Szerkesztés...~~Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, a 26. §-ban, a 33. § (7) bekezdésében, a 37. § (1) bekezdésének d.) pontjában, a 37/A. § (3) bekezdésében, a 38. § (9) bekezdésében, a 45. § (1)-(3) bekezdésében, a 46. § (1) és (3) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, az 58/B. § (2) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 86. § (2) bekezdésének c. pontjában, a 92. § (1)-(2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (1) bekezdésnek b.) pontjában, a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet célja 1.§ A rendelet célja, hogy az Szt.-ben és a Gyvt.-ben, valamint a végrehajtásukra kiadott jogszabályok alapján szabályozza az önkormányzat hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokat. A rendelet hatálya 2.§1 E rendelet hatálya kiterjed Pécel Város közigazgatási területén lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1) – (4c) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) és (3) – (4) bekezdéseiben meghatározott személyekre, valamint az Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti személyekre. Eljárási rendelkezések 3. § (1)2 Az e rendeleletben meghatározott ellátások, támogatások iránti kérelmeket a Péceli Polgármesteri Hivatal szociális igazgatási feladatot ellátó szervezeti egységénél (a továbbiakban: szociális igazgatási feladatot ellátó szervezeti egysége) személyesen az ügyfélfogadási időben, vagy postai úton lehet benyújtani. (2)3 A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet Pécel Város Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Házi Segítségnyújtás intézménynél kell benyújtani. (3) A jogosultság megállapításához az ellátási formától függően az igénylő köteles feltüntetni az Szt.-ben, a Gyvt-ben, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, vagy folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet ), és a gyámhatóságokról , valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. ( IX. 10. ) Korm. rendeletben meghatározott adatokat. (4) A jogosultság megállapításához az ellátási formától függően a kérelemhez mellékelni kell az Szt. által szabályozott ellátások esetében a Kormányrendeletben meghatározott igazolásokat. A Gyvt. által szabályozott ellátásoknál az ellátási formától függően kérelmező a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. ( IX. 10. ) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatokat és igazolásokat köteles benyújtani. (5) A kérelem elbírálásához szükséges egyes adatokat és tényeket – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az alábbiak szerint kell igazolni: a) a munkaviszonyból származó jövedelmet munkáltatói igazolással, b) az önkormányzati és munkaügyi szervek által folyósított pénzbeli ellátást az arról szóló határozattal, c) az egyéb jövedelmet névre szóló kifizetői igazolással, d) a bérbe adásból illetve egyéb jellegű hasznosításból származó jövedelmet bérleti illetve az egyéb jellegű hasznosításra irányuló szerződéssel, e) az egyéb jogviszonyból származó jövedelmet a jogviszonyt keletkeztető megállapodással, f) a munkanélküli státuszt az illetékes munkaügyi központ határozatával, g) a 16. életévét betöltött gyermek tanulói illetve hallgatói jogviszonyát iskolalátogatási igazolással, h) a gyermektartásdíjat a megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, vagy átvételi elismervény, és a tartásdíjat megállapító jogerős bírósági ítélettel, i) házasság felbontását, gyermektartásdíjat, bontóperi ítélettel, vagy a tartásdíj megállapítása, vagy végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell bizonyítani, amennyiben a tartásdíjról a szülők egyezséget kötöttek, az erről szóló nyilatkozattal, j) az a)-i) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolással. (6) Jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetében szükséges az illetékes Munkaügyi Központtal való együttműködés tényének igazolása. Alkalmi munkából (egyszerűsített foglalkoztatás) származó jövedelem a munkáltató igazolásával, vagy a munkaszerződéssel igazolható. 