MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012 (VI.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Hatályos: 2025. 10. 01MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012 (VI.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Maglód Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ban, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Maglód Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, vagy tulajdonába kerülő dolgokra; ingó és ingatlan vagyonra, vagyoni értékű jogokra, a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, egyéb értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközökre, valamint az Önkormányzatot külön jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. ingatlan vagyontárgy: föld, épület, az épületrész, egyéb építmény, közmű és egyéb építményterület, a telek.
2. ingó vagyontárgy: különösen a számviteli szabályok szerinti tárgyi eszközök (pl. gépek, berendezések, járművek) az ingatlanok és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, valamint a számviteli szabályok szerinti készletek (pl. áruk, rövid időn belül elhasználódó szerszámok, műszerek, berendezések)
3. vagyoni értékű jog különösen
a) a számviteli szabályok szerinti immateriális javak között nyilvántartott vagyoni értékű jogok a b) pont szerintiek kivételével (pl. bérleti jog, koncessziós jogok, licencek, saját szoftver vásárlás esetén a telepítés joga), valamint
b) földhasználati, haszonélvezeti és használati, bérleti jogok, a szolgalmi jog (telki szolgalom, közérdekű szolgalmak), az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített – hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog (pl. víz- és csatornahasználati, villamos-fejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás), valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok [pl. visszavásárlási jog, elővásárlási jog, vételi jog (opció), jelzálogjog, zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, telekalakítási, építési tilalom, építésügyi korlátozások, stb.]
4. portfólió vagyon: a tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető üzletrészek, egyéb értékpapírok, kárpótlási jegyek, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközök.
5. tulajdonosi jogok: a vagyon megszerzése, birtoklása, használata, hasznainak szedése, a vagyonnal való rendelkezés, a vagyon kezelése, a kötelezettségek keletkeztetése, a követelések elengedése és mérséklése.
6. tulajdonosi jogok gyakorlója: aki a nemzeti vagyon felett a helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult
Az Önkormányzat vagyona
3. Az Önkormányzat vagyona, a vagyon nyilvántartása, a vagyongazdálkodás tervezése
3. § (1) Az önkormányzati vagyon körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény – a továbbiakban: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény - 106. § (2) bekezdése határozza meg. Az önkormányzati vagyont az egyes vagyonelemek célhoz kötöttsége szempontjából a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény 5. § (1) bekezdése két, az önkormányzat törzsvagyona és üzleti vagyona csoportba sorolja.
(2) Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.
(3) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába az vagyon tartozik, amely az közvetlenül önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és
a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény – a továbbiakban: nemzeti vagyontörvény – 5. § (3) bekezdése az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyonnak, vagy
b) törvény nemzetgazdálkodási szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.
A forgalomképtelen törzsvagyon tételes felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába az a vagyon tartozik, amely közvetlenül önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és
a) törvény korlátozottan forgalomképes vagyonként állapít meg, valamint
b) az Önkormányzat intézményei, költségvetései szervei vagyona és
c) az Önkormányzat tulajdonában álló épület, amelyet az Önkormányzat által fenntartott és közfeladatot ellátó intézmény a feladatellátás során használ és a Polgármesteri Hivatal által használt épületek, épületrészek.
A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tételes felsorolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(5) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyontárgyakból áll, melyek nem tartoznak a törzsvagyon – 3. § (3) bekezdésében és 3. § (4) bekezdésében szabályozott vagyon körébe.
(6) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes. Az üzleti vagyon tételes felsorolását a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
4. § (1) Az Önkormányzat a törzsvagyonát az üzleti vagyonától elkülönítetten, a helyi önkormányzatok vagyonának nyilvántartására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott módon tartja nyilván és készíti el a vagyonáról a jogszabályok által meghatározott kimutatásokat.
(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és a nemzeti vagyontörvény 7. § (2) bekezdésében rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet fogad el.
4. A vagyon átsorolása
5. § (1) A Képviselő-testület – ha törvény eltérően nem rendelkezik - dönthet a vagyontárgy
a) az újonnan szerzett/kialakult vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, vagy forgalomképes üzleti vagyonná nyilvánításáról,
b) a meglévő vagyon forgalomképességének megváltoztatásáról.
(2) A Képviselő-testület az átminősítéssel kapcsolatos döntését minősített többséggel hozza meg.
(3) A Képviselő-testület a városrendezési és építési szabályzatról szóló rendeletében az önkormányzat vagyontárgyait korlátozottan forgalomképessé, forgalomképes üzleti vagyonná nyilváníthatja. Ebben az esetben a vagyontárgy átsorolására további egyedi döntést nem kell hoznia a Képviselő-testületnek.
(4) Jogutód nélkül megszűnő intézmények, gazdasági társaságok esetén az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat – a megszűnéssel egyidejűleg- be kell sorolni az önkormányzat forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes törzs–vagyonába, vagy üzleti vagyonába.
(5) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, de az alaptevékenységük ellátásához nem szükséges vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt – a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával – arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából, és a forgalomképes üzleti vagyonba sorolja át.
(6) Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok használatában lévő, de az alapító okirat (társasági szerződés) szerinti feladataik ellátásához nem szükséges vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a gazdasági társaság használatából és a forgalomképes üzleti vagyonba sorolja át.
Rendelkezés az önkormányzat vagyonával
5. A tulajdonosi jogok gyakorlása, rendelkezés a tulajdonos képviseletében
6. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, vagy átruházott feladat- és hatáskörben a Polgármester és a Képviselő-testület bizottságai (továbbiakban: a tulajdonosi jogok gyakorlója) gyakorolják.
(2) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jogok gyakorlóját – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az adott vagyontárgy értéke alapján kell megállapítani.
6. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
7. § (1) A vagyon szerzésére, önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.
(2) A vagyontárgy értékesítése, megterhelése, vagyontárgy szerzése esetén annak forgalmi értékét
a) ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
b) tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír esetén, ha az
ba) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,
bb) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy a sajtóban közzétett, 3 hónapnál nem régebbi adásvételek vételi középárfolyamán,
c) egyéb társasági részesedés esetén az utolsó lezárt üzleti év értékelése alapján,
d) ingó vagyontárgy esetén az amortizációval csökkentett beszerzéskori érték alapján kell meghatározni.
(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll – a (2) bekezdésben foglaltaknál – régebben készült, de egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek becsléssel napi értékre átszámított változata is elfogadható (aktualizált értékbecslés).
(4) Vagyontárgynak a (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli egyéb hasznosítása (bérlet, használat) esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi bérleti, használati díjat, ennél rövidebb időre történő hasznosítás esetén a 12 hónapra számított bérleti, használati díj időarányos részét kell érteni.
(5) A tulajdonosi jog gyakorlóját az e szakasz szerint megállapított érték figyelembe vételével az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy – ha az elidegenítés, megterhelés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.
(6) Ha a tulajdonosi döntés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), értékesítése, hasznosítása, a tulajdonosi jogokat a vagyontömeg együttes értéke határozza meg. Több vagyontárgy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek konzorciuma részére történik.
8. § Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról szóló döntést értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hozza meg, a döntéshez minősített többség szükséges.
7. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
9. § A forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodásokat, szerződéseket a polgármester köti meg. A tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatokat e rendelet szerint átruházott hatáskörben a polgármester adja ki.
8. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
10. § (1)1 A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítését, gazdasági társaságba való bevitelét, megszerzését, megterhelését, valamint a bérleti és használati szerződés megkötését illetően a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az illetékes szakmai bizottság véleményezése mellett.
(2) Az értékesítés kizárólag e rendelet 4. és 5. számú mellékletét képező árverési és pályáztatási versenyeztetési szabályzat alapján történhet.
(3) Az önkormányzat költségvetési szervei – az alapító okirat szerinti feladataik ellátásához – használják és – alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül – bérbeadás útján természetes személy vagy átlátható szervezet részére tovább hasznosíthatják a 3. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyont. A szerződést a költségvetési szerv vezetője készíti elő, annak megkötésére a polgármester jogosult. [2] Kiegészítette a 21/2017. (X.24.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2017. október 25-től.
