1. § (1) A rendelet szabályait Pétfürdő nagyközség közigazgatási területén lévő köztemető fenntartásával, használatával, ezzel összefüggésben a temetkezési szolgáltatással és a köztemetőben végzett vállalkozási tevékenységekkel kapcsolatos jogviszonyokra kell alkalmazni.

(2)² Az önkormányzat gondoskodik a köztemető létesítéséről és fenntartásáról. A feladat ellátásához szükséges fedezetet az önkormányzat éves költségvetése keretében biztosítja.

3. § (1)⁴ Az önkormányzat a köztemetőre vonatkozó fenntartási és üzemeltetési kötelezettségét vállalkozások útján, temetőüzemeltetési közszolgáltatási szerződéssel (az önkormányzattal szerződő fél a továbbiakban: üzemeltető), valamint temetőkert gondozási közszolgáltatási szerződéssel (az önkormányzattal szerződő fél a továbbiakban: parkgondozó) látja el.

(2) Az üzemeltető végzi a szolgáltatók közötti koordinációt, ellátja a koordinációs nyilvántartási, halott kezelési feladatokat.

(3) A temető üzemeltetőjének feladata, hogy minden olyan temetkezési szolgáltatónak, amely a jogszabályi előírások szerint a tevékenység végzésére jogosult, biztosítsa a temetési lehetőséget úgy, ahogy a kegyeleti elvárások, valamint a lakossági igények megkövetelik. Temetni vasárnap és ünnepnapok kivételével 8.00 - 17.00 óráig lehet.

(4)⁵ A temetkezési szolgáltatásból, a temető egyéb irányú hasznosításából, a temetkezési helyek megvásárlásából, illetve az újraváltásból befolyó díjakat az üzemeltető szedi be. Az így keletkezett bevételről az üzemeltető a szerződésben rögzített határidőben köteles a polgármesternek elszámolni. A részletes szabályokat az üzemeltetési szerződés tartalmazza.

(5) A polgármester az üzemeltető elszámolásáról köteles a következő testületi ülésre tájékoztatást előterjeszteni.

4. §⁶ A temetőben polgári, valamint vallási közösség vallásos szertartással történő temetés egyaránt lebonyolítható.

5. § Az elhanyagolt sírok gondozását a temető tulajdonosának megrendelése alapján a parkgondozó végzi.

7. § (1) Teljes körű temetkezési szolgáltatás a

(2) Az egyes temetkezési szolgáltatások önállóan is végezhetők.

8. § (1)⁸ Temetkezési szolgáltatási tevékenység a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Tv) végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott műszaki, közegészségügyi és alapvető kegyeleti, illetve személyi feltételek szerint gyakorolható.

(2) A temetkezési szolgáltató köteles az engedélyezett temetkezési szolgáltatási tevékenységet a kegyeleti jogok betartása mellett, folyamatos rendelkezésre állással ellátni. Tevékenységének gyakorlása során a szolgáltató a Tv. 1. §-ban meghatározott alapelvek érvényesülését köteles biztosítani.

(3) A temetkezési szolgáltatást végzők kötelesek együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében az üzemeltetővel.

(4) Az üzemeltető köteles vizsgálni a hozzá forduló szolgáltatók szolgáltatásra való jogosultságát,valamint a törvényben, illetve rendeletben előírt nyilvántartások vezetéséhez szükséges dokumentumok meglétét.

(5) Az üzletszerű tevékenység során a temetkezési szolgáltató köteles betartani az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételeket.

9. § (1)⁹ A Tv-ben meghatározott temetői nyilvántartások vezetésével, valamint a térkép készítésével, folyamatos karbantartásával és kifüggesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtása az önkormányzattal kegyeleti közszolgáltatási szerződéses viszonyban álló üzemeltetőt terheli.

(2)¹⁰

(3)¹¹

(4)¹² A nyilvántartások elektronikus úton is vezethetők, de az adatvédelmet megfelelő módon biztosítani kell. Évente az adott évi adattartalmat papíralapú adathordozóra is ki kell nyomtatni és meg kell őrizni.

(5) A temetői nyilvántartásokat nem szabad megsemmisíteni. A könyveket a temető lezárását követően a temető tulajdonosának kell átadni.

(6)¹³ A nyilvántartásokból a hozzátartozók részére díjmentesen szóbeli vagy írásbeli felvilágosítást kell adni. Felvilágosítás az üzemeltető irodájában ügyfélfogadási időben történik.

10. § (1) A temetőben az alábbi típusú temetési helyeket kell biztosítani:

11. § (1) Koporsós és urnás temetési helyek méretei:

(2) A sírboltok felszíni méretei:

12. § (1) A sírgödör mélysége minimum 2,00 m . Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzat legalább 160 cm mélységre kerüljön.

(2)¹⁶ A sírok egymástól való távolsága 60 cm.

(2a)¹⁷ A síremlék körül kialakítandó járda szélessége egységesen 30 cm lehet.

(3)¹⁸

13. § (1) Egy urnafülkében legfeljebb 2 db hamvakat tartalmazó urna helyezhető el.

(2) Egy urnasírhelyben legfeljebb 4 db hamvakat tartalmazó urna helyezhető el.

(3) Urnás rátemetés esetén a sírhelyekre hamvakat tartalmazó urnák helyezhetők el.

14. § (1) A temetési helyeket emelkedő számozás szerint kell betemetni.

(2) A kijelölt sírhelytábla teljes betemetéséig hasonló célú betemetésre sírhelytábla nem nyitható.

(3) A betelt parcellákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt sírhelytáblába koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető, valamint csak a rátemetés szabályainak betartásával lehet.

15. § A megkezdett egységben lévő urnafülkék tetszés szerint betemethetők. Az egységek megkezdésének sorrendjét a temető üzemeltetője határozza meg.

16. § (1) A temetési hely megjelölésére szolgáló sírjel, síremlék egyéb tárgy nem nyúlhat túl a temetési hely vízszintes méretén.

(2) A temetési helyen csak olyan sírjel, síremlék, egyéb tárgy állítható fel, helyezhető el, amely a közízlést nem sérti, balesetet, veszélyhelyzetet nem okoz.

(3)¹⁹

(4)²⁰ Megváltott kettős sírhely esetében csak exhumálás után alakítható ki egyes sírhely méretű síremlék.

17. §²¹ (1) A sírhely keresztmetszetén belül fás szárú növény csak engedéllyel ültethető.

(2) Csak olyan kegyeleti tárgyak, növények helyezhetők el a temetési helyen, amelyek a temető karbantartását nem akadályozzák, a szomszédos síremlékek állapotát nem veszélyezteti, megközelítésüket nem akadályozza.

(3) A sírgondozási kötelezettség magában foglalja a temetési hely teljes méretét.

18. § (1) A 10. § (1) bekezdésében felsorolt temetési helyek feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő):

(2) A temetési hely felett az rendelkezik, aki azt megváltotta. A rendelkezésre jogosult elhalálozása esetén pedig az öröklés rendje szerint soron következő hozzátartozója.

(3) Sírhely, urnafülke előre is váltható.

(3a)²³ A rendelkezési jog gyakorlója az előre megváltott sírhelyet, a síremlék létesítésének kivételével az eredeti füves állapotában köteles megtartani és gondozni.

(4) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve, ha a temetési hely megszűnik.

(5) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyből kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(6) A sírbolt felett az rendelkezik, aki a használati díjat befizette, vagy a jogát a sírboltkönyvbe bejegyezték. A sírbolt felett rendelkező személy határozza meg, hogy a sírboltba mely személyeket lehet temetni.

(7)²⁴ A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog feletti időtartam a temető, vagy a sírtábla (parcella) lezárásának várható idejére figyelemmel váltható meg újra. A használati idő korlátozása esetén a díj arányos részét kell megfizetni.

19. § (1) A temetési helyek nem forgalomképesek. A rendelkezési jogról csak az üzemeltető javára lehet lemondani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt képez a sírbolt és az urnasírbolt, amelyet a jogosult az üzemeltetőnek történt bejelentése után értékesíthet a kegyeleti szempontok betartása mellett az alábbi feltételekkel:

(3) A sírbolt eladásáról az adás-vételi szerződés egy példányának megküldésével értesíteni kell az üzemeltetőt a jogosult személyének megváltozása miatt. A jogosult személyének változása az egyéb jogokat nem érinti.

(4) A sírbolt, síremlék a lejárati idő elteltét követően, ha jogutód nincs, a temető tulajdonosának tulajdonába kerül.

(5) A temetési hely feletti rendelkezési jog legrövidebb időtartamára a 18. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

20. § (1)²⁶ A temetési hely megváltásáért fizetendő díjak mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A díjakat minden esetben a temetést, kihantolást, rátemetést, építést megelőzően kell megfizetni. Rátemetés és kettős sírhely esetén az utolsó temetés napjától számított rendelkezési időből még hátralévő időtartammal a fizetendő megváltási díjat arányosan csökkenteni kell.

(3) Köztemetés esetén sírhelydíj nincs.

(4) A temetési hely kiürítése esetén a fizetett díj időarányos részét vissza kell téríteni. A visszatérítést években kell számolni, és minden megkezdett év egész évnek számít.

(5) Kettős temetési helynél ha az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetést nem végeznek a használati jog megszűnik, kivéve, ha a jogosult a használati jogot ismételten megváltja.

