1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kéthely Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, valamint a közterület használatára vonatkozó eljárásokra.

2. § (1) Az önkormányzat vagyona a kizárólagos tulajdonában álló dolgok és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(3) A forgalomképtelen törzsvagyon a közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon részét képező kizárólagos önkormányzati vagyont e rendelet 1. melléklete, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek lehetnek.

(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona e rendelet 3. mellékletében felsorolt vagyonelemek.

(6) Az önkormányzati üzleti vagyonelemei a 4. mellékletben felsoroltak.

3. § (1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntések során a nemzeti vagyonról szóló törvény és e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

(3) Vagyon megszerzése előtt a javaslattevő (polgármester) köteles gazdasági és célszerűségi számításokkal alátámasztani a vagyonszerzés pénzügyi hátterét, bemutatni annak jövőbeni fenntartásával, működtetésével kapcsolatos költségszámításokat is.

(4) Beépítésre alkalmas üzleti vagyon körébe tartozó földterületek haszonbérletbe, bérbeadása esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat figyelembe kell venni. Bérbeadás esetén maximum 10 év köthető ki.

4. § (1) Az önkormányzat által szerzett vagyonnak az önkormányzat intézményei használatba adásáról a képviselőtestület dönt. Az intézmények által szerzett vagyon az önkormányzat tulajdonába és a szerző intézmény használatába kerül.

(2) Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére az alapító okirat szerint.

(3) Az önkormányzat intézményei az önkormányzati ingatlanvagyont alapfeladatuk ellátásának sérelme nélkül csak bérbeadás útján hasznosíthatják. A hasznosítás bevétele az intézményt illeti meg, melynek bevételét éves költségvetésében terveznie kell. Az egy éven túli bérbe-adásról az intézményvezető írásban tájékoztatja a polgármestert.

(4) Az önkormányzat tulajdonában levő intézmények esetében, társulási megállapodás alapján a megállapodásban szabályozott feladatok ellátásához szükséges vagyonelemekre az önkormányzat ingyenes használati jogot biztosít a társulásban résztvevő önkormányzatok számára.

5. § Forgalomképtelen vagyontárgyak a Nntv. 5. § (3) bekezdésének megfelelően

6. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak

7. § (1) Önkormányzati üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a 5. §-ban és a 6. §-ban rögzített törzsvagyon körébe.

(2) Az üzleti vagyon tulajdoni viszonyának bármilyen változását eredményező jogügyletről a képviselőtestület dönt a 15. §-ban foglalt rendelkezési joggyakorlás szabályainak figyelembe vételével.

(3) A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár vagy annak egy része megfizetése nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történik, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg elállási jogot kikötni arra az esetre, ha a vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor. Naptári éven túli részletfizetés szabályait, feltételeit a körülmények vizsgálata alapján egyedi döntéssel a képviselőtestület állapítja meg.

(4) A vagyonértékesítésből származó bevételek az önkormányzat mindenkori költségvetésének céltartalékát képezi. A képviselőtestület határozza meg e céltartalék konkrét feladatokra történő felhasználását az éves költségvetési rendeletében.

(5) Az ötmillió értékhatárt meghaladó önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenykiírás konkrét feltételeit a képviselő-testület esetileg határozza meg.

(6) A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(7) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a képviselő-testület dönt.

(8) Kivételesen, ellenszolgáltatás nélkül lehet szolgalmi jogot alapítani olyan közművezeték lefektetése céljából, amelynek során a szolgáltató kötelező önkormányzati feladatot valósít meg, valamint közművek csatlakozó vezetékének kialakítására (egyedi bekötések).

9. § (1) Az Önkormányzat vagyonának kezelői (kijelöléssel) az alábbi jogi személyek lehetnek:

(2) Az önkormányzat vagyonkezelőjét megilleti a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga.

(3) Az önkormányzat vagyonkezelője köteles a rá bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.

(4) Az önkormányzat vagyonkezelője jogosult, illetve köteles a működés feltételeként rá bízott vagyontárgyak:

(5) A (4) bekezdésben meghatározott jogokat e rendelet szabályai szerint kell gyakorolni.

(6) A vagyonkezelő köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

10. § (1a) A hatósági határozattal megállapított vezetékjogi engedély ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges megállapodás megkötésekor egymillió forint ellenértékig a polgármester, egymillió forintot elérő vagy meghaladó ellenérték esetén a képviselő-testület dönt.

(2) A kétoldalú megállapodással létrejövő szolgalmi jogot vagy egyéb használati jogot (továbbiakban együtt: használati jog) alapító megállapodások megkötésekor egymillió forintot el nem érő egyszeri ellenérték, vagy éves használati díj és tíz évet meg nem haladó időtartam esetében a polgármester dönt. Az egymillió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó egyszeri ellenérték vagy éves használati díj esetén – függetlenül az időtartamtól – továbbá ellenérték vagy használati díj nélküli (ingyenes) használati jogról szóló megállapodás megkötéséről a képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzati rendelettel elfogadott rendezési terv szerint lefolytatott telekrendezési eljárás során – a közterületből való kivonás megtörténtét követően – a közterületre vonatkozó telekrendezési határozat végrehajtását szolgáló illetve közutak megnyitása során az érintett telek-tulajdonosokkal szükségessé váló adás–vételi, csere és egyéb megállapodások megkötésekor, egymillió forint értékhatárig a polgármester dönt. Egymillió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó adásvételi, csere és egyéb megállapodás megkötéséről a képviselő-testület dönt.

(4) A polgármester dönt:

(5) A Képviselő-testület dönt az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

(6) A behajthatatlan követelések törléséről az éves költségvetési rendeletben foglaltak szerint a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

11. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítésre kerülő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele és önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgynak forgalomképtelenné minősítése.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.

(3) Az önkormányzat a forgalomképtelen vagyontárgyak fenntartását és működtetését e rendelet

9. § (1) bekezdésében foglalt vagyonkezelőkre vagy egyéb gazdálkodó szervezetre bízhatja. A fenntartás és működtetés feltételeiről rendelkező megállapodást a képviselő-testület hagyja jóvá.

(4)² A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések megkötésekor az öt évet meg nem haladó időtartam esetén a polgármester, minden egyéb esetben a képviselő-testület dönt.

12. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzése, elidegenítése, bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése gazdasági társaságba és alapítványba való vitele a (2) bekezdés kivételével a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az önkormányzati intézmény használatában lévő ingatlan vagy ingatlanrész egy évet meg nem haladó időtartamú és további előjogokat nem biztosító bérbeadásáról és használatának átengedéséről az intézmény vezetője dönt.

(3) A műemlékileg védett, a természeti területek, természeti emlékek, és erdők elidegenítéséhez, megterheléséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.

13. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető üzleti vagyonnal vállalkozás végezhető.

(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3) Az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlan, ingóvagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről, az önkormányzat tulajdonában lévő ugyanezek elidegenítéséről, bérbeadásáról, egyéb módon történő hasznosításáról, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről egymillió forint értékhatárig a polgármester, az ezt meghaladó érték felett a képviselő-testület dönt.

14. § (1) Gazdasági társaság és közhasznú társaság alapítására – az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül – kizárólagosan a képviselő-testület jogosult.

(2) Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban az önkormányzati tulajdonrész 25 % vagy az alatti, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági jogokat a polgármester gyakorolja. Ezt a jogát általa megbízott személy útján is gyakorolhatja. Amennyiben a társaság legfőbb szervének ülésén a megbízott személy az ott felmerülő kérdésben felhatalmazással nem rendelkezik, a meghozandó döntéshez azt megelőzően, vagy indokolt esetben utólagosan a polgármester hozzájárulása szükséges.

(3) Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban lévő önkormányzati tulajdonrész 25 %-nál nagyobb (vagy 25 % + 1 szavazati jog esetén), a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó alábbi kérdésekben meghozandó döntést megelőzően, vagy különösen indokolt esetben utólagos jóváhagyással az önkormányzat képviselő-testülete dönt:

(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes tulajdonú gazdasági társaság, közhasznú társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (3) bekezdésben felsorolt jogokat, a képviselő-testület gyakorolja.

(6) A társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (2)-(3) bekezdésben fel nem sorolt egyéb kérdésekben a polgármester dönt.

15. § (1) Az önkormányzat vagyonát a hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Ha az önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva jelen rendelet szerint a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.

(4a)³ (5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonban bekövetkezett változások az 1., 2., 3. és 4. mellékleten átvezetésre kerüljenek, és a nyilvántartásban szereplő közérdekű adatokhoz bárki szabadon hozzáférjen.

16. § (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló, a 17/2008.(XI.27.) és a 14/2009.(VIII.31.) önkormányzati rendelettel módosított 5/2004.(IV. 15.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.