(4)2
9. A forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
11. § (1) A forgalomképes ingó vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, megterhelése esetén a vagyontárgy 7. § szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével
a) 1 000 000 Ft értékhatárig a polgármester,
b) 1 000 001 Ft és 5 000 000 Ft értékhatár között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság,
c) 5 000 000 Ft értékhatár felett a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(2) Portfólió vagyon estében
a) 1 000 000 Ft értékhatárig a polgármester,
b) 1 000 001 Ft és 5 000 000 Ft értékhatár között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság,
c) 5 000 000 Ft értékhatár felett a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(3) Az ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe és használatba adásáról való döntés tekintetében a vagyontárgy 7. § szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével
a) 1 000 000 Ft értékhatárig a polgármester,
b) 1 000 001 Ft és 5 000 000 Ft értékhatár között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság,
c) 5 000 000 Ft értékhatár felett a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(4) Önkormányzati lakás, nem lakás célú önkormányzati helyiségek megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe és használatba adásáról való döntés tekintetében az önkormányzat tulajdonában levő lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 28/2004. (VIII.30.) Kt. rendelet szabályait kell alkalmazni.3
12. § (1) A törvényben meghatározott forgalmi értéket meghaladó forgalomképes üzleti vagyont értékesíteni kizárólag versenyeztetési eljárás útján
a) jelen rendelet 4. számú mellékletét képező Árverési Versenyeztetési Szabályzat szerinti árverési felhívásban meghatározott legjobb ajánlatot tevő részére, vagy
b) amennyiben a tulajdonosi jogkör gyakorlója a vagyonelemet az elidegenítésről szóló döntésében önkormányzati szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíti, a jelen rendelet 5. számú mellékletét képező Pályázati Versenyeztetési Szabályzat szerinti pályázati eljárásban részt vevő, legjobb ajánlatot tevő részére
lehet.
(2) A tulajdonosi jog gyakorlója dönthet úgy, hogy a törvényben vagy e rendeletben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó önkormányzati vagyon értékesítése az (1) bekezdés szerinti versenyeztetési eljárás lefolytatásával történjen.
13. § Az önkormányzati üzleti vagyon használatát, a vagyon hasznosítás jogát átengedni kizárólag pályáztatás útján lehet.
10. Tulajdonosi jogok gyakorlása az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan
14. § (1) Az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezet legfőbb szervének – a gazdálkodó szervezetre vonatkozó jogszabályok és a gazdálkodó szervezet létesítő okirata által – meghatározott jogait a Képviselő-testület gyakorolja.
(2) Azon gazdálkodó szervezetek estében, amelyek nem az Önkormányzat kizárólagos részvételével működnek, az Önkormányzatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének ülésén a polgármester, vagy az általa megbízott személy képviseli.
11. Tulajdonosi jogok gyakorlása egyéb kérdésekben
15. § (1) Az Önkormányzatot megillető, vagy várományi vagyonát érintő perbeli, vagy peren kívüli egyezség megkötésére
a) 1 000 000 Ft perérték vagy egyedi forgalmi értékhatárig a polgármester,
b) 1 000 001 Ft és 5 000 000 Ft perérték vagy egyedi forgalmi érték között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság,
c) 5 000 000 Ft perérték vagy egyedi forgalmi értékhatár felett a Képviselő-testület
jogosult.
(2) Az önkormányzati vagyon tekintetében fennálló elővásárlási jogról történő lemondás megtételére
a) 1 000 000 Ft értékhatárig a polgármester,
b) 1 000 001 Ft és 5 000 000 Ft értékhatár között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság,
c) 5 000 000 Ft értékhatár felett a Képviselő-testület
jogosult.
(3) Amennyiben az Önkormányzat élni kíván az elővásárlási jogával a tulajdonosi jogok gyakorlására a 11. §-ban meghatározottak az irányadók.
16. § (1) Az Önkormányzat követelésről részben vagy egészben csak az alábbi esetekben mondhat le:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) peren kívüli megegyezés során,
d) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés behajthatatlannak minősül,
e) végrehajtási eljárásban, ha a követelés az eljárás során nem, vagy csak részben térül meg,
f) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel – vagy aránytalan költségráfordítással – érvényesíthető,
g) ha a követelés kötelezettje nem fellelhető és ez hitelt érdemlően bizonyított,
h) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében, amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott esetekben az Önkormányzat követeléseiről
a) 1 000 000 Ft értékhatárig a polgármester,
b) 1 000 001 Ft és 5 000 000 Ft értékhatár között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság,
c) 5 000 000 Ft értékhatár felett a Képviselő-testület
jogosult lemondani.
