Csókakő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2023. 06. 22

Csókakő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2023.06.22.

Csókakő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában biztosított feladatkörében eljárva, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1.  § A rendelet hatálya kiterjed:

a.) Csókakő Község Önkormányzatára /a továbbiakban: önkormányzat/ annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre /a továbbiakban: intézmények/
b.) mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban megillető részesedésekre, értékpapírokra, és az önkormányzat követeléseire /a továbbiakban: önkormányzati vagyon/.
Az önkormányzati vagyon

2.  § Az önkormányzat vagyona

a) a törzsvagyonból,

b) üzleti vagyonból áll.

2/A.  § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:

a) forgalomképtelen,

b) korlátozottan forgalomképes,

c) forgalomképes.

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba, gazdasági társaságba, társulásba nem vihető. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy elidegenítése semmis, az elidegenítésre vonatkozó szerződés érvénytelen.

(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba, társulásba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény és e rendelet határozza meg.

(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, társulásba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

2/B.  § Az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.

2/C.  § Az önkormányzat üzleti vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

Az önkormányzat törzsvagyona

2/D.  § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálják.

2/E.  § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.

(3) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonná a képviselő-testület nem minősít vagyonelemet.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának elemeit a rendelet 1. számú

melléklete tartalmazza.

2/F.  § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba – más jogszabályok

szerint - a következő vagyonelemek tartoznak:
a) önkormányzati tulajdonú közművek;
b) önkormányzati tulajdonú, a képviselő-testület és szervei, továbbá az önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatainak ellátását szolgáló épület,
c) műemlékek,
d) védett természeti területek,
e) muzeális emlékek,
f) kulturális javak,
g) sportpályák, sportcélú létesítmények,
h) erdők,
i) helyi közút tartozékai,
j) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag.
(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat elidegeníteni, használati jogot átengedni, gazdasági társaságba vinni csak a Képviselő-testület által meghatározott funkció biztosítása mellett és kizárólag a képviselő-testület döntésével lehet.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz tartozó dolgok használatára, hasznosítására és elidegenítésére vonatkozó korlátozások a következők:
a) Közművek: az önkormányzat a közműveket az önkormányzati részesedéssel az e célra létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja);
b) Intézmények, középületek: az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el. Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak egy évnél rövidebb időszakra ruházható át.
c) Műemlékek: az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez,megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati, vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.
d) Védett természeti területek: az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges.
e) Muzeális emlék: a muzeális emlék elidegenítéséhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.
f) Erdő: értékesítésére tulajdonközösség megszüntetése céljából egyszerű, egyéb esetekben minősített többségű döntéssel van lehetőség.
(4) Vagyontárgyat forgalomképes üzleti vagyonná a képviselő-testület döntésének megfelelően rendeletmódosítással lehet átminősíteni.
(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának elemeit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
Az önkormányzat üzleti vagyona

2/G.  § (1) Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyonának elemeit a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

2/H.  § Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes

3.  § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazon jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdoni jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület egyes hatásköreit e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre ruházza át.

(3) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozatételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(4)

A törzsvagyon feletti rendelkezési joggyakorlásának szabályai

4.  § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.

(2) A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon működtetésére:

a.) saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet hozhat létre,vagy költségvetési, illetve önkormányzat intézményt alapíthat, vagy
b.) a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át,
c.) az önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízi létesítmény létesítését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közvagyonát a képviselő-testület használatba adja.
(3) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve ellenszolgáltatás mellett.
A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, használatra való átengedés használati szerződéssel, bérleti szerződéssel, illetve haszonbérleti szerződéssel.
a.) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:
- koncessziós szerződéssel, jogszabály illetve e rendelet szerint;
- az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (pl: közterület használat).
b.) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - a 8. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett – átengedhető
- koncessziós szerződéssel,
- bérleti szerződéssel jogszabályban rögzített feltételek mellett
- illetve önkormányzati rendelet alapján.
c) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának használati, illetve hasznosítási joga - ideiglenesen – átengedhető:
- koncessziós szerződéssel,
- bérleti szerződéssel,
díj ellenében.
(4) Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése értékhatár nélkül a Képviselő-testület hatásköre.
(5) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
(6) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.
(7) Az önkormányzat gazdasági társaságban részvételének szabályait a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 8. §-a szabályozza.
(8) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.
Az önkormányzati vagyon hasznosítása, nyilvánossága

5.  § (1) Az önkormányzati vagyont 1.000.000,- Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános meghirdetés útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Egy ajánlat esetén a vagyontárgyat akkor lehet értékesíteni /pl. építési telek/ ha az ajánlatot tevő a képviselő-testület és e rendelet által meghatározott minimális értéket megfizeti. A hirdetést a megyei folyóiratban, valamint a község hirdetőtábláin kell közzé tenni.

(2) Ingatlan vagy ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés meghozatalára a képviselő-testület jogosult. A szerződés megkötésére a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester jogosult.

(3) Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését /típusát/, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A közzétételről az állami, illetve önkormányzati szerv nevében a szerződést kötő személy gondoskodik. A közzététel módjára az államháztartásról szóló 1992. évi III. 31. tv. 15/a. §-ban foglalt rendelkezések irányadóak.

(4) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon hasznosításakor a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. §-ban foglaltakat is figyelembe kell venni.

Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13-14. §-a alapján történhet.

6.  § (1) Az önkormányzat a rendelkezésére álló, átmenetileg felszabaduló pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.

(2) Az értékpapír vásárlásakor a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

(3) Az értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

7.  § (1) A vagyon értékének megállapítására a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a.) értékpapír esetén a névérték alapján
b.) ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján
c.) ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó
d.) örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
A felajánlott vagyon elfogadása

8.  § (1) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

(2) A felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, ezen kötelezettségek teljesítése likviditási problémát ne okozzon, az önkormányzati feladat-ellátást nem zavarhatja.

Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

8/A.  § (1) A vagyonkezelői jog az Nvtv. 11. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel vagyonkezelői szerződéssel jön létre. A nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az Nvtv. 11. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel, továbbá az Nvtv. 12. §-ában foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b.) alpontjában felsoroltakkal köthető, és a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.

(2) Az Önkormányzat a tulajdonában álló, általános iskolai feladatot ellátó intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon – ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben levő eszközöket, felszereléseket –, a Klebersberg Intézményfenntartó Központ ingyenes vagyonkezelésébe adta.

(3) Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

8/B.  § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével engedheti át.

8/C.  § (1) A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A vagyonkezelési szerződésben a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást írható elő.

8/D.  § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,

d) a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

8/E.  § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás

b) alapfokú nevelés, oktatás

c) szociális ellátás

d) egészségügyi ellátás

e) közművelődési, kulturális feladatok ellátása

f) sportcélú feladatok ellátása.

8/F.  § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

c) a pénzügyekért felelős bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

Vagyonnyilvántartás

9.  § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz /zárszámadáshoz/ összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

10.  § A képviselőtestület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a.) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b.) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
c.) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d.) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
e.) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása
f.) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
g.) gazdasági és közhasznú társaság alapítása
h.) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

11.  § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tatoznak e rendelet szerint.

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik, értékhatártól függetlenül:

a.) vagyontárgy vásárlása,
b.) a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
c.) behajthatatlan követelések törlése.
(3) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik:
a.) a közszolgálathoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,
b.) a használatában, kezelésében lévő 100 000 Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog, stb. értékesítése,
c.) 30 000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.
(4) A polgármester jogosult:
a.) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
b.) megköti a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,
c.) megköti a képviselő-testület véleményének figyelembevételével a biztosítási szerződéseket.
Záró rendelkezések

12.  § Ez a rendelet 2012. június 1-én lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat tulajdonáról és vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 9/1994.(VIII.31.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

1

Az 1. melléklet a Csókakő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 3. melléklet a Csókakő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.