Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati vagyonról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól
Hatályos: 2025. 10. 01Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati vagyonról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól
Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1. § (6) bekezdése b) pontjában biztosított jogkörében eljárva, valamint a 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontjában, 5. § (2) bekezdése b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, valamint a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá tekintettel Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106-110. §-ában foglaltak végrehajtására, az alábbi rendeletet alkotja.
A rendelet hatálya
1. Tárgyi hatály
1. § (1) A rendelet hatálya Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat tulajdonába tartozó ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, értékpapírokra, pénzeszközökre terjed ki.
(2) A rendelet hatálya nem érinti az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények költségvetési gazdálkodási rendjét.
(3) A rendelet hatálya kiterjed továbbá – az önkormányzat, valamint az önkormányzat költségvetési szervek használatában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével –, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére.
(4)1 Az önkormányzat és az önkormányzat költségvetési szervei, a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának keretében kötött szerződések (tartalmát az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) szabályozásának megfelelő tartalommal) során a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok és e rendelet szabályai szerint kötelesek eljárni.
Az önkormányzat vagyona
2. A vagyon szerkezete
2. § Az önkormányzat vagyona az Nvtv. alapján törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
3. A törzsvagyon
3. § (1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálja, azt a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani, az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonelemekből áll.
(3) A törzsvagyonnak a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyai:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok.
(4) A törzsvagyon további forgalomképtelen vagyontárgyai:
a) a földutak,
b) a járdák, az árkok,
c) a játszóterek, egyéb közterületek,
d) továbbá minden ingó és ingatlan dolog, amelyet törvény, vagy az önkormányzat rendeletében forgalomképtelennek nyilvánít.
(5) Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nincs olyan vagyonelem, amely a Nvtv. 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon, felsorolását a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
4. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(2) A közterületek hasznosítása a közterület használatról és a közterület–használati díjakról szóló önkormányzati rendeletnek megfelelő módon történhet.
(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak körét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
5. § (1) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai:
a) a közművek és középületek,
b) művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények épülete és a használatukban lévő önkormányzati vagyontárgyak,
c) ravatalozó épülete, urnafalak építményei
d) mindazon ingó és ingatlan vagyon, melyet a képviselő-testület annak nyilvánít.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbeadás) feltételeit törvény vagy e rendelet a továbbiak szerint határozza meg.
4. Az üzleti vagyon
6. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona beépítetlen telkekből, az önkormányzati tulajdonú lakásból, bérlakásokból, nem lakáscélú ingatlanokból, ingóságokból és mindazon vagyontárgyakból áll, melyek nem tartoznak a törzsvagyon – 3. § (3)–(4) bekezdéseiben, 4. § (3) bekezdésében, valamint az 5. §-ban szabályozott – körébe.
(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.
(3) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
A tulajdonosi jogok gyakorlása, a gazdálkodás és a vagyon hasznosítása
5. Általános szabályok
7. § (1) Rózsaszentmárton Községi Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2)2 A tulajdonost megillető jogokat az Mötv.-ben foglaltak értelmében a képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire, intézményeire, és hivatalára átruházhatja.
(3)3 A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Mötv.-ben és az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről, annak változásairól és értékéről nyilvántartást kell vezetni, vagyonkataszter formájában.
(5) A vagyonkataszteri nyilvántartás vezetéséről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a jegyző gondoskodik.
(6) Az Nvtv. 13. §-ára figyelemmel a bruttó 10 millió forint forgalmi érték feletti, a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont és egyéb önkormányzati vagyont elidegeníteni, a használat, illetve hasznosítás-, illetve tulajdonjogát átengedni, átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
8. § (1) Az önkormányzati vagyon azon részére, mely a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemeinek összességét, illetve az üzleti vagyon részét képezi elidegenítésére tett javaslat benyújtása esetén, forgalmi értékbecslést alkalmazhat külön döntés alapján a képviselő-testület, melytől indokolás nélkül eltérhet.
