ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

16/2012.(V.24.) számú Kt. Rendelete

Újhartyán község Helyi Építési Szabályzatáról

Újhartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. Évi LXV. Törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) c) pontjával biztosított jogkörében az alábbiak szerint alkotja meg a település Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletét:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. §Jelen rendelet megalkotására az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 3. mellékletében felsorolt, a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt alábbi államigazgatási szervek közreműködésével került sor:

1. illetékes állami (területi) főépítész
2. illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
3. illetékes ÁNTSZ intézet
4. megyei katasztrófavédelmi igazgatóság
5. Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága
6. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága
7. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodája
8. illetékes Nemzeti Park Igazgatóság
9. illetékes megyei (fővárosi) földhivatal
10. illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága
11. illetékes Fővárosi és Pest Megyei MSZH Földművelésügyi Igazgatóság
12. illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

       Igazgatósága

13. Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar
14. Illetékes Rendőrkapitányság
15. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága
16. Nemzeti Hírközlési Hatóság illetékes igazgatósága
17. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Pest Megyei Igazgatósága
18. Pest megye közgyűlése

1. FEJEZET

A rendelet alkalmazásának általános előírásai

1. A rendelet hatálya

2. § 

1. A rendelet területi hatálya kiterjed a település egész közigazgatási területére. Minden természetes és jogi személyre továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kötelező előírásokat tartalmaz.

2. Belterületbe vonás

3. § 

1. A meglévő és tervezett belterületi határvonalat a szabályozási terv szerint állapítja meg.

3. Szabályozási tervlap

4. § 

1. Kötelező szabályozási elemek:

1. A meglévő és tervezett belterület határa;
2. Tervezett szabályozási vonal;
3. Övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa.

5. § 

1. Más magasabb szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek

4. Védőterületek, védőtávolságok, védősávok;
5. Nyilvántartott régészeti lelőhely;
6. Országos jelentőségű (ex lege-) védett természeti terület határa;
7. Országos ökológiai hálózat területének (övezeteinek) határa;
8. Natura2000 európai ökológiai hálózat területének határa.

6. § 

1. Más helyi szintű jogszabállyal megállapítandó kötelezés

1. Helyi művi védelemre javasolt objektumok,
2. Helyi értékvédelmi terület javasolt határa.

II.         FEJEZET

Az övezetekre vonatkozó általános előírások

4. Általános közlekedési előírások

7. § 

1. A közlekedési területek (KÖu) övezetébe tartoznak a meglévő és tervezett közutak a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények, telephelyek területével és tartozékaival együtt.
2. A község területén az utak szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
3. A tervezett közutak kiépítéséhez a legalább a magasabb szintű jogszabályok szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ettől eltérni csak szabályozási terv keretei között készülő, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet. E rendeletben biztosított kötelező eltérés gazdasági övezetben a kiszolgáló utak esetén: minimum 18,0 méter.
4. A külterületi önkormányzati közutak szabályozási szélessége min. 12 m. A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. Amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani.

1. Az építési (szabályozási) szélességen belül a közút létesítményei, utcabútorok, valamint a közművek létesítményei és berendezési helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető. Egyéb építési tevékenység a közterületek kialakítására és használatára vonatkozó előírások szerint

5. A közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterület a külterületi szakaszokon:

1. az M5 autópálya és a 405 sz. főút tengelyétől mért 100-100m,
2. az alsóbbrendű, állami kezelésű közutak tengelyétől mért 50-50 m
3. a külterületi önkormányzati közutak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

6. A közutak tervezési osztályba sorolása:

1. M5 autópálya: K.I.
2. 405. sz. I. r. főút: külterületi szakasza K.III., az ipari területek mellett B.III.b.
3. 4606 j. ök. út: külterületi szakasza K.V., a belterületek mentén B.IV.b.
4. Bekötőutak: Külterületi szakasza K.VI., belterületi szakasza B.IV.b.
5. Gyűjtőutak: B.V.c.
6. Kiszolgáló utak (pl. lakóutcák): B.VI. d.

5. Közművekre vonatkozó általános előírások

8. § 

1. A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani. A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan a megfelelő ágazati szabványokat, előírásokat figyelembe kell venni.
2. A közigazgatási területen bármilyen építményt elhelyezni csak teljes közművesítéssel szabad.
3. A meglévő ivóvízhálózat védelméről gondoskodni kell. Új ivóvíz-hálózatot lehetőleg körvezetékes rendszerűre kell kialakítani.
4. Házi vízbekötés csak a szennyvízelvezető hálózatra való csatlakozás kiépítését követően lehetséges.
5. A szennyvizek zárt csatornarendszerrel vezetendők el és tisztítótelepre elvezetendők. Szennyvízleürítés Újhartyán teljes közigazgatási területén tilos, szennyvízszikkasztás csak külterületen és kivételes esetben, eredményes szikkasztási próba és környezetvédelmi előírások alapján lehetséges.
6. Nyílt árok zárt csatornába történő bekötése előtt hordalékfogót kell építeni.
7. A szükséges transzfromátorokat az üzemeltető által meghatározott helyeken, közterületen vagy közterületről közvetlenül megközelíthetően kell elhelyezni.

6. Általános zöldfelületi előírások

9. § 

1. A fakivágás és a faültetés szabályai csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló rendeletének megfelelően végezhető.
2. Az egyes telken belül létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A telken belüli védőzöld sávban legfeljebb 10%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület, legalább 75%-a háromszintes növényállománnyal telepítendő be.
3. Beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
4. Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

III.        FEJEZET

Az építés és telekalakítás általános szabályai

7. Telekalakítás

10.§     

1. A település területén nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki, kivéve a beépítésre szánt területen és kertes mezőgazdasági területen, ha a kialakult állapotú tömb valamely, a rendelet hatályba lépésekor meglévő telkének a közvetlen közterületi kapcsolata másként nem biztosítható.

8. Általános építési előírások

11.§     

1. Építés előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, ha:

1. vízfelületek vagy mély fekvésű, vizenyős területek közelében tervezett beruházásról van szó és az a vízügyi hatóság nyilvántartása szerint indokolt;
2. a terület építésföldtani adottságai alapján valószínűsíthető talajmechanikai probléma megjelenése;
3. a tervezett építmény méretei, terhelése vagy az alkalmazni kívánt szerkezet különlegessége megköveteli a különleges körültekintést.
4. a feltöltött területeken.

2. A feltöltött területeken a geotechnikai szakvélemény keretében vizsgálni kell a feltöltött réteg összetételét is.
3. Az egyes építési övezetek előírásaiban meghatározott maximális építménymagasságok értékét egyik homlokzatmagasság értéke sem haladhatja meg.
4. Új terepszint alatti építmény különálló építményként nem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények, a földdel borított pince, jégverem, zöldségverem, amelynek maximális alapterülete 4m². Ezen építmények elhelyezése építési helyen, illetve a telek épület elhelyezésre igénybe vehető részén belül, és az oldalsó telekhatártól mérve min. 5 m.
5. Az újonnan építési övezetekké váló területek építési telkein terepszint alatti és feletti garázs elhelyezése csak az adott övezet által meghatározott fő rendeltetési egység épülettömegén belül lehet és a külső lejárat nem létesíthető az utcai homlokzaton.
6. A település vegyes és különleges övezeteiben

1. asztalos műhely,
2. gépkocsi lakatos műhely,
3. gépkocsi szerelő műhely,
4. festő, fényező műhely,
5. szerkezeti lakatos műhely,
6. állattartó építmény,
7. mezőgazdasági funkciójú építmény,
8. kőmegmunkáló műhely,
9. építőanyag kereskedés                                             nem építhető.

7. Fő funkciójú épületeken bitumenes és műanyag hullámlemez, valamint hullámpala tetőhéjazatként nem alkalmazható. Fémlemezfedés esetén a hagyományos korcolt fedés és cserepes lemez fedés alkalmazható.
8. Lapostető létesítése csak zöldtetős kialakítással lehetséges.
9. A közterületeket és a közhasználatú építményeket úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival is meg lehessen közelíteni.
10. Állattartás céljára szolgáló építmény csak a külön önkormányzati állattartási rendelettel összhangban helyezhető el.

MÁSODIK RÉSZ

Beépítésre szánt területek

IV.       FEJEZET

Lakóterületek

9. A kertvárosias lakóterületek övezeteinek (Lke) általános előírásai

12.§     

1. Az övezetben alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

1. lakóépület
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
3. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény
4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
5. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény

2. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények a telken belül bárhol elhelyezhetők:

1. közműbecsatlakozási műtárgy,
2. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
3. kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),
4. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

Az alábbi létesítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el:

5. garázs.

Az alábbi létesítmények csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el.

6. közműpótló műtárgy,
7. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
8. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

3. Az övezeti előírásnál kisebb telek csak az egyéb övezeti előírások betartásával építhető be és építhető át, amennyiben a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
4. Oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az elhelyezendő épületek oldalhomlokzatát elsősorban a környezetben kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában az oldalsó telekhatártól mért legalább 1 m és legfeljebb 1,5 m távolságra kell elhelyezni.
5. Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásakor az alábbi, valamint az egyes övezetekben foglalt előírásokat kell figyelembe venni:
   1. Az oldal- és hátsókerti méretekre az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.
   2. A település már beépült részein az előkert meghatározásakor a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni úgy, hogy az előkerti határvonal az adott építési telek mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telek kialakult előkertjei által meghatározott sávba kerüljön.
   3. Kialakult, egységes, előkert nélküli beépítés esetén az utcakép megőrzése érdekében az építési vonalat utcavonalon kell tartani.
   4. Előkertes beépítés esetén az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50 %-a kötelezően az építési hely előkerti határvonalára kell kerüljön.
   5. Új beépítésre szánt területen, ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége 5 méter.
6. A kialakítható új építési telkek minimális szélessége oldalhatáron álló beépítési mód esetén minimum 14 m.

10. A kertvárosias lakóterületek övezeteinek (Lke) részletes előírásai

13.§     

1. Az Lke-1 jelű építési övezet előírásai:

2. Az övezet területén az építési telkek minimális szélessége 14 méter.
3. Az 500 m² és annál kisebb telkeken legfeljebb egylakásos, az 500 m²-nél nagyobb területű telkeken legfeljebb kétlakásos lakóépületek helyezhetők el.

14.§     

1. Az Lke-2 jelű építési övezet előírásai:

2. Az 500 m² és annál kisebb telkeken legfeljebb egylakásos, az 500 m²-nél nagyobb területű telkeken legfeljebb kétlakásos lakóépületek helyezhetők el.

15.§     

1. Lke-3 jelű építési övezet előírásai:

2. Az övezet területén legfeljebb hatlakásos lakóépületek helyezhetők el, amennyiben ez a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

11. A falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) általános előírásai

16.§     

1. Az övezetben alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

1. Legfeljebb kétlakásos lakóépület
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
3. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény
4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
5. nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

2. Szerelési-, műhely- és gazdasági épület építése csak lakófunkcióval vegyesen létesíthető.
3. Gazdasági célú építmény csak az utcai telekhatártól mért 20,0 m-en túli telekterülete építhető.
4. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények a telken belül bárhol elhelyezhetők:

1. közműbecsatlakozási műtárgy
2. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
3. kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
4. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

5. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el:

1. garázs,
2. az állattartási rendelet előírásainak megfelelő állattartó építmény, illetve egyéb mezőgazdasági építmény.

6. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el:

1. közműpótló műtárgy
2. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
3. állatkifutó
4. trágyatároló, komposztáló
5. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
6. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

7. Az övezeti előírásnál kisebb telek csak az egyéb övezeti előírások betartásával építhető be és építhető át, amennyiben a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

1. Oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az elhelyezendő épületek oldalhomlokzatát elsősorban a környezetben kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában az oldalsó telekhatártól mért legalább 1 m és legfeljebb 1,5 m távolságra kell elhelyezni.

8. Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásakor az alábbi, valamint az egyes övezetekben foglalt előírásokat kell figyelembe venni:

1. Az oldal- és hátsókerti méreteket az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.
2. A település már beépült részein az előkert meghatározásakor a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni úgy, hogy az előkerti határvonal az adott építési telek mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telek kialakult előkertjei által meghatározott sávba kerüljön.
3. Kialakult, egységes, előkert nélküli beépítés esetén az utcakép megőrzése érdekében az építési vonalat utcavonalon kell tartani.
4. Előkertes beépítés esetén az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50 %-a kötelezően az építési hely előkerti határvonalára kell kerüljön.
5. Új beépítésre szánt területen, ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége 5 méter.

12. A falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) részletes előírásai

17.§     

1. Lf-1 jelű építési övezet előírásai.

2. Az övezet területén az építési telkek minimális szélessége 18 méter.

18.§     

1. Lf-2 jelű építési övezet előírásai:

2. Az övezet területén az építési telkek minimális szélessége 20 méter.

19.§     

1. Lf-3 jelű építési övezet előírásai:

2. Az övezet területén az építési telkek minimális szélessége 20 méter.

20.§     

1. Lf-4 jelű építési övezet előírásai:

2. Az övezet területén az építési telkek minimális szélessége 20 méter.

V.        FEJEZET

Vegyes területek

13. A településközpont vegyes területek övezeteinek (Vt) általános előírásai

21.§     

1. A településközpont vegyes építési övezetek lakó, intézményi, kereskedelmi, oktatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak.
2. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

1. közmű becsatlakozási műtárgy,
2. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal),
3. kirakatszekrény,
4. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

3. Garázs csak az építési helyen belül helyezhető el.
4. Az övezeti előírásnál kisebb telek csak az egyéb övezeti előírások betartásával építhető be és építhető át, amennyiben a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
5. Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásakor az alábbi, valamint az egyes övezetekben foglalt előírásokat kell figyelembe venni:

1. Az oldal- és hátsókerti méreteket az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.
2. A település már beépült részein az előkert meghatározásakor a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni úgy, hogy az előkerti határvonal az adott építési telek mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telek kialakult előkertjei által meghatározott sávba kerüljön.
3. Új beépítésre szánt területen, ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége 5 méter.

14. A településközpont vegyes területek (Vt) építési övezeteinek részletes előírásai

22.§     

1. A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:

2. Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:

1. igazgatási épület
2. egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület
3. sportépítmény

23.§     

1. A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:

2. Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:

1. igazgatási épület,
2. lakóépület
3. egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
4. sportépítmény,
5. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
6. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.

15. A gazdasági területek (Gksz, Gip) építési övezeteinek általános előírásai

24.§     

1. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

1. közmű becsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy;
3. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal),
4. kirakatszekrény, (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel);
5. kerti építmény (pihenés céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
6. napkollektor,
7. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

2. A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 35 m lehet.
3. Az építési övezet területén az előkert minimum 10 méter, az oldalkert minimum 6 méter, a hátsókert minimum 6 méter nagyságú.
4. A terepszint alatti építmények az övezetben elhelyezhetők, az épületek utcafront felöli gépkocsi lehajtása, csak a 10,0 m-en túli telekterületen létesíthető.
5. Ha a gazdasági terület lakó-, vegyes, illetve külterületi területtel határos, akkor a szomszédos lakó-, vegyes illetve külterületi területek felé, a gazdasági övezetbe tartozó telek telekhatárai mentén, összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezetek esetében 5m, ipari gazdasági övezetek esetében 10 m.
6. Az építési övezetekben megadott legnagyobb építménymagasság értékét csak az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények (pl. kémények, silótornyok) valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén szabad meghaladni.
7. Az építési övezetekben az üzemi épületeket illetően technológiai okból megengedhető építménymagassági túllépés mértéke nem haladhatja meg a 30 %-ot.
8. A 10.§ (2) általános előírásaitól eltérően a Gip-3 és Gip-4 jelű övezetek telkeinek védőzöldsávként kialakítandó részén zárt, háromszintű növényzet telepítendő. A védőzöldsáv kijelölése az oldalkert legalább 50%-án, a hátsókert legalább 20%-án kötelező, a telekalakítás véglegesítése során.

VI.       FEJEZET

Gazdasági területek

16. A gazdasági területek (Gksz) építési övezeteinek részletes előírásai

25.§     

1. Gksz-1 jelű építési övezet előírásai.

2. Az övezet területén elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épület,
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
3. igazgatási, egyéb irodaépület,

3. Amennyiben a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza, kivételesen elhelyezhető:

1. egyéb közösségi, szórakoztató épület

4. Az építési övezetekben állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

26.§     

5. Gksz-2 jelű építési övezet előírásai.

6. Az övezet területén elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épület,
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
3. igazgatási, egyéb irodaépület,
4. állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

27.§     

7. Gksz-3 jelű építési övezet előírásai.

8. Az övezet területén elhelyezhető:

1. a gépjármű tárolással és karbantartással kapcsolatos, nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú udvar és épület,
2. porta, kiszolgáló (raktár, üzlet) valamint igazgatási épület, egyéb irodaépület,
3. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

17. A gazdasági területek (Gip) építési övezeteinek részletes előírásai

28.§     

1. Gip-1 jelű építési övezet előírásai.

2. Az övezet területén elsősorban gazdasági célú ipari, szolgáltató, gépkocsi-tárolási, raktározási építmények helyezhetők el.

29.§     

1. Gip-2 jelű építési övezet előírásai..

2. Az övezet területén lakófunkciót nem zavaró ipari építmények helyezhetők el.

30.§     

1. Gip-3 jelű építési övezet előírásai:

2. Az övezet területén környezetet nem zavaró ipari, termelő, szolgáltató és raktározási célú építmények helyezhetők el.

31.§     

1. Gip-4 jelű építési övezet előírásai:

2. Az övezet területén környezetet nem zavaró ipari, termelő, szolgáltató és raktározási célú építmények helyezhetők el.

32.§     

1. Gip-4 jelű építési övezet előírásai:

2. Az övezetbe sorolt mezőgazdasági üzemi telephelyek elsődlegesen állattartási célú beépítésre szánt területek.
3. Az övezetben a hasznosításnak megfelelő épület (istálló, szénatároló, stb.) ill. egyéb építmény (pl. karám) építhető
4. Tervezett mezőgazdasági üzem, major az építési hely meghatározása alapján létesíthető.

VII.      FEJEZET

Különleges területek

18. A különleges területek övezeteinek (K) részletes előírásai

33.§     

1. Kt jelű építési övezet előírásai.

2. A legnagyobb építménymagasság értéke templom és temetőkápolna esetén 10 m.
3. Az építési övezeten belül a temető és az ezzel a funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.
4. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

1. közműbecsatlakozási műtárgy;
2. közműpótló műtárgy;
3. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal);
4. kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel);
5. kerti építmény (hinta, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz);
6. komposztáló;
7. ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
8. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

5. A temető védőövezetének a temető telkébe eső részén hagyományos temetés nem folytatható.
6. A temető területén a hagyományos és az urnás temetés létesítményei, kegyeleti tárgyak és a temető fenntartásához szükséges kiszolgáló létesítmények (belső utak, közművek, épületek, stb.) helyezhetők el, a temetőt a közbiztonsági követelményeknek is megfelelő kerítéssel kell körülvenni.

1. a terület beépítettsége – a kegyeleti és kiszolgáló épületek mellett az épületnek minősülő sírboltok, kripták alapterületével együtt – nem haladhatja meg a 20 %-ot.
2. A temetőben földszintes, magastetős, maximum 5,0 m-es gerincmagasságú épület építhető.
3. A terület legalább 40%-os zöldfelületi fedettsége biztosítandó, az aktív zöldfelületek legalább 1/3-át fa- és cserjetelepítéssel kell kialakítani, a temetőpark egészét intenzív zöldfelületként kell gondozni.
4. A temető lezárása után kegyeleti parkként tartandó fenn, területét beépítésre szánt területté átminősíteni tilos.

34.§     

1. Ksp jelű építési övezet előírásai.

2. Az építési övezetben sportolási célú területek, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.
3. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
   1. közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy;
   2. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal);
   3. kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel);
   4. kerti építmény (szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz);
   5. napkollektor;
   6. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

4. A sportlétesítmények területén szabadtéri sportpályák helyezhetők el a hozzájuk tartozó kiszolgáló létesítményekkel (belső utak, parkoló, közművek, épületek).

1. a terület beépítettsége nem haladhatja meg a 20 %-ot.
2. A területen földszintes – tetőtérbeépítéses, magastetős épület helyezhető el, max. 5,5 m-es gerincmagassággal.
3. A területet a közbiztonsági követelményeknek is megfelelő kerítéssel kell körülzárni.
4. A terület minimum 40 %-át aktív zöldfelületként kell kialakítani és intenzív parkként fenntartani.
5. A sportterületet csak a kijelölt területtel megegyező, vagy azt meghaladó nagyságú új sportterület előzetes kialakításának feltételével lehet megszüntetni és átsorolni.

35.§     

1. Khc jelű építési övezet előírásai.

2. Az építési övezetben horgászati tevékenységhez kapcsolódó sportolási és rekreációs célú területek, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el, ha a terület már közművesített.
3. Az övezetbe tartozó telkek a beépítésnél kialakítható legkisebb építési hely 2000 m².
4. Az övezetbe kialakítható építési helyek telekhatártól mért távolsága min. 6m.
5. Az övezetben kijelölt építései helyeken kialakítható legkisebb kialakítható épület alapterülete 50 m².
6. A tó partvonal-hosszának legalább 20%-át természetszerűen, természetes vízi és vízparti növényzettel borítottan kell kialakítani. A meglévő fás növényállományból az értékes, idős szürkenyarak megóvásáról gondoskodni kell.
7. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
   1. közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy;
   2. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal);
   3. kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel);
   4. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy,
   5. a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz);
   6. napkollektor;
   7. ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
   8. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

36.§     

1. Kvv jelű építési övezet előírásai.

2. Az övezet területén elhelyezhető:

1. Nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek
2. Vásárok, kiállítások és kongresszusok területei
3. Egészségügyi területek
4. Kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások építményeinek területei

3. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
   1. közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy;
   2. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal);
   3. kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel);
   4. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy,
   5. napkollektor;

1. ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
2. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

37.§     

1. Kmü jelű építési övezet előírásai.

2. Az övezetbe sorolt mezőgazdasági üzemi telephelyek elsődlegesen állattartási és egyéb nagyüzemi mezőgazdasági célú beépítésre szánt területek.
3. Az övezetben a hasznosításnak megfelelő épület (istálló, szénatároló, terménytároló- és feldolgozó, stb.) ill. egyéb építmény (pl. karám) építhető. Az üzemi épület szolgálati lakást és kereskedelmi – vendéglátó célú egységet is tartalmazhat, a szükséges közegészségügyi feltételek biztosítása esetén.
4. Tervezett mezőgazdasági üzem, major az építési hely meghatározása alapján létesíthető.

HARMADIK RÉSZ

Beépítésre nem szánt területek

VIII.     FEJEZET

A közterületekre (KÖ, Z) vonatkozó előírások

19. A (KÖu) jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírások

38.§     

1. KÖu övezet előírásai:

2. A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, nyomvonalak, a közművek létesítményei és berendezései, nyomvonalai, valamint parkolók, utcabútorok, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi berendezések (úttartozékok, táblák, kijelzők, mérőműszerek, stb.) helyezhetők el.

20. Zöldterületek általános előírásai

39.§     

1. Közparkokban, zöldterületeken elhelyezhető építmények:

1. pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, tornapálya, gyermekjátszótér), vendéglátó épület,
2. a terület fenntartásához szükséges épület.

2. Zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettség mellett helyezhetők el, az övezeti besorolás függvényében és a telek épület elhelyezésre igénybe vehető részének kijelölését követően.
3. A meglevő, megtartandó, illetve a tervezet zöldterületeket a szabályozási terv határolja le. Zöldterületként alakítandók ki az alábbi területegységek:

1. a Gödör u. – Homok u. – Pilisi út által határolt tömb („gödör”) legalább 50 %-ban, átmeneti jelleggel, esetleges máscélú hasznosításáig,
2. az Akácfa u. – Monori u. – és a vízmű által határolt tömb,
3. az Epres u. melletti 589/1 hrsz. „gödör” területe legalább 50 %-ban, ahol a terület fennmaradó részén extenzív zöldfelület és záportározó alakítható ki.

21. A zöldterületek övezeteire (Zkp) vonatkozó részletes előírások

40.§     

1. A zöldterületek a Zkp-1 - intenzív települési közpark, közkert - övezetbe tartoznak.
2. A zöldterületek övezeti előírásai:

1. A Zkp-1 települési közpark, közkert területeken elhelyezhető kertészeti kiszolgáló, vendéglátó és kereskedelmi épület (vendéglő, áruda), legfeljebb 2%-os beépítettséggel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, szabadon állóan.

IX.       FEJEZET

Erdőterületek

22. Az erdőterületek (E) övezeteinek általános előírásai

41.§     

1. Erdőterületek (erdőállomány fenntartása és telepítése céljára szolgáló területek) funkciójuk szerint:

1. védelmi célú erdők (védőerdők), tervi jelük: Ev,
2. egyéb, gazdasági és védelmi célt is szolgáló erdők, tervi jelük: E.

2. Az erdőterületek területfelhasználási egységébe tartoznak a szabályozási tervben lehatárolt, meglévő erdő művelési ágú területek és a tervezett erdők. Az erdők elsődlegesen védelmi vagy gazdasági célúak.
3. Az erdőterületi földrészletek, igény és lehetőség szerint összevonhatók. Az erdők fenntartásához szükséges épületek a telek épület elhelyezésre igénybe vehető résznek kijelölését követően helyezhetők el a 10 ha-nál nagyobb erdőrészleteken.
4. Az Ev övezethez tartozó tervezett véderdők és védő zöldsávok területe min. 85%-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Ilyen védőerdősáv telepítendő a tervezett közutak és tervezett belterületek közötti és egyéb védőterületeken. Az övezet nem építhető be.
5. Az E övezetbe tartoznak az egyéb meglévő erdőterületek, melyekre az erdőterületekre vonatkozó általános, 1-3. bekezdésében foglalt előírások vonatkoznak.
6. Erdőterület belterületbe vonása esetén a bevont területek továbbra is erdőként tartandók fenn, vagy amennyiben a termelésből kivonandók, a megfelelő csereerdősítési kötelezés teljesítendő.
7. Az „Ipari Park” bővítés területén az erdő területek az alábbi ütemezéssel és újraerdősítési kötelezettséggel vonhatók ki az erdőművelésből:

8. Az „Ipari Park” (7) bekezdésben felsoroltakon túli, további bővítése esetén (III. ütem) legfeljebb 20ha erdőterület vehető igénybe. Az igénybe vett erdőterület nagyságának kétszeresén erdőterület telepítendő.
9. Az egyes bővítési ütembe tartozó erdőterületek akkor vehetők igénybe, ha a korábbi ütemek területén már az ipari park létesítményeinek elhelyezésére nincs lehetőség, továbbá a korábbi ütemben igénybe vett erdőterületek helyett sikeresen befejezett újraerdősítés megtörtént.

X.        FEJEZET

Mezőgazdasági területek

23. A mezőgazdasági területek (M) övezeteinek általános előírásai

42.§     

1. A mezőgazdasági területeken bármilyen építmény (kerítés, fóliasátor, gazdasági épület, stb.) az általános és övezeti előírásoknak megfelelően létesíthető.
2. Üdülő- és lakófunkciójú épület külterületen nem építhető, - lakó(tanya)épület kivételével az M2 övezet 1,5 ha-nál és az M3 övezet 10 ha-nál nagyobb földrészletein.
3. A gazdasági épületek paraméterei meg kell, hogy feleljenek a terület jellegének, művelési ágának és tájba illesztés követelményeinek. Az épületek engedélyezése és létesítése során figyelemmel kell lenni a környezetvédelmi védőtávolságokra és közműbiztonsági övezetekre vonatkozó építést tiltó és korlátozó előírásokra.
4. A külterületen épület oldalhatárra nem építhető, a szomszédos földrészlettől minimum 3 méter oldaltávolság szükséges, 5-10 méter közötti mélységű előkert biztosításával. A külterületen lapostetős épület nem építhető, a nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 30-45 fok között lehet. Kívülről láthatóan csak hagyományos szerkezet alkalmazható (tégla, terméskő, fa stb.) az épületeken műanyag-, fém-, eternit-, és hullámlemezek nem használhatók. Az épület padlószintje az eredeti terephez képest 50 cm-nél jobban nem emelhető ki.
5. A tervezett belterületi határtól mért 300 m-es védőtávolságon belül települési környezetet zavaró hatású állattartás, trágyakezelés, silózás, stb., illetve az ezekhez szükséges építmények, épületek létesítése nem engedélyezhető.
6. A természetközeli területek és a régészeti lelőhelyek, természetszerű állapota nem károsítható, művelési ága csak extenzívebb irányba változtatható.
7. A mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemei megtartandók és kiegészítendők a fasorok, védősávok visszaállításával, telepítésével.

24. Mezőgazdasági területek övezeti előírásai

43.§     

(1) Mezőgazdasági terület (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és – tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület):

1. a mezőgazdasági területek használatát szabályozó országos előírások szerint ezek művelési ágnak megfelelő hasznosítása, művelése biztosítandó, - a művelési ág megváltoztatása engedélyköteles,
2. a mezőgazdasági területek beépíthetőségét helyi övezeti előírások szabják meg,
3. Újhartyán mezőgazdasági rendeltetésű külterületei az alábbi helyi övezetekbe soroltak: M1, M2, M3.

2. A mezőgazdasági területek övezeti előírásai:

1. Az M1 jelű, kisparcellás mezőgazdasági övezet földrészletei egyenként kisüzemi művelésre alkalmasak. Egy minimum 30 m², maximum 3%-os beépítettséget eredményező alapterülettel, 3,5 m építménymagasságú földszintes gazdasági épület építhető az övezet legalább 3000 m² kiterjedésű és minimum 15 m szélességű földrészletein. Az övezet ennél kisebb földrészletein meglévő engedéllyel épült gazdasági épületek felújíthatók, maximum 60 m²-ig bővíthetők. Az övezetben e rendelet kihirdetését követően létrehozott 6000 m²-nél kisebb új földrészlet nem építhető be.
2. Az M2 jelű, korlátozottan beépíthető mezőgazdasági övezet földrészletein egy minimum 30 m², maximum 1,0%-os beépítettséget eredményező, földszintes, maximum 4,5 m építménymagasságú gazdasági épület, vagy gazdasági és lakóépület (tanya) építhető az övezet legalább 1,5 ha kiterjedésű és minimum 50 m szélességű földrészletein. Az övezet ennél kisebb földrészletein meglévő, engedéllyel épült gazdasági célú épületek megtarthatók, felújíthatók, maximum 60 m²-ig bővíthetők. Az övezetben e rendelet kihirdetését követően létrehozott 3 ha-nál kisebb új földrészlet nem építhető be.
3. Az M3 jelű, általános mezőgazdasági övezetben 3 hektáronként egy minimum 30 m², maximum 1,0 %-os beépítettséget eredményező, földszintes, maximum tetőtérbeépítéses, 7,5 m építménymagasságú gazdasági épület építhető. A 10 ha-nál nagyobb, összefüggő földrészleten lakóépület is építhető maximum a beépíthető alapterület 20 %-án.
4. A mezőgazdasági övezeteken a beépítés természeti károkozás kizárásával, a természeti területet érintő épület elhelyezésre igénybe vehető telekrész kijelölése természetvédelmi szakhatósággal egyeztetett módon végezhető.

XI.       FEJEZET

Vízgazdálkodási területek

25. A vízgazdálkodási övezet (V) általános előírásai

44.§     

1. Vízgazdálkodási területek (a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek):

állóvizek medre és partja, közcélú nyílt csatornák medre és partja, vízbeszerzési területek és védőterületeik, vízművek, tervi jelük: V.

2. A vízgazdálkodási területek vízmű-telephelyen kívüli területei nem építhetők be.
3. A vízmű telephely övezet előírásai:

4. A vízfolyások és állóvizek medrének területe vízügyi terület. A kisvízfolyások partélétől számított 6-6 - 10-10 m széles fenntartási sáv biztosítandó, mely lehetőleg gyepterületként és/vagy útként alakítandó ki. A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

XII.      FEJEZET

Különleges beépítésre nem szánt területek

26. A Kkg jelű speciális sportcélú terület (gokart pálya) övezete

45.§     

1. A terület (a kialakult használatnak megfelelően) járművekkel (kerékpár, kismotor, gokart) folytatott ügyességi sportok folytatására vehető igénybe, tervi jele: Kkg.
2. A területen a tevékenység kiszolgálásához szükséges építmények létesíthetők, a terület legfeljebb 2% mértékben építhető be. A telek épület elhelyezésre igénybe vehető része a határoló közút védőtávolságán kívül, legalább 10-10 m elő- és hátsókert, illetve 5-5 m-es oldalkert biztosításával jelölhető ki.
3. A telek beépítésre szánt területtel illetve közlekedés területtel határos határain legalább 5 m szélességű fákkal – cserjékkel beültetett védőzöldsáv alakítandó ki.
4. A különleges sport célú telephely övezet előírásai:

NEGYEDIK RÉSZ

Védett területek

XIII.     FEJEZET

27. Művi értékek védelmének általános előírásai

46.§     

1. Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetét az SZT-1/M jelű szabályozási tervlap jelöli, megnevezésüket az F-5 függelék tartalmazza.
2. A helyi védelemre javasolt területeket az SZT-1/M jelű szabályozási tervlap jelöli, megnevezésüket a F-4 függelék tartalmazza.
3. A helyi egyedi védelemre javasolt objektumokat az SZT-1/M jelű szabályozási tervlap jelöli, megnevezésüket az F-3 függelék tartalmazza. A helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanok mindenkori hatályos listáját és a védett ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseket és követelményeket, valamint a támogatási rendszer szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

28. Helyi területi védelem előírásai

47.§     

1. A helyi területi védelemmel érintett területen a jellegzetes történeti településkép és utcakép megőrzése érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén illeszkedni kell a terület hagyományos beépítési és építészeti karakteréhez.
2. Az illeszkedés biztosítása érdekében a védett területen történő változtatás során figyelembe kell venni a történeti telekosztást, beépítési módot és különösen az alábbi építészeti elemek hagyományos kialakítási rendjét:

1. a párkány magassága, kiülése, folyamatossága,
2. a tetőidom forma, a tető hajlásszöge,
3. a tetőfelépítmények jellege, aránya,
4. a homlokzat plasztikája, architektúrája,
5. a tömegképzés jellege,
6. a nyílások arányrendszere, a teljes homlokzatfelülethez viszonyított aránya,
7. az anyaghasználat (homlokzatképzés, héjazat, kerítés, nyílászárók),
8. az utcai kerítések megoldása.

3. Az (1) bekezdésben foglalt értékvédelmi szempontok érvényesülése érdekében a védett területet érintő bármilyen változtatás esetén – a területre érvényes övezeti szabályozás mellett – a (2) bekezdésben foglalt szempontrendszert is alkalmazni kell.

29. Helyi egyedi védelem előírásai

48.§     

1. A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken az alábbi előírásokat kell alkalmazni:

1. Védett épület – akár részleges – felújítása esetén az épület eredeti állapotáról a helyreállítás gyakorlati kivitelezéséhez szükséges mélységű felmérési tervet kell készíteni, és az eredeti állapotot fotókon is dokumentálni kell.
2. Új épületszárny létesítése esetén azt a meglévő épülettel összhangban kell kialakítani.
3. Védett építményen közművezeték, klímaberendezés, hirdetőtábla, szerelt fémlemez kémény és hírközlési egység a homlokzat látható részén nem helyezhető el.

2. A helyi értékvédelem alatt álló épületek kialakult állapotú telkein új építmény elhelyezésekor, vagy a meglévő – nem védett – épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén a védett épülethez illeszkedni kell. Az új épület, épületrész kialakítását alá kell rendelni a védett épület látványának.

30. Régészeti lelőhelyek védelme

49.§     

1. A település közigazgatási területén lévő, az F-1 számú függelékben felsorolt régészeti lelőhelyek lehatárolását a az SZT-1/M és SZT-2/M jelű szabályozási tervlap tartalmazza.
2. A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes hatóságot szakhatóságként meg kell keresni.
3. A település területén előkerülő régészeti emlékek leletmentésével, bemutatásával kapcsolatban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal kell egyeztetni. Ha a régészeti lelőhelyen kívül eső területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény vonatkozó előírásában foglaltak szerint kell eljárni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes Múzeumok Igazgatóságát.

31. Természeti értékek védelme

50.§     

1. A táj meglévő karakterének, kedvező képének érdekében a távlatilag is külterületben maradó rész jellegét, karakterét megváltoztató beavatkozások kerülendők. Külterületen, mint alapvetően beépítésre nem szánt területen beépítés csak kivételes esetben, az általános tájvédelmi szempontoknak is megfelelően végezhető. A (távlatilag) belterületbe kerülő területek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.
2. Az országos ökológiai hálózathoz és a Natura2000 hálózathoz tartozó területek, valamint az ex lege védett lápterületek ökológiai állapot romlását eredményező beavatkozások nem végezhetők.
3. A természeti értékek védelme országos vagy helyi védettség elrendelésével, a természetvédelmi szakhatóság által jóváhagyott kezelési terv alapján biztosítandó. Az alább meghatározott, országos ökológiai hálózathoz tartozó természeti területek értékvédelmi szempontból vizsgálandók, a védettség indokolt szintjének megállapítása céljából     
   - Akasztóhegy- dűlő környéki pusztagyepek és erdőspuszták,       
   - Hernádi-pataki víztározó meder környéke,
   - Kakucsi rétek (déli nyúlványai).
4. Külön önkormányzati rendeletben szükséges rögzíteni a természeti területek és egyedi tájértékek jegyzékét, egyeztetve a természetvédelmi szakhatósággal.
5. A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl gondoskodni kell a köz- és dűlőutak, birtokhatárok menti védőfásítás megvalósításáról.
6. Természeti területet érintő bármilyen építési hely, épület elhelyezésre igénybe vehető telekrész kijelölés a természetvédelmi szakhatósággal egyeztetett módon végezhető.

XIV.FEJEZET

Környezet- és tájvédelmi szabályok

32. A környezet védelmének általános előírásai

51.§     

1. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy

1. a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
2. megelőzze a környezetszennyezést,
3. kizárja a környezetkárosítást,
4. megszüntesse, de legalább enyhítse a meglevő ártalmakat és szennyezéseket.

2. Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat.
3. Új beruházások, létesítések engedélyezéséhez meg kell követelni a várható hatások vizsgálatát és dokumentálását.
4. A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül települési környezetszennyező tevékenység nem folytatható.
5. A környezetszennyező források és a védendő immissziós területek között védőtávolság tartandó be, a védőtávolság területének minél nagyobb része védőzöldfelületként alakítandó ki (utak, hulladéktelep, stb. védőterülete).
6. A település közigazgatási határától mért 50 m-es sávban új épület, beépítés nem alakítható ki. Amennyiben ezt a sávot bármilyen övezeti átsorolás érinti, építési hely, épület elhelyezésre igénybe vehető telekrész az 50 m-es zónán kívül jelölhető ki. A zónán belül a településhatár menti legalább 25 m mélységű terület védőzöld felületként hasznosítandó, többszintes fásszárú növénytelepítéssel.

33. A föld védelme

52.§     

1. Az eróziós és defláció elleni védelem érdekében a mezőgazdasági és erdőterületeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodást kell folytatni, biztosítva a földfelszín minél nagyobb arányú és minél állandóbb jellegű zöldfelületi fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A lejtős és laza feltalajú mezőgazdasági területek talajvédő művelése, a művelés során az eróziós és deflációs károk minimalizálása biztosítandó.
2. A homokverés és az egyéb deflációs porkeletkezés ellen a belterületi szegélyeken és sík területeken telepítendő véderdőkkel kell védekezni.
3. A műtrágyázás és a növényvédő vegyszer felhasználás szempontjából különösen védendő területek a tavak, kisvízfolyások vízgyűjtő-területeinek befogadó-közeli (50-100 m széles) sávjai.

4. Mezőgazdasági területen történő építéseknél a humuszgazdálkodással foglalkozó tervet is kell készíteni, amelyben foglalkozni kell a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával.
5. A földmozgatással járó munkavégzések során:

• A felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni,
• A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel, vagy egyéb módon védeni kell,
• Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben legfelső rétegként elteríteni,
• A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani kizárólag a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.

6. A mezőgazdasági művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.
7. Telken belüli szikkasztás esetén a talaj szikkasztásra való alkalmasságát szikkasztási próbával kell igazolni, amelynek dokumentációját az építészeti-műszaki tervekhez csatolni kell.

34. A vízkészlet minőségvédelme

53.§     

1. A település még csatornázatlan területeit (ingatlanjait) a csatornahálózat kiépítést követő legkésőbb 90 napon belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. Belterületeken a szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető (a teljes közművesítettség megvalósításáig indokolt esetben átmenetileg a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő közműpótló berendezések alkalmazása megengedhető, közcsatorna híján zárt tároló létesítendő), külterületen a 33.§ (10) és a 45.§ (7) bekezdéseknek megfelelően vizsgálhatók a szikkasztás feltételei.
2. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során az előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a területi besorolásnak megfelelő, vonatkozó határértékek teljesíthetők.
3. A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani, szükség esetén hordalékfogókat kell létesíteni, melyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell.
4. A felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítandó a belterület külvizeinek és belvizek elleni megfelelő védelme.
5. Szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) elvezetése előtt szükség esetén a megfelelő előtisztításról gondoskodni kell. A nem természetes felületekről elfolyó vizek minőségüknek ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

(6) A különböző célú vízkivételre létesítendő kutak vízjogi engedély köteles létesítmények. A vizek keveredésének és a szennyezőanyagok bejutásának meggátlása érdekében a kutak kialakítása során palástcementezést kell alkalmazni.

(7) A vízrendezési tervekben belvíztározásra vagy – szikkasztásra kijelölt területek nem építhetők be. Új beépítés csak a vízrendezés egyidejű megoldásával engedélyezhető.

35. Levegőtisztaság-védelem

54.§     

1. A település közigazgatási területén új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok előírásainak megfelel ően, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja, továbbá új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait is.
2. Meglévő helyhez kötött légszennyező forrás, diffúz forrás nem üzemeltethető, ha nem rendelkezik a rendeletben meghatározott jogerős és érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel. A hatósági határozatban szereplő határérték feletti légszennyezés megszüntetésére az elérhető legjobb technikák alkalmazásával kell eleget tenni. Ennek híján a légszennyezőt a környezetvédelmi hatóság kötelezi a légszennyező tevékenység megszüntetésére.
3. A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértéket meghaladó kibocsátásokat:

1. a szennyezőforrás megszüntetésével (kitelepítésével)
2. technológiai beavatkozással
3. megfelelő területi védelem (védőtávolság, védőzöld-terület) biztosításával.

(4)        A levegőtisztaság védelme érdekében a település központjából szorgalmazni kell az átmenő gépjárműforgalom (különösen a teherforgalom), mint légszennyező forrás kihelyezését.

(5)        A térség légszennyezettségi állapotát figyelembe véve kijelölésre kerülő zónarendszer megállapítását követően a környezetvédelmi hatóság által pontosított levegővédelmi követelmények betartása feltétele a légszennyező létesítmények üzemeltetésének.

36. Települési környezet védelem

55.§     

1. Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, el kell érni a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetését.
2. Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
3. Érvényesíteni kell a település (szabályozási terven jelölt) szennyező forrásainak központi belterületekről történő kitelepítését a kijelölt gazdálkodási övezetekbe.
4. Érvényesíteni kell az azonos, illetve hasonló rendeltetési egységek szabályozási terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítását.
5. A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
6. A településrendezési terv környezet, - táj-, és természetvédelmi előírásai együttesen alkalmazandók a község helyi környezetvédelmi, köztisztasági, állattartási és értékvédelmi tárgyú rendeleteivel.
7. A belterületi és belterület-közeli állattartás feltételeiről és ezek érvényesítéséről külön helyi rendeletben kell intézkedni, melynek rendelkezései együttesen alkalmazandók a helyi környezetvédelmi tárgyú rendeletek vonatkozó higiéniai, környezeti és állategészségügyi előírásaival.
8. A környezetvédelmi védőtávolságok által lefedett területeken tilos a vonatkozó ágazati szabványokban előírt tiltásokon és korlátozásokon túl az élelmiszerek és élelmiszeripari alapanyagok nem teljesen zárt rendszerű tárolása és feldolgozása, ezt szolgáló építmények elhelyezése.

37. Hulladékgazdálkodás

56.§     

1. A települési (kommunális) hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtés és szállítás útján szállítandó a térségi (dabasi) szeméttelepre, ahol az ártalmatlanítást a legkorszerűbb elérhető technológiával kell végezni.
2. Biztosítani kell a kommunális és termelési eredetű hulladékok szelektív gyűjtését és hasznosításuk feltételeit.
3. Veszélyes hulladék a kommunális szeméttelepre nem kerülhet. (A település közigazgatási területén belül veszélyes hulladék lerakása, kezelése tilos.)
4. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni.
5. Kommunális és ipari hulladék kijelölt telephelyen ártalmatlanítandó, a veszélyes hulladékok elszállítandók, a telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

38. Zaj és rezgés elleni védelem

57.§     

1. Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a területre (immissziós), illetve létesítményre (emissziós) megállapított (zaj- és rezgésterhelési) határértékeket ne haladja meg.
2. Meglevő helyhez kötött zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, hogy az a beavatkozás után a területre, illetve létesítményre vonatkozó (zaj- és rezgésterhelési határértékeket) ne haladja meg.

ÖTÖDIK RÉSZ

Értelmező és záró rendelkezések

58.§     

1. Ez a rendelet (Étv- 9.§. szerint: megállapításuktól számított 30.nap ) lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
2. Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/ 2007. (X.31.) számú Önk. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról.
3. Ez a rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, az Európai Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (2006. december 12.) 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
4. E rendelet mellékletei:

1. 1. számú: SZT-1/M: Szabályozási tervlap (M=1:4.000)
2. 2. számú: SZT-2/M: Szabályozási tervlap (M=1:8.000)

5. E rendelet függelékeként kell kezelni:

1. 1. számú: A nyilvántartott régészeti lelőhelyek listáját
2. 2. számú: A Natura 2000 hálózat által érintett területek listáját,
3. 3. számú: A helyi egyedi védelemre javasolt objektumok listáját
4. 4. számú: A helyi területi védelemre javasolt területek listáját.
5. 5. számú: A műemlékek és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok listája

Kelt: Újhartyán, 2012. május hó 24. nap

                          Schulcz József sk.                                           Göndörné Frajka Gabriella sk.

                       polgármester                                                                   jegyző                     

Kihirdetési záradék

E rendelet 2012. május hó 24. napján került kihirdetésre.

                                                                                                     Göndörné Frajka Gabriella s.k.

                                                                                                             jegyző