4. § (1) Az e rendeletben szabályozott ellátásoknál a jövedelem számításnál irányadó időszak a szociális ellátások esetében az Szt.10. § (2)-(5) bekezdése, a gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt. 131. § (2) bekezdése szerint kerül megállapításra. (2) A kérelemben és a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során szükség esetén az alábbiakkal ellenőrizhető: a) környezettanulmány elkészítése a kérelmező által megadott lakó vagy tartózkodási helyen, ahol életvitelszerűen él, b) az ügyintéző megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervét, a helyi gépjármű nyilvántartót, a jövedelemigazolást kiállító munkáltatót, a Nemzeti Adó és Vámhivatalt. (3)4 Az önkormányzati segélyre, és az egészségügyi ellátásra irányuló kérelem benyújtását követően indokolt esetben a polgármesteri hivatal szociális igazgatási feladatot ellátó szervezeti egysége útján környezettanulmányt kell készíteni. (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem szükséges környezettanulmányt készíteni, ha rendelkezésre áll hat hónapnál nem régebben készült környezettanulmány, vagy ha a kérelmező az Szt. ellátásai közül már valamelyikben részesül, így szociális helyzete Pécel Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) előtt hivatalból ismert. (5) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók. 5.§ (1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az e rendeletben szabályozott ellátások, támogatások iránti kérelmeket folyamatosan lehet az e rendeletben meghatározottak szerint benyújtani. (2) Az e rendeletben meghatározott ellátások esetében a támogatásra való jogosultság kezdő napját az Szt. és a Gyvt. vonatkozó rendelkezései alapján kell megállapítani. (3)5 Az e rendeletben meghatározott rendszeres pénzbeli ellátások folyósításáról a Péceli Polgármesteri Hivatal a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig gondoskodik. Az önkormányzati segély és a gyógyszertámogatás esetén a segély vagy a támogatás kifizetésére a jogerős döntés kézhezvételét követő pénztári órákban kerül sor. 6.§ (1) A megállapított ellátások folyósítása a) postai úton, vagy b) pénztári kifizetéssel, vagy c) közüzemi szolgáltatóhoz, vagy d) bérbeadóhoz, e)6 természetbeni ellátásként az Szt. 47. § (3) bekezdése alapján történő folyósítással történik. (2) A támogatások kifizetésének módjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni. II. FEJEZET Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Aktív korúak ellátása 7.§ (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, a) aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye alapján legalább 40 %-os mértékben egészségkárosodott személynek minősül, és b) a rehabilitálhatóságára vonatkozó véleményben meghatározott munkakört az Önkormányzat nem tudja biztosítani rendszeres szociális segélyre jogosult. (2)7 A rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködésre köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Házi Segítségnyújtás intézménnyel, amelynek keretében a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül: a) felkeresi a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Házi Segítségnyújtás intézményt, és nyilvántartásba veteti magát, és b) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik, és c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat. (3)8 A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Házi Segítségnyújtás intézmény által biztosított beilleszkedési program főbb típusai a) egyéni képességet, vagy életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás, b) munkavégzésre történő felkészülést segítő program c) szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás, d) képességfejlesztő, közösségi programban való részvétel e) társadalombiztosítási, valamint nyugellátások igénylésében való közreműködés, f) munkahely létesítéséhez szükséges készségek (kommunikáció, viselkedéskultúra) fejlesztése. (4)9 A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Házi Segítségnyújtás intézmény a) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól az együttműködés eljárási szabályairól, b) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásbeli megállapodást köt, c) folyamatos kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel, és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, d) évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, szükség esetén módosítja a programot, e) ha a rendszeres szociális segélyben részesülő nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, nyolc napon belül írásban jelzi a polgármesteri hivatal szociális igazgatási feladatot ellátó szervezeti egysége felé, f)10 a beilleszkedési program végrehajtásáról szóló éves értékelését a tárgyévet követő év február 28-ig megküldi a polgármesteri hivatal szociális igazgatási feladatot ellátó szervezeti egységének. (5) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a (2) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, az aktív korúak ellátására való jogosultsága megszüntetésre kerül. 8.