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékénél:
a) ingatlan vagyon esetén a képviselő-testület egyedileg dönt arról, hogy ingatlanforgalmi szakértőt igénybe vesz-e,
b) értékpapír esetén, ha a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett így forgalmazott árkategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult árfolyamon,
c) a tőzsdén kívül másodlagos értékpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett középárfolyam alapján,
d) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján
kell meghatározni.
(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, illetve hasznosításnál – a (2) bekezdésben foglaltaknál – régebben készült forgalmi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata, illetve amennyiben a vagyonelem beszerzése 1 éven belüli, irányadó mértékként a beszerzési ár is elfogadható.
(4) Amennyiben a földterület vagy épület piaci értéken történő értékesítése az értékbecslő által megállapított áron nem lehetséges, a Képviselő-testület a megállapított árhoz képest legfeljebb 30 %-kal alacsonyabb áron az ingatlant értékesítheti.
(5) Az önkormányzat szabad rendelkezésű vagyona – az e rendeletben szabályozott feltételek szerint – üzleti vállalkozásba fektethető, a képviselő-testület kizárólagos döntése alapján. Az üzleti vállalkozásba adott vagyonnal a legnagyobb jövedelmet biztosító és vagyongyarapodással járó módon kell gazdálkodni.
(6) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(7)4 Az önkormányzati vagyonleltárába tartozó vagyont ingyenesen átruházni, továbbá önkormányzati követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetben lehet.
(8)5 Az önkormányzati vagyon védelme, az előre nem számolható rendkívüli események hatásainak védelme érdekében a biztosítást kell kötni az intézményekre.
(9) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonról és a nevesíthető vagyoni értékű jogokról – figyelmet fordítva a vagyon gyarapodására vagy esetleges csökkenésére – a jegyző kétévente készít átfogó leltárt, s annak eredményét a polgármester az előző évi zárszámadással együtt terjeszti a képviselő-testület elé.
6. A forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása
9. § (1) Nem lehet értékesíteni, megterhelni, biztosítékul adni gazdasági társaságba vagy alapítványba bevinni a forgalomképtelen törzsvagyont.
(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, azok hitel fedezetéül nem használhatók fel és semmilyen más módon nem terhelhetők meg.
7. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása
10. § (1) A képviselő-testület, az 5. §-ban felsorolt önkormányzati vagyon szerzéséről, elidegenítésről, megterhelésről és gazdasági társaságba való bevitelről rendelkezik. A gazdasági társaságba bevitel előkészítése és arra javaslattétel a Polgármester feladata.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak – a Polgármester véleményezését követen – akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy magas fenntartási költségeik miatt rendkívül nagy terhet jelentenek az önkormányzat számára. Ha a vagyon használója az önkormányzat költségvetési szerve, a döntés előkészítésébe az intézmény vezetőjét is be kell vonni.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe sorolt vagyon pedig az alábbiak szerint hasznosítható:
11. § (1) Az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő, hasznosításáról a képviselő-testület rendelkezik.
(2) Az intézmények alapfeladat-ellátási körébe nem tartozó önkormányzati ingó vagyontárgyak tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosításáról a polgármester dönt.
8. Az üzleti vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása és hasznosítása
12. § (1)6 A képviselő-testület rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó ingatlan vagyonról, valamint a vagyonkataszteri nyilvántartás alapján bruttó 100 000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó egyedi forgalmi értékű önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármilyen más tulajdonjog-változásról. A döntés kezdeményezője és adminisztratív előkészítője az adott vagyonelem tekintetében, vagy a Polgármester, vagy a jegyző, vagy az intézményvezetők.
(2)7
(3) A polgármester rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó forgalomképes, a vagyonkataszteri nyilvántartás alapján bruttó 100.000 Ft egyedi forgalmi értékhatár alatti önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról, melyről az azt követő első képviselő-testületi ülésen be kell számolnia.
(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás, bérlakások albérletbe adásához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. Az egyéb helyiségek és közterületek bérbeadása a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletekben meghatározottak szerint történik.
