Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

1. §

(1) Törökbálint Város Önkormányzata környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése

érdekében Környezetvédelmi Alapot (továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az Alap megnevezése: Törökbálint Város Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapja.

2. Az Alap bevételi forrásai

2. §

Az Alap bevételi forrásai a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 58. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban felsoroltakon kívül az alábbiak:

a) az önkormányzat által jogerős határozattal a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 80. § (4) bekezdés b) alapján kiszabott természetvédelemmel kapcsolatos bírság befolyt összege;

b) az e célra teljesített önkéntes befizetések;

c) az Alap lekötéséből származó bevételek;

d) a Kt.. 58. § (6) bekezdés alapján az önkormányzatot arányosan megillető megosztott bevétel,

e) környezet- és természetvédelmi pályázatokból származó bevételek,

f) egyéb bevételek

3. Az Alap felhasználása

3. §

(1) Az Alapot Törökbálint Város közigazgatási területén, kizárólag környezetvédelmi és természetvédelmi célokra lehet felhasználni.

(2) A Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotásával, illetve a zárszámadás elfogadásával rendelkezik az Alap pénzösszegének nagyságáról.

^[1](3) A konkrét célra történő felhasználásról a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt.

(4) Az Alap felhasználását az éves környezetvédelmi állapotjelentéssel egy időben nyilvánosságra kell hozni.

(5) Az Alapot a következő meghatározott célokra lehet fordítani:

a) a környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítására, helyreállítására,

b) levegőtisztaság-védelmi célokra,

c) vízminőség-védelmére,

d) talajvédelem céljaira,

e) környezeti nevelés, oktatás, tájékoztatás céljaira,

f) környezetvédelmi felmérések, elemzések, tanulmányok finanszírozására,

g) a helyi természeti erőforrások és értékek megőrzésére, fenntartására,

h) környezetszennyezést megelőző és csökkentő beruházások támogatására,

i) monitoring rendszer üzemeltetésére,

j) környezetvédelmi célú rendezvények, szakmai programok költségeire,

k) természeti- környezet- és természetvédelmi célú pályázatokhoz forrás biztosítására,

l) egészségre káros közterületen növő gyomok irtására,

m) emberi egészség védelme, az életminőség javítására,

n) zaj- és rezgésvédelemre,

o) közterület tisztaság elősegítése, illegálisan kialakított hulladéklerakó helyek megszüntetésére,

p) zöldfelület védelmére, tisztán tartására és fejlesztésére.

(6) A talajterhelési díjból származó bevétel csak a talaj valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelemre használható fel, ezen belül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázis-védelem, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és tényleges szennyező-források szennyezésének megelőzésére, illetve utólagos műszaki védelmére.

4. Az Alap kezelése

4. §

(1) Az Alapba történő befizetéseket és az onnan történő kifizetéseket a Polgármesteri Hivatal elkülönítetten kezeli.

(2) Az Alap felhasználásáról szóló döntések végrehajtását a Képviselő-testület ellenőrzi.

(3) Az Alapba befolyt összeget, mely a 3.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint nem kerül felhasználásra, lekötött betétként kell kezelni.

(4) Az Alap számviteli szabályoknak megfelelő elszámolásáért a polgármester felelős.

5. Záró rendelkezések

5. §

E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.