Kistarcsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-ában, 109.§ (4) bekezdésében és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjaiban, az 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjaiban és (4) bekezdésében, a 6.§ (5) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, a 13.§ (1) bekezdésében és a 18.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezések, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97.§ (2) bekezdésében szereplő rendelkezéseire figyelemmel, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat-és hatásköreiről szóló 1991. évi XX törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1.§

(1) E rendelet hatálya kiterjed a tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül, az alábbi önkormányzati vagyonra:

a) Kistarcsa Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos tulajdonában álló dolgokra;

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonban lévő, minden birtokba vehető dologra;

c) az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközökre, továbbá az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre;

d) az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek, intézmények vagyonára;

             e) az Önkormányzat társulásba vitt vagyonára,

             f) az Önkormányzat gazdasági társaságokba vitt vagyonára, valamint

             g) az Önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékű jogra.

             (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati bérlakásokkal és üzlethelyiségekkel való gazdálkodásra. Ezek tekintetében az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 39/2008. (XII.19.), valamint a Kistarcsa Város Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről szóló 5/1999. (I.27.) önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni – az 1. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – az önkormányzati vagyon elidegenítésére – ide értve a cserét is – megterhelésére, használatba vagy bérbeadására és más módon történő hasznosítására.

(4) E rendelet szabályozza az önkormányzati vagyon gyarapítását, ideértve a vagyonon megvalósuló olyan beruházásokat és fejlesztéseket is, amelyek a vagyon értékét növelik, vagy használhatóságát javítják.

(5) E rendelet rendelkezéseit kell figyelembe venni a vagyont érintő, képviselő-testület tulajdonosi döntést nem igénylő, úgynevezett belső szabályzatok megalkotásánál.

(6) E rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati vagyon megszerzésére is, kivéve, ha a vagyontárgy megszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik.

II. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

2. Az önkormányzati vagyon részei

2.§

(1) Az önkormányzati vagyon csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban nemzeti vagyonról szóló törvény) szabályozottak szerint történik. E törvény értelmében az Önkormányzat vagyona törzsvagyon és a törzsvagyon körébe nem tartózó, üzleti vagyon lehet.

(2) Hatályon kívül helyezte a 24/2013. (V. 16.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése

(3) A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a képviselő-testület dönthet a vagyon

a) forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképessé nyilvánításáról,

             b) forgalomképességének megváltoztatásáról.

(4) Forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemek:

             a) Kistarcsa Város Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező

                            aa) helyi közutak és műtárgyaik,

                            ab) terek, parkok,

                            ac) vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények.

b) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyonnak minősített vagyonelemek.

3. §

(1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelemek:

a) az e rendelet 3. sz. mellékletében felsorolt korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyonelemek,

             b) műemlékek,

             c) kulturális javak,

             d) közművek, ideértve a víziközműveket is,

             e) köztemetők,

             f) sportpályák és sportcélú létesítmények,

             g) védett természeti területek,

h) az önkormányzati költségvetési szervek (intézmények) használatában, kezelésében lévő olyan önkormányzati vagyon, amely alapító okiratukban meghatározott alaptevékenységük ellátásához szükséges,

i) azon vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti,

             j) mindaz a vagyon, amelyet törvény annak nyilvánít.

4. §

(1) Üzleti vagyonnak minősül mindazon önkormányzati vagyonelem, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, illetve e rendelet 1. sz. mellékletben meghatározott üzleti ingatlanvagyon elemek.

III. fejezet

VAGYONNYILVÁNTARTÁS

3. Az önkormányzati vagyon értékének maghatározása

5. §

(1) Az Önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken és az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban meghatározott becsült értéken, az ingó vagyonát könyv szerinti értéken, portfólió vagyonát a számviteli politikában meghatározott értéken tartja nyilván.

(2) Hatályon kívül helyezte a 27/2012. (V. 25.) önkormányzati rendelet 5. §-a

(3) Hatályon kívül helyezte a 27/2012. (V. 25.) önkormányzati rendelet 5. §-a

(4) Hatályon kívül helyezte a 27/2012. (V. 25.) önkormányzati rendelet 5. §-a

(5) A vagyon alapítói hozzájárulásként, saját forrásként történő szolgáltatásakor a könnyvizsgáló által megállapított érték vehető figyelembe.

