1. § (1) A rendelet személyi hatálya a megyei közgyűlésre, bizottságaira, tisztségviselőire, önkormányzati hivatalára (a továbbiakban: Hivatal), tárgyi hatálya a megyei önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakra, a vagyontárgyakkal kapcsolatos különböző eljárásokra terjed ki. Nem terjed ki a rendelet hatálya a megyei önkormányzat és a Hivatal pénzgazdálkodási (tartozás, követelés, stb.) eljárásaira.

(2) A főbb vagyongazdálkodási eljárások

(3) A fenti vagyongazdálkodási eljárások lebonyolításakor az e rendelet és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.

(4) A nem megyei önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak használatára és hasznosítására, ha az átvételről szóló megállapodás másként nem rendelkezik, a jelen rendelet szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(5) A nem megyei önkormányzati tulajdonban lévő, illetve a megyei önkormányzat tulajdonában, de más önkormányzat illetve állami szerv ingyenes használatában lévő ingatlannak a megyei önkormányzat költségvetésének terhére történő felújítására, korszerűsítésére, bővítésére, átalakítására, stb. csak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kötelező mértékben kerülhet sor. Amennyiben a tulajdonost terhelő műszaki munkákat a megyei önkormányzat saját költségére elvégezteti, intézkedni kell a költségek tulajdonosra történő áthárítására, vagy a beruházással arányos tulajdoni igény rendezésére. Ezen kötelezettség alól a Közgyűlés a tulajdonos önkormányzat kérelmére, annak korlátozott gazdasági lehetőségeire tekintettel felmentést adhat.

2. § (1) A megyei önkormányzat vagyonának rendeltetése a közérdek szolgálata.

(2) A megyei önkormányzat vagyonát elsősorban a kötelező megyei önkormányzati feladatok megvalósítására, a kötelező közszolgáltatások biztosítására kell felhasználni.

(3) Az önként vállalt feladatok céljára történő vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha a vagyonfelhasználás nem veszélyezteti a megyei önkormányzat kötelező közszolgáltatási feladatainak ellátását.

3. § (1) A megyei önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon részét képezi.

(2) megyei önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.

(3) Az üzleti vagyonba az önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképes vagyontárgyak tartoznak.

(4) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását szolgáló, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, vagy törvény illetve helyi önkormányzat rendelete által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített forgalomképtelen vagyon, vagy olyan önkormányzati vagyon, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősít.

(5) A megyei önkormányzat vagyontárgyainak fizikai jellemzők szerinti csoportosítása:

(6) A rendelet 1. sz. mellékletét képező Ingatlanok Jegyzéke a megyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok felsorolását és forgalomképesség szerinti besorolását tartalmazza. Az ingatlanok jogi besorolásuktól függően

(7) Valamennyi ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – forgalomképes.

(8) A vagyontárgy jogi besorolásának hatálya a vagyontárgy egészére kiterjed.

(9) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak alkotják a megyei önkormányzat törzsvagyonát, a forgalomképes vagyontárgyak a megyei önkormányzat üzleti vagyonába tartoznak.

4. § (1) A Hivatal a megyei önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerinti nyilvántartásokat vezet.

5. § Az éves zárszámadáshoz az önkormányzat vagyonállapotáról külön jogszabályban meghatározott vagyonleltárt kell készíteni, amely felöleli az önkormányzat tulajdonában lévő teljes vagyoni kört, mennyiségben és értékben. A vagyonleltárban külön főcsoportot képeznek a forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes, valamint a forgalomképes vagyontárgyak.

6. § (1) A vagyontárgyak jogi minősítéséről, illetve átminősítéséről a közgyűlés határozattal dönt. Jogi minősítés hiányában az ingó vagyontárgyat forgalomképesnek, az ingatlan vagyontárgyat korlátozottan forgalomképesnek kell vélelmezni.

7. § (1) A megyei önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost általában megilletik, illetőleg terhelik.

(2) A megyei önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a megyei közgyűlés gyakorolja. A közgyűlés egyes tulajdonosi jogosítványait bizottságai, vagy a közgyűlés elnökének döntési hatáskörébe utalhatja. Megyei önkormányzati vagyonról a megye választópolgárai megyei népszavazás útján rendelkezhetnek.

