhasználásáról.

(3) Sport területén:

A sportkoncepcióban és a sportrendeletben meghatározott alapelvek, illetve a Közgyűlés által elfogadott keretszámok alapján dönt az éves sportcélú tartalék keretösszegeinek felosztásáról és működteti a sport célfeladatok teljes rendszerét.

3. A Közgyűlés által a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottságra átruházott hatáskör-gyakorlások:

(1) Megállapítja a társadalmi gondozók, valamint az idősek klubjaiban orvosi munkát végzők díjazását.

(2)Elfogadja az önkormányzati fenntartású, a társulásban fenntartott, illetve az önkormányzattal ellátási szerződést kötött egyházi és nem állami fenntartású személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmények, az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetek szakmai beszámolóját, valamint az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság szakmai beszámolóját

(3) Elbírálja:

a)        az önkormányzati fenntartású személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmény vezetőjének döntése ellen az igénybe vevő, vagy törvényes képviselője által benyújtott panaszt,

b)        az önkormányzattal ellátási szerződést kötött egyházi és nem állami fenntartású, egyházi, személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmény fenntartójának döntése ellen az igénybe vevő, vagy törvényes képviselője által benyújtott panaszt,

c) a szociálisan rászorult hajléktalan személyek részére nyújtható lakhatásukat segítő lakbér hozzájárulási szolgáltatásokról szóló önkormányzati rendelet alapján benyújtott kérelmeket,

d) az Önkormányzat és a Minisztérium együttműködésében kiírt BURSA HUNGARICA Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjra benyújtott pályázatokat, dönt az ösztöndíjak odaítéléséről, és összegéről,

e) az üdültetési támogatás iránt benyújtott kérelmeket.

(4) Gyakorolja az önkormányzati fenntartású személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmények szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának és házirendjének, valamint az egészségügyi alapellátást biztosító Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására vonatkozó fenntartói jogosítványokat.

(5) Dönt:

a) kérelemre- a Polgármester előterjesztése alapján- a lakáscélú helyi támogatásokról szóló rendeletben foglaltak szerint a támogatás odaítéléséről, a szerződésszegésről, a lehetetlenülésről, a kölcsön visszafizetésének végrehajtásáról.

b) kérelemre az önkormányzat által magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbevett lakásban albérlőként lakók és a nem önkormányzati vagy nem állami tulajdonban lévő bérlakásban bérlőként lakók lakbértámogatásának odaítéléséről.  

c) a helyi rendeletekben meghatározott alapelvek, illetve a Közgyűlés által elfogadott keretszámok alapján az egészségügyi és ifjúsági céltartalék keretösszegeinek felosztásáról és felhasználásról,

d)a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi működtetési jog átruházásával kapcsolatos feladatokról, szerződések és feladat – ellátási szerződések megkötéséről.

(6) Véleményezi az önkormányzati tulajdonú bérlakások elővásárlási joga mellett részletfizetési kedvezménnyel kötött adásvétel szerződések fizetési kötelezettségének felfüggesztésére irányuló kérelmeket.

(7) Engedélyezi a lakossági kezdeményezésre önkormányzati részt vállalással megvalósult közművekre utólag való rácsatlakozás hozzájárulási költségének 12 havi, út létesítése esetén 24 havi kamatmentes részletekben történő megfizetését.

(8) Összeállítja az önkormányzat által, a magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbevett lakásokat igénylők névjegyzék-tervezetét, illetve jóváhagyja a végleges névjegyzéket.

(9) Kiemelten fontos egészségügyi, szociális és gyermekjóléti feladatok ellátására, céltartaléka terhére pályázatot ír ki és elbírálja azokat.

(10) Elfogadja az Idősügyi Program Cselekvési Tervét

4. A Közgyűlés által a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottságra átruházott  hatáskör-gyakorlások:

(1) Elbírálja a helyi védelem alatt álló épületek felújításának támogatására irányuló kérelmeket.

