CAKÓHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2012. (XII.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
CAKÓHÁZA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2018. 02. 25CAKÓHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2012. (XII.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
CAKÓHÁZA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Cakóháza község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § (1) bekezdés a), d) pontjában kapott át nem ruházható hatáskörében eljárva és a 16. § (1) bekezdése felhatalmazása birtokában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 13. §- ába és a végrehajtására kiadott Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. §-ában foglaltak alapján a következő rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet területi hatálya és értelmezése
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Cakóháza község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A település területének szabályozása az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom meghatározásai, illetve az OTÉK 2.sz. mellékletében található jelkulcs alapján nyugszik és eszerint értelmezendõ.
(3) Az (1) bekezdés alatti területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni kizárólag jelen rendelet (továbbiakban: HÉSZ), valamint a rajzi mellékleteit képező alábbi mellékleteknek és szabályozási terveknek megfelelően lehet:
1. sz. melléklet: KÜLTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERV M=1: 4.000 (továbbiakban: SzT- 1)
2. sz. melléklet: BELTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERV M=1: 2.000 (továbbiakban: SzT-2)
(4) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Étv. illetve az OTÉK (továbbiakban: általános szabályok) előírásait kell figyelembe venni.
2. Szabályozási elemek
2. § (1) (1) A rendelet kötelező és egyéb szabályozási elemeket tartalmaz, melyek a rendelet és a mellékletét képző szabályozási terv szerint alkalmazandók.
a) kötelezõ erejû szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szerkezeti terv és a Szabályozási terv együttes módosítása esetén lehetséges
aa) belterületi határvonal ab) szabályozási vonal
ac) területfelhasználási egység határa
ad) területfelhasználási egység besorolása ae) védett területek
af) védõtávolságok
b) kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:
ba) övezetek és építési övezetek határa és paraméterei bb) helyi építészeti értékvédelem
bc) építési hely, építési határvonal bd) beültetési kötelezettség
c) az a) és b) pontban nem említett egyéb szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési tevékenység során irányadóként veendők figyelembe.
3. Telekalakítás és építés engedélyezése
3. §
A beépítés megengedett módja
Szabadon álló (SZ) beépítés
A megengedett legnagyobb beépítettség
A zöldfelület megengedett legkisebb aránya, az egyes építési övezetek és övezetek zöldfelületeinek kialakítására vonatkozó előírások
A megengedett építménymagasság
A megengedett szintszám
Telekalakítás, a megengedett telekméret – beépítésre szánt területeken
TERÜLETFELHASZNÁLÁS
1. Területfelhasználás elemei
4. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megne- vezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók. Az 1. § (1) bekezdés szerinti tervezési terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
2. Falusias lakóövezet (Lf)
5. § (1) A falusias lakóövezet kis laksűrűségű, kertes terület, amely telkenként egy, elsősorban legfeljebb négy rendeltetési egységet, köztük legfeljebb kettő lakást magában foglaló lakóépület és azon kívül kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben a lakóépület helyett elhelyezhető egy legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű
a) szálláshely szolgáltató épület,
b) helyi igazgatási-,egészségügyi-, egyházi-, oktatási épület
c) kiskereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
d) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
(3) Az övezetben nem helyezhető el:
a) sportépítmény,
b) üzemanyagtöltő.
(4) Az övezetre vonatkozó részletes előírásokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
3. Kereskedelmi, szolgáltató (gazdasági) övezet (Gksz)
6. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, kivéve a 1000 m2-nél nagyobb árusítóterű kiskereskedelmi épületeket.
(2) A területen az (1) bekezdésben felsorolt épületeken túl elhelyezhető:
a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás,
b) igazgatási, egyéb irodaépület,
c) parkolóház, üzemanyagtöltő,
d) sportépítmény.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) egyházi épület,
b) oktatási épület,
c) egészségügyi épület,
d) szociális épület,
e) egyéb közösségi szórakoztató épület,
f) lakó- és szálláshely szolgáltató épület a (4) bekezdésben foglalt feltételekkel.
(4) A területen lakó- és szálláshely szolgáltató épület csak meglévő lakó, vagy iroda rendeltetésű épület újrahasznosításával helyezhető el, feltéve, ha a környezeti viszonyok a lakófunkció működését nem akadályozzák. Amennyiben a telken csak lakóház és kiegészítő épületei állnak, úgy a lakóépület bővíthető, átépíthető, bontható és újraépíthető, feltéve, ha a korábbi lakásszám nem növekszik.