(3) A Közgyűlés döntési hatásköréből át nem ruházható tulajdonosi jogosítvány az ingatlan vagyontárgy

(4) A megyei közgyűlés elnöke engedélyezheti a megyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, ingatlanrész jogszerű használójának (bérlőjének, ingyenes használójának, stb.) a használt ingatlan székhelyként, illetve telephelyként történő bejelentését. A használati jogviszony megszűnése esetén az engedély hatályát veszti.

(5) A megyei önkormányzat valamennyi vagyonának vagyonkezelője a Hivatal.

8. § (1) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, az önkormányzati társulásba bevitt vagyont a megyei önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani.

(2) A vagyonszaporulat a társult önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

9. § (1) A megyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az államot minden más jogosultat megelőző törvényen alapuló elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv – amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik – az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő kézbesítésétől számított 30 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni az elővásárlási joggal az állam nevében. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az ezen rendelkezésekbe ütköző szerződés, más jogügylet vagy rendelkezés semmis.

(2) A megyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén – amennyiben az állam nem él elővásárlási jogával - az ingatlan fekvése szerinti helyi önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. A magasabb szintű jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a jelen rendeleten, illetve a szerződésen alapuló elővásárlási jogot.

(3) Egyenlő jogosultak közül annak van elővásárlási elsőbbsége, akit, illetve amelyet a közgyűlés határozatában kijelöl. A megyei önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról a közgyűlés – versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül - határoz.

10. § (1) A megyei önkormányzat bármely vagyontárgyának tulajdonjogát ingyenesen átruházni, a vagyon használati jogát ingyenesen átengedni nem lehet. Nem vonatkozik ez a tiltó rendelkezés a kötelező, vagy önként vállalt megyei önkormányzati feladatok átadásához, települési önkormányzatok és társadalmi szervezetek közhasznú feladatainak ellátásához kapcsolódó vagyonjuttatásra. Az 1 millió forint könyvszerinti bruttó érték alatti vagyontárgy használati jogának fenti célra történő ingyenes átengedése elnöki hatáskör. Az ingyenes használat engedélyezéséről a közgyűlés elnöke köteles a közgyűlést utólagosan tájékoztatni.

(2) Vagyontárgy ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek – az állam kivételével – eleget kell tennie a következő feltételeknek:

(3) Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon – az állam által történő tulajdonszerzést kivéve – e törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Hivatal kérelmezi. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a tulajdonjogot ingyenesen megszerző fél a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tesz eleget, köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét a Hivatal felszólítására, az abban meghatározott határidőig a megyei önkormányzat részére megfizetni, és a jogsértő állapotot megszüntetni. Ennek elmulasztása esetén a megyei önkormányzat a szerződéstől azonnali hatállyal eláll.

(4) Megyei önkormányzati tulajdonban álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor legalább a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

(5) Ha harmadik személy tulajdonában lévő ingó vagy ingatlan vagyonról a megyei önkormányzat javára lemondtak, bruttó 10 millió forint forgalmi értékhatár felett az elfogadáshoz szükség van a megyei közgyűlés jóváhagyására. A felajánlott vagyon csak akkor fogadható el, ha a kedvezményezett a pénzügyi - gazdasági stabilitásának veszélyeztetése nélkül képes a felajánlott vagyon működtetésével és fenntartásával járó kötelezettségek teljesítésére, és az elfogadott vagyon működtetése nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását.

(6) E rendelet alkalmazásában a tulajdonosi jogok gyakorlása az államigazgatási, illetve bírósági eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat megtételét is magában foglalja.

11. § (1) A Hivatal a kezelésébe adott vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen gazdálkodik. A gazdálkodás jogszerűségét és célszerűségét a megyei közgyűlés a Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottság, a könyvvizsgáló, és - szükség szerint - megbízott külső szakértő bevonásával ellenőrzi.

(2) A Hivatalra bízott vagyon a Hivatal alapító okiratában meghatározott, illetve engedélyezett tevékenységek ellátását szolgálja. A Hivatal vezetője az e rendeletben meghatározott eljárási szabályok betartásával jogosult, és egyben köteles a Hivatal vagyonkezelésében lévő, átmenetileg vagy időszakosan nem használt vagyontárgyak hasznosítására, a tartósan nem használt (felesleges) vagyontárgyak értékesítésére, a hasznosítás és értékesítés fenntartónál történő kezdeményezésére.

(3) A Hivatal vezetője felelős a Hivatal vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű használatáért, a Hivatal vagyongazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a vagyongazdálkodás vezetői és folyamatba épített ellenőrzésének megszervezéséért, és annak működéséért.

