Tárnokréti Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(VII.13.) önkormányzati rendelete
Tárnokréti Község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2016. 08. 13Tárnokréti Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(VII.13.) önkormányzati rendelete
Tárnokréti Község helyi építési szabályzatáról
Tárnokréti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi lxv. Törvény 8. § (1) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi lxxviii. törvény 7. § (3) c) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Tárnokréti Község Helyi Építési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen előírások hatálya Tárnokréti község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban építési tevékenységet folytatni) valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni csak az érvényben lévő jogszabály1 és mellékletei előírásainak, egyéb általános érvényű jogszabályi és hatósági előírásoknak, valamint jelen rendeletnek és a szabályozási tervnek megfelelően szabad.
(3) Jelen helyi építési szabályzat mellékletei:
a) 1. sz. melléklet: SZT-1 jelű Szabályozási Terv (1:2000 lépték)
2. sz. melléklet: SZT-2 jelű Szabályozási Terv (1:4000 lépték)
3. sz. melléklet: SZT-3 jelű Szabályozási Terv (1:4000 lépték)
b) 4. sz. melléklet: Tárnokréti község közigazgatási határán belül található NATURA 2000 területhez tartozó ingatlanok listája2
2. Területi változások (igazgatási terület, bel-és külterület)
2. § (1) Közigazgatási szempontból Tárnokréti község területe bel-és külterületre tagolódik.
(2) Építési szempontból Tárnokréti község igazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagolódik.
(3) A belterület határvonalát a szabályozási terv rögzíti.
(4) Belterületbe vonás a kijelölt határvonalon belül az igénybevételnek megfelelően ütemezetten is történhet.
3. Szabályozási elemek
3. § (1) Az érvényben lévő jogszabály3 által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása a településszerkezeti terv és/vagy a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosítása esetén lehetséges.
(2) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek a következők:
a) belterületi határvonal
b) beépítésre szánt terület határa
c) szabályozási vonal
d) területfelhasználási egységek határa
e) építési övezet határa és előírásai
f) védett területek határa és azokra vonatkozó előírások
g) védő területek határa és azokra vonatkozó előírások
(3) A tervben az irányadó szabályozási elemek pontosítása a terv módosítását nem vonja maga után.
(4) Az irányadó szabályozási elemek a következők:
a) irányadó telekhatár, telekosztás
b) építési hely
4. Területfelhasználás, övezeti tagolás
4. § Tárnokréti község közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódik:
(1) Beépítésre szánt terület:
a) Lakóterületek:
aa) falusias lakóterület Lf
b) Gazdasági terület:
ba) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz
c) Különleges terület:
ca) különleges szabadidős terület Ksz
cb) különleges mezőgazdasági üzemi terület Km
cc) különleges hulladékkezelő terület Kh
(2) Beépítésre nem szánt terület:
a) Közlekedési és közműterületek: Kö
b) Zöldterület (közpark): Z
c) Erdőterület:
ca) gazdasági erdőterület Eg
cb) védett erdőterület Evt
cc) védőerdő területe Evő
d) Mezőgazdasági terület:
da) általános mezőgazdasági terület Má
db) korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko
e) Vízgazdálkodási terület:
ea) folyóvizek medre és partja V
eb) töltések területe Vt
ec) hullámtéri erdőterület Ve
ed) hullámtéri mezőgazdasági terület Vm
f) Természetközeli terület: Tk
g) Különleges beépítésre nem szánt terület:
ga) különleges temető területe Kkt
gb) különleges rekultivált terület Kkr
5. A telekalakítás szabályai
5. § (1) A település területén telekalakítás csak az építési törvénynek és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabályoknak4 megfelelően végezhető.
(2) Telket alakítani csak az övezeti előírásoknak megfelelően, beépítésre szánt területen az építési telek méretei meg kell hogy feleljenek az építési övezetre előírt telekméreteknek.