(5) Az övezetre vonatkozó részletes előírásokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
4. Gazdasági (Mezőgazdasági major) övezet (Gmg)
7. § (1) A mezőgazdasági major övezet a mezőgazdasághoz kapcsolódó
a) gazdasági (feldolgozó, termesztő, tenyésztő, raktározó, karbantartó) tevékenység céljára szolgáló építmény,
b) segédüzemi építmény,
c) adminisztrációs épület,
d) szociális épület elhelyezésére szolgál.
(2) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás
aa) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül,
ab) a gazdasági tevékenységi célú épülettel egy időben vagy később épülő egy, legfeljebb két lakásos lakóépületben,
b) legfeljebb 1000 m2 összes alapterületű, nem jelentős zavaró hatású, más gazdasági tevékenységi célú épület.
(3) Az övezetre vonatkozó részletes előírásokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
KÜLÖNLEGES ÖVEZETEK
5. Temetők különleges övezet (Kte)
8. § (1) A temetők különleges övezetében elhelyezhető
a) temetési helyek,
b) a temető kegyeleti céljával és közegészségügyi rendeltetésével kapcsolatos épület,
c) egyházi épület,
b) egészségügyi épület,
c) szociális épület.
(2) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor a területen elhelyezhető halotthamvasztó.
(3) Ha a SZT az előírt 30 méteresnél keskenyebb fásított védősávot jelöl a temető körül, akkor azt többszintes növényzettel kell kialakítani a temető megnyitása feltételeként.
(4) Az övezetre vonatkozó részletes előírásokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
6. Sportolási célú különleges övezet (Ksp)
9. § (1) A nagykiterjedésű, sportolási célú különleges övezet elsősorban sportolási célú építmények:
a) sportpálya,
b) öltöző épület,
c) adminisztrációs épület
elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetre vonatkozó részletes előírásokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
7. Közúti közlekedési övezet (KÖu)
10. § (1) Közlekedési terület a szabályozási terven a „Köu” jellel jelölt területfelhasználási egység, melyhez közlekedést szolgáló területek, közlekedési területek tartoznak.
(2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az érvényben lévő jogszabályok szerinti érintett szervek bevonásával lehetséges.
(3) Utat létesíteni, átalakítani, megszüntetni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, Útügyi Műszaki Előírások az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad.
(4) A közforgalom elől elzárt magánutak kialakítását telekalakítási terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások figyelembe vételével. A település területén 6,0 m szélesség alatt magánút nem alakítható ki.
(5) A közforgalom elől el nem zárt magánút létesítése engedély köteles tevékenység, így az csak abban az esetben engedélyezhető, ha azt a község Településrendezési Terve tartalmazza.
(6) Magánút kialakítása esetén az út- és közműépítési terveket engedélyeztetni kell az eljáró hatósággal.
(7) Az építési (szabályozási) szélességen belül a – a közlekedésbiztonságot figyelembe véve - közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(8) A település közlekedési területeinek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv (belterületi SZT-1 és külterületi SZT-2 tervlap) tartalmazza:
|
Közlekedési terület jele |
|
Közlekedési terület szélessége |
Védőtávolság |
|
---|---|---|---|---|---|
belterüle t |
|
||||
8509 j. össze- kötő út |
|
összekötőút K.V.A. |
Meglévő (14-16 m) |
|
|
Fő utca (85103 |
|
bekötőút B.VI.c-C,D. |
Tervezett (14 m) |
|
|
Cakóháza – Bősárkány |
|
|
|
|
|
|
|
|
Meglévő (8-12 m) |
|
|
Egyéb feltáró mezőgazdasági |
|
Egyéb kiszolgáló út |
|
|
|
8. Zöldterület övezete (Zkp)
11. § (1) Zöldterületen a pihenést, szabadidő eltöltést és testedzést, valamint az ismeretterjesztést, vendéglátást szolgáló építmény, valamint a zöldfelületek fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
(2) A közpark legnagyobb beépítése a 2%-ot nem haladhatja meg.
(3)2
(4) A „Zkp” övezet területet legalább 80%-ban növényzettel fedetten kell kialakítani. A közparkba csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – emberi betegséget nem okozó – növények telepíthetőek.
(5) A közkertek és közterek növényzetének és állagának védelmére létesítendő parkrácsok és kerítések színe és formavilága legyen összhangban a környező épületek vagy tér jellegével, utcabútoraival és köztárgyaival.
(6) Az utcai burkolatok átépítése során az egyik oldalon fasort vagy egyéb növényzetet kell telepíteni és fenntartani, kivéve, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, vagy ha a növényzet kihelyezését műszaki indok akadályozná.
