Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2011. (IV. 27.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2011. 05. 01- 2014. 11. 10Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2011. (IV. 27.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és működési szabályzatáról
Cserépfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés e.) pontjában kapott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
AZ ÖNKORMÁNYZAT MEGNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Cserépfalu Község Önkormányzata (a továbbiakban:
2. § (1) Az önkormányzat jelképei:
a) a címer,
b) a lobogó (zászló),
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott címer, lobogó (zászló) használatának
3. § Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn:
a) Lengyelországban Klucze településsel
b) Romániában Okland- Homoródújfalu településsel
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
4. § (1) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-
5. § (1) A helyi önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, azaz közvetlenül részt vehet vállalkozásokban, emellett a helyi önkormányzati politika eszközeivel és konkrét formáival segíti a vállalkozásokat.
(2) Amennyiben az önkormányzat közvetlenül akar részt venni vállalkozásban, előzetesen- szakértő bevonásával – közgazdasági elemzést kell végeztetnie, a napirend csak ezzel együtt tárgyalható.
(3) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 2. § (3) bekezdésében foglalt jogával az önkormányzat minden olyan esetben él, amikor az ügy
a) település-fejlesztéssel,
b) település-üzemeltetéssel,
c) lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben
(4) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE, SZERVEZETE
6. § (1) Az önkormányzat - az Ötv. 8. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott kötelező feladatain túlmenően – az alábbi szabadon választott közfeladatokat látja el:
a) civil szféra anyagi támogatása
(2) Az önkormányzat abban az esetben választhatja szabadon valamely közfeladat ellátását, ha;
a) ellátása nem sérti más település érdekeit,
b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat és hatáskörébe,
c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
d) ellátásához szükséges feltételek fennállnak.
(3) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester minden esetben előkészítő eljárást folytat le. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat beterjesztésében be kell mutatni a megvalósításukhoz szükséges költségvetési forrásokat is.
(4) Az önkormányzat támogathatja lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét és együttműködhet ezen közösségekkel.
A KÉÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
1. A képviselő-testület összehívása
7. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést, ezen kívül alakuló és rendkívüli testületi ülést tart (tarthat).
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén, a Képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:
a) az ülésterv szerint,
b) a képviselők egynegyedének indítványára,
c) bármely bizottság indítványára,
d) a B-A-Z. megyei Kormányhivatal Vezetőjének (a továbbiakban: Kormányhivatal) kezdeményezésére.
(4) Az üléstervtől eltérő ülésre vonatkozó – a (3) bekezdés b) – c) szerinti - indítványt a polgármesternél kell benyújtani, ebben meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét és előadóját.
(5) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze halaszthatatlan döntést /-eket/ igénylő napirend /-ek/ tárgyalása érdekében. Ebben az esetben, valamint a (4) bekezdésben foglalt esetekben a javasolt napirendek – kivéve a rendelet-tervezeteket – előzetes bizottsági véleményezés nélkül is tárgyalhatók a képviselő-testület ülésén.
(6) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni a meghívottaknak. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi pontokat és azok előadóit.
8. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
9. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester, a választást követő 15 napon belül hívja össze.
(2) Az alakuló ülést - a polgármester eskütételéig - a korelnök vezeti.
2. Munkaprogram, ülésterv
10. § (1) A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül – gazdasági-cselekvési programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a képviselő-testület megbízatásának időtartamára.
(2) A képviselő-testület a féléves üléstervét, a félévet megelőző hónap ülésén fogadja el.
(3) Az ülésterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.
(4) Az ülésterv tartalmazza a tárgyfélévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit.
3. A képviselő-testület ülése, az ülés vezetés szabályai
11. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, míg zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá – meghívása esetén – az érintett és a szakértő vesz részt.
12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, és amennyiben ő is akadályoztatva van, az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,
d) napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
g) lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére,
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
h) berekeszti az ülést.
(3) A képviselőtestület a napirendről vita nélkül határoz.
