Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. §-ában, továbbá az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben kapott felhatalmazás alapján az építészeti örökség helyi védelméről az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) E rendelet célja, hogy biztosítsa Nagykanizsa Megyei Jogú Város közigazgatási területén a kulturális örökség – így különösen a kultúrtáji, építészeti, történeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti emlékek – kimagasló értékeinek megőrzését, hosszú távú fennmaradását.

(2) A rendelet a kulturális örökség elemeinek fennmaradását közösségi érdekből biztosítja, s ennek érdekében közcélú korlátozásokat és közforrásokon alapuló támogatásokat alkalmaz.

(3) E rendeletet Nagykanizsa Megyei Jogú Város közigazgatási területén kell alkalmazni.

(4) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre.

A HELYI VÉDELEM KATEGÓRIÁI

2. §

(1) A rendelet céljainak elérése érdekében a helyi védelem két kategóriája:

1) helyi területi védelem, ezen belül:

1.1) helyi védelem alatt álló terület (HT),

1.2) helyi védelem alatt álló zöldterület, növényzet (N),

1.3) helyi védelem alatt álló utcakép (U).

2) helyi egyedi védelem, ezen belül:

2.1) helyi védelem alatt álló épület, épületrész (É),

2.2) helyi védelem alatt álló falikép, dombormű, mozaik (F),

2.3) helyi védelem alatt álló kereszt (K),

2.4) helyi védelem alatt álló egyéb létesítmény (L),

2.5) helyi védelem alatt álló síremlék (S),

2.6) helyi védelem alatt álló emlékmű, szobor (SZ),

2.7) helyi védelem alatt álló emléktábla (T).

(2) Helyi területi védelem kiterjed mindazon közterületekből és egyedi ingatlanokból álló együttesekre, amelyek sajátos tájképi, településszerkezeti, településképi, építészeti, történeti adottságaik folytán a település jellege és identitása szempontjából meghatározó jelentőségűek.

(3) Helyi egyedi védelem vonatkozik bármely ingatlan egészére vagy meghatározott részére, amennyiben az építészeti, történeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti értelemben a település karaktere szempontjából meghatározó jelentőségű.

(4) Védett területen belül egy adott ingatlan, képző- vagy iparművészeti alkotás egyedi védelme is elrendelhető.

(5) Nem helyezhető:

a) helyi területi védelem alá olyan terület, amely országos területi védelem alatt áll;

b) helyi egyedi védelem alá olyan ingatlan, amely országos egyedi védelem alatt áll.

HELYI VÉDETTSÉG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

3. §

(1) A helyi területi és egyedi védelmet a Közgyűlés önálló rendeletével léptetheti hatályba, illetve azzal törölheti.

(2) A helyi védelem kimondását vagy törlését bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti a városi főépítésznél, a kezdeményezés tárgyának (cím, helyrajzi szám megnevezés) megjelölése mellett rövid indoklással. A rendelet hatálya alá tartozó védett értékek esetében a kérelemhez csatolni kell a védett érték felmérési és fotó dokumentációját.

(3) Nagykanizsa város területét érintő új településszerkezeti és szabályozási tervek, vagy városrész-léptékű szabályozási terv-módosítások esetén a tervkészítés kötelező alátámasztó munkarészeként tartalmaznia kell az örökségvédelmi értékvizsgálatot, melyben a tervezési terület helyi építészeti és természeti értékeinek helyzetét is felül kell vizsgálni, és indokolt esetben új javaslatokat kell tenni. A rendezési terveken a védelem alatt álló értékeket fel kell tüntetni.

(4) A kezdeményezés szakmai előkészítését a védelem tartalmi elemeinek meghatározásával a városi főépítész végzi, aki a védetté nyilvánítás/törlés javaslatát a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság előzetes véleményével együtt a Közgyűlés elé terjeszti.

(5) A helyi védelem kimondásával vagy törlésével kapcsolatos javaslatot az erről szóló döntést megelőzően 30 napra a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslattal kapcsolatos előterjesztés megtekintését biztosítani kell.

(6) Jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a területi illetve egyedi védelem alá eső elemeket.

(7) A helyi védettség elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell az illetékes építésügyi hatóságot és az érintett közmű-szolgáltatókat.

(8) A helyi védettség tényét az adott kategória megjelölésével az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

A VÉDETTSÉG NYILVÁNTARTÁSA

4. §

(1) A helyi védelem alá eső területekről és egyedileg védett ingatlanokról a városi főépítésznek a helyrajzi szám és cím szerint rendezett tételekben részletes naprakész nyilvántartást kell vezetni külön jogszabályban meghatározott tartalmi követelmények szerint. 