§ (1) A rendszeres szociális segélyt, vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást benyújtó kérelmező, valamint az ezen támogatás valamelyikében részesülő köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás, vagy ház, és annak közvetlen lakókörnyezete rendezettségét biztosítania. Ennek keretében a.) az emeletes, többlakásos házban élő jogosult köteles aa.) a társasház házirendjének betartására, ab.) a háztartási hulladékát rendszeresen az arra rendszeresített hulladékgyűjtő edényben elhelyezni, ac.) a lakás folyamatos takarítására és tisztán tartására. b.) a családi házban élő jogosult köteles ba.)11 az önkormányzat település rendjére vonatkozó, mindenkori önkormányzati rendeletében foglaltak betartására, bb.) a tüzelőjét rendezetten tárolni, bc.) az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntartásáról a jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodni, valamint a költséget, speciális szakértelmet és munkaeszközöket nem igénylő munkálatokat maga elvégezni, bd.)12 a ház előtti járda (járda hiányában a mindenkori, köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló rendelet alapján meghatározott utcaszakasz) tisztántartására, lehetőség szerinti gondozására, gyommentesítésére, be.) a házhoz tartozó udvar, és/vagy kert vonatkozásában annak gondozásáról, gyommentesítéséről gondoskodni, bh.) a lakás folyamatos takarítására és tisztán tartására. (2) Az (1) bekezdésben írtakat a polgármesteri hivatal szociális igazgatási feladatot ellátó szervezeti egysége a polgármesteri hivatal közterület-felügyelőivel együtt közösen, szúrópróbaszerűen, de legalább a kérelem benyújtásakor, ezt követően pedig a jogosultság felülvizsgálata során ellenőrzik. (3) Az ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. A kifogásolt állapotról lehetőség szerint a hivatal közterület-felügyelői fényképfelvételt készítenek. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesítése esetén az önkormányzat megfelelő, de legalább 5 napos határidő megjelölésével és az elvégzendő tevékenységek konkrét meghatározásával a kérelmezőt, illetve a jogosultat végzésben felszólítja a lakókörnyezete rendezettsége biztosítására. (5) Amennyiben a kérelmező, vagy a jogosult felszólítás ellenére sem tesz eleget kötelezettségének, az önkormányzat foglalkoztatást helyettesítő támogatás, vagy a rendszeres szociális segély megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárás során pedig a jogosultságot az Szt. 37/B. § (1a) bekezdésében írtak szerint felfüggeszti. Lakásfenntartási támogatás 9.§ Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást állapít meg az Szt-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak. A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani. Önkormányzati segély13 10.§ (1)14 Az önkormányzat önkormányzati segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére, amennyiben önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, és a) az egy főre számított családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, b) egyedül élő esetében az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. (2)15 Ugyanazon családnak, illetve egyedülálló kérelmezőnek az évente két alkalommal adható önkormányzati segély összegének meghatározása egyedi elbírálással történik, amelynek együttes összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladhatja meg. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatártól, valamint a támogatás összegétől kivételes méltányosság gyakorlásával 100.000-, Ft erejéig évente egy alkalommal el lehet térni. 11.§ (1)16 Az önkormányzati segély iránti kérelmet a segélyre szoruló személy, illetve bárki előterjesztheti, aki tudomást szerez a segélyre szoruló helyzetéről. (2)17 Az önkormányzati segély igénylésekor az Szt. 45.§ (1) és (4) bekezdéseiben meghatározott feltételek fennállását hitelt érdemlően igazolni kell. (3) A segélyt igénylő köteles szociális helyzetének feltárásában együttműködni az önkormányzattal. 12.§ (1)18 Az önkormányzat az önkormányzati segély megállapítására az Szt. 45. §. (1) bekezdésében biztosított hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza át. (2)19 Az önkormányzati segély megállapítására első fokon az (1) bekezdésben foglaltak alapján a polgármester jogosult, másodfokon a képviselő-testület jár el. Gyógyszertámogatás 13.§ (1)20 Az önkormányzat gyógyszertámogatást állapít meg azon kérelmező részére, aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult, de gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a, egyedül élő esetén a 230 %-a. (3) Gyógyszertámogatásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászorultnak tekintendő az, akinek az esetében a gyógyszerköltség meghaladja a kérelmező egy főre számított havi családi jövedelmének 20 %-át. (4) A kérelemhez csatolni kell: a) a háziorvos, kezelőorvos igazolását arról, hogy a kérelmező állandó gyógykezelés alatt áll, b) a gyógyszertár igazolását a havi gyógyszerköltség összegéről, c) a közös háztartásban élők háromhavi átlagkereseti kimutatását, d) jövedelemnyilatkozatot. (5)21 Ugyanezen jogcímen (gyógyszertámogatás) önkormányzati segély nem igényelhető. 