(5) Az üzleti vagyon pályázati úton történő értékesítése során az alábbiak szerint kell eljárni:
a) pályázatra való felhívást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, Rózsaszentmárton Község hivatalos honlapján, továbbá a helyben szokásos módon a település közforgalmú helyein legalább 8 napra közzé kell tenni,
b) kétszeri eredménytelen pályázati eljárást követően a képviselő-testület dönt arról, hogy a felhívást megyei vagy országos napilapban kell-e közzétenni,
c) a pályázat benyújtásának határideje a közzétételtől számított maximum 30 nap,
d) a pályázatot a képviselő-testület bírálja el a benyújtási határidő lejártát követően, legalább 15 napon belül, vagy a munkaterv szerinti soron következő képviselő-testületi ülésen.
(6) Értékesíteni a vagyont, pályázati úton, a legjobb ajánlattevő részére lehet. Az alábbi kiválasztási szempontok szerint „egyedi döntés alapján” a legjobb ajánlattevő az az ajánlattevő:
a) aki a legmagasabb vételárat tartalmazó vételi ajánlatot teszi
b) aki magasabb adófizetőként jelenik meg hosszú távon,
c) aki a munkahelyteremtés céljából a községre legelőnyösebb
ajánlatot terjeszti elő.
(7) A pályázat nyertesét a (6) pontban meghatározott szempontoknak megfelelően, mely szempontok egyenrangú szempontokként kerülnek elbírására, a képviselő-testület választja ki.
(8) A vagyonelem értékesítése tárgyában kiírt pályázati felhívásban, a képviselő-testület versenytárgyalást is megállapíthat. Ez esetben a képviselő-testület döntését, a pályázók versenytárgyalás keretén belül történő meghallgatásának kell megelőznie. A pályázók versenytárgyalásának nyilvánosnak – indokolt esetben zártkörűnek, különösen ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene – kell lennie. A versenytárgyalást a képviselő-testület folytatja le.
(9) A versenytárgyalás alapján meghozott képviselő-testületi döntés bírálati szempontjai megegyeznek a (6) pontban meghatározottakkal, a versenytárgyalás nyertesét a képviselő-testület választja ki.
(10) A képviselő-testület fenntarthatja magának a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa.
13. § (1) Az önkormányzatnál, illetve az önkormányzat költségvetési szerveinél átmenetileg szabad pénzeszközök egy évnél rövidebb lejáratú lekötéséről összeghatártól függetlenül a polgármester dönt, melyről folyamatosan tájékoztatja a képviselő-testületet.
(2) Az önkormányzat pénz- és értékpapírvagyonát a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
14. § (1) Az építési telkek, értékesítésének feltételeit, a képviselő-testület az adott jogügyletre vonatkozó egyedi határozatban állapítja meg. Az elidegenítés eljárásának előkészítéséről, a telekigénylők számára igény-bejelentési sorrendben, a jogügylet összetettségétől függően a Polgármesteri Hivatal (jegyző) vagy megbízott ügyvéd közreműködésével a polgármester gondoskodik.
(2) Építési telekingatlanok úgy értékesíthetők, hogy a vevőt a szerződés aláírásától kezdődően 5 éves beépítési kötelezettség terheli, ennek biztosítására az önkormányzat javára elidegenítési és terhelési tilalmat, továbbá visszavásárlási jogot köt ki az önkormányzat, melyet fel kell tüntetni az ingatlan-nyilvántartásában. A beépítési kötelezettséget a vevő a használatbavételi engedély megszerzésével teljesíti.
(3) A beépítési kötelezettséget nem teljesítő vevőtől - amennyiben az 5. év végéig az építkezést nem kezdi meg -, az önkormányzat az ingatlant a szerződésben rögzített vételáron jogosult visszavásárolni, mely esetben a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.
(4) Ingatlan tulajdonjogával kapcsolatos szerződésben illetékfizetési kötelezettséget, az önkormányzat nem vállal át ingatlan értékesítésénél.
(5) Tulajdonjogról az önkormányzat csak a vételár teljes kifizetésével egyidejűleg mond le.
Az önkormányzati vagyon elfogadása, átruházása, kezelése és leltározása8
9.9 Az önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadása
15. §10 (1) A felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
a) az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az önkormányzat részéről teljesíthetőek legyenek,
b) a kötelezettség teljesítése likviditási gondot nem okoz,
c) az önkormányzat feladatainak ellátását nem veszélyezteti.