Záró rendelkezések
17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 26/2004.(VIII.30.)Kt. rendelet, és az önkormányzat vagyonának értékesítése, hasznosítása során alkalmazandó versenyeztetési szabályokról szóló 27/2004.(VIII.30.)Kt. rendelet.
4. melléklet a 11/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelethez
Árverési Versenyeztetési Szabályzat
1. A Szabályzat célja
2. Az árverési versenyeztetési eljárás
2.1. Az árverési versenyeztetési eljárás célja: Értékesítés.
2.2. A versenyeztetés módja: Nyilvános árverés.
2.3. A versenyeztetés jellege: nyilvános.
3. Az árverés meghirdetésének módja és tartalma
4. Az árverési dokumentáció tartalma
5. Az árverésen való részvétel feltételei:
5.1. Az árverési eljárás résztvevője természetes személy és átlátható szervezet lehet.
5.2. A részvételhez az alábbi okiratok csatolása/bemutatása szükséges:
5.3. Aki az árverésen részt kíván venni, annak
6. Ajánlati kötöttség, ajánlati biztosíték
6.1. Az ajánlati kötöttség
6.2. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszti. Az elvesztett ajánlati biztosíték a Kiírót illeti meg.
6.3. Az ajánlati biztosíték:
6.4. A Kiíró az ajánlati biztosíték után költséget nem számol fel, kamatot nem fizet, kivéve, ha a visszafizetési határidőt elmulasztja.
6.5. A Kiíró a nem nyertes ajánlattevők részére az árverés megtartása illetve az árverés eredménytelennek nyilvánítása után a szándéknyilatkozatban megjelölt bankszámlaszámra 3 munkanapon belül visszautalja a befizetett ajánlati biztosítékot.
6.6. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, de ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, az ajánlati biztosítékot elveszti. Az elvesztett ajánlati biztosíték a Kiírót illeti meg.
7. Árverési felhívás visszavonása
7.1. A Kiíró a 3. pont szerint meghirdetett árverési felhívást az árverés megnyitásáig jogosult indokolás nélkül visszavonni.
7.2. A felhívás visszavonása esetén az Önkormányzat hirdetőtáblájára elhelyezett hirdetményt át kell húzni, mellette meg kell jelölni a visszavonás dátumát.
7.3. A hirdetményt a 3. pontban megjelölt egyéb elektronikus fórumokról haladéktalanul el kell távolítani, nyomtatott sajtó esetén – amennyiben arra a megjelenés előtt még lehetőség van – értesíteni kell a visszavonásról a sajtószervet. Az ajánlattevőket írásban haladéktalanul tájékoztatni kell, a befizetett ajánlati biztosítékokat 3 munkanapon belül vissza kell utalni.
8. Az árverés lebonyolítása
8.1. Az árverésről jegyzőkönyvet, valamint jelenléti ívet kell készíteni. A szándéknyilatkozatot benyújtó, ajánlati biztosítékot igazoltan befizető személyek, amennyiben ajánlatot kívánnak tenni, kötelesek a jelenléti ívet az árverés megnyitásakor aláírni. Aki a jelenléti ívet nem írta alá az árverés megnyitásakor, vagy a részvételi feltételeknek teljes körűen nem tett eleget, ajánlattételre nem jogosult.
8.2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
8.3. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet és az árverési dokumentációt.
8.4. Az árverésen ügyvéd jelenléte kötelező.
8.5. Az árverés megnyitásakor az ügyvéd személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány alapján azonosítja a megjelent ajánlattevőket. Az árverésen jelen lévő ügyvéd jogosult a vételi ajánlathoz csatolt dokumentumok valódiságát ellenőrizni.
8.6. Az árverés megnyitását követően az árverést levezető személy megnevezi az árverésre kínált ingatlant és annak kikiáltási árát, valamint ismerteti a licitlépcsőket.
8.7. Licitálni kizárólag a kikiáltási ártól felfelé lehet.
8.8. A licitet levezető az árat előre meghatározott licit-lépcsőknek megfelelően emeli. A licitlépcsőket, illetve azt, hogy melyik ajánlattevő tartja az árat, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
8.9. A licitet addig kell folytatni, amíg egy ajánlattevő marad.
8.10. Az árverés nyertese, aki a kikiáltási árhoz képest a legmagasabb vételi ajánlatot teszi.
8.11. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a legmagasabb, és a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő személy nevét, valamint az általuk megajánlott bruttó vételárat.