(2) Dönt:

a) a Környezetvédelmi Alap  felhasználásáról, 

b) a magánerős út- és közműépítések támogatására irányuló pályázatokról,

c) az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizettetéséről,

d) költségvetésben megállapított Eu-s és külügyi alap, illetve az idegenforgalmi céltartalék odaítéléséről és a támogatás felhasználásáról,

e) a Civil Alapra benyújtott pályázatokról.

f) településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban meghatározott, az egyeztetésben részt vevő partnerek köréről.

 (3) Kialakítja az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló Korm. rendeletben meghatározott tervekkel, illetve programokkal kapcsolatos környezeti vizsgálat szükségességére vonatkozó állásfoglalást.

(4) A város közhasználatú zöldterületeinek további csökkenése, a rajta lévő növényzet illetve a városkép védelme érdekében egyes utcák, terek és parkok zöldterületét kíméleti területté nyilvánítja vagy szünteti meg. 

II.       Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterére átruházott hatáskör-gyakorlások:

5.  A házszámozással kapcsolatos ügyekben első fokon a polgármester jár el.

E  jogkörében eljárva

a)      dönt a házszámok megállapításáról,

b)      dönt az ingatlanok átszámozásáról,

c)       kötelezi az ingatlantulajdonosokat a megállapított házszám feltüntetésére

d)      kötelezi az ingatlantulajdonosokat az utcanévtábla kihelyezésének tűrésére,

e)      dönt a jogosulatlan házszám használatának megszüntetéséről

6. Közhasználatú zöldfelület megszüntetése vagy beépítése, valamint zöldfelületi kár okozása esetén annak zöldfelületi számított értékét az önkormányzat Zöldfelületi Alapjába kell befizetni.

A zöldfelületi érték nagyságáról – a városi főkertész vagy megbízott szakértő számítása alapján – a polgármester határozattal dönt.

7. (1) Önkormányzati tulajdonú ingatlan szerzéséről, elidegenítéséről, illetőleg a tulajdonjog változással járó minden más jogügyletről, használatba adásáról, vagy hasznosítási jogának átengedéséről, illetve megterheléséről, azon jelzálogjog létesítéséről, ingyenes átruházásáról, követelésről való lemondásról nettó 15.000.000.- Ft-ig a polgármester dönt.

(2)Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek esetében a közgyűlés hatáskörét a Polgármesterre ruházza át a gazdálkodó szervezetek alapítása, illetve megszüntetése kivételével.

(3) Egyéb gazdálkodó szervezetek, intézmények esetében önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tagsági jogok gyakorlására a Polgármester jogosult.

(4) Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos olyan rendelkezési jog gyakorlását, amely nem köthető a (1) bekezdéséhez (különösen szolgalmi joggal, beépített ingatlanok funkcióváltásával vagy tulajdonosi hozzájárulás kiadásával, telekalakítással járó feladatok) a közgyűlés a polgármesterre ruházza át.

(5) Önkormányzati vagyon (kivéve a törzsvagyon) tulajdonjogát, vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jogot ingyenesen átengedni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. A döntést a (1) bekezdésben foglaltak szerint jogosult meghozni a polgármester azzal, hogy alapítvány, illetve közalapítvány részére történő juttatásról kizárólag a Közgyűlés jogosult dönteni.

8.  A polgármester két közgyűlés közötti időszakban az előirányzatok között a költségvetési főösszeg 5 ⁰/₀₀  erejéig előirányzat átcsoportosítást hajthat végre, melyről a soron következő közgyűlésen köteles beszámolni.

9.(1) Az ápolási díj, az átmeneti segély, a temetési segély és a lakhatást segítő támogatás továbbá az adósságkezelési szolgáltatás esetében benyújtott kérelem elbírálásáról határozattal dönt.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és a helyi autóbusz közlekedési támogatás iránti kérelmek elbírálásáról határozattal dönt.

10.(1)Dönt a közbeszerzési eljárás megindításáról.

(2) Dönt – a megrendelés feladásával – a központi közbeszerzés keretében történő beszerzésekről.

(3) Dönt a külső szakértő bevonásáról, valamint a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételéről.

(4)Meghatározza az előkészítéssel kapcsolatos feladatokat és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket.

(5) A Bíráló Bizottság javaslata alapján dönt az eljárás fajtájáról.

(6) Kijelöli a Bíráló Bizottság tagjait.

(7) Dönt arról, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntartja-e az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint, áfa nélkül számított árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára, akik teljesítésükhöz a jelen bekezdés szerinti feltételnek ugyancsak megfelelő alvállalkozókat vesznek igénybe, és akik az előírt alkalmassági követelményeknek a jelen bekezdés szerinti feltételeknek ugyancsak megfelelő más szervezet kapacitására támaszkodva felelnek meg.

A részvétel jogának fenntartása az építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg az ötszázmillió forintot.

(8) A Bíráló Bizottság javaslata, valamint a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság véleményezését követően dönt az ajánlati / ajánlattételi / részvételi felhívás, valamint az ajánlati dokumentáció/ több szakaszból álló eljárásban a dokumentáció tartalmáról.

(9)A 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet 9.§-ban foglalt kötelező esetkörökön kívül az eljárást megindító határozatában eseti jelleggel dönt arról, hogy az eljárás hirdetményeit a Közbeszerzési Hatóság Titkárságának ellenőrzés céljából megküldi, vagy azt a Közbeszerzési Hatóság Titkárságának ellenőrzése nélkül teszi közzé.

(10) Meghívásos eljárás esetén a Bíráló Bizottság javaslata és a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság véleményezését követően, dönt a keretszámról, illetve az ajánlattételre felkérni kívánt személyekről / szervezetekről.

(11) Tárgyalásos eljárás esetén a Bíráló Bizottság javaslata alapján dönt a tárgyalási fordulók számáról és a tárgyalás szabályairól.

(12) Tervpályázati eljárásban a Bíráló Bizottság javaslata alapján dönt a bírálóbizottság tagjainak személyéről.

(13) A Bíráló Bizottság javaslata alapján, valamint a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság véleményezését követően, - figyelemmel a Korm. rendeletben és az adott projektre vonatkozó egyedi támogatási szerződésben foglaltakra- dönt a pótmunka elvégzéséről.

(14) Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió millió forintot, a bíráló bizottság javaslatára és a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság véleményezését követően kijelöli azt a legalább három ajánlattevőt, akinek ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül írásbeli ajánlattételi felhívást küld.

(15) A Bíráló Bizottság javaslata alapján, valamint a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság véleményezését követően dönt az ajánlatok érvényessége, érvénytelensége, az ajánlattevők alkalmassága, alkalmatlansága, kizárása tekintetében. Két szakaszos eljárásban a Bíráló Bizottság javaslata alapján dönt a részvételi jelentkezések érvényessége, érvénytelensége, a részvételre jelentkezők alkalmassága, alkalmatlansága, kizárása tekintetében.

(16) Két szakaszból álló eljárás esetén a részvételi szakasz eredményétől függően dönt az ajánlattételre felhívandók személyéről.

(17) Dönt az eljárás eredményéről.

(18) Köteles jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak, amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a, vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi.

(19) Megköti a szerződést a nyertes ajánlattevővel.

(20) Kijelöli a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a bíróság előtti jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő nevében eljáró személyeket.

(21) A Bíráló Bizottság javaslata alapján dönt a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg bíróság előtti jogorvoslati eljárásban képviselendő álláspontról.

(22) Dönt az Európai Bíróság jogsértésről szóló értesítésében megjelöltek orvoslásáról.

(23) Halaszthatatlan döntés vagy rendkívüli sürgősség esetén a polgármester – a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnökével való konzultációt követően – jogosult a Bizottság véleményének kikérése nélkül a hatáskörébe tartozó ügyben az eljárás megindítására és lefolytatására, valamint az eljárást lezáró döntés meghozatalára. Ezen esetben a polgármester köteles megjelölni a döntés halaszthatatlanságának okát vagy a rendkívüli sürgősségre okot adó körülményeket. Ebben az esetben a polgármester köteles döntéséről a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottságot a soron következő ülésén írásban tájékoztatni.

(24) Utasítja a VÁROS-KÉP NONPROFIT Kft. ügyvezetőjét, hogy tegye közzé az ajánlatkérő hivatalos honlapján a Közgyűlés által jóváhagyott, módosított közbeszerzési tervet; valamint:

a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait);

b) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket;

c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos Kbt. 79. § (2) bekezdése szerinti adatokat;

d) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában

da) a kérelem e törvényben meghatározott adatait [Kbt. 137. § (9) bekezdés],

db) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését [Kbt. 144. § (4) bekezdés];

e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket;

f) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét;

g) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést.

(25) A nemzetközi közbeszerzési értékhatár alatti önkormányzati beszerzések esetében a bíráló bizottság és a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság javaslatának figyelembevételével dönt.

​

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2011.(III.10.) önkormányzati rendelet

Indokolása

I.                    Általános indokolás

A helyi önkormányzatoknak az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdése e) pontjában rögzített alapjoga, hogy a törvény keretei között önállóan alakítsák ki a szervezetüket és működési rendjüket.

Az önkormányzati működés kereteit a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény jelöli ki, míg a részletszabályokat a képviselő-testület az SZMSZ-ében határozza meg.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 6/1999.(III.1.) önkormányzati rendelettel fogadta el korábbi SZMSZ-ét. Az elmúlt több mint tíz év során bekövetkezett társadalmi, gazdasági, jogszabályi változások indokolttá tették egy új SZMSZ megalkotását és elfogadását.

II.                  Részletes indokolás

1-4. §-hoz 

A rendelet részletesen tartalmazza az Önkormányzat, a képviselő-testület és Szervei hivatalos megnevezését, székhelyét, az önkormányzat jelképeit és bélyegzőit, melyeknek méreteit, megfelelő képét, rajzát a rendelet melléklete tartalmazza. Az Önkormányzat által alapított kitüntetésekről, ezek adományozásáról külön rendelet rendelkezik. Az Önkormányzat hivatalos honlapjának a megnevezése is rögzítésre került.

5-6. §-hoz

A rendeletben meghatározásra kerültek az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai, valamint a hatáskör-átruházás szabályai.

7-24. §-hoz

A rendelet tartalmazza a Közgyűlés működésére vonatkozó szabályokat. A korábbi SZMSZ-el ellentétben az alakuló ülés lehetséges napirendjei felsorolásra kerültek. A Közgyűlés működésére vonatkozóan a helyi önkormányzatokról szóló törvényben is találunk szabályokat, ezért a jogszabályszerkesztés követelményeinek megfelelően a rendelet csak a törvényben nem szabályozottakra terjed ki.

25-28. §-hoz

A Közgyűlés munkáját hat bizottság segíti. A bizottságok működésére, döntéshozatali eljárására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A rendelet tartalmazza a képviselői vagyonnyilatkozat ellenőrzésére, az azzal kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat.   

29. §-hoz

Nyíregyháza Megyei Jogú Városban két Városrészi Önkormányzati Testület működik, a Nyíregyháza-Oros Városrész Önkormányzata és a 13-as Egyéni Választókerületi Részönkormányzat. A Településrészi Önkormányzatok megválasztásának és működésének szabályait tartalmazza a rendelet.

30.§-hoz 

A polgármester megbízását főállásban látja el. A polgármester feladatait a helyi önkormányzatokról szóló törvény részletesen tartalmazza. A rendeletben a törvényben nem szabályozott egyes feladatok kerültek felsorolásra.

31-33. §-hoz

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére és egyes önkormányzati feladatok ellátására két főállású alpolgármestert választ, egyiket saját tagjai közül, a másikat nem a képviselő-testület tagjai közül.

34-35. §-hoz

A jegyző feladatait a helyi önkormányzatokról szóló törvény és más jogszabály határozza meg.

36-37. §-hoz 

A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát külön határozat, ügyfélfogadási rendjét a Hivatal Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.

38. §-hoz

A rendeletben meghatározásra került a kisebbségi önkormányzatok számára nyújtott segítségnyújtás módja.

39. §-hoz 

Az SZMSZ-ben szabályozásra kerültek a képviselők jogai és kötelességei.

40-41. §-hoz  

A rendelet tartalmazza a költségvetés elfogadásának körülményeit és szabályait. Az önkormányzat vagyonáról külön rendelet rendelkezik.

42. §-hoz

Meghatározásra került a rendeletek kihirdetésének és közzétételének módja.