4. Kérdés, interpelláció
13. § A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek a képviselők.
14. § (1) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés.
(2) A kérdést, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez.
(3) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. A válaszadás maximális időtartama 3 perc, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, ha a kérdező nem fogadja el a választ.
15. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.
(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció címét és szövegét,
c) az interpelláló sajátkezű aláírását.
(3) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ebben az esetben az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés és további 2 perces viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról mindenesetben először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
5. Az előterjesztés
16. § (1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozattervezet.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását
(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:
a) az első részben a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni az előzményeket, testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják;
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.
6. A vita és a szavazás
17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó – a kérdések és a vita előtt – az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet,
b) a bizottsági elnökök vagy megbízottjaik előterjesztik a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslataikat (A hozzászólásokat a téma szakmai bizottságának elnöke nyitja meg.),
c) a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,
d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.
(2) A bizottsági elnökök és a hozzászólók legfeljebb:
a) rendeletalkotásnál 15 percben,
b) egyéb napirendi pontnál 10 percben,
c) második hozzászólás esetén 5 percben kaphatnak szót.
(3) Az időkeret túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
a) a vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
b) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.
18. § (1) Az Ötv. 15. (1), a 18. § (3) valamint a 33/C. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően minősített többség (a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata) szükséges:
a) döntés helyi népszavazás, népi kezdeményezés tárgyában,
b) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
c) más megyéhez való csatolás kezdeményezéséhez,
d) önkormányzati kitüntetés és elismerő címek adományozásához,
e) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntéshez,
f) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntéshez,
g) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 85. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedési terv elfogadásához és módosításához, ha az – a szakvéleményben foglaltak szerint – nem áll összhangban a megyei fejlesztési tervvel,
h) korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, elcserélése, bérbeadása, más önkormányzat részére történő átadása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba, vállalkozásba vagy alapítványba történő bevitele, hitel vagy kötvény fedezetéül történő felhasználása ügyében,
i) költségvetési kötelezettséget érintő határozatok elfogadásához.
(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 5 napon belül ismételten össze kell hívni.
19. § (1) A képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat) nyílt szavazással hozza.
(2) A zárt ülésen hozott határozatot a képviselő-testület következő nyilvános ülésén – az önkormányzati hatósági ügyben, fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása ügyében hozott határozatok kivételével – ismertetni kell.
20. § (1) Névszerinti szavazást kell elrendelni;
a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
b) a képviselő-testület valamely bizottságának kezdeményezésére,
c) három képviselő javaslatára, amennyiben az erre irányuló írásbeli kezdeményezést, az ülés napját megelőző napon 16.00-óráig a polgármesternek benyújtották,
(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelenlevő képviselők nevük felolvasásakor hangosan, szóban szavaznak a határozati javaslatról.
(4) Név szerinti szavazás esetén az ülésről készült jegyzőkönyvnek – a szavazás számszerű eredményén kívül – tartalmaznia kell, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, azaz személy szerint igennel vagy nemmel szavaztak-e, illetőleg tartózkodtak-e a szavazástól.
21. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolítására ad hoc bizottságot kell létrehozni.
(2) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést (választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben) a szavazólapra fel kell írni.
(3) Titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név/-ek/ alatti „igen”, „nem”” szó mellett elhelyezett kockában, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet. Érvénytelen a szavazat, ha a képviselő a szavazólapon nem jelölte meg, hogy „igen”-nel, vagy „nem”-mel kíván-e szavazni, továbbá, ha több választ jelölt be.
(4) Érvénytelen a szavazólap:
a) ha nem a hivatalos szavazólapon történt a szavazás,
b) ha nincs lebélyegezve,
c) ha kitöltése ceruzával történt.
(5) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
22. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:
(2) A hatályos testületi határozatokról a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.
7. A tanácskozás rendjének fenntartása
23. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,
c) tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.
8. A jegyzőkönyv
24. § (1) A képviselő-testület üléséről – a zárt ülésről külön – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) az ülésen megjelent és távollévő testületi tagok nevét,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) az elfogadott napirendeket és az előadók nevét,
e) a napirendet megelőzően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,
f) napirendenként a felszólalók nevét, a kérdéseket és a hozzászólás lényegét,
g) a határozathozatal módját,
h) a szavazás számszerű eredményét, a határozat szövegét,
i) az ülés folyamán történt fontosabb eseményeket,
j) a polgármester és a jegyző aláírását.
k) A képviselőnek az adott testületi ülésen tett kérésére szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) a jelenléti ívet,
b) a meghívót,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a végleges rendeleteket,
e) az aláírt szerződéseket,
f) a képviselő-testületi tag kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,
g) az érintett nyilatkozatát, ha személyi ügyének nyilvános tárgyalásához nem járul hozzá,
h) a jegyző törvényességi észrevételét,
i) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(4) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testületi ülés előterjesztéseibe és annak jegyzőkönyvébe.
(5) A testületi ülésekről hangfelvétel készül, melyet 5 évig meg kell őrizni.
9. Az önkormányzati rendeletalkotás
25. § (1) A képviselő-testület az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) a bizottságok,
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
d) a választópolgárok, népi kezdeményezés útján
(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést és a rendelet-tervezetet benyújtja a képviselő-testületnek.
(4) A jegyző által összeállított rendelet-tervezetet – megvitatás céljából – meg kell küldeni a rendelet tárgya szerint illetékes állandó bizottság(-ok)nak.
26. § (1) Az önkormányzati rendeletet a község honlapján való megjelentetéssel kell kihirdetni. Ebben az esetben a kihirdetés napja, a honlapon való megjelenés napja.
(2) Az önkormányzati rendeleteket, évente kezdődő és kihirdetésük sorrendjében folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:
(3) Ugyancsak a község honlapján kell megjelentetni a hatályos helyi rendeletek mindenkori egységes szerkezetbe foglalt szövegét.
10. A települési képviselő
27. § (1) A képviselőt az Ötv. 19. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a képviselőt további jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.
(2) A képviselő főbb jogai:
a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 3 munkanapon belül köteles érdemi választ adni,
c) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,
d) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet,
e) a képviselő-testület az alpolgármesternek, települési képviselőnek, a bizottságok elnökeinek, tagjainak – a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
(3) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) köteles írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,
b) olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,
d) a tudomására jutó állami, szolgálati titok megőrzése,
e) kapcsolattartás választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
f) személyes érintettség bejelentése,
g) a jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül.
11. A képviselő-testület bizottságai
28. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai és azok létszámai:
a) Ügyrendi Bizottság (rövidítése: ÜB) 3 fő,
b) Pénzügyi-Gazdasági Bizottság (rövidítése: PGB 4 fő, ebből 1 fő külsős tag
(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ad hoc bizottságot hozhat létre. Az ad hoc bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) A települési képviselő egyidejűleg több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok elnökeire a polgármester, míg tagjaira a polgármester és a bizottságok elnökei tehetnek javaslatot. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület alakuló ülésén, vagy megválasztásukat követően, a képviselő-testület előtt esküt tesznek.
29. § (1) A bizottság ülését az elnök, annak akadályoztatása esetén az általa felhatalmazott képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti.
(2) A bizottsági tag, az ülésről való távolmaradását, a bizottság elnökének kell bejelentenie.
30. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, a megjelentek nevét, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
(2) A bizottság elnöke az általa vezetett bizottság tevékenységéről megválasztását követően kétévente beszámol a képviselő-testületnek.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER
1. A polgármester
31. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. (A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújtható be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.),
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.
2. Az alpolgármester
32. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – saját tagjai közül – egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, aki tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.
(2) A képviselő alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.
(3) Az alpolgármester a képviselő-testület, illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.
ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉS ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ELLÁTÁSA
33. § (1) A képviselő-testület, a 110/1996.(XII.02.).) számú határozatában foglaltak szerint, 1997. szeptember 1-től – határozatlan időtartamra –Körjegyzőségi megállapodást kötött Cserépváralja és Bükkzsérc községek önkormányzataival (Bükkzsérc Községgel 2007. 01.01-től).
(2) A körjegyzői feladatokat Cserépfalu Község Jegyzője, Cserépfalu-Cserépváralja-Bükkzsérc Községek Körjegyzőségi Hivatala (továbbiakban: hivatal) apparátusának bevonásával látja el.
(3) A körjegyzői feladatok ellátására kötött megállapodás jelen SZMSZ 3. számú mellékletét képezi.
A TÁRSULÁSOK
34. § A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó feladatok egy részét társulások útján látja el. A társulások felsorolását az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS,
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
1. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
35. § Helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre, kizárólag a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 8/2001.(V.07.) ÖKR számú rendeletben foglalt szabályok maradéktalan betartásával kerülhet sor.
2. Lakossági fórumok
36. § (1) A képviselő-testület évente, legalább egyszer közmeghallgatást tart, az önkormányzat éves költségvetésének elfogadását követően.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól a lakosságot a hivatal hirdetőtábláján, illetve a város honlapján kell tájékoztatni, a közmeghallgatást megelőzően legalább 15 nappal.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára az
SZMSZ 24. §-ában foglalt előírások vonatkoznak.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
1. Az önkormányzat vagyona
37. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, szabályokat, a Cserépfalu Község Önkormányzata vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2001.(IV.04.) számú ÖKR (a továbbiakban: Vagyr.) tartalmazza, melyben a képviselő-testület megállapítja többek között:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni e vagyontárgyakkal való rendelkezés során,
c) a vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére és vállalkozásba való bevitelére vonatkozó szabályokat.
(2) Az önkormányzat - vagyonának növelése valamint helyi közszolgáltatás ellátása érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájára és módjaira a Vagyr.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
2. Az önkormányzat költségvetése
38. § (1) A képviselő-testület a település önkormányzatának mindenkori éves költségvetését helyi rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait a mindenkor hatályos államháztartási törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
3. Az önkormányzat gazdálkodása
39. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben feladatai:
a) a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK B-A-Z. megyei Igazgatósága részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) "leigényli" a címzett és céltámogatásokat,
d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények
4. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
40. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését, belső-ellenőri társulás útján látja el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
41. § (1) E rendelet 2011. május 1-től lép hatályba.
(2) A SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Ötv. előírásait értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/1998. (XII.15.) ÖKR. számú rendelet hatályát veszíti.
A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
Cserépfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének bizottságai által ellátandó főbb feladatkörök
I. A megállapodás tárgya:
Cserépfalu – Cserépváralja –Bükkzsérc községek Képviselő-testületeinek Körjegyzősége ( a továbbiakban: Körjegyzőség ).
3./ A Körjegyzőség székhelye: 3413. Cserépfalu, Kossuth út 125
II. A körjegyzőség jogállása:
III. A Körjegyzőség feladatai:
IV. A körjegyző főbb feladatai, kötelességei
V. A Körjegyzőség irányítása, ellenőrzése
VI. Együttes ülés és döntéshozatal módja:
VII. Munkáltató jogok gyakorlásának rendje:
VIII. A Körjegyzőség fenntartása, a költségek viselése
( munkába járás költségei, cserépváraljai és bükkzsérci önkormányzati ügyekben felmerülő költségek )
(cserépfalui önkormányzati ügyekben felmerülő költségek )
IX. Ügyfélfogadás rendje:
X. Helyettesítés rendje
XI. A Körjegyzőség megszűnése
XII. Hatályba léptető rendelkezések
polgármester polgármester polgármester
A képviselő-testület tagjainak névjegyzéke
Az önkormányzat által ellátott szakfeladatok száma és megnevezése Szakfeladat száma Szakfeladat megnevezése
A képviselőtestület és szervei bélyegző lenyomata