8.12. A második helyezettet nyilatkoztatni kell arról a jegyzőkönyvben, hogy amennyiben az első helyezettel bármely okból nem jön létre az adásvételi szerződés, úgy ajánlatát fenntartja-e az általa megajánlott áron.
8.13. A jegyzőkönyvet az árverés lezárásakor a jegyzőkönyvet vezető személy és további egy résztvevő aláírásával hitelesíti.
9. Az árverés érvényessége
10. Az árverés eredményessége
11. Az árverés eredménytelensége
12. Eljárás eredménytelen árverés esetén
12.1. Ha az árverés eredménytelen, az első árverés időpontjától számított 60 napon belülre további időpontot kell kitűzni annak megtartására.
12.2. Amennyiben a második árverés eredménytelen, a Kiíró dönt arról, hogy az ingatlan árverezését újra nem tűzi ki, hanem az ingatlant a kikiáltási áron folyamatosan eladásra hirdeti a 3. pontban meghatározott fórumokon: elektronikus portálokon folyamatosan, lapokban legfeljebb negyedéves rendszerességgel, összesítve.
12.3. Folyamatos hirdetés esetén, amennyiben a korábban kétszer eredménytelenül árverezett ingatlanra vonatkozóan vételi szándéknyilatkozatot nyújtanak be, a Kiíró új árverést tűz ki. Az árverés kitűzése és az árverés időpontja között a folyamatos hirdetésre tekintettel 10 napnak kell eltelnie. A Kiíró az új árverési felhívást a 3. pontban meghatározott módokon köteles közzétenni.
12.4. A Kiíró ezirányú döntése alapján minden értékesítésre irányuló tevékenységet meg kell szüntetni a 7. pontban foglaltak szerint.
13. Eljárás érvényes és eredményes árverés esetén – A szerződés megkötése
13.2. Az árverés nyertese, amennyiben a vételi szándéknyilatkozatban erről nem nyilatkozott, az árverést követő 3 munkanapon belül köteles a szerződés megkötéséhez a szükséges adatait a Kiírónak, illetve a szerződéskötéssel megbízottnak átadni.
13.3. A Kiíró vagy megbízottja az árverés napjától számított 10 munkanapon belül köteles az adásvételi szerződés-tervezetet az árverésen nyertes ajánlattevőnek átadni, vagy elektronikus úton az ajánlattevő által megadott címre eljuttatni. A Kiíró és az árverés nyertese köteles az adásvételi szerződést az árverés napjától számított 15 munkanapon belül megkötni.
14. Összeférhetetlenséget kell megállapítani, ha a versenyeztetés lebonyolításában az a természetes személy, szervezet, vagy képviselőjük vesz részt, aki maga is ajánlattevő vagy annak
5. melléklet a 11/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelethez
Pályázati Versenyeztetési Szabályzat
1. A Szabályzat célja
2. A pályázati versenyeztetési eljárás alapvető jellemzői
2.1. A pályáztatás célja: hasznosítás, értékesítés.
2.2. A pályáztatás típusai:
a) nyilvános pályázati hasznosítás
b) meghívásos pályázati hasznosítás
2.3. A pályáztatás jellege
2.3.1. A pályázat főszabály szerint nyilvános. A nyilvánosság azt jelenti, hogy pályázatot bárki benyújthat, aki a jelen szabályzatban foglalt feltételeknek megfelel, illetve az értékelésen részt vehet.
2.3.2. Kivételesen kerülhet sor meghívásos pályázat kiírására. A meghívásos pályázati értékesítésről az Ajánlatkérő az elidegenítéssel egyidejűleg dönt az alábbi feltétel esetén: a versenyeztetés tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldására az Ajánlatkérő által előre meghatározott befektetők, illetve partnerek részvételét teszi szükségessé;
2.3.3. A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második fordulóban – az Ajánlatkérő által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztott pályázók vehetnek részt. Többfordulós pályázat esetén a pályázati felhívásnak és az 5. pontban foglalt pályázati dokumentációnak (a továbbiakban együtt: kiírás) tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.
3. A pályázati felhívás meghirdetése és tartalma
3.1. A nyilvános pályázati felhívást közzé kell tenni
3.2. A pályázati felhívás jellegének megfelelően szükség szerint az pontban foglaltakon felül az Ajánlatkérő döntése szerint más helyen és módon is meghirdethető.
3.3. A hirdetmények kifüggesztésének valamint a médiában való megjelentetésnek az időpontja és a pályázat benyújtásának határideje között legalább 15 napnak kell eltelni.
3.4. A nyilvános pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
3.5. Meghívásos értékesítés esetén az Ajánlatkérő a kijelölt személyeket egyidejűleg és közvetlenül írásban hívja fel a pályázat benyújtására. Meghívásos értékesítés során, a pályázat benyújtására legalább kettő pályázót kell külön-külön írásban meghívni. A meghívásos pályázati felhívás ugyanazokat az elemeket tartalmazza, mint a nyilvános pályázati felhívás.
3.6. Meghívásos pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell nyilvánosságra hozni a 3.1. pontban meghatározott formában.
4. A pályázati dokumentáció tartalma
5. A pályázaton történő részvétel feltételei
5.1. A részvételhez az alábbi okiratok csatolása/bemutatása szükséges:
5.2. A pályázónak nyilatkozatot kell benyújtania, melynek tartalmaznia kell az alábbiakat:
6. A pályázati ajánlat, az ajánlati kötöttség, az ajánlati biztosíték
6.1. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes és jogilag kötelező nyilatkozatát az alábbiakra vonatkozóan:
6.2. Az ajánlati kötöttség
6.2.1. A pályázat ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
6.2.2. A pályázó pályázati ajánlatához a pályázati dokumentációban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig – illetve ha harmadik személy részére jogszabályban vagy szerződésben elővásárlási jog van biztosítva, az arról lemondó jognyilatkozat kézhezvételétől számított 20 napig - kötve van, kivéve, ha az Ajánlatkérő ezen határidőn belül a pályázaton nyertes pályázóval szerződést köt, vagy a pályázókkal írásban közli, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánította.
6.2.3. Amennyiben a pályázó az ajánlati kötöttségének ideje alatt pályázati ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett biztosítékot elveszti.
6.3.1. A felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. Ennek összegét az Ajánlatkérő határozza meg, de az nem lehet több a forgalmi érték vagy a minimum ár 20% - ánál.
6.3.2. Az Ajánlatkérő az ajánlati biztosíték után költséget nem számol fel, kamatot nem fizet, kivéve ha a visszafizetési határidőt elmulasztja.
6.3.3. Az Ajánlatkérő az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve – a pályázatok elbírálását követően- a nem nyertes pályázók részére köteles 8 munkanapon belül visszafizetni. A nyertes pályázó esetében a befizetett ajánlati biztosíték a vételárba beszámításra kerül, de ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, az ajánlati biztosítékot elveszti. Az elvesztett ajánlati biztosíték az Ajánlatkérőt illeti meg.
7. A pályázatok, ajánlatok beérkeztetése, felbontása, elbírálása
7.1. A pályázatok beérkeztetése
7.2. A pályázatok felbontása
7.2.1. A pályázatokat tartalmazó zárt borítékokat az Ajánlatkérő a felhívásban megjelölt időpontban bontja fel. A pályázatok felbontásánál az Ajánlatkérőn, illetve az őt képviselő személyeken kívül jelen lehetnek a pályázók, valamint az általuk írásban meghatalmazott személyek.
7.2.2. A pályázatok felbontásakor ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), valamint a pályázati ajánlat fontosabb jellemzőit (felkínált vételárat, megfizetésének módját és időpontját, hasznosítás módját). A pályázó a fenti adatok ismertetését nem tilthatja meg.
7.2.3. Az Ajánlatkérő a pályázatok felbontásakor megállapítja, hogy mely pályázatok feleltek meg a kiírásban és jelen Szabályzatban foglaltaknak és érvényesek és mely pályázatok érvénytelenek, a kiírásban vagy a Szabályzatban foglalt mely feltétel(ek)nek való meg nem felelés miatt.
7.2.4. A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről az Ajánlatkérő jegyzőkönyvet köteles készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a 8. pontban meghatározott valamennyi adatot. A jegyzőkönyvet a jelenlévők közül a bontás megkezdésekor kijelölt két személy aláírásával hitelesíti.
7.2.5. A pályázatok felbontása minden esetben ügyvéd közreműködése mellett történik, de az Ajánlatkérő esetenként közjegyző közreműködését is igénybe veheti.
7.3. A pályázatok elbírálása
7.3.1. A pályázatokat a vagyonrendeletben meghatározott értékhatároknak megfelelően a tulajdonosi jogkört gyakorló bírálja el.
7.3.2. Amennyiben az Ajánlatkérő a Képviselő-testület, úgy a pályázatokat a Pénzügyi Bizottság (PB) véleményezi és köteles az elbírálásra vonatkozó javaslatot a Képviselő-testület soron következő ülésére előterjeszteni.
7.3.3. A pályázatokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a pályázati ajánlattétel benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 45 napon belül el kell bírálni.
7.3.4. Az Ajánlatkérő jogosult megvizsgálni a pályázók alkalmasságát a szerződés teljesítésére, és ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét is ellenőrizheti.
7.3.5. A pályázatok elbírálása során az Ajánlatkérő írásban felvilágosítást kérhet a pályázótól a pályázatban foglaltak pontosítása érdekében.
7.3.6. Az Ajánlatkérő kizárólag a kiírásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázatokat.
7.3.7. A pályázatok elbírálásakor az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló pályázat mellett kell dönteni. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második helyezettet is. Meg kell jelölni azt a második helyezettet, akivel az Ajánlatkérő szerződést kötne abban az esetben, ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna vagy attól a szerződéskötés után a nyertes részéről történő nem teljesítés végett az Ajánlatkérő elállna.
7.3.8. A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázatok értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének céljára használhatják fel.
8. Értékelési jegyzőkönyv
8.1. A pályázat(ok) értékeléséről, elbírálásáról jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
8.2. A 8. 1. pont szerint elkészített értékelési jegyzőkönyvet az Ajánlatkérő, és a bírálatban résztvevők aláírásukkal hitelesítik.
8.3. Az értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a pályázati felhívást, a dokumentációt, valamint a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyv egy példányát és a benyújtott pályázatok egy-egy eredeti példányát.
9. Érvénytelenség, eredménytelenség
9.1. A pályázati eljárás érvénytelensége
9.2. A pályázat érvénytelensége
9.3. A pályázati eljárás eredménytelensége
10. A pályázat eredményének közlése
11. A szerződés megkötése
11.1. Az Ajánlatkérő vagy annak megbízottja a szerződést a pályázat nyertesével köti meg. A nyertes visszalépése esetén - ha erre vonatkozó kitétel a pályázati dokumentációban szerepel - a pályázat soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak pályázata érvényes és erről az Ajánlatkérő az elbíráláskor határozott.
11.2. A nyertes pályázóval a szerződést az Ajánlatkérő a döntés meghozataláról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köti meg. Amennyiben a szerződés megkötése a pályázónak felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a pályázó a befizetett ajánlati biztosítékot elveszti. A befizetett ajánlati biztosíték utóbbi esetben az Ajánlatkérőt illeti meg.
11.3. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a pályázat aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért az Ajánlatkérő a szerződéstől elállt, vagy a felek felbontották azt, az Ajánlatkérő jogosult új pályázatot kiírni.
12. A pályázati eljárás során készített jegyzőkönyvek, dokumentumok és a pályázati ajánlatok kezelése
12.1. A pályázó a pályázatok felbontásáig köteles titokban tartani pályázati ajánlata tartalmát, és az Ajánlatkérő által a rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot köteles bizalmasan kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal és konzorciális ajánlat esetén a résztvevőkkel való kapcsolattartásra. Ha a pályázó vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, az Ajánlatkérő a pályázatot érvénytelennek nyilváníthatja.
12.2. Az Ajánlatkérő a pályázatok tartalmát kizárólag elbírálásra használhatja fel, más célú felhasználás esetén a pályázóval külön meg kell állapodnia.
13. Összeférhetetlenség
Módosította a 21/2017. (X.24.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2017. október 25-től.
Hatályon kívül helyezte a 21/2017. (X.24.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Nem hatályos 2017. október 25-től.
Beiktatta a 21/2017. (X.24.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2017. október 25-től.
Az 1. melléklet a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2024. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2024. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2024. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Maglód Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.