9. Erdőterület
12. § (1) Cakóháza szabályozási tervén erdőterület az „E” jellel szabályozott erdő művelési ágú, illetve a terv szerint erdősítésre javasolt ingatlanok területe.
(2) A közigazgatási területen lévő erdőterületek elsődleges rendeltetésük szerint:
10. Erdőterület – védelmi erdők területe (Ev)
13. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven „Ev” jellel jelölt területek, melyek elsődlegesen a természeti környezet és különleges környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.
(2)3 Az „Ev” övezeti jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el é mesterséges felületek sem létesíthetők. Az OTÉK 32. §-ban felsorolt építmények akkor helyezhetők el, ha az erdő értékeit és védelmi rendeltetését nem zavarják.
(3) A védelmi rendeltetésű erdőterületeken bánya nem nyitható. Csak természet-szerű, az erdő többcélú rendeltetését figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás és természetes módszerű erdőfelújítás végezhető.
(4) A védelmi rendeltetésű területeken csak honos fafajok telepíthetőek és leg-kevesebb 85%-ban zárt faállományú erdők alakíthatók ki. Tarvágás csak havaria esetén engedélyezhető.
11. Erdőterület – gazdasági erdők területe (Eg)
14. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven „Eg” jellel jelölt területek, melyeken a gazdálkodás céljai a fakitermelés, valamint egyéb erdei termékek hasznosítása.
(2)4 Az „Eg” jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épületek, építmények helyezhetők el. Az épület elhelyezés feltételei: - beépíthető telek területe legalább 100.000 m2 (10 ha), - beépítés módja: szabadon álló, - beépítés mértéke legfeljebb 0,5 %, - az építmény magasság legfeljebb 4,5 m.
(3) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen szakszerű, természetkímélő és természetközeli erdőgazdálkodást kell folytatni.
12. Mezőgazdasági övezetek közös szabályai
15. § .
(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint meghatározott esetekben lakó funkciót is kielégítő épületek helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági területet a termelési adottságok és a termelési hagyományok, a gazdasági és településrendezési szempontok érvényesítése, valamint a tájkarakter, a természeti értékek megőrzése, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából a településrendezési terv általános mezőgazdasági terület (Má) területfelhasználási egységbe sorolja.
(3) Az egyes mezőgazdasági övezetekben az övezeti szabályozásnál kisebb telkeken épület nem helyezhető el és az építmények közül is csak az OTÉK 32. §-ban felsorolt építmények helyezhetők el.
(4) A mezőgazdasági területen kizárólag a helyi építési hagyományoknak meg-felelő, tájba illő épületek, építmények építhetők. A lakóépületek építmény-magassága nem haladhatja meg a 4,5 métert.
(5) A mezőgazdasági területen az új épületek körül takaró fásítást kell létesíteni.
(6) A mezőgazdasági területen a szélerózió elleni védelem és a helyi klíma javítása céljából mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők a szabályozási terv szerint. Az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerinti pótlásukról gondoskodni kell. Törekedni kell a nagy felületű szántóterületek erdő, illetve cserjesávval történő további megosztására.
(7) Az övezetben lévő meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható.
(8)5 Az általános mezőgazdasági területen az illetékes hatóságok egyetértése esetén gyep, erdő, vízfelület, sportolási célú gyep létesíthető.
13. Általános mezőgazdasági övezet (Má)
16. § (1) Általános mezőgazdasági területbe az „Má” jellel szabályozott, árutermelésre alkalmas szántó, gyümölcsterületek, egyéb ültetvényterületek, illetve az elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyepterületek tartoznak.
(2) Az általános mezőgazdasági területek a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás szerint:
a) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má1)
b) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má2),
c) általános mezőgazdasági terület – gyep (Má3),
Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben bármely épület csak a környezeti hatásokat feltáró eljárás szerint helyezhető el.
(3) Az „Má1” általános mezőgazdasági terület
a) a szabályozási tervlapon „Má1” jellel jelölt övezet szántóföldi művelésre alkalmas terület,
b) az „Má1” jelű övezetben a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, a nö- vénytermesztés és az azzal kapcsolatos szolgáltatás, terményfeldolgozás, tárolás építményei, valamint lakófunkciójú épület létesíthető,
c) az „Má1” jelű övezetben az építmény elhelyezés feltételei a következők:
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE
1. Építészeti örökség védelme
17. §6
2. Helyi védelem alá tartozó épületekre vonatkozó különleges rendelkezések
18. §7
3. Régészeti lelőhelyek védelme
19. §8
4. Az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, vonatkozó általános rendelkezések
20. §9
5. A homlokzaton elhelyezhető cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, céglogók egyéb előírásai
21. §10
6. A homlokzatokon elhelyezhető egyéb technikai- és tájékoztató berendezések
22. §11
7. Táji-, természeti értékek és a tájkép védelme
23. §12
8. A természet és a növényzet védelme
24. §13
9. Kerítés létesítése
25. §14
KÖRNYEZETVÉDELEM
10. A levegő védelme
26. § (1) Cakóháza területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(2) Cakóháza területén a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló rendelet szerint telken kívüli védelmi övezetet igénylő tevékenység nem engedélyezhető.
(3) A levegő védelme érdekében a rendeletben előírt légszennyezettségi ökológiai határértéket kell figyelembe venni.
(4) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság- védelmi előírásokat, valamint a (3) bekezdésben jelzett határértéket.
11. A termőföld védelme
27. § (5) Cakóházan a mezőgazdasági rendeltetésű terület, kert, zöldterület szennyvízzel történő öntözése tilos.
(6)15
(7) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(8) A deflációnak kitett szántóterületeken a talajelhordását a földhasznosítás és művelés talajt megtartó megválasztásával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával tovább fasorok és mezővédő erdősávok telepítésével kell megakadályozni.
12. Felszíni és felszín alatti vizek védelme
28. § (9) A beépítésre szánt területen új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek megfelelő tisztítása biztosított. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők.
(10) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos, ezért nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát károsan befolyásolják.
(11) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, gyepek, ligetes fás társulások) védelmét, illetve létrehozását a vízfolyások két oldalán 50-50 méteres sávban biztosítani kell.
(12) A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az összefüggően kezelendő vízgyűjtő területre vonatkozóan – a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető-rendszerre és a szivárgó-rendszerre vonatkozó terv(ek)ben kell meghatározni.
13. Környezeti zaj és rezgés elleni védelem
29. § (13) A gazdasági tevékenységből, illetve a közlekedésből származó környezeti zaj- és rezgésszint a lakóépületek környezetében a rendeletileg meghatározott határértéket nem haladhatja meg.
(14) A tényleges zajszintet, valamint a rezgésszintet rendszeres mérésekkel ellenőrizni kell és a rendeletben meghatározott érték túllépése esetén a rendeletet alkotó hatóságok együttes intézkedésével a terhelt állapot megszüntetendő.
(16) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
(17) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
14. Hulladékelhelyezés
30. § (18) A hulladékkezelés a hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján végezhető.
(19) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell.
(20) A veszélyes hulladékokkal a vonatkozó kormányrendeletben foglaltak szerint kell eljárni.
(21) Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenység a település területén nem folytatható.
(22) Veszélyes hulladék tárolása – az elszállításig a keletkezés helyén történő átmeneti tárolás kivételével – nem megengedett.
(23) Telken vagy közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, annak kitermelése után a folyamatos elszállításától a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. Új épület elhelyezésére, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására engedély csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetésének feltételével adható.
15. A környezetvédelemmel kapcsolatos, helyi sajátosságoknak megfelelő előírások
31. § .
(1) A jövőbeni fejlesztések nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. A levegőtisztaság-védelem, valamint a zaj- és rezgés elleni védelem biztosítására, a vonatkozó jogszabályokban előírt határértéket meghaladó tevékenységű rendeltetési egység, építmény nem létesíthető, tevékenység nem folytatható.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(3) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különösen a szennyvíz- csatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése kötelező.
(4)16 A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodni kell.
(5) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
(6) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
(7) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat
(8) A földmozgatással járó munkavégzések során:
a) a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni.
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezése során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell(takarással, füvezéssel, nedvesítéssel.)
c) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.
d)17
(9( Csak a szennyezetlen csapadékvizek szikkaszthatók el vagy vezethetők el a befogadóba. A felszínen - pl. parkoló felületen, kültéri raktározó felületeken - összefolyó csapadékvizek szennyezésének (pl. olajszennye zés, egyéb folyékony vagy szilárd környezetkárosító anyag, hordalék) potenciális veszélye esetén az összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába juttatása csak előtisztító berendezés (pl. olajfogó) alkalmazása mellett engedélyezhető.
(10) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a területelőkészítés során el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.
16. A védőterületekkel kapcsolatos, helyi sajátosságoknak megfelelő előírás
32. § (1) Huzamos emberi tartózkodásra alkalmas építményt (lakóépületet, üdülőépületet, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási épületet, kivéve a telepítésre kerülő-, illetve már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt) és telepet elhelyezni csak a megfelelő településhigiéniai feltételek biztosítása esetén, az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával szabad:
a) ökológiai hálózat által érintett területeken.
17. Közlekedési és közmű létesítmények térségében betartandó korlátozások
33. § (1) A szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken építmények kizárólag a vonatkozó jogszabályokban előírt feltétekkel helyezhetők el.
(2) A szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken építmények a közművek védőtávolsága, védőterülete miatt kizárólag a vonatkozó jogszabályokban előírt feltétekkel helyezhetők el.
18. Zaj- és rezgés elleni védőterületek
34. § (1) Környezeti zaj ellen védendő épületek, létesítmények tervezésekor, a területek beépítésekor – azon a területeken, ahol a közlekedési környezeti zajterhelési határértékek meghaladják a területre vonatkozó zajterhelést – a ténylegesen megvalósult zajvédő létesítmények és az egyéb megvalósult építmények zajárnyékoló hatásának figyelembevételével kell az épület zajterhelését és a védekezés módját meghatározni, annak érdekében, hogy a tervezett használat során a vonatkozó előírásokat be lehessen tartani.
19. Közművellátás
35. § (1) A meglévő és tervezett közcélú hálózatok és biztonsági övezetei számára közműterületen vagy közterületen kell helyet biztosítani, eltérő esetben a helyigényüket szolgalmi jog vagy közérdekű használati jog bejegyzésével kell fenntartani.
(2) Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél, a fásítási terv figyelembe vételével, mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A fejlesztési területeken egyidejűleg készülő tervek alapján kell
1. A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények
36. § (1) A település területének rendezése során a következõ sajátos jogintézmények alkalmazandók:
a) helyi közút céljára történõ lejegyzés
b) útépítési és közművesítési hozzájárulás
c) beültetési kötelezettség
(2) Telekalakítás és helyi közút céljára történő lejegyzés:
a) A beépítésre szánt területen kialakítandó építési telkek előírás szerinti megközelítésének biztosítása érdekében a szabályozási terven jelölt kiszolgáló utak igény szerint fokozatosan kiépíthetők, az Étv. 27. § (1) bekezdése szerinti lejegyzést követően.
b) A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat által meghatározott telekalakítás csak az érintett telek kiszolgálásához szükséges út egyidejű kialakítása idején engedélyezhető.
(3) Útépítési és közművesítési hozzájárulás
a) a szabályozási tervben a területre tervezett kiszolgáló utakat és közműveket az újonnan beépítésre szánt területeken a tervezett épületek építési engedélyének kiadása előtt, illetve rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.
b) a megvalósítás költségeit az Önkormányzat jelen rendeletével a mindenkori érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A kiépítés módjáról, ütemezéséről az érintett tulajdonos és az Önkormányzat külön megállapodást kötnek.
(4)18
2. Záró rendelkezések
37. § (1) E rendelet elfogadását követõ 60. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Cakóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének a község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 5/1996.(V.31.) számú rendelete.
(3) A rendelet előírásait a kihirdetés napjától kezdődően a folyamatban lévő és a kihirdetés napjáig határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
1. melléklet
1. Autómentes övezet: olyan terület, ahol a kedvezőbb környezeti állapot érdekében az egyéni járműközlekedést különleges intézkedések korlátozzák, illetve a gyalogos- és kerékpár közlekedést különleges intézkedések támogatják. Az autómentes övezet lehatárolását a szabályozási tervnek tartalmazni kell.
2. Dűlőút: mező- és erdőgazdálkodási területeket feltáró, jellemzően nem szilárd burkolatú út.
3. Építési hely határvonala: a szabályozási terven jelölt, az építési helyet az OTÉK és a HÉSZ elő-, oldal- hátsókertre vonatkozó általános előírásaitól eltérően lehatároló vonal.
4. Építési hely javasolt határvonala: irányadó építési hely határvonal, melynek betartása nem kötelező, csak ajánlás.
5. Építési övezet építési jogot adó részének határa: az a vonal, mely a teleknek az építési övezeten belüli területén belül leválasztja azt a területrészt, melyhez az övezeti jelben lévő mutatókat viszonyítani kell a mutatatók értékének meghatározásakor. Az építési hely, a hátsókert meghatározása szempontjából ezt a vonalat kell hátsó telekhatárnak tekinteni. Az építési övezet építési jogot adó részének lehatárolására akkor kerül sor, ha az övezetben a telkek mélysége nagy mértékben eltér egymástól, vagy tervtávlaton túl , új tömbfeltárással, új építési telkek kialakítására lehet számítani.
6. Épület homlokzatának megváltoztatása, módosítása: a homlokzat felületének megváltoztatása (pl.: sima vakolat helyett fröcskölt), színének megváltoztatása, nyílászáróinak az eredetitől eltérő anyagúra, osztásúra, csomóponti kialakításúra, üvegezésűre (pl.: színes üveg, leragasztott üveg) való cseréje, külső árnyékoló szerkezetek, reklámtartó -, hirdető szerkezetek felszerelése.
7. 8. Ideiglenes építmény, konténer: a talajjal legfeljebb szerelt, oldható kötéssel összeépített, könnyűszerkezetes építésű, időjárás elleni védelemre szolgáló szerkezet.
9.20 „K” kialakult állapot. Kialakult állapot azt jelenti, hogy a terület kialakult rendezettsége megfelelő, új építés, vagy bővítés esetén a spontán módon kialakult szabályokat kell betartani, építési engedélyt az illeszkedés elvének figyelembevételével lehet kiadni.Amennyiben az alkalmazandó jellemzők nem magától értetődőek, azokat elvi engedély keretében kell meghatározni. Kialakult állapotra vonatkozó előírást kell használni az épületnek a „K” betűvel meghatározott jellemzőivel kapcsolatban.
10. Kerti nem épület jellegű építmény: A telken elhelyezett mindazon, terepszintből kiemelkedő felépítmények, amelyek épületekre jellemző építőanyagokból és technológiával épültek, de jellegükből, kialakításukból eredően még ideiglenes emberi bent tartózkodásra sem alkalmasak ( kültéri kemence, támfal, szobormű, plasztika és azok talapzata stb )
11. Kerti tető: Olyan, más felépítményektől független, azoktól elkülönülő, önálló tömegként megjelenő építmény, amely pontszerűen alátámasztott, tömör héjazatú lefedéssel rendelkezik, pontszerű alátámasztásai között fal- illetve nyílászáró közbeiktatása nélkül szabadon átjárható
12. Kiegészítő épület: A telken, vagy az építési telken elhelyezett, az övezeti előírásoknak megfelelő épület működését kiegészítő önálló épület; járműtároló, kerti szerszám-, kerti kisgép-, tüzelő- és terménytároló, lomtároló, nyári konyha, 30 m2-nél nem nagyobb barkácsműhely.
13. Korlátozott használatú út: az, az út, amelyen a gépjármű közlekedés időben, vagy célban korlátozva van.
14. Nyúlványos (nyeles telek): olyan telek, mely telekmegosztás során jön létre, úgy hogy a megosztást követően kialakul egy, a közterülettel továbbra is homlokvonalával kapcsolódó telek (visszamaradó telek) és egy „hátsó” telek (nyeles telek), mely a közterülethez mindössze egy, min. 3 m széles teleknyúlvánnyal kapcsolódik.
15. Óriásplakát: elemeiben vagy összességében a DIN AO méretet meghaladó méretű plakát.
16. Övezeti határvonal: körülhatárolja a területeknek, telektömböknek azon részét, melyre vonatkozóan az övezeti jellel bemutatott telekalakítási és építési előírások azonosak. Az övezeti határvonal egyúttal javasolt telekhatár.
17. Övezeti jel: az övezetekben érvényes használati, telekalakítási és építési előírásokra utaló; az övezet sorszámából és jeléből álló jelölés.
18. Reklámcélú falfestmény: Olyan, az épület, felépítmény külsőoldali, tömör homlokzati felületein megjelenő, annak fizikailag részét képező, önállóan nem eltávolítható, de annak általános színétől, mintájától, textúrájától elkülönülő, elsősorban ornamentikus, figurális ábrázolás, amely esetleges szöveges kiegészítésekkel az épületben folytatott vagy azzal kapcsolatban lévő kereskedelmi tevékenységre illetve eladás céljára készített termékre, szolgáltatásra utal, vagy annak megvételére, alkalmazására hív fel.
19. Szintterület-sűrűség: a beépítésre szánt terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhető épületek összes szintterületének és a területfelhasználási egység területének viszonyszáma.E számítás során nem kell figyelembe venni a tetőtér 1,90 m- nél kisebb belmagasságú részét és a pinceszintet.