14. § (1) A gyógyszertámogatás évente legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg. (2) Támogatásként egy alkalommal legfeljebb 9.000,-Ft adható. (3) Gyógyszertámogatás megállapítására I. fokon a polgármester jogosult, II. fokon a képviselő-testület jár el. Önkormányzati segély22 15.§ (1)23 Az önkormányzat önkormányzati segélyt állapít meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy az elhunyt tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2)24 Az önkormányzati segélyre való jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt a képviselő-testület az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ában állapítja meg. (3)25 Nem állapítható meg önkormányzati segély a) ha az elhalt személy életbiztosítással rendelkezett és hozzátartozója jogosult a biztosítási összeg felvételére b) amennyiben a kérelmező az elhalt személlyel tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződést kötött, c) annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 6. § alapján temetési hozzájárulásban részesül. (4)26 Az önkormányzati segély iránti kérelmet a polgármesteri hivatal szociális igazgatási feladatot ellátó szervezeti egységénél kell benyújtani. (5)27 Az önkormányzati segély megállapítására I. fokon a polgármester jogosult, II. fokon a képviselő-testület jár el. 16.§ (1)28 A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 74 930 Ft. (2)29 A temetési segély összege 10 000 Ft. (3) A temetési segély a temetés napját követő 60 napon belül igényelhető. III. FEJEZET Szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások Lakásfenntartási támogatás 17.§ (1) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani. (2) Az önkormányzat a lakásfenntartási támogatást elsődlegesen a közüzemi szolgáltató, illetve önkormányzati bérlakás esetén a bérbeadó felé folyósítja a szolgáltatókkal kötött előzetes megállapodás alapján. 18. § (1) A támogatást benyújtó kérelmező, valamint az ezen támogatásban részesülő köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás, vagy ház, és annak közvetlen lakókörnyezete rendezettségét biztosítania. Ennek keretében a.) az emeletes , többlakásos házban élő jogosult köteles: aa.) a társasház házirendjének betartására, ab.) a háztartási hulladékát rendszeresen az arra rendszeresített hulladékgyűjtő edényben elhelyezni, ac.) a lakás folyamatos takarítására és tisztán tartására. b.) a családi házban élő jogosult köteles: ba.)30 az önkormányzat település rendjére vonatkozó, mindenkori önkormányzati rendeletében foglaltak betartására, bb.) a tüzelőjét rendezetten tárolni, bc.) az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntartásáról a jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodni, valamint a költséget, speciális szakértelmet és munkaeszközöket nem igénylő munkálatokat maga elvégezni, bd.)31 a ház előtti járda (járda hiányában a mindenkori, köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló rendelet alapján meghatározott utcaszakasz) tisztántartására, lehetőség szerinti gondozására, gyommentesítésére, be.) a házhoz tartozó udvar, és/vagy kert vonatkozásában annak gondozásáról, gyommentesítéséről gondoskodni, bf.) a lakás folyamatos takarítására és tisztán tartására. (2)32 A lakókörnyezet rendezettségét szúrópróbaszerűen, de legalább a kérelem benyújtásakor a polgármesteri hivatal szociális igazgatási feladatot ellátó szervezeti egysége a hivatal közterület-felügyelőivel együtt közösen szúrópróbaszerűen ellenőrzik. A helyszíni szemléről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. A kifogásolt állapotról lehetőség szerint a hivatal közterület-felügyelői fényképfelvételt készítenek. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesítése esetén az önkormányzat megfelelő, de legalább 5 napos határidő megjelölésével és az elvégzendő tevékenységek konkrét meghatározásával a kérelmezőt, illetve a jogosultat végzésben felszólítja a lakókörnyezete rendezettsége biztosítására. (4)33 Amennyiben a kérelmező, vagy a jogosult felszólítás ellenére sem tesz eleget az e rendelet 18. § (1) bekezdésben írt feltételeknek, a támogatás megállapítására irányuló kérelmet az önkormányzat elutasítja, vagy a megállapított támogatást a következő hónap 1. napjával megszünteti. Önkormányzati segély34 19. §35 Az átmeneti segély megállapítására hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján az átmeneti segély részben vagy egészben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható a Rendelet 6- §-ában meghatározott formákban. Köztemetés 20.§ Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről az önkormányzat az Szt. 48. §-ban meghatározott feltételek szerint gondoskodik. Közgyógyellátás 21.§ (1) Az önkormányzat az Szt. 50.§ (3) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakon kívül a közgyógyellátásra jogosultság szempontjából a szociális rászorultság feltételeit a (2) bekezdésben foglaltak szerint határozza meg. (2) Az (1) bekezdés tekintetében szociálisan rászorultnak tekintendő az, a) akinek esetében az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át és b)36 akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem tekinthető szociálisan rászorultnak az, akinek tartásáról más természetes vagy jogi személy erre irányuló szerződés keretében gondoskodik. (4)37 A közgyógyellátás megállapítására első fokon a polgármester jogosult, másodfokon a Képviselő-testület jár el. IV. FEJEZET Szociális szolgáltatások Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 22.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit az alábbiak szerint határozza meg: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) nappali ellátás, e) gyermekjóléti szolgáltatás, f) gyermekek napközbeni ellátása. (2)38 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti étkeztetést az önkormányzat külső szolgáltató közreműködése útján láttatja el. Szociális intézményi elhelyezés 23.§ (1) A képviselő-testület az Szt. 94. § (1) bekezdés a/ pontjában, valamint az Szt. 101.§(4) bekezdésében biztosított hatáskörének gyakorlását a személyes gondoskodást nyújtó intézményi jogviszony keletkezése és megszüntetése vonatkozásában a polgármesterre ruházza át. (2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezése és megszüntetése ügyében I. fokon az (1) bekezdésben foglaltak alapján a polgármester jogosult, II. fokon a képviselő-testület jár el. Étkeztetés 24.§ (1)39 Az Szt. 62. §-ban meghatározottak alapján biztosítandó étkeztetésről a képviselő-testület a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Házi Segítségnyújtás intézménye és külső szolgáltató útján gondoskodik. (2) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorult személyeknek legalább napi egyszeri meleg étkezésről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: a) 60 év feletti életkorú, b) átmeneti vagy krónikus betegség miatt megromlott egészségi állapotú, c) fogyatékossággal élő, d) pszichiátriai betegségben szenvedő, e) szenvedélybetegségben szenvedő. (3) Kérelmezőnek a (2) bekezdésben megjelölt feltételek közül legalább egy feltételnek kell megfelelni, melyet az egészségügyi állapotra vonatkozóan a kérelmező háziorvosa igazol az intézményvezető által megküldött nyomtatványon. 25.§ (1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. (2)40 (3) Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díj megállapításáról az intézmény vezetője dönt. (4)41 Az étkezésért fizetendő személyi térítési díj mértéke: a) Amennyiben a kérelmező jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, 100,-Ft + Áfa b) Amennyiben a kérelmező jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 101-150 %-át, 200,-Ft + Áfa c) Amennyiben a kérelmező jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 151-200 %-át, 280,-Ft + Áfa d) Amennyiben a kérelmező jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át , 340,-Ft + Áfa (5) Az étkezési térítési díjat a tárgyhónapot megelőző hó 25. napjáig az intézmény házipénztárába kell befizetni. 26.§ (1) Amennyiben a jogosult a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését illetve elengedését kéri, az Szt. 115.§ (4) bekezdése alapján az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az Önkormányzathoz, mint fenntartóhoz fordulhat. (2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelem esetén az Szt. 115.§ (4) bekezdése alapján a Képviselő-testület dönt a személyi térítési díj összegéről. Házi segítségnyújtás 27.§ (1) Az Szt. 63. §-ban meghatározottak alapján biztosítandó házi segítségnyújtásról a képviselő-testület a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata útján gondoskodik. A házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátásért fizetendő intézményi térítési díjról külön önkormányzati rendelet rendelkezik. (3) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének a) 30 %-át, amennyiben a gondozott rendszeres havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, b) 10%-át, amennyiben a gondozott rendszeres havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 - 200%-a között van. (4) A gondozott mentesül a házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól, amennyiben rendszeres havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át. 28.