(2) A nyilvántartás rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az további tételekkel, illetve egyes tételeknél további adatokkal egyszerűen bővíthető legyen.

(3) A védettség megszűnése esetén az adott tételnek továbbra is a részletes nyilvántartás elkülönített részében kell maradnia a törlést elrendelő rendelet adataival.

(4) A helyi területi és egyedi védettség alá eső elemek részletes nyilvántartásának a Városi Főépítészi irodában bárki számára megtekinthetőnek kell lennie.

(5) A helyi védelem alatt álló értékek aktuális jegyzékét az önkormányzat honlapjára fel kell tenni.

A HELYI TERÜLETI VÉDELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

5. §

(1) A helyi védettség alatt álló területeken meg kell őrizni a védett terület eredeti térszerkezetének, közterületi rendszerének, telekosztásának, beépítési struktúrájának karakterét. Ennek érdekében:

a) törekedni kell a közterületek/építési telkek történetileg kialakult határvonalának megőrzésére;

b) nem változtatható meg a beépítési struktúra jellege, az új beépítéseknek és bontásoknak ehhez kell igazodniuk;

c) a településkép szempontjából meghatározó, közterületeket határoló térfalak megőrzendők, fejlesztendők illetve az összhang helyreállítandó;

d) megőrzendő az adott terület növényállományának, táji alkotóelemeinek karaktere, a növénykivágásoknak és telepítéseknek ehhez kell igazodniuk;

e) a közterületeket, azok burkolatát, berendezését a terület rangjának megfelelő minőséggel kell kialakítani;

f) a kialakult hagyományos kerítés és kapuformák megtartandók.

(2) A védett területen hirdető- és reklámtábla csak a városi főépítész egyetértésével, a főépítész szakmai véleményében foglaltak alapján helyezhető el.

HELYI TERÜLETI VÉDELEM RÉSZLETES SZABÁLYAI

A volt MAORT lakóterület szabályozása

6. §

(1) Az 1. sz. melléklet tartalmazza a volt MAORT lakóterülethez tartozó ingatlanokat.

(2) Védett területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, épületeit, építményeit, kerítés és kapuformáit, természeti értékeit az alábbiak szerint:

(3) Az ingatlanok beépítettsége (beépítési százalék) a kialakult állapot szerint megtartandó, további beépítési százalékot növelő - bővítés nem engedélyezhető, új építmény nem létesíthető, kivéve a (4) bekezdésben felsorolt építményeket.

(4) A védett ingatlanokon csak az alábbi építmények helyezhetők el:

a) közmű becsatlakozási műtárgy;

b) kerti építményként hinta, csúszda, homokozó legfeljebb 4 m² alapterülettel, kerti épített tűzrakóhely legfeljebb 1 m² alapterülettel és legfeljebb 2,5 m magassággal;

c) kerítés az (5) j) pont előírásai szerint;

d) lakásegységenként legfeljebb 1 db kutyaház legfeljebb 1,0 m2 alapterületig, legfeljebb 0,8 m építménymagassággal.

e) az ingatlan öntözésére szolgáló fúrt kút terepszint alatti elhelyezéssel, külön jogszabályban foglalt engedélyezési eljárás keretében.

(5) A védett területen található épületek, építmények, illetve azok részeinek felújítása, átépítése, korszerűsítése a következők szerint történhet:

a) Épületek felújítása, átalakítása esetén törekedni kell az építéskori eredeti külső megjelenés megtartására. Bármilyen építési beavatkozás esetén az egyes épületek egységes építészeti megjelenése (anyaghasználat, méretrend, színezés) biztosítandó.

b) Külső nyílászáró szerkezetek a kor műszaki színvonalának (hőtechnikai-, szerkezeti-, esztétikai követelményeinek) megfelelően cserélhetők. Csere esetén az új nyílászárók az építéskori állapottal megegyező nyílásosztásúak és méretűek lehetnek, anyaguk azonban változhat. A külső nyílászárók színezésénél elsődlegesen az eredeti állapot szerinti kék tok illetve fehér nyílószárnyak alkalmazandók, ettől eltérni csak a városi főépítész által egyetértően véleményezett színterv alapján lehet. A földszinten további nyílászáró a c) bekezdésben említetteken kívül nem helyezhető el, kivéve új lakás új bejárati ajtajának kialakítása esetén, a területen kialakult építészeti megoldás szerint.