(6) Az önkormányzati vagyon értékének nyilvántartásáról el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.

(7) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, elcserélésére, megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyonelem forgalmi értékének megállapítási módja:

a) ingatlan esetén - értékhatártól függetlenül – az ingatlan forgalmi értékbecslő által meghatározott érték, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b) 1 000 000 Ft alatti ingó vagyon esetén a piaci árakról való tájékozódás alapján (a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog árát kell figyelembe venni),

c) 1 000 000 Ft feletti ingó vagyon esetén független szakértő általi értékbecslés alapján,

             d) a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár,

e) a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár, ha nincs forgalomban, akkor üzleti értékelés alapján meghatározott érték,

f) társasági részesedés/üzletrész esetén az egy évnél nem régebbi üzleti értékelés, beszámoló alapján.

g) vagyonértékű jog esetén hat hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján kell meghatározni, amennyiben vonatkozó jogszabály vagy már fennálló szerződés azt nem határozza meg.

(8) A (7) bekezdésbe nem sorolható önkormányzati vagyon elidegenítésére, elcserélésére, megterhelésére irányuló tulajdonosi döntések esetében az értékmeghatározás alapja a számviteli nyilvántartásokban szereplő beszerzési érték.

4. A vagyonkimutatás

6.§

(1) A vagyonkimutatás tartalmára az államháztartás szervezeti, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.

(2) A vagyonkimutatás a zárszámadásról szóló rendelet részét képezi.

(3) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - december 31-i fordulónappal meglévő állapot szerinti vagyonkimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számba vétele.

(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont (törzsvagyon, ezen belül forgalomképes, korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen törzsvagyon, valamint üzleti vagyon) a számviteli szabályok szerint tételesen, érték és mennyiség szerint kell kimutatni.”

(5) Az önkormányzati törzsvagyont a vagyonkimutatásban a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(6) Társulásba bevitt vagyont a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A társulásba bevitt vagyon és a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

5. Vagyonnyilvántartással kapcsolatos feladatok, hatáskörök

7. §

(1) A vagyonkimutatás alapjául szolgáló nyilvántartások vezetését, és a nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályokat a számvitelről szóló törvény és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet (a továbbiakban kormányrendelet) írja elő, az önkormányzati vagyonnyilvántartás (a továbbiakban kataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

(2) A Kistarcsai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban Polgármesteri Hivatal) Városüzemeltetési Irodájának (a továbbiakban: Városüzemeltetési Iroda) feladatai:

a) vezeti a felfektetett ingatlankatasztert, és az ingatlanokról vezetett kataszteri naplót, és gondoskodik az ingatlankataszterben szereplő adatok folyamatos frissítéséről és a változások átvezettetéséről, ennek során:

- értesíti a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodáját (a továbbiakban Pénzügyi Iroda) a számviteli nyilvántartást érintő kataszteri változásokról, valamint

- másolatban átadja a Pénzügyi Iroda számára az önkormányzati vagyont érintő, hasznosításról, illetve értékesítésről szóló dokumentumokat.

b) leltározásnál egyezteti a számviteli nyilvántartásokkal az ingatlankataszteri nyilvántartásban szereplő bruttó értéket, értékváltozásokat, és a helyrajzi számokat a Pénzügyi Irodával

c) adatot szolgáltat az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program alapján a kataszterből - a Magyar Államkincstár területi szervei útján - a Központi Statisztikai Hivatal, valamint törvényben vagy kormányrendeletben felhatalmazott állami szerv részére a kormányrendelet alapján, egyeztetve a kapcsolódó számviteli nyilvántartásokkal.

(3) Minden ingatlan változást - 30 napon belül - a változást dokumentáló okirat csatolásával együtt jelent az ingatlankataszter vezetésével megbízott ügyintézőnek.

(4) A jelen rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon értékesítésére, illetőleg hasznosítására kötött szerződésekről külön ügyleti nyilvántartást vezet.