(6) Koporsós temetési hely esetében urnás rátemetés alkalmával megváltási díjat nem kell fizetni.A koporsós temetési hely használati idejét a rátemetés nem hosszabbítja meg.

(7) A jogosult nélküli, elhagyott, gondozatlan sírok esetében, amennyiben az utolsó betemetés óta 25 év eltelt az üzemeltetőnek jogában áll ezeket a temetési helyeket újra értékesíteni. Az értékesítés feltétele, hogy hat hónap időtartamon belül legalább kétszer egy országos és egy helyi lapban, valamint a temető hirdetőtábláján és a sírhelytábla szélén az ezzel kapcsolatos hirdetést közzéteszi az üzemeltető és a sírokat a jogosult nem váltja meg újra.

21. § Az önkormányzat a tulajdonában álló köztemetőben az alábbi infrastrukturális feltételeket biztosítja:

22. § (1) A 21. §‑ban felsorolt létesítmények közül

(1a)²⁹ A temetőben végzett vállalkozási tevékenységből származó hulladékot (különösen építési, bontási hulladék) a temetőben és a temető előtti konténerben tilos elhelyezni.

(2)³⁰ Az üzemeltető részére

(3)³²

23. § (1) A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, csak a temető üzemeltetőjének történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint szabad.

(2) A temetés miatt szétszedett síremlék a temetés napját követő 60 napig tárolható a temetési hely közvetlen közelében úgy, hogy a temető használatot ne zavarja.

(3) Amennyiben a síremlék a temetőhasználatot zavarja, vagy a határidő elteltét követően nem állították vissza, vagy nem szállították el, úgy a parkgondozó a temető tulajdonosának megrendelése alapján köteles a rendelkezésre jogosult költségére és kockázatára elszállítani és megőrizni.

(4) Az elszállításról és őrzésről a rendelkezésre jogosultat tértivevényes levélben értesíteni kell és határidő kitűzésével fel kell szólítani a síremlék sorsának rendezésére. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, úgy a temető tulajdonosa a síremléket értékesíti. Az értékesítésből befolyt összeget a temető üzemeltetésre kell fordítani.

24. § (1) A sírbolt fenntartásáról a tulajdonos, elhalálozása esetén pedig egyetemlegesen azok kötelesek, akik a sírboltba temetkezni jogosultak.

(2) A sírbolt állagromlása esetén fel kell szólítani a fenntartásra kötelezett személyeket a helyreállításra. Ha a felszólítás eredménytelen, a jegyző elrendelheti a síremlék, sírbolt eltávolítását. A sírbolt eltávolítása esetén a sírnyitás szabályait kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a sírboltban elhelyezett halottak hozzátartozói az áthelyezésükről nem gondoskodnak, közös sírba kell áthelyezni őket. A sírbolt eltávolítása és a halottak áthelyezésével kapcsolatosan felmerülő költségeket a temető fenntartója az erre kötelezettekkel szemben érvényesítheti.

25. § Lezárt temetőben a temetési hely fölé sírbolt építése lehetséges, ha a jogosultnak van annyi egymás melletti temetési helye, hogy a szomszédos temetési helyek kegyeletének megsértése nélkül meg tudja építeni.

26. § (1) A temetőben temetkezéssel kapcsolatos tevékenységet, sírásást, betemetést és az ezzel járó egyéb munkákat csak temetkezési szolgáltató végezhet, a temetők üzemeltetőjével egyeztetett módon.

(2) A temetkezési szolgáltatók a 2. számú mellékletben meghatározott díjat kötelesek a tevékenység megkezdése előtt az üzemeltetőnek fizetni.

(3) A 22. § (2) bekezdésben meghatározott díjakat nem kell megfizetni, ha az eltemettetés tényleges költségeit az önkormányzat viseli és annak megtérítésére nincs kötelezhető személy.

27. § (1) A temetőben tilos minden olyan magatartás, amely a kegyeleti érzést sérti, a látogatókat megbotránkoztatja.

(2)³³ Járművel közlekedni a temetőben - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a halottszállítás és a temető üzemeltetéssel kapcsolatos tevékenység esetén szabad.

(3)³⁴ Temetési hely, sírhely, sírjel kialakítása, építése, felújítása, karbantartása, bontása céljából a kivitelező, tevékenységet végző részére engedélyezett a temetőbe gépjárművel történő behajtás. A behajtás során a kivitelező kizárólag a temetőben kialakított utakat használhatja.

28. § (1)³⁵ A temetőben vállalkozásszerű munkavégzés csak a temető fenntartójának engedélyével lehet. Az engedély kiadására a polgármester jogosult.

(1a)³⁶ Az engedély iránti kérelem a rendelet 3. számú mellékletét képezi.

(2)³⁷ A sírok gondozásán, díszítésén, valamint a parkgondozási tevékenységen kívül minden egyéb tevékenységet – annak megkezdése előtt – a temető üzemeltetője részére be kell jelenteni.

(3) A temetőben munkát végző vállalkozók működésük során az e rendeletben foglaltakat és a temető üzemeltetőjének előírásait kötelesek betartani. Tevékenységükkel a szertartások rendjét nem zavarhatják, a látogatók kegyeleti érzéseit nem sérthetik, a szomszédos sírokban és a temető infrastrukturális létesítményeiben kárt nem okozhatnak.

29. § Temetés csak a temető és létesítményeivel kapcsolatos térítési díjak megfizetése után lehetséges.

30. §³⁸ Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el

31. § (1)⁴⁴ A Képviselő-testület a temető nyitva tartását nem korlátozza, az egész évben 0.00 órától 24.00 óráig nyitva tart.

(2)⁴⁵ A temetőt bárki korlátozás nélkül látogathatja, a sírokat gondozhatja. 12 éven aluli gyermek a temetőben csak felnőtt személy felügyelete mellett tartózkodhat.

(3) A temető bejáratánál a temető tulajdonosa tájékoztató táblát függeszt ki a nyitva tartás idejéről.

32. § (1)⁴⁶ A temetőn belüli szilárd burkolatú utak karbantartása, tisztítása, síkosságmentesítése és hóeltakarítása a parkgondozó feladata.

(2)⁴⁷

(3) A temetőben végzett vállalkozási tevékenység során keletkezett hulladék elhelyezéséről a vállalkozó köteles gondoskodni a munka befejezésétől számított 3 napon belül.

(4) A sírásásnál feleslegessé vált földet a temettető köteles 3 napon belül elszállítani.

32/A. §⁴⁸ (1)⁴⁹ A temetőben munkát végző vállalkozók engedélyeikben foglaltak betartásának ellenőrzését a Pétfürdői Polgármesteri Hivatal ügyintézője, mint a fenntartó képviseletében eljáró személy, valamint a közterület-felügyelő ellenőrizheti.

(2) A temetőben munkát végző vállalkozók kötelesek a használatra vonatkozó engedélyt, díjbefizetést igazoló szelvénnyel együtt a munkavégzés helyén tartani és a hatóság felhívására bemutatni.

(3) Az ellenőrzést végzők jogosultságuk igazolása után az igénybevétellel kapcsolatos valamennyi iratot megtekinthetik, a munkát megszemlélhetik.

(4) Az engedélyhez kötött, de anélküli vagy attól eltérő munkavégzés esetén az ellenőrzést végző határidő kitűzésével felhívja a szolgáltatást végzőt a jogellenes helyzet megszüntetésére.

(5) Ha engedély nélkül vagy az abban foglalt feltételektől eltérő módon munkát végző vállalkozó az engedély megadására vagy módosítására irányuló kérelmet a (4) bekezdés szerint kitűzött határidőig nem nyújt be vagy a tevékenységre engedély nem adható, a vállalkozót a 32/B. §-ban foglalt jogkövetkezmények alkalmazása mellett megfelelő határidő kitűzésével az eredeti állapot helyreállítására kell kötelezni.

(6) Amennyiben a helyreállítás az előírt határidőig nem történik meg, úgy a helyreállítást a polgármester a vállalkozó költségére és veszélyére elvégezteti. Amennyiben a helyreállítás a temetőben hagyott, épített tárgyak elszállítását jelenti, úgy annak szállítási költségét és az önkormányzat által 60 napig történő tárolásának díját a szolgáltató fizeti meg. 60 nap után az önkormányzat a tárgyat értékesíti vagy a szolgáltató költségére megsemmisíti.

32/B. §⁵⁰ (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetőivel szemben figyelmeztetés, közigazgatási bírság, illetve helyszíni bírság szankciók alkalmazhatók.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti közigazgatási hatósági eljárást hivatalból, a Pétfürdői Polgármesteri Hivatal ügyintézőjének észlelése, a közterület-felügyelő jelzése alapján kell lefolytatni, ideértve a bármely személy vagy szervezet jelzése alapján történő észlelést is. A hatósági eljárás lefolytatására a hatósági eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

(4) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a közterület-felügyelő ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

(6) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírság kiszabásának akkor van helye, ha önálló jövedelemmel rendelkezik vagy önként vállalja annak megfizetését.

(7) A közigazgatási bírságot a határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni, a hatóság által megjelölt önkormányzati számlára.

(7a)⁵¹ A meg nem fizetett közigazgatási bírság és helyszíni bírság adók módjára behajtható.

(8) A közigazgatási bírság mértékének megállapításakor – a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvényben foglalt mérlegelési szempontok mellett – amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók – figyelembe kell venni a magatartás elkövetőjének szociális és vagyoni körülményeit.

33. § E rendelet 2012. július 1. napján lép hatályba.

34. § Hatályát veszti a