20. Tervezett szabályozási vonal: a tervezett közterületek illetve közhasználatra megnyitott magánterületek és az egyéb területek közötti határvonal. A tervezett szabályozási vonalat tervezett övezeti határként is kell értelmezni. A tervezett szabályozási vonalakon belül a közhasználatra megnyitott, meglévő és tervezett magánutakat a közutaktól eltérő színezés jelöli.
21. 22. Túlnyomórészt beépített terület: olyan telektömb vagy építési övezet területe, melyhez korábban már kiépült az összes technikai infrastruktúra és az építési telkek több mint felén az érvényes területfelhasználási besorolásnak megfelelő épületek állnak.
23. Új épülettel nem beépíthető terület: becsülhetően a tervtávlaton túl megvalósuló átépülés után a közterület bővítésére javasolt terület. Erre a telekrészre az épület meglévő tömegét növelő önálló rendeltetési egység építése esetén, illetve a meglévő épület bontása után nem engedélyezhető beépítés. A rendezési tervek szerinti későbbi funkció (például: szervizút, parkoló, sávszélesítés, stb.) részletekben is megvalósítható, ha a kiépülő ütem nem lehetetleníti el a rendezési terv szerinti kiépítés későbbi megvalósítását.
24. Újonnan beépítésre szánt terület: az olyan új fejlesztési terület (legalább egy építési övezet és a hozzá tartozó út és közműterületek), amely a fejlesztés megkezdése előtt túlnyomórészt még nem volt beépítve.
2. melléklet
AZ ÖVEZET JELE |
O 30 % |
|
BEÉPÍTÉSI MÓD |
Oldalhatáron álló |
|
ÉPÍTÉSI VONAL /előkert/ |
3 m |
|
OLDALKERT |
OTÉK szerint |
|
MAX. |
BEÉPÍTETTSÉG |
30 % |
MAX. |
SZINTSZÁM |
Földszint + Tetőtér |
MAX. |
SZINTTERÜLETSŰRŰSÉG |
0,5 |
MAX. |
ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG |
4,5 m |
MAX. |
UTCAI HOMLOKZATMAGASSÁG |
4,5 m |
MAX. |
LEJTŐRE NÉZŐ HOMLOKZATMAG. |
- |
MIN. |
TELEKTERÜLET |
Min: 1000 m2 |
MIN. |
TELEKSZÉLESSÉG |
20 m |
MIN. |
TELEKMÉLYSÉG |
25 m |
MAX. |
TETŐGERINC MAGASSÁG |
7,5 m |
MAX. |
LAKÁSSZÁM |
1 |
KÖZMŰVESÍTETTSÉG |
Teljes |
|
MELLÉKÉPÜLET |
Építhető |
|
GÉPKOCSITÁROLÁS |
Teleken belül |
|
MIN. |
ZÖLDFELÜLET |
60 % |
AZ ÖVEZET JELE |
O 30 % |
|
BEÉPÍTÉSI MÓD |
Oldalhatáron álló |
|
ÉPÍTÉSI VONAL /előkert/ |
3 m |
|
OLDALKERT |
OTÉK szerint |
|
MAX. |
BEÉPÍTETTSÉG |
30 % |
MAX. |
SZINTSZÁM |
Földszint + Tetőtér |
MAX. |
SZINTTERÜLETSŰRŰSÉG |
0,5 |
MAX. |
ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG |
4,5 m |
MAX. |
UTCAI HOMLOKZATMAGASSÁG |
4,5 m |
MAX. |
LEJTŐRE NÉZŐ HOMLOKZATMAG. |
- |
MIN. |
TELEKTERÜLET |
Min: 1400 m2 |
MIN. |
TELEKSZÉLESSÉG |
20 m |
MIN. |
TELEKMÉLYSÉG |
25 m |
TETŐ HAJLÁSSZÖGE |
40-42° |
|
MAX. |
TETŐGERINC MAGASSÁG |
7,5 m |
MAX. |
LAKÁSSZÁM |
1 |
KÖZMŰVESÍTETTSÉG |
Teljes |
|
MELLÉKÉPÜLET |
Építhető |
|
GÉPKOCSITÁROLÁS |
Teleken belül |
|
MIN. |
ZÖLDFELÜLET |
60 % |
AZ ÖVEZET JELE |
SZ 30% |
|
BEÉPÍTÉSI MÓD |
Szabadon álló |
|
ÉPÍTÉSI VONAL /előkert/ |
10,0-15,0 m kialakult állapot szerint |
|
OLDALKERT |
OTÉK szerint |
|
MAX. |
BEÉPÍTETTSÉG |
30 % |
MAX. |
SZINTSZÁM |
Földszint + 1 emelet + tetőtér |
MAX. |
SZINTTERÜLETSŰRŰSÉG |
0,9 |
MAX. |
ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG |
4,5 |
MAX. |
UTCAI HOMLOKZATMAGASSÁG |
4,5 |
MAX. |
LEJTŐRE NÉZŐ HOMLOKZATMAG. |
- |
MIN. |
TELEKTERÜLET |
Min: 1500 m2 |
MIN. |
TELEKSZÉLESSÉG |
Kialakult |
MIN. |
TELEKMÉLYSÉG |
Kialakult |
TETŐGERINC JELLEGE |
Utcával párhuzamos |
|
MAX. |
TETŐGERINC MAGASSÁG |
7,5 |
MAX. |
LAKÁSSZÁM |
1 |
KÖZMŰVESÍTETTSÉG |
Teljes |
|
MELLÉKÉPÜLET |
Építhető a főépület takarásában |
|
GÉPKOCSITÁROLÁS |
Teleken belül |
|
MIN. |
ZÖLDFELÜLET |
60 % |
AZ ÖVEZET JELE |
SZ 30 % |
|
BEÉPÍTÉSI MÓD |
Szabadon álló |
|
ÉPÍTÉSI VONAL /előkert/ |
utcafrontos |
|
OLDALKERT |
OTÉK szerint |
|
MAX. |
BEÉPÍTETTSÉG |
30 % |
MAX. |
SZINTSZÁM |
Földszint |
MAX. |
SZINTTERÜLETSŰRŰSÉG |
0,6 |
MAX. |
ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG |
4,5 |
MAX. |
UTCAI HOMLOKZATMAGASSÁG |
4,5 |
MAX. |
LEJTŐRE NÉZŐ HOMLOKZATMAG. |
- |
MIN. |
TELEKTERÜLET |
Min:. 4000 m2 |
MIN. |
TELEKSZÉLESSÉG |
20 |
MIN. |
TELEKMÉLYSÉG |
35 |
ŐGERINC JELLEGE |
Utcával párhuzamos |
|
MAX. |
TETŐGERINC MAGASSÁG |
7,5 |
MAX. |
LAKÁSSZÁM |
Nem létesíthető |
KÖZMŰVESÍTETTSÉG |
Teljes |
|
MELLÉKÉPÜLET |
Nem építhető |
|
GÉPKOCSITÁROLÁS |
Teleken belül |
|
MIN. |
ZÖLDFELÜLET |
60 % |
AZ ÖVEZET JELE |
SZ 20 % |
|
BEÉPÍTÉSI MÓD |
Szabadon álló |
|
ÉPÍTÉSI VONAL /előkert/ |
10,0-15,0m kialakult állapot szerint |
|
OLDALKERT |
OTÉK szerint |
|
MAX. |
BEÉPÍTETTSÉG |
30 % |
MAX. |
SZINTSZÁM |
Földszint + 1 emelet + tetőtér |
MAX. |
SZINTTERÜLETSŰRŰSÉG |
0,9 |
MAX. |
ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG |
4,5 |
MAX. |
UTCAI HOMLOKZATMAGASSÁG |
4,5 |
MAX. |
LEJTŐRE NÉZŐ HOMLOKZATMAG. |
- |
MIN. |
TELEKTERÜLET |
Min: 3000 m2 |
MIN. |
TELEKSZÉLESSÉG |
18 |
MIN. |
TELEKMÉLYSÉG |
|
TETŐGERINC JELLEGE |
Utcával párhuzamos |
|
MAX. |
TETŐGERINC MAGASSÁG |
7,5 |
MAX. |
LAKÁSSZÁM |
1 |
KÖZMŰVESÍTETTSÉG |
Teljes |
|
MELLÉKÉPÜLET |
Építhető a főépület takarásában |
|
GÉPKOCSITÁROLÁS |
Teleken belül |
|
MIN. |
ZÖLDFELÜLET |
60 % |
3. melléklet22
4. melléklet23
SzT-1
SzT-2
Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.
Módosította a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016.08.16-tól.
Módosította a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016.08.16-tól.
Módosította a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016.08.16-tól.
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(II.20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018.02.25-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(II.20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018.02.25-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(II.20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018.02.25-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(II.20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018.02.25-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(II.20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018.02.25-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(II.20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018.02.25-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(II.20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018.02.25-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(II.20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018.02.25-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(II.20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018.02.25-től.
Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.
Módosította a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016.08.16-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.
Módosította a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016.08.16-tól.
Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(II.20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018.02.25-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(II.20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018.02.25-től.