1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Gyöngyöstarján Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat költségvetési szerveinek működési célú pénzeszköz átvételével kapcsolatos döntésre.

2. § (1) Az önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladat-és hatáskör ellátására szolgáló vagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3) Törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(4) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül a rendelet 2. mellékletében meghatározott vagyon, amely vagyon elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.

(5) A (3) bekezdés a)-b) pontban és a (4) bekezdésben fel nem sorolt önkormányzati vagyon forgalomképes (a forgalomképes ingatlanvagyont a 4. melléklet tartalmazza).

(6) A vagyonleltár a zárszámadási rendelet mellékletét képezi.

3. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) E rendelet alkalmazásában a hasznosítás, különösen az egyes vagyontárgyak használata a következőket jelenti: bérbe-, használatba – vagyon haszonbérletbe adás, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges esetleges elidegenítése.

4. § (1) A költségvetési szervek részére a Képviselő-testület a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) A költségvetési szervek a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére.

(3) A költségvetési szervek használatában levő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartását és adatszolgáltatását a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el, a feladatok ellátásáért a jegyző felelős. A feladatellátás során az intézményvezetők kötelesek együttműködni a Hivatallal, e kötelezettségük megszegéséért fegyelmi felelősséggel tartoznak.

(4) A költségvetési szerv köteles a szervezet használatában levő önkormányzati vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására, leltározására, adatszolgáltatásra. Vagyonkimutatásukat minden tárgyévet követő év január 31. napjáig kötelesek megküldeni a jegyző részére.

5. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonosi jogok gyakorlását a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint engedi át.

(2) A tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja:

(3) A tulajdonosi jogokat a költségvetési szerv vezetője gyakorolja:

(4) A költségvetési szerv vezetője vagy a nemzeti vagyon használója a közfeladat ellátása érdekében használt önkormányzati tulajdonú vagyontárgyat ingyenesen a rendelet szabályainak megfelelően, kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosíthatja. Az ellenérték fejében történő hasznosítás esetén a (6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(5)

(6) Amennyiben a hasznosítás időtartama a hat hónapot meghaladja, akkor a hasznosításhoz a polgármester szerződésben rögzített, az öt évet meghaladó illetve a végleges hasznosításhoz a Képviselő-testület határozatban rögzített hozzájárulása szükséges.

6. § (1) Az intézmények a használatukban lévő pénzvagyont – az alapfeladataik sérelme nélkül – gazdasági társaságba, alapítványba csak a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vihetik be.

(2) Az intézmények 50 000 Ft-ot meghaladó értékű eszköz értékesítését vagy selejtezését a polgármester, 100 000 Ft felett a Képviselő-testület hozzájárulásával végezhetik.

(3) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés, vagy feladatváltozás miatt a használó intézménynél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a Hivatal gondoskodik.

7. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak tulajdonjogát nem lehet sem ingyenesen, sem visszterhesen átruházni, ezt a vagyont biztosítékul adni, megterhelni, gazdasági társaságba vagy alapítványba bevinni.

(2) A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának átruházása, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, biztosítékul adása, vagy egyéb módon történő megterhelésének engedélyezése a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Ebben az esetben a döntéshez minősített többség szükséges.

(3) A polgármester hatáskörébe tartozik:

(4) A polgármester a (3) bekezdésben rögzített hatáskörében hozott döntéséről a képviselőtestületet a következő ülésen tájékoztatja.

(5)

7/A. §² (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdése alapján helyi önkormányzat tulajdonában álló bruttó 25 millió forintot meghaladó értékű vagyont hasznosítani csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt értékhatár alatt a versenyeztetés nem kötelező.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket értékhatártól függően a tulajdonosi jogok gyakorlója jelöli ki értékesítésre vagy egyéb módon történő hasznosításra versenytárgyalási felhívás kibocsátásával, az alábbi tartalommal:

(4) A versenytárgyalási felhívást az önkormányzat igazgatási honlapján vagy szükség esetén vármegyei illetve országos napilapban kell közzétenni, továbbá ki kell függeszteni a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára, legalább 10 napra.

(5) A versenytárgyaláson részt venni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, ügyvédi meghatalmazásba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A versenytárgyaláson az vehet részt, aki az induló ár 10%-át letéti díjként az Önkormányzat számlájára legkésőbb a hirdetményben közzétett időpontig befizeti.

(6) A versenytárgyalást a kiíró által megbízott személy vezeti. A versenytárgyalás megkezdésekor a versenytárgyalás vezetője a versenytárgyaláson résztvevőkkel közli az induló árat (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A licitálás az induló ár 1-5%-ának megfelelő licitlépcsőkkel történik, melynek pontos mértékéről a Képviselő-testület minden egyes esetben egyedileg határoz. A versenytárgyalást addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, a versenytárgyalás vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette, vagy a hasznosítás jogát megszerezte.

(7) A versenytárgyalás győztese által befizetett letéti díjat be kell számítani az árba. A versenytárgyalás többi résztvevőjének a letéti díjat az árverés befejezését követő 15 napon belül vissza kell adni.

(8) A versenytárgyaláson győztes féllel a szerződést az árverést vagy legkésőbb a Képviselő-testület döntését követő 15 napon belül kell megkötni. Amennyiben a versenytárgyaláson győztes fél a szerződést e határidőn belül saját hibájából nem köti meg, vagy az árat a kiírási feltételek szerint nem fizeti meg, a befizetett letéti díjat elveszíti.

(9) A versenytárgyaláson az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevőjének figyelmét fel kell hívni arra, hogy a versenytárgyalás nyertesével kötendő szerződés meghiúsulása esetén a szerződést a kiíró vele is megkötheti.

(10) A versenytárgyalás sikertelen, ha

(11) A versenytárgyalás sikertelenségének esetén az újabb versenytárgyaláson nem vehet részt az, aki az előző versenytárgyaláson nyertes vevőként, vagy utóbb nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az árat határidőn belül nem fizette meg.

(12) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(13) A versenytárgyalásról készült jegyzőkönyvet a versenytárgyalás vezetője írja alá.

(14) Az önkormányzati ingatlan értékesítése esetén a vevőtől kapott ajánlatot, vagy szerződést a versenytárgyalás lefolytatását követő 10 munkanapon belül az elővásárlási jog gyakorlása céljából megküldésre kerül a Magyar Állam képviselőjének.

8. § Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak karbantartása, felújítása és az önkormányzati beruházás esetén a közbeszerzésekről szóló törvény és az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata szerint kell eljárni.

9. § (1) A Képviselőtestület a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására gazdasági társaságot alapíthat.

(2) Amennyiben a Képviselőtestület olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási feladatai körébe tartozik, az önkormányzat tulajdonosi aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.

(3) A gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester képviseli. A polgármester a tag képviseleti meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerint jogosult megbízni a képviselőtestület tagját, a jegyzőt.

(4) A gazdasági társaságban az önkormányzat tagsági képviselete a szavazati jog gyakorlásában önálló döntésre jogosít, az (5) bekezdésben foglalt kivétellel.

(5) A Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges a (4) bekezdésben szereplő szavazati jog gyakorlásához:

10. § (1) Az önkormányzat a polgári jogi, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó, vagy jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről kérelem alapján kizárólag e §-ban foglalt esetekben és módon mondhat le.

(2) Önkormányzati követelésről egészben vagy részben lemondani csak az alábbi esetekben lehet:

(3) Az önkormányzati behajthatatlannak nem minősülő követelésről – amennyiben az nem veszélyezteti kötelezettségeinek teljesítését – akkor mondhat le, ha

(4) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek.

(5) A követelés elengedését a kötelezettnek írásban kell kérnie, amelyet részletesen indokolni köteles és a kérelméhez az azt alátámasztó dokumentumokat is csatolnia kell.

(6) Az (5) bekezdés önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adómérséklés esetén nem alkalmazható.

(7) A követelésről lemondásról a képviselő-testület dönt.

(8) A követelés megtérülése érdekében – a kötelezett jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete figyelembevételével – a képviselő-testület a kötelezettnek legfeljebb 1 évig terjedő halasztott fizetést, vagy legfeljebb 3 évre szóló részletfizetést engedélyezhet.

(9) A (8) bekezdés önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó fizetési könnyítés esetén nem alkalmazható.

(10) A követelésről való lemondás-, a halasztott fizetés-, a részletfizetés feltételeit a döntést követő 15 napon belül okiratba kell foglalni.

11. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatálybalépés előtt megkötött jogügyletek érvényességét.

(2)⁴