(5) Pénzügyi Iroda feladatai:

a) Vezeti a vagyonkimutatás alapját képező ingatlankataszterhez kapcsolódó számviteli analitikus nyilvántartást és főkönyvi könyvelést.

b) Értesíti a Városüzemeltetési Irodát a leltározás megkezdéséről leltározási ütemterv alapján.

c) Egyezteti a számviteli nyilvántartásokban szereplő bruttó érték egyezőségét, értékváltozásokat, évközben és év végén.

d) Legalább 2 évente gondoskodik a vagyonleltár elkészítéséről, a vagyonleltár alapján a vagyonkimutatás összeállításáról, a Városüzemeltetési Irodával közösen.

8.§

(1) A vagyon nyilvántartásának tartalmaznia kell, hogy a vagyon elsődleges rendeltetése szerint, mely közfeladat ellátását szolgálja.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon tételes kimutatását e rendelet 1., 2., 3., számú melléklete tartalmazza.

6. A vagyonnyilvántartás kapcsolata az ingatlankataszterrel

9.§

(1) A kataszter elkülönítetten tartalmazza –a törzsvagyon és üzleti vagyon szerinti - az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat és a becsült értéket.

(2) Az ingatlankataszteri nyilvántartásnak egyeznie kell a földhivatali nyilvántartás természetbeni állapotával. A vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok kataszterben szereplő adataival való egyezőségét is biztosítani kell.

(3) A vagyon használói kötelesek adatot szolgáltatni az ingatlankataszter adatinak naprakész állapotot tükröző kiegészítéséhez, illetve módosításához.

(4) Az ingatlankataszter adatait a képviselő-testület szervei, a képviselők – megfelelő védelmi elemek közbeiktatásával – feladatik ellátásához felhasználhatják.

IV. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS

ÉS RENDELKEZÉS

7. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra és rendelkezésre vonatkozó külön rendelkezések

10.§

(1) Az önkormányzati vagyonról a jogszabály, vagy jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában a Képviselő-testület rendelkezik, továbbá a Képviselő-testület hoz döntést az önkormányzati vagyon gyarapításáról.

(2)Hatályon kívül helyezte az 57/2012. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése

(3) A vagyon hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos döntések előtt mérlegelni kell, hogy az Önkormányzat a jó gazda gondosságával jár-e el.

(4) Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (III. 30.) számú önkormányzati rendelet 1§ (1) bekezdése

(5) Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (III. 30.) számú önkormányzati rendelet 1§ (1) bekezdése

(6) Az Önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni kell, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(7) Ha a vagyontárgy rendeltetési célja megváltozik és a forgalomképesség korlátozásnak a fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt, a képviselő-testület a vagyontárgy forgalomképességének minősítését megváltoztathatja (átminősítés).  

(8) Amennyiben egy önkormányzati vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyontárgy funkciójától vagy jellegétől is, úgy a forgalomképesség megváltoztatásával egyidejűleg megfelelő módon (az Önkormányzat rendeletének módosításával, illetve szükség szerint alapító okirat módosításával, kiegészítésével, ingatlan-nyilvántartási állapot rendezésével) rendelkezni kell – ha jogszabály nem tiltja – a vagyontárgy ezen funkciójának, vagy jellegének megváltoztatásáról is.

(9) Önkormányzati vagyontárgy tulajdonjogának megszerzése esetén a képviselő-testületnek, az e rendelet 16. §-ában meghatározott vagyonfelajánlás esetén pedig a vagyonfelajánlásról e rendelet szerint határozni jogosult személynek döntenie kell a vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásáról. A Képviselő-testület a döntést a szerzést követő ülésen, az egyéb döntésre jogosult személy pedig a szerzést követően haladéktalanul hozza meg.

(10) Jogutód nélkül vagy jogutódlással megszűnő költségvetési szervektől vagy gazdasági társaságoktól az önkormányzat kezelésébe visszakerülő vagyon tekintetében az egyes vagyontárgyakat minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába, vagy üzleti vagyoni körbe kerül besorolásra.

8. A vagyon kezelői

11.§

(1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyonra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

 (2) A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelői szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(3) Vagyonkezelői szerződés kizárólag a (4) bekezdésében meghatározott személyekkel köthető és vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható. A vagyonkezelési szerződés megkötése előtt a vagyontárgyakat értékelni kell e rendeletben meghatározott önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó feltételek szerint.

(4) Az önkormányzati vagyon kezelői a nemzeti vagyonról szóló törvény 3.§ (1) bekezdés 19. pontjának b) alpontjában megjelölt szervek (a továbbiakban: vagyonkezelő).

(5) Az önkormányzati vagyonkezelő a kezelésében lévő önkormányzati vagyonnal a hatályos jogszabályok és e rendelet kereti között gazdálkodik.

(6) Az önkormányzati vagyonkezelő jogosult a kezelésben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére.

(7) A vagyonkezelő köteles:

a) a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint a jó gazda gondosságával kezelni és hasznosítani,

b) a kezelésében lévő vagyontárgyakat fenntartani, karbantartani, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni,

c) a használatba adott önkormányzati vagyont önkormányzati tulajdonként nyilvántartani a könyvvezetésről szóló jogszabályok előírásainak megfelelően,

d) az általa kezelt vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely részletesen tartalmazza a vagyonkezelt eszköz könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, az értékben bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket,

e) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

             f) tájékoztatni az Önkormányzatot, ha ellene csőd-vagy felszámolási eljárás indult,

g) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, vagy jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.

(8) Az önkormányzati vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni.

(9) A vagyonkezelői jog létesítése nem keletkeztethet a közfeladat ellátásával összefüggésben központi költségvetési többlettámogatási igényt.

(10) A vagyonkezelő az Önkormányzat vagyonát nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, illetve nem illetik meg azok a jogok, amelyeket e rendelet szerint a képviselő-testület gyakorol.

(11) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelési jogát ingyenesen szerezheti meg a költségvetési szerv, vagy önkormányzati intézmény, illetve az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezete.

(12) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése ellenérték fejében történik, az ellenérték e rendeletben meghatározott módon pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét, valamint vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit. Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő beruházás, felújítás.

(13) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlásának szabályszerűségét a polgármester, vagy az általa megbízott személy ellenőrzi a vagyonkezelő által elkészített részletes írásbeli beszámoló, vagy elszámolás alapján. A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata.

(14) A polgármester vagy az általa megbízott személy a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonban álló ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől/alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(15) A polgármester vagy az általa megbízott személy az ellenőrzés során:

a) jogait úgy gyakorolja, hogy a vagyonkezelő tevékenységét a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) az ellenőrzési tevékenységről a vagyonkezelőt az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 10 nappal tájékoztatja.

c) megállapításait, jelentéstervezetét, valamint a véglegesített jelentést a vagyonkezelő vezetőjének megküldi.

(16) Az ellenőrzött vagyonkezelő jogosult:

              a) az ellenőrzési cselekményen részt venni,

              b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(17) Az ellenőrzött vagyonkezelő köteles:

               a) az ellenőrzés végrehajtásában együttműködni,

b) a polgármester vagy az általa megbízott személy részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani.

9. Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó rendelkezések

12.§

(1) Az Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(2) Az Önkormányzat e rendeletében meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az államot a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerinti esetekben elővásárlási jog illeti meg.

(4) Hatályon kívül helyezte a 24/2013. (V. 16.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése

(5) Az Önkormányzat tulajdonában álló üzleti vagyon elidegeníthető, hasznosítható, bérbe adható, megterhelhető, biztosítékul adható.

(6) A korlátozottan forgalomképes vagyon nem idegeníthető el addig, amíg azt közfeladatra használják és a vagyontárgyra vonatkozó hasznosításra vonatkozó döntést meg nem hozza a képviselő-testület.

(7) Hatályon kívül helyezte a 27/2012. (V. 25.) önkormányzati rendelet 9. §-a

(8) Hatályon kívül helyezte a 27/2012. (V. 25.) önkormányzati rendelet 9. §-a

13.§

(1) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén

a) ha a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke ingó vagyon esetén nettó 1 000 000,- forint összeget nem éri el.

b) ha a vagyon egyedi forgalmi értéke ingatlanvagyon esetében a költségvetési törvényben meghatározott 25 000 000 Ft-os értékhatárt nem haladja meg.

10. Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó rendelkezések

14.§

(1) Az Önkormányzat vagyonát ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adhatja használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

(2) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni az önkormányzati vagyon hasznosítása, bérbeadása esetén,

a) ha a bérbeadásra irányuló ingatlan, ingatlanrész – e § (4) bekezdésében meghatározott – értéke nem éri el a 10 000 000 Ft összeget.

b) ha a bérbeadásra irányuló ingó vagyon beszerzési értéke nem éri el a 10 000 000 Ft összeget.

c) a költségvetési szerv, vagy önkormányzati intézmény használatában/működtetésében lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan, vagy helyiség bérbeadása esetén, ha a bérbeadásra irányuló ingatlan, vagy helyiség bérleti/használati díja nem haladja meg a havi 1 000 000 Ft összeget.

d) azon köznevelési intézmények használatában álló ingatlan, vagy helyiség bérbeadása esetén, amely vonatkozásában a működtetési jogot az Önkormányzat gyakorolja.

(3) Az önkormányzati vagyon használatára, bérbeadására irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyonelem bérleti, használati díjának megállapítási módja a piaci árakról való tájékozódás alapján történik.

(4) Az önkormányzati vagyon hasznosításakor az ingatlan vagyon értékének meghatározása az ingatlanvagyon-kataszteri, becsült érték alapján történik. Ingatlanrész bérbeadása esetén az érték megállapítása az alábbiak szerint történik:

- meghatározásra kerül a bérbe adni kívánt ingatlanrész területe;0

- megállapításra kerül azon ingatlan értéke, amelyben az ingatlanrész található;

- a teljes ingatlan értéke alapján meghatározásra kerül az ingatlanrész egy m² jutó egységára;

- a kapott egység ár alapján meghatározásra kerül a bérbe adni kívánt ingatlanrész értéke.

11. Az önkormányzati vagyon gyarapítására vonatkozó rendelkezések

15.§

(1) Az önkormányzati ingatlanvagyon gyarapításáról Pénzügyi, Jogi, Településfejlesztési, Pályázatkezelő, valamint Vagyonnyilatkozatokat és Összeférhetetlenségeket Kezelő Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

(2) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(3) A településrendezési tervek alapján közérdekű célra szükséges ingatlanok megvásárlásáról, kisajátításáról a képviselő-testület a tárgyévi költségvetésében meghatározott keretek közt hozza meg döntését.

(4) Önkormányzati ingatlan-tulajdonszerzést megelőzően az ingatlanról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

(5) Az Önkormányzat a törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba vehet, erről a téma szerint érintett bizottsága javaslata alapján, hoz döntést.

(6) Az Önkormányzat vagy a Polgármesteri Hivatal, illetve az önkormányzati költségvetési szerv költségvetési eszközeiből vagy az Önkormányzat vagyonának felhasználásával megszerzett vagyon tulajdonjoga minden esetben az Önkormányzatot illeti meg.

12. Az Önkormányzat és a költségvetési szerve javára történő vagyonfelajánlás

16.§

(1) Bármely személy vagy szerv által az Önkormányzat, vagy az Önkormányzat költségvetési szervei javára történő ingyenes vagyonfelajánlás az adott vagyonelem ellenérték nélküli használatba, vagy tulajdonba adását jelenti.

(2) Ingatlan vagyon tulajdonjogát attól függetlenül, hogy a tulajdonjog az Önkormányzat, vagy költségvetési szerve javára kerül felajánlásra, az Önkormányzat szerzi meg. Ingatlan használati jogát, valamint ingó dolog tulajdonjogát, vagy használati jogát pedig minden esetben az szerzi meg, akinek a részére az adott vagyonfelajánlás történik.

(3) A felajánlott vagyon tulajdonjoga, vagy használati joga nem fogadható el, ha a vagyon

a) olyan ingatlan vagy ingatlanrész, melyben az Önkormányzat számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs,

b) ismert terhei elérik vagy meghaladják a kapott vagyon értékét,

c) az önkormányzat, vagy költségvetési szerv nem tudja teljesíteni a vagyonfelajánlással kapcsolatos kötelezettségeket,

d) a vagyonfelajánlás elfogadása az Önkormányzatnak, vagy költségvetési szervnek likviditási problémát okoz, vagy zavarja az önkormányzati feladatok ellátását,

e) a vagyont felajánló szerv nem minősül átlátható szervezetnek a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései értelmében.”

(4) Az Önkormányzat, vagy költségvetési szerve javára felajánlott, az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlan vagyon tulajdonjogának elfogadásáról a Képviselő-testület dönt. Az Önkormányzat számára felajánlott ingó vagyon tekintetében a felajánlott vagyon tulajdonjogának elfogadásáról, amennyiben annak forgalmi értéke az 1.000.000,- Ft-ot nem haladja meg a polgármester, 1.000.000,- Ft-ot meghaladó forgalmi érték esetében pedig a Képviselő-testület jogosult dönteni. Amennyiben az Önkormányzat javára történő vagyonfelajánlás használati jog megszerzésére vonatkozik, azonban tulajdonjog megszerzésével nem jár, a felajánlás elfogadásáról értékhatártól függetlenül a polgármester dönt, mind ingatlan, mind ingó dolog esetében. Az Önkormányzat költségvetési szerve részére felajánlott ingó vagyon tulajdonjogának, valamint ingatlan, vagy ingó vagyon használati jogának elfogadásáról a költségvetési szerv vezetője jogosult döntést hozni.

(5) Eltérő megállapodás hiányában a felajánlott vagyon tulajdonjogának, használati jogának megszerzésével kapcsolatos költségeket, a tulajdonjogot, használati jogot szerző költségvetéséből kell fedezni. Eltérő megállapodás hiányában a felajánlott vagyon használati jogának megszerzését követően a vagyon fenntartása, állagának megóvása, karbantartása, felújítása, pótlása a használati jogot szerző kötelezettségét képezi.

(6) A felajánlott vagyon tulajdonjogának, vagy használati jogának megszerzése esetén a megszerzésről dönteni jogosult személy, vagy szerv dönteni köteles a vagyontárgy besorolásáról is a jelen rendelet 10. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint.

13. Az Önkormányzat által nyújtott támogatások

17.§

(1) Pénzbeli, vagy természetbeni támogatásban részesíthető

a) természeti katasztrófa vagy elemi csapás által sújtott természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

b) az önkormányzati támogatások rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személy, vagy szervezet.

14. Vagyongazdálkodási terv és gazdasági program

18.§

(1) Az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az Önkormányzat gazdasági programja és vagyongazdálkodási terve tartalmazza.

15. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás

19.§

(1) Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás joga

a) 20 000 Ft alatt a polgármestert,

b) 20 000 Ft felett a képviselő-testületet illeti meg.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha:

a) az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását;

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára;

c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;

d) ha a felszámolási eljárás vagy csődeljárás során a követelés részben vagy egészben előreláthatólag pénzügyileg nem realizálható, vagy ha a csődeljárás során csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,

e) ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyíthatóan nem elérhető, nem lelhető fel.

V. fejezet

GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÜGYEI

16. A kizárólagos önkormányzati tulajdonú társaságokra vonatkozó rendelkezések

20.§

(1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság (a továbbiakban társaság) tekintetében az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, mint alapító gyakorolja.

(2) Valamennyi társaság köteles minden évben üzleti terv-koncepció, valamint üzleti terv készítésére.

(3) A képviselő-testület az üzleti terv-koncepciót az éves költségvetési koncepció megtárgyalásakor, az üzleti tervet az éves költségvetés megtárgyalásakor tárgyalja meg.

(4) Az üzleti terv-koncepció, az üzleti terv a társaság felügyelőbizottsága írásbeli jelentésének birtokában, azzal egyidejűleg nyújthatóak be a képviselő-testülethez megtárgyalásra.

(5) A társaság ügyvezetői felelnek az üzleti terv-koncepció, az üzleti terv, az üzletpolitikai jelentéseik, a számviteli törvény szerinti beszámolójuk benyújtásáért a képviselő-testület munkatervéhez igazodóan.

(6) A Polgármesteri Hivatal az alábbiak szerint működik közre a társaság ügyvitelében, működésében:

- elkészíti a társasággal kapcsolatos előterjesztéseket,

- belső ellenőr útján ellenőrzi az igényelt önkormányzati támogatás felhasználását,

- vizsgálja a javaslatok megalapozottságát - az önkormányzat költségvetésének, illetve gazdálkodási feltételeinek tükrében.

(7) A társaság részéről az ügyvezető köteles az 500 000 Ft összeghatárt meghaladó szerződések tervezeteit a Felügyelő Bizottsággal, az 1 000 000 Ft összeghatárt meghaladó szerződések tervezeteit a Képviselő-testülettel véleményeztetni.

(8) Az ügyvezető köteles az egyedi nettó 300 000 Ft - ot meghaladó beszerzések esetében legalább három egyidejű ajánlatot beszerezni és a legelőnyösebb ajánlatot tevő mellett önteni.

17. A nem kizárólagosan önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokban való részvétel szabályai

21.§

(1) Az Önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely, vagy amelynek tagja a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem átlátható.

(2) Az Önkormányzat a képviselő-testület döntése vagy jogszabály alapján alapíthat gazdasági társaságot, illetve szerezhet érdekeltséget gazdasági társaságban.

(3) Az Önkormányzat, mint tag, vagy részvényes képviseletét a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – látja el.

(4) A polgármester, illetve az alpolgármester esetenként meghatalmazottal láttathatja el képviseletét taggyűlésen, illetve közgyűlésen.

(5) A polgármester az alábbi kérdésekben kizárólag a képviselő-testület véleményének ismeretében szavazhat taggyűlésen/közgyűlésen:

a) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,

b) a törzstőke felemelése,

c) a törzstőke leszállítása, kivéve, ha erre azért kerül sor, mert törvény kötelezővé teszi,

d) az önkormányzat érintett a tagok társasági szerződésben foglalt kötelezettségeinek növelésére, új kötelezettségek megállapítására, illetve az egyes tagok külön jogainak csorbítására irányuló taggyűlési előterjesztések esetén.

18. Apportálás feltételei

22. §

(1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik a gazdasági társaság pénzbeli és apport befektetéseire vonatkozó döntés, értékhatártól függetlenül.

(2) Apport vagyon csak ingóság lehet.

(3) Ingóság abban az esetben apportálható gazdasági társaságba, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

a) az Önkormányzat által alapított társaság az Önkormányzat legalább 5%-os tulajdonában áll,

b) az érintett vagyontárgy jellege szerint közvetlenül vagy közvetve közszolgáltatási feladatok ellátását szolgálja, és

c) az Önkormányzat felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(4) Az ingóság apportálására irányuló döntést megelőzően az adott ingó vagyontárgy forgalmi értékét a piaci árak figyelembevételével, könyvvizsgáló által felülvizsgált értékben kell meghatározni

VI. fejezet

AZON ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK ÁLTAL HASZNÁLT VAGYONRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, AMELYEKRE VONATKOZÓAN NEM KERÜLT VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSRE

19. Az intézmény vagyona

23.§

(1) Az önkormányzati intézmények használatukban lévő vagyonukat – az alapfeladat sérelme nélkül – határozott időre, legfeljebb 2 év időtartamra kötött szerződéssel bérbe adhatják, azzal a feltétellel, hogy gondoskodnak a vagyon értékcsökkenésének megfelelő mértékű tartalék képzéséről.

(2) E rendelet 14.§-ának rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati intézmények általi vagyonhasznosítás esetében is.

(3) A felújítás szükségességét az intézményvezető köteles a polgármester felé írásban jelezni. A felújításról a képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt.

20. Az önkormányzati intézmény ingatlan vagyonára vonatkozó külön rendelkezések

24. §

(1) Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (III. 30.) számú önkormányzati rendelet 6. (1) bekezdése

(2) Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (III. 30.) számú önkormányzati rendelet 6. (1) bekezdése

(3) Az önkormányzati intézmény használatában/működtetésében lévő ingatlan alkalmi (6 hónapot meg nem haladó), illetve tartós (6 hónapot meghaladó, de legfeljebb 2 éves) bérbeadására az intézményvezető kizárólag írásban jogosult.

(4) A bérleti díj összegéről az intézményvezető és a bérlő a bérleti szerződésben állapodik meg a szerződéskötéskor átlagosan jellemző piaci bérleti díjak, valamint a közüzemi, fenntartási költségek és a vagyonpótlásának megfelelő mértékű értékcsökkenés figyelembevételével. Az intézményvezető dönthet az ingatlan kedvezményes áron történő bérbeadásáról.

(5) A közüzemi és fenntartási költségek meghatározása az önköltségszámítási szabályzatról szóló polgármesteri és jegyzői együttes utasításban foglalt rendelkezések figyelembevételével történik. A vagyonpótlására vonatkozóan az intézményvezető a piaci árak figyelembevételével meghatározott, vagy a kedvezményes bérleti díj 20%-ának erejéig köteles tartalékot képezni.

(6) Tartós bérbeadás esetén az intézményvezető köteles a szerződésben kikötni a bérleti díj éves felülvizsgálatának és évente, legfeljebb a következő év január 1. napján érvényben lévő jegybanki alapkamattal azonos mértékben történő emelésének lehetőségét.

(7) Tartós bérbeadások esetén a bérleti szerződés melléklete kell, hogy legyen a bérlemény átadás-átvételkori állapotát rögzítő jegyzőkönyv, valamint a bérleményben lévő berendezések, ingóságok tételes felsorolása.

(8) A tartós bérbeadások bérleti szerződéseiben rögzíteni kell az alábbiakat:

a) értéknövelő beruházást, átalakítást a bérlő a bérleményen kizárólag az intézményvezető támogató javaslatán alapuló képviselő-testületi döntés birtokában, kizárólag saját költségén végezhet,

b) mindkét szerződő felet megilleti az indokolás nélküli felmondási jog, megfelelő felmondási idő biztosításával.

25. §

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (III. 30.) számú önkormányzati rendelet 8. (1) bekezdése

26.§

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (III. 30.) számú önkormányzati rendelet 8. (1) bekezdése

27. §

(1) Az intézményi igényeket kielégítő büfék, ital automaták elhelyezésére szolgáló terület (a továbbiakban: intézményi büfé) két évet meg nem haladó időtartamú tartós, vagy alkalmi (6 hónapot nem meghaladó időtartalmú) bérbeadásáról az intézményvezetők jogosultak döntést hozni.

(2) Az intézményi büfék bérleti díjáról az intézményvezetők a piaci bérleti díjak figyelembevételével kötelesek megállapodni a bérlővel, bérleti szerződés kizárólag írásban köthető.

28. §

(1) Az intézményvezető a használatában/működtetésében lévő helyiségeket alkalmi jelleggel, vagy előre meghatározott időszakra ingyenesen használatba adhatja kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

29. §

(1) Az intézményvezető köteles az intézmény használatában/működtetésében lévő ingatlanok hasznosítása során az intézményi bérlők, használók ingatlanhasználatát ellenőrizni, valamint működtetni az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét.

(2) Az intézményvezető köteles a rendeltetésellenes, valamint a szerződésszegő magatartások folytán előállott károk megtérítése és követelések behajtása iránt intézkedni.

(3) Az intézményvezető nem köthet olyan tartós bérbeadásra irányuló, vagy folyamatos ingatlanhasználattal nem járó szerződést, és nem engedélyezhet olyan célra ingatlanhasználatot, amelynek eredményeként az intézmény jó hírnevének csorbítására alkalmas tevékenységet folytatna az intézmény területén a bérlő.

(4) Minden intézmény vezetője köteles az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan e rendelet szerinti hasznosítására kötött szerződések egy-egy eredeti példányát naptári évenként, folyamatosan sorszámozva gyűjteni, a szerződések egy-egy példányát a Polgármesteri Hivatalnak leadni.

30.§

(1) E rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott ingatlanok tekintetében a bérbeadási/haszonbér beadási jogot (ide értve a bérleti díj meghatározását is) visszavonásig a polgármester gyakorolja.

21. Az intézmények használatában lévő ingó vagyontárgyakkal való gazdálkodásról

31.§

(1) Az intézmények használatában lévő ingó vagyontárgyakat az intézmények vezetői az alapfeladat ellátásának sérelme nélkül, határozott időtartamra bérbe adhatják, illetve ezek használatát az ingatlan bérbeadásokkal összefüggésben biztosíthatják a bérlőknek, használóknak.

(2) Az ingó vagyontárgyak bérleti díjáról az intézményvezető jogosult megállapodni a bérlővel.

(3) Az intézményvezetők kötelesek az ingók hasznosítása során a jó gazda gondosságával eljárni, működtetni az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét és szerződő partnereikkel szemben érvényesíteni a szerződésszegő, vagy rendeltetés-ellenes használatból származó károk megtérítése iránti igényeket.

22. Záró rendelkezések

32.§

(1) E rendelet 2012. március 1. napján lép hatályba.

(2) Egyidejűleg az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló 11/2011. (III. 21.) számú és az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2009. (III. 23.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.