(4) A Hivatal kezelésében lévő megyeháza helyiségeinek használatra kijelölése során elsőbbséget kell biztosítani a közgyűlés, a közgyűlési bizottságok, valamint az önkormányzati hivatal szakszerű, zavartalan és kulturált működéséhez szükséges igényeknek. Az önkormányzati hivatal használatában lévő irodahelyiségekben a hivatali dolgozók elhelyezésének joga főjegyzői (munkáltatói) hatáskör.

22. § (1) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik értékhatártól függetlenül valamennyi ingatlan, és azon ingó vagyontárgy, értékpapír, üzletrész, és egyéb tőkebefektetés értékesítésének engedélyezése, amelynek becsült forgalmi értéke a bruttó 25 millió forintot meghaladja.

(2) Minden más esetben a közgyűlés elnöke jogosult az értékesítés engedélyezésére.

(3) Amennyiben a forgalmi érték nem, vagy csak magas költségen állapítható, vagy összehasonlító adat hiányában nem állapítható meg, úgy forgalmi értékként a vagyontárgy bruttó nyilvántartási értékét kell figyelembe venni.

(4) Ingatlan vagyon értékesítését legalább 1 megyei napilapban, ingó vagyon értékesítését legalább a megyei önkormányzat honlapján kell meghirdetni. Az értékesítésre kijelölt ingatlanok jegyzékét folyamatosan közzé kell tenni a megyei önkormányzat honlapján.

23. § A még kedvezőbb eladási ár elérése érdekében a 3 legkedvezőbb vételi ajánlatot benyújtott pályázók meghívásával a közgyűlés elnökének kezdeményezésére áralku tárgyalást kell lefolytatni. Áralku tárgyalás 1 vételi ajánlat esetén is elrendelhető.

24. § (1) A Közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozik az ingó és ingatlan vagyontárgyak bérbeadásának engedélyezése

25. § (1) Ingatlan vagyon bérbeadását legalább 1 megyei naplapban, ingó vagyon bérbeadását legalább a megyei önkormányzat honlapján kell meghirdetni.

(2) A még kedvezőbb bérleti díj elérése érdekében a 3 legkedvezőbb díjajánlatot benyújtott pályázó meghívásával a közgyűlés elnökének kezdeményezésére áralku tárgyalást kell lefolytatni.

(3) A bérbeadói jogok és kötelezettségek alanya a Hivatal.

26. § (1) A Közgyűlés elnöke engedélyezheti ingó vagyontárgy selejtezését, ha a vagyontárgy könyvszerinti bruttó értéke az 1/2 millió forintot eléri, vagy meghaladja. Az engedélyezés a selejtezési jegyzőkönyv elnöki záradékolásával történik.

(2) A Hivatal vezetője fenntartói engedély nélkül jogosult a vagyontárgy selejtezésére, ha a vagyontárgy könyvszerinti bruttó értéke nem éri el a 1/2 millió forintot, vagy érték nélkül van nyilvántartva. Az engedélyezés a selejtezési jegyzőkönyv főjegyzői záradékolásával történik.

(3) Selejtezni akkor lehet, ha a vagyontárgy

(4) A Hivatal félévente jogosult selejtezési eljárást lefolytatni.

(5) Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett, épületnek nem minősülő létesítmények selejtezésére az ingó vagyontárgyakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

28. § (1) A nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó

(2) A közzétételről a főjegyző eltérő rendelkezésének hiányában a Hivatal jogtanácsosa (jogi referense) gondoskodik.

29. § (1) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni.

(2) Az időszakonként visszatérő, egy évnél hosszabb időtartamra kötött szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni.

(3) Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

30. § (1) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve külön jogszabályban meghatározott egyéb okból államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra.

(2) A költségvetés teljesítésével kapcsolatos adatok, valamint a költségvetési és zárszámadási tervezetek, továbbá az ezeket megalapozó információk a közgyűlés elé történő beterjesztés után nyilvánosak.

31. § (1) Ez a rendelet 2012. július 1-jén lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló 14/2011. (V. 26) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

32. § (1) A követelés-elengedési, és egyéb pénzgazdálkodási eljárások szabályait a tárgyévi költségvetési rendeletben kell meghatározni.

(2) A közgyűlés indokolt esetben - minősített többségi felhatalmazás alapján - e rendelethez képest eltérő eljárási szabályokat állapíthat meg, de az eltérő eljárási szabályok nem lehetnek ellentétesek a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel.

33. § E rendelet mellékletei: