Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyonról

Hatályos: 2021. 11. 17

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyonról

2021.11.17.

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha az önkormányzat éves költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzéséről és elidegenítéséről, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásról, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedéséről és mérsékléséről eltérően nem rendelkezik.

2. § (1) Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az önkormányzat e rendelet alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem minősít vagyonelemeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemek körét az 1. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A Képviselő-testület a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott körön kívül korlátozottan forgalomképes vagyonelemet nem állapít meg.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a 2. melléklet tartalmazza.

4. § Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó forgalomképes vagyonelemek körét a 3. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Az önkormányzati vagyonba tartozó vagyontárgyak minősítése, átminősítése - más vagyoncsoportokba történő átsorolása - a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az érvényes döntéshez minősített többség szükséges.

(2) Az önkormányzati vagyontárgyak átminősítését kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a Pénzügyi Bizottság.

(3) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgy üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha

a) az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását nem szolgálja és

b) a feladat és hatáskör ellátása vagy a közhatalom gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyontárgy nélkül is megoldható.

(4) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha

a) a vagyontárgy kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy

b) a településrendezési terv (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat) módosítása azt alátámasztja.

6. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát - ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik - a Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

7. § (1) A Képviselő-testület tulajdonosi jogának gyakorlását a következő tulajdonosi jogok és kötelezettségek tekintetében - utólagos beszámolási kötelezettség mellett - a polgármesterre ruházza át

a) a Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása,

b) a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,

c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása,

d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása,

e) a telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendezése miatt, valamint pályázatok sikeres megvalósítása érdekében szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötése nettó 1.000.000 forintot meg nem haladó értékre,

f) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése,

g) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást, az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában,

h) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték, szolgalmi és használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó 1,0 millió forint értékhatárig,

i) szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására,

j) önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmak törlése,

k) a használhatatlanná vált, megsemmisült eszközök selejtezésével kapcsolatos döntések meghozatala a nettó 100 000 Ft értékhatárt meg nem haladó önkormányzati vagyon esetében,

l) a nettó 100 000 forint összeghatárt meg nem haladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés, vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

2. A vagyon kezelése

8. § Az önkormányzat a közfeladata ellátásához kapcsolódóan a vízi közmű vagyonelemekre létesíthet vagyonkezelői jogot.

9. § (1) A vagyonkezelői jog ellenértékéről vagy annak ingyenességéről a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítésekor dönt.

(2) A vagyonkezelői jog létesítéséért a vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés, vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének, a szerződésben meghatározott %-a.

(3) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére abban az esetben kerülhet sor, ha a vagyonkezelő költségvetési szerv, önkormányzati intézmény vagy önkormányzati társulás.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés megkötésének folyamatában, majd a megkötést követően a szerződés teljesítése érdekében köteles az önkormányzattal folyamatosan együttműködni. A vagyonkezelőt a szerződés megszűnését követően, az elszámolás időszakában is együttműködési kötelezettség terheli.

10. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a Képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

(3) A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek felelnek.

(4) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására vagy a feladat ellátásához az átadott vagyon már nem szükséges, a vagyonkezelő köteles erről a polgármestert 8 napon belül értesíteni. Az értesítés alapján a vagyonkezelési szerződést módosítani kell.

(5) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó, 1,0 millió forintot meghaladó nyilvántartási értékű vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.

(6) A vagyonkezelő köteles az önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra biztosítási szerződést kötni és azt folyamatosan fenntartani.

11. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelő köteles az (1) bekezdésben írt beszámolót, a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat a polgármesternek és az önkormányzat ingatlanvagyon kataszter vezetésével megbízott ügyintézőnek átadni.

(3) A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek teljesítését az önkormányzat – a polgármester útján – bármikor ellenőrizheti.

(4) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

3. A vagyon hasznosítása

12. § (1) A 10,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi értékhatár feletti vagyont hasznosítani csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra, az alábbi tartalommal:

a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b) forgalmi értékének megjelölése,

c) a hasznosítás módja,

d) a pályázati feltételek meghatározása.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, amelyről a polgármester gondoskodik.

(4) Az (1) bekezdés szerinti versenyeztetést a 4. melléklet szerinti Versenyeztetési Szabályzat szerint kell lebonyolítani.

4. A vagyon tulajdonjogának átruházása

13. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére, az alábbi tartalommal:

a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b) forgalmi értékének megjelölése,

c) az átruházás módja,

d) pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása,

e) árverés esetén, az árverésre bocsájtás szándékának kinyilvánítása,

f) csere esetén, a csere célja, csere ügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.

14. § (1) A 10,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik -, a Képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés vagy a 4. melléklet szerinti Versenyeztetési Szabályzat előírásai szerint lebonyolítandó árverés útján értékesíthető.

5. A vagyonszerzés

15. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a – polgármester vagy a pénzügyi bizottság javaslata alapján - a Képviselő-testület dönt.

(2) A vagyongyarapításról a képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b) forgalmi értékének megjelölése,

c) a szerzés módja,

d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,

e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.

(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a (3) bekezdés szerinti vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíteni.

1A forgalmi értékbecslésben megállapított összegtől magasabb összegért vagyont szerezni a Képviselő-testület felhatalmazását követően, a település érdekeire figyelemmel, közösségi érdekből lehetséges.
2(5) Nem kell forgalmi értékbecslést készíteni az 500.000,-Ft-ot meg nem haladó vagyontárgy vásárlása esetén.

16. § Az önkormányzat törvény által előírt vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, használatba vehet, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester vagy a pénzügyi bizottság javaslata alapján hoz döntést.

6. Záró rendelkezések

17. § E rendelet 2012. november 01. napján lép hatályba.

18. § Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2005. (XII.12) önkormányzati rendelet.

1

Az 1. mellékletet a Nyírbogát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése iktatta be.

2

A 2. mellékletet a Nyírbogát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

3

A 3. mellékletet a Nyírbogát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.

4

A 4. mellékletet a Nyírbogát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdése iktatta be.