§ Amennyiben a házi segítségnyújtás keretében étkezés is biztosított, a személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének a) 30%-át, amennyiben a gondozott rendszeres havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, b) 20%-át, amennyiben a gondozott rendszeres havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100-200%-a között van, c) 10%-át, amennyiben a gondozott rendszeres havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át. 29.§ (1) A házi segítségnyújtás igénybevételére irányuló kérelemhez csatolni kell a kérelmező egészségi állapotáról szóló háziorvosi igazolást. (2) Házi segítségnyújtás esetében a kérelmet a gondozási szükséglet megállapítását követően, a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőlegesen kell nyilvántartásba venni. (3) Amennyiben a jogosult a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését illetve elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az önkormányzathoz mint fenntartóhoz fordulhat. (4) A (3) bekezdés alapján benyújtott kérelem esetén az Szt. 115.§ (4) bekezdése alapján a képviselő-testület dönt a személyi térítési díj összegéről. Családsegítés 30.§ (1) A családsegítést az önkormányzat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata útján biztosítja. (2) A családsegítés igénybevétele térítésmentes. V. FEJEZET Gyermekvédelmi ellátások Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 31.§42 32.§43 Gyermekjóléti szolgáltatás 33.§ Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás a Gyvt. 39.§ - 40.§-ban meghatározott feladatait a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, mint önálló intézmény útján látja el. Gyermekek napközbeni ellátása 34.§ (1)44 Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását bölcsődében, családi gyermekfelügyelet és házi gyermekfelügyelet formájában, valamint óvodában biztosítja. (2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított bölcsődei ellátás igénybevételére irányuló kérelmeket az intézmény vezetője bírálja el. Az elbírálás során a Gyvt. 41.§ (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 42/A §-a szerinti gyermekeket előnyben kell részesíteni. (3) Abban az esetben, ha az igénybevételről az intézmény vezetője saját hatáskörben nem rendelkezik, a kérelmet köteles a polgármesternek megküldeni, aki azt elbírálja. (4) A házi gyermekfelügyeletet a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja igény szerint a Gyvt. 44. § -ban írtak szerint. Térítési díjak 35.§45 (1) A gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni. (2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért, a házi gyermekfelügyelet ellátásáért és a kapcsolatügyelet szolgáltatásért fizetendő térítési díjak összegéről külön önkormányzati rendelet határoz. VI. FEJEZET Az önkormányzat saját költségvetése terhére biztosított egyéb szolgáltatás Kapcsolatügyelet 36. § A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolatügyeleti szolgáltatást biztosít a bíróság és a gyámhivatal megkeresése alapján a kapcsolattartási ügyek rendezéséhez térítés ellenében. VII. FEJEZET Szociálpolitikai Kerekasztal 37. § (1) Az önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre. (2) A Kerekasztal tagjai: a) Képviselő-testület Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Sport Bizottsága, b) Egymást Segítő Egyesület, c) Péceli Nagycsaládosok Madárfióka Egyesülete, d)46 Jézus Szíve Társasága Idősek Otthona, e) Pest Megyei Önkormányzat Idősek Otthona, f) Pécel Város Önkormányzata Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata, g)47 Péceli Roma Önkormányzat, valamint h) a Pécel városában működő egyházak képviselői. (3) A Szociálpolitikai Kerekasztalt a Képviselő-testület Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Sport Bizottságának elnöke vezeti. (4) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. VIII. FEJEZET Záró rendelkezések 38.§ (1) E rendelet 2012. február 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Az e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Pécel Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról valamint a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 11/2011. (IV. 01.) önkormányzati rendelete, és annak módosításáról szóló 21/2011. (VII. 08.) számú, a 23/2011. (IX. 01.) számú, a 26/2011. (X. 10.) számú, és a 27/2011. (X. 10.) számú önkormányzati rendelete.