(2) Az önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozattal dönt.
(3) Az elfogadott vagyont a vagyonnyilvántartásba fel kell venni, és az e rendeletben foglaltak szerint minősíteni kell.
(4) A felajánlott vagyontárgy elfogadása esetén a vagyontárgy megszerzésével kapcsolatos költségeket az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni.
9/A.11 Az önkormányzati vagyon átruházása, vagyonkezelés szabályai
15/A. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyakat elidegeníteni, ingyenesen átruházni, megterhelni, gazdasági társaságba bevinni nem lehet.
(2) E vagyontárgyak használati, hasznosítási jogát másnak átengedni csak akkor lehet, ha jogszabály azt lehetővé teszi.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről, e vagyontárgyak vagy azok elemei bérbeadás vagy más módon történő hasznosításáról kizárólag a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(4) A hasznosítás az intézmények alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti.
(5) A forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, ingyenes átruházásáról, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről, hasznosításáról kizárólag a képviselő-testület jogosult dönteni.
(6) A hasznosítás, használati jog átengedése esetén a vételárat, illetve a fizetendő díjakat a Képviselő-testület határozza meg.
(7) Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos vagyonátruházási, megterhelési, hasznosítási szerződések megkötésére a polgármester jogosult.
15/B. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra a Magyarország helyi önkormányzatairól és a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzat törvényben meghatározott közfeladatainak ellátáshoz szükséges önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyon elemekre létesíthet vagyonkezelői jogot.
(3) A vagyonkezelői jog határozatlan vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető. A Képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.
(4) A vagyonkezelési szerződés tartalmát Képviselő-testület határozza meg. A vagyonkezelési szerződésnek legalább tartalmaznia kell a vagyonkezelő által elvégzendő feladatokat, az átadott önkormányzati közfeladat elvégzéséhez szükséges vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak tételes felsorolását, azok vagyonértékelés alapján megállapított, a szerződés megkötésekor érvényes értékét, a vagyonkezelő és az önkormányzat jogait és kötelezettségeit.
(5) Meghatározott vagyontárgy vagyonkezelésbe adása esetén a szerződés megkötéséhez a vagyonkezelői jog ellenértékét az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő becsült nyilvántartási érték alapján kell meghatározni, a haszonélvezeti jog értékének meghatározására vonatkozó szabályok figyelembevételével. Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe.
(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot egyedül gyakorolja, azt harmadik személyre nem ruházhatja át.
(7) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározottakon túl törvény rendelkezése alapján ingyenes vagyonkezelői jogot létesít az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra a törvényben meghatározott közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
15/C. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakra vonatkozóan – a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal és a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint – gyakorolja a tulajdonost megillető alábbi jogokat és viseli a tulajdonost terhelő kötelezettségeket:
1. a birtoklás és a birtokvédelemhez való jog,
2. a használat, a hasznosítás és a hasznok szedésének joga,
3. a vagyon működtetésének, üzemeltetésének joga és kötelezettsége,
4. az üzemeltetéssel és az átvállalt közfeladat ellátásával összefüggő bevételek beszedésének joga és kötelezettsége,
5. a vagyontárgyak jó karbantartásával, használatával, üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos költségek viselése,
6. a vagyon működtetésére vonatkozó felelősségbiztosítási és a vagyonbiztosítási szerződés megkötése, vagyonvédelmi intézkedések megtétele, ezzel kapcsolatos költségek viselése,
7. a vagyontárgyak karbantartásának, a szükséges hibaelhárításoknak, rekonstrukcióknak a kötelezettsége és költségének viselése, a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben való gondoskodás,
8. a jogszabályokban, valamint a vagyonkezelési szerződésben meghatározott könyvvezetési, beszámoló készítési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek,
9. az önkormányzat és a jogszabályok alapján erre feljogosított szervek ellenőrzéseinek lehetővé tétele,
10. a közfeladat ellátásához szükséges, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott feladatok elvégzése,
11. a közfeladat gyakorlásához szükséges hatósági engedélyek beszerzése, hatósági előírások folyamatos betartása, hatósági kötelezések végrehajtása,
12. a vagyonban vagy a vagyon működtetése során harmadik személynek okozott, a vagyonkezelőnek felróható kár megtérítésének kötelezettsége.
(2) Az önkormányzat gyakorolja a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakra vonatkozóan a vagyonkezelőnek át nem adott jogokat és kötelezettségeket, így különösen a vagyonnal való rendelkezés jogát.
(3) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni. Az önkormányzat az ellenőrzés során a tevékenység, valamint a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül a vagyonkezelő helyiségeibe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba betekinthet, azokról másolatot készíthet, a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérhet.
(4) Az önkormányzat a vagyonkezelés ellenőrzését az alábbiak szerint végzi:
a) számviteli szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól szóló negyedévenkénti adatszolgáltatások alapján történik,
b) pénzügyi szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelő által elszámolt értékcsökkenés összegének felhasználásáról készített éves beszámoló alapján történik,
c) szükség szerint eseti és célellenőrzés folytatható, amelyet a vagyonkezelő előzetes írásbeli értesítését követően az önkormányzat által kijelölt személyek vagy szervezetek végeznek.
(5) A vagyonkezelési szerződés megkötése, módosítása és megszüntetése a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.
15/D. § (1) Az önkormányzat intézményei a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.
(2) Az önkormányzat intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Képviselő-testület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.
(3) Az önkormányzat intézményei a használatukban lévő vagyontárgyak hasznosításával alaptevékenységük sérelme nélkül, az alapfeladatuk színvonalának javítása és saját bevételük növelése érdekében – a jogszabályi előírások betartásával az alapító okirat rendelkezései szerint – időlegesen szabad kapacitásaikat nem kötelezően végzett tevékenységre is felhasználhatják.
A vagyonleltár és a vagyontárgyak minősítése
10. A vagyonleltár elkészítésének szabályai
16. § (1) Az önkormányzat vagyonát e rendelet 1. számú, 2. számú és 3. számú mellékletei részletezik, amely az önkormányzat mérlegében értékkel szereplő immateriális javakat és tárgyi eszközöket tartalmazza.
(2) A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában – kétévente a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon, állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzat vagyonának számbavétele értékben és mennyiségben.
(3) A vagyonleltár az önkormányzati törzsvagyon ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon tárgykörébe tartozó, forgalomképes vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyéb vagyoncsoportokon belül mutatja ki, ezen belül:
a) az ingatlanvagyonokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen
b) az ingó vagyontárgyakat költségvetési szervenként, összesített mérleg szerinti értéken
c) az értékpapírokat-ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – tételesen és névértéken veszi számba.
(4) Az összesítő vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz kell csatolni.
11. A vagyontárgyak minősítésének szabályai
17. § (1)12 Az Mötv. és a Nvtv. előírásai alapján a képviselő-testület dönt:
a) vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról
b) vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképessé nyilvánításáról
c) törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy üzleti vagyoni körbe átsorolásáról, ha a vagyontárgy minősítése az önkormányzat érdekei szempontjából már nem szükséges és azt sem az Mötv., sem a Nvtv. nem sorolja a törzsvagyoni körbe.
(2) Ha az önkormányzat tulajdonába olyan vagyontárgy kerül, amely egyértelműen be nem sorolható valamelyik kategóriába, a képviselő-testület a tulajdonba-vétellel egyidejűleg dönt a minősítéséről és e rendelet mellékleteinek módosításáról.
(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.
12. Záró rendelkezések13
18. § (1) Ez a rendelet 2012. március 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2003.(IX.22.) önkormányzati rendelete, továbbá az annak módosítására hozott 13/2004.(IV.26.) önkormányzati rendelet.
(3)14
4. melléklet a 11/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelethez
Az 1. § (4) bekezdése a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (7) bekezdése a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (8) bekezdése a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdését a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A IV. Fejezet címe a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 9. alcím címe a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 9/A. alcímet (15/A–15/D. §-t) a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 17. § (1) bekezdése a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A „12. Záró rendelkezések” alcím címe a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdését a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.