c) Az eredeti külső falnyílások formája, kialakítása nem változhat. Fedett – nyitott – terasz zárttá (pl. télikertté) alakítása csak az eredeti szerkezeti részek sérülése nélkül, faltengelybe vagy belső falsíkba helyezett, - egy bejárati ajtó kivételével - osztás nélküli, egységes megjelenésű, boltívekbe épített üvegfallal történhet. A terasz üvegfalán bejárati ajtó csak a szerkezetileg megkívánt legegyszerűbb osztással, mélyen üvegezett módon létesíthető.

d) A nyílászárókon alkalmazott redőnyök (a hagyományos szerkezeti megoldásban) egy épületen azonos színnel (elsődlegesen fehér-barna) és kivitelben készülhetnek. A homlokzati nyílászárókon új látszó tokszerkezetű redőny nem helyezhető el. Az ablakok előtti rácsok, lépcsőkorlátok és külső lámpák elsődlegesen fehér vagy kék színre festhetők, egy-egy épületen azonos kivitelben. A külső esőcsatorna elsődlegesen szürke horganybádog anyagból kivitelezhető.  A bejárati ajtó feletti eredeti lámpákat meg kell tartani, illetve csak hagyományos formájú új lámpákat szabad kihelyezni. A redőnyök, rácsok, lámpák, korlátok, csapadékvíz-elvezetők anyagának megválasztásánál és színezésénél az elsődlegesen megengedett színtől eltérni csak a városi főépítész által egyetértően véleményezett terv alapján lehet.

e) A külső falfelület vakolatának cseréje, javítása esetén az eredeti "fröcskölt", "cuppantott" vakolat felületi hatását kell elérni a területen alkalmazott eredeti színek valamelyikének: világosszürke, világossárga - alkalmazásával. A lábazat színe szürke vagy barna színárnyalatú lehet. Utólagos hőszigetelés a fenti felületképzési előírások betartása mellett alkalnmazható.

f) A tető héjazata felújítás esetén csak natúr égetett cserép színű hódfarkú cserépfedésre cserélhető.

g) A tetőtér hasznosítása, utólagos beépítése esetén az eredeti tetőforma és annak jellemző méretei (eresz-, gerincmagasság, lejtés) megtartandók. Ez a jelenlegi födémszerkezet esetleges átépítésével, a földszinti belmagasság csökkentésével is lehetséges. A tetőtér megközelítése – alapvető szerkezeteket nem érintve – a belső térben tetszőlegesen alakítható ki.

h) A tetőtéri helyiségek természetes fénnyel történő megvilágítása csak tetősíkban fekvő ablakokkal biztosítható, egy sorban úgy, hogy a tetőablakok összes területe nem haladhatja meg az adott tetősík felületének 10 %-át. A tetősíkban napkollektorok illetve napelemek is elhelyezhetők a tetőtéri nyílászárók elhelyezésének szabályai szerint 10 % felületarányon belül.

i) Új kémény-, szellőzőkémény kialakítása, ilyen szerkezetek felújítása esetén annak külső megjelenése (felületképzés, méret, fedkő) a területen hagyományos kéményformával azonos módon történhet.

j) Amennyiben az arra alkalmas épületben több lakás kialakítása történik, azt az eredetileg is kétlakásos épületekhez hasonló módon, a homlokzat jellegének megváltoztatása nélkül kell megoldani.

k) A telek utcavonalán lévő kerítés felújítása csak az utcában hagyományosan kialakult kerítés-formának megfelelő méretrenddel, anyaghasználattal és színezéssel (terméskő lábazat és pillérek, fehér vascső) történhet. Az utcai kerítésen az ingatlanon található lakásegységekkel megegyező számú, az utcában hagyományosan kialakult kapuformát követő - gyalogos bejárat létesíthető.

A tömbbelsőkbe eső telekhatárok, illetve egyes telekrészek lekerítése csak növényzettel (élősövény) megengedett a terület eredeti növényzetével harmonizáló fajta megválasztásával. A sövény rejtett (takart) drótfonattal kiegészíthető.

A drótfonatos kerítés magassága az utcai kerítés magasságával megegyező lehet. A drótfonat tengelye – amennyiben a szomszéddal nem közös megegyezéssel kerül telepítésre - a telekhatártól legalább 20 cm-re helyezendő.

