a szociális ellátásokról 

Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 23§-ában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 10. §-ának (1) bekezdésében, 25 § (3) bekezdése b) pontja, 32. §. (3)  bekezdése, 37.§ (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. §. (3) bekezdésében, 38. §. (9) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 43/B. § (3) bekezdésében 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (2) bekezdésében, 47. §-ának (5) bekezdésében, 48. §-ának (4) bekezdésében 50.§-ának (3) bekezdésében, 58/B. §-ának (2) bekezdésében és a 62. § (2) bekezdésében, a 92.§ (1)-(2) bekezdésében, 115. §-ának (3) bekezdésében, valamint a 132.§ (4) b)-c) pontjai, 132. §. (4) bekezdése a), d)-f) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a szociális igazgatás és szociális ellátásokról a következőket rendeli el: 

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy Bogyiszló Község Önkormányzata által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások igénybevételének szabályait megállapítsa, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról, az ellátások mértékéről, igénybevételük módjáról.

A rendelet hatálya

2.  §.  (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) Bogyiszló község Önkormányzata közigazgatási területén élő, lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, hontalanokra, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre;

b) az Szt. 6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Bogyiszló község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte;

c) az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira;

d) az Szt. szerinti, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szt-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B.§ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személyi körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik;

e) a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Bogyiszló Község  Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az Szt., valamint a külön jogszabályokban foglalt – és e rendeletben nem említett - szociális illetve szociális jellegű egyéb ellátásokra.

Eljárási rendelkezések

3. § (1) A szociális ellátás iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A (2) bekezdés kivételével a kérelmet Bogyiszlói Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani.

(2) Az e rendeletben szabályozott, a társulás keretében fenntartott Tolnai Családsegítő Központ – a továbbiakban: családsegítő központ - által biztosított szociális alapszolgáltatások esetében, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani.

4. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell csatolnia.

(2) A jogosultsági feltételek megállapításához szükséges bizonyítékok körét az Szt, a  pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól  szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, és e rendeletnek az egyes ellátási formákra vonatkozó rendelkezései szabályozzák. 

5. § Amennyiben a pénzbeli vagy természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálatát a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, a kérelmezőnél helyszíni szemlét kell elrendelni.

(2) Nem kell helyszíni szemlét tartani, ha a kérelmező életkörülményeit a képviselő-testület, a polgármester, a Egészségügyi és Szociális Bizottság, vagy a jegyző – a továbbiakban együtt: önkormányzat - szociális ellátás iránti eljárásban hat hónapon belül vizsgálta, és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

(3) Az önkormányzat külön megkeresés útján a köteles beszerezni a kérelmező jövedelmi viszonyairól szóló igazolást, ha alapos okkal arra lehet következtetni, hogy a becsatolt igazolás, illetve nyilatkozat valótlan adatot tartalmaz.

6. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-ig, tárgyévre előre meghatározott időpontban, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.

(2) A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében a döntést követő azonnali kifizetés rendelhető el. 

II. fejezet

 Pénzbeli és természetbeni juttatások

8. § (1) A jogosult részére e rendelet alkalmazásában 

a) jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás,

b) természetben nyújtott szolgáltatás,

c) személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás biztosítható.

(2) Bogyiszló Község Önkormányzata az Szt-ben és az e rendeletben szabályozott feltételek esetén

a) pénzbeli szociális ellátásként átmeneti segélyt, átmeneti segélyként nyújtott szociális kölcsönt, temetési segélyt,  temetési kölcsönt;

b) természetben nyújtott ellátásként: méltányossági közgyógyellátást állapít meg.  

(3) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében

a) az étkeztetés;

b) a házi segítségnyújtás;

c) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d) a családsegítés.

e) falugondnoki szolgáltatás ellátásáról gondoskodik

(4) A rendszeres szociális segély, az átmeneti segély, és a temetési segély természetbeni ellátásként is nyújthatók.

(5) A képviselő-testület az átmeneti segélyre, a temetési segélyre, a temetési kölcsönre, 30.000.- Ft-ot meg nem haladó mértékéig nyújtott szociális kölcsönre, valamint az étkeztetés ellátásokra vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

III. fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

9. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára az Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A rendszeres szociális segély megállapításakor a kérelmező köteles nyilatkozni vagyoni és jövedelmi viszonyairól.

10.§ (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles Tolna Város Családsegítő Központjával.

(2) Az együttműködési kötelezettség keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult köteles

a)a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felkeresni a családsegítő központ Bogyiszlói családgondozóját (Bogyiszló, Kossuth utca 28.) nyilvántartásba vétele érdekében;

b)részt venni a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában;

c)megállapodást kötni a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül;

d)eleget tenni a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak;

e)havonta megjelenni a családsegítő központ Bogyiszlói családgondozójánál;

f)folyamatosan kapcsolatot tartani a családsegítő központtal;

g)ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, a családsegítő központot annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát nyolc napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolás ) igazolni.

(3) A családsegítő központ az Szt. 37/D. § szerinti együttműködés érdekében

a)kapcsolatot tart a jegyzővel;

b)nyilvántartásba veszi a rendszeres szociális segélyre jogosult, az együttműködési kötelezettség teljesítése érdekében megjelent személyt;

c)figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát;

d)tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól;

e)a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt;

f)folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább havonta egyszer személyes találkozás alkalmával is figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását;

g)legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot;

h)jelzi a jegyzőnek, ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget;

i)az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról;

j)a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.

(4) A jegyző a családsegítő központot tájékoztatja

a)az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításáról, megszüntetéséről;

b)a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról;

c)a rendszeres szociális segélyre jogosult személy által az Szt. 37/C. § (4) bekezdése alapján kötött megállapodásról.

11.§ A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:

a)az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, 

b)az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c)a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.

12. § A családsegítő központ által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai a következők:

a) egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését                  szolgáló programok, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenységek,                 valamint munkavállalást ösztönző, munkakeresést segítő tréningek;

b) egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs tanácsadás.

13. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult

a)a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele érdekében, és akadályoztatása esetén annak okát nyolc napon belül nem igazolja hitelt érdemlően;           

b)nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában;

c)nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül;

d)önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak;

e)nem jelenik meg legalább havonta az együttműködésre kijelölt szervnél.

(2) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségének neki felróhatóan két éven belül ismételten nem tesz eleget.

14. §[1] (1) Az Szt. 37.§ (1) bekezdés a.) –c.) pontjában foglaltakon túlmenően az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a)[2]  tíz éven aluli gyermeket nevel, és foglalkoztatást helyettesítő támogatásra azért nem jogosult, mert a családjában aktív korúak ellátására már más személy  jogosult, vagy

b) a munkavégzést akadályozó krónikus, pszichés-, vagy szenvedélybetegséggel küzd,

az a) pont szerinti feltétel teljesülése esetén családi körülményeire, b) pont szerinti feltétel teljesülése esetén egészségi és mentális állapotára tekintettel rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltétel igazolható

                        a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a gyermek születési anyakönyvi kivonatával és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal;

            b) az (1) bekezdés b) pontja esetében

ba) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) által kiállított szakvéleménnyel,

                        bb) szakorvosi szakvéleménnyel,

                        bc) foglalkozás-egészségügyi vizsgálatról kiállított alkalmatlansági véleménnyel.

15.§ (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult vállalhatja a közfoglalkoztatásban való részvételt. Erre vonatkozóan megállapodást köt az önkormányzattal az Szt. 37/C. § (4) bekezdése szerint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodással kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

16. § A jegyző a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg az előző felülvizsgálatot követő második év október 31. napjáig kell végrehajtani.

17. §[3]

Átmeneti segély

18. §[4] (1) Az önkormányzat átmeneti segélyt nyújt annak, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) Átmeneti segélyben elsősorban azok részesülhetnek, akik önmaguk vagy családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy időszakonként jelentkező többlet kiadásaik miatt segítségre szorulnak.

19. §[5] (1) Az Szt. 45. §-ában foglaltak figyelembevételével, átmeneti segélyként rászorultsági alapon a polgármester, - ugyanazon rászoruló számára, évi hat alkalommal történt átmeneti segély kifizetését követően benyújtott kérelem esetében a Szociális Bizottság, – pénzbeli átmeneti segélyt állapít meg annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 százalékát nem haladja meg.

(2)[6]

(3) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen

a)   a kérelem benyújtását megelőző három hónapban történt munkaviszony megszűnés;

b)     betegség miatti munkaképtelenség;

c)     egészségi állapota miatt önhibáján kívül munkaképtelen;

d)  hirtelen fellépő és kórházi kezelést igénylő betegség, súlyos vagy életveszélyes   sérüléssel járó baleset;

e)     hajléktalanság;

f)     elemi kár.

 (4) A (3) bekezdés szerinti feltétel igazolható:

a) a (3) bekezdés a) pontja esetében a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolással;

b) a (3) bekezdés b) pontja esetében táppénzes nyomtatvány fénymásolatával;

c) a (3) bekezdés c) pontja esetében a munkaképesség csökkenést igazoló OSSZI szakvéleménnyel

d) a (3) bekezdés d) pontja esetében a kórházi kezelésről szóló igazolással;

e) a (3) bekezdés e) és f) pontja esetében hivatal által készített környezettanulmánnyal.

19/A.§[7] (1) Az átmeneti segély természetbeni ellátásként is nyújtható. A polgármester természetben nyújtott átmeneti segélyt biztosíthat annak a személynek, aki megfelel a 19. §-ban foglalt feltételeknek.

(2) Természetben nyújtott átmeneti segély:

a)   élelmiszerutalvány,

b)   a tüzelőtámogatás,

c)   a gyógyszertámogatás,

d)   a közüzemi díj-hátralék törlesztéséhez hozzájárulás.

(3) A (2) bekezdés a) és c) pontja esetén az élelmiszer, illetve a gyógyszer vásárlására kijelölt szolgáltatóval az önkormányzat előzetesen megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a jogosult jelentkezésekor az általa bemutatott élelmiszerutalványra, vagy gyógyszertámogatásra jogosító határozat bemutatása alapján biztosítják számára a szükséges élelmiszert, illetve gyógyszert a határozat szerinti összegben.

(4) A (2) bekezdés b) pontja alapján nyújtott tüzelőtámogatást az Önkormányzat a Bogyiszló közigazgatási területén regisztrált erdőgazdálkodókkal való egyeztetés alapján biztosítja.

(5) A (2) bekezdés d) pontja szerinti közüzemi díjhoz történő hozzájárulást az önkormányzat  a HÉRA Alapítvány (1122 Budapest, XII. Moszkva tér 16.) pályázatán keresztül, az ahhoz szükséges saját erő biztosítása útján nyújtja.

19/B.§[8] Az átmeneti segély megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, az ugyanazon rászoruló számára évi hat alkalommal történő átmeneti segély megállapítását követően benyújtott kérelmének elbírálása a Szociális Bizottság hatáskörébe tartozik.

20. § (1) A 20. § (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén képviselő-testület, - a 8. § (5) bekezdés szerinti esetben a polgármester – (a továbbiakban együtt: az önkormányzat ) az átmeneti segélyt pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújthatja (szociális kölcsön), amennyiben a kérelmező baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe és az összeg a gyógykezeléshez, a mindennapi életvitelhez szükséges beszerzéshez vagy a károk elhárításához szükséges.

(2) A szociális kölcsön formájában folyósított átmeneti segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(3) A szociális kölcsönről szóló határozatban rendelkezni kell az első törlesztő részlet fizetésének esedékességéről, a törlesztő-részletek nagyságáról, valamint arról, hogy amennyiben segélyezett a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, a fennálló tartozást egy összegben kell visszafizetni.

Tűzifa-támogatás[9]

20/A.§ (1) A szociálisan rászorulók részére az átmeneti segély a téli fűtéshez természetbeni ellátásként, tűzifa-támogatásként is nyújtható az erre a célra a tárgyévi költségvetésben rendelkezésre álló előirányzat erejéig.

(2) A tűzifa-támogatás annak a szociálisan rászorulónak nyújtható, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 százalékát, egyedül élő esetén 200 százalékát nem haladja meg.

(3) A szociális rászorultság megállapítása során előnyt élvez

a) az, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti

aa) aktív korúak ellátására,

ab) időskorúak járadékára,

ac) lakásfenntartási támogatásra jogosult,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család.

(4) A tűzifa-támogatás mértéke családonként nem lehet kevesebb fél, és nem lehet több öt köbméternél.

(5) A tűzifa-támogatás ugyanazon lakásban lakók esetén csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) A támogatás iránti kérelem november 15. és március 31. között nyújtható be.

Temetési segély

21.§ (1) Temetési segélyre jogosult, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, ha a családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át, és a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban nem részesül.

(2) A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége 150.000.- Ft.

(3) A temetési segély összege a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének tíz százaléka, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése kérelmezőnek, vagy családjának létfenntartását veszélyezteti.

(4) A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére szóló számlák eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. Amennyiben a segély folyósítására a temetés előtt kerül sor, a számlákat utólag, - a határozatban megjelölt időpontig - kell benyújtani.

(5) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani az önkormányzathoz.  

Temetési kölcsön

22. § (1) A polgármester temetési kölcsönben részesítheti azt, aki az elhunyt személy eltemettetésére köteles lenne ugyan, de arra anyagi helyzete miatt nem képes,  feltéve, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 % -át, egyedülálló esetén a 200 % -át.

(2) A temetési kölcsönt a kérelmező nevére szóló temetkezési szolgáltatásról szóló számla alapján az önkormányzat fizeti meg a temetkezési szolgáltató részére.

(3) A temetési kölcsön összege nem haladhatja meg a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének összegét.

(4) A kérelemhez mellékelni kell a család egy főre jutó kereseti-jövedelmi igazolását, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(5) A temetési kölcsönről szóló határozatban rendelkezni kell az első törlesztő részlet fizetésének esedékességéről, a törlesztő-részletek nagyságáról, valamint arról, hogy amennyiben kérelmező a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, a fennálló tartozást egy összegben kell visszafizetni. A temetési kölcsön összegét egy év alatt kell visszafizetni.

IV. fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

23. § (1) Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Az e rendeletben az egyes ellátásokra megállapított feltételek fennállása esetén természetbeni szociális ellátásként nyújtható

a) a rendszeres szociális segély, a (2)-(3) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén,

b) a lakásfenntartási támogatás,

c) az átmeneti segély,

d) a temetési segély.

(2) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha

a családban a Gyvt. 68. §-a szerinti védelembe vett gyermek él.

(3) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása esetén védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének

20 százaléka, de összesen legfeljebb 60 százaléka nyújtható természetben.

(4) A rendszeres szociális segély természetbeni juttatásként különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelősegély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának

kifizetése formájában nyújtható. 

Méltányossági közgyógyellátás

24. § (1) Közgyógyellátásra jogosult méltányosságból az a szociálisan rászorult személy, akinek esetében a területileg illetékes egészségbiztosítási szerv által elismert havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja

(2) Nem állapítható meg közgyógyellátásra jogosultság méltányosságból annak a személynek a részére, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át meghaladja.

 (3) A közgyógyellátás  iránti  iránti kérelmet a  63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

V. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

25. § Az önkormányzat a Szt. szerinti szociális alapszolgáltatások közül (a továbbiakban: szociális szolgáltatás)

 a) az étkeztetést önállóan,

b.) falugondnoki szolgáltatást önállóan

c) a családsegítést, a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a társulásban fenntartott Tolna Város Családsegítő Központja (a továbbiakban: családsegítő központ) útján biztosítja.

26. § (1) A személyes gondoskodás megállapítása iránti kérelmet a 27. § a)-b) pontjában meghatározott ellátás esetén a polgármesterhez címezve, a 27. § c) pontjában meghatározott ellátások esetén a családsegítő központ intézményvezetőjéhez címezve kell benyújtani.

(2) Az ellátás iránti kérelemről 27. § b) pontjában meghatározott ellátás esetén a polgármester, a 27. § c) pontjában meghatározott ellátások esetén a családsegítő központ intézményvezetője dönt.

(3)Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. A soron kívüli ellátás iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. 

(4)Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.
(XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

27. § A szociális szolgáltatás után fizetendő térítési díjat havonta utólag, minden hónap 10. napjáig kell megfizetni.

28. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről az intézmény és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) az étkezési térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes

bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára;

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre.

29. § A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan - legalább kettőhétig - nem vette

igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza;

d) az ellátott a részére megállapított térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

Étkeztetés

30. § (1) Az étkeztetés keretében legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult személy az,

a) aki  betöltötte a 60. életévét és egyedül élő, vagy betöltötte a 65. életévét, vagy

b) egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága miatt nem képes a napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségi állapot, fogyatékosság, pszichiátriai betegség és szenvedélybetegség tényét házi orvosi, illetve szakorvosi igazolással kell bizonyítani. 

(4) Az étkeztetésről az önkormányzat az általa fenntartott konyha útján gondoskodik. Az étkeztetés igénybe vehető helyben történő fogyasztással, elvitellel, és házhoz szállítással.

Házi segítségnyújtás

31. § Az önkormányzat az Szt. 63.§ szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról a társulásban fenntartott családsegítő központ útján gondoskodik.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

32. § A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról, - mely a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás, - az önkormányzat a házi segítségnyújtást végző, családsegítő központ útján gondoskodik.

Családsegítés

33. § A családsegítő szolgáltatásról, - melynek célja  a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése, - az önkormányzat a családsegítő központ útján gondoskodik.

VI. fejezet

Szociális földprogram

34 § Az Önkormányzat célja, hogy mezőgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem vagy azzal nem elégséges mértékben rendelkező és azt hatékonyan kihasználni nem tudó szociálisan hátrányos helyzetű emberek megélhetését segítse, életminőségét javítsa önálló egzisztencia teremtési  esélyeit növelje.

A szociálisan hátrányos helyzetű inaktív, vagy tartósan alacsony jövedelemmel rendelkező emberek gazdasági aktivitását elősegítse, értékteremtő munka végzésével

35. § Az Önkormányzat a szociális földprogram működtetését az állam közfoglalkoztatásra irányuló törekvéseivel összhangban végzi.

36. § A program működtetése során különös figyelmet kell fordítani a regisztrált munkanélküli, az aktív korúak ellátására jogosult foglalkoztatására, különösen azon családokban élőkre, akik halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelnek.

37.§ A programban résztvevő kedvezményezett

a.)szakmai képzésen, munkavédelmi oktatáson köteles részt venni

b.)a rábízott feladatokat az utasításnak megfelelően, határidőben köteles elvégezni

c.)a rendelkezésére bocsátott eszközöket, berendezéseket rendeltetésszerűen köteles használni

munkavédelmi előírásokat köteles betartani.

38. § A szociális földprogram szervezeti és működési szabályzata a rendelet függelékében megtalálható

VII. fejezet

Térítési díj

39. § Az e rendeletben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül az étkeztetésért külön rendeletben meghatározott térítési díjat kell fizetni. A házi segítségnyújtásért és a jelző rendszeres házi segítségnyújtásért a gesztor önkormányzat rendeletében foglalt térítési díjat kell fizetni.

VIII. fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

40. § (1) A rendelet 2013. január 01. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 9/2007.(VIII.01.) számú rendelet 2012. december 31. napjától hatályát veszti.