(3) A szabályozási terven jelölt irányadó telekhatár az építési övezetre előírt telekméretek megtartása mellett változtatható.
(4) Az irányadó telekhatárral elválasztott telkek szükség esetén összevonhatók.
6. Az építmények elhelyezésének általános szabályai
6. § (1) A szabályozási terven jelölt, építési hely lehatárolásával ellátott telkek esetében a körülhatárolt területen belül lehet az épületeket elhelyezni.
(2) Amennyiben a szabályozási terv nem jelöli ki az építési helyet, úgy az épületek elhelyezésére szolgáló területet az építési övezetre vonatkozó elő, oldal és hátsókerti méretek előírásai szerint, valamint az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.
(3) Új épület tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a földszinti, állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek padlóvonala legalább 30cm-rel kerüljön magasabbra a mértékadó árvízszintnél (113,83 mBf).
(4) Földtani veszélyforrás területének határán belül talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges épületek, építmények elhelyezéséhez.
7. Védőterületek és védősávok
7. § (1) A temetőtől mért 50m távolságon belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény nem létesíthető.
(2)5
(3) A vízfolyások, vízfelületek partélétől mért 10-10m távolságban a fenntartást akadályozó építmény (pl: kerítés) nem építhető.
(4) A volt TSZ-major területén lévő különleges mezőgazdasági övezetben 50m-es védőtávolságot határoz meg a szabályozási terv, melyen belül állattartó épület nem helyezhető el.
8. Környezetvédelem
8. § (1) A település teljes közigazgatási területén végzett tevékenységek során be kell tartani a környezet védelméről szóló törvény6 és végrehajtási rendeleteinek előírásait.
(2) Bizonyos tevékenységek létesítése, jelentős módosítása környezeti hatásvizsgálat, egységes környezethasználati engedély ill. környezetvédelmi engedély köteles7 lehet.
(3) A mezőgazdasági, ipari és szolgáltató telephelyeken csak a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek folytathatók. A telephelyek tevékenységét környezetvédelmi szempontból ellenőrizni kell, a nem megfelelően működő telephelyeket fel kell számolni.
(4) Az állattartás céljára szolgáló épületek, építmények tekintetében jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.8
(5) Levegőtisztaság védelem:
a) A lehető legkisebb környezetterhelés elérése érdekében a lehető legjobb technikát kell alkalmazni.9
b) 10
c) Légszennyezést okozó tevékenység esetén a levegő védelmével kapcsolatos jogszabály11 előírásai az irányadóak. A levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.
d) Az önkormányzat jegyzője saját hatáskörben jár el a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt tartalmazó berendezések forrásaival kapcsolatos levegőtisztasági ügyekben.
e) Az ingatlan tulajdonosa a porzás elkerülése érdekében köteles az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni.
f) 12
g) Az állattartásból eredő bűzhatás és a talajvíz nitráttartalmának csökkentése érdekében be kell tartani a trágya gyűjtésére, tárolására vonatkozó rendelet előírásait.
h) A meglevő levegőminőségi állapotok alapján erdős területen, mely összefüggően meghaladja az 500 ha-t az ökológiai, egyéb területen az egészségügyi határértékeknek kell teljesedniük.
(6) Felszíni és felszín alatti vizek:
a) A település területén a vízgazdálkodásban kedvezőtlen irányú változásokat eredményező tevékenység nem folytatható. A kedvezőtlen hatás utólagos megállapítása esetén a tevékenység felfüggeszthető vagy felszámolható.
b) A település területét érintő ökológiai folyosó részeként a természetes és természetközeli állapotú élőhelyek megőrzése érdekében tilos a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.
c) A felszíni vízelvezetés során a befogadóba vezetés előtt a szennyezés csökkentése érdekében hordalékfogó, homokfogó és olajfogó létesítése szükséges.
d) A felszíni vizekbe történő csapadék, vagy szennyvízbevezetés csak a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről szóló érvényben lévő rendeletben található határértékek betartása mellett lehetséges. Az ipari szennyvizeket, amennyiben szükséges, telken belül kell előtisztítani.13
e) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelme érdekében be kell tartani az érvényben lévő rendelet előírásait14, különösen a trágya gyűjtésére, tárolására és mezőgazdasági területre történő kihelyezésére vonatkozó előírásait, hiszen a helytelen trágyakezelés potenciális vízszennyező forrásként jelenik meg (a község belterülete a nitrátérzékeny területen van).
f) A felszín alatti vizek minőségének javítása érdekében a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését, majd a rácsatlakozást ösztönözni kell. Szennyvízgyűjtők és egyedi szennyvíztisztító kisberendezések telepítése lehetőség szerint kerülendő a település kedvezőtlen hidrogeológiai adottságai (magas talajvízállás, közepes belvízveszélyeztetettség) miatt.
g) Létesítés és üzemelés során betartandóak a felszíni és felszínalatti vízvédelemmel kapcsolatos előírások15.
(7) Talajvédelem:
Napszak |
zajszint |
Változás |
|---|---|---|
Nappal 06-22 óra közötti 16 óra |
66,2 dBA |
1,0 dB |
Éjjel 22-06 óra közötti 8 óra |
59,3 dBA |
1,0 dB |
9. Természet- és tájvédelem
9. § (1) A település teljes közigazgatási területén végzett tevékenységek során be kell tartani a természet védelméről szóló törvény26 és végrehajtási rendeleteinek előírásait.
(2) A vízfolyások és vízparti területek természetközeli állapotú szakaszait meg kell őrizni.
(3) A táj karakterét megváltoztató beavatkozások (építés, területhasználat) nem engedélyezhetők. A beépítésre tervezett területek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.
(4) A település közigazgatási területén belül a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területén különleges madárvédelmi területek és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek kerültek meghatározásra, az érintett ingatlanok Natura 2000 területek (az ingatlanok listáját a 4. sz. melléklet tartalmazza27). Ökológiai hálózat övezetei szintén megtalálhatóak a település közigazgatási területén: magterület övezete, ökológiai folyosó övezete és pufferterület övezete. Ezen övezetek területei túlnyomórészt Natura 2000 területek is, csupán az ökológiai folyosó övezet területének egy része nem tartozik Natura 2000 területhez. A védett természeti területek és Natura 2000 területek a településszerkezeti, tájrendezési és szabályozási terv lapjain megjelölt területek.
(5) Védett természeti területen és Natura 2000 területen bárminemű tevékenység csak a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően folytatható28. Ökológiai hálózat övezeteiben a térségi rendezési terv térségi övezeti előírásai betartandóak29.
10. Művi értékvédelem
A településen jelenleg országos védettség alatt álló épületek ill. területek
10. § (1) A településen országos védettség alatt a következő épületek állnak:
a) Fő u. 39. Evangelikus Templom. és lelkészlak (hrsz 19/1; 19/2; törzsszám: 11313, 11314
(2) Műemléki környezetbe az alábbi ingatlanok tartoznak:
a) Fő utca 30. (hrsz:65/2)
b) Fő utca 34. (hrsz:67)
c)
d) Fő utca 38. (hrsz:70)
e) Fő utca 40. (hrsz:74)
f) Fő utca 43. (hrsz:17)
g) valamint: 20.; 21.; 66/2.; 49/1. hrsz
(3) A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos törvény30 és eljárási szabályok31 előírásait be kell tartani.
11. Helyi értékvédelem
11. § (1) Helyi területi védelem és egyedi védelem a következőkre terjed ki:
12. Régészeti örökség védelme
12. § (1) Tárnokréti közigazgatási területén található régészeti területek a településszerkezeti és a szabályozási tervlapon feltüntetésre kerültek. A község területén jelenleg több régészeti lelőhely van nyilvántartva (melyek közül egyik sem fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely). Régészeti védelem a következőkre terjed ki:
a) Nyílvántartott régészeti lelőhelyek:
aa) 1.lelőhely. Temető (hrsz: 043; 044/17-19, 22-23.)
TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
13. Lakóterület
Falusias lakóterület (Lf) általános előírásai, építési övezetei
13. § (1) Az érvényben lévő jogszabály44 és a jelen előírások alapján falusias lakóterület legfeljebb 4,5m-es építménymagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető
a) lakóépület (max. két lakás helyezhető el egy telken, egy vagy két épületben)
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
d) szálláshely, szolgáltató épület
e) kézműipari építmény
f) a rendeltetésszerű használatot nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény
g) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
h) sportépítmény
(3) A beépítési mód oldalhatáron álló, vagy szabadonálló, előkert nélkül, ill. előkerttel. A maximális beépíthetőség 25% ill. 30%. Szabadonálló beépítéssel beépíteni azokban az övezetekben lehet, ahol ez szerepel az övezeti jelben, és ha a telek szélessége legalább 18m.
(4) Az előkert mérete minimum 5m, ill. az építési vonallal meghatározott méretű. Amennyiben a szomszédos meglévő épületek előkertje 5m-nél kisebb, megengedett a szomszédos előkert méretekhez illeszkedő épületelhelyezés.
(5) Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert mérete általában 6m, kivéve a 14-15m széles telkeket, ahol kialakult telekállapot esetén lehetséges a beépítés: ilyen esetben az oldalkert minimális mérete 4,5m. Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete 3m, ill. 6m amennyiben a szomszédos telek telekhatárára oldalhatáron állóan helyezhető el épület.
(6) A megengedett építménymagasság 4,5m, ami a lakóépületre vonatkozik. Falusi gazdasági épületekre a felhasználás szerint nagyobb építménymagasság is megengedhető.
(7) A telkek minimális zöldfelülete 50%.
(8) Újonnan beépülő területen a minimális telekterületen kívül a telkek szélességi és mélységi méretei is meghatározásra kerültek.
14. Gazdasági terület - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
14. § (1) Az érvényben lévő jogszabály47 és a jelen előírások alapján ez a terület nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épület
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
c) igazgatási, egyéb irodaépület
d) sportépítmény
e) egyéb közösségi szórakoztató épület
(3) Az övezetben szabadonállóan lehet épületet elhelyezni, 25%-os beépíthetőséggel.
15. Különleges terület
15. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek)49.
(2) Különleges területként szabályozza a helyi építési szabályzat a szabadidős területet, a különleges mezőgazdasági területet, valamint a tervezett szennyvíztisztító területét.
(3) Különleges szabadidős terület (Ksz)
a) Nagy zöldfelületet igénylő és ehhez kapcsolódó létesítmények, építmények, helyezhetők el. A beépítési mód szabadonálló, az elhelyezhető épület építménymagassága 4,5m. Két építési övezet került meghatározásra: Ksz1 és Ksz2
b) Ksz1 a szabadidős területhez kapcsolódó, főleg falusi turizmus befogadására is alkalmas épületek elhelyezésére szolgál. A beépítési százalék maximum 30%, minimális telekterület 1500m2, a telken belül min. 60% zöldfelület kialakítása kötelező.
c) Ksz2 a szabadidős területhez kapcsolódó, a meglévő tóhoz és környezetéhez szükséges kiszolgáló funkciók elhelyezésére szolgál. A beépítési százalék maximum 10%, a kialakítható minimális telekterület 2000m2, a telken belül min. 80% zöldfelület kialakítása szükséges, melynek kialakításához kötelező zöldfelületi terv készítése (min. 1:200 léptékben). A növénysávot túlnyomórészt honos és a termőhelyre jellemző fásszárú fajok telepítésével kell megoldani.
(4) Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Km)
a) A meglévő TSZ-major területe és bővítési lehetőségének területe tartozik ide. Állattenyésztéssel, a mezőgazdasági kisüzemi nagyságrendű termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló épületek helyezhetőek el.
b) A beépítési mód szabadonálló, a beépíthetőség legfeljebb 40%, megengedett építménymagasság 7,5m (szükséges tárolók felhasználás szerint nagyobb építménymagassággal is engedélyezhetők), minimális telekterület 800m2. Az övezetben minimum 30% zöldfelület létesítése kötelező (amelybe a beültetési kötelezettségű terület is beszámítható).
c) A meglévő állattartó épületekre 50m-es védőterület került kijelölésre a falusias lakóterületek felé. A védőterületen belül 30m széles beültetési kötelezettség érvényes. A beültetési kötelezettségű területen fásítás kötelező, minimum kétszintes növényállomány létesítése szükséges50. A zöldfelület kialakításához kötelező zöldfelületi terv készítése (min. 1:200 léptékben). A növénysávot túlnyomórészt honos és a termőhelyre jellemző fásszárú fajok telepítésével kell megoldani.
d) A területen a vonatkozó jogszabályok, rendeletek előírásainak betartása mellett állattartó épületek létesíthetőek, a meglévők bővíthetőek.
(5) Különleges hulladékkezelő terület (Kh)
a) A tervezett szennyvíztisztító elhelyezésére szolgáló terület, ahol szabadonálló beépítéssel lehet a szükséges épületet, építményt elhelyezni. A beépíthetőség legfeljebb 30%, megengedett építménymagasság 4,5m, minimum 30% zöldfelület létesítése kötelező (amelybe a beültetési kötelezettségű terület is beszámítható).
b) Telken belül 10m széles beültetési kötelezettség érvényes a falusias lakóterületek felé. A beültetési kötelezettségű területen fásítás kötelező, minimum kétszintes növényállomány létesítése szükséges51. A zöldfelület kialakításához kötelező zöldfelületi terv készítése (min. 1:200 léptékben). A növénysávot túlnyomórészt honos és a termőhelyre jellemző fásszárú fajok telepítésével kell megoldani.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
16. Általános előírások
16. § (1) A beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységei és övezetei:
a) közlekedési és közműterületek (Kö1, Kö2, Kö3, Kö4)
b) zöldterületek (Z)
c) erdőterületek (Eg, Evt, Evő)
d) mezőgazdasági rendeltetésű területek (Má, Mko)
e) vízgazdálkodási terület (V, Vt, Ve, Vm)
f) természetközeli terület (Tk)
g) különleges terület (Kkt, Kkr, Kksz)
(2) Épületet építeni csak abban az esetben lehet, ha a rendeltetésszerű használathoz szükséges infrastruktúra feltételei (a környezetvédelmi előírásoknak is megfelelően), valamint a keletkező hulladék ártalmatlanítása biztosítható.
17. Közlekedési és közműterület
17. § (1) A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.
(2) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell.
(3) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, ill. növényzet, fasor telepíthető.
(4) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges számú gépkocsiparkolót általában telken belül kell biztosítani. Közterületi parkoló az intézményekhez építhető ki (pl: orvosi rendelő, faluház, főtér, templom, temető) a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával.
(5) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak szélessége min. 12m. Az út tengelyétől mért 15-15m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.
(6) Külterületen új épületet építeni csak abban az esetben lehet, ha a rendeltetésszerű használathoz szükséges infrastruktúra feltételei, a hulladékszállítás a használatbavételi engedély megadásáig biztosíthatóak.
(7) Beépítésre nem szánt területen új épületet építeni csak abban az esetben lehet, ha a rendeltetésszerű használathoz szükséges infrastruktúra feltételei, a hulladékszállítás a használatbavételi engedély megadásáig biztosíthatóak.
(8) A közműveket és közműlétesítményeket közterületen kell elhelyezni. Amennyiben nem közterületre kerül, az érintett tulajdonos hozzájárulása is szükséges az elhelyezéséhez.
(9) A településen lévő nyílt csapadékvíz elvezető árkok és műtárgyaik vízelvezető képességét rendszeres karbantartással biztosítani kell. A nem út menti nyílt árkok karbantartására az árok mindkét oldalán 2-2m széles sávot szabadon kell hagyni.
18. Zöldterület
18. § (1) A szabályozási terven zöldterületként lehatárolt területeken, a terület 2%-os beépítettségével az érvényben lévő jogszabály 52 valamint jelen rendelet alapján meghatározott épületek, ill. építmények elhelyezhetők:
a) pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér)
b) sportoláshoz, testedzéshez szükséges épület (öltözőépület, illemhely)
c) vendéglátó épület
d) a terület fenntartásához szükséges épület
(2)53
(3) Meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet.
(4) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni.
19. Erdőterület
19. § (1) Az erdőterületen belül Eg, Evt valamint Evő jelű terület került meghatározásra.
(2) A külterületi ütemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik. Az elsődleges rendeltetési cél a védelmi rendeltetés kivételével az erdőgazdálkodás szempontjából irányadó, az építéshatósági szabályozás szempontjából kötelező szabályozási elem.
(3)54 Eg jelű területek az elsődleges rendeltetés szerint gazdasági-fatermelő célú elsődleges rendeltetéssel üzemtervezésre javasolt erdőterület.
a) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház) helyezhetők el. Épületek csak 10ha-t meghaladó területnagyságú telken helyezhetők el, 0.5%-os beépítettséggel.
b) Az elhelyezhető épületek építménymagassága max. 4,5m lehet. Az épületek, építmények csak tájba illő, hagyományos szerkezetűek lehetnek, magastetős kialakításúak, 35°- 45° tetőhajlásszöggel.
(4) Evt jelű terület az elsődleges rendeltetése szerint védelmi célú erdőterületen belül védett erdőterület. Védelmi rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
a) Védett erdőterület a táji, természeti értékek megőrzését, a természetes ill. természetközeli ökoszisztémák fenntartását szolgálja.
b) A területen kizárólag természetközeli erdőművelés, valamint a természeti értékek védelmét szolgáló vadállomány-kezelés folytatható.
(5) Evő jelű terület az elsődleges rendeltetése szerint védelmi célú erdőterületen belül védő erdőterület. Védelmi rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
a) Védő erdőterület feladata lehet: szomszédos területen megengedett használat káros hatásainak csökkentése és / vagy látványának takarása; illetve környezeti elemek védelme.
b) A védő erdő művelését úgy kell tervezni, ütemezni, hogy a védő hatás folyamatosan biztosítva legyen.
(6) Védelmi rendeltetésű erdőterületen (Evt, Evő) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl: nyomvonal jellegű közmű, és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.
20. Mezőgazdasági rendeltetésű terület
20. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el. A mezőgazdasági területen belül megkülönböztetünk Má övezetet (általános mezőgazdasági terület), Mko övezetet (korlátozott használatú mezőgazdasági terület).
(2) Az Má övezetek beépítése az érvényben lévő jogszabály55, továbbá az alábbi megkötésekkel engedélyezhető:
a) Az övezetben az épületek elhelyezésekor min. 10-10m elő-, ill. hátsókertet és min. 5m oldalkertet kell biztosítani.
b) A birtokközpont telkén a beépíthetőség a 20%-ot nem haladhatja meg és legalább 80%-át zöldfelületként kell kialakítani. A birtokközpont telke min. 3ha legyen.
c) Az építmények magassága lakóépület esetén legfeljebb 4,5m, gazdasági épület ill. építmény esetén legfeljebb 7,5m ( kivéve a speciális technológiai előírások miatt eseti módon megállapított és az építéshatóság által engedélyezett építménymagasságot).
d) Az épületek, építmények magastetős kialakításúak legyenek, 35°- 45° tetőhajlás-szöggel, környezetbarát, tájba illő tömegformálással és anyaghasználattal.
e) Az egyes telkek kerítéseit a külterületi utakra meghatározott szabályozási vonalon lehet megépíteni. Kerítés csak lábazat nélküli, sövénnyel v. cserjesávval takart drótfonatból vagy fából készíthető.
f) Szélerőmű elhelyezhetőségének lehetősége a településszerkezeti terven kijelölt területen lehetséges. Természetvédelmi, környezetvédelmi, földvédelmi hatások előzetes vizsgálatát követően kell tisztázni, hogy támogatható-e szélerőmű létesítése az ajánlott területen. Amennyiben telepíthető a területen szélerőmű, azt a mezőgazdasági művelés fenntartása mellett lehet kialakítani.
(3) A korlátozott használatú mezőgazdasági övezet (Mko) a természeti értékek védelme érdekében korlátozott használatú. Mezőgazdasági célú használatát, beépítését természetvédelmi, ökológiai, tájvédelmi érdekek érvényesítése korlátozza.
a) A területen kizárólag a természetes és természetközeli élőhelyek, a természeti értékek sérelme nélkül lehet gazdálkodni, a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával lehetséges.
b) A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg.
c) A területen gyep, legelő területek más művelési ágba nem sorolhatók át.
d) A területen építmény elhelyezése csak különleges esetben lehetséges, kizárólag a védett értékek fenntartása és bemutatása célját szolgáló épület helyezhető el (tájbaillesztési dokumentáció alapján). A tájra jellemző építészeti hagyományokat, a tájra jellemző anyaghasználatot alkalmazó épület engedélyezhető.
21. Vízgazdálkodási terület
21. § (1) A vízgazdálkodási szerepkörű területek a következők:
a) folyóvizek, közcsatornák, állóvizek medre és partja (V)
b) töltések területe (Vt)
c) hullámtéri erdők területe (Ve)
d) hullámtéri mezőgazdasági terület (Vm)
(2) A folyóvizek, állóvizek, közcsatornák medrében és partján, továbbá a hullámtereken kizárólag a vonatkozó jogszabályoknak56 megfelelő létesítmények helyezhetőek el.
(3) A hullámtereken (az árvízvédelmi gátakon belül) a tájhasználatot (mezőgazdasági és erdőgazdasági művelés) az árvízvédelem, vízgazdálkodás, továbbá a környezet és természetvédelem érdekeinek kell alárendelni; a hullámtéri területek természeti területnek minősülnek.
(4) A hullámtéri erdők területén a védett erdő területre vonatkozó előírásokat kell betartani.
(5) A hullámtéri mezőgazdasági területeken a korlátozott használatú mezőgazdasági övezetre vonatkozó előírásokat kell betartani a természeti értékek védelme érdekében.
(6) Az árvízvédelmi töltések mentén mindkét oldalon 10-10 méteres töltés menti védősávban épületet és a töltés állagát veszélyeztető, a töltés karbantartását gátló, vagy az árvízi védekezést akadályozó építményt és növényzetet nem szabad elhelyezni.
(7) Vízgazdálkodási területen építmények elhelyezése, használata kizárólag a tulajdonos kockázatára történhet.
(8) Vízgazdálkodási célú létesítmény (árok, vízfolyás, töltés) területét vagy ekként nyilvántartott területet más célra hasznosítani csak vízjogi engedély alapján lehet.
(9) A területen lehetőséget lehetne teremteni a természetszerű ártéri gazdálkodás, vízhasznosítás felújítására, a vizes élőhelyek rehabilitációjára. Ennek érdekében a még fellehető árkok, vízfolyások megőrzése szükséges. A szabályozási terven jelölt árkok, vízfolyások menti védő erdősávok kijelölése is ezt a célt szolgálja.
22. Természetközeli terület (Tk)
22. § (1) A természetközeli terület a település nádas területe. A természetközeli területen épületet elhelyezni nem lehet.
(2) A terület használatát természetvédelmi, ökológiai, tájvédelmi érdekek érvényesítése korlátozza.
(3) A területen kizárólag a természetes és természetközeli élőhelyek, a természeti értékek sérelme nélkül lehet gazdálkodni.
23. Különleges beépítésre nem szánt terület
23. § (1) Különleges beépítésre nem szánt területek a következők:
a) különleges temető területe (Kkt)
b) különleges rekultivált terület (Kkr)
(2) Különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) Különleges beépítésre nem szánt területeken épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
24. § (1) E rendelet 2012. augusztus 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő, határozattal le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
6. A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN TALÁLHATÓ KÜLÖNLEGES MADÁRVÉDELMI TERÜLETEK
6. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN TALÁLHATÓ KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLETEK
Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997. (XIII.20.) kormányrendelet (OTÉK)
275/2004. (X.8.) korm. rendelet, valamint 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet 1. és 5. melléklete alapján
Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997. (XIII.20.) kormányrendelet (OTÉK)
85/2000. (XI.08.) FVM rendelet, 37/2007. .13. ÖTM rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan: 2016. 08. 13-tól
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
314/2005. (XII.25.) kormányrendelet
A rendelet szövegét a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. 08. 13-tól
A rendelet szövegét a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2016. 08. 13-tól
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan: 2016. 08. 13-tól
306/2010. (XII.23.) kormányrendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan: 2016. 08. 13-tól
A rendelet szövegét a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2016. 08. 13-tól
27/2006. (II.7.) kormányrendelet
A rendelet szövegét a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2016. 08. 13-tól
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan: 2016. 08. 13-tól
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan: 2016. 08. 13-tól
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan: 2016. 08. 13-tól
27/2006. (II.7.) kormányrendelet
A rendelet szövegét a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2016. 08. 13-tól
2000. évi XLIII. törvény; 98/2001. (VI.15.) kormányrendelet; 213/2001. (XI.14.) kormányrendelet; 164/3003. (X.18.) kormányrendelet; 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet;
213/2001. (XI.14.) kormányrendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan: 2016. 08. 13-tól
284/2007. (X.29) kormány rendelet; 93/2007.(XII.18) KvVM. rendelet; 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet
275/2004. (X.8.) kormányrendelet, valamint 14/2010.(V.11.) KvVM rendelet 1. és 5. melléklete alapján
275/2004. (X.8.) kormányrendelet, 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet, 193/2009. ((IX.15.) kormányrendelet
Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervról szóló, Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlésének 12/2010. (IX.17.) számú rendelete, valamint 190/2010. (IX.17.) számú határozata
2001. évi LXIV: törvény
193/2009. (IX.15.) kormányrendelet; 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet
Hatályon kívül helyezte a 12/2012 (VIII.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2012.09.01-től
193/2009. (IX.15.) kormányrendelet; 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan: 2016. 08. 13-tól
2001. évi LXIV. tv. 11.§. A régészeti l előhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.19.§ (3) A régészeti feltárások költségeit annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.21.§ (2) A Hivatal próbafeltárást rendelhet el a lelőhelyek osztályozására, a védelmi fokozat megállapítására.
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan: 2016. 08. 13-tól
2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés
2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdések
A rendelet szövegét a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2016. 08. 13-tól
A rendelet szövegét a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2016. 08. 13-tól
2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan: 2016. 08. 13-tól
2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. §)
OTÉK 14.§ (1) bekezdése
OTÉK 42. §. (11) bekezdése, valamint 4. sz. melléklete
102/1996. (VIII.12.) kormányrendelet
OTÉK 19. § (1) bekezdése
OTÉK 5. sz. melléklete
OTÉK 24. §
OTÉK 5. sz. melléklet
OTÉK 5. számú melléklet
OTÉK 27. § (4) bekezdés
Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan: 2016. 08. 13-tól
Módosította a 9/2016.(VIII.12.)rendelet 7. §-a. Hatályos: 2016. 08. 13-tól
OTÉK 29. §
21/2006. (I.31.) kormányrednelet