A MAORT-telep telkeinek olyan hátsó telekhatárán, amely egyúttal építési övezeti határt is jelent, a drótfonatos kerítésen kívül a terepszint felett legfeljebb 2,5 m magas tömör, falazott, és az ingatlanon álló épület falával megegyező színűre festett kerítés építhető.

l) Az ingatlanokon szabadtéri burkolt felület (járda, terasz) legfeljebb az ingatlan területének 5 %-ig létesíthető. A külső térburkolat szürke színű kővel, betonnal vagy a natúr égetett kerámia színével megegyező színű tégla, vagy téglautánzatú kiselemes anyagból készíthető.

m) A védett területen belül a kialakult terepszint nem változtatható meg.

n) Légkondicionáló berendezés kültéri egysége utcai homlokzatra nem helyezhető.

o) A telep alápincézett épületeinél a pincék külső megközelítésére épületenként egy darab külső pincelejáró lépcső és egy darab, legfeljebb 1,10 m széles külső pinceajtó utólagosan beépíthető. Az ilyen pincelejárat csak oldal- vagy hátsó homlokzat mentén létesíthető az alábbi feltételekkel: a pincelépcső járóvonala az érintett homlokzat vonalával párhuzamosan, az épület mellett, a homlokzattól mért legfeljebb 1 m széles sávban helyezhető el. A pincelépcső támfala a terepszint fölé legfeljebb 10 cm-rel emelkedhet. A pincelejárat a támfal síkja fölé lecsukott állapotban legfeljebb 10 cm-rel emelkedő csapóajtóval lefedhető.

(6) A védett területen található növényzet (fák, bokrok, élősövény) kivágása - gyümölcsfák kivételével - engedélyköteles, azonos zöldterületi értékű pótlása kötelező a 2. sz. mellékletben ajánlott fajtaazonos növényekkel. A kiszáradt, kivágott növényzet pótlása a telektulajdonos feladata, melyet az előzőek szerint kell elvégezni, legkésőbb a vágási engedély keltét követő hat hónapon belül.

VÉDETT TEMETŐ-TERÜLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS

7. §

(1) Védett katonai temető-területeken a kialakult parcellarendszer és síremlékek típusa nem változtatható meg. Katonai temető parcellában új sírhely csak a területen nyugvó katonák társai számára alakítható ki a meglévő sírjelekkel méretben és anyagban megegyező módon.

(2) Kegyeleti park területén a meglévő, 1920. év előtt létesített síremlékek átalakítás nélkül, eredeti formájukban megtartandók. Rátemetkezés esetén az eredeti síremlék formája megőrzendő.

(3) Kegyeleti park területén új sírhely nem alakítható ki, azonban a temető más részéből régisége, különlegessége vagy művészi értéke folytán megőrzésre érdemes sírkő ide áthelyezhető.

(4) A védett temető-területek rendjének és tisztaságának fenntartása, valamint a megrongálódott megváltatlan síremlékek helyreállítása a temető kezelőjének feladata.

VÉDETT UTCAKÉPI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

8. §

(1) Az utcaképi védettség alatt álló területeken - műemléki védettségű ingatlan kivételével - minden olyan építészeti-környezetalakítási tevékenységhez, amely a terület városszerkezeti adottságainak, városképi megjelenésének változásához vezethet, a városi főépítész szakvéleményének beszerzése szükséges, különösen az alábbi esetekben:

a) telekalakítás;

b) épületek, építmények bontása, építése, városképi megjelenést érintő átalakítása illetve bővítése;

c) közterületek átépítése, közmű-infrastruktúra létesítése, köztéri berendezések, létesítése;

d) a növényállomány jelentős átalakítása (fakivágás, jelentős növényegyüttesek megszüntetése illetve telepítése).

(2) Védett utcaképi területen a meglévő épületek átépítése, felújítása, új épület létesítése a szomszédos két-két épület paramétereinek (formavilág, anyaghasználat) figyelembevételével lehetséges. A környezetbe illeszthetőséget az építési engedélyezési tervdokumentációban fotókkal és a szomszédos 2-2 épületet is bemutató utcaképi látványtervvel igazolni kell.

VÉDETT ZÖLDTERÜLETEKRE ÉS NÖVÉNYZETRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

9. §

(1) Védett zöldterületen lévő fás-szárú növényzet illetve védett növényegyed kivágása csak engedély alapján történhet. A vágási engedély kérelemhez csatolni kell a városi főépítész előzetes állásfoglalását, melyet a kérelmezőnek kell beszereznie. A kérelemben igazolni kell a fával való rendelkezés jogosultságát.

