Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2011. (IV. 27.) önkormányzati rendelete

Szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2011. 05. 01- 2014. 11. 10

Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2011. (IV. 27.) önkormányzati rendelete

Szervezeti és működési szabályzatáról

2011.05.01.

Cserépfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés e.) pontjában kapott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT MEGNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Cserépfalu Község Önkormányzata (a továbbiakban:

önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 3413 Cserépfalu Kossuth út 125.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei:

a) a címer,

b) a lobogó (zászló),

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott címer, lobogó (zászló) használatának

rendjét, a község címere, zászlója és használatának rendjéről szóló 8/1992.(XI.17.) számú ÖKR rendelet szabályozza.

3. § Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn:

a) Lengyelországban Klucze településsel

b) Romániában Okland- Homoródújfalu településsel

II. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

4. § (1) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-

testületet illetik meg.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a képviselő-testület bizottságaira és a polgármesterre ruházhatja át.
Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. számú melléklete, a bizottságokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza. (3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott szervek a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben járnak el, úgy a hatáskör gyakorlására a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

5. § (1) A helyi önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, azaz közvetlenül részt vehet vállalkozásokban, emellett a helyi önkormányzati politika eszközeivel és konkrét formáival segíti a vállalkozásokat.

(2) Amennyiben az önkormányzat közvetlenül akar részt venni vállalkozásban, előzetesen- szakértő bevonásával – közgazdasági elemzést kell végeztetnie, a napirend csak ezzel együtt tárgyalható.

(3) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 2. § (3) bekezdésében foglalt jogával az önkormányzat minden olyan esetben él, amikor az ügy

a) település-fejlesztéssel,

b) település-üzemeltetéssel,

c) lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben

(4) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

A folyamatos kapcsolattartás a polgármester illetve a jegyző feladata.
(5) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
a) képviselő-testülete,
annak felhatalmazása alapján:
b) bizottságai,
c) a polgármester, illetve
d) a helyi népszavazás hozhat/-nak/.
II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE, SZERVEZETE

6. § (1) Az önkormányzat - az Ötv. 8. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott kötelező feladatain túlmenően – az alábbi szabadon választott közfeladatokat látja el:

a) civil szféra anyagi támogatása

(2) Az önkormányzat abban az esetben választhatja szabadon valamely közfeladat ellátását, ha;

a) ellátása nem sérti más település érdekeit,

b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat és hatáskörébe,

c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

d) ellátásához szükséges feltételek fennállnak.

(3) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester minden esetben előkészítő eljárást folytat le. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat beterjesztésében be kell mutatni a megvalósításukhoz szükséges költségvetési forrásokat is.

(4) Az önkormányzat támogathatja lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét és együttműködhet ezen közösségekkel.

IV. Fejezet

A KÉÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

1. A képviselő-testület összehívása

7. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést, ezen kívül alakuló és rendkívüli testületi ülést tart (tarthat).

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén, a Képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:

a) az ülésterv szerint,

b) a képviselők egynegyedének indítványára,

c) bármely bizottság indítványára,

d) a B-A-Z. megyei Kormányhivatal Vezetőjének (a továbbiakban: Kormányhivatal) kezdeményezésére.

(4) Az üléstervtől eltérő ülésre vonatkozó – a (3) bekezdés b) – c) szerinti - indítványt a polgármesternél kell benyújtani, ebben meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét és előadóját.

(5) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze halaszthatatlan döntést /-eket/ igénylő napirend /-ek/ tárgyalása érdekében. Ebben az esetben, valamint a (4) bekezdésben foglalt esetekben a javasolt napirendek – kivéve a rendelet-tervezeteket – előzetes bizottsági véleményezés nélkül is tárgyalhatók a képviselő-testület ülésén.

(6) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni a meghívottaknak. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi pontokat és azok előadóit.

8. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a), akiket a napirend érint
b), a napirendi pontok előadóit
c), jegyzőt
d). Cserépfalu Község Díszpolgárait
(2) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni továbbá:
a) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,
b) akiket a polgármester indokoltnak tart.
(3) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a lakosságot, a meghívónak a Községháza hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, hangoshíradóval történő hirdetménnyel és a Községi Honlapon történő közzététellel kell értesíteni.

9. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester, a választást követő 15 napon belül hívja össze.

(2) Az alakuló ülést - a polgármester eskütételéig - a korelnök vezeti.

2. Munkaprogram, ülésterv

10. § (1) A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül – gazdasági-cselekvési programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a képviselő-testület megbízatásának időtartamára.

(2) A képviselő-testület a féléves üléstervét, a félévet megelőző hónap ülésén fogadja el.

(3) Az ülésterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

(4) Az ülésterv tartalmazza a tárgyfélévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit.

3. A képviselő-testület ülése, az ülés vezetés szabályai

11. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, míg zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá – meghívása esetén – az érintett és a szakértő vesz részt.

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, és amennyiben ő is akadályoztatva van, az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,

d) napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

g) lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

h) berekeszti az ülést.

(3) A képviselőtestület a napirendről vita nélkül határoz.

4. Kérdés, interpelláció

13. § A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek a képviselők.

14. § (1) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés.

(2) A kérdést, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez.

(3) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. A válaszadás maximális időtartama 3 perc, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, ha a kérdező nem fogadja el a választ.

15. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.

(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció címét és szövegét,

c) az interpelláló sajátkezű aláírását.

(3) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ebben az esetben az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés és további 2 perces viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról mindenesetben először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

5. Az előterjesztés

16. § (1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozattervezet.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a) az első részben a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni az előzményeket, testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják;

b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

6. A vita és a szavazás

17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előadó – a kérdések és a vita előtt – az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet,

b) a bizottsági elnökök vagy megbízottjaik előterjesztik a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslataikat (A hozzászólásokat a téma szakmai bizottságának elnöke nyitja meg.),

c) a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,

d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.

(2) A bizottsági elnökök és a hozzászólók legfeljebb:

a) rendeletalkotásnál 15 percben,

b) egyéb napirendi pontnál 10 percben,

c) második hozzászólás esetén 5 percben kaphatnak szót.

(3) Az időkeret túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

a) a vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

b) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.

18. § (1) Az Ötv. 15. (1), a 18. § (3) valamint a 33/C. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően minősített többség (a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata) szükséges:

a) döntés helyi népszavazás, népi kezdeményezés tárgyában,

b) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

c) más megyéhez való csatolás kezdeményezéséhez,

d) önkormányzati kitüntetés és elismerő címek adományozásához,

e) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntéshez,

f) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntéshez,

g) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 85. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedési terv elfogadásához és módosításához, ha az – a szakvéleményben foglaltak szerint – nem áll összhangban a megyei fejlesztési tervvel,

h) korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, elcserélése, bérbeadása, más önkormányzat részére történő átadása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba, vállalkozásba vagy alapítványba történő bevitele, hitel vagy kötvény fedezetéül történő felhasználása ügyében,

i) költségvetési kötelezettséget érintő határozatok elfogadásához.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 5 napon belül ismételten össze kell hívni.

19. § (1) A képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat) nyílt szavazással hozza.

(2) A zárt ülésen hozott határozatot a képviselő-testület következő nyilvános ülésén – az önkormányzati hatósági ügyben, fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása ügyében hozott határozatok kivételével – ismertetni kell.

20. § (1) Névszerinti szavazást kell elrendelni;

a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

b) a képviselő-testület valamely bizottságának kezdeményezésére,

c) három képviselő javaslatára, amennyiben az erre irányuló írásbeli kezdeményezést, az ülés napját megelőző napon 16.00-óráig a polgármesternek benyújtották,

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelenlevő képviselők nevük felolvasásakor hangosan, szóban szavaznak a határozati javaslatról.

(4) Név szerinti szavazás esetén az ülésről készült jegyzőkönyvnek – a szavazás számszerű eredményén kívül – tartalmaznia kell, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, azaz személy szerint igennel vagy nemmel szavaztak-e, illetőleg tartózkodtak-e a szavazástól.

21. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolítására ad hoc bizottságot kell létrehozni.

(2) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést (választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben) a szavazólapra fel kell írni.

(3) Titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név/-ek/ alatti „igen”, „nem”” szó mellett elhelyezett kockában, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet. Érvénytelen a szavazat, ha a képviselő a szavazólapon nem jelölte meg, hogy „igen”-nel, vagy „nem”-mel kíván-e szavazni, továbbá, ha több választ jelölt be.

(4) Érvénytelen a szavazólap:

a) ha nem a hivatalos szavazólapon történt a szavazás,

b) ha nincs lebélyegezve,

c) ha kitöltése ceruzával történt.

(5) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

22. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:

„Cserépfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének ............/20.......(........) önkormányzati határozata a…………………………………………………..ról.”

(2) A hatályos testületi határozatokról a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

7. A tanácskozás rendjének fenntartása

23. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,

c) tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.

A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

8. A jegyzőkönyv

24. § (1) A képviselő-testület üléséről – a zárt ülésről külön – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) az ülésen megjelent és távollévő testületi tagok nevét,

c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

d) az elfogadott napirendeket és az előadók nevét,

e) a napirendet megelőzően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,

f) napirendenként a felszólalók nevét, a kérdéseket és a hozzászólás lényegét,

g) a határozathozatal módját,

h) a szavazás számszerű eredményét, a határozat szövegét,

i) az ülés folyamán történt fontosabb eseményeket,

j) a polgármester és a jegyző aláírását.

k) A képviselőnek az adott testületi ülésen tett kérésére szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a jelenléti ívet,

b) a meghívót,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a végleges rendeleteket,

e) az aláírt szerződéseket,

f) a képviselő-testületi tag kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,

g) az érintett nyilatkozatát, ha személyi ügyének nyilvános tárgyalásához nem járul hozzá,

h) a jegyző törvényességi észrevételét,

i) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(4) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testületi ülés előterjesztéseibe és annak jegyzőkönyvébe.

(5) A testületi ülésekről hangfelvétel készül, melyet 5 évig meg kell őrizni.

9. Az önkormányzati rendeletalkotás

25. § (1) A képviselő-testület az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) a bizottságok,

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

d) a választópolgárok, népi kezdeményezés útján

(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést és a rendelet-tervezetet benyújtja a képviselő-testületnek.

(4) A jegyző által összeállított rendelet-tervezetet – megvitatás céljából – meg kell küldeni a rendelet tárgya szerint illetékes állandó bizottság(-ok)nak.

26. § (1) Az önkormányzati rendeletet a község honlapján való megjelentetéssel kell kihirdetni. Ebben az esetben a kihirdetés napja, a honlapon való megjelenés napja.

(2) Az önkormányzati rendeleteket, évente kezdődő és kihirdetésük sorrendjében folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:

„Cserépfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének ............/20.......(........) önkormányzati rendelete a…………….………………………………………ról.”

(3) Ugyancsak a község honlapján kell megjelentetni a hatályos helyi rendeletek mindenkori egységes szerkezetbe foglalt szövegét.

10. A települési képviselő

27. § (1) A képviselőt az Ötv. 19. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a képviselőt további jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 3 munkanapon belül köteles érdemi választ adni,

c) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

d) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet,

e) a képviselő-testület az alpolgármesternek, települési képviselőnek, a bizottságok elnökeinek, tagjainak – a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) köteles írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,

b) olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,

d) a tudomására jutó állami, szolgálati titok megőrzése,

e) kapcsolattartás választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

f) személyes érintettség bejelentése,

g) a jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül.

11. A képviselő-testület bizottságai

28. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai és azok létszámai:

a) Ügyrendi Bizottság (rövidítése: ÜB) 3 fő,

b) Pénzügyi-Gazdasági Bizottság (rövidítése: PGB 4 fő, ebből 1 fő külsős tag

(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ad hoc bizottságot hozhat létre. Az ad hoc bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A települési képviselő egyidejűleg több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok elnökeire a polgármester, míg tagjaira a polgármester és a bizottságok elnökei tehetnek javaslatot. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület alakuló ülésén, vagy megválasztásukat követően, a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

29. § (1) A bizottság ülését az elnök, annak akadályoztatása esetén az általa felhatalmazott képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti.

(2) A bizottsági tag, az ülésről való távolmaradását, a bizottság elnökének kell bejelentenie.

Ha az összehívott bizottsági ülés a meghirdetett időpontban határozatképtelen, a bizottsági elnök 15 perces várakozás után az ülést elnapolhatja.
(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(4) A bizottság zárt ülésére vonatkozóan az SZMSZ 11. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

30. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, a megjelentek nevét, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(2) A bizottság elnöke az általa vezetett bizottság tevékenységéről megválasztását követően kétévente beszámol a képviselő-testületnek.

V. Fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER

1. A polgármester

31. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. (A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújtható be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.),

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.

2. Az alpolgármester

32. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – saját tagjai közül – egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, aki tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.

(2) A képviselő alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) Az alpolgármester a képviselő-testület, illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

VI. Fejezet

ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉS ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ELLÁTÁSA

33. § (1) A képviselő-testület, a 110/1996.(XII.02.).) számú határozatában foglaltak szerint, 1997. szeptember 1-től – határozatlan időtartamra –Körjegyzőségi megállapodást kötött Cserépváralja és Bükkzsérc községek önkormányzataival (Bükkzsérc Községgel 2007. 01.01-től).

(2) A körjegyzői feladatokat Cserépfalu Község Jegyzője, Cserépfalu-Cserépváralja-Bükkzsérc Községek Körjegyzőségi Hivatala (továbbiakban: hivatal) apparátusának bevonásával látja el.

(3) A körjegyzői feladatok ellátására kötött megállapodás jelen SZMSZ 3. számú mellékletét képezi.

VII. Fejezet

A TÁRSULÁSOK

34. § A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó feladatok egy részét társulások útján látja el. A társulások felsorolását az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

VIII. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS,

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

1. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

35. § Helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre, kizárólag a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 8/2001.(V.07.) ÖKR számú rendeletben foglalt szabályok maradéktalan betartásával kerülhet sor.

2. Lakossági fórumok

36. § (1) A képviselő-testület évente, legalább egyszer közmeghallgatást tart, az önkormányzat éves költségvetésének elfogadását követően.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól a lakosságot a hivatal hirdetőtábláján, illetve a város honlapján kell tájékoztatni, a közmeghallgatást megelőzően legalább 15 nappal.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára az

SZMSZ 24. §-ában foglalt előírások vonatkoznak.

IX. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

1. Az önkormányzat vagyona

37. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, szabályokat, a Cserépfalu Község Önkormányzata vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2001.(IV.04.) számú ÖKR (a továbbiakban: Vagyr.) tartalmazza, melyben a képviselő-testület megállapítja többek között:

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni e vagyontárgyakkal való rendelkezés során,

c) a vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére és vállalkozásba való bevitelére vonatkozó szabályokat.

(2) Az önkormányzat - vagyonának növelése valamint helyi közszolgáltatás ellátása érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájára és módjaira a Vagyr.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

2. Az önkormányzat költségvetése

38. § (1) A képviselő-testület a település önkormányzatának mindenkori éves költségvetését helyi rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait a mindenkor hatályos államháztartási törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

Az első forduló (koncepció) főbb elemei:
a) a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembe vétele,
b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő alapos elemzése,
c) bevételi források, azok bővítésének lehetőségei,
d) kiadási szükségletek meghatározása,
e) szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása,
f) várható döntések hatásainak előzetes elemzése.
A második forduló főbb elemei:
a) a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetét,
b) a költségvetési tervezet tartalmazza;
ba) bevételi forrásokat,
bb) a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként),
bc) a felújítási előirányzatokat célonként,
bd) a fejlesztési feladatokat feladatonként,
be) az általános és a céltartalékot.

3. Az önkormányzat gazdálkodása

39. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben feladatai:

a) a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK B-A-Z. megyei Igazgatósága részére,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) "leigényli" a címzett és céltámogatásokat,

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények

pénzellátásáról,
e) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,
f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz,
h) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről,
i) megtervezi és jóváhagyatja az önkormányzat által ellátott szakfeladatok jegyzékét (az ellátott szakfeladatok felsorolását az SZMSZ 6. számú melléklete tartalmazza.)
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselőtestület módosíthatja.

4. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

40. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését, belső-ellenőri társulás útján látja el.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. § (1) E rendelet 2011. május 1-től lép hatályba.

(2) A SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Ötv. előírásait értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/1998. (XII.15.) ÖKR. számú rendelet hatályát veszíti.

Cserépfalu, 2011. április 26.
Kósik István sk. Farmosi Zoltán sk.
polgármester körjegyző
Záradék!
A rendelet 2011. április 27-én kihirdetve
Farmosi Zoltán
Körjegyző
1. számú melléklet

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

a.) a szociális feladatok körében:
- soron kívüli átmeneti segély megállapítása,
- hajléktalanok átmeneti segélyezése,
- köztemetés engedélyezése,
- születési támogatás kifizetésének engedélyezése.
b.) a közterület használatával kapcsolatos feladatkörben:
- a zöld- és közterület rendeltetésétől eltérő célra történő használatának engedélyezése,
- a közterület, vagy annak burkolatának megbontása,
- az önkormányzati közút nem közlekedési célra történő igénybevételének engedélyezése,
- közterületen történő szeszesital árusításának engedélyezése,
c) egyebek
- a községi címer használatának engedélyezése,
- önkormányzati épületekben lévő közösségi helyiségek bérbeadásának engedélyezése.
2. számú melléklet

Cserépfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének bizottságai által ellátandó főbb feladatkörök

Ügyrendi Bizottság:
- a Képviselőtestület megbízása alapján az önkormányzat rendeleteinek
előkészítése, véleményezése
- ciklusonként egyszer felülvizsgálja az önkormányzati rendeleteket,
- ellenőrzi a testületi határozatok végrehajtását,
- előkészíti a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó választásokat,
- vizsgálja a pályázatok kiírását és elbírálását.
- lebonyolítja a titkos szavazásokat,
- a lakosság széles körét érintő testületi döntések előterjesztéseit véleményezi.
- véleményezi a község rendezési programját, rendezési tervet.
- ellátja a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárási szabályokból adódó feladatokat
Tagjai:
- Virág Tiborné elnök
- Csendes Péter tag
- Molnár Sándor tag
Pénzügyi-Gazdasági Bizottság:
- véleményezi az éves költségvetési javaslatot, és a végrehajtásáról szóló éves, háromnegyed éves és éves beszámoló-tervezetet,
- figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különösen tekintettel a saját - bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, - csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
- véleményezi a költségvetési rendelet, helyi adórendelet és vagyonrendelet módosításait.
- vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát.
- vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel haladéktalanul közli. (ha a Képviselőtestület a vizsgálati megállapodásokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.)
- ellenőrzi a pénzkezelési és kötelezettségvállalási szabályzat megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését.
- megtárgyalja a pénzügyi tárgyú előterjesztéseket.
- fejlesztéseknél, beruházásoknál, felújításoknál hatékonyan közreműködik.
- áttekinti és véleményezi a beruházások költségvetését, számláit, beszámolóit
Tagjai:
- Nagy József elnök
- Dósa László tag
- Kovács Róbert tag
- Erdős Balázsné külsős tag
3. számú melléklet
M E G Á L L A P O D Á S
Körjegyzőség közös fenntartására

I. A megállapodás tárgya:

1./ Cserépfalu-Cserépváralja-Bükkzsérc Társuló Önkormányzatok a közigazgatási területeikre kiterjedő illetékességgel az egyes önkormányzati feladataik, illetve jogszabályokban foglalt államigazgatási feladataik közös ellátására Körjegyzőséget hoznak létre, amely az érdekelt önkormányzatok képviselő-testületeinek közös, egységes hivatala.
2./ Társuló önkormányzatok a Körjegyzőség hivatalos megnevezését a következők szerint állapítják meg:

Cserépfalu – Cserépváralja –Bükkzsérc községek Képviselő-testületeinek Körjegyzősége ( a továbbiakban: Körjegyzőség ).

3./ A Körjegyzőség székhelye: 3413. Cserépfalu, Kossuth út 125

II. A körjegyzőség jogállása:

A Körjegyzőség, mint a társult önkormányzatok közös hivatala, gazdálkodásának közös végrehajtó szerve jogi személy, önállóan, teljes jogkörrel gazdálkodó költségvetési szerv, amely a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel ( Alapító Okirat alapján) nyeri el az önkormányzati költségvetési szervi – Körjegyzőség elnevezésű – jogállását és jogi személyiségét.

III. A Körjegyzőség feladatai:

1./ A Körjegyzőség ellátja a társult önkormányzatok képviselő-testületeinek önkormányzati döntéseivel összefüggő előkészítő és végrehajtási feladatait.
2./ A társult önkormányzatok képviselő-testületének tagjai a Körjegyzőségtől igényelhetik képviselői munkájukhoz szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, közérdekű ügyekben intézkedést kezdeményezhetnek.
3./ A Körjegyzőség ellátja a társult önkormányzatok bizottságai működésének ügyviteli feladatait, döntés előkészítő és végrehajtó munkáját.
4./ A Körjegyzőség közreműködik a társult önkormányzatok polgármesterinek az önkormányzati, valamint államigazgatási feladataik, hatásköreik ellátásában.
5./ A társult önkormányzatok önkormányzati feladatait a képviselő-testületek közös szerveként, a társult önkormányzatok, bizottságai, polgármesteri mellett látja el.

IV. A körjegyző főbb feladatai, kötelességei

Vezeti a Körjegyzőséget. E jogkörében különösen:
1./ Gondoskodik a társult önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatainak ellátásáról.
2./ Döntésre előkészíti polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.
3./ Dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben.
4./ Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testületek, bizottságok ülésein, köteles jelezni a képviselő-testületnek, bizottságnak vagy polgármesternek, ha döntéseiknél jogszabálysértést észlel.
5./ Munkáltatói jogot gyakorol a Körjegyzőség köztisztviselői tekintetében.

V. A Körjegyzőség irányítása, ellenőrzése

1./ A társult önkormányzatok polgármesterei a körjegyző javaslatainak figyelembevételével külön-külön, de összehangoltan határozzák meg a Körjegyzőség feladatait az adott önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
2./ A társult önkormányzatok polgármesterei a jogszabályok által hatáskörükbe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, hatáskörükben önállóan döntenek.
3./ A körjegyző évente a társult önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes ülésén beszámol a Körjegyzőség munkájáról - általában a Körjegyzőség költségvetésének tárgyalásával egy időben.

VI. Együttes ülés és döntéshozatal módja:

1./ A társult önkormányzatok törvényben meghatározottak szerint kötelezően együttes ülést tartanak: évente a Körjegyzőség költségvetése, a körjegyző beszámolója tárgyában.
2./ Az előző pontban foglaltakon túl együttes ülést bármelyik társult önkormányzat polgármestere kezdeményezésére az összehívás oka és a javasolt napirend megjelölésével.
Közös szabályok:
a./ Az együttes ülés összehívásáról a társult önkormányzatok polgármesterei közösen gondoskodnak.
b./ Döntésképességre és döntéshozatalra az általában irányadó szabályok vonatkoznak azzal, hogy az érvényes döntéshez a társult önkormányzatok képviselő-testületei mindegyikének egyszerű többséggel hozott egybehangzó akaratnyilvánítása szükséges.

VII. Munkáltató jogok gyakorlásának rendje:

1./ A körjegyzővel kapcsolatos alapvető munkáltatói jogkört a társult önkormányzatok képviselő-testületei együttesen gyakorolják a kinevezésre irányadó szabályok szerint.
A körjegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogkört – a társult önkormányzat polgármesterével történt előzetes egyeztetés alapján - a székhely önkormányzat polgármestere gyakorolja.
2./ A Körjegyzőség köztisztviselői tekintetében a munkáltatói jogokat a Körjegyző gyakorolja azzal, hogy a kinevezéshez, jutalmazáshoz az állandó munkavégzés helye szerinti polgármester előzetes egyetértése szükséges.

VIII. A Körjegyzőség fenntartása, a költségek viselése

1./ A Körjegyzőséget a társult önkormányzatok közösen tartják fenn. A közös fenntartás akként történik, hogy a társult önkormányzatok képviselő-testületei együttes ülésükön állapítják meg a Körjegyzőség éves költségvetését.
2./ Társult önkormányzatok a Körjegyzőség fenntartásával kapcsolatos költségeket az alábbiak szerint viselik:
a./ a körjegyző alkalmazásával összefüggő költségeket ( illetmény és járulékai , valamint a személyhez kötött nem rendszeres személyi juttatások*) a központi költségvetésből a Körjegyzőség működéséhez alap, illetőleg ösztönző hozzájárulásként folyósított támogatásból fedezik. Amennyiben ez az összeg nem fedezi a kiadásokat, a hiányzó különbözetet egymás között lakosságszám arányban fedezik.
Ha a támogatás mértéke a költségekhez képest többletet biztosít, úgy a többlet az önkormányzatokat lakosságszám arányban illeti meg, és ezzel az összeggel csökken az egyes önkormányzatokra jutó, b./pontban meghatározott hozzájárulás összege.
Kizárólag Cserépváralja és Bükkzsérc Önkormányzatát terhelik a körjegyzőnek a cserépváraljai és bükkzsérci munkavégzéssel összefüggő költségei.

( munkába járás költségei, cserépváraljai és bükkzsérci önkormányzati ügyekben felmerülő költségek )

Kizárólag Cserépfalu Önkormányzatát terhelik a körjegyzőnek a cserépfalui munkavégzéssel összefüggő költségei.

(cserépfalui önkormányzati ügyekben felmerülő költségek )

A körjegyző működésével kapcsolatos egyéb költségeket a társult önkormányzatok egymás között lakosságszám arányában fedezik.
b./ A Körjegyzőség további költségei viselésének megosztása úgy történik, hogy az állandó munkavégzés helye szerinti önkormányzat viseli kizárólagosan az ott munkát végző, az ügyrendben részletezett köztisztviselő alkalmazásával kapcsolatban felmerült költségeket, valamint a munkavégzés helye szerinti Hivatal költségeit.
c./ „A Körjegyzőség finanszírozásának technikai módja az, hogy a Társult Önkormányzatok a hivatalaik havi működési költségeinek megfelelő támogatást az Önkormányzatok állami támogatásának rendjéhez igazodóan havonta a Körjegyzőség számlájára utalja.
Társult Önkormányzatok negyedévenkénti egyeztetéssel számolnak el teljesült költségeik illetőleg, pénzeszköz átadás tekintetében.”

IX. Ügyfélfogadás rendje:

Társult önkormányzatok képviselő-testületei egyeztetett szervezeti és működési szabályzatukba foglalva az alábbiak szerint:
Cserépfalu:
Hétfő, kedd, szerda, csütörtök délelőtt 7,30 - 16 óra,
péntek 7,30 - 13 óra
Cserépváralja:
Hétfő, kedd, szerda, csütörtök délelőtt 7,30 - 16 óra,
péntek 7,30 - 13 óra
Bükkzsérc
Hétfő, kedd, szerda, csütörtök délelőtt 7,30 - 16 óra,
péntek 7,30 - 13 óra
A körjegyző heti 1 nap ( lehetőség szerint szerda ), tart a cserépváraljai Kirendeltségen ügyfélfogadást 7,30- 16 óráig.
A körjegyző heti 2 nap (lehetőség szerint kedd és péntek) tart a bükkzsérci kirendeltségen ügyfélfogadást 7,30-tól 16-óráig, illetve 7,30-tól 13 óráig.
A körjegyző a Körjegyzőség működésével kapcsolatos vezetői felelőssége folytán általában és belátása szerint az egységes Hivatal minden munkavégzési helyén szervezi a Körjegyzőség munkáját, valamint egyeztet az érintett polgármesterrel.

X. Helyettesítés rendje

1./ A Körjegyzőség egységes, közös hivatali jellegéből következően a köztisztviselők a Körjegyzőség egészének folyamatos működése szempontjából szükséges helyzetben, a körjegyző utasítására a szükséges ideig más munkahelyen is végeznek munkát. Ezt megelőzően a körjegyző közli a munka átszervezésének szükségességét az érintett polgármesterekkel, s az utasítás kiadása előtt véleményüket kikéri, illetve kezdeményezi az esetleges probléma közös megoldását.
2./ A körjegyzőt távollétében megbízása alapján a Körjegyzőség köztisztviselői közül kijelölt köztisztviselő helyettesíti.
A körjegyzőt 30 napot meghaladó folyamatos távollét esetén ( betegség, egyéb elháríthatatlan ok miatt ), valamint a körjegyzői állás betöltetlensége esetén a Körjegyzőség illetékességi területével szomszédos önkormányzat jegyzője helyettesíti a társult önkormányzatok, és a szomszédos önkormányzat képviselő-testületeivel kötött külön megállapodás alapján.

XI. A Körjegyzőség megszűnése

1./ A Körjegyzőség megszűnik a törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott esetekben és módon, valamint bármelyik társult önkormányzat egyoldalú akaratnyilvánításával.
2./ Megszűnés esetén a társult önkormányzatok a költségvetési támogatásokkal egymás között a finanszírozásra irányadó szabályok szerint elszámolnak. A Körjegyzőség esetleges egyéb bevételeit, valamint a nem az egyes önkormányzatok által külön használatba adott eszközöket egymás kötött egyenlő arányban megosztják. Az egyes önkormányzatok által külön használatba adott leltár szerinti ingatlanok, eszközök az átadó önkormányzatra visszaszállnak.
3./ A Körjegyzőség megszűnését követően, a körjegyző személyéhez kötött esetleges munkaügyi kiadásokért a társult önkormányzatok egyenlő arányban felelnek.

XII. Hatályba léptető rendelkezések

Ezen megállapodás 2007. január 1 -én napján lép hatályba és határozatlan időre szól.
A Körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet.
A döntést a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni.
Újabb önkormányzatnak a Körjegyzőséghez történő csatlakozása jelen megállapodás hatályát nem érinti, azonban a megállapodást - változó elemeire tekintettel - értelemszerűen módosítani kell.
Szerződő felek esetleges jogvita esetére magukra nézve kötelezőnek tekintik az egyeztetés útján történő békés megoldást. Ennek eredménytelensége esetére ( 30 napon túli eredménytelen egyeztetés) a Mezőkövesdi Városi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki, amelynél bármelyik társult képviselő-testület kezdeményezhet peres eljárását.
*nem rendszeres személyi juttatások:: számlavezetési költséghozzájárulás
ruházati költségtérítés
étkezési támogatás
Cserépfalu, 2006. november 14.
Kósik István sk. Tilaji Zsófia sk. Dávid Zoltán sk.
polgármester polgármester polgármester
Z Á R A D É K
A Megállapodást a Cserépfalu-Cserépváralja-Bükkzsérc képviselő-testületeinek együttes ülése 19/2006. (IV.04.) számú határozattal elfogadta.
Kósik István sk. Tilaji Zsófia sk. Dávid Zoltán sk.

polgármester polgármester polgármester

4. számú melléklet
Társulások
Cserépfalu-Cserépváralja-Bükkzsérc Községek Körjegyzősége – Cserépfalu Kossuth út 125.
Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás – Mezőkövesd Mátyás király út 112.
Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás – Eger Mocsáry L. u. 1.
Mezőkövesd Város Polgári Védelmi Önkormányzati Társ. – Mezőkövesd Mátyás k.út 112.
Mezőkövesdi ÁAMIPSZ – Mezőkövesd Hősök tere 14.
Bükk Kincsei Napköziotthonos Óvoda – Tard Rákóczi F. u.6.
5. számú melléklet

A képviselő-testület tagjainak névjegyzéke

Kósik István polgármester Cserépfalu Petőfi út 46.
Csendes Péter alpolgármester Cserépfalu Alkotmány út 18.
Dósa László képviselő Cserépfalu József Attila út30.
Kovács Róbert képviselő Cserépfalu Bem út 28.
Molnár Sándor képviselő Cserépfalu Kossuth út 103.
Nagy József képviselő Cserépfalu Alkotmány út 2.
Virág Tiborné képviselő Cserépfalu Kifli köz 15.
6.számú melléklet

Az önkormányzat által ellátott szakfeladatok száma és megnevezése Szakfeladat száma Szakfeladat megnevezése

7.számú melléklet

A képviselőtestület és szervei bélyegző lenyomata