(2) Védett fasorok, fák pótlását fajtaazonos, előnevelt növényekkel kell biztosítani, melyek átmérője a gyökérzet felett 1,5 m magasságban legalább 6 cm.

(3) Védett zöldterületeken fakivágás, növénytelepítési és kertépítészeti munka csak a területre készített kertépítészeti terv alapján végezhető. A tervet a terület tulajdonosának illetve kezelőjének kell elkészíttetni.

A HELYI EGYEDI VÉDELEM SZABÁLYAI

10. §

(1) Védelem alatt álló épület, építmény nem bontható el, ilyen célra bontási engedély nem adható ki.

(2) A védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka végezhető, illetve csak olyan állapot fenntartása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték karakterét, megjelenését, eszmei értékét.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokon illetve a védettség alá eső ingatlanrészeken meg kell őrizni, illetve felújítás, átalakítás esetén helyre kell állítani az épületek illetve építmények eredeti építészeti karakterét, eredeti szerkezeteit. Ennek érdekében mind épületek, épületrészek, mind kiegészítő építmények (kerítések, kapuk, támfalak, kerti létesítmények, stb.) esetében, amennyiben ismert:

a) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti térrendszer, tömegformák, homlokzatok, építészeti részletek megőrzésére, helyreállítására;

b) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti szerkezetek anyagában való megőrzésére, hasonló új anyagok használatára;

c) új építések, bővítések során a meglévő részekkel, a környező városi szövettel tömegformálásban, anyaghasználatban harmonizáló megoldásokat kell alkalmazni;

d) épület-felszerelések (különösen tüzelőberendezések és tartozékaik, hírközlési felszerelések, klíma- és közmű-berendezések, hirdető és reklámfelületek, védőtető, előtető, biztonsági rács, korlát, zászlótartó, világító berendezés, árnyékoló szerkezet) létesítése alkalmával illeszkedni kell az épület, építmény eredeti karakteréhez, megjelenéséhez.

Hirdető- és reklámtábla, festett, vetített reklám védett épületen csak a városi főépítész támogató véleményével engedélyezhető. Védett épületen 3 m² befoglaló méretet meghaladó reklám nem helyezhető el.

A védett épületek közterület felé néző homlokzatain újabb homlokzati füstgáz elvezető, hírközlési berendezés, klíma-berendezés, közmű vezeték nem helyezhető el. Törekedni kell arra, hogy a védett épületeken meglévő ilyen elemek mielőbb megszűnjenek.

(4) Védett építményekre vonatkozó előírások:

a) a védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell tartani;

b) a védett épületek tetőformája megtartandó, vagy korabeli dokumentumok alapján igazolható korábbi állapot szerint átépíthető. A tető héjazata az eredetihez hasonló színű és mintázatú korszerű építőanyaggal felváltható;

c) az épület homlokzati nyílásrendje és a nyílások osztása megtartandó, ezek változtatása csak az eredeti állapot helyreállítása esetén engedélyezhető. Védett homlokzat nyílászáróin új, látszó tokszerkezetű redőny nem helyezhető el.

d) a meglévő homlokzati tagozatok megtartandók vagy korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállíthatók;

e) a homlokzat burkolatai az eredeti állapolt szerint megtartandók vagy annak hatását keltve korszerű anyagok használatával cserélhetők;

f) a homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni.  Amennyiben az eredeti állapot színezése nem igazolható, a homlokzat a városi főépítésszel egyeztetett módon színezhető;

g) a védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie;

h) a védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők, az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával.

i) ha a védett épületrészt az épület utcai homlokzata képezi, az épületet hagyományos építészeti tömegével kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet, a nyílások osztását, - melyek csak különösen indokolt esetben változtathatók. A homlokzati tagozatok esetében az eredeti építőanyagok felválthatók azokhoz hasonló megjelenést biztosító korszerű építőanyagokkal.  

j) egyéb védett épületrészek (pl. kapu, vakolatdísz, falfestmény, stb.) az eredeti állapotnak megfelelően megtartandók. Az épület átépítése esetén törekedni kell a védett épületrész eredeti helyén történő megtartására.

k) védett épületrész csak a védettség törlése után bontható el. A bontást megelőzően a védett épületrész tulajdonosának kötelessége az épületrész felmérési és fotódokumentációjának elkészítése, melyet térítésmentesen át kell adni a városi főépítésznek. Amennyiben a védett épületrész a bontást követően nem kerül visszaépítésre, mérete lehetővé teszi, és arra a tulajdonos nem tart igényt, azt a helyi múzeumba be kell szállítani megőrzés céljából.

(5) A helyi egyedi védettség alatt álló ingatlanokon a védettség sajátos követelményei és az értékek megőrzése érdekében – a hatályos építési jogszabályok keretei között – az építésügyi hatóság kötelezheti a védelem alatt álló, valamint a védett együttesek területén található épületek, illetve építmények tulajdonosait, illetve használóit:

a) A jó karbantartásra, fenntartása való kötelezettség teljesítésére;

b) Az azokat eléktelenítő, idegen részek eltávolítására;

c) A védett értékek jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére.

VÉDETT KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOKRA, EMLÉKTÁBLÁKRA, KERESZTEKRE ÉS SÍREMLÉKEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS

11. §

(1) Védett képzőművészeti alkotások és emléktáblák az eredeti állapotnak megfelelő formában, anyaghasználatra a felújítási helyükön tartandók fenn.

(2) Védett képzőművészeti alkotás, emlékmű, emléktábla áthelyezése csak különösen indokolt esetben, a városi főépítész szakmai véleményét tartalmazó előterjesztés nyomán Közgyűlési határozattal történhet.

(3) A város kiemelkedő történelmi személyiségeinek sírhelyei védettséget élveznek, melyek gondozása, helyreállítása, felújítása – örökös illetve hozzátartozó hiányában - a temető kezelőjének feladata. Védett sírok megváltás hiányában sem számolhatók fel.

A HELYI VÉDETTSÉG ALÁ ESŐ ÉRTÉKEK FENNTARTÁSÁNAK ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSA

12. §

(1) A védettség alá eső területek és egyedi ingatlanok létesítményeinek fenntartásáról és jó karbantartásáról azok tulajdonosa illetve vagyonkezelője köteles gondoskodni.

(2) A műemlékek és helyi védettség alá tartozó létesítmények fokozott fenntartási költségeinek kiegészítő finanszírozására Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatási rendszert működtet.

(3) A támogatást a Közgyűlés éves költségvetésében a lehetőségekre figyelemmel biztosítja, de a helyi védelem támogatására szolgáló keret nem lehet kevesebb évi 5 M Ft-nál.

(4) Az Önkormányzat által nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatás vagy visszatérítendő kamatmentes hitel lehet. Ennek mértékéről a költségvetésben kell rendelkezni.

A HELYI VÉDELEM TÁMOGATÁSÁRA SZOLGÁLÓ PÉNZÜGYI KERET FELHASZNÁLÁSA

13. §

(1) A helyi védelem alatt álló értékek felújítására szánt keret felhasználására pályázati úton elosztott támogatások formájában kerül sor.

(2) A támogatásra pályázhat minden műemléki illetve helyi védettséggel érintett létesítmény tulajdonosa, vagyonkezelője, kivéve, ha az maga a város, illetve a város költségvetési szerve, gazdasági társasága. Ez a korlátozás az önkormányzati résztulajdonnal rendelkező társasházakat nem érinti. A helyi védelmi támogatási keretből nem adható támogatás olyan célra, amelyet az Önkormányzat más támogatási formában is részesít.

(3) A támogatás igénybe vehető a védettség alá tartozó létesítmények megőrzését, felújítását szolgáló tervezési és kivitelezési munkák finanszírozásához.

(4) Kamatmentes hitel a kamatmentes kölcsönszerződés megkötésével

a) az érintett ingatlanra – társasház esetén az egyes tulajdonostársak külön tulajdona tekintetében, a tulajdonostársakkal kötött külön jelzálogjogot alapító szerződés alapján – bejegyzett jelzálog fedezet, vagy

b) a támogatásban részesülő ingatlan tulajdonos(ok) – társasház esetében az egyes tulajdonostársak külön szerződés alapján történő – kezesség vállalása (készfizető kezesség), vagy

c) a támogatást igénybe vevő ingatlan tulajdonos(ok) által nyújtott óvadék, vagy

d) társasháznak nyújtott kamatmentes hitel esetén az a), b) és c) pontban meghatározott biztosítékokon túlmenően a társasház harmadik személlyel szemben fennálló követelésén szerződéssel alapított zálogjog fedezete mellett nyújtható.

(5) Az önkormányzat részéről nyújtott támogatás minden esetben a saját források kiegészítésére szolgál. A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázó az önrész rendelkezésre állását pályázatának benyújtásával egyidejűleg igazolja. A támogatás az elvégzett munkák számlával történő igazolását követően, a megítélt támogatás arányában folyósítható.

(6) Az önkormányzat a vissza nem térítendő támogatást – 5 millió Ft, illetve ezt meghaladó támogatási összeg esetén – a támogatott által kötött kivitelezői szerződés birtokában, a kivitelezői szerződésben rögzített pénzügyi, műszaki ütemtervnek megfelelően a támogatott által megbízott műszaki ellenőrrel igazoltatott számla alapján a támogatási szerződésben meghatározott arányban a számla benyújtását követő 30 napon belül a támogatott számlaszámára utalja át.

(7) Az önkormányzat a vissza nem térítendő támogatást – 5 millió Ft támogatási összeg alatt – utófinanszírozási rendszer keretében a munkálatok elvégzése után, a számlák benyújtását követő 30 napon belül a támogatott számlaszámára utalja át.

(8) Kamatmentes hitel az alábbi feltételek fennállása esetén folyósítható:

a) az ingatlanra – külön jelzálogjogot alapító szerződés(ek) alapján – történő jelzálogjog bejegyzés esetén a jelzálogjog bejegyzését tanúsító jogerős földhivatali határozat önkormányzat általi kézhezvételét követően, vagy

b) a (4) bekezdés b), c) és d) pontjaiban meghatározott kölcsönszerződést biztosító mellékkötelezettségek esetén a biztosítékot magában foglaló okirat, illetve szerződés mindkét fél által aláírt példányának önkormányzat általi kézhezvételét követően.

(9) Az önkormányzat a kamatmentes hitelt 5 millió Ft, illetve ezt meghaladó támogatási összeg esetén – a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a támogatott által kötött kivitelezői szerződés birtokában, a kivitelezői szerződésben rögzített pénzügyi, műszaki ütemtervnek megfelelően a támogatott által megbízott műszaki ellenőrrel igazoltatott számla alapján a támogatási szerződésben meghatározott arányban a számla benyújtását követő 30 napon belül a támogatott számlaszámára utalja át.

(10) Az önkormányzat a kamatmentes hitelt 5 millió Ft támogatási összeg alatt – a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – utófinanszírozási rendszer keretében a munkálatok elvégzése után, a számlák benyújtását követő 30 napon belül a támogatott számlaszámára utalja át.

(11) Vissza nem térítendő támogatás a számlákkal igazolt költségek alábbi részéhez adható:

a) helyi területi védettség alá eső létesítmények esetében a költségek 20 %-áig;

b) helyi egyedi védelem alá eső létesítmények esetében a költségek 40 %-áig.

(12) A kamatmentes hitel mértéke a (11) bekezdés szerinti arányszámoknak legfeljebb kétszerese lehet.

(13) Ha a támogatás mindkét típusából részesül a támogatott, úgy a támogatások összértéke nem haladhatja meg a (12) bekezdés szerinti mértéket.

A HELYI VÉDELEM TÁMOGATÁSI PÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÁSA

14. §

(1) A helyi védelem támogatásának pályázati kiírását minden év június 30-ig a Közgyűlés Városfejlesztési- és Üzemeltetési Bizottsága teszi közzé.

(2) A közzététel során meg kell határoznia:

a) a pályázat benyújtásának feltételeit;

b) a pályázat lebonyolítása során esedékes határidőket;

c) a pályázati támogatás igénybevételének részletes feltételeit, a támogatási összeg kihelyezésének módját;

d) az elbírálás módját.

(3) A helyi védelem támogatási pályázatát úgy kell lebonyolítani, hogy minden év november 30-ig a nyertesek kihirdetésére sor kerülhessen. A pályázatok benyújtási határideje minden év október 10-e. Hiánypótlásra ugyanezen év október 31-ig van lehetőség.

(4) A kihirdetést követően a pályázókkal a támogatási szerződéseket a döntést követő év január 1. és március 31. között kell megkötni.

Az elnyert támogatási összeg folyósítására a támogatásról szóló döntést követő év folyamán kerülhet sor, a támogatásban részesülő április 1. – november 30. között benyújtott, hitelesített számlája alapján. A védett értéken elvégzett felújítási munka értékét a városi főépítész vagy felkért külső építésügyi szakértő ellenőrzi.

(5) A pályázatokat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Városfejlesztési- és Üzemeltetési Bizottságának címezve, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városi Főépítészi Irodáján kell benyújtani.

(6) A határidőn túl érkező, valamint tartalmilag és formailag nem megfelelő pályázatok elbírálására nem kerül sor, azok érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerülnek.

(7) Pályázni lehet Nagykanizsa város közigazgatási területén található műemlékek, valamint azokkal az épületek, építmények és egyéb, helyi védelem alá tartozó objektumok felújítására, megóvására irányuló munkákkal, amelyeket jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmaz.

(8) A határidőre, s a kiírásban szereplő tartalommal beérkező pályázatokat a Városi Főépítész nyilvántartásba veszi.

(9) A pályázatok elbírálását a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság végzi a Közgyűléstől átruházott jogkörben eljárva. A pályázatokat a Városi Főépítész terjeszti a Városfejlesztési- és Üzemeltetési Bizottság elé döntésre a műszaki indokoltság, az épület és felújítás jellege, a felújításra fordított költségek alapján. Az előterjesztés határideje: minden év november 30.

(10) A bírálat eredményéről a városi főépítész a pályázókat írásban értesíti évente legkésőbb december 31-ig.

A HELYI VÉDETT ÉRTÉKEK FELÚJÍTÁSÁRA BENYÚJTOTT PÁLYÁZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

15. §

(1) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó adatait (név, lakcím, telefonszám);

b) építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős engedélyezési határozatot, bejelentéshez kötött munka esetén az építési hatóság nyilvántartásba vételéről szóló döntését;

c) fényképdokumentációt az épület jelenlegi állapotáról;

d) előzetes hozzájáruló nyilatkozatot arra vonatkozólag, hogy az elnyert kamatmentes kölcsönösszeg visszafizetésének biztosítására az érintett ingatlanra a kölcsön teljes összegének erejéig a kölcsönadó jelzálogjogot jegyeztessen be az ingatlan-nyilvántartásba a kölcsön visszafizetésének időtartamára; vagy elnyert kamatmentes kölcsön esetén a kölcsönösszeg visszafizetésének biztosítására előzetes kezességvállaló nyilatkozatot, vagy óvadék nyújtására vonatkozó előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot, vagy követelésen alapított jelzálogjog esetén előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot a követelésen alapítandó zálogjog vonatkozásában;

e) az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát;

f) amennyiben a pályázó nem az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonos(ok) szerződéskötésre vonatkozó meghatalmazását;

g) a pályázatban szereplő munka megvalósítására vonatkozó költségvetést;

h) a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét;

i) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és határidejét,

j) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.

(2) Társasházak és közös tulajdonú ingatlanok esetében az általános feltételeken túl az alábbi mellékletek is szükségesek:

a) a lakóközösség közgyűlési határozata arról, hogy a pályázaton elnyert támogatást, illetve kölcsönt valamennyien igénybe kívánják venni;

b) társasház esetén annak pontos megjelölése, hogy az egyes tulajdonosok ingatlanát milyen összeg erejéig terhelje jelzálog;

c) a szerződéskötésre vonatkozó, a tulajdonostársak képviseletére jogosító meghatalmazást;

d) amennyiben bármely tulajdoni hányad jelzálogjoggal, illetve elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt, úgy a jogosult (a tulajdoni lapra bejegyeztető) nyilatkozata arról, hogy az önkormányzat jelzálogjogának bejegyeztetéséhez hozzájárul.

A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ EGYÉB KEDVEZMÉNYEK

16. §

(1) Helyi védelem alatt álló ingatlanon végzett állagmegóvási, felújítási, illetve felújítással együtt járó egyéb építési munkálatok esetén, amennyiben a munkálatok végzéséhez közterület foglalás szükséges, a felújítással érintett ingatlan tulajdonosa a helyi védelem ügyének támogatása érdekében legfeljebb 6 hónap időtartamra mentesül a közterületek és a közterület jellegű területek használatáról szóló helyi rendeletben megállapított közterület foglalási díj fizetési kötelezettségétől.

(2) Helyi védett ingatlanra vonatkozóan jelen rendeletben megállapított díj-kedvezmény nem haladhatja meg a kedvezményezett esetben a védettség okát képező értéket érintően ténylegesen elvégzett felújítási munkák értékét.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. §

(1) Jelen rendelet 2012. március 15-én lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének Az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló 52/2003. (X